Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-09-30 / 40. szám

Melléklet a „Békés“ 40-ik számához. I Hírek. Lapunk mai száma a folyó év harmadik negyedében utolsó lévén, tisztelettel felkérjük ol­vasóinkat, kiknek előfizetése e hó végével lejár, hogy előfizetéseiket e hét folyamán megújítani szíveskedjenek. A lap előfizetési dija az október — deczemberi évnegyedre 1 frt 25 kr, mely ősz- szeg a „Békés kiadóhivatalának — Gyulán“ czim alatt póstaútalványon küldendő be. A képviselő testület folyó hó 22-én dél­előtt tartott rendes közgyűlése, a meglehetős ér­dekes és fontos tárgysorozat daczára, amelyben a városnak jiivő évi költségelőirányzata is benfog- laltatott, alig vett két órai időt igénybe, képvise­lők is aránylag kevés számban jelentek volt meg. A terjedelmes polgármesteri jelentés, mely felöleli a város félévi adminisztratioját és laz időközben történt kiválóbb eseményeket, tndo- ;Itnásúl vétetett s abból kifolyólag a képviselő tes­tület a közigazgatási bizottság által a tavaszi ár- ós belvizek alkalmával megrongált körgátak bely- jrehozatala czéljából adományozott 4000 frt se­gélyért, mely a város pénztára javára tényleg be- Ivételeztetett, a közigazgatási bizottságnak, ezen (kívül a segély kinyerésének előmozdítása körül Iszerzett érdemeiért Keller Imre v. képviselő lés bizottsági tagnak jegyzőkönyvi köszönetét sza- Ivaz. A pikógáti védtöltés több helyen javítást Iigényelvén, a tanács megbizatik, bogy a felmerü- llendő költségeket az első vadászati terület bérle­téből e czélra a takarékpénztárban kezelt pénz­összegből fedezze. A város mint erkölcsi testület la megyei régész és művelődés történelmi tár­sulatba alapitó tagnak lép be, megbizatván a pol­gármester, hogy az alapítványi száz frtot a jövő lévben fizesse ki az egyletnek. Szabados Jó- Isset, Sóvári József és Oláh Ferencz városi képviselők elhalálozása részvétteljes tudomással jegyzőkönyvbe iktatni határoztatik. Dr. Kovács István és társai v. képviselők indítványa Kos­suth Lajos nagy hazánkfiának Gyulaváros dísz­polgárává leendő megválasztása tárgyában kitörő lelkes éljenzéssel egyhangúlag elfogadtatik a pol­gármester megbizatván a diszokmány kiállítása s haladéktalan elküldésére. Végh József és társai hasoniuditványa a fenti határozat folytán tárgy­talanná vált. Lindenberger István helyet­tes mértékhitelesítő 8 frt 33 kr. havi fizetésének 20 frtra leendő felemelése iránti kérvényének nem adatott hely; mindazáltal tekintve a mértékhite- lesitésből befolyó folyó évi jővedelem rendkí­vüli nagyságát és ebből kifolyólag folyamodó el­foglaltságát, részére ez év végéig terjedő időre egyszer mindenkorra 90 frtot pótjavadalmazás sza- vaztatik meg. A gyalog rendőrök fize­tés emelés nemkülönben a lámpa gyújto­gatok ruha átalány iránti kérvényük, a mél­tányossági tekintetek daczára — megtagadtatok. Tárgyaltatott a város 1889 évi költség­előirányzata, mely a tanácsnak lapunkban egész terjedelmében közölt számtételei szerint minden változtatás és nagyobb vita nélkül elfo­gadtatott. A bevétel .28281 frt 97 kr, kiadás 72397 frt 15 kr és igy a községi adóval fedezendő hiány 44115 frt 18 kr, — az első s második ál­lamadó csoportra 44% kr — az első és harma­dik csoportra pedig 48 kr. adó fog ki vettetni. Az ipolda 8 regále költségvetések is észrevétel nél­kül elfogadtattak. A regále költségvetésével kap- ssolatban diskussió tárgyává tétetett ama tény is, hogy az állam az italmérési jogot újévtől kezdve megváltani szándékozza s miután a város, mely nagy költséggel vette meg a regálét, eme küszö- oön álló megváltási művelet által rendkivüli morv­áén érdekelve van, czélszerünek mutatkozik, hogy i képviselő testület éber figyelemmel kisérje a la­pokban már közölt javaslatot, és annak összes to­vábbi phasisait, és igyekezzék minden lehető utat is módot felhasználni, miszerint a város érdekeit megvédje. Konkrét indítvány is terjesztetett ez igyben elő, miután azonban a tárgysorozatba nem mit felvéve, a képviselő testület ezúttal határo- satot nem hozott. A honvéd tisztikar által a Komló ven- léglőben e hó 26-án rendezett mulatság minden ;ekintetben fényesen sikerült s elismeréssel kell időznünk a rendezőknek, a kik mindent megtet- ;ek a siker érdekében s az eredmény jutalmazta s őket, mert a város egész intelligentiája részt rett e mulatságon, a mely a legjobb kedvvel reggel ö óráig tartott. A négyeseket 16 pár tán­colta. Ott voltak: Gundhard Mariska, (Kolozsvár) Novák Iza, Jantsovits Margit és Leona, Hücke Mariska, Szénássy Gizella, Nagy Ilonka, Zöldy Róza és Gabriella, Kliment Margit és Gabriella, Köpf Dóra és Berta, Szentmihályi Mariska kis­asszonyok. Hűké Szeréna és Uray Zoltánná úr­nők, továbbá Novák Kamilné, Jantsovits Fálné, Winkler Ferenczné, Szónássy Józsefné, özv. Dzingulszky Józsefné, Kliment Gyulánó, Nagy lózsefné, Zöldy Jánosné, Szentmihályi Lajosné, Köpf Károlyné urhölgyek. A mulatságon részt vettek Beliczey Istváu főispán, Novák Kamill rörvényszéki elnök, Göndöcs Benedek apát-plé- nános, Lukassievics honvéd ezredes, Szemere György honvódhuszár őrnagy, a megyei tisztikar, i honvédhuszár tisztikar, a törvényszék több tagja stb. stb. Brandeis G. amerikai fogorvos, kinek ideér- kezésót lapunk múlt számában közöltük, pár nap óta városunkban időzik, s lakása # „Magyar Ki­rály“ vendéglő 8-ik számú szobájában van. — Ismételten ajánjuk öt a t. közönség figyelemébe. Őszi idő köszöntött be pénteken virradóra. Az eső megeredt és egész napon át szakadatla­nul esett; a levegő is hűvös lett, valóságos őszi idő. Tegnap újra kellemes napunk volt. Hauseu Károly világhírű hírneves delejező ma s holnap előadást tart a Koronában. Ama hír­név után mely öt fővárosokban tartott és bámu­latos sikert ért előadásai után megelőzi, melegen ajánljuk öt a közönség figyelmébe. Az előadás műsorát lapunk hirdetési rovatában közöljük. Tűz volt f. hó 27-én reggel 7 órakor a kisoláuvárosi tizedben Kriaán György földmű­Szabályrendelet. Békésvármegye tisztviselői- kezelő és hivatali szolgai személyzete, ezek özvegyei s árvái nyugdíjazása és segé-1 lyezése tárgyában. (Folytatás.) 9. 8. ről az egyházi hatalom representatiojanak kii —(díszéről s ezen küldíszben mutatkozó méltosí iut|kifejezéséről, tehát az egész egy elvi kérdés vol ott!— Hevenyészett beszédeinkben az eszmék társ (fása és ötleteink mindig a pillanat benyomás I ,(alatt születnek meg. — És ha még egyszer ii I (mótlem, a pillanat benyomása alatt született c "jeszmetársitást nem találta helyesnek, s ba )tt(uem helyeslésnek papi méltóságához illő komoly g-(ságga! ad vala kifejezést : én lettem volna a n (első, ki e nem helyeslést illő tisztelettel fogad . (tarn volna — helyreigazitó magyarázatot advá '(egyúttal félrrértett szavaimnak. — De hogy aztá: es(az, a mit ö tett, nem volt-e sokkal nagyob (sacrilegium, mint a minőt nekem tulajdonitan (akar, a felett úgy hiszem, már mindenki tisz a (tában vao. — Hiába 1 a papi rend szentség! é [(azt ily kitörésekkel megbántani nem szabad. Gyulán, 1888. szeptember 15. j ( Dp. Kovács István. i.| a levelet megmutattam több megyei képvi­selőnek, kik a gyűlésen jelen voltak s mind egy- ' Ibehangzólag kijelenték, hogy Dr. Kovács István '(szóról-szóra azokat mondotta a gyűlésen, a mi- (ket levelében elmond.-J Mi ugyan, a kik általában nem tartjuk he- • (lyesnek, ba csak távolról is a vallások vala- _(melyikére czélzás tétetik, s habár nem találunk (egy betűt sem a felszólalásban, a mely sértené (bármely hitfelekezetet, miután vallási dolgokban Mmég a gyanú árnyékát is kerülni kell, hogy a Bhitfelekezetek közti villongásnak csak jele is mu- ■(tatkozzék, még az esetben is, ha azt csakforczi- .(rozva lehet kimagyarázni — nem helyeselhetjük (a felszólalást, de százszorta inkább helyielenite-i (nünk kell Göndöcs Benedek felszólalását, a mely (műveit emberhez éppen nem volt méltó, és csak (sajnálni lehet, ha éppen papi személy feledkezikj (meg annyira magáról, hogy rendre kell utasítani.( Nem akarjuk reprodukálni azokat a kitéte-( (leket, a melyeket Göndöcs Benedek használt,| (sokkal jobban tiszteljük azt a papi állást, a me­lyet betölt. Az egész gyűlés megbotránkozott vi-| sóletén s actiót követelt, a ki végre erélyes el-| nöki rendreutasítás után lecsillapította az ok nél-| küli felbevülőt. I S bármennyire tiszteljük azokat az indoko kát, a melyek az apát urat felszólalásra bírták,| az igazság érdekében ki kell jelentenünk, hogy] ha valaki vallásában érzi magát megtámadva —(' a mi ismételjük, a jelen esetben nem történt,— 1 lehet azt komolyan és nemesen visszautasítani, a| mi tiszteletre gerjesztené még a támadót is, s| annak a vallásnak éppen nincs szüksége rá, hogy(| egyesek nevetségessé tegyék magukat féktelen| ■ indulatjuk által. |E íj egyáltalán nincs szükség arra, hogy a|i teremben történt botrány az utczára hurczoltas-L sék a nagy közönség lelki épülésére, hogy a lelki-|c pásztor felindult állapotban mily szavakat tud|v használni. |c S hogy az ily botrányok ne ismételtesse-|I nek, azt határozottan megköveteli az a nemes |j fenkölt keresztyéni hitvallás, a melynek szent] b Igéit kellene hirdetni, a mi mindenesetre több]0 dszteletet szerezne annak a sok érdemekben ré-|h ízes férfiúnak, a ki reméljük, hogy egyházi állá-p iát megbecsüli annyira, hogy ily fajta kirohaná-H ■ok által azt nem fogja blamálni. á _________ t |b G yula városa legtöbb adófizetőinek névsorah 1889. évre. 1. Békésmegyei takarékpénztár 4357*83, 2.| ;róf Wenckheim Antal örök. 3556 97, 3. gr. Al-IT násy Kálmán 2264*57, 4. Grimm A. József 2182 99.1 5. gr. Wenckheim Károly 1276*57, 6. Ferentzi| Majos II. 1108*40, 7 Göndöcs Benedek II. 1056'—,1 | Végh József 739*62, 9. Rom. kath. egyházi 133*94, 10. Wagner János 651*67, 11. .Lux Gyulai I. 616*30, 12. Braun Mór 590*97, 13. Winkler _iajo8 II. 537*88, 14. gr. Wenckheim Frigyes II.I >30*80, 15. ifj. Kolmann Ferencz II. 520*12, 16.| I. , Schriffert József 519*90, 17. Keller Imre II. I >18*64, 18. Léderer Lajos II. 486*70, 19. dr. Er-I iel Rezső II. 469*70, 20, Lukács Károly 444*54,1 !1. Miskucza György 441*29, 22. Gerlein Rein- >art 433 97, 23. Winkler Ferencz 409*75, 24. Lud-| rig Mihály 390*59, 25. Szikes Márton 388*39, 26. lí. Szabados Antal 385*60, 27. ifj. Endresz András) (64*98, 28. Ladies György II. 360*68, 29. Szilá-| ;yi István 352*95, 30. Védel Károly II. 347*—,1 51. Kalmár Mihály II. 334*60, 32. özv. Jo dnc Fe-| :enczné 321*25, 33. Löfler Mór 305 80, 34. Reisz- ler Zsigmond 304 —, 35. Hoffmann Mihály II. 197*68, 36. JSteinfeld Ignácz 289 92, 37. Sánta! fános 276*53, 38. Moldoványi Gyula II. 266*28,1 59 özv. Nuszbek Józsefné 264*52, 40. Sál József| II. 260 86, 41. Szabó András 258*28, 42. Szent-J mhályi Lajos II. 257*66, 43. Helv. hitv, egyház 144*42, 44. Nagy Jenő II. 244*—, 45. Csausz! .jajos 243*86, 45. Bezsán József II. 239*66, 47| .jzinczár József 233*06, 48. Jancsovics Emil II. Í33—, 49. Hoffmann Rezső 232*06, 50. özv. Rein­lart Józsefné 230*76, 51. Schriffert József 229 _, >2 . ifj. Uferbach János 222*42, 53. Bak Lajos 217*54, 54. Démusz József 214*84, 55. Illés Jó­zsef 213*62, 56. Stcfanovics Péter 211*11, 57. Hoffmann Mór 208*81, 58. Oláh György II. 198*70, 59. Herodek István 197*90, 60. özv. Bodoky Ká­rolyné 195*46, 61. Örley Mária 194*90, 62. Novák Kamill II. 194*10, 63. Mogyorósy Ferencz 194*04, 64. Petner János 192*08, 65. Gombos György 189*54, 66. Dr. Berényi Ármin II. 189 —, 67. id. Mogyorósy Sándor 188*69, 68. Biberea Péter II. 185*96, 69. Kádár Henrik 185*02, 70. ifj. Mogyo­rósy János 182*40, 71. T. Szilágyi Ferencz 182 25, t| A már nyugdíjazott tisztviselők, kezelő és r|hivatali szolga személyzeti tagok nyugdijukat el- -|vesztik, ha újólag állami vagy vármegyei törvény ■(hatósági állandó alkalmazást nyernek ebbeli alkal- Jmaztatásuk tartamára. Ily újabb alkalmazás eső­kében a nyugdíj csak azon összeg erejéig szünte- (tendő be, a mennyivel ez újabb alkalmazással (egybekötött javadalmazás a nyugdíjjal együtt na- Jgyobb, mint azon javadalmazás volt, melynek alap­iján a nyugdíjazás történt. Azon esetben, ha az (ekként újonnan alkalmazott tisztviselő, vagy hi- | vatali szolga újabb állása után esedékes nyugdija (kevesebbet tenne, mint a mennyit már korábban (élvezett, a korábbi magasabb nyngdij összegre | tarthat igényt. 10. §. A nyugdíjazás és végkielégítés elrendeltet- |hetik a tisztviselő, kezelő és hivatalszolga sze- (mélyzeti tag kérelmére, s hivatalból is. A tisztvi­selő vagy hivatali szolga kérelme folytán történő (nyugdíjazás vagy kielégítés felett a nyugdíj igaz­gató választmány határoz, a hivatalból való nyug­díjazás vagy végkielégítés elrendelése pedig a tör­vényhatóság bizottságának tartatik fenn, s elren delését a munka, illetőleg hivatalos teendők tel­jesítésére kellőleg bebizonyult képtelenség állapít­ja meg. Ezen hivatalból nyugdíjaztatás vagy vég­kielégítés a következő szakasz szerint kijelölendő orvosok beható vizsgálata alapján és véleményé­hez képest a nyugdíj igazgató választmánynak a közgyűlés által jóváhagyandó határozatával ren­delhető el, s e végből a vizsgálat folyamán meg­állapítandó, hogy az illetőnek a hivatali teendők teljesítésére való képtelensége minémü p. o. agg­kora, testi vagy lelki betegség, vagy valamely más fogyatkozás folytán következett be. 11- §• A munkaképtelenség beállása általában a vármegyei főorvos és két más a közgyűlés által| évről — évre kijelölendő orvosból álló szakbizott-| ság által vizsgáltaik meg s ennek leletével s arra fektetett véleményével igazoltatik. Özvegyek és árvák segélyezése. 12. §. A nyugdíj alapból özvegyi segélyezést oly| özvegyek nyernek, kik a nyugdíjra jogosított fér­jeikkel valamely vármegyei hivatali és hivatal-1 szolgai állomáson legalább egy éven át éltek. 13. §. Azon özvegy, kinek férje már teljesen be-| töltött „tiz évet szolgált, s ki férjével legalább| egy évig élt házasságban, az özvegyi segélypénzt| élethosszig élvezi, de ha ismét férjhez megy öz­vegyi segelypénzet ezen házassága tartamára el­veszti. Végkep elveszti azonban segélypénzét azot özvegy, ki valamely nyugdijképes egyenbez megy férjhez, illetve ha a második férje után segély pénzt élvezni jogosult. 14. §. Nyugdíjra, illetve állandó ellátásra tartha igényt a tisztviselő, kezelő hivatalnok és hivatal; szolga özvegye s gyermekei, ha a férj illetve atyi nyugdíj igényre jogosító alkalmazásban legalábl öt, s ha élete 4ü-ik éven túl lépett vármegye szolgálatba, legalább 10 évig szolgált. Ezen tű évi korlátozás azon tisztviselőkre és hivatali szol­gákra nézve, kiket a vármegyei törvényhatóság nyugdíj intézmény már szolgálatban talált, neu vonatkozik. Az özvegy férje utoljára húzott 60( írtjáig eunek 50°/o-át, ba pedig a férj beszámít ható illetményei 600 frtot meghaladnak, az else 600 frt után 50°/o'Ot, a 600 frtot meghaladó rés: után pedig 20°/o-ot kap özvegyi nyugdíj fejében A végkielégítéssel elbocsátott özvegy nyug díjazásban nem részesülhet. Az özvegy nyugdijából nemcsak saját gyer­mekeit, hanem férjének előbbeni házasságból hát ramaradt gyermekeit is eltartani köteles. A gyér mekek nevelésére azonban minden 18 éven alul gyermek után, tekintet nélkül az apa szolgálat éveire segélyben részesül, mely azonban bármeny ny1 gyermek marad, az özvegy anya nyugdíjé inegnem haladhatja. A nevelési segély egy gyér mek után 80 írtban állapittatik meg, ezen segél; azonban a gyermek 18. élet évének betöltésével vagy a leányok férjhez menetelével megszűnik (Vége köv.) A tapasztalt mulasztások helyrepőtlása irántk Ugy a helyszínén szóval, valamint írásban kiadott rendeletekkel intézkedtem. Ezen vizsgálódásaim alkalmával különös súly fektettem a közegészségügyi viszonyok jó s meg nypgtató állapotbau való fentartása iránt kiadót rendelkezések mikéut lett végrehajtására, s meg­nyugvással győződtem meg, hogy a kiadott ren del kezesek kellő mérvben foganatosítva vannak, Általában községeink haladásáról őrveudetes meggyőződést szereztem. 4. Fegyelmi ügyek a) Baranyai József Orosháza község bírája, Göndős Mihály albiró s Vangyel Szilárd községi jegyző az állategészségügy terén mutatkozó mu­lasztások miatt ellenük emelt vád alól felmentet-j tek, — ellenben Gabovits Jenő községi rendőr­biztos és Kunos István községi állatorvos ugyan-| ily irányú mulasztásaikért dorgálással bűntet­teitek ; b) Baranyai József orosházai bíró és Van-| gyei Szilárd községi első jegyző a községi költ-| ségvetés be nem tartása miatt hasonlólag dorgá­lással lettek büntetve. 5. A vármegyei szervezési szabályrendelet] értelmében hivatalos tiszteiéitől jelentem, hogy a| legutóbbi rendes közgyűlés óta főispán ur ö mél-| tóságának tudtával és előzetes beleegyezésével Sa-J lacz Ferencz szarvasi főszolgabíró és Huszka Kál-Ij mán békési szolgabiró részére 6 heti, — Praz-I novszky Ferencz szarvasi szolgabiró részére 5(J heti, Kövér László gyulai és Fábry Sándor gyo-jd mai főszolgabirák részére 4 heti szabadságidőt] engedélyeztem. 6. A szőlőtermést nagyrészben veszélyeztetői® phyloxera rovar terjedése megyénkben is consta-H tálva lett; ez idő szetint Szarvas, Vésztő, Szeg-|J halom és Füzes-Gyarmat községek szőlős kertjeid k ben észleltetvén, ezen területek kellő elzárása| iránt a rendelkezések megtétettek. |k 7. A szerb tövis kiirtása foganatosítva lett.] B.-Gyulán, 1888. szeptember hava 21-én. I Jancsovics Pál, alispán. la: r la lie | na lai A megyeházi botrány. Olvasóink már bizonyára értesültek azon kínos jelenetről, a mely a raegyegyülés elsőj napján a megyeház nagytermében lejátszódott. Egy másodrendű kérdésben ugyanis a me­gyei hajdúk ruházata tárgyában indítvány téte­tett az öltözet czifraságainak csákó, tarsoly stb. elvetésére, s az indítvány mellett felszólalt Gön­döcs Benedek apát-lelkész, kikelve a czifra öltö­zetek ellen, mire azután Dr. Kovács István kissé! élesen válaszolt; mire Göndöcs Benedek meg| nem engedhető módon válaszolt. Ez ügyben Dr. Kovács István úrtól lapunk szerkesztője a követ-! kező levelet vette : Tekintetes Szerkesztő ur! Több oldalról értesültem, hogy f. szeptem­ber hó 24-én a megyebizottsági közgyűlésen tar tott beszédemnek — mely maga után az ott le­játszódott kínos jelenetet vonta — oly intentio és értelem tulajdonittatik, a mely intentio attól távol volt b a mely értelmet annak csak az elfo­gultság tulajdoníthat. — Kérem ennélfogva tek. szerkesztő urat alábbi soraimnak szives közlésére. Az említett beszéd alkalmával arról voit szó, hogy a megyei tiszti hajdúk díszöltözéke meghagyassék-e, vagy pedig, nem tudom én, mi­féle bordárszerü ruházatot kapjanak. Senki nem pártolta az indítványt, egyedül Göndöcs Benedek apát és lelkész ur volt az, a ki az indítványnak védelmére kelt, indokolván ezt többek között azzal, hogy ünnepélyes alkalmakkor, ba a me­gyei hajdúk díszben kivouulnak, a közönség in­kább őket bámulja s nem oda figyel, a hova kellene. — 0 utána én szóilaltam fel s követ­kező, azt hiszem híven reprodukált beszédet mondottam: „Tek. Közgyűlés 1 Sajnálom, hogy az előt­tem szólló tisztelt megyebizottsági tag ur véle­ményét nem oszthatom. — Van egy régi példa­beszéd mely azt mondja : a ruha tisztesség. A megye, mint az államhatalom egy kissebb része, sokszor van azon helyzetben, hogy reprezentálnia kell, és én a megyét e represeutatiójábau min­dig szeretem bizonyos díszben látni, mert hát kétségtelen dolog az, hogy a megye külrepresen- tatiójáuak díszében van valami tekintély, méltó­ság és erőfeszitós. — És ón, ha rajtam állana, valahányszor a megye lőispánja közöttünk megjelenik, minél díszesebben felöltözött két hajdút állítanék a megye kapuja elé, bogy arról is kifejezés legyen annak adva, hogy az állam- hatalom képviselője közöttünk időzik. — És csodálkoznom kell, hogy épen Nagyságod akarja megfosztani a megyét a representatio e kis dí szótól, ki pedig jól tudja, hogy a representatio küldÍBzében minő imponáló erő rejtik. Hiszen ba Nagyságod egy episcopalis misét (nem tudom, vau-e ilyen, de azért igtatom ide, mert igy mon­dottam) szolgáltatói az oltár előtt, díszes papi ornatusában megjelenik, nem gyakorol-e az a hí­vőkre sokkal mélyebb hatást, mint ha csak imigy-amugy öltözve, jelennék ott meg, — Tisz­teljük hát a representatio díszében mutatkozó tekintélyt és erőt mindenütt.“ Szóról-szóra enynyi volt az egész. — Az olvasóra bízom annak megítélését, foglalnak-e e szavak magukban legsissebb sacrilégiumot ? Hi szén itt nem egyénekről volt szó, mint a beszéd lényegéről^ hanem egyrészről a világi, másrész­i I | f G; .j72. Such János 176*19, 73. Deutsch Jakab 175*— B74. Sch.nidt Gyula 174*69, 75. Bangó Jáno *1173*61, 76. Kempf József 173*46, 77. Gergeb Ipái 172*45, 78. Ambrus Sándor 172*39, 79. Birc jFerencz 171*77, 80. Góg Mátyás 171*14, 81. özv lUferbach Antalné 170*70, 82. Zöldy János II 1169*28, 83. Schvarcz Herman 168 03, 84. Grób IMárton 165*14, 85. Fischer és Klein 163*60, 86 I Alb György 163*38, 87. Braun Dávid 163*20, 88, (Schriffert Mihály 161*43,89. Miskucza Illés 157*96 (örök. 90. Weisz M. 157*79,91. Goldstein Mór 155*97, 192. Kozics Pál 153*42, 93. Kohn Emánuel 151*58, 194. Jantsovits Pál II. 150*70, 95. Gör. kel. egy­ház 150*60, 96. dr. Stiaszny Miksa II. 150*—, 97. Schvarcz Simon 148*83, 98. Borbély János 147 44, 99. Kucsera Jakab 147*43, 100. özv. Szigethi La [josné 147*04. Ezeken kívül előjegyeztettek; 101. Haasz Mihály 146*82, 102 gr. Wenckheim család 142*85, 103. Czégényi István örök. 142*11, 104. Mondák György, 140*92, 105. Dobosfy Alajos II. 140*50, 106. Popp József 138*97, 107. Pettner Ferencz 138 85, 108. Nagy Sz. János 138*88, 109. Exner Mátyás 138*19, 110. Deutsch József 137*15

Next

/
Oldalképek
Tartalom