Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-11-04 / 45. szám

tiltsa, s ha így lesz, akkor mire való az értekezlet s ez a húzás-halasztás, aim meggátolt abbau, hogy talán már a jő tavaszi árvizet mogakadályozzuk.

Kgy nagyon kényes dillema elébe á tóttá magát a miniszter, midőn ezt az i tekezletet összehívta, mert vagy az lesz következmény, hogy a töltésbelebbezés < vettetik s akkor a miniszter eddig iszony hibákat követett el, vagy az hogy feni tartatik s akkor nem kevesebb hiba, hog ezzel az értekezlettel lehetetlenné tétete a munkálatnak ez idén való befejezése.

De e tekintetben megnyugtat a m niszter mikor kimondja rendeletében, hog „a következményekért a hosszufnki ármentesii társulatot tettem és teszem felelőssé.“

Tehát Gyula, Békés és Csalja váró sok nyugodtak lehetnek, ha a tavaszi ár viz rommá teszi őket, azért a hosszútok ármentesitő társulat lesz felelős.

A gondviselés mentsen meg attól hogy ennek a különös felelősségnek gya korlati értékéről vagy inkább értéktelen ségéről szomorúan kelljen meggyőződnünk

Szeghalom község kérvénye a regále megváltási törvényjavaslat ellen.

Mélyen tisztelt képviselő báz !

Meglepetéssel értesülünk az állami italmérési jövedékről szóló törvényczikk folytán adandó kártalanításról, tárgyalás alatt levő törvényjavaslatból arról, bogy az állam az italmérési jo- got megváltani kívánja.

Az állami javak eladásánál a nagyméltó- ságu m. kir. kormány a legközelebb múlt években, különösen a nyolczvanas években, az állam tulajdonát képezett italmérési regále jogot is, egyidejűleg az állam javak vevőinek elárusítván, ezen tapasztalatból Szeghalom község közönsége azon meggyőződést merítette, hogy az italmérési I regále jog megváltása törvénybozásilag akképl fog rendeztetni, bogy az illetékes községek bir-| tokába, s illetőleg tulajdonába fog átadatni; — I bogy tehát egy részt az igy előre látott törvény-l bozási rendezést megelőzze, másrészt s főlegI azon indokból, hogy magának, de különösen al jövő nemzedéknek oly alapot szerezzen, melynek I hivatása leend a község anyagi és szellemi cul-l turalis fejlődését előmozdítani, s a közterhek viselésének súlyát a közönségnek megkönnyíteni, |j — a község közönsége múlt 1885-ik évben azh összes földes úri, királyi kisebb haszonvételi jo-]< gokat nagy áldozatok árán megvásárolta, s a vételár fedezésre a m. kir. kormány tudomá- I sával s beleegyezésével magas kölcsönt vett fel. t Úgy vagyunk értesülve, hogy az államot az f italmérési jog megváltására pénzügyi tekintetek l nem vezetik, ha ez valóban őszinte nyilatkozat, t akkor mi sem bizonyíthatja be annak igazságát d jobban, mintha az állam nem váltja magához d azon községek italmérési jogát, melyek ezen jo- D got továbbra is meg akarjak tartani. ti

Abban a hitben élünk, hogy az államnak a 8 községek fejlődése igazán a szivén fekszik, s ez e esetben nem fogja tőlük az italmérési joggal l;

ezIjáró jöved' lmot elvonni, nem fogja különöse lylezt oly községek irányában tenni, melyek a lei föl közelebb múlt évben is temérdek károkat szei Ivédték az árvizektől, s a mely községük mi |i lugy is roskadoznak az ártéri költségek súly r-lalatt és a mellett évenként tetemes kiadások: alkénytelenek tenni, hogy a gyakorta ismétlőd il-(pusztító elemekkel megküzdhessenek. ul Meg vagyunk győződve, hogy a nagymél i-|tóságu kormány és törvényhozás az állampolgá ylrok, 8 ezek által a községek culturális fejlődé ttlsét egyiránt szivükön hordozzák, s nem kívánjál la regále megváltása végett felvett nagy kölcsöi i-ltartozással túlterhelt községeket tönkre tenni, — ylg igy méltányos óbajaik kellő figyelembe és pároltolásba fognak részesittetni.

A tisztelettel előadottak előterjesztése alapiján tehát azon alázatos kérelemmel járulunk a -{magas képviselő házhoz, — raéltóztassék a köz- i|ségünk által megszerzett italmérési jogot a belterjesztett törvényjavaslattól eltérőleg a község ,(birtokában s tulajdonában továbbra is érintetle- jnül kegyesen meghagyni.

Azon esetben pedig, ha ezen kérelmünk |elhárithatlan országos indokból netalán teljesíthető nem volna : — azon további alázatos (kérelemmel járulunk, — méllóztassék a megváltás alapjaiul az 1888, 1887, 1886-iki években

| bevallott adó jövedelem átlagát és nem pedig az 11882—1886. években adó alá bevallott összes (jövedelem egy ötödét felvenni.

A mennyiben végül a községnek, mint jógii személynek a regále jog kezelése körül semmi| kezelési költsége nem volt, és nincsen *— ruél-l tóztassék az italraérési jog megváltását fentebb| tisztelettel előterjesztett alapon, minden további| kezelési költség levonása nélkül kimondani.

Mély tisztelettel maradván Szeghalmon.| 1888. okt. 25.

A mélyen tisztelt képviselőháznak alázatos!1 szolgái, Szeghalom község képviselőtestületének | megbízásából : I1

Ambrus Lajos, (I

bíró. 11

Soós József, |

jegyző. |(

Tekintetes szerkesztő ur ! U

Gyula, 1888. nov. 3-án. I

1

Engedje meg, hegy alólirottak becses lap-jt ában panaszunkat előadhassuk, s t. szerkesztő) ír közvetlen befolyása alatt álló Csintalan urat|c

,nnak orvoslásán megkérhessük. |v

A minapában betegek lévén, kerestünk dok-|j;

őrt, s minő boldogító volt a tudat, hogy a két|u

árosi orvos közül valamelyik megtalálható leend. |h

.zonban — fájdalom — mikor dr. Kovács uratL

erestük, azt mondták dr. Zöldy urnái van, mi-|

or ott jelentkeztünk, ott meg azt mondták, hogy)

r. Zöldy ur, dr. Kovács urnái van. Ekkor kér-1

eztünk füt fát, hogy nem látta-e egyik vagy|

iásik városi orvost, de senki sem tudott utasi-| t I k

ini, csak egy utazó tudott anyit mondani, hogyf

városházára mentek. Siettünk gyorsan, nehogy]

Iszalasszunk,, de ott se találtuk, sőt azon vá-|

iszt kaptuk, hogy ott a doctor uraknak nincs r

jenlnhelyeu nem vagyunk nagy városban, régen 9g.|jgy volt, ergo igy fog maradni. Menjenek elNaj sn-|Ferenczhez, hát ha ott van valamelyik. Oda iár|elmentünk, de ott se voltak. Uram isten, mit t lya jgyünk 1

cat I Ekkor egy szegény azszonynyal találko: döftünk, ki beteg leányát vitte a doktorhoz. Ettí |tudtuk meg, hogy az egyik elment a kisvárosa ál-1a másik az ujülésre, a szegény asszonynak pi á-|dig a kapitányi hivatalba kell menni, mert máj é-|ott vesz valamelyik doktor ur tanuk előtt orvoi ik (látleletet, miután a városházán „nincsen szó jnJmukra hely“, ha a mértékhitelesítőt ki uem szc —|ritják, vagy az istálóból nem szakitnak ki egi r-|részt a gyulai közegészségügy bajnokai részére Mi, tudja szerkesztő ur, egy felöl ezek hal >-|lafára borzasztó dühösök lettünk, de másfelő a nem voltunk hajlandók elhinni, hogy mikor köp 1ködési czélokra is van hely elég, a mi legföbl i- az egészséghez tartozó dolgoknak nincs ott helye g|Es, tudja t. szerkesztő ur, a dologban az a kü i-|lőnös, hogy igaz. Tulán félnek odafent az egész- (séges dolgoktól? Nem hinnők, de ha muszáj? e | Ép azért alázattal kérjük t. szerkesztő urat -(következő városatyai fájdalomtól áthatott kérésiünket Csintalan úrral közölve*), kieszközölni pa- - uaszüuk orvoslását.

i| Csintalan ur! Osszintén szólva, jobb szeret- z|rők, ha ön a városházán csintalonkoduék, meri s|ugy véljük, hogy csintalanságai nem ártanának a (rendnek s közjónak. Ezen bizalom folytán szives- [(kedjék olykép csintalankdni, hogy a város különbben érdemes gazdája menjen le a mérték hitele- Jsitő lakába, vagy fel a tanácsos urakhoz, hisz úgy Jis megférhetnek együtt szépen, de már azt nem (tartjuk rendén levőnek, hogy a doktoroknak nincs (a városházán külön helyiségük. Milyen szépea meg- |férnéuek a kapitányi szoba mellett levő kis szó | bábán. Ezt mi orvos-rendőri, közérzűleti és tisztesség szempontjából is elodázhatlannak tartjuk.

Kiváncsiak vagyunk, hogy a két doktor mit |mond ehhez? Talán ők nem akarják e kérdés (tisztázása által lehetővé tenni azt, hogy az első (rangú közegészségügyi kérdés tisztázása által e (tekintetben elvégre rend legyen?! . . . nem hisz (szűk!

Ez a mi kérésünk. Ez az, a mit a közlakosság érdekében követelni elég vakmerők vagyunk. Vájjon a megye tudományos, elévülhetlen érdemekben gazdag főorvosa nem fogja ezt szintén elvárni?! nem tudjuk, de bizton reméljük.

Tegye meg azt Csintalan ur, s ha mindjárt czélt nem ér is, vigasztalja magát azzal, hogy vannak nálunk emberek, kik mindig a város köz-| javát munkálják, de miattok más nemes eszme) is vérzett el ! vigasztalja magát azzal, hogy köte-1 lességót megtette, mint mi mondjuk : „Dixi et\ salvavi a ni mám meam !*

Többen.

Hírek.

Eljegyzés. Dr. Szemző Gyula szarvasi gya-| korló ügyvéd eljegyezte Leopold Jakab nagylaki kereskedő kedves szép leányát Irmát. Gratulálunk.)

A közigazgatási bizottság november havi rendes ülését folyó hó 12-én fogja tartani.

Előléptetések a honvédségnél. Ö felsége a király a novemberi előléptetés alkalmával) Lucchy József és Vidovich Menyhért I. osztályú] századosokat őrnagyoknak nevezte ki. Gremsper-y fér József honvédhadnagy pedig szolgálaton ki-|; eüli viszonyba helyeztetett át. r

A békésmegyei negyvennyolezas hon- 1 védegylet okt. 29-én Csabán Wieland János] jluöklete alatt közgyűlést tartott, melyben ki-|i noudta az egylet feloszlását. Vagyona 2500 frt|: ran az egyletnek, melyből a teljesen elszegénye-H lett vörös sapkás honvéd Balthazár Lajos szarvasi [* akosnak, ki is 47 ütközetben 21 sebet kapott,|l 100 frtot, Csontos István volt főhadnagy békési] akosnak szintén 200 frtot, Mikó Józsefnek pedig]: .00 frtot utalványozott ki. A fennmaradt 200o|t rt örökös alapítványként Békésvármegyének ama]: EÖtelezettséggel adatik át, hogy abból bizonyosh isszeg (500 frt) Oláh György megyei t. ügyész ál-|i al irt és lapunkban már részben közölt „Békés-L ármegye a szabadságharezban“ czimü monogra-|t iájáhinak kiadására, a többi pedig honvédek se- |r ;élyezésére forditassékk. (

Halálozások. Brózik Gusztáv mezöberényíL ivang. néptanító október 25-ón élte 55-iU taui-L ói pályája 33-ik évében hosszas súlyos betegség]n itán meghalt. Szarvason pedig Rajas Pál róm. L :atb. káutortanitó október 23 án — 72 éves ko-| ában halt meg. —- Béke hamvaikra I L

Jótékony ezélú hagyományok. Boldo- v

;últ Grechenek Lajos nyűg. urort. tiszt, kinek |f lalálát múlt héten jeleztük, több rendbeli jótó-1k ;ony czélok között a rokkant bonvédeknek|t csabai nőneveidének és a esorvási községi is-|z ólának 100—100 í’oriutot hagyományozott.!

Halálozás. Ladies György ügyvédet, köz-1b létünk kiváló alakját fájdalmas csapás érle. Sze-jp ■ I V

*) A kérelem Csintlaan úrral közöltetett s a jövő ] ^ számra ígérte az elintézést Sserk. Hi

írott édes anyja özv. Ladies Jánosné Vicze Judit (asszony, október 26-án élte 67-ik évében végel- |gyengülés folytán meghalt. A boldogúit matrónát (nagy részvéttel temették el Csabán másnap délután. Béke legyen hamvai feletti

Szánthó Albert békési lakos megyebizottsági tag, a vármegye alispánjához intézett levelében tekintettel ama körülményre, hogy Békésről M.-Turra költözik el, a megye tiszti nyugdíj intézet bizottsági tagságáról ^lemondását beadja. Mint megyebizottsági tag azonban továbbra is megyénkben óhajtja virilis jogát gyakorolni.

Halottak napja. Verő fényes, szép ősz; nap kedvezett a hagyományos kegyelet ünnepének. Az enyhe napsugár, mely széppé, vonzóvá tudta tenni a természet enyészetét, olyan volt mint az emberek, kik csaknem az élet látszatával ruházták fel a halál birodalmát. A temetők látogatottsága az idén még óriásibb volt, mint az előző években. Aki tehette, virágokkal és koszorúkkal halmozta el kedvesinek sirhalmait ; a sze- jóuyebb nép egy — egy szerényebb mécsest vagy fiaszgyertyácskát gyújtott meg porló halottai fö- ött. A Pfiffner bizottság kegyelete folytán a sza- >adságharcz amazonjának pár hét előtt a leleplezett síremléke szépen volt világítva, a helyben nűködő színtársulat pedig testületileg jelent meg i sirkertben a magyar Thália legszebb reményekre ogositott szerencsétlen véget ért kitűnő tagjának dolnár Antalnak szívből érzett kegyeletét leróni.

A rendezett tanácsú városok és nagy- [özségek mozgalma, a regále megváltási törvény- avaslat, illetőleg annak kárpótlási intézkedései llen napról — napra nagyobb mérveket' ölt ryula városa volt a községek között az első, mely kérvényt a képviselőházhoz beadta, a hét fo- yamán követték Sze,halom, Békés ; M.-Berény íindhárom Irányi Dániel országgyűlési képviselő zives közvetítését vetto igénybe, hogy sérelmeit s óhaját az országgyűlés színe eiött feltárja. Nyir- gyháza, Érsekújvár, Zala-Egerszeg, apestmegyeii ácskai stb, regáletulajdonos községek mindenik érvóuyez a kártalanítási javaslat ellen, mely — Ljdalom — eredeti alakjában ment keresztül a l-es bizottság tárgyalásain, anélkül, hogy a vá- jsok és községek sérelmeit orvosolták volna. Za- tegerszeg kezdeményezése folytán az országban ivó összes rendezett tanácsú városok folyó hó ■án nagy értekezletet tartanak a fővárosban a irvényjavaslat ügyében, ezen értekezletre meg in hiva Gyula városa is, és azt Dobay Jáuos jlgármester fogja képviselni.

Házasság. Dr. Lengyel Sándor szarvasi ügy- sd október 24-én esküdött örök hűséget Kontur izset szarvasi kir. járásbiró és földbirtokos ked- ss leányának Ilonának. Az esketést a budapesti sáktéri evang. templomban Derzsi Károly uui- riús lelkész végezte. A boldog házaspár fogadja zinte szerencsekivánatunkat.

Bogyó Alajos színtársulata az orosház i izönség igen lanyha támogatása mellett tartja őadásait az Alföld szálloda termében. A társulat bb tagjai: Bogyó Ilonka, az igazgató szép te- tségü leánykája, Egri Géza, Egriné Kovács Ilka, inzes Bandi, Szapári Janka, Havasi Jenő. Ed- gelé előadták Sátán leányát, Búzavirágot, Rippet, Huszarok es Damakat, Bagdadi herczegnöt. ip és Holdat, Vasembert, Bolondok grófját, Üdvös- it és Kicsapott diákokat. Tegnap estére Uries rosta volt kitűzve, ami nem csekély vállalkozál társulattól, mely egyébként ha nem is jobb, de m is gyengébb az Orosházán utóbb években jgfordult színtársulatoknál.

Esküvő. Szvetics Viktor fiatal kémónysep- mester október 29-én délután vezette oltárhoz róm. kath. főtemplomban Novotny Antal nyug odaírni kertésznek kedves szép leányát Szidó- xt. Az ifjú házaspár fogadja legjobb szerencse- ránatunkat.

A népkerti pavilion építkezése folytouo, í serényen halad. A főépület teljesen készen :ő alatt, a homlokzat előtti csarnok pár nap itt szintén elkészül. Most már látható a fülke ahol felejthetlen Wenckheim Béla báró volt uiszterelnök, Békésvármegye egykori főispánjá- k mellszobrát fogjak elhelyezni. A szobrot ly Wenckheim Bélát java férfi korából magyar iában ábrázolja, Btrobl Alajos művész mintáz- 8 ha a szobor kész lesz, bronzba öntik és .rványtalapzatra fogják állítani. A pavilion bel- berendezési munkái az idő előrehaladottsága itt csak tavasszal fognak befejezést nyer- ,ni

Uj ügyvéd. Dr. Zöldy Géza október hó -én sikerrel letette Budapesten az ügyvédi sgát és mint tudjuk szülő városában Gyulán ja irodáját megnyitni, A jogkeresők szép- jzettségü lelkiismeretes ügyvédet fognak benne ülni, kit jó lélekkel ajánlhatunk a nagy kö- iség figyelmébe.

Az alsó-fehér-kőrösi öblözet, Baross Gá- közmunka s közlekedésügyi miniszternek Iáik más helyén méltatott leirata folytán no- nber 1 én rendkívüli közgyűlést tartott, mely. [ben a miniszter elnöklete alatt mai napon tartandó értekezleten leendő kápviselésével Ladies

Minlhogy az esztendő ilyen jól sikerült, a kiadó a jövő évi Almanachra is engem vett rá szerkesztőnek. Jól van, a titulust az idén is elfogadom de már az esztendőért jót nem állok. Én mindössze a novellákért vállalok felelősséget.

A novellák, leszámítván a magamét [mert ezért válalja más valaki a felelősséget), hű tükre a magyar elbeszélő irodalomnak, mely, ki merem mondani, az összes irodalmi ágak közt a legmagasabb niveaun áll.

A mi fölséges nyelvünk, meggyomlálva az ötvenes évek cziczomáitól s letisztítva a hatvanas évek pórias zsírosságától, oly kellemesen joly már mint a csuromméz. Mesékért nem járnak a kollegáim Bretagneba, se kísérteties kastélyokba, romantikus, középkori várakba, mint azelőtt. Sőt apró- donkint leszoktak a tömeges gyilkolásokról is. Majdan az elbeszélés folyamán részint természetes részint erőszakos halállal, mind kipusztultak a szei melyek. A novellának rendszerint ott volt a vége, a hol az utolsó személy kiadta az utolsó lehelletet.

Sokat szelídültek az erkölcsök I Most, ha le- ezurat is az iró egy két gézengúzt, a többit éln- hagyja.

Ma rajtam állná, en csak egy szigorú, esztétikai parancsot adnék ki az íróknak: -Ne hazudj11, de magam ennek tetejébe még azt is vállalnám: „Ne ölj«, Mert nálam, (t. i. a novelláimban), soha sem hal meg senki, s e tekintetben any- nyira elővigyázó vagyok a személyeim iránt, hogy még orvost sem szerepeltetek közöttük.

Bgy szó, mint száz, a magyar elbeszéld irodalom a legjobb vágányban van. Az egészséges realizmus utat tört magának. A chablonokat eleven emberek szorították ki, a kik nem szólítják egymást per „ Uram* és „ Asszonyom*, Az iró abból merit a mit látót és nem abból, a mit olvasott. A könyveken hízott emlék gyalog járnak a népszerűség

utján, az „Isten kegyelméből11 valók repülnek. En nek is, annak is más az előadási modora, egy gyek abban valamennyien, hogy az igazi életet iga: színekkel festik.

A közönség, (melynek az Almanach egy cső \portban mutatja be az elbeszélőket), szinte csodál kozva kérdheti: |Honnan keletkezik ez a sok iró?“ Mert csoda az, hogy elhanyagolt föld tisztessége: termést hozzon. A föld hatalmas erejére vall. Pedig még nincs is itt valamennyi. Osak a ki befért vagy a ki éppen kezünk ügyébe esett.

S hogy jönnek, növekednek szakadatlan hosz- szu sorban, újak, különbek és ügyesebbek! & hogy lesznek az Almanachok évröl-évre értékesebbek.

Az idén is haladást mutat már s nagyrészt kikerüli a tavalyinak egy hibáját.

A sajtó ugyan elhalmozta dicséretekkel a tavalyi Almanachot is, de én ösmertem gyengeségét. Egy lap azt jegyzé meg róla: „E könyv tartalma olyan mint a puskapor“ . . .

Mire egy ösmerösöm azt irta levelében :

„Hiszen puskapor az igaz, de a melyikkel már lőtt ek egy s z er.“

Egy másik helyről a következő csípős ötletei hallottam :

IAz irók újak benne, de a novellák vete- •ánok.“

Mi tűrés-tagadás, volt a dologban valami. A közlemények egy része — a mi különben ily gyűjteményekben alig kerülhető ki — nem itt jelent volt meg először.

A mostani Almanach azonban nem eshetik e kifogás alá, de ha volna benne valami egyéb hiba, kérem a közönség elnézéséi érte, mert majd rájövök én arra magam is — a jövő évi előszóban.

Mikszáth Kálmán.