Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-09-09 / 37. szám
karmester ur hibás eljárása nem roszhiszeraüség- uek, de azon szándéknak tulajdonítható, miszerint a képviselő választások ne külöubözö időkben történjenek, hibás eljárásának helytelenítése mellett, a fegyelmi eljárás elrendelésétől eltekintek ugyan, de kotnolyau figyelmeztetem, hogy jövőra hasonló hibák elkövetésétől felelősség terhe alatt óvakodjék. Áttérve a telt. közigazgatási bizottság határozatára, miután a Gyula városi képviselő testület választása körül elkövetett hibák egyedül az eddigi eljárás hatályon kivül való helyezése által orvosolhatók, az 1886. évi XXII. törvény czikk Öl §-ábau gyökerező felügyeleti es elienőrkö dési jogomual lógva, a Gyula városában I. évi julius 8-án megejtett képviselői választást ezennel megsemmisítem, miről tok. polgármester urat oly hozzá adással értesitem, hogy ezen határozatomat közhírré tenni, felebbező Dr. Bodoky Zoltánnal, és az igazoló választmány tagjaival közölni, — s a városi képviselő testületet, a választók névjegyzékének legkésőbb folyó évi szeptember hó végéig való összeállítása végett, választmány kiküldésére, s az igazoló választmányba a választást megelőzőleg két tag megválasztására sürgősen összehívni és hozzám az igazoló választmány többi lagjainak kiuevczhetése, — valamint a választás napjának kitüzhetésu végett jelentést toii'ii el ne mulassza. B.-Gyulán, 1888. augusztus 30-áu.j„Jaocsovics Pál, Bakésmegye alispánja." Most tehár már a közigazgatási bizottságnak si került végre felvilágosítani az alispánt arról, a mit annak éppen olyan jól kellett tudni altkor midőn a kérvény hozzá be adva lett, most már tudja, hogy n kérvény nem tartozik az igazoló választmány elé, a melynek ő volt az elnöke mos‘ már az az alispán, a ki mint az igazoló választmány elnöke az általa kinevezett összeiró küldöttségi elnök s a közigazgatási bizottságból alakított igazoló választmányoyal kierőszakolta a választások jóváhagyását, most ő saját maga megsemmisíti azokat, ugyan azon indokok alap ján. a melyeket akkor nem találtak elégnek a választások megsemmisítésére. Most már tudja az alispán, '-ngy a polgármesteri jelentés a va lóságnak meg nem telelt s őt a polgármester félre vezette, most már tudja az alispán, hogy a választók névjegyzéke nem az 1886. XXII. t.-cz 39. §-a értelmében Állíttatott össze, most már tudja az alispán, hogy ugyancsak a törvénynek 39. s 51. §-a megsértetett s oly hibák követtet tek el. melyek fegyelmi eljárás utján lennének megtartandók sőt horreudum dictu még kelyte leniti is a hibás eljárást, a mit az igazoló-választ tnánynyai együtt helyben hagyott s komolyan figyelmezteti á- polgármestert; hogy jövőre' hasonló hibák elkövetésétől felelősség terhe alatt óvakod jék, tehát más hibák jövőre is követhetők el fe lelősség nélkül s eddig csak tréfálni inéltóztatott az alispánnak; de ezután már a dolog komoly része következik. S hogy e komolyságba ne ké telkedhessüuk, mindert azzal védi a polgármes tért, hogy a hibát nem roszhiszemüleg követte el, hanem azért, hogy a választások ne különböző időben történjenek. Csakugyan difficile est saty ram non scribere, hiszen a polgármesternek egyedül mentsége az, hogy ö is megtévedett, mert ha szándékosan követte el azokat a hibákat, ha azért is, hogy a választások egy időben tar tassanak, ha ő szándékosan vezette félre az alispánt, a mint azt az alispán ilyen szépen do- cumoutálja, de a mit mi nem hiszünk, tikkor a fegyelmi eljárást aligha lenne elég egy komoly óvakodási ügyeim tztetéssel helyettesíteni, — E hogy az alispán mindezeket megtudja, ahhoz kel lett csaknem három hónap, a mely alatt az üg; járt Pontiushoz Pilátushoz, illetékes és nem illő tékes fórumhoz, és egy magán embernek kellett mindezekért panaszkodni és appellálni, a kinek absolute semmi érdeke nincs,, mert a régi kép viselötestületnek is és az ujnik is tagja, egy embernek kellátt felvenni a harezot a közigaz gatási hatóságokkal, mert különb-m a többi tör vénytelenségekkel együtt erre is a feledés fátyola boriitatott volna, a mint az meg is kiséreitutet azzal a közigazgatási jelszóval: „Ne bántsuk hisz úgy is mindegy." Ilyen volt ezen ügybeu az eljárása ama bizonyos megyei administratiónak az Ur 1388-ik esztendejében, s hogy más ügyek ben minő az, azt legközelebb el fogjuk mondani A t. iparos gazdák figyelmébe ajánljuk még következőket: Az 1884-tk ipartörvény 82. § a szerint: „A tanoncz mindaddig mig tanid-je az iparosnál tart, köteles az ipariskolába járni." A nmélt. vall. és közokt. m. kir. miniszter 1884. évi julius 23-án kiadott rendeletének 1. §.-a szerint: „Mihelyt valamely ifjú iparos tanulóvá lesz, köteles azonnal az iparos tanulók számára lenálló partanodába magát beiratni, a bejelentésre az öt elfogadó iparos gazda is köteleztetik." E §§-okból következik, hogy a tanuló az gynevezett próba idő alatt sincs felmentve az iskolába járás kötelezettsége alól s annak próba dő ürügye alatt az iskolától való elvonása az partörvény kijátszása, melyért azon iparos gazdák ik tanonezuikat az iskolába járástól vissza tárták, az iparhatóság által az ipartörvény 157. §-a rtelmében 20 írttól 200 frtig terjedhető pénzbír ággal sújthatok. Gyulán, 1838. augusztus hó 31-én. Az igazgatóság Közgazdaság. Iskolai értesítés* ’ A gyulai elsó-foku ipariskolában a tanuló beírása f. évi szeptember hó 8. 9. és 16-án dél utáu 2-—4-ig történik a polg. fiúiskola igazgatói irodájában. Ugyanazon napou tartatnak a telve teli vizsgálatok is. Az ipariskola első osztályába csak oly ta nuló vétetik fel, ki 12-ik életévet betöltötte s az elemi népiskola 4. osztályát elvégezte, vagy vizs gálattal igazolja, bogy a 4. elemi osztálynak meg felelő előképzettséggel bír. A ki ezen kívánalmak nak meg nem felel, az előkészítő osztályba soroz tátik, vagy ha életkora 12 ik évét még be uen töltötte, az elemi iskolába utasittatik. A tanulók egész évre 2 írt tandijat űzetnél 8 azonfelül kötelesek magukat olvasókönyvvel »1 látni; iró- és rajzszereket s egyéb tanszereket használatra díjmentesen kap iák az iskolában. Az iskolába beirt tanuló „Felvételi és ellen őrző könyvecskét“ kap, mely minden tanítási napon meg fog bélyegeztetni a végett, hogy a ta nuló gazdája előtt igazolhassa, miszerint a tanításon jelen volt; másrészről a gazda is köteles a könyvecskét láttamozni. Minden tanuló köteles a tanórákon pontosan megjelenni s netalán előforduló mulasztásait mes terétől hozott bizonyitványnyal igazolni. A mulasztást következő okok alapján leltet kimenteni: 1. Ha a tanuló komoly betegségbe esik. 2. Ha gazdája családjának valamely tagja oly beteg, hogy e miatt a tanuló erkölcsi kötelessége otthon maradni. 3. Ha gazdája családi körében haláleset fordúl itó? Bekésvármegye legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak 1889. évre összeáliitott névjegyzéke. 1. id. Br. Wodtanur Albert nagybirtokos Gyotna 35328 frt43 kr. 2. Uróf Wencklietm Rudolf nagybirtokos Doboz 21,271 irt 51 kr. 3. Gról Alrnásy Kálmán nagybirtokos Kétegyháza 10,781 rt 53 kr. 4. Gróf Wenckheim Károly nagybirtokos Gerla 14,078 irt 10 kr. 5. tír. Wenckheim Viktor nagybirtokos K.-Ladány 11,409 Irt 97 kr. 6. Kárasz Imre nagybirtokos Szegbalom 8598 Irt 52 kr. 7. Gróf Appouyi Albert nagybirtokos Budapest 8043 frt 42 kr. 8 Geist Gáspár nagy b. Csukó 62ü2 frt 81 kr. 9. Geist Gyula nagy b. Kondoros 6119 Irt 44 kr. 10. Székács Jozsel nagy b. P.-Bzt-Toruya 5719 Irt 59 kr. 11. iázalai József nagy b. Csaba 52ölfrt 09 kr. 12. Vol- üuger Lipót nagy b. Orosháza 4767 frt 70 kr 13. Grót Bolza Antal nagy b. Szarvas 3810 trt 98 kr. 14. Kontúr Józsel nagy b. Szarvas 3719 trt 80 kr. 15. Karassiay István nagy b. Csaba 3460 frt 88 kr. ügyved kétszeres. 16. Gróf Weuck- betm Géza nagy b. Gerla-Pósteiek 3258 Irt 48 kr. 17. Grimm A. Jozset regale bérló B.-Gyula 3252 frt 89 kr. 18. Jureuák iááudor nagy b. P. iázt Tornya 3139 Irt 02 kr. 19. Szucsu Béla u. birtokos Csaba 2931 trt 62 kr. ügyvéd kétszeres 20. Be- ticzey István nagy b. Csaba 2871 trt 32 kr. 21 Kocziszk. Mihály birtokos Csaba 1623 trt 28 kr 22. Beliczpy Kazsö birtokos Csaba 1501 trt 48 *r. 23. áauiytk Mihály birtokos Békés 1469 (rt 12 kr. 24. Peky Antal birtokos Csaba 1436 frt 98 kr. rom. katli. lelkész kétszeres. 25. Ladies György birtokos Gyula 1390 Irt «8 kr. ügyvéd kétszeres. 26. id. Beleuta Jáuos birtokos Békés 1377 Irt 28 kr. 27. Dr. Papp Józsel birtoko; Szeghalom 1374 frt 52 kr. ügyvéd kétszeres. 28 Klimeut Z. György birtokos Csaba 2360 trt 88 ír. 29. láubvaroz Farkas birtokos M.-Beréuy 1276 fit 91 kr. 30. tízauthó Albert birtokos B kés 1252 trt 21 kr. 31. Ursziuyi Dezső birtokos Csaba 1188 fit 02 kr. ügyvéd kötsz rés. 32. Ba Jozsel birtokos P.-Foidvár 1163 frt 06 kr. 33 Ferentzy Alajos kereskedő Gyula 1108 fr 40 kr. k. kamarai tag kétsz. 34. Zsilinszky Mihály bírt. Csaba 1085 irt. 44 kr. akadémiai tag kétsz 35. Nagy Karoly bírt. B.-Gyula 1072 Irt 30 kr ügyvéd kétszeres. 36. Gondöcs Benedek birt. B.-Gyu la 1056 frt lóm katb. lelkész kétszeres. 37. Plei ler Antal bírt. Mezö-Beréuy 1050 frt 21 kr. 38 átojauovics Gyula bírt. Csorvás 1030 frt 57 kr 39. Dr. Özeberéuyi Gusztáv birt. B.-Csaba 1016 frt 28 kr ev. püspök kétszres. 40. Kohn Márton birt. Öcsöd 993 trt 81 kr. 41. Janunk János bírt Szarvas 962 Irt 86 kr. 42 Justh Istváu birt. Bu dnpest 939 frt 52 kr. ügyvéd kétszeres. 43 Ha raszty Mór bírt. Csabacsüd 908 Irt 79 kr. 44. Ko cziszky Jáuos bír. Csaba 897 frt 78 kr. ügyvéd kétszeres, 45. Komlósy Áron bírt. Orosháza 894 frt lö kr. 46. Dérczy Ferencs birt. Kondoros 836 frt 09 kr. 47. Kliment János birt. Csaba 836 frt 06 kr. 48. Laczó Pál bírt. Csaba 832 frt 03 kr 49. Ravasz József birt. P.-Földvár 826 frt 32 kr 50. íichvartz Ferencz F.-Gyarinat 823 frt 75 kr, 51. Bzarvay L. Árpád birt. Szarvas 819 frt 10 kr. róm. katb. lelkész kétszeres. 52. Breznyik János oirt. Csaba 915 frt 07 kr. 53 Lehoczky Józsel bírt. Orosháza 821 frt 64 rom katb. lelkész kétszeres. 54. Greb-mek Lajos birt. Csorvás 801 frt 59 kr. 55. Lukács Károly birtokos B.-Gyula 778 nt. 40 kr. 56 Ravasz Istváu birt. Or ísliáza 776 Irt 33 kr. 57 Lavatka József birt. Békés 771 frt 19 kr. 58. Grimm Sámuel birt. Endrőd 763 frt 28 kr. 59. Zsilinszky Endre birt. Csaba 760 frt 36 kr, ta uár kétszeres. 60. Kalmár Mihály birt. Gyula 759 rrt 20 krt. ügyvéd kétszeres. 61. Ulirin József bin Endrőd 758 Irt 38 kr. 62. Péter András birt. Szeghalom 754 frt 93. kr. 63 Biener Barnát birt. Csaba 744 frt 84 kr. 64. Végli József Gyula 739 irt 62 kr. 65. Aradi György birt. Csaba 722 frt 69 kr. 66. Molnár Mihály bírt. Öcsöd 722 trt 52 kr. ügyvéd kétszeres. 67 Tenuer Lipót birt. Csa- na 7u6 frt 99 kr. 68. Kiss Mih ily bírt. N.-Szénás 700 frt 10 kr. 69 Klein Adolf birt. Endtőd 696. Irt 24 kr. 70. Klimeut Jáuos birt. Csaba 691 frt 10 kr. (Folyt, köv.) Szabályrendelet a vármegyei közmunka és a vármegyei utak kezeléséről. (Folytatás.) V. Fejezet. Az utak építési és feutartási munkáiról: 20. §. A kir. építészeti hivatal által késziteudö évi vármegyei közmunka elöirányok az egész év folyamán végrehajtandó összépitési és fenntartási mun kák részletesit kell hogy magában foglalja, minél fogva, bogy a kir. építészeti hivatal figyelmét egy vagy más szükséglet el ne kerül)e, a községek elöljárósága által szükségesnek vélt munkák lajs troma az illető járási föszolgabirákhoz julius bo végóig beterjesztenünk, — kik (illetőleg a r. t. v polgármester) ezen kimutatásokat véleményük ki séretóvel, — a kir építészeti kivatalnak augusztus hó 15-ig megküldeni tartoznak. 21-§. A kir. építészeti hivatal miután a beérkezett kimutatásokban foglalt helyeket megtekintette s a szükségletek iránt magát kellően tájékozta, tartozik az év folyamán természetbeni közmunkával alamint készpénzzel teljesítendő munkák részletes előirányzatát elkészíteni s a közigazgatási bizottság szeptember havi ülésében beterjeszteni jelentést tevén ezúttal arról is, hogy a községek által szükségesnek jelzett, mely munkálatok és mily kból hagyattak általa az előirányzatból ki. 22. §. A vármegyei közmunka előirányzatot a köz igazgatási bizottság letárgyalván a vármegye ősz közgyüléso elé bemutatja, — a mely azt letárgyal ván ide vonatkozó határozatát az 1876. évi XXI . ez. 7. §-a értelmében közhírré téteti s a jogerőssé válandó határozatot az előirányzattal együtt a vármegye pénztári és számvevötisztségének, valamenny főszolgabiráknak és községeknek végrehajtás vé gett kiadja. 23. §. A természetbeni közmunka erő leszolgálásá nak vezetése a reudezett tanácsú város polgár mesterét és a járási főszolgabiráknt illeti, kiknek a folytonos helyi felügyelet gyukorolására az ut felgyelök állanak rendelkezéséte. 24. §. Műszaki ismeretet igénylő földmunkákat, a kir. építészeti hivatal, ellenben egyszerűbbeket mint domborítás, árok és útpadka javítás stb. a; útfelügyelő tartozik kitűzni s a községi kiküldött nek, valamint az utkaparónak megmagyarázni. 25. §. A közmunka kötelezetteket közvetlenül i rendezett tanácsa város polgármestere és a járá sokban a község elöljárósága állítja ki a járás főszolgabíró rendeletére. Az elöljáróság tartozil a kirendeléssel egyidejűleg az egyének névjegy zékét a járási főszolgabírónak beterjeszteni. 26. §. Az imént említett módon kiállított közműn kások a beküldött jegyzék alapján a főszolgabir illetve polgármester által ellenőriztetnek s a ki rendelt, de ki nem állott egyének helyére felfo gadott napszámosok áditattnak, mig az elmarad közmunka kötelezettek a főszolgabíró, illetve po gárinester által a 71,700—1862. számú „Utasítás 37. §-»*.) értelmében a közmunka váltsági pénz tárt illető háromszoros váltság összeg értékével — megbirságolandók. 87. § *.) A természetben teljesítendő közmunka elmulass tusáért vagy a munka teljesítésére kitűzött idő meg Dem tartásáért a munka kötelezett a megállapított viltsági ár háromszoros összegében marasztalandó el, ba pedig ezen bírságot üzetui nem képes, az elmulasztott munkát tér uiészetben háromszorasau teljesitendi, az e részbeni batá rosatot a járasbeli szolgabirák s illetőleg a szab. kir. vá roaok tanáosai mondják ki, s ennél fogva a közmunka leszolgálás fölött az össaeiraei kimutatás alapján pontos jegyzéket vezetnek. 27. §. A készpénzen teljesítendő munkák általábau vállalatilag hajtandók végre, s ezek verseny tárgyalás utján biztositandók. Kivételt képeznek azonban a rendkívül sürgősen végrehajtandó, vagy valamely különös szakképzettséget igénylő, végre az olyau munkák, melyek csak oly vállalkozók áltál hajthatók végre, kik bizonyos előirt minő ségü anyaggal kizárólag rendelkeznek. Ily esetben a vállalatba adás alku utján eszközölhető. Kisebb javítások általában, valamin o y nagyobb építkezések is, melyeknél az anya a muuka kivitelhez képest aránytalanul maga összeget képvisel, egészen házi kezelés mellett i végrehajthatók. 28. §. A verseny tárgyalások csakis Írásbeliek le hétnek, s ezek a varmegye alispánja által történt kellő meghirdetés utáu az állam építészeti bivata által oseiröl-eseiro készítendő feltételek alapja a vármegyei árlejtéseket vezető küldöttség ált« érvényesíttetnek. Járásokban a kisebb munkála tokra nézve az árlejtés megtartásával, s a válla lat kiadásával a főszo g&hirák illetve polgármester is megbízhatók. Az erre vonatkozó ajánlatok a vármeg.v alispánjánál adandók be, s az említett küldöttsé által bontatnak fel. 29. §. A beérkezett és felbontott ajánlatok iránt tartozik a kir. épitésseti hivatal kiküldötte össze hasonlítás után véletnényes javaslatot tenni, mely* nek alapján a küldöttség, egyszerű szó többséggel nyomban határoz. Ha az elhatározás szótöbbséggel történik, tartozik a bizottság a kisebbségi vé- _ leményt okaival együtt j »gyzökönyvbe venni és saját elhatározását is részletesen meg okolni; :"30. §. Az árlejtező küldöttség tartozik a munkák kiadásánál általában a jutányosságot szem előtt ' tartani, kötelessége azonban e mellett az ajánlattevők tapasztalt megbízhatóságát is mérlegelni, — miből folyólag ismert megbizhatlan vállalkozó még utányosabb ajánlata mellett is mellőzhető, s viszont ismert jóhitelü vállalkozó, ismeretlen vagy kevésbbé ismerttel szemben némi többlet esetében is előnybe helyezhető. VI. Fejezet a vármegyei közmunka és utíigyeket kezelő hatóságok hivatalok és közegekről 31. §. A vármegyei úthálózat megállapítása, valamely útnak abba felvétele a vagy kihagyása, a (ármngyei közmunka alapot terhelő uj hivatalos állomások szervezése, vármegyei közmunka erő- k vagy váltság pénznek a vármegyei illetőleg özségi utakon kivül álló czélokra való fordítása, váltság árak megállapítása, a közmunka elő- ányzat megállapítása, a költség előirányzat pontos összeállításának, nem különben a közmunka alap számadási kivonatának a közmunka és köz- kedésügyi m. kir. miniszterhez való felterjesztése ránti intézkedések, a vármegyei törvényhatósági közgyűlés jogait és kötelességeit képezik, minden vármegyei utakat illető egyéb intézkedés joga a vármegye közigazgatása bizottságára ruháztatik. Mindazon közgyűlési határozatok pedig, melyek törvényszeriileg felsőbb jóváhagyást igéryelnek, a közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszterhez térj esztendők fel. 32. §. A vármegyei közigazgatási bizottság az előbbihez képest megállapítja, illetőleg helyben hagyja, a közmunka összeirási lajstromokat, első foku-~. lag határoz a felszólalások iránt, helyben hagyja a munkák végrehajtása iránt kötött szerződéseket. Továbbá megállapítja és a közmunka és közlekedési m. kir. minisztériumhoz felterjeszti az előző évi közmunka leszolgálás eredményt. A közigazgatási bizottság továbbá utalva.-.. yozza a vármegyei utak és közmunka alapot illető kiadásokat, illetőleg erre az alispánt fel fiatal - nazza s általában intézkedik a vármegyei utak jóknrban tartása iránt. 33. §. A vármegyei bizottság közgyűlése által évenként választott árlejtező küldöttség vezeti a köz- azgatási bizottság határozatából az alispán által kihirdetett verseny tárgyalásokat, s a beadott aján- átok elfogadása felett határoz. __ 34 § A vármegye alispánja, mint a közigazgatási bizottság elnök helyettese a közmunka alap bevételeit beutalja s a költségvetésben megállapított állalati munkák kereseti járandóságait s a házilag |teljesiteudö.k előlegeit, — annak keretén beiül utalványozza, felügyel arra, hogy a váltság ösz- szegek kellő időben befolyanak. A kir. építészeti hivatal főnökének előterjesztésére intézkedik az építkezések kivitelének biztosítása s a házilag létesítendő munkák végrehajtása iránt. A vármegye területén fnly iinatban álló munkák, valamint általában az utak felett felsőbb felügyeletet gyakorol, a közmunka előirányzat s általában az utak jókarban tartása czéljából szükséges intézkedéseket figyelemmel kiséri és előforduló sürgős esetek- ben a közigazgatási bizottság által megállapított költségvetés keretén belől a kir. építészeti hivatal főnökének előadása alapján a bizottság legközelebbi ülésében való utólagos bejelentés mellett ér* d"mi'eg is intézkedik. 35. g. A kir. építészeti hivatal hivatását és kötelességet általáb in a vármegyei utak építése és lenutartása érdekében szükséges műszaki teendők végzése és valamennyi munkálatok feletti felügyelet gyakorlása képezi. A kir. épiszeti hivatal a beérkezett vármegyei közmunka összeírásokat a közigazgatási bizottságban előadja 8 elkészíti az évi vármegyei közmunka előirányzatot, valamint az ebbe fe Ívelt építkezések tervezetét. Közvetlenül vezeti a folyamatban álló nagyobb szabású építkezéseket,, a műutak fenntartási munkáit, s ezeket, valamint; a főszolgabirák, illetve polgármester vezetése alatt végzetteket is felülvizsgálja. 36. §. A kir. épiszeti hivatal tartozik a közigazgatási bizottság által elrendelt árlejtések hirdetményeit és feltételeit szerkeszteni i az alispánnak további eljárás végett bemutatni. 37. §. A kir. építészeti hivatal tartozik az összes vármegyei utakat az év folyamában legalább kétszer beutazni, s azon felül egyes .helyekre, akkor es annyiszor kimenni, a mikor és | mennyiszer a tervezetek elkészítéséhez szükséges feltételek ezen munkák kivitele, valamint a vármegyei utak érdekében előforduló bizottsági tárgyalások, vagy a vármegye alispánja azt megkívánják. Mindezen utazásokat tartozik a rendelkezésére adott úti átalány terhére teljesíteni, mely összeg m felül csak is a huzamosabb helyi felügyelet szabály- szerű költségei téríttetnek meg. (Vége köv.i
