Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-11-11 / 46. szám
között. Az egészségügyi óvintézkedések megvannak téve. Alapszabály jóváhagyás. A belügyminisz ter a békési „ izraelita testvériséga jótékony egy létnek alapszabályait jóváhagyta. Gyógyszertári ügyek. A belügyminiszter a vármegyéhez intézett leiratában sem a szarvasi harmadik sem a csabai negyedik gyógyszertárt, — mely utóbbiért Kovács L. Mihály s Kristóffy Dezső kérvényeztek — nem engedélyezte. Az ujonczozási előmunkálatokat 1889 évre a honvédelmi miniszter elrendelte. Erre vonatkozó leiratában már most rendeli, hogy a negyedik korosztály behívására minden járásban tétessenek intézkedések. Tüzek a megyében. P.-Földváron f. hó I- én Für Mihály háza leégett. A kár értéke 250 frt, biztosítva volt. Tót-Komlóson pedig október 29-én Galó Zsuzsánna 1251. számú háza lett a lángok martaléka. A ház szintén volt biztosítva. Halálozás. Mélyen megrendítő csapás érte JBócz Géza törvényszéki biró urat, fiatal neje hunytéi rövid szenvedés után, kesergő férjet s öt síró gyermeket hagyva maga után. Adja meg az ég azt a vigaszt melyet a sokak által érzett részvét megadni nem képes. A család a következő gyász- jelentést adta ki : Bócz Géza kir. törvényszéki biró és gyermekei: Ilona, Kálmán, Ella, Géza és Erzsébet özv. Hlatky Endre és neje Grley Kornél gyermekeikkel, Hiatkay Amália és férje Schvei- ger Bertalan gyermeikkel, mint az elhunytnak férje, gyermekei, anyj testvérei és sógorai, szomorodott szívvel tudatják a nagyszámú rokonaik és sógoraik nevében is Bócz Gézáné szül Hlatky Holtának t. évi november kó 10-ik napján reggeli 4 órakor élte 34-ik és boldog házasságának 10 - ik évében rövid szenvedés után-történt elhunyták A boldogult bűit tetemei f. évi november II- ik napjáu d. u. órakor fognak r. katb. vál ás szertartása szerint a nagymagyarvárosi temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Mely vég- tisztességtételre az elhalt rokonai, ismerősei és tisztelői meghivatnak. B.-Gyulán, 1888. november 10. Béke lengjen porai felett 1 A csabai kereskedó ifjak egyesülete uj helyiségének ünnepélyes megnyitása alkalmával 1. hó 8-áu a „Nádor“ szállodában hangversenynyel egybekötött tánczvigalinat rendezett. A hangverseny a mint azt, az érdeklődés után előre látni lehetett igen látogatott volt. A közönség valóban kellemes estét töltött. A műsor következő volt: „A magyar nyelv Ábrányi Emiltől szavalta Bihari Imre. Népdal egyveleg. Czimbalmon előadták Klein Hmrick és Purcsi Mihály. A rabasszony Kis Józseftől szavalta Kulpin Matild. Werner bu- csudalla Neszlertől énekelte Singer Paulina zongorán kisérte Fuchs Emilia .Cepin Valse 7 sz. zongorán előadta Plesch Laura. A szerelmesekről felolvasta dr. Bartóky József. Általában lehet mon dani, hogy a szereplők mindnyája mint műkedvelők teljesen s szépen feleltek meg feladatuknak. Singer Páulma k. a. éneke különösen meglepte, dr. Bartóky József urnák humoros felolvasása pedig folytonos élénkségben tartotta' a közönséget nőm egyszer zajos tetszésnyilvánításokra ragadta. A közönség a szoreplő műkedvelőknek a nyújtott élvezetért éljenzéssel s tapssal adózott. A hang- versen v- után táncz következett, mely jó kedvve- folyt egész hajnali 5 óráig; kár hogy a tánczte- rem nem volt elég tág. Mintegy 100 pár tánczola ta a négyest, s épen azért nőm merjük közölni e tánczban résztvett hölgyek névsorát se n, nehogy egyik vagy másik rózsa kihagyásával a szép koszorú egységét megzavarjuk. Egyuenány szót magáról a kereskedő ifjak egyletéről is kjgH elmondanunk. Ezen mintegy év óta fennálló^lgylet minden tekintetben törekszik arra, bogy magát minél inkább érvényesitva s fennállását biztosítsa. — Igyekszik kifelé irányuló nyilvánot működése által is a közönség pártfogását s érdeklődését kivívni s feutartani, mely . ífy fiatal egylet erkölcsi és anyagi alapjának minél rősebb megvetésére nagyon szükséges különösen itt, hol némi tekintetben még a legérdekeltebbek közönyös-légével áll szemben, s ezért ha az érdeklődés fentartása által sikerül az egyletnek megerősödni és életképességét fokozni, úgy időf vei működését ebben az irányban is mindinkább terjeszthetni lúgja, mely közvetlen czéljával reg4 szorosabban összefügg. Tagadhatlan azonban! hogy ezen közvetlen czélja előmozdítása s az egylet erősbitésére irányuló ezen működése kö- zepote, másrészt a tekintetben hat űdvöseu, hogy mint tavaly télen, az esti felolvasások tartása, az idén pedig ezen haugversenynyel megkezdett estélyek által a maga s a nagy közönséget is elzár- kózottságából kivetkőztetve, ä társas élet megteremtése érdekében tesz jó szolgálatot. Dicséret s elismerés illeti ezért az egylet vezetőit, kik fáradságot nem kímélve, minden irányban törekednek arra, hogy az egylet fennállását biztosítsák s működését minél nagyobb térre kiterjeszszék s Csabán, hol a kereskedők elég számmal van-, nak ezen egylet fennállása indokolt s kívánatos is A töltésbelebbezés tárgyában múlt vasárnap a közlekedési minisztériumban megtartott értekezletén — mint már említők — a közigazgatási bizottság Terónyi Lajos, Gyula városát Dobay Jáuos, Csabát Szemián Sámuel, Békés Dr. Hajnal István és Mezey Lajos, az alsó fenér-kö- rösi öblözetet Keller Imre és Ladies György, a hosszufoki társulatot Wenckheim Frigyes gróf, Hegedűs Mihály és Borsitzky képviselte, a minisztérium részéről a tanácskozásokban, — mely d. e. 11 órától délután ö-ig tartott Baross Gábor elnöklete alatt, Záborszky Kálmán, Rapaics Rezső és Kovácsy tanácsosok vettek részt, Á tanácskozás eredménye az lón, hogy a töltésbel 1 eb- bezés szükségessége kimondatott, s így a miniszter korábbi határozata fenntartatott. A bellebbe- zésnek, mely oldalon leendő foganatosítása végett november 15-ére Békés város házától kiinduló helyszíni szemle lett elrendelve, melyen a minisztérium részéről Maiina műszaki tanácsos lesz jelen. Az úri casino által f. bő 8-án tartott táuczestély várakozást felülmúló módon sikerült. A fesztelen jó kedvű mulatság biztató lehet arra nézve, bogy a casino minél gyakrabban nyu|tsoo rá módot, hogy az intelligentia össze jöjjön s a válaszfalak végleg leomoljanak. Tánczosban sem volt hiány a mL részben annak tulajdonítható, hogy a házas .‘'^mb.erelt ugyancsak ki tettek magukért. A mulatságon Bade Pista jó hirü zenekara játszott mindenki teljes megelégedésére és különösen a csárdásokat magyarosan és jól húzta úgy, hogy alig lehetett végét szakítani. A vidám társaság reggel 5 órakor kezdett oszlani, azt hisszük kellemes emléket vive magával s a casino ezt a mulatságot is bátran sorozhatja sikerei közzé. A mulatságról 'különben részletesen s a névsorról lapunk tárczája ad számot Színház. Szombaton Nagy Paula jutalom- játékául „A fény árnyai“ adatott csekély közöu ség előtt, a jutalmazandó jól megállta helyét s nagyobb jutalmat érdemelt volna, különösen ki - tűnt Fábián, a ki szerepét teljesen jól felfogva szépen játszotta végig, sikerült alakítás volt Jánió egy apród szerepben. Vasárnap „Angyal Bandi“ énekes népszínmű, jobb lett volna, ha nem adatott volna. Hétfőn Sardoú' Viktor pompás vigjátéka a „Csapodár“ került színre, első helyen Nagy Paulát kell említenünk, a ki Ca- milloi játszotta igen jó volt Ríjz Rivurol szere pében, Champigual nézetünk szerint nem vaf. Janinak, kinek egyénisége sem olyan, hogy a bonvivant szerepeket jól adhassa, Ujvárosy jó volt az együgyű Fridolin szerepében. Kuhlen „Uzsai Gyöngy“ Gero Károly uj népszínműve kerül színre, Dem tettek a darabnak jó szolgálatot, hogy előadták s ezután az előadás után nem akarunk a darabról véleményt mondani, egyszerűen utaljuk olvasóinkat a fővárosi lapokban megjelent kritikára, az ének részek külö- uösen kntikáu aluliak voltak. Szerdán Rajz Ödöo és neje jutalmául „Egy katona története“ kerül színre s abban a kiváló szerencsében részesültünk, hogy kétszer hallottuk a darabot először jól a súgótól, azután rosszul az előadóktól. A szerep, nem tudás kínjai még jobb színészeket is akadá- dályoz a játékban s igy nagyon indokolt benne a szerep megtanulása. Dicséretesen emelkedik ki Rajz környezetéből, a ki igaz érzéssel s jól játszotta R*nó Jánost s csak sajnáljuk, hogy többen nem méltányolták a törekvő fiatal színészt, Csütörtökön és pénteken nem volt előadás szombaton Ujvárosy Albert jutaloinjátékául a „Sabio nők elrablása“ adatott, ma a „Káponai csalta“ adatik. Még arra kell figyelmeztetnünk a társulatot, hgy ha a szinpadou öltözik, legalább annyi figyelemmel legyen a közénség iránt ,hogy fél 8 órakor, mikorra az előadás kezdete van hirdetve eressze le a függönyt, s ne kényszerítse a közönséget, hogy a couliss | titkaiban gyönyör ködjék. Népgyülést tartott vasárnap Csatár Zsig- mond országgyűlési képviselő a Kápolna téren, melyen mintegy 500 polgár vett részt s elmondotta a regále törvényjavaslatról mindazt a mit már bölcseu tudtunk eddig is, hogy ebből Gyula városának kára lesz, de hogy n>i.tép lehetne ezen a káron segíteni, azt ö sem mondta meg pedig ez lett volna az érdekes s ezért érdemesebb lett volna népgyülést tartani, mint azért, bogy Irányit igyekezzék kisebbíteni, mert először is Irányi annak nem oka, hogy Békásmegye községei ötét bízták meg a memorandum beadásával, másodszor pedig épen nem tekintheti Csatár személye ellen irányúiénak azt, hogy nem ő rá bízták mert Szeghalom községe sem a maga képviselőjével HoitByval nyujtatta be a feliratot, hanem szintén Irányival s azt csakugyan nem lehet rósz néven venni, ha a községek Irányival nyujtatják be felirataikat, a ki általános tiszteletnek és be- psülésnek örvend s azt meg is érdemli s a négy* vennyolezas párthoz tartozó egyének csak örvendeni kellene azon, ha az ily megtiszteltetés a párt vezérét éri. Hangulat keltésnek tehát nagyon jó, ha Csatár oda állítja magát mint a kit rettenetesen megsértettek, de az igazságtól nagyon 1 messzire esik ez az állítás. Nem tudjuk mi össze függésbe van a regáléval a városi képviselő választás, de e tekintetben is nyilatkozott Csatár, mondván, hogy a „választások ellen egy fiatal ember felebbezést adott be hihetőleg az állam- hatalom telszóllitására“ fel vagyunk hatalmazva kijelenteni, hogy ebből egy árva szó sem igaz, mert először is felebhezés a választás ellen nem volt beadva, hanem be volt adva egy kérvény az uj képviselőtestületnek megalakítása ellen, miután a reginek joga még tartott, s igy két képviselő testület, lett volna a midőn erre a kér vényre az igazoló választmány azt monda, hogy a választások megsemmisítése iránti kérvény, ezen felfogás elleu felebbezett ama bizonyos fiatal ember ki jelentve hogy ő egy szóval sem kérte a választások megsemmisítését s hogy ez úgy áll arról szívesen meggyőzünk a kezeink közt lévő iratokból bár kit is. Az pedig hogy az állam hatalom felszólítására tett volna itt valaki bármit is annyira nevetséges rágalom a mi szót sem érdemel. Ugyan sokat törekedik az államhatalom az zal bogy Gyula városában ki a községi képviselő. Irodalom. Felhívás előfizetésre. Négy évvel ezelőtt, midőn verses munkáimat „Költemények“ cziin alatt kiadtam, mint teljesen ismeretlen ember fordultam a hazai irodalompártoló közönség jóindulatához. És a névtelen ember szava nem hangzott el nyomtalanul, mint kiáltó szó a pusztában. Az eredmény ellen sem erkölcsi, sem más tekintetben panaszon nem lehet. Köszönet ezért a hazai sajtó nagyrésze tárgyilagos bírálatának, mely egyéniségem teljesen ismeretlen voltát nem tekintve, minden mellékes érdek nélkül buzdított a további munkára; de köszönet egyúttal ismerő* seim, jóakaróim s általában a közönség áldozatkészségének, mert ezeknek érdemök az, hogy ama kiadásból alig néhány példány van még a könyvpiaczom 8 e jelenség nyomasztó irodalmi viszonyaink között nem épen örömtelen. Az említett kettős siker bátorít fel a lépésre most, hogy azóta irt verses munkáimat, folytatásául mintegy az előbbinek, „Újabb költemények“ czim alatt kiadjam s az arra való előfizetésre a közönség jóindulatát felhívjam. Ismerőseim, jóakaróim, kik meglehetős visszavonult munkásságomat eddig is buzdító szemmel kísérték, bizonyára most sem fogják tőlem megtagadni pártfogásukat, de kérem e jóindulatra a nem ismerőket is; ama megjelent első kötet talán elég záloga lesz annak, hogy áldozatkészségük tüzet nem épen érdemetleo oltárra fogják pazarolni A jelen kötet 1885 óta irt kisebb verseim java részét s a m. tud. Akadémiának ez idei Nádasdy-pályázatán méltánylással említett Kinizsi czimü 6 énekből álló költői elbeszélést fogja tartalmazni és mintegy lä—13 ívre terjed. A könyv izlésés és minden tekintetben Csinos kiállításáról gondoskodni fogok. Előfizetési ára a fűzött példánynak 1 frt 50 kr., a kötötté pedig 2 frt 50 kr., mely összeg lakásomra (Budapest VIII., Zerge utcza 23. ez. 4. ajtó) küldendő. A mű ez év deczember havában, lehetőleg még a karácsonyi ünnepek előtt fog megjelenni, s ezért kémem az iveket f. évi november hó 15-ig hozzám beküldeni, hogy a nyomatandó példányok száma felől tájékozva legyek. Budapest, 1888. október 1. Maradtam tisztelettel: Balog István. Békésvármegye építkezési szabályrendelete. (Folytatás.) 15. §. A községi elöljáróság a beérkezett terveket ezen szabályrendelet jogerejüvó váita után a saját kebeléből alakítandó s a községi biró vagy helyettese elnöklete alatt a községi jegyzőből, orvosból, mérnök és egy községi esküdtből, a mely közsógoek pedig mérnöke nincs, egy szakértőből (ács vagy kőműves) álló építkezési véleményező és ellenőrző bizottságnak adja ki. 16. §. Ezen bizottság az érdekelt szomszédok meghívása mellett helyszíni vizsgálatot tart, a mely vizsgálat alkalmával a szomszédok érdekeit és igényeit figyelembe véve, azokat barátságos utón elintézni igyekszik, s úgy ezen körülményt, valamint a netán felmerülő ellenészrevételeket 8 kifogásokat jegyzőkönyvbe foglalja s ezen jegyzőkönyvet a folyamodvány s tervek csatolmányaként a járás főszolgabirájához az építkezési engedély tárgyában hozandó elsó fokú határozat végett beterjeszti. 17. §. Ha az érdekelt és meghívott szomszédok a szemlén meg nem jelennének, észrevételeiket három nap alatt a járás főszolgabirájához leendő beterjesztés végett a községi elöljáróság- üoz bemutathatják. 18. §. Ha az érdekelt s meghívott szomszédok á szemlén meg nem jelennének vagy észrevételeiket a mondott idő alatt be nem adják, az építkezés azon következményeit, melyek a szemle alkalmával nyilvánvalók voltak, tűrni tartoznak, s az építkezés ellen nehézséget nem támaszthatnak. 19. §. Ha a szomszédok által támasztott nehézség magánjogi természetű volna, anuak elintézése végett az illetők a törvény útjára uta- landók, s az építkezési engedély ha az ellen ezen szabályrendelet értelmében akadály nem torog fenn, a törvény útjára utalt kérdéses pont kivételével megadandó s a hatósági végzésben világosan felemlítendő a törvényre utalt a támasztott nehézség, s úgy az is, hogy az engedélyzett építkezés a jogi kérdés eldöntése előtt megkezdhető-e és mily mérvben, vagy pedig az építkezés megkezdése a pares kérdésbeu hozandó jogérvényes ítéletig elhalasztaudó. A magánjogi kifogást tevő fél keresetét a bíróságnál 15 nap alatt beadni 8 ennek megtörténtét a hatóság előtt igazolni tartozik, — ellenkező esetben az engedély — ba más akadály fenn nem forog — kiadatik. 20. §. Telekkönyvezett és okmányilag igazolt szolgalmi (viz leeresztési, világossági, út eresz és egyéb) jogokat sértő építkezések nem engedhetők. Folyt. köv. Árverési hirdetményi kivonat. A b.-gyulai kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy békésmegyei takarékpénztár végrehaj tatónak Török Jáuos, Török Julianna Dobos Jánosné és Török István mint néhai Török Antal örökösei végrehajtást szenvedők elkni 80 frt tőkekövetelés és járul, iránti végrehajtási ügyében a gyulai 5509. sz. tjkvben fekvő 2238 hrsz. bel telkes házra 600 frt, és a gyulai 2929 jtjkvben (5545 és 5550.) "rsz. szöllöre az árverést 170 (rtbau ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fen- uebb megjelölt ingatlan az 188Ő. évi deczember bó 29-ik napján délelőtt 9 órakor a b.-gyulai kir. tszék tkvi hatóság árverelő helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsáráuak 10°/o-át vagyis a 2238 hrsz. ingatlant illetőleg 60 frt, az (5545 és 5550) hrsz. ingatlant illetőleg 17 frt készpénzben, vagy az 1881. LX. t. oz. 42. §-ban jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333 sz. a. kelt igazságügyi miniszteri rendelet 8. §- ábau kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-c. 170 § a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál olöleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. tszék mint tkvi hatóság B.-Gyulán, 1888. szeptember 30-án. Előadó helyett 179. 1—1. BÓCZ, kir. tszéki biró. >k felől rögtön intézkedni, minden törvény telmében fegyvert ragadni köteles nemzet einket azonnal összeszedni és e hó ió-dik ipja reggelén Nagy-Szent-Miklós ezen hatá nkhoz alig i órai távolságra eső hely kör fékére, hova t. i. a rabló csapat, vett érte lés szerint egész erővel törekedni monda k, az ott összevonult erőveli csatlakozás ígett kiinditani elhatározván. Midőn tehát önöket egyrészről a vélet n veszély s annak nagy volta felől sietve dósitani nem késünk : másrészről felszólít k. önöket, hogy nem várva az ismeretes élzatu lázadóknak honunk belsejébe mind kább kitörésüket, részükről is mielőbb inéi nagyobb erőt kifejleszteni, s azt a haza egmentése végett e környékre rendelni si isenek.“ Láthatjuk ezen megkeresésekből, hogy ily veszélyes helyzettel állott szemben Bé Ssvármegyénk. A nép érezte a vihar közeledését s nem ésett fegyvert fogni a veszély elhárítására s fájdalom, akadtak oly községek is a vár egyében, kik fellázadtak a fegyverre szólító ndelet ellen s nem csak vármegyénk bel skéjét, de veszélyeztették az alispáni intéz sdések sikerét is. Midőn a zavarok tetőpontra hágtak, ér ízett vármegyénkbe Boczkó Dániel, orosházi épviselő, megbízván őt a kormány várme lénkben a népfelkelés szervezésére. A nemzetőrség táborba indítására tett tézkedésekkel tehát fel kellett hagyni s igy különben is nagy mérvet öltött zavarok igtöbb községben növekedtek. Alig volt képes az alispán rélye, tevé- snysége a rendet helyreállítani. A veszély igysága és közelsége hatott a népre, s"mi- in az általános népfelkelés elrendeltetett, a ervezkedés a legtöbb községben minden igyobb nehézség nélkül történhetett meg. Alig volt egy pár napja a vármegyének ereje összegyűjtésére, arról szó sem lehetett, hogy a népfelkelők fegyverrel láttassanak el, de nem is volt elég.fegyver a vármegyében s azok beszerzésére várni egyátalán nem is lehetett, mert a kormánybiztos a népfelkelők útnak indítását felette sürgette, s igy történt aztán, hogy népfelkelőink közül csak igen kevesen voltak fegyverekkel ellátva; a legtöbben vasvillákkal, kaszával, fejszével, csákányokkal voltak felfegyverezve. Érdekesen világítják meg a helyzetet Boczkó Dánielnek a vármegye alispánjához küldött rendeletéi. Október 15-éröl Írja a kormánybiztos: „Aradra érkezvén, értekeztem aradmegyei s városi hon védi bizottmánynyal s a hon védi országos bizottmánynak tisztelt alispán úrral eredetben közölt meghatalmazása következtében ezennel alispán urat tudósítom s hivatalosan felszólitom, hogy Békésmegyéből egyedül olyatén polgárok küldessenek mennél elébb Arad városába, kik lőfegyverrel ellátva vannak. Más egyéb, egyedül kaszákkal, villákkal, ásókkal ellátott egyéneket Arad és Te- mesmegyében a kitűzött czélra használni nem lehet. Sánczolások, a mint alispán urnák a megye községeihez intézett leveléből értettem, itten szükségtelenek is, de ezélra sem vezetnek. A sánczolásokat itt a síkságon az ellenség elkerülheti mindenfelül. Itt Aradon minden a régi lábon áll. A veszedelem nem oly nagy, mint a milyennek az alispán ur levelében hirdettetett. Hire vagyon csupán, hogy nehány száz örvidékiek az aradi vár felé Temesmegyéhen útban vannak. Ezeket, — ha a lőfegyverrel ellátott békésiek szerdán Aradon megjelenhetnének elfogni, s a várbeli erősséggeli egyesüléstől elzárni lehetne.
