Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-12-23 / 52. szám
'VSf 'Megelőzi e müvet Báthory Mária, követi Dózsa György, Bánk bán, Branko- vics, István király stb., ezek között zenére teszi a hymnust. — És mindaz, a mit meg énekel és eldalol, ma már az összes nem zet közös tulajdona; egyes müveinek da lámái a paloták lakóinak épen úgy salon dallamai, mint a mint a nép gyermekei nek dallamai; egyik úgy, mint másik egy lezajlott, de az ő kedélyvilágában élő történelmet dalol. És dalol, hogy ne felejtse a múltat, tudjon rajongani nemzetének múltjáért, hogy a zene hangjaival kedé' lyébe kiirthatlanúl beültetett gyökér jövő friss hajtásait hozza meg. És a mi Erkel Ferencznek a magyar nemzettel szemben elévülhetlen érdeme leszsz, az : hogy ő zenéjével mindig kö lőttünk marad, megelégszik azon dicső séggel, melyet neki e maroknyi nemzet hálás elismerése biztosit; a zene előtte nem a nagyszabású kosmopolitismus esz köze, de a nemzeti élet tényezője. Ez az általános meggyőződés, s ime az általános meggyőződés sem gátolta azt, hogy a bécsi opera színház küldöttsége a specificus magyar zeneszerzőnek jubiláris ünnepélyén babérkoszorúval ne jelenjék meg, hogy azt az agg lantos homlokára tűzze! És ime, csak szülő városa. Gyula az a melytől nem érdemelt ki semmit, min den a mi történik, egy egyszerű távirat üdvözlet, melyet a megyének épen együtt ülő közgyűlése intéz a jubilánshoz. Minek tulajdonítsuk e szánalmas apathiát ? Azt hiszszük, hogy nem csalódunk, ha e jelenség okát a gyulai társadalmon már évek óta rágódó azon dissolutiónak tulaj donitjuk, melynek fojtó légkörében a ke- v bal minden nemesebb lángja kialudt kö- zöftvaíir Pedig e térfiu itt közöttünk született, bölcsője ott a németvárosi róm kath. templom niegett eső iskolában rin gott, melyben jelenleg Niederinayer Anta ur lakik, Bánk bánjának legszebb dallamai, ott a kastélylyal szomszédos házsor egyik épületében fogamzottak meg láng lelkében. Sajátos jelenség! Midőn Feleky Miklós veterán színészünk egyike, 40 éves színészi pályájának jubileumát üli, a sze rény kis székely falu, szülőföldje, megjelenik, ott van a nemzeti ünnepélyen, érzi az országos dicsőségből őt illető rész teljes erkölcsi értékét. Pedig Feleky-je sok volt e nemzetnek, mig Erkel-je csak egy van. — És ime Gyula, ki a maga nemében ma még ezen egyedüli phaenomená- lis alakot adja, nincs ott az országos ünnepélyen, de saját tűzhelyén sincs otthon, nem érzi a nemzeti dicsőségből őt megillető részt. f A! Karácsony estén. 1888. Elérkesett az ünnep est, Meszelt a fal sepert, a ház. Elült a gond egy pár napig, S kunyhóban is öröm tanyáz. A holnap aggodalmait E nap seholsem érezik Hogy éreznék? hisz a bűntől, Bajtól mentő ma születik 1 «Bajtól mentő Jézus I törjön Kegyelmednek nagy álja ránk, Hogy szivünkben pusztuljon el, Mit dédelgetve ápolánk, Az önzésnek vetése, és Boritea be a szeretet Iszapja úgy, hogy sohase Verhessen ott uj gyökeret I S mint a Nílus szentelt völgyén A vizözön bőséget ad: Szivünk teremje majd az üdv — Hozó malaszt — áldásokat: Igaz, erős hitet, a mely Tengert merít, sziklát emel — Keményt, sikerrel küzdeni Az élet nagy gyötrelmivel — S teremje és növelje föl Szivünk áldó szerelmedet, Hogy, mint Te, éltünk árán is Törüljünk sajgó könnyeket, S igy szent kereszted árnyában Enyhüljön fel a menny, a föld, Es mondja szent Atyád ismét: „Betölt az én kedvem, betölt I" Elérkezett az ünnep-est. Oh álljak vidáman körül A jászol kát, ahol az ég S a föld a Jézusnak őrül) Az Üdvösség forrása, im I Lelkünk számára most fakad: Felejtsük hát e szent napon A gondot, aggodalmakat 1 Domokos János. Szentivánéji álom. (Alexandre Somáé file-) leti közlöny“ és „Közigazgatási“ szaklapok hasábjain közhírré lesz teendő, mely nézve a pályázati batáridő 1889-évi május hava 1-éig lesz kitűzve, utasittatván a megye alispánja, hogy a beérkezendő pályaműveket, az államépitészeti hivatal szakvéleményével felszerelten, a jövő évi tavaszi rendes közgyűlés elé terjessze be, -— a mi pedig az építendő laktanya helyeinek végleges megállapítását illeti, arra nézve az elfogadandó tervezet és annak mikénti keresztül vitele kérdésének eldöntésénél — fog határozat hozatni. A belügyminiszter rendeletére, a hús kimérésről alkotott szabályrendelet, tilalmat tartalmazó 6-ik §-a teljes kihagyásának módosításával fogadtatott el, s lett jóváhagyás végett felterjesztve A csabai r. kath. egyház fölötti kegyurasági jogok és terhek rendezése tárgyában beérkezett! vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeri rende-. let tárgyalása után, az állandó választmány véleményével egyezőleg Keller Imre és Oláh György megyebizottsági tagok azon utasítással bízattak! meg, hogy ez ügyre vonatkozó kérdések helyes megoldása tekintetében, a jövő évi tavaszi rendes közgyűlés elé kimerítő véleményes javaslatot ter- ' esszének be. A vármegye lakossága által a vakok budapesti országos intézete javára tett alapítványról szóló alapitó levél — miután az a leérkezett állás- és közoktatásügyi miniszteri leirat szerint az országos levéltárban el nem helyezhető, nem , hanem csak 1 példányban leendő kiállítása endeltetett el, melyek közül egy a miniszterhez lesz felterjesztendő, egy pedig a megyei levéltárba lesz elhelyezendő. A közmunka- s közlekedésügyi ministernek rendelete Békés község körgátjának ki építése, nem különben a kettős Körös csatornán levő dobozi s békési hidak meghosszabbítása tárgyában, illetékes- égből azzal tétetik át a közigazgatási bizottsághoz, ho y a nevezett hidak meghosszabbítási költ- égeihez, amennyiben nem közlekedési — de folyamszabályozási szempontokból váltak szükséges- é, — a megye közöosége hozzá nem járul. A közmunka váltsági egységi árak felemelé- e ügyében érdemleges határozat nem hozatott, a ennyiben a közmunkaügy törvényhozás utján eendő rendezése közel kilátásban van. A tüzkárbiztositással foglalkozó társulatoknak községi tűzrendészet! kiadásokhoz való arányos hozzájárulása tárgyában olvasott Hontvármegye közönségének átirata tudomásul vétetett. Az italmérési jog megváltása tárgyában Al- só-fehérvármegye törvényhatósági bizottságának átirata, a mennyiben ez ügyben már az országos törvényhozás intézkedett, szinte tudomásul lett véve. A vármegyei pénztárak véletlen megvizsgálásáról felvett jegyzőkönyvek tudomásul vétettek; gy szintén az egyes pénztáraknál időközben fel- erült kiadások a közgyűlés által jóváhagyattak; nem különben az egyes községek által beterjesztett számadások is jóváhagyást Dyertek. A vármegyei közkórház épületének átalakítására az engedély megadatott, s az erre szükséges költségeknek törvényhatósági pótadóval leen- ló fedezése elhatároztatott, még pedig oly formán togy e czélra 1889., 1890. és 1891. években, ivenkón 1 — I °/0 pótadó fog kivettetni és besze- letni. A közművelődési péuzalap megteremtése illetőleg gyarapítása czéljából, szintén l°/„ megyei pótadó fog kivettetni az 1890 évre mely pötadó- nak kivetéseellen 17-en, mellette 44-en elleneszavazAzonban két-három vasárnap egymásután a reggelinél egy szőke, halvány arczu fiatal embert vettem észre, V. Gaston-t; előkellő modorral s kifogástalan öltözékkel.. Ilyenkor Zaza sohasem kisért el. Nőül akartí .hozzá menni, minek ugyan S. asszony ellene volt; azt állították Gastonról, hogy mellbeteg, nem él soká, — mely körülmény azonban csak növelte Zaza szerelmét. Gaston elvette Zazát .. :. de nem erről akarok önnek beszélni. A szigeten töltött napokkal nem értem be ; egy éjét akartam egyedül tölteni a kunyhóban,mint Robinzon. Bátorságomat akartam ki próbálni. Egy éjjel, midőn minden álomba merült, csendesen kivonultam, le a folyó partjaira, ép azon az utón, melyet az imént hagytunk el. ( eoldtam a csolnakot s átkeltem a folyón a szigetre. Holdvilágos este volt. Oly tisztán lehetett látni, mint nappal. Bellini „Caste diva“ áriáját dúdolva elhagytam a csolnakot; a kunyhó ajtaja tárva volt, s kihordva nehány köteg szalmát, melyet a földre teregettem, le hevertem, bámulva a csillagos mennyboltozatot. Ábránd képeim csakhamar összefolytak, határozatlanokká lettek; a tárgyak elveszték alakjukat, a gondolatok értelmüket. . . elaludtam. Hirtelen felriadtam ; elfojtott nevetést s csendes suttogást hallottam. Félni kezdtem s halgatództam. A hangok s a nevetés a folyó felől mindinkább közeledni látszottak. Azt hittem, észre vették szökésemet s S* asszony keresésemre küldte a cselédséget. . . szivem hangosan dobogott. . .. Hangos kaczaj inté meg fülemet; ez női hang; kétségtelenül Zaza és a kertész, kik észre vették a hold világánál s nevettek ama meglepetésen, melyet nekem szeretnek. . . , . De hisz engem eltakartak a gályák, nem láthattak. Majd egy vizbe eső test locscsanását hallottam. Hangos kaczaj — majd pisszegés. Csend. Aztán egy másik test esését hallottam a vízbe. — Mi lehet az, valami bűntény? — De mit jelent ekkor a nevetés? . . .A folyó felé közeledtem s a fák gályái köuül a folyóra tekintve, a vízben két fejet pillantottam meg: egy fekete siiikálas férfi fejet s egy női fejet felbontott hosszú, szőke hajjal. Egy férfi segy íaveztetését közli a megye közönségével, am udomásul vétetvén, elhatároztatott üdvözlő |j. 'elterjesztése. . , , Dr. Kovács István m. főorvos írásban bei lőtt és lapunk znult számában közölt indítvány elolrastatván elhatároztatott, hogy gyulai szült ósü, hírneves zeneművész Erkel Fereucz 50 év« ubileuma alkalmára, mely ünnepólyesseg épe izon napon, deozember 17-én tartatott a löváro: >an, a megye közönsége távirati üdvözletét kük ön fel, mely már a közgyűlésén szövegezőit ts irat azonnali felküldésével a megye föpónztái loka bízatott meg. A vármegye igazoló választmányának jelen tése, a folyó évben választott megye ^ bizottság Itagok igazolása tárgyában, — tudomásul véte y-ltott, 8 ez alkalommal olvastatott Herczeg ^ Józ ésjmegválasztott megyebizottsági tag lemondása, i alnek folytán a gyomai kerületben megüresed Imegyebizottsági tagsági hely választás utján let Idő betöltésére határidőül 1889. év január ha |21 -ik napja lett kitűzve. 1 i| A vármegye közigazgatási bizottságából 1- év végén kilépő 5 tag helyébe, titkos szavai fc-l utján megválasztattak : Dr. Rajnai István i pjlLadies György 43, Vidovszky János 43, Jancsov glEroil 41, és Varságh Béla 40 szavazattal, a sz Ivázát szedő bizottság elnöke Jancsovics Pál al "Ipán, tagjai Dr. Hajnal István és Kovák Kam 'Wbizottsági tagok voltak. — Ugyanez alkalonm í*|a vármegye közigazgatási bizottság tiszti ügy nlszi helyetteséül Jancsovics Emil gyulai ügyv: [.(bizottsági tag egyhangúlag újra megválasztato I Az újonnan megválasztott bizottsági tagok 2— (évre, a tiszti ügyészi helyettes l^évre lettek me ■| választva. aj A vármegyei tiszti nyugdijintézeti válasz Mmányba Dr. Hajnal István kózlelkiáltással me. .(választatott, amennyiben Szánthó Albert Miskolc ^Ira költözvén, ezen tagsági állásáról lemondá (által egy hely üresedésbe jött. A vármegyei igazoló választmányba eloöl sjfa főispán által a választmány elnökéül Göndö smeuedek, tagjaiul Keller Imre, Party Ferencz AHoffmann Mihály neveztettek ki ; ugyancsak szí Jválasztmányba a közgyűlés által beválasztana! I Ladies György, Zöldy János, Oláh György, Fábi (Károly és Biberea Peter bizottsági tagok. >| A vármegyei népnevelési bizottságba elhal: :(lozás folytán megüresedett helyekre megválás: Itattak ilju Jeszenszky Károly m. herényi s Somi \gyi Elek szarvasi lakos megyebizottság tagok, (vármegye alispánja pedig megbizatott, ezen bizo (tság megalakítása iránti intézkedéssel. A vármegyei tisztviselők, kezelő és szóig [személyzet nyugdíjazása tárgyában fennálló szs bályrendelethez képest a munka képtelenség h iIállását vizsgáló és megállapító szakbizottsági 1 Dr. Hajnal István és Dr. László Elek tiszteletbe j megyei főorvosok újból megválasztattak. Olvastatott a vármegye 1889. évi költse lelőirányzati tervezetét helyben hagyó belügym piszteri rendelet, melynek alapján elhatároztatod [hogy a jövő évi költségvetésben a megyei főjegy jző és megyei főügyészi tiszti hajdú 200—200 fr [évi szolgálati bérei, mint a mely összegek a bá |zi pénztár egyensúlyát ez időszerint nem fogjál zavarni, — felveendő lesz. A Csabán építendő laktanya tervezeteinél pályázati hirdetmény utján beszerzését helybe: hagyó belügyminiszteri rendelet tárgyalása sorál elhatároztatott, hogy ez érdemben a pályázat hirdetmény, a „Békés“, a „Békésmegyei közlöny' megyei lapok, a „Magyar mérnök és építész egy ját, s az evezők után nyúlva, mondá: — Maja én átszállítalak. Ez ifjú koromra fog emlékez tetni. Mi lett André apóból? — Ez nagyapám volt, viszonzá az asz- szony. Mintegy negyven éve, hogy meghalt Ismerte őt, uram? —- Igen, gyakran jöttem ide vasárnaponként tizenkétéves koromba s szenvedélylye! [űztem André apó mesterségét. Szívesen tűrte mert ezalatt pihent .............belehet most a ku nyhóba menni ? — Ha tetszik, igen. A szigetre érkeztünk. Jacques pompásan felelt meg vállalt hivatalának. Kabátját balkarjára véve, jobjával az izadságot törülve homlokáról* körültekintett s mélyen lélekzett — Képzelje, kedvesem, mondá Jacques, hogy én 1837-ben tizenhárom éves voltam s hogy akkor Saint-Bardban tartózkodtam. Szüleim Bordeaxban laktak, a hol én is a szünidőket töltöttem. Vasárnaponként családunk ismerőseinek valamelyikével sétálni mentem. Ez ismerősökhöz tartozott többek közt egy harminezöt éves nő is, egy még mindig nagyon szép özvegy, kinek leánya öt évvel volt idősebb nálam. Együtt nőttünk fel s egy testvér, vagy legfeljebb unokatestvér benyomását tette reám, Elzának hívták, mely névnek különféle rövidítéséből Zaza név származott. Karcsú, halavány volt, fehér arczbőrrel, fekete szempárral, kissé széles ajkakkal, melyek kö zül vakító fehérségű fogak csillogtak. Geszte nyebarria haja földigért. Zaza oly szépen tu- iott énekelni. Olyan hangja volt, mely azok ban, kik hallják, belső borzongást idéz elő. Mélabus, közönyös természetében egyesített«l.amartin verseit Schubert melódiáival. Anya és leánya imádták egymást, 18—20 szer font évi jövedék kellemesé s lehetővé tette megélhetésüket. A nyarat ón itt, e helyen töltöttem. Ott a fák közt látszik is azon ház Födele, melyben laktak ............ Né ha, ha jó osztályzatot nyertem, főképen júliusban, engedélyt kaptam, hogy szombat este a kollégiumot elhagyhassam. S. asz- >zony kertésze jött értem s ide vezetett, hol íz éjét is töltöttem. Egész vasárnap szabad /oltára s időmet hol a szigeten, hol csolnaká- :ással s fürdéssel meg halászattal töltöttem, íaza gyakran volt vélem. Leült a fűbe s ol- /asott, mig anyja látogatásokat fogadott, a ni nekünk különben is unalmas volt. Egy veröfényes szép szeptemberi napoi a szép s vendégszerető Z asszonynál reggeliz tünk C. kastélyában. Zárt kocsin tértünk vissza Párisba, Jacques de Feuil, az ismer: operairó és én. Több kilométernyi utat kelle megtennünk s a legkülönfélébb dolgokról beszélgettünk, mint a hogy ez kortársakhoz illik, kik egymást régen ismerik, s az élet főbb pontjai fölött tisztában vannak. Midőn kocsink, mely eddig erdőben haladt, egy tisztásra ért, magunk előtt láttuk a Seine folyót. Közepén * * sziget húzódott, melynek magas nyárfái a vízben tükröződtek— Mily szép vidék, jegyzé meg Jacques. — Még nem ismeri ? — Nem. — Ez # * szigete. — Hogyan l ez * * szigete ? Ah 1 Persze hogy ismerem 1 kocsis, álljon meg l — Ötven esztendeje, hogy e vidéken jártam; ötven ével Tizennégy vagy tizenöt éves lehettem mikor itt utoljára voltam. Ötven éve, — mint múlik az idő. Igen, igen. Itt van André apó bárkája; a malom, melynek kerekei alatt majdnem ott vesztem; ott a szigeten a kunyhó .... nem szállunk ki, hogy e helyen visszaidézzem emlékeim ? Kiszállottunk a tekervényes kis gyalog- uton a folyóhoz jutottunk, melyből egy csői nak félig a partra volt vontatva. — No ez érdekes mondá Jacques. Semmi sem változott meg. Bár nem azon levelek, de ugyanazon fák, bár nem az a víz, de a folyó ugyanaz. És elhalgatott, szomorúan tekintve maga álé, mint minden hatvanéves ember, ha visz- szaemlékezik elmúlt időkre. Lassú léptekkel sgy fiatal asszonyhoz közeledett, ki széken ülve szorgalmasan kötögetett, ügyelve e mellett egy három éves fiúgyermekre, ki köveket iobott a vizbe. Minden dobásnál egy kis kutya ugatott. — Hol vall a révész? kérdé Jacpues az isszonytól, —• Magam vagyok az, uram, válaszolt, niközben felkelt, kötését a székre téve. Jaő ques leveté kabátját, feltörte inge uj-1 é ír le > í !t I E mulasztást pótolnunk kell! Azonban ; hogy ? A dolog nagyon egyszerű. Szokás és pedig dicséretes szokás, hogy azon egyszerű lakot, melyben valamely nemzetnek, bármely téren kitűnő nagy férfia született, emléktáblával díszítik fel, mely egyszerűen csak annyit, de egyszerűségében is sokat s azt mondja: N. N. e házban született. Tehát nem tehetnénk mi meg ennyit, talán még erre is képtelenek volnánk már? Ily feltevéssel nem akarunk senkit a annál kevésbé e várost megsérteni. — Kérjünk tehát ott a néma faltól egy négyszög méternyi területet, talán e rideg és hideg falat nem sodorta még magával a társadalmi dissolutio árama. Ki legyen azonban a kezdeményező ? Nálunk még ez is fontos kérdés ; a dolgot nem a lényeg, de azután Ítéljük meg hogy: ki merészkedik elég vakmerő lenni, ily merész inditványnyal vak- merősködni ? Tehát az indítványozó ne egyen senki, de legyünk mindnyájan. —j A sajtó, mely magának pártatlanságot szokott vindicálni s épen e pártatlanságában rejlik hatalma, mely őt egy időben tödik nagy hatalommá avatta, legyen közöttünk is az a hatalom, mely előtt elnémul a clique, ez anti-clique, a democratic« és aristocratico-clique és nem tudom én miféle clique ! — Clique ! szegény szó! menynyit kell neked eltűrnöd mi miattunk és nekünk te miattad, pedig szt sem tudod, ki vagy, ki a gazdád s hány gaz- ád van közöttünk! — De azért mégis sz, mint egy éji rém, mint a kedélyekre idércz-nyomást gyakorló boszorkány. — edig hát: de strigis quae non sunt, nulla quaestio fiat. Álljon teliát e mozgalom élére a sajtó, illetőleg annak közöttünk élő képviselője: a „Békés.“ Dr. Kovács István, A vármegye közgyűlése 11 (Deczember 17—19) A kórul belöl csak 60—70 számban egybe-11 gyűlt bizottsági tagok s Beliczey István eluöklöp megyei főispán kölcsönös szívélyes üdvözlései után11 a közgyűlés 17-én, hétfőn reggel */a 10 órakor]1 kezdetét vette a megyei székház nagy termében,( de egy—két ügy letárgyalása utáu, — daczára le annak hogy a megelőző bárom nap óta tolyvást|n tüzeltek a nagy terem két nagy kályhájába, —|h még is oly hidegnek bizonyult a terem levegője,|z hogy több bizottsági tag felszóllalására — a köz-1é yülés átköltözött a sokkai melegebb légmérsékü|zi kisebb tanács terembe, s ott folytatta a tárgya-|z: [ásókat, — amely alkalomból felhivatott a megye] alispánja, hogy a megyei székház nagy termének L. izélozerubb füibetéséröl gondoskodjék. L, A tárgysorozat szerint mint első felolvasta-|ol :ott gróf Csáky Albin leirata, a melyben vallás-|hi ás közoktatásügyi m. kir. miniszterré történt ki-|m
