Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-12-16 / 51. szám

3-1csonkitás miatt emelt panaszos Ügyében hozott IlLod fokú alispáni határozat hatályon kivül he­lyezésével, a szeghalmi járás főszolgabirájának ll-ső fokban hozott határozata lett érvényre emelve, jj Gyáni András f.-gyarmati lakos által, a ie|szeghalmi járás területén működő apa állat raeg- Ivizsgálására alakított bizottság 2607.—88. számú D|megfelebbezett határozata indokainál fogva hely- Ibenhagyatik. . I Horváth Mihály szeghalmi községi elöljáró I hivatalából való elmozdítása nem volt elrendel- Ihető, mivel az ellene folyamatban levő ügyben I hozott járásbirósági ítélet jogerőre emelkedése J igazolva nincs. Oszadszki Sándor orosházi szabó mester l lárulási helyének kijelölése iránt, Molnár István Jés társai által folyamatba tett ügyben hozott s J megfelebbezett alispáni határozat indokainál fogva íjhelybenhagyatik. ,| Weisz Mór szalontai lakosnak, községi adó« I tartozási ügyében hozott s megfelebbezett Csaba (községi képviselőtestületi határozat helybenha- Jgyatik. Léderer Lajos gyulai lakosnak „szénarak- I tári “ hely engedélyezése ügyében hozott Il-od (fokú alispáni határozat hatályon kivül holyezé- Isóvei. Gyula város tanácsának I-ső fokban hozott I határozata hagyatik jóvá. Komlódi István m,-herényi lakosnak, köz­imunkája ügyében beadott felebbezése, illetékes- Iségből Il-od fokú elbírálás végett, a megye al- Iispánjához áttétetett. Kir. tanfelügyelői elöadmányok. Schertl Róza (orosházai lakos óvónőnek Orosházán egy ma­gán-óvoda felállítását eagedélyező miniszteri le- Iirat, nevezettel másolatban közöltetni rendeltetik. A dobozmegyeri községi iskolaszéknek, az I l88*/s-tk tanévi 259 frtnyi takarékpénztári tőke (eredete és rendeltetése iránt beterjesztett felvi­lágosító nyilatkozata tudomásul vétetvén, a val­lás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez fel­terjesztetett. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisz­ternek leirata folytán, a mely szerint a csabai polgári leányiskolának az esetre, ha azt a község átveszi, 2500 forint évi államsegélyt biztosit, — felhivatott Csaba város elöljárósága, hogy intéz­kedjék az iránt, miszerint a képviselőtestület a községi iskolaszéket alakítsa meg, továbbá hogy a társulati iskola és vagyona átvétessék és végre, hogy a folyó tanévi iskolai költségvetés elkészít­tessék és beterjesztessék. Kir. adófelügyelői elöadmányok. Szerető La­jos gyomai lakosra hadmentességi-adó bevallási ügyben, a kir. addfelügyelö által kirovott 24 frtnyi pénzbírság 12 frtra leszáilittatik. Lichtner Dávidné most Fürst Ignáczné bé­kési, és Vári Sándor szintén békési lakosnak, ház-adómentességi ügyben beadott kérelmüknek hely adatott, mig Fülöp Béla szintén békési la­kos hasontárgyu kérelme megtagadtatott. Hallgass József endrödi lakos fegyver-adója igyébeni felszóllamlásának, Lavatka József bé­kési lakos gözmalmi adója ügyébeni felebbezé- iének, Schvarcz Simon b.-gyulai lakos III-ad )szt. kereseti-adója ügyébeni felebbezésének, íförös Józsefné gyomai, és Hakker Mátyás öcsödi akos — tőke-kamat adójuk ügyéboni felebbezé- iüknek, és végre Rosenthal Adolf b.-csabai lakos jadmentességi adója ügyébeni felebbezésének nind ezen elősoroltaknak hely nem adatott. Remeczki István békési lakos adója ügyé- }eni felebbezésére, a neheztelt kir. adófelügyelöi íatározat indokainál fogva helybenhagyatik. Gyulán 1148 frt 5 kr, Gyula-Váriban 3 frt 20 kr, Dobozon 887 frt 6 kr, Gyomán 104 frt !0 kr, Szarvason 430 frt 36Y„ kr, Öcsödön 210 'rt 33 kr, Orosházán 618 frt 12 kr, Csorváson 112 frt 28 kr, Szeghalmon 271 frt 89 kr, Fü- les-Gyarmaton 39 frt, K.-Ladányban 144 frt 13 tr, — és végre Vésztőn 96 irt 80 kr. különféle íemü állami-adó hátralékos összegek — mint >ehajlhatlanok törlésbe hozatala elrendeltetett. A kir. államépitészeti hivatal ügykörébe tar­ozó elöadmányok. Ezen bizottsági ülésen 8 rend- jeli gőzkazán használhatási engedély kiállítása i az illető hazántulajdonosok részére leendő kéz­besítése lett elrendelve. Haviár Lajos kir. mérnöknek, mint az ál- amépitészeti hivatal ideiglenes főnökének, a izent-andrási 3 téglafaáteresz elkészítésére előle« (ezett 1005 Írtról szóló számadása 921 frt 93 kr. kiadással helybenhagyatott. A Szeghalom községi körgátak műszaki ;ervezetének elkészítésére az államépitészeti hi« ratal felhivatott. Hunya Elek endrődi lakos zzon kérelmének, íogy az 1889. évi megyei közmunkaösszeirásnál :eá 4 igás állat után kirovott váltságdíjjá töröl* etnék, — hely nem adatott, A közmunka* és közlekedésügyi m kir, mi- íiszter feliratilag felkéretni határoztatok, hogy a jyornai 33-ik számú átmetszésnél a tervezett fa­nd helyett vashid építése rendeltetnék el. Gyula városa által kérelmezett 1888, évi negyei közmunkaváltsági hátralék törlése nem yos ladt ruhájától szintén életveszélyesen megsi hó-1 besült. Tűz 7 esetben történt. III. Utak. Hidak. Védtöltések. A közlekedési utak az állandóan szí ny,|raz időjárás és az utkaparók folytonos működés iáz|mellett jó állapotban voltak. A dobozi, békési és gyulai hidakhoz újabba ca‘|tervezett jégtörők elkészültek. 1181 A védgátak javítása legnagyobb részt befe jeztetett. A békési és csabai körgátak munkálatai se ^ Irényen folytattattak s Békésen az Élővíz csator ^Wnán szükségelt két Betonzsilip már teljesen el i z_|készült és felülvizsgáltatott. A Kettős Körös csatornán a Szanazugtól a|Povádig terjedő szakaszon és pedig a vashalomif l-|a bal s vashalomtól a povádig terjedő részen i jobb oldalon az alsó fehér-körösi öblözet ált a Mkérelmezett töltés belebbezés tárgyában hozott i ó*|azt engedélyező határozatom a nagymélt. köz r~lmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszter ur ál­tal jóváhagyatván, s illetve a töltés bellebbezés a társulatok költségén elrendeltetvén, a jelzett csa- a| torna ármedróuek keskenysége mint a f. évi ár- is|vizeknek a tek. bizottság által is felösmert egyik okozója a jövő év folyamán az elrendelt munká­lat végrehajtásával elenyésztetni fog. IV. Vegyesek. A vármegyei pénztárak véletlen vizsgálata .láltalam a múlt hó folyamán is megejtetvén, a g pénzkezelés rendben és a pénzkészlet meglevő­nek találtatott. A kémények seprése az hivatott közegek ál­tal kellően ellenőriztetik. Végül van szerencsém a tek. bizottság tu­domására hnzni, hogy Soós József Szeghalom község I. jegyzője 40 évi hű és buzgó szolgála­tának évfordulóját kegyeletes ünnepélyességek kö­zött a múlt hó végén töltötte be. Az általánosan lösmert szorgalmú tisztviselő legfényesebb jutal­mát lelki ismeretében élő azon megnyugtató s nemes tudatban találja fel, — hogy kötelességéti e helyen éveken át közmegelégedésre teljesítette.I Gyulán, 1888. decz. 9-én. Jancsovics Pál, alispán. 3­I t, 8 n i [ i I 1 ll Békésmegye közigazgatási bizottságának |f. évi deczember hava 10-én tartott ren des üléséről. Jelen voltak Beliczey István főispán elnök- llete alatt; Jancsovics Pál alÍ8pán, Teréayi Lajos főjegyző, Nagy Károly árvaszéki elnök, Oláfc György tiszti főügyész, Dr. Kovács István me­gyei főorvos, Kaczvinszky Kálmán kir. adófel­ügyelő, Bánhegyi István kir. tanfelügyelő, Haviái Lajos kir mérnök, mint az államépitészeti hiva­tal helyettes főnöke, Gallacz János kir. főmér­nök, mint a kir. folyamszabályozási hivatal fő­nöke, Haviár Dániel, Dr. Hajnal István, Szucsu Béla, Keller Imre, Kalmár Mihály és Jantsovits Emil bizottsági tagok. Alispáni elöadmányok. Az alispáni rendsze­rinti havi jelentés, melynek tárgyalása során a megyebeli községek elöljárói [elhivattak, hogy nyilvános közhírre tétel utján tudassák a közön­séggel hogy hol lehet legtisztább minőségű pet­róleumot beszerezni, s a melynek tárgyalása so­rán elhatároztatott, hogy a kormány feliratilag felkéressék, amennyiben csak lehetséges, a leg- tisztitottabb petroleum forgalomba hozatala iránti intézkedések megtételére, egyebekben tudomásul vétetett. A megyei központi árvaszéki elnök, vala­mint Gyula városa árvaszékének, a ílí-ik évne­gyedről szóló rendszeriuti jelentései tudomásul vetettek. Keller Imre, mint az erdőrendészeti bizott­ság elnökének a vármegye területéu létező er­dők, erdőszemélyzet s egyéb, az erdőcultura tár­gyában tett intézkedésekről szóló jelentése tudo­másul vétetvén, egy példányban a földmivelés-, ipar- s kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez felterjesztetni rendeltetett. Tisztiügyészi elöadmányok. Wolff Pál és tár­sai békési lakosoknak, Békés községe által ter- hökre kivetett közmunkájok töröltetése iránti ügyben beadott felebbezésüknek, valamint Békés község elöljárói ellen törvénytelen végrehajtás miatt emelt panaszos ügyökben beadott felebbe­zésüknek hely nem adatott. Özvegy Bodoky Károlyné ellen Sál János gyulai lakos által szolgálati bér visszatartása miatt emelt panaszos ügyben hozott mindkét alsó fokú határozat leioldásával, — újabb tárgyalás rendeltetett el. Papp Gábor hivatalától felfüggesztett mér­tékhitelesítő és rendörbiztos fizetésének miként loendö kiszolgáltatása tárgyában hozott, s Gyula város tanácsa által megfelebbezett alispáni hatá­rozat indokainál fogva helybenhagyatik. Papp Lajos és társai k.-ladányi lakosoknak, ImÍLt italmórcsi regálejog bérlőknek, Neuschven- [der József k.-ladáuyi lakos ellen, italmérési jog­1. Közegészségügy. A közegészségügyi állapotok a lefolyt (ban a vá megye több községében lettek ragá Jós járványos betegségek által veszélyeztetve, íjigy Gyulán a roncsoló toroklob, Csabán, Békéi -JCsorvásoD, Tót-Kom Jóson és Öcsödön a vörh< p| lyarmaton a kanyaró, és Dobozon a hagyi (szórványos esetei aggasztottak a lakosságot. E veszélyes kórok tovaterjedésének mega jdályozására a szükséges óvintézkedések 1 Jerélylyel foganatba ■ étettek. A járási főszolgabiráknak s Gyula vá (polgármesterének jelentéseiből megnyugtató tu (mást merítettem a tekintetben, hogy a tulzsul (lakások kiürítésére, — a járdák, közterek, k (helyek, vágóhidak tisztán tartására, — az élei (szerek és italok vizsgálatára, az udvarokból (szemét és trágya kihordására kellő rendőri f ügyelet és ellenőrzés gyakoroltatik. A hasznos házi állatok egészségi állapc I B.-Gyulán a lovak között a takonykórnak 1 vsete, Békésen a sertések között az üszögös ( báneznak 39 esete, — és Szarvason a szarv* marhák között a lépfenének egy esete által v szólyeztetett, — s ezeken telül főleg B.-Csabár szárnyas házi állatok között valamely járvány betegség miatt több elhullás! eset tapasztaltad Az állategészségügy rendezéséről alkotott '»Ja jövő év elejével életbe lépő 1888. évi VII. t.- ?(végrehajtása tárgyában kiadott rendelet naj J (horderejű intézkedéseinek célirányos és egyőutel (végrehajtása szempontjából s általában ezen kő (gazdasági viszonyainkra nagy befolyással lei "Itörvény következtében szükségessé vált teendő |l , / . Imegbeszélése vegett a varmegyei szervezési szí (bályrendelet értelmében a járási fötisztviselőkne |s B.-Ggyulajváros polgármesterének közbenjöttév (a múlt hó 2ő-én értekezletet tartottam, s eze (értekezleten folytatott beható tanácskozmány erec ménjéhez képest a törvény végrehajtására nézv (megfelelően rendelkeztem s illetve a szüksége (szabályrendeletek alkotása iránt az intézkedéseke (megtettem. 11. Közbiztonság. A személybiztonság ellen két bűntény kő (vettetett el és pedig: a) Kétegyháza községben a múlt hó 26-ik: (és 27-ike közötti éjjelen Paul Tógyerné meggyil (koltatott. Ezen bűntény a kir. ügyészséghez beje lentetvén, a törvényszéki bonczolás, valamint : helyszíni vizsgálat megejtettek. A vizsgálat folya mán a meggyilkolt nő férjére oly terhelő adatot merültek fel, hogy az a vizsgáló bíró által letar­tóztatva lett,“ b) Csorvás község határában a vasúti állo­más mellett Bózsiny István csorvási csendőr-őrs­vezető Glingai János csorvási lakos által orvul megtámadtatváo, bottal néhányszor fejbe üttetett. Az őrsvezető pillanatnyi kábultságából magához térve kardot rántott s a megtagadónak fején há rom veszélyes sebet ejtett. A tettes a büntető bí­róságnak átadatott. A vagyonbiztonság több lopás és betöréses tolvajlás által lett megháboritva, a melyek közül habár nagyobb károsodással nem is járt, de két­ségtelenül a legvakmeröbbnek kell jeleznem azou tolvajlást, a mely Gyula-Vari község tanácster­mében a műit hó 24-én éjjel követtetett el, a mi­dőn is a teremben levő kis asztalfiókjaból több­tele iromány és 10 Irt 58 kr. hivatalos pénz lett eltolvajolva. Öngyilkossági esetek a következők: a) Dobozon a múlt hó 24-én Zsoltai György 66 éves egyén zilált anyagi viszonyok és súlyos betegség miatt magát felakasztotta. b) Kétegyházán a f. évi nov. hó 19-én Isz- tin Tógyer családja körében magát agyonlőtte. c) Békésen a múlt hó 6-áu Andrási Mária nagyváradi illetőségű kéjleány 10 csomag gyufá­ról leoldott phosforral magát megölte. d) Körös-Tárcsán a múlt hó 13-án Mártha Julianna. e) Orosházán a múlt hó 1-én Domoki Jó­zsef önmaguk vetettek végett életűknek. Véletlen halál áldozatai lettek : a) B.-Gyulán a múlt hó 16-án Csiszár Já‘ nos helybeli 4 éves leánya, a ki szülei távollété­ben égő gyufával ruháját meggyujtván a kapott égési sebekben meghalt. b) B.Csabán a múlt tió 16-án Gertii János elzüllött életű részeges egyén, a ki a mértéktele­nül élvezett szeszes italok áldozataként a körgát árkában halva találtatott. Véletlen és megdöbbentő szereucsétlenségek történtek ezeken telül t a) Orosházán a múlt ho 21-én, a mikor is Kun József vasúti kalauz a Szeged felé induló vonatról a robogó kocsik álá esott s oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy két karját amputálni kellett s ezen felül bal laba is összezuzatott. A szerencsétlen a sérülések daczára életben maradt, b) Dobozon a múlt hó 15-ón a midőn pet­roleum robbanás következtében két asszony szen­vedett életveszélyes égési sebeket. c) Gyomán a múlt hó 21-én, a mikor Szabó Mihály 5 éves kis fia disznóperzselésnél meggyu­csak csekély qualificatioval biró egyór mennek, vagy olyanok, a kiknek a q lificatiot a rokoni és baráti összekötte sek adják meg, s csak ritka kivétel, a teljes ambitióval és készültséggel lép megyei pályára, de ez is csak átmem nek tekinti, az oly eloglalt állását, a mel tői igyekszik is a legfelső kedvezd alfc lom felhasználásával szabadulni, ha esi anyagi gondok nem tartják lekötve. • S ha még figyelembe vesszük azon k rülményt, hogy a választásoknak volt a dig értelme, mig az állások qualificatioh kötve nem voltak, de nincs értelme anna hogy a választási eljárás utján absolu semmiféle quajificatioval nem biró megy« bizottsági tagok, a kik az irás és olví sásnál többre nem igen vitték, biráljá meg szavazataikkal, egy qualificált emb< képességét, 1 azt, hogy kettő közül m< lyik az alkalmasabb ; akkor kétségtelenü a kinevezési rendszert kell előbbre 1|| lyeznünk, mert mig egyrészt ezáltal tisztviselő' megszabadul attól a nyomástc a mit áléiról gyakorolnak reá s megsza badul attól a kínos helyzettől, mely j mai viszonyok között már-már elkerül hetlen, hogy szavazatokat menjen kol dúlni, addig más részt egy ministerben vagy főispánban sokkal több gaiantif fekszik a tisztviselőd állás helyes betöltése tekintetében, ő lévén ekkor a felelős mini a legtöbbször vak párttekintetekből kiin­duló megye bizottságban, a mely felelős­ségre semmi körülmények között sem vonható a választásért, essék az bármily érdemeden egyénre. S nagyon téves azon felfogás, a mely a tisztviselők függetlenségét és az auto­nómiát a tisztviselők választásával múlha­tatlanul kapcsolatban követeié, mert mint nagyon jól tudjuk, a tisztviselői állások egyikének sincs annyira biztositva a füg getlenség, mint a hirói karé, annak da­czára, hogy a bírói állások kinevezés ut­ján töltetnek be. Csak a jogi és politikai felelősségre fektetett Parlamentarismus alapján az al­kotmány elveit megvalósitó renddel és| erővel imponáló s az igazgatási organu-| moknál érvényre emelt felelősség alapján( szervezett belügyi igazgatás az, a mely aj parlamentárismusra fektetett jog államesz-| méjének megfelel. — Ily beligazgatási] szervezetnek feltétele az osztatlan felelős-] ség garantiája, a qualificatió, s eszköze aj kinevezési rendszer. S hogy ez igy van, s hogy ennek,J ha jó administrátiót akarunk, be kell kö-| vetkezni, annak kétségtelen jele az, hogyl erre nézve a törvényhozás már meg isii kezdette az intézkedést, midőn néhány áA;|i lásra nézve a kinevezést léptette életbe, s(i csak az a kár, hogy e tekintetben is félI utón állott meg. (i Nem lévén tehát, a szó igazi értei- J] mében autonómia, nincs absolute semmik ok arra, hogy a látszat kedvéért fenntar-L tassanak oly intézmények, melyek a mig|( egyrészt éppen nem biztosítják az auto-j( nomiát, addig másrészt teljesen tönkreL teszik az administratiót. L Vagy legyen tehát autonómia, de valódi, a mely nemcsak a hátrányokat, de az előnyös oldatokat is magában foglalja,L vagy tereitessék vissza az önkormányzatL a községek körébe, de semmi esetre sei maradjon meg ez a vegyes rendszer, a|. melyik egyesiti magába az autonómia min-| den hibáit s nélkülözi nagyon sok elő­nyeit. Fél utón nem lehet megállani, vágyj vissza kell menni s biztosítani, megalkotni az igazi önkormányzatot, vagy előre kell ’ menni s ha kiszedték az alap követ, nem kell várni mig leomlik az épület magától " s agyon üti közigazgatási rendszerünk jól hírét. Alkotni és rombolni egyaránt lehet,(' nagy állambölcsesség, de csak is egy üt- ' tesen, de csak is ha alaposan történik, s ' épen a közigazgatás épülete az, a hol a tatarozás nem ér semmit. S ha elkezdet-J* tűk a rombolást, ne hagyjuk meg a dűl-11 ledező épületet, ne ékesitsük az omló fa-r lakat, hanem építsünk, alkossunk újat, a| mely végre megszabadítja közigazgatás.un- 1 kát, a nem éppen díszes »ázsiai“ jelzőtől.! Alispáni jelentés ft kozg. bizottság deczember kavi ülésére. Mélt. Főispán ur! Tek, közigazgatási bizottság 1 A közigazgatási ágak múlt nov. havi állapo­táról szóló rendszerinti jelentésemet az 1876. évii VI. t. ez. 15. §-ához képest tisztelettel a követ-1 kezekben terjesztem elő ;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom