Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-02-05 / 6. szám
7. A nádváltsági iskolai alapítvány tőkéjével . . 4520 „ — ,, Összesen 47195 írt — kr. Mely összegek után a múltra esedékes kamatok kiegyenlítettek. Ezen összeghez hozzáadva a fentebb jelzett . . 31699 frt 85 kr. Összesen 78,894 frt 85 krt tesz ki azon tartozás, mely a városnak mint jogi személynek ingatlanaira botáblázással biztosítva nincs — kivételével a földhitelintézet irányában fennálló 625 frtnak. Lássuk most Gyula városának azon tartozásait, melyeket részben beruházásokra, részben ingatlanok, jogok vételére vett kölcsön. 1. A laktanya építésére felvett 90000 írtból 1886. évi decz. 31. fennáll 70850 frt 57 kr. 2. A regalejog vételére felvett kölcsön tartozásból 300000 frt — kr 3. A kis-pili föld vételére felvett összeg 30000 frt — kr. 4 A körösszabályozási költségek fedezésére felvett . 22000 frt — kr. összesen 422850 frt 57 kr. Ezen itt kitüntetett tartozások fedezetet nyernek, és pedig 1-ör a laktanya 70850 frt 57 kr.-nyi tartozás. a) Kötvényekben . 37666 frt 96 kr. b) Kirovási tőkében 34947 „ 66 „ c) Kamathátralékokban 4220 „ 33 „ d) Pénzkészletben 10000 „ 65 „ Összesen 86835 frt 10 kr.-ban. 2. B regálejog megvételére felvett kölcsön : a) Készpénzben 51341 frt 72 kr. b) A regalejog s az aboz tartozó ingatlanok értékében , — „ — „ 3. A kis-péli legelő vételére felvett kölcsön : a) készpénzben , . — „ 35 „ b) a 365 kát. hold földben — „ — „ 4. A körös szabályozási terhekre felveti kölcsön fedezésére fog szolgálni az ártér fejlesztés befejezése után értéknövekedés szerint a lakosságra kivetendő megfelelő összeg s a szükségelt kamatok. Lássuk most az egyes csoportokban kitüntetett tartozási összegeknek keletkezési viszonyait. Az első csoportban körös-szabályozási szükségletekre felvett 8422 frt, 33 kr. kölcsön keletkezett 1882 évben, a lakosság körös-szabályozási költségekre adott állam kölcsön törlesztésére. Ezen kölcsön képviselőtestületi határozat alapján vétetett jel; de a vármeyye jóváhagyása nélkül. A szépészeti pénztárnak a laktanya pénztárból vett kölcsöne 1884. évben keletkezett. Ezen kölcsön a képviselő testület határozata alapján, de vármegyei engedély nélkül vétetett fel. A katonai pótadó pénztárnak 2797 frt 13 kr. kölcsöne szintén 1884. évben vétetett fel képviselő testületi határozat folytán a vármegye jóváhagyása nélkül. A kataszteri pénztárnak 4000 frt kölcsöne, mely eredetileg 14000 frt volt, felvétetett 1885. évben, képviselő testületi és vármegyei engedély alapján. A közpénztár terhére felvett 10000 frt tar- . tozás 1872-ik évben állítólag a képviselőtestület és a vármegye engedélyével vétetett fel, de az erre vonatkozó határozatok nincsenek meg, — nem le vén Gyula városának 1872. évből közgyűlési jegyzőkönyvei. Az ugyanazon czimen felvett 2000 frt kölcsön 1887. évben keletkezett s a kölcsön vételre a képviselötestülét adott felhatalmazást, de a vármegye jóváhagyása hiányzik. A feltüntetett 3880 frt 39 krnyi hátralékos kamatokra a költségvetésben fedezet vétetett fel, azonban azok még sem egyenlittettek ki, főképon a községi adóknak le nem fizetése miatt. Az 1886. évről 11626 frt 35 kr hátralékos községi adó van kitüntetve. A tartozások második sorozatában jelzett kölcsönök, és pedig a gyámpénztárnak 4800 frt követelése 1879. évben keletkezett, képviselő testületi hatrrozat alapján, de a vármegye jóváhagyása nélkül s ezen kölcsön a törvény (1877. évi XX. t. ez.) által megkívánt bekebelezéssel nincs biztosítva. A „gyulavárosi takarékpénztár“ követelése 10000 frt az 1882. évben, — árvizi költségek fedezésére, törvényszerűen vétetett fel. A „békésmegyei takarékpénztár“ 10000 frt követelése 1885. évben keletkezett törvényszerű feltételek mellett. A földhitelintézet követelése 1863. évben keletkezett. A Geringer-féle, és nádváltsági iskolai alapítványok keletkezését s mi alapon s hova történt felhasználását homály fedi. Összegezve tehát Gyula városának a fentebbiekben részletezve feltüntetett tartozásait, azok összege egy fél milliót meghalad, azaz: 501.745 frt 4 krt tesz ki. Ez alkalommal csak Gyulavarosának pénzügyi helyzetet, tartozásának keletkezesi viszonyait feltüntető adatokat hoztuk nyilvánosság ele, miután a jelzett pénzügyi viszonyok előreláthatólag a vármegye közgyűlésén nagy érdeklődés mellett fognak tárgyaltatui. Legközelebb ismertetni fogjuk a város pénz- ügyi igazgatására vonatkozó adatokat. It é kés vár megye törvényhatósági bizottsága a folyó 1888. évi február hava 9-én, és a következő napjain délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart. Tárgysorozat : 1. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m kir. miniszter rendelete a vármegyei keményseprési szabályrendelet tárgyában, és az állandó választmány ide vonatkozó véleménye. 2. Nógrádvármegye átirata a vásárok túlságos számának korlátozása, s azoknak a vármegyék kiválóbb helyeire való összpontositása tárgyában, és az állandó választmány ide vonatkozó véleménye. 3. Resiczabányai magyar nyelvterjesztő egyesület megkeresése az egyesületnek segélyezése tárgyában. 4. Az állandó választmány előterjesztései: a) Körös-Tarcsa község elöljáróságának kérvénye a községi körgát kiépítésére szükséges 15.000 forint kölcsön felvételének engedélyezése iránt; b) az utakon való közlekedésről szóló szabályrendeleti tervezet felett; c) Szarvas község elöljárói-, kezelő- és segédszemélyzete létszámáról, fizetéséről és napidijairól alkotatt szabályrendelet tárgyában; d) Füzes-Gyarmat község által a képviseleti közgyűlések számáról és idejéről, és a tanácskozások ügyrendjéről alkotott szabályrendelet felett; e) a vármegyei tiszti nyugdíj intézeti pótadóból 29 frt 98 kr. törlése iránt benyújtott számvevői jelentés tárgyában; f) B.-Gyula város 1886. 1887. és 1888 évi pótköltségvetése tárgyában; g) Öcsöd község elöljáróságának 1400 forint értékű államadóssági kötvény értékesítésére szükséges engedély kinyerése tárgyában benyújtott kérelme felett; h) Endrőd község elöljáróságának két drb tűzmentes pénzszekrény beszerzésére az u. n. kisajátítási alapnak felhasználása czéljából szükséges engedély kinyerésére benyújtott kérelme tárgyában; i) Szent-András község által a hidvámdij szedéshez szükséges engedélynek az 1888. évre leendő kieszközlése iránt benyújtott kérvény tárgyában 1 j) Mező-Berény község elöljárói által az árvapénztár tartalék alapját terhelő állami és községi adóknak ezen alapból leendő kiutalványozására vonatkozólag beadott kérelem felett; k) ugyanazok által a községi elöljáróság és kezelő személyzet fizetésének évnegyedes részletekben előre-, a szolga személyzet és szegődmé- nyesek fizetésének pedig havi részletekben utólag leendő kifizetése iránt benyújtott kérelem tárgyában; l) ugyanazok által a 486/887 bgy. számú határozat megváltoztatása iránt beadott kérelem felett; m) Orosháza község és Szendi Horváth György között kötött adásvételi szerződés jóváhagyása tárgyában; n) Bárdi László és társainak a hús kimérés tárgyában alkotott szabályrendelet megváltoztatása iránt benyújtott kérelmük felett; o) Gyula város pénzügyi viszonyainak megvizsgálása végett megbízott küldöttség eljárásáról; p) Palotás Imre és társai körös-tarcsai lakosok által az ugar rendszer kérdésében megindított ügy felett; q) özvegy Debreczeni Endréné által a vármegyei tiszti nyugdíj intézeti válaszmány 25/887. számú határozata ellen benyújtott felebbezése felett. B.-Gyulán, 1888. január hó 28-án. Jancsovics Pál, __ _________ alispán. LE VELEZÉS. Tekintetes Szerkesztő Ur! E becses lapok ma egy heti megjelent száméban jeleztem, ma pedig egész biztossággal Írhatom, hogy Dr. S o m e r v i 1 e skót pap, Angolország földéről körünkbe érkezik szombaton délután ; legközelebbről Békésen és Gyomán tartott már látásával is lelkesedést keltő templomi közön ség előtt bibliai szellemű előadást. Beszédét az Angolországban szintén megfordult, jelenben Nagy-Becskereken működő ref. lelkész Szalay József tolmácsolta s fogja itt is tolmácsolni, a remélhetőleg szintén nagy közönség előtt. Teljes tisztelettel kérrm azért és hívom fel e becses lapok nagyszámú olvasóit, miszerint előadásán e hitbuzgó lelkész vendégünknek, _ ki előadását Vasárnap d. u. 3 órakor óhajtja megtartani, — megjelenni minél számosabban buzgólkodjanak. Ezen tiszteletre méltó ősz alak, mely 70 éven túli terheket hordoz két erős vállain, már látásával is egyetlen leend a maga nemében; hátha még hozzá gondoljuk, hogy unokája kíséretében ama távoli, tengerentúli országból hoz- zánkig minő nagy utat tett meg, lelkeben fel es viszhangozván az Írásnak ama szava: „e végre támasztottalak téged, hogy megmutassam te benned az én hatalmamat és hogy az én nevem hir- dettessék az egész földön (Rom. 9. 17. v.) az evangyélium által — jogosan mondhatván magáról — melynek én lettem prédikátorává, szolgájává, az Isten kegyelmének ajándékából, mely adatott nekem az ő hatalmasságának ereje szerint (Ef. 3, 7. v), mely bízatott én reám ti közietek, hogy az Istennek beszéde beteljesednék, (Kol. 1, 25 v.) kit mi prédikálunk, intvén minden embert és tanítván bölcsességgel, hogy minden embert tegyünk tökéletessé a Krisztus Jézusban, melyre igyekezom is, tusakodván az ő ereje szerint mely én bennem hatalmasan cselekszik.“ (Kol. 1, 28—29. v.) Legyenek üdvözölve városunknak ama jobb részt oly igen szerető buzgóbb közönsége által I B.-Gyula, 1888. febr. 3. Rícz János, Hírek. Lapunk jövö számában kezdjük meg Oláh György belmunkatársunk szellemes tollából a nemrég befejezett „Békés vármegye a honvédelm harezban“ czimü történelmi tárcza Il-ik részét, mely külön álló munkát képez s melyben azon harezok fognak leiratni, melyekben a nemzetőrség részt vesz. Mig egy részről érdekes olvasmányt nyújtunk előfizetőinknek addig más részt azt hisszük, kedves szolgálatot teszüuk, ha megemlékezünk azokról a részben még életbe lévő polgártársainkról, akik mikor kellett véröket isáldoztak hazájokért. A kiváló történelmi tamulmánynyal s nagy gonddal összeállított műre előre is felhívjuk olvasóink figyelmét. Az iparos ifjúsági egylet házfelavatási ünnepélye a mai napot teljesen lefoglalja a maga részére. Az ünnepély jelentőségével lapunk más helyén foglalkozunk, e helyen csupán annyit, hogy rendkívüli érdeklődés mutatkozik iránta a társadalom minden rétegében, sőt a vidéken is, ahonnan igen számosán kilátásba helyezték, hogy az ünnepélyeken résztvenni óhajtanak. Az ünnepély programm sorozatát következőkben közöljük : Az iparos ifjúsági' egylet tagjai délelőtt 8 órakor gyülekeznek az egyleti helyiségben és onnan zászlójukkal vonulnak a róm. kath. főtemplomba, hol az ünnepi misét G ö n d ö c s Benedek apát és lelkész kivételesen reggeli 9 órakor fogja szolgáltatni, alkalmi szent beszédet Szentkirályi Zoltán segédlelkész fog tartani. Mise végeztével az egylet tagjai testületileg visszamennék az egyleti helyiségbe, hol a felavatási ünnepély lOVa órakor veszi kezdetét. Először a magándalkör énekli el a Hymnust, ezt követőleg S a I József egyleti elnök mond megnyitó beszédet, mely után Ivánkovits János lelkész, Szeged szab. kir. városa országgyűlési képviselője, a magyarországi iparos ifjúsági szövetkezet vezéregyletének elnöke mond felavató beszédet, ezt követőleg pedig dr. Béré n y i Ármin egyleti ügyész tart alkalmi szónoklatot az ünnepély jelentőségéről. A felavatási ünnepélyt a magándalkör a „Szózat“ eléneklé- sével fejezi be. Délután 1 órakor a polgári körben d i s z e b é d lesz, melyen az aláírók eddigi számából következtetve igen sokan fognak résztvenni. A vármegyeház termében a bál pontban 8 órakor kezdődik, miután a rendezőség a szünórát lehetőleg éjfél előtt akarja megkezdetni, mert a hatszázon felüli tombolatárgyak kisorsolása meglehetős hosszú időt fog igénybe venni. Eme táncz- vigalom kolosalis sikerének előleges jelzésére nem tudunk már most sem megfelelő szót használni; annyi bizonyos, hogy hozzáfogható sikerrel még egyetlen egy farsangi tánczvigalmunk sem dicsekedhetett. Ha a gyertyaszentelőhöz fűződő népmon- dábau bíznunk lehetne, az esetben még negyven napi hidegre volna kilátásunk, ami minden fokozódó faszükséglet mellett is kellemesebb és üd- vÖ8ebb dolog lenne reánk nézve, mint már eme negyven nap alatt árvizveszélylyel és gátvédelemmel bajlódni. Mert Gyertyaszentelő napján nem csak hogy napfényes időnk volt, amikor a medve odújából kijövet megláthatta az ő árnyékát, hanem tetejében olyan 15 fog hideg is, amelyben nem igen lehetett kedve sokáig kapkodni árnyéka után. Az idő, mely a hét elején teljesen meglágyult, azóta újra hideg jelleget öltött, mely hideg az állandó verőfényes idő mellett tartósnak is ígérkezik. Lapunk zártakor erősen havazik. Kinevezés. Beliczey István főispán Leimdorfjr Mór aradmegyei paulisi körjegyzői Írnokot a csabai járásban szolgabirói Írnoknak, Jósa Lajos végzett jogászt pedig az orosházi főszolgabíró mellé közigazgatási gyakornoknak nevezte ki. Csorváson a negyvennyolczás népkör folyó hó 12-ikén könyvtára javára fordítandó tiszta jövedelemmel tánczvigalmat rendez. A közigazgatási bizottság február havi rendes havi ülését f. hó 13-án fogja tartani. A megyei tisztviselői nyugdíj igazgató választmányé január 27-én tartott ülésében boldogult Márki Lajos főjegyző bánatos özvegye Terényi Jolán részére a nyugdijszabályzat értelmében 500 frt évi nyugdijat szavazott meg. A belügyminiszter a lótenyésztési, továbbá a szarvasmarha és sertés tenyésztés érdekében szükséges apaállatok megvizsgálásáról alkotott megyei szabályrendeleteket jóváhagyta. A gyomai városház építés a két párt békés kiegyezése folytán — a megvalósulás stádiumába lépett. Ugyanis a legközelebbi képviselő testületi gyűlés vita nélkül elfogadta a gyógyszer- tár és beltelkének 7500 írton való megvételét, mely telekre — összeköttetésben a régi városházával — fog az uj városháza íelépittetni, homlokzattal a köves utcza. Az uj gyógyszertár „a Dr. Kovács féle“ funduBon az Orosházi utczán fog felépittetni. Az újvárosi olvasó kör, házvételi alapja javára fordítandó tiszta jövedelemmel ma este a „Döbögö“ ben levő saját helyiségében zártkörű tánczvigalmat rendez. — Belépti dij személyenként 50 kr. A békésmegyei gazdasági egylet igazgató választmánya méltányolva ama érdemeket, melyeket M 0 k r y Sámuel titkár az egylet megszilárdítása, felvirágzása és kivívott országos jó hírneve körül szerzett, január 29-én tartott ülésében elhatározta, hogy a titkári fizetést 200 forinttal megjavítja. Hiszszük, miként a választmánynak eme előzékenysége is hozzájáruland, hogy Mokry ur, lemondásához nem fog ragaszkodni. Dr. Sommerville világhírű angol hittudós — ki nem tekintvén 75 évének terhét és az utazás nehézségeit, apostoli buzgalommal járja be a protestáns egyházakat, hogy szavaival a bivek vallásos buzgoságát és hit szeretetét előmozdítsa, — f. hó 1-én unokája kíséretében Gyomára érkezett. Bár e világhírű vendég megérkezését előzőleg közhírré tenni nem lehetett, mégis egész zsúfolásig megtet a ref. templom hallgatósággal, kik között a reformátusokon kívül a más vallás felekezetek is szép számmal voltak képviselve. A hallgatok száma 3000-re tehető. Bár a rögtönös fordítás — az angol nyelven előadott — nagyszerű beszédet nem adhatta vissza teljes ereje és seépségében, de a szív és léleknek mégis bő alkalma nyílt gyönnyörködni és épülést venni a kitűnő hasonlatok és példákon, melyekben e nagyszabású beszéd bövölködött. A predicate közben angol melodiáju énekek adattak elő. A világhírű hittudós a következő nap M.-Túrra utazott körütjának folytatása végett, tegnap Gyulára érkezett és ma délután itt fog prédikálni. Békésen a polgári kör által január 28-án saját könyvtára javára rendezett tánczvigalom sokkal sikerültebb volt a múlt évinél, s határozottan népesebb a kaszinó báljánál, amennyiben Ott 22, itt pedig 42 pár tánczolta az első négy tst; a mulatság eléggé kedélyesen indult, de megzavarta azt 3/412-kor a villanygép megromlása, mert biz azon a selyem- és gummipakolás meggyuladt s éktelen füstöt és bűzt idézett elő, azután az összes lámpák felgyujtása mellett, homályos világításnál folyt a táncz reggeli 6 óráig. Résztvettek a következők ; Belenta Nella, Bányai Ida, Batizi Ilka és Róza, Dluhos Ida, Farkas Juliska, Hajnal Kína, Harmati Ida, Hajdú Ilonka, Komáromi Julcsa, Kimer Juliska, Kendrella Cze- czil, Kurusta Jusztin, Morvái Teréz, Polcz nővérek, Szegedi nővérek, Szabó Juliska (M.-Berény), Vincze Mariska, Vig Piroska és T. Veres Mariska kisasszonyok; a menyecskék közzül; itj. Jancsovics Pálné, Dr. Henselmann Elekné, Belenta Mi- hályné, Dr. Hajnal Istvánné, Kertész Gáborné, Mezey Lajosné, Pesly Alajosné, Roscher Jánosné, Hencz Antalné, Mucsi Mihályné, Sperlinger Ja- kabné, Ory Lajosné, Sál Józsefné, Vógh Mihályné, Weil Sándorné és Terney Ferenczné. — A karzaton : Steiner Dávidné, Szilágyi Lajosné, Kis Ferenczné (Doboz), Vincze Pálné, Weinraann Józsefné, Nagy Mátyásné, Szabó Lajosné, Váradi Sándorné és özv. Gyöngyösi Istvánné asszonyok, Lampel Juliska, Víg Mariska és Váradi Eszti kisasszonyok. Y. Számadás. A „nagymagyarvárosi“ olvasókör“ altat január 29-én megtartott tánczvigalom alkalmával befolyt 63 frt 20 kr., kiadása volt 26 frt 20 kr, maradvány 37 frt, mely összeg a könyvtár javára takarékpénztárba helyeztetett. —■ Ebből felülfizettek : Dutkay Béla 40 kr, Pécsi István 20 kr, Schmidt Gyula 50 kr, Dobay János 50 kr, Zöldy Géza 50 kr, Enyedy István 50 kr, Kukla Ferencz 50 kr, Sz. Kiss Mátyás 50 kr, Torma István 20 kr, Szabados János 20 kr, Csomós János 50 kr, Fekete József 20 kr, id. Végh József 50 kr, Végh József 50 kr, Góg György 30 kr, Dermencsiu Mihály 30 kr, ifj. Góg Mihály 50 kr, Ludvigh József 80 kr, Mogyoróssy Ferencz 50 kr, Schriffert Mátyás 50 kr. Összesen 8 frt 70 kr. Köszönet az adományozóknak I Ifj. Góg Mihály, pénztárnok. Schmidt Gyula, ellenőr.
