Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-09-23 / 39. szám

lepülés, illetve bejelentés körüli eljárás részlet meghatározása tárgyában alkotott szabályre delet.

3 Gyula város képviselő testületének kérvi nye a városi képviselő választások hátáridejéne megváltoztatása tárgyában.

4. Békés község Elöljárósága által a Békéi földvári vasúti vonal tulajdon jogának '/a rész ben Gr. Wencheim Frigyes nevére leendő telek könyveztetése tárgyában benyújtott jelentés.

5. A gyulai járás főszolgabírójának jelenté se a dobozi hídtól Doboz községig terjedő ú szakasz kihomokolása tárgyában.

6 Miké Miklós nyugalmazott rom. kath, plébánosnak kérvénye a gyomai Wodianer árvaház tőkéjéhez 24(J0 írt. örökidőkre teendő alapítvánnyal való hozzá járulhatása tárgyában.

7. C-aba község képviselőt«stületéuek határozata a b.-csabai polgári leányiskolának a nö- képző társulattól való átvétele tárgyában.

8. Békés község és Br. Weuckheim Viktor, valamint gr. D’Orsay Emilnó és dr. Blanckenstein j Károly között a községi adófizetésre vonatkozólag kötött egyezség tárgyábau.

9. Gyula város képviselő testületének kér-1 vénye a város által megvett sóház még fennmaradt vételára kifizethetése czéljából a regale-l alapból 3000 írt kölcsön felvehetése tárgyában.

10 Gyula városa és a Ií-ik honvéd féldandárl parancsnoksága között kötött kétrendbeli haszon-1 bérleti szerződés tárgyában. I

11. Gyula-Vári község képviselőtestületének! határozata a községi gyámpénztárban 715 frt 65j kr. fedezetlen összegnek biztosítása czéljából I Gy.-Vári községet terhelő megfelelő legelő köt-j vény kiállithatása tárgyában.

12. Bókésvármegyei m. kir. államépitészeti h hivatal jelentése a vámolt hidak és kompokraI, vonatkozó szabályrendeleti tervezet tárgyában.^ ^ I

13. Kovács Mihály szeghalmi főszolgabírónak 3 havi szabadságidd engedélyezése iránti I benyújtott kérvénye. |t

t

ülispáni jelentés |‘

11

a vármegye közgyűlésére. IMéltóságos Főispán ur! ||

Tekints tesi tői vényhatóság bizottság!

A vármegye állapotáról és a f. évi május I Layi közgyűléstől a mai napig közbe esett idő alatti tett nevezetesebb intézkedó-ieimről szóló reudsze- rinti jelentésemet az 1886. évi XXI. t. ez. 68. §-a | a pontja ‘értelmében tisztelettel következekben terjesztem elő :

1. Közegészségügy. u

A járványos és ragályos kórok mgyobb ki- i terjedése által felkeltett aggályok a lefolyt uyári - hónapok alatt a kórokkal együtt megszűnvén a v vármegye közegészségügyi állapotát ez idő szeriut a kielégítőnek lehet szerencsém jelezni. t<

A vármegye egyes községeiben szórványosan felmerült hólyagos himlő, vörheny, roncsoló u toroklob és bélhurut esetek a kellő erélylyel al- t< kalmazott orvos-rendőri intézkedések folytán járvány nyá sehol nem fajultak.

A lefolyt nyári hónapok alatt a köztisztaság fenntartása és a közegés/.ségi ártalmak lehető e - a hárítására czdzo intézkedések pontos és szigora “ végrehajtására az illetékes hatóságok általam uta- “ sitva lettek. u

Ezen ü'asitás folytán beérkezett jelentések

(3

nyomán tisztelettel hozom a tek. bizottság tudomására, hogy a lakások szellőztetése, a büzhödt K álló vizek levezetése, az élelmi szerek és italok . megvizsgálása s a vágóhi lak tisztán tartása te- ' kintetébeu a kellő rendelkezések megtétettek és 11 foganatosíttattak.

Az állategészségügyi állapotok Békésen, Dobozon, Gyomáu és Füzes-Gyarraatou a sertések között felmerült és sok elhullási esettel végződött üszögös orbáuez, Gyulán, Békésen, K. Tárcsán, ^ Gyomén és Vásztőu a szarvasmarhák között mutatkozott lépfeue, — Békésen és Eu íródén a lovak között észlelt takonykor, végül Gyomén és ,l Vésztőn az ebek között felmerült veszettség ese- 8 tel által vol'ak nagyobb mérvben veszélyeztetve. ^ Ezen ragályos kórok felmerültéről hozzám beérkezett jelentések után úgy a vármegyei, valamint az állami állatorvosoknak a helyszínére leendő kiküldetése iránt haladéktalanul iutáz- V kedtem. v

A tavaszi lovizsgálat a f. évre elrendelt ló- osztályozással egyidejűleg megejtetvén a vártne- 1 gyei állatorvo<nak jelentése szerint egyes gyanús orrfolyási eseteket leszámítva a lóállomány egészségi állapíts teljesen kielégítőnek és kedvezőnek találtatott.

E Helyen tisztelettel megjegyzem, hogy a gyulai s csabai vágóhidak részben szerkezetüknél, részben helyüknél lógva sem a köz- sem az állategészségügyi kívánalmaknak ne n telelvén meg, azoknak áthelyezése 03 az egészségügyi viszonyok követelte átalakítása iránt rendelkeztem.

E rendelkezéseim foiytán a jelzett vágóhidak kérdése ez idő szerint m ég tárgyalás alatt áll.

//. Közbiztonság.

A Vagyon biztosság ellen három gyilkosság, két embef ölés és három súlyos testi sértés által elkövetett bűntény merült.

A vagyon biztosság nehány ló lopás s betöréses tolvajlás által lett főképen veszélyeztetve.

itesi Közbiztossági állapotaink szilárdítását í Sn'|ségteleniil előfogja mozditini a m. kir. cseud , Jkerületi parancsnoksággal folyamatban lévő gjJirányu tárgyalásoknak az eredménye, a mely s Iriiit a vármegyében lévő egyes lovasitott cseud is-j irsök gyalog őrsökkel váltass inak fel és az ^(megtakarított összegekből uj őrsök s uj állón (sokkal rendszer’sittessenek. g I Ezeu változásoknál kétségtelenül figyelem ítjvoondö azon körülmiuy, hogy a gyalogositott c (sok területköre annyira megkisebbittessók, misz blriut az azou való szolgálat a czélnak meglelelöi | Is kielégitőleg legyen foganatosítható.

A most jelzettem elvek alkalmazása melle -(első sorban is a b.-csibai i csorvási lovasitott ö -Kök lennének gyalogositandók s ezek mellott Nag; (Kondoros községben egy újabb gyalogositott ö; ’Ivolna szervezendő, — ezen felül | tek. köziga; .(gatási bizottság előd izhntlan szükségét látván ai Inak, hogy a sárréti járásban Kórös-Ladány kői őségben is lehető sürgősen gyalogositott őrs alli (tessék fel, — e tekintetűin a Nagymiltóságu a kir. belügyminiszter urnái feliratilag kérelmezet Öngyilkosság 19 esetben követtetett el.

A véletlen halál esetek száma 3ó-öt tett k Az öngyilkossági esetek száma a múlt év (hasonló időszakban feltüntetett hasonló es vtel (számához képest 6-al, — a véletlen halál esetei Is áma pedig 17-el szaporodott.

Megdöbbentő statistikai adatok ezek és raij az öngyilkossági esetek szaporodásara az erköl csők s az élet terheivel való megküzdést illetőleg nyilvánulni szükségelt kötelességérzet lazulást niatt méltó szomorkodással azonban a kor ezer periodicus mániájának megszüntetésére irányúiba- ó eszközök | intézkedések hiányában ugyszólvái tétlenül tekinthetünk, — addig méltó felháborodást kelthet benuünk azon körülmény, hogy a véletlen halálesetek meggátlását ezélzó s azt helye sen s öntudatosan végrehajtva eredményre is vezethető hatósági intézkedések, — s napról napr; fejlő rendészetünk és közigazgatásunk daczára, — ezen esetek számú oly mgy mérvben szaporodott

A véletlen halálesetek legnagyobb része víz be fuladás folytán állván elő a tek. vármegyei közigazgatási bizottság felhívta a járási főszolga- birákat s B.-Gyula város polgármesterét, hogy a közlakosságot a legnyilvánosabban s többszörösen is megújított nyilvános közhírré tétel utján figyelmeztessék, miszerint gyermekeiket az árkokban s általában álló vizekben való fürdéstől tiltsák el, — egyidejűleg pedig intézkedjenek, hogy a folyó vizekben az 1885. évi XXII. t. ez. 25. §-a értelmében kijelölendő fürdő helyek korlátokkal kelttessenek be s tétessenek ieiismerhetőkké.

Ezen rendelkezés daczára s főleg Gyomán megújulva kellett a vízbe fuladás szomorú eseteiről tudomást szerezui.

III. Elemi csapások.

A t. évi tavaszán kitört árvíz maradványai

1 uyári hónapok alatt teljesen lehuzódván avagy kiszáradván uz elborított területek művelését, habár sok helyen ez idénre kevés ercdményayel sőt néhol teljesen eredménytelenül megengedték.

Az árvíz károsultak részére a vármegyében sireudelt köuyöradomány gyűjtésből 3332 frt 21 kr s a „jó 6ziv“ egyesülettől 4000 forint folyt be.

Ezen összegek méltányos kiosztása vármegyei főispán ur § nagy méltóságának elnöklete alati mükodü bizottság által log eszközöltetni.

A befolyt összegek a kiosztás időpontjáig takarékpénztárban gjümölcsöztetuek.

Tűz 44 esetben volt, a leégett tárgyak be- nsérteke 23,390 frt 52 krt tett ki. — A biztosítás foganatosítva lett 26, s nem loganatosittatott Lö esetben.

Örvendetes tudomásként jelezhetem, hogy a iu. kir kormány a tűzrendészet tárgyában kiadott ás ezen közgyűlés egyik tanácskozási tárgyát képező reudelete a tűzesetek elhárítását illetőleg üdvös eredményt lesz hivatva teremteni.

l'iszteielettel jelentem végül, hogy a f. év tavaszán B.-Csabán és Mező-Berénybeu dúlt tűz vészek pusztításai folytán a károsultak s-gólyezése végett elrendelt könyör tdomáuy gyűjtésből 445 írt 97 kr. összeg lolyt be, a mely összegből 210 formt a csabai, s 235 trt 97 kr a mező-herényi tűzkárusultak között már ki is osztatott.

(Folyt, köv.)

A. sárréti vasút. *

Szép, hogy a vármegye is gondol a sárréti vasút kiépítésére, de hát tudjuk mindnyájan ua- gyon jól, hogy a vasút építéshez a szép terveu kívül három kellék szükségeltetik, u. m. 1-ör pénz,

2 or pénz, és 3-or is sok pénz.

Teróuyi Lajos czikkező és indítványozó ur is úgy látszik tudja, hogy a vasútnak alapja nem vas, hauem póuz, mert a csakóly vasútra 1 millió 190,000 Irtot irányoz elő, számit, számítása azon* Habár névtelenül beküldött czikket közölni nem szoktunk, nehogy úgy látszassák, mintha lap mkbau az ellentétes nézeteket kizárni akarnánk, kivételesen helyt adunk e csikknek, más alkalomra kérve beküldőt, hogy nevét a szerkesztőséggel közölje.

t-ihan — szerény nézetem szerint — arra nézve, jj (hogy honnan teremthető elő e szép summa pénz, y|— alappal nem bir.-( Terónyi ur szerint a vasútépítés alapja n -Jközmunka-alap lenne. Ez az alap azonban na- tfgyon ingadozó, szerintom semmi.-( Azzal tisztában vagyunk, hogy magából a I közmunka-alapból vasutat épiteoünk nem lehet, Ginért ez alap nem ezen czélra van, — de nem (is elég; arra nézve pedig, hogy ilyen ingadozó falapra, mely az igavonó marhák mennyisége sze- Irint ingadozik, — egy reális pénzintézet oly mállás összegű kölcsönt adjon, számitni és épitni |túl hiszékeny, elhibázott alap nélküli számítás.

Di ha el is tekintone ettől, valamelyik pénz- I intézet, kölcsönt a közmunka-alapra azért sem adhat, mert a közmunka-ügy nincs rendezve. — Addig, inig a köz unoka-adó törvény által nem lesz szabályozva, véglegesítve, erre évtizedekre szálló , \kölcsönt egyetlen egy pénzintézet sem adhat, mert ki tudja, bogy és miként lesz majd szabályozva? 1 s kellő biztosítékot log-e majdan nyujtaui a kői 1 csőn fedezésére ?

Ezen ellenvetésekre Terényi ur azt mondhatja ugyan, hogy a közmunka-ügynek törvény , által végleges rendezése már folyamatban van, s i rövid idi a'ait, sőt talán addig, inig a vasút 1 ügye a létesülés stádiumába jöhet — rendezve ' s lesz. ^

M 'gengedem, de felhívom figyelmét arra, 2 hogy a kormány intentiója szerint a közmunka ikként szándékoltatok rondeztetni, hogy ahhoz s necsak az igavonó marhákkal bírók, hanem min- “ deiiki adója arányákan bizonyos százalékkal legyen köteles hozzájárulni, s hoyy a százalékot a vármegye maga állapitandja meg.

A mit ma muszáj megfizetci, megfizeti az adózó, mert muszáj, — hanem hogy ha módjában lesz leszállítani a hozzájárulási ku csőt, százalékot, én agy hiszem, az a nélkül is sok és nagy adóval terhelt közönségünk nem fogja akarni majd a törvény által megengedendő legmagasabb százalékot megszavazni, a nélkül pedig kétes, hogy váljon a közmuuka-adó képés losz-e rendeltetésének és a felvenni szándékolt nagy kölcsön kamatai törlesztési összegének megfe lelni ?

Leb-'tne még egyéb ellenvetéseket is tenni, de — úgy gondolom — hogy 99 ok közzül elég az az egy, — hogy nem harangozhatunk azért 1-ör: mórt nincs harang, — a többi stbi.

PAF—RY.

többre terjedő, do 10 teljesen bo nőm töltött szolgálati évet fel nem mutathat, azon egész ősz- -zeget uyeri végkielégitésül és pedig egyszersmin- denkorra, mely után hivatalba léte utolsó évében tartozott a nyugdíj alaphoz járulni.

b) Az, ki hivatalból tiszujitás alkalmával kimaradt, azon esotben, ha állomásán 5 szolgálati évet teljesen be nem töltött uzod összegnek, mely után a nyugdij alaphoz járulni tartozott, szintén 5n°/„-át, 6 évet meg nem haladott szolgálati időre 60°/o át 7 évet m g nem haladott időre 70°/o-át 8 évet meg nem haladott idöro 80°/u át, 9 évet meg nem haladott időre 90°/o-át, 10 évet meg nem haladott időre pedig azon egész összeget nyeri tgkielegitésül — szintén ogyszersmindenkorra — mely után a nyugdíj alaphoz szolgálata utolsó évében járului tartozott.

Rendes nyugdíjhoz való jogosultság.

6. §.

a) Kik valamely állomáson, miut tisztviselők, kezelő vagy hivatal szolga személyzeti tagok 10 beszámítható évnél több ideig szolgáltak, szolgálatveikbe/. képest éltük végéig terjedő rendes nyugdíjban részesülnek, melynek összegét azon összeg határozza meg, mely után a nyugdijat igénylő, azon évben fizette évi járulékát, melyben hivata- loskodni megszűnt, következő fokozat szerint:

b) időközben beállott szolgálati képtelenség esetében, melynek esetei az 5. §-bnn már elöso- roliattdk, — tiz évi szolgálat K töltése után járó nyugdijat a teljes nyudijuak 40°/n-ka képezi. — mely összeg azontúl éveukéut a teljes nyugdíjnak 2°/'„-ával emelkedik s a teljes nyugdíj élvezete 40. szolgálati évnek teljes betöltésével követkek be ;

c) a szolgálati év a hivatali, vagy hivatal szolgai állomás elfoglalásával, illetőleg a hivatali eskü letételével vezzi kezdetét;

d) a nyugdij elöleges havi részletekben azon apót követő hó elsejétől fizeteudö ki, melyen a gczim arra nézve beállott. A nyugdíj kifizetése jogezimuek és a törvényszerű feltételek váltó zatlau fennállását igazoló bizonyítékokhoz köttetik.

7. §■

Bünfenyitö utón hozott Ítélettel hivataluktól i hivatalszolgái állomásuktól megfosztott, vala- mt a törvényhatósági szolgálatból önként kiló- ■tt vármegyei tisztviselők, vagy kezelő és hivatali szolga személyzeti tag sem végkielégítéshez, n nyugdíjazáshoz, sora az éveukéut befizetett árulékok visszatérít séhez igényt nem tarthatnak.

8. §.

A vármegye bármi n-'mü átalakulása eseté- n hivatalát vesztett tisztviselő, vagy kezelő és hivatali szolga személyzeti tag szolgálati évei arányához képest, az 5. és 6. §-ok értelmében agy kielégítést nyer. vagy nyugdijaztatik.

Folyt. köv.

Szabályrendelet.

Békésvármegye tisztviselői- kezelő és hivatali szolga személyzete, ezek özvegyei s árvái nyugdíjazása és segélyezése tárgyában.

Nyugij alap létesítés czélja.

1. §■

Bekésvármegye tisztviselői, kezelő s hivatali szolga személyzete, úgy szinte ezek özvegyei és árvái sorsáuak biztosítása tekintetéből nyugdij és segély intézet állittatik, mely által ezen nyugdij szabály értelmében jogosítottaknak rendes nyugdíj ; özvegyeiknek és árváiknak segélypénz bizto sittatik.

Ezen nyugdíj alapnak és segély iutézetnek a vármegye összes tisztikara — kezelő es hivatali szolga személyzete tagja leDni köteleztetik, a 20. §ban foglalt módozatok mellett.

Nyugdíjra és segélypénzre jogosultság.

2. §.

Nyugdíjra jogosultak minden tisztviselő, kezelő és hivatali szolgaszemélyzeti tag hivatalban töltött éveik és fizetéseik arányához képest, az alább megbatározott esetekben es módon.

Sejélypénzre jogosultak.

3. §.

a) A 2-ik §-bau megnevezetteknek a menynyiben azok ezeu szabály értelmében nyugdíjra jogos.toliaa, vagy auuak már elvezotébeu voltak, özvegyei az alabb előadandó esetekben es rnodou.

uj A nyugdíj jogosítottaknak nyugdíjaztatásuk előtt kötött házasságból származott gyermekei, illetőleg árvái, éltük 18 évének betöltéséig, úgy ezen kort megelőzőleg történt férjhez mene telükig, vagy egyéb módon történt ellátásukig az alább elöadaudó esetekben és módon.

c) A segélypénzre jogosított özvegyek és árvák a segélypénzt egyenlően megkapják a nyugdíjra jogosított után, akár már nyugdíjazott állapotban, akár tettleges szolgálatban bal is az el.

Végkielégítés. Nyugdíjazás.

4. §. '

Mind a végkielégités, mind a nyugdíjazás, vagy a nyugalomba kivankozónak kérelmére, vagy közérdekből, illetőleg hivatalból a vármegye törvényhatósági bizottsága által rendeltetik el.

5. §.

Végkielégítésben részesül azon tisztviselő, vagy kezelő és szolgaszemélyzeti tag, ki valamely vármegyei hivatalban tiz szolgálati évet be nem töltve bekövetkezett testi vagy lelki fogyatkozás s gyógyithatlan betegség okozta munka tehetetlenség miatt, hivatalos teendőinek teljesítésére végleg képtelenné lett, vagy tisztujitás alkalmával újból meg nem választatott és pedig:

a) A ki testi vagy lelki fogyatkozás, vagy gyógyithatlan betegség miatt lett munkaképtelenné 5 évet meg nem haladott szolgálati időre azon összegnek, mely után a nyugdíjalaphoz évenkint járulni tartozott 50°/g-át, az pedig, ki 5 évnél

Békés megye közigazgatása

1888. első félévben.

(Vége.)

Az áradat mintegy 50000 holdnyi mivelós alatt levő területet borított el s 600-nál több lakóházat és tanyai épületet rombolt össze.

Az áradat romboló hatása ellen Békés, B.- Csaba, Mezö-Berény és Körös-Tarcsa községek és B.- Gyula város a legteljesebb erőfeszítéssel védekeztek, s csak is éjjel nappali fáradhatlán munka volt képes e viruló községek belterületét a végpusztulástól megmenteni.

E községek védelme az 1885. évi XX11I. t ez. 158. §-a értelmében kinevezett miniszteri biztosok felügyelete alatt tolytattatott, az árvizek fokozatos levezetése iránt szükséges intézkedésedet pedig a vármegye alispánja foganatosította — és eljárása eredményeként tisztelettel jelenthetjük, hogy egyes laposabb s természetes magaslatokkal körül zárolt helyeket kivéve az áradat immáron] le is vonult.

Ugyancsak a f. évi márczius hava 12-ikén a Sebes-Körös jobb partja Komádi Bihar vármegyei község közelében 40 méternyi hosszban, — ugyan azon hó 13-án pedig a Berettyó jobb partja a vármegyénkben lévő úgynevezett Varga zugnál a balpartja pedig a Bihar vármegye Csökmö község határában átszakadván a kitoduló árvíz Szeghalom és Füzes-Gyarmat községek határának egy részét döntötte s a nagyobb veszedelem csak is az okból volt elkerülhető, mert e szakadásokat ideje korán befogni sikerült.

A Hármas-Körös vize Szarvas községben s alább Szunt-Andrásoo és Öcsödön az eddig elért legmagasabb viz álláson is felül emelkedett.

A jelzett községeknek, de különösen Szarvasnak 8 ezeken felül a körös-tisza-marosi ár- mentesitö és belvíz szabályozó társulatnak a legnagyobb erő kifejtésre volt szükségük, hogy magukat ez óriási víztömegek ellen sikeresen meg- védhették.

Jeleznünk kell még, bogy a Tisza-Beő és Tisza-Dadánál a Tisza medréből kiömlött árvizek is fenyegették vármegyénket. — Az ezen oldalról fenyegető vész elhárítása szintén erős gondot adott és főleg a bolt Berettyó bal partjának felemelése által nagy munkát is közvetelt.

Ezen viz áradat vármegyénkben kárt nem okozott, az árvíz lassú folyással vonult a Berety- tyóba, a honnan az alacsonyabb víz állású Körösbe kellő lefolyást nyert.

Az árvizek ily megdöbbentő és a múltban is gyakorta felmerülő pusztításaival szembeu e bizottság kebelében élénk gondoskodás és igyekezet tárgyát képezte az árvizek bekövetkezése okainak kipubatolása s azon intézkedések felderítése a melyek jöveudőben vármegyénket a hasonló cata*trop'iáktól megmenteni hivatva lenuének.

Ezeu jelZ"tt irányokban való javaslat tétellel megbízott küldöttség jelentése alapján a bizottság a N igyméltóságu közmunka s közlekedés- ügyi ni. kir. miuiszter úrhoz az árvizek okait é -