Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-09-30 / 40. szám
i-| A szarvas-szent-andrási kőut építési mm Ikálatai serényen folynak s a befejezésükhöz ki t-l/elednek. dl A gyoma-endrődi kőut teljes kiépítését esi elpán azon 620 folyó meter szakasz gátolj», a me] t-]a vármegye által a tisza-körös-marosi ármentc I Isitö társulatnak védekezés czéljából átengedtetet dls a melyet daczára, bogy védelmi vonalul má ltovább nem szolgál — a jelzettem túrsulatho itlmár több alkalommal intézett megkeresések eile -lucre a mai napig sem voltunk képesek vissza rlszerezni.-I A f. évi jégzajlás által megrongált gyula Ivárii, gyulai és dobozi hidak javítási munkálata -I befejeztettek. s| A f. évi jégzajlások alkalmával szerzett ta ■ pasztalatok szerint a jégtörők a hidak biztosítás ■ Iczéljából felette szükségeseknek s hasznosokna i bizonyulván be, a tek. közigazgatási bizottság [azok számát szaporittatni rendelte, — se jég tltörők munkálatai immáron foganatba is vétettek rl A f. évi árvizek alkalmával megrongált véd ilgátak úgy a Kettős-Körös, valamint a Borettyi lés Sebes-Körös folyóknál kellő munkaerővel s ál llandóan javíttatnak. Körös-Tárcsától Gyoméig részben a Kettős- Irészben a Hármas-Körös bal partján elvonult [ideiglenes védtöltés helyett szükséges véglegei Ivédtöités építése szintén folyamatban van. Tisztelettel hozom tudomására a tek. bízott Ságnak, hogy a Fehér- és Fekete-Körös árvizei Inek a gyula-békési nagy csatorna, a vashalm [kanyar- és a povádi átvágásban való veszély nél Iküli levezetése, illetve a Kettős-Körös említeti [szakaszain különösen a f. évi tavaszi árviz alkal mával tapasztalt bajoknak és az ott bekövetkezett katastrophához hasonlónak a jövőben vah megelőzése szempontjából szükséges módozatok megállapítása miatt a nagymólt. közmunka- ói közlekedésügyi m. kir. miniszter ur a f. évi juliui hava 20-ik napján Budapesten értekezletet tartván, ezen értekezletre a közigazg. bizottság megfelelő képviseltetését is kívánta. Ezen értékezletre a bizottság képviseletéve dr. Hajnal István közigazg. bizottsági tagot és Terényi Lajos vármegyei főjegyzőt bíztam meg, kik is a bizottságot a f. évi árvízveszélyek okait és a jövő árvizek bekövetkeztének elhárítására vonatkozó intézkedéseket tárgyszó feliratban elfoglalt álláspontjához képest s ahoz ragaszkodva képviselték. Az értekezlet eredménye tekintetében kibo* csájtott felsőbb rendelet szerint a Kettős-Körös ármedre a Szanazugtól kezdve a Povádig legfeljebb 300 meterre ki fog szélesittetni s ehez képest a Szanazugtól a Yasbalomig a Kettős-Körös 3al-, a Vashalomtól a Povádig pedig annak óbb partja fog hátrább helyeztetni. Az ezen munkálatok költségei pedig az Alsó Fehér-Körös és hosszufoki ármentesitő társulatok által fognak aránylagosan viseltetni. Ugyanezen rendeletben megnyugtatólag je- enti ki a miniszter ur, hogy a veszélyes lefolyási ikadályt képező Vashalom államköltségen lehető rövid idő alatt szabályoztatni fog. V. Vegyesek. 1. A vármegyei pénztárak és alapok az L886. évi XXI. t.-cz. 68. § a alapján havonta rendszeresen megvizsgáltattak s azok mindannyiszor rendben levőknek találtattak: 2. Honosítási eset 4 fordult elő. A hnnosi- ;ottak nevszerint Caucig Nándor b.-csabai állam- rasuti állomásfőnők, Haudsel Pál b. csabai vasúti -ak'árnok, Oekker János b.-csabai vasúti kapus is Portisch János ké tégy házi vasúti felvigyázó az 1879. évi L. t.-cz. 14. § ában előirt honpolgári >sküt előttem szo'<áso«au letették. 3. A vármegyei szervezési szabályrendelet értelmében az ügykezelést valamennyi járás fő- izolgabirájáuál s B.-Gyula város polgármesterénél, valamint az összes vármegyebeli községeknél a . év nyarán tett körutam alkalmával megvizsgálván 8 vizsgálatomat a közigazgatás minden ága- satára kiterjesztvén, vizsgálatom eredményeként a {övetkezőket jelenthetem: A járási főszolgabírók ügy- és pénzkezelés» tőrül felemlíthető hiányokat és mulasztásokat nem aláltam s hivatali ügybuzgalmukat örvendetesen lozhatom a tkts bizottság tudomására. A községek közigazgatási ügykezelése körül nu'asztásokat csupán Kétegyháza, P.-B’öldvár és Sámson, főleg pedig Uj-Kigyós községeknél eszeltem. A községek pénzkezelését illetőleg a kellő rendet csupán a gyomai és szarvasi járás községeiben fedezhettem fel, — a többi községek mind >z ideig nem hajtották végre teljesen a vármegyei lénzkezelési szabályrendelet intézkedéseit, — főleg pedig a pénztárak kulcsainak elhelyezése, a kötvények biztosítása, a főkönyvek rendszeres vezetése és a pénzek együttes kezelése körül merültek fel helyrepótolandó mulasztások, — s ezeken felül egyes községek pénztárhelyiségei a pénzek elhelyezését illetőleg kellő biztosítékot nem nyújtanak, ni Koncz Báliut bizottsági tagok; ezen ügyben e-[állandó választmány által elő terjesztett szabi rendeleti tervezet ellogadiatott. Leghosszasabb és legélénkebb vitát keltei Terényi Lajos m. főjegyző önálló indítványa a v m 'gye teröletén szükségessé vált helyiérdekű \-\utaknak a vármegye által leendő kiépítése gyában, a mely inditváuy az állandó választóié véleményével egyezőleg a megye közönsége ál itKlfogadtatott, azon módosítással, hogy Orosházá i- nemcsak Tót-Komlósig, de egész Szarvasig kié; -jtendö vasútvonal, de sőt az egész megye terű tén szükségesnek mutatkozó vasnt vonalak k ajpitését is tanulmányozandó lesz az ez üg ben kibüldendő bizottság által, mely bizo ijság a következőképen alakíttatott meg: Aliczey István főispán elnöklete mellett Jancsovi Pál alispán, úgy is mint a bizottság alelnöke, Dr. Hajnal István, Haviár Dániel, Ladies Györg Oláh György, Terényi Lajos, Dr. Papp Józse [ Borsothy Geiza, Bartóki László, Székács Istvái Geiszt Gyula, Mezei Lajos, Hegedűs Mihály, Zsilir szky Endre, Szucsu Béla, Tatay János, Keller la re, Bulla Izidor és Haviár Lajos bizottsági tagol Eördögh Lajos orosházi főszolgabíró önáll indítványa, mely szerint a megyében házaló keret dést szabályrendeletig korlátozni inditványozzzí — egyszerűen tudomásúl vétetett, amennyiben házaló kereskedés kormány rendeletig sz.bályoz va van, de sőt várható, hogy a közel jövőbe: törvényhozás útján is szabályoztatni fog. Az idegen kereskedőknek a heti piaczokoi lélelmi csikkek vásárolbatási idejére vonatkozóla{ a vármegyei kihágási szabályrendelet 14-ik §-! módosítása iránt Fábry Sándor gyomai járási fö szolgabiró által bemutatott önálló indítvány min nem foganatosítható szintén csak tudomásul vé tetett. A belügyminiszternek rendeletére a várme jye 1889. évi költségvetése 70,379 frt 25 kr szükséglettel, — 70,450 frt fedezettel megállapittatn slfogadtatik, s jóváhagyás vágett a belügyminisz ;erhez felterjesztetni rendeltetik; a költségvetés ciadási rovatainak megállapításánál, az állandó rálasztmány véleményétől eltérőleg csak annyiban étetett változás, hogy miután a gyomai főszolga- lirótól lak- és hivatali helyiség csak a jövő 889. év január 1-én vehető használatba, a gyo- aai főszolgabíró részére az ideig 125 frt bázbér -szeg vétetett fel, illetőleg ez összeg mintegy árpótlásul lett részére megszavazva, továbbá, ogy a megyei szolgaszemélyzet ruházatának egy zerüsitésével az állandó választmány javaslata zerint czélba vett megtakarítást a megye kö önsége — szolgák eddigi ruházatát fenntartani ivánván, — nem fogadta el. Ez utóbbi pont trgyalasánál egy kis kellemetlen intermezzó is dta elő magát a megye zöld asztalánál; két — löndöcs Benedek és dr. Kovács István — bízott ági tagok között, elannyira, hogy elnöklő főispán seltnem kénytelen volt Göndöcs ellen a széksér- isi per foganatba vételének alkalmazását hasz álni, — mi hogy meg nem történt, csak is a edélyek lecsilapulásának és különösen az elnöklő iispán tapintatos higgadt eljárásának köszönhető A belügyminiszternek rendeletére a legtöbb dót fizető bizottsági tagok 1889. évi névjegyzéke iigazittatott és id. báró Wodianer Albert gyomai 5,328 frt 43 kr adóval kezdődőleg, Schveighoffar arabért orosházi 345 frt 6l kr adójával végző- őlég megállapittatott azzal, hogy a szükségesnek lutatkozott pótválasztások határnapja f. évi no ember 26-ára lett kitűzve. Ugyancsak a belügyminiszternek a tüzrendé- teti kormányrendelet végrehajtása tárgyában le- üldött rendelet» az állandó választmány vélemé- yével egyezőleg foganatosítva lóvén, az ezen gyben a megye területén megejtendő szükséges izsgálatok megtételével Oláh György m. t. fö- gyész bízatott meg. Kolozsvármegyének az elharapódzott vadhá-\ asságok megakadályozása tárgyában küldött át- :ata, a kormányhoz felterjesztendő hasonszellemu síirattal leendő pártolása elrendeltetett. Barsvármegyének.az idegen hangzású községei elyneveinek magyarosítása tárgyában küldött ér- 38itő átirata örvendetes tudomásul vétetett, melyöl hogy honfiúi örömmel vesz tudomást Békós- ármegye közönsége, Barsvármegye viszonválasz- zal értesittetni határoztatik. Pozsony sz. kir. város átirata, a közigazga- ísi bíróságok létesítése tárgyában, egyszerűen tu- omásul lett véve. A megyei házipénztárnál, valamint a várme- yei közmunka váltsági pénztárnál a legközelebb jult tavaszi rendes közgyűlés óta felmerült és a legye alispánja által foganatosított nagyobb részt isebbrendü kiadási kiutalvanyozások jóváhagyást yertek. A községi közpénztári, alapítványi és árva- yámi számadások, valamint a községek 1889. évi öltségelöirányzatai jóváhagyattak; ugyszinte az 889. évi közmunka költségelőirányzat és a köziunka váltsági egységárak megállapitása ügyében árgyalt közigazgatási bizottsági előterjesztés el- ogadtatott. A közerőnek veszély alkalmával szükségessé az]váló kirendelése és alkalmazása tárgyában szí y-lbályzat alkotása iránt, az állandó választmán véleménynyel egyezőleg egy szükebb körű bizot ság küldetett ki, mely bizottságnak feladata leei r-|ez ügyben egy szabályrendeleti javaslat elkészítői s-lés annak idején beterjesztése, a bizottság köve r-|kezőleg alakult meg: Jantsovits Pál alispán e ylnöklete alatt a megye tiszti főügyésze, a járá dl főszolgabírók és Gyula város polgármestere. il| A közigazgatási bizottságnak a gyula-beké i-|megyei ut kiépítése tárgyában beterjesztett javas -llata szerint — miután a vármegye ez ügyben má intézkedett — Békés város ez iránti kérelme tv -Idomásul vétetett. A bába-ügy szabályozása iránt, a közigaz -fgatási bizottság által előterjesztett javaslat, — Pállandó választmány véleményétől eltérőleg miután ez ügyet a közeljövőben a kormány sza bályrendelet utján szabályozni fogja, tárgyalás mellőzíetett. A vármegyei házi tartalék-alap tulajdoné képező 17,000 frtos földteher mentesítési kötvénj egészben értékesítése elrendeltetett, azzal, hogy i szükségletek fedezésére felhasználandó 10,200 fo rintnyi összegen felülmaradó többlet jövőben ta karékpénztárilag lesz kezelendő. Külföldieknek a községekben való letelepülés illetve a bejelentés körüli eljárás részletes meghatározása tárgyában alkotandó szabályrendelei készítése, miután hosszasabb és behatóbb tanulmányozást igényel, — egy küldöttség bizatik meg a szabályrendeleti javaslat elkészítésével, mely küldöttségbe beválasztattak a megye alispánja elnöklete alatt Oláh György t. főügyész, Dobay János polgármester, Sztraka György csabai főszolgabíró, Szemián Sámuel csabai főjegyző és Keller Imre bizottsági tagok. Gyula város képviselőtestülete kérvényének a városi képviselőválasztások határidejének megváltoztatása tárgyában, az állandó választmány éleményével egyezőleg hely adatott. Újabban hosszas és élénk vitára adott alkalmat Békés község elöljárósága és gr. Wenck- hoim Frigyes nagybirtokos az iránti egyértelmű kérvényüknek tárgyalása, mely szerint a békés- földvári vasútvonal tulajdonjogának l/3 részben gr. Wenckheim Frigyes nevére leendő telekköny- veztetését kérik, — ezen, minden jogi alapot nélkülöző kérelem megtagadtatok, mellékesen meg-| jegyezve, mint hírlik — a vármegye közönségé-| jek ezen kérelemhez jóváhagyását megtagadó ha-| :ározata az érdekeltek által meg fog felebbez- ;etui. A gyulai járás főszolgabirájának jelentése,| i dobozi hídtól Doboz községig terjedő uts<akasz| cihomokolása tárgyában, — pártolólag lett át-| éve a megye közigazgatási bizottságához. Mikó Miklós nyugalmazott róm. kath. ple-| lános kérvénye, a gyomai Wodianer árvaház tő léjéhez 2400 frt örök időkre teendő alapítvány- yal való hozzájárulhatása iránti ügyben, örömnél üüvözöltetik s a fent nevezett összegnek a| őkéhez leendő csatolása elrendeltetik. (Vége köv.) Alispáni jelentés a vármegye közgyűlésére. (Vége.) IV. Közmunka és közlekedés. A közmunka-váltság dijak főleg az aralás| itáni időszakban kedvező eredménynyel folytak be A kint lévő hátralékos összegek behajtását) dőről-időre szorgalmazni nem késem. A közmunka összeírás már befejeztetett s az| 888. évi közmunka előirányzat nemkülönben a| áltság-árak megállapítására vonatkozó javas!at| már felsőbb megerősítéssel ellátott közmunka] zabályrendeletünk intézkedéseihez képest a tek. lizottság ezen ülésére tárgyalás végett beter- esztve lett. A közmunka váltság második részlete beter-| ssztésének határideje is lejárván, a f. évi hátra-[ ék 33,359 frt 20 krt, vagyis 3993 frt 20 krralj evesebbet tesz ki, mint a mennyi a múlt év-| ion volt. Erős reményt kötök hozzá, bogy ezen hát- álébos összeg az év folyamán be fog terjesz-| etni. A közmunka pénztár jelenlegi állapota a| lövetkező: 135,035 frt 77 kr bevétel 126,957 frt 91 kr kiadás 8,087 frt 86 kr maradvány készlénzben. 66,909 frt 75 kr bevétel 14,000 frt — kr kiadás 52,999 frt 75 kr. maradvány köt ’ényekben. A f. évre előirányzott természetbeni köz- nunka már a legnagyobb részben leszolgálva lett - s úgy ezzel, valamint ezen felül még pénzes irővel is a f. évi árvizek által megrongált várnegyei utak teljesen jó és járható állapotba he- yeztettek, jogok gyakorlására alkalmasoknak tarts a vármegyéket, melyek talán a régi ni gye, a valódi „törvényhatóság" keretébe a közigazgatási, közművelődési és kiizga dászati feladatokkal békésen megfértek melyek ma már a jó közigazgatás ált elérni kívánt előliaiadás, a közjóllét elve vei meg nem egyeztethetők. A kulturális előhaladás, az alkotni: nyos állapot más módot, más eszközök) biztosit ma már a politikai kérdések fejti getésére, a köz és magán jogok véde mért*. A vármegyét, mint az alkotmány, közérdek őrét teljesen pótolja a sajtó. Ma, midőn a közéletnek oly nevezete oly hatalmas ellenőre lett a sajtó, midői tevékenysége gyorsabb, erőteljesebb, hatá sosabb és sokkal könyebben s általánosab ban használható: ugyan kinek jut komo lyan eszébe a törvényhatóság közvetítésé igénybe venni a politikai kérdések meg- vitatására, a köz- és magánjogok védel mére. A nemzet rohamos fejlődése folytan a törvényhatósági önkormányzat jelentékeny feladatokat nyert. A feladatok általában véve nem a nemzeti alkotmányos élet, a politikai jogoknak a törvényhatósági önkormányzat körében való fejlesztésében határozódnak meg. hanem a társadalmi, közművelődési, köz- gazdászati érdekeknek felismerésére s e téren az előhaladás, a nemzeti jóllét megteremtésére és biztosítására irányulhatnak. A vármegye érdekét akként mérlegelem ma, amint felfogja a gazdasági és kulturális előhaladás terén feladatát, s amint ezen feladat megoldására törekszik. Ha a vármegye a rendelkezésére álló eszközök felhasználásával oly közműveket] emel, melyek biztosítják az egyéni szabad -| Hágót, a közrendet; melyeknek hatása a] közegészség, közművelődés, közgazdaság] fejlesztése által a nemzeti jólét és igy a nemzeti függetlenség, a közszabadság megte l remtésében nyilvánul: a vármegyét szere-L tem, védem minden erőmmel, különbeni nem. Ila oly irányban fejti ki erejét, tévé [. kenységét a vármegye, mint legközelebb]! Békésvármegye: ogy magasabb szempontokból felfogott feladatának híven felel meg.r különben nem. r Hogy mennyire jogosult Békésvárme s gyének ezen törekvése, hogy mily módon]2 hiszszük az igét megtestesíteni, legköze- r lebb fogom kifejteni. r O. Gy. a-------------- C A. vármegye közgyűlése. Ic (szeptember 21—26.) I 11 Jelen voltak Beliczey István főispán elnök-L lete mellett, Jancsovics Pál alispán, Terényi Lajos] i, főjegyző, Popovics Sylvius és Lukács Endre al f jegyzők, Nagy Károly árvaszéki elnök, Ujfalussy] Dezső, Jancsovics Péter árvaszéki ülnökök, ChristoL Miklós árvaszéki jegyző s t. ülnök, Oláh GyörgyU t. főügyész, Szombathelyi Gyula főszámvevő, Band-|s hauer György főpénztárnok, Parly Ferencz tisztb I főpénztámok, Kiss Gyula és Deirnel Lajos alszám-|d vevők, Dr. Kovács István főorvos, Dr. Berkes Sán-|n dór m. alorvos, Hegedűs Lajos h. levéltárnok, Kö- v vér László gyulai-, Sztarka György csabai-, Jan-| csovits Pál békési-, Salacz Fereocz szarvasi-, Fáb-I» ri Sándor gyomai és Eördögh Lajos orosházi fő Ik szolgabirák, Huszka Kálmán békési-, és Seiler| l Elek csabai szolgabiró, továbbá Beliczey Rezső ű Haviár Dániel, Geiszt Gyula, Dr. Hajnal István,!« — Novák Kamii, Göndöcs Benedek, Kalmár Mi-lij hály, Bartóky László, Fejér Béla, Horváth János, — Horváth Gyula, Dr. Fáy Soma, Zsilinszky End- 2 re, Haviár Gyula, Koncz Bálint, Vangyel Szilárd, i Sztraka Ernő, Benedikti József, Bulla Sándor,If Vidovszky József, Fábri Károly, Bienor Bernét,I Stark Farkas, Mezey Lajos, Mester András, Jau-já tyik Mihály, Szilágyi Antal, Csörföly Lajos, 1 Zlin»zky István, Csapó Sámuel, Viskovics Ignáczjr Gyáni András, Hegedűs Mihály, Tímár I. István, v — Tatay János, Kovács Mátyás, Bolecz Andrásjs Mázor János, Kliment János, Dajkás Audrás, Kovács János, Finta Ignácz, Sál József, Sál Sebes- « tyén és Petik Ambrus bizottsági tagok. |c Elnöklő főispán f. év szeptember 24-én reg I gél 9 órakor a középszámban megjelent bizottaá*'i tagokat szívélyesen üdvözölvén a közgyűlést meg-|< nyitja. I A tárgyalási sorrendszerint egész terjedel- t mében felolvastatik a vármegye alispánjánák la 1 púnkban közölt rendszerint időszaki jelentése a mely valamint a közigazgatás bizottsági fél éves í jelentés is tudomásul vétetett. / A katona beszállásolás terhének arányosabb 1 megosztása czeljábol az 1887 évi állami egyenes t adók arányában kivetendő törvényhatósági pótadó t megszavaztatott 52 szavazattal 3. ellenébe, nem f Havazták meg Haviár Dániel, Haviár Gyula, és
