Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-10-21 / 43. szám
kiil-ő részek közül őkörjárás, Remete, Árendás, Nagyfonék, Szeregyháza, Törökzug én Kolbász- falu, — dr. Z ö I d y Jánosnak pedig a nagy- magyarváros, kosároldal, kisváros, kisoláhváros, németváros, — a külső részek közül Biczere, Uj- Gyula, Siórét, Pejrét, Fövenyes, Szabadka, Német-Benedek, Szlányi, Farkashalom és Kispél jutott. — Az újonnan választott orvos dr. Zöldy János, hivatalos működését folyó hó 16-án meg kezdette. A nyári hőségre emlékeztető őszi idő a hét utolsó napjaiban egészen tilieseé vált Metsző északi szél sivít el a pusztákon, hógyanús felhők borítják el az égnek megszokott azúr kék boltozatát, a nyári ruhát minden őszi átme net nélkül téli gúnyák váltják fel, a tűzifa keresett czikké válik, melynek kényszerűsége alól most már nem vonhatják ki magukat azok sem a kik fennen hangoztatták, hogy Ök októberben semmi szín alatt sem akarnak fűttetni. Minden de minden, még az unalmas esték is reá vallanak, hogy kelletlenül, hívatlanul ugyan, beköszöntött a tél. Öcsödöu szeuzácziós öngyilkosság iz gáttá tel a kedélyeket folyó hó 16-án. Kónya Lajos öcsödi illetőségű honvédszázados, egyszerű földműves szülék fia, kire nem csak kiterjedt rokonsága, hanem az egész falu büszke volt temető árkában főbe lőtte magát, holttestét ott találták élettelenül, vérbe fagyva. Gyászos tetté nek indoka nem tudható. Rónyai a budapesti hadkiegészítési kerületi parancsnoksághoz vol beosztva, folyó hó 12-én minden engedély kérés nélkül távozott állomáshelyéről, anélkül, hogy tel lebbvalóit értesítette volna. Mondják, hogy tét tét sértett ambiczióból követte el, mert állandó irodai szolgálatra csak oly katonatisztet szoktak beosztani, a kinek szolgálatait katonai dolgokban nem akarják igénybe venni. A múlt esztendei népfölkelő tanfolyam tanára volt és mint ilyeut nagyon kedvelték hallgatói. — Végtisztessége az egész falu részvéte mellett folyó hó 17-én ment végbe. Béke hamvaira I A csendörség. A belügyminiszter engedé lyezte, hogy a csabai, csorvási, mezőberényés békési csendőr lovasőrsök gyalogosittassannk, Kon doroson és K.-Ladányban egy-egy őrsvezető öt-öt csendőrből álló két új gyalogőrs felállitta sék, a csabai s békési őrsök száma egy-egy gyalog csendőrrel felemeltessék. Ezen intézkedés jöv év február havában lép életbe. Az orosházi-tótkomlósi vasút ügyében közmunka s közlekedésügyi miniszter jóváhagyta a vármegye határozatát, melyben az 60,000 frt árú törzsrészvény vásárlását mondotta ki ama kiegészítő intézkedésével, hogy az állomás a vá sártéren állittassék majd fel. A vállalkozó Fopp azonban keveselli a vármegye szubvenczioját igy az egész vasutterv dugába dőlt, hacsak valamikor későbben a vármegye nem fogja kiépíteni A járványok krónikájából. A várroegy alispánjához érkezett hivatalos jelentés szerin Öcsödön a vörlieny, Csabán pedig a toroklob ndrás biró Békésvárosa nevében hasonló esetet jelentvén be a közgyűlés kimondja, hogy azon esetben, ha zsilip építési őzéiből bármi tárgyalások indíttatnának meg azokban való képviselte- téssel illetőleg részvétellel Dobay János elnököt, aan Bélát és Erkel János társulati mérnököt bízza meg. Több tárgy nem lévén a közgyűlés véget ért. íasság. Szakmáry Arisztid csabai kir. aljárásbiró f. hó 17 én vezette oltárhoz a csabai kis templomban bájos aráját, Szeberényi Pttiliát, Az esketósi szertartást a mennyasszony édes atyja, Szeberényi Gusztáv püspök meghatóan szép be- (I izédben végezte nagyszámú előkelő közönség előtt, y mely velünk együtt legjobb kivánatait lűzi az ti ifjú pár szép frigyére. v Esküvő. Múlt számunkból véletlenül ki- „ maradván, elkésve bár, most Írunk ama fényes l< esküvőről, mely az ev. ref. templomban folyó hó r 8-án d. e. y2ll órakor lefolyt. — Ekkor vezette a ugyanis oltárhoz Lontai Szabó Gyula, okleveles fi gazdász, kincstári bérlő az ő bájos aráját, néhai ti Papp Mihály ref. lelkész kedves leányát, Jolánt t Az esketósi szertartást a menyasszony sógora, t Nagy Károly kovácsházai ev. ref. lelkész vé- v gezte, — igazán fenkölt szellemű beszédet intézve a jegyesekhez. — Esküvő után a e menyasszonyos háznál Ízletes ebéd követke- j zett melynél pohár köszöntőkben nem volt hi- t ány s mely után még az nap déli vonattal az ifjú í pár a vőlegény tótkovácsházi pusztai lakására, , utazott. Kísérje áldáskivánatuok. | Nyolca év uiuitun. Annyi ideje már, hogy ( Ficzere Ferencztől a lencsés ut mentén egyik ta- , nyán rendezett bálon pénztárczája 248 írt tar- , talmávul eltűnt. Kereste, kutatta nagy időn át, , végre is bele kellett tőröduie, hogy pénze örök , időre elveszett. De nem úgy történt. Nyolcz év , múltán Kelemen Mihály miuden kényszerítő indok nélkül beismerte előtte, majd a kapitány előtt is, , hogy ama bálon ő vette fel a tőidről a piros bu- , gyellárist és azt pénzzel együtt átadta az apjának. Az egyszer téves nyomon volna, aki azt gondolná, hogy Kelement názárénusi hitre való j áttérési szándéka ösztönözte a késő beösmerésre, korán sera 1 hanem ama körülmény, hogy amíg az apa s bátyja borjas tehenet, czifra bundát vásároltak maguknak a könnyen jutott pénzből, öt éveken át csak üres Ígérettel tartották, amiért most bosszúból az egész esetet feljelentette a kapitánynak, aki az ügyet áttette az ügyészséghez. Orosházára is színészek érkeztek a héten, Bogyó Alajos társulata, mely folyó bő 18-án kezdte meg előadásait. A bérletgyüjtés gyenge sikerre vezetett; egyébként a társulat prosperálása attól függ, mennyire fogják a közönség igényeit kielégíteni tudni. A tagok túlnyomó része ismeretlen Orosházán. A kir. törvényszék elnöke évi 600 frt fizetés és 100 frt lakpénz élvezésével egybekapcsolt II. osztályú irodatiszti állomásra pályázatot hirdet, a melyre a kérvények két bét alatt adan dók be. Színészek jönnek Gyulára. A városi tanács t. hó 18-áu tartott ülésebeu engedélyt adott Nagy Paula igazgatónőnek, hogy Tót-Komlósról Beleuyesbe átutazván, nyolcz előadást tarthasson Gyulán. Az előleges színi jelentés már széthorda- tott, a tagok egytől-egyig ismeretlenek nálunk. A bérlet ára nyolcz előadásra 6 irt. Megnyitó előadásul a bét közepén, valószínűleg szerdán, Csiky „Vasember-ót fogják játszani. Fenntartva kis társulatokkal szemben hangoztatott korábbi álláspontunkat, miután a nyári saisont legkevésbé sem látjuk koczkaztatva, ama reményben, bogy a társulat Gyulán tartózkodása csak uyolcz előadásra szorítkozik, ajánljuk Thália vándor apostolait közönségünk figyelmébe. Halálozás. Mint őszinte részvéttel értesülünk Róth János kovácsmester, iparosaink egyik legkiválóbbika, a törvényhatósági bizottság s városi képviselő testület tagja, hosszas súlyos szenvedés után meghalt tegnap délután. Temetesehétfön délután lesz. A halálesetről kiadott családi gyász- jelentés következő: Róth Jánosué szül. Fopp Mária saját, valamint gyermekei: József és neje ; Kneifel Éva, fia: József, — Mária, Antal, Mihály, Borbála és János; továbbá az elhunyt testvére, özv. Breyer Józsefué szül. Szika Regina, valamint számos rokonok és jó barátok nevében, fájdalmas szívvel tudatja a legjobb férj, apa, nagyapa, testvér és rokon Róth Jánosnak f. hó 20-án d. u. 2 órakor a halotti szentségek ájtatos felvétele utón, életének 56-ik, boldog házasságának 23-ik évében, májgyuladásban történt gyászos elhunytét. Az elhunytnak földi maradványai f. bó 22-én d. u. 4 órakor lógnak a németvárosi sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szeut-mise-ál dozat pedig f. bó 23-án reggeli 8 órakor fog a rom. katb. nagytemplomban az Égek Uráuak be- mutattatni. Kelt. Gyulán, 1888. október 20. Áldás és béke hamvaira II „Vízi ügyek* czim alatt lapunk múlt számában egy vezerczikk jelent meg, m<'ly ugylátszik elevenjére tapitott egyeseknek, erre lehet legalább abból következtetni, bogy kerülő utakon tudakozódtak a czikk szerzője után. Miután a czikk nem azért nem lett aláírva, mintha a felelősségtől óvakodtunk volna, hanem egyszerűen azért, mert egyátalán nem szoktam aláírással ellátni az általam irt czikkeket, miután úgy is mint szerkesztő felelek érettük s miután tapasztalásból tudom, hogy az igazság kimondása kellemetlensé get szokott okozni; nehogy ezen kellemetlenség ártatlant érjen, a mi a megindított nyomozás kiindulási pontjából ítélve bekövetkezhetnék, — ezennel minden félreértés és tapogatózás meg- gátlása végett kijelentem, bogy a „Békés* múlt számában „Vízi ügyek* czim talalt megjelent csikket én írtam, a mint arról kívánatra bárki a kézirat megtekintésével meegyöződóst szerezhet. Gyula, 1888. október hó 20. Dr. B o d o k y Zoltán, felelős szerkesztő. vörheny szórványosán fellépett. Alapszabály jóváhagyás. A fölművelés ipar és kereskedelmügyi miniszter a mező-herényi ipartestület alapszabályait jóváhagyta. Az arad-békésinegyei élő és belvizlevető társulat f. hó 12-én Gyulán a polgármesteri hiva talban választmányi s rendes közgyűlést tartott Dobay János elnök jelenti, hogy noha a társulat már harmadéve működik, még most is oly esé lyekkel küzd, melyek az érdekeltség vizszükségl tének kielégítését megakasztják és jóllehet gon doskodik a hiányok eltávolításáról, mégis vannak esetek, hogy ezeken rövidebb időre nem segíthet igy julius elején a buttyini vizosztó javítása miatt a vízfolyás több mint két hónapon át szünetelt, később Csaba városa töltését javitváu, ismét szünetelnie kellett. Ezután előterjesztetett az 1889. évi költségvetés, mely szerint a társulat költségeinek fedezésére jövő évben 1500 forint szükségeltetik, minélfogva az érdekeltségre minden egység Után 15 forint kivetés esik; a közgyűlés a költségvetést kifogás nélkül elfogadta. Előterjesztetett a vármegye alispánjának f. hó 1-én kelt határozata, mely szerint az államvasutak igazgatóságai az élővizcsatorna felső torkolatán épitett vascsőzsilip felső részének, vagyis 5441 frt 34 krnak tiz egységében, 544 frt 13 krban elmarasztalja. Tiszai Kálmán, az államvasutak igazgatóságának a közgyűlésen jelen volt megbízottja kijelenti, kogy az alispán határozata ellen felfolyamodással ólt. Tudomásul vétetett a földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi miniszternek rendelete, melyben a társulatot értesíti, hogy az aradvármegyei Körös-társulatot utasította, miszerint, ha a kis-jenői vizmérczén az áradások három métert meghaladnak, a társulatot erről azouual táviratilag értesítse valamint utasította az alsó-fehér-kőrösi öblözetet is, hogy áradások bekövetkezte alkalmával a zsilip lezárásáról az élővíz társulatot mindenkor táviratilag értesítse. Raan Béla érdekeltségi megbízott előterjeszti, hogy Csaba városa a határban a kürgát munkálatokból kifolyólag két zsilipet fog építtetni, Dobay János Gyulavárosa, Mester az SIözg'a.zcLa-ság:- Szabályrendelet utakon való közlekedés tárgyában. való kocsiközlekedés biz 1. §. Az utakon való kocsiközlekedés tonsága és könnyítése czéljából minden jövő kocsi fél nyomra bal kéz felé kitérni kö teles. Az előre hajtás jobb kéz felé történik. 2. §. Kő- vagy kavics utón a tengelyvonal jan, középen való hajtás valahányszor szembi vagy hátul kocsi közlekedik — szigorúan tiltatik jöteles ez esetben minden akár üres, akár terhe szekér és kocsi fél nyomra jobb felé kitérni. . 3. §- A koutakon sem terhes kocsi és sze térrel, sem pedig ilyen czélból készült bár üres je nehéz járművel másként, mint lépésben baj tani meg nem engedtetik. 4. §, Az ezeu szabályrendeletbe ütköző cse iekmény kihágásnak tekintetik és 1 frttól öl Írtig terjedhető s az illető község szegény-alap jára befizetendő pénzbüntetéssel büntetendők, — a pénzbüntetés behajthatlansága esetére 6 órátc 5 napig terjedhető elzárás fog alkalmaztatni, 5. §. Kihágások elbírálásánál első tokbai a járási töszolgabiró, illetve Gyula rendezett ta aácsu városában a városi rendőrkapitány, má sodfokban a vármegye alispánja, barmadfokba a m. kir. belügyminiszter illetékes. Bák és vármegye törvényhatósági bizottságé aak 1888. augusztus 27-én B. Gyulán tartót rendkívüli közgyűléséből. Kiadta : Terényi Lajos, vármegyei főjegyző. 61.895.—II. sz. Magyar kir. belügyminisztei Az 1888. évi juuius hó 5-én 28.018. sz. alatt ki bocsátott itteni rendelethez képest módosítót ezen szabályrendeletet, az 1879. évi XL. t.-czik á-ik §-a alapján eznunel megerősítem. — Buda pesten, 1888. évi szeptember hó 23 an. — A mi niszter helyett: Benitzky, s. k., államtitkár. (P. H. Az érdekeltség részéről: gróf Szapáry lyula, gróf Károlyi Sándor, gróf Dessewffy Aurél, ;rof Károlyi Tibor, gróf Majlátb Józset, dr. Da- ányi Ignácz, dr. Tisza István, Horthy Gyula, Mikács Dezső, Bárczay Gyula, Papp Mór, Szluhá Ágoston, dr. Hajnal István, dr. Szij József, Hajdú Gyula, Rupcic György, továbbá Klimm Mihály műegyetemi tanár ; a m. kir. pénzügyminisztérium részéről Lukács László miniszteri tanácsos ; a töidmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium részéről Kvassay Jenő osztálytanácsos ; a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium részéről a vízi osztály tanácsosai. Baross Gábor közmunka- és közlekedés- ügyi miniszter megnyitván az értekezletet, üdvözli annak tagjait és kijelenti, hogy azért hivia össze az értekezl tét, hogy megbeszéltessenek a Tiszaszabályozás függő ügyei és a szabályozás érdekében teendő intézkedések. Szándéka az érdekeltség tagjait évenkint egybehívni, hogy az időközben szerzett tapasztalatok eredményei és a teendő intézkedések megbeszéltessenek. A Tiszaszabályozás érdekében teendő intézkedések kettős irányúak, úgymint: műszakiak és administrative^ A Tisza és mellékfolyóinál legközelebb végrehajtandó folyamszabályozási munkálatok mü- sziki sorrendje tekintetében ezután a következőket adta elé a közmunka- és közlekedésügyi miniszter nr : Folyó vizeink czélszerü szabályozásához azok összes viszonyainak és tulajdonságainak ís- Imerete nélkülözhetetlen lévén, már I8ht>-ban jegy külön „vízrajzi osztály* szervezetett a végiből, hogy a folyamszabályozás, ármentesités, víz- hasznosítás és hajózás czéljaira szükséges adattok at összegyűjtse és feldolgozza. Ez osztálynak legfontosabb feladatai közé [soroztam : a már végrehajtott ármentesitési, mederszabályozási és belvizlevezeteai munkálatuk I hatását es következményeit felderíteni és a szabályozás alatt álló folyok fejlődését figyelemmel I kisérni. Minthogy pedig a Tiszánál történtek eddig ■ legkiterjedtebb es a közérdeket leginkább érintő Ifolyamszabályozási munkálatok: legelsöbben is a |Tiszánál indítottam meg 1887-ben a mederalakulásnak nyilvántartásához szükséges felvételeket, hogy ezekkel mielőbb pontosan meg legyenek állapitva mindazok a változások, melyek a szabályozás hatása következtében létrejöttek. Szintén a múlt évben megkezdettem a Tisza alsó szakaszán a víz sebességének és másodper- czenkinti mennyiségének, különböző vízállásoknál való megmérését, hogy e tekintetben is biztos latok birtokába jussunk. Ezenkívül 1886—7-ben külön tanulmányoz- tattam a Körösöknél végrehajtott szabályozási munkáknak hatását az árvizek magasságára és leérkezési idejére nézve ; mivel a múltak tapasztalataiból kitűnt, hogy a Körösök árvizeinek igen nagy befolyása van a Tisza szegedi szakaszán beálló árvizek ..magasságaira, és ennélfogva e tekintetből is tisztában kellett lenni a Körös-szabályozás eredményei iránt. Úgyszintén külön tanulmányoztattam az idén a Tisza torkolatát, hogy az ott netán szükséges uiederszabályozás iránt czélszerüen intézkedhessen!. A folyó évben megindítottam a központi meteorológiai intézettel is a tárgyalást az iráut, bogy a Tisza és mellékfolyóinak völgyében eddig fenálló meteorologiai állomásokon kívül, folyamszabályozási és árvédelmi tekintetekből még 140 esömórö állomás szerveztessék lehető rövid idő alatt. Az országos statisztikai hivatal számára podig beszereztettem mindazokat a műszaki adatokat, melyek az árvizek statisztikájának összeállításához szükségesek. Örömmel s szives készséggel kell elismernem, hogy a társulatok legnagyobb része buzdításom s utasításaimnak teljes mérvben megfelelni igyekeznek a mindent elkövetnek annak elérése érdekében, hogy védműveiket a szükségnek megfelelően kiegészítsék s megerősítsék. Az arad-békésmegyei egyesített ármentesitő- és belviz-szabályozó-társulat aradmegyei öblözete ez évben elismerésre méltó buzgalommal dolgozik védtnüveinek kiépítésén. (Véee köv.l Enquete a Tiszaszabályozás ügyében. Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter ur a Tiszaszabá-yozást érdeklő több műszaki és administrativ kérdés tárgy.Jására hó 7-ére szakértekezletet hívott össze, melyen tiszavölgyi érdekeltség minden számbajövo tó uyezője képviselve volt. A közmunka- és közlekedésügyi miniszter ur ezen 6zakértekezlet ösz- szehivását kilátásba helyezte az orszyggyüléseu és ott tett kijelentése szeriut az értekezlettel megbeszélte a Tiszaszabályozás érdekében ke resztül viendő tervei, és javaslatait. A szakéit kéziét, mely tárgyalási anyagú nál fogva » Tiszaszabályozás ügyére nézve döntő jelentőségűnek nevezhető, két nap tanácskozott es beható tárgyalás alá vette a miniszter ur által kidolgozott törvényjavaslatot. Ezt rnegelö zőleg a közlekedésügyi miniszter ur nagyszabású beszédben vázolta a Tiszaszabályozás körül a f. évben véghez vitt munkálatokat és kifejtette Tiszaszabályozás érdekében teendő műszaki intézkedések sorozatát. A közlekedésügyi miniszter ur ezen előterjesztését a legnagyobb érdekkel és megnyugvással fogja fogadni az ország közvéleménye. A közlekedésügyi miniszter ur előterjesztése után az értekezlet megvitatta azon törvényjavaslat tervezetét, melyet a Tiszaszabályozás ügyében a miniszter az országgyűlés elé fog terjeszteni, Az értekezleten, mely a miniszter ur személyes elnöklete alatt folyt le, jelen voltak: Árlejtést hirdetés. Gyulaváros elöfogatozása 1889. évi január hó 1-tól 1894. évi deczem- ber hó 31-ig terjedő hat évre Írásbeli zárt ajánlatok mellett fog a legkevesebbért vállalkozónak kiadatui. — Az írásos zárt ajánlatok 500 frt bánom- péuzzel ellátva F. évi uovember hó 5-ik napjának d. e. 10 óráig alólirott városi polgármesterhez be- adandók annyival is inkább, mert a netán később érkezendő ajánlatok teljesen figyelmen kiviil fognak hagyatni. A beérkezett ajánlatak ugyancsak november hó 5*ik napjának délelőtt lfl óráig' fognak tárgyalás alá vétetni. A feltételek hivatalos órák alatt a városi főjegyzőnél megtekinthetők. Kelt Gyulán 1888. október 20-án Dobay János, 188. 1—3. polgármester. Irodalom. i G Az egyetemes regénytár legújabb kétlg Ötete. „Ö-“ Regény két kötetben, irta Ä»der|r laggard, az angol eredetiből fordította Qsepre-lj byné Rákosi Ida. — A szeizö ut-ve a magyar]! özönség előtt még csak nagyon kevéssé lehel I j- unert, a mennyiben könyvalakban még egy re- lj énye sem jelent meg magyar nyelven, ez azon-] an mit sem von le ériekéből sőt elleukezőlegU sak emelheti érdeklődésünket a regény iránt. —I tider Haggard újabb, de most már a legszive-L ebben olvasott Írókhoz tartozik, s ha az angolL rók jeleseiről van szó, úgy a Haggar I neve som I aaradhat ki. A világhírű „Tauchnitz Edition*-|r ián már négy regénye jelent meg, melyek mind] öbb kiadást értek el, I melyek közül az „ő*|i „Sebe") talán legérdekesebb művét képezi. —]', ,Bgy uj világ tárul élénk a legragyogóbb képze |i et e termékében, mely épen merész fantáziájávalr 'agadja magával s mondhatni bűvkörébe vonja|i íz olvasót.“ — Oly regény, mely annyira érdek-11 észitő és elragadó szép, hogy lehetetlen félre] enni, a mig az utolsó oldalig végig nem olvas-1 :uk. A két kötet (mint az „egyetemes regényúr“ IV. évf. 3. 4. kötete) bolti ára díszes pirost vászonkötésben 1 frt. Vértesi Arnold összes moukáibói immár] az 5-ik füzet is megjelent és a következő növel j Iák elejét és folytatását tartalmazza: „A bobé esi neje*, „A Hátszegi Neszti grófné utolsó kaland-] ja* és „Herbst ur és leendő veje,“ Vértesi, csak] a hét lolyamán volt a fővárosban ezredik novel-] Iája felolvasása alkalmából nagyszerű ünnepelte-] tések tárgya s így összes munkáinak megjelenése iránt annái nagyobb az érdeklődés. Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy az előfizetők között heteuként egy 12 frt értékű vereskereszt sorsjegy sorsoltatik ki, s hogy már ketten voltak oly szerencsések, hogy a sorsjegyet megnyerték. Az egyik sorsjegyet Hüse Juliska kisasszony Deb reczenből, a másikat Homoróczi József hivatalnok Szegedről nyerte meg. A gazdag tartalmú füzetes vállalatra újból felhívjuk olvasóink figyelmét. Előfizethetni posta utalvány utján Debre- czenben negyed évre 13 füzetre 1 trt 95 krórt. Füzetenként 15 krért a könyvkereskedésekben is megrendelhető. Az uj előfizetőknek az eddig megjelent füzetek egyszerre megküldetnek.
