Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-09-09 / 37. szám
S7-ik szám Gyula, 1888. szeptember 9-én VII. évfolyam f— ^ Szerkesztőség: Fő-utcza 39. szám a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nőm adatnak viasza. Előfizetési díj: Egész évre .............5 Irt — kr. Fé lévre ..............2 „ 50 „ Év negyedre .. .. 1 „ 25 » Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászat^ hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IDx_ Eod.olx37- Zolté,n_ Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház Do bay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttór tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdö-utoza 4. sz. Bécsben • Sehalek Henrikf Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon A töltés belebbezés. „A társulat említett kérvényét s közgyűlési határozatát nem tekinthetem másnak, mint a töltésbelebbezési munkálat kivitelének elodázására irányuló törekvések kifolyásának“ úgymond Baross Gábor közmunka s közlekedésügyi miniszter, az arad-békésmegyei ármentesitö társulathoz folyó hó másodiki kelettel intézett s az érdekeltség épülésére általunk alább egész terjedelmében közölt szigorú rendeletében, melynek tartalmához hasonlót és lehetőleg még erélyesebb tenorból szólót közvetlenül a hosszufoki társulathoz is küldött és amelyben kijelenti, hogy az esetben ha a rendelet vételétől számított 30 nap alatt az Alsó-Fehér-Körös és Hosszufok között a hozzájárulási arány tekintetében még függőben levő kérdések le nem tárgyal tatnának, vagy ha általában az érdekelt társulatok további magatartásából a munkálatok sorsának kellő biztosítása érdeké ben megnyugvást nem szerezhetne: az esetben a töltés belebbezés kérdésének megoldásáról a vízjogi törvényben foglalt módoza'ok szerint miniszteri biztos kiküldése mellett fog gondoskodni. Baross Gábort erélyes embernek mondják a kik ismerik, aki ha valamit mond, azt meg is teszi és igy Alsó-Fehér- Körüs és Hosszufok meglehetnek róla győződve, hogy itt hasztalan minden további feliratozás, czéltalau minden további philosophálás, itt vagy tenni, vagy tűrni kell hogy a miniszter cselekedjék. Mi elmondottuk már véleményünket a töltés belebbezésről akkor, amikor a munkálatot ehendelő miniszteri leiratot kommentáltuk ; elmondottuk, hogy műszaki tekintetekből nincsen ellene semmi kifogásunk, sőt hogy egyedüli expediens- nek tekintjük a hullámtér bővítését oly jégtorlódások okozta katasztrófa kikerülésére, mint aminő ez év tavaszán bekövet kőzett, és egyáltalán nem oszthatjuk a hosszufoki társulat augusztus 17-iki közgyűlésében többségre jutott nézetet, mely megelégelné a povádi erős kanyar rnegi- gazitását, a vashalmi hármas kanyar átmetszését, a hullámtér kotrását és a csatorna mélyítését, mint amely munkálatok kivitele ntán a csatorna képes lenne a Fehér- és a Fekete-Körös vizét a mostani töltések között veszély nélkül levezetni. Elismerjük, hogy a miniszternek egyik kiváló szakközege, épen ez ügy előadója, az ankett alkalmából maga is a hosszú- foki társulat közgyűlésének álláspontján volt, de a jégtorlódásnak a keskeny hullámtérre okozott és okozandó romboló erejét nem vette kellő számitásbb ; már pedig a katasztrófát jégtorlódás okozván, az orvoslási módnak is hason katasztrófa megakadályozhatásának keretét kell felölelnie. Vizlefolyási tekintetből egyre melier, akár a meder szélesittetik és mélyittelik, akár pedig a hullámtér bővíttetik, de ama a töltéstestbe fúródott és csak hetek inul va kivájt és az idei katasztrófát okozott óriási jégtömbök azt bizonyitják, bogy jég torlódás megakadályozására vagy enyuité sére nemcsak feltétlenül előnyösebb, hanem elkerülhetlenül szükséges a nagyobb hullámtér és az ezzel egyértelmű — töltés- bélebbezés. A töltésbelebbezés kézzelfogható műszaki előnyeire kár egy szót is vesztegetni, a hosszufoki társulat pedig épen az utol pó, melyet annak czélszerüségéről kapaczi- tálni kellenei Nem is műszaki kifogása van eme belebbezés ellen a Hosszútoknak és vele együtt az Alsó fehér körös érdekeltségének, hanem pénzügyi kifogása. Ez igen is vau, és ez méltán is lehet. A miniszter határozott méltatlanságot követ el mindkét társulattal szemben, midőn olyan megütközéssel veszi, bogy a már szerinte eldöntött állami hozzájárulás kérdését felvetik és eme h >zzájárulást a belebbezési munkálatokra kiterjesztetni kérik. Mert a gyula-békési nagy csatorna történetét keletkezése óta ösmerve, elmondhatjuk, hogy oly nagy baklövések széles Magyarország összes folyóvizeinek egyiké nek regulácziójánál sem történtek, mint aminők épen a gyula-békési nagy csatornánál) történtek pedig soha sem az érdekeltség hanem mindig a kormány kezdetné nyezéséből és mindenkor az érdekeltség figyelmeztetése sőt tiltakozása ellenére. Ama bizonyos hálás köszönet, melyet a csatorna létesítése után a kormánynak küldtek és amelyet most a miniszter szemünkre vet, a bachkorszak idejéből datálódik és parancs szóra lett kiállítva, mint sok más efféle' hódolati akta, melyre most az alkotmányos korszak alatt argumentumul bajos hivatkozni. Sokat Írhatnánk többek között ama 115,000 forintos megtakarításról is, mely a miniszter szerint nem jöhet figyelembe, de amely megtakarítás okvetleuségnek tulajdonítandó a laza földből épített töltéstest, mely az 1876 iki töltésszakadást eredményezte. Ki is merjük mondani, hogy nincsen társulat, mely’ az előzmények után oly joggal és méltányossággal igényelhetné a kormány anyagi segélyét vizszabályozási súly'os költségeinek részbeni fedezésére mint amiuö méltányossági jogczimen a Kettős-körös érdekeltsége igényli. De hát Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter szigorú ember, amit ő kimond, az ki van mondva; most pedig kimondotta, hogy „az állami hozzájárulás kérdése meghaladott álláspontot képez, azt tovább bolygatni indokolatlan és czéltalau.“ Érdekeltség fizess, legfeljebb annyi szabadságod van, hogy a fizetési arányra nézve összeveszhettek egymás között, de azt is csak karmincz nap keretén belül, azontúl a miniszter és illetőleg annak biztosa fog intézkedni. Hathatós fenyegetés. Merta Kettős-Körös csatorna töltéseinek készítése elijesztő példijt ád a kormánybiztosi munka értéke felül. Drága is, rossz is; nagyon ajánlatos dolog kikerülni, ha csak lehet. De ebben az esetben nem lehet. Ugyanis nincs rá reményünk, nem is vesszük rossz néven a Hosszúinktól, ha 70,000 hold árterületét terhelő másfél millió frtot haladó adósága mellett nem hajlandó saját felelősségére érdekeltségét önkéntesen megtel belni újabb nagyobb költséggel, amint hogy nem vehetjük rossz néven ugyanezt az Alsó Fehér-Körösi társulattól sem. A töltésbelebbezési munkálatot iiadd hajtsa végre a kormánybiztos. A két társulat, a bárom város, és a vár- megye közönsége pedig kisértsék meg igazságukat kimutatni a törvényhozás szine előtt; ha még van igazság, ha még van méltányosság, akkor talán a gyula-békési nagy csatorna krónikájának kíméletlen feltárása után nem lesz oly indokolatlan és czéltalan az állami hozzájárulás kérdését bolygatni. Az arad-békésmegyei egyesített ámentesi- tő- és belvizszabályozó társulatnak. A gyulvbékési uagy csatornában, valamint a vasbalmi kanyar és a povádj átmetszésben eszlelt vizfolyási nehézségek elhárítási módozatának megállapítása iránt a lolyó évi julius 20-nu el nökletem alatt megtartott tárgyaláson az említett vizlolyási viszonyok helyes és gyökeres rendezése czéljából az érdekeltség áltál a Kettős- Körös említett szakaszai mentén fennálló töltések hátrább helyezése s a va-halmi kanyar kellő sza bályozá-a egyértelmüleg szükségesnek jeleztetett. Éhez képest folyó évi julius 24-éu 34,084 szám alatt kelt reudeletemmel a gyulai m. kir. folyammérnöki hivatalt úgy a töltésbelebbezési. mint 8 mederrendezési munkálatok tervezetének elkészítésére utasítottam, az erdekelt also-fehér- körösi őblözetnek, valamint a hosszufoki ármen- tesitő-társulatnak pedig kötelességévé tettem, hogy a töltés belebbezési költségek hozzájárulási arányára nézve barátságos utón megállapodást létrehozni igyekezzenek s egyúttal azok fe lezetéről ideje korán gondoskodjanak, megjegyezvén, hogy a vashalmi kanyar rendezését állami kezelésben és államköltségen fogom végrehajtatni. Mint azoubau a hosszufoki ármeutesitü-tár- sulat mellé rendelt miniszteri megbízottnak folyó évi augusztus 20-án 1725 szám alatt kelt jelen téséből értesültem, nevezett társulat a helyett, hogy a töltésbelebbezési munkálatok kivitele iránt a szükséges s idézett rendeletimben rész- létezett intézkedéseket megtette volna, említett munkálatok kivitelének a visbalmi kanyar rendezései" leendő függőben tartását szándékozik kérelmezni, sőt érdekeltségét tagadásba vonva, még a költsógvis ;lósi arány megállapítása iránti tárgyalásoknak megindítását is szükségtelennek jelentette ki. Tekintve, hogy a szóban forgó munkálatok kivitele az érdekeltség javaslatai és kívánalmai alapján rendeltettek el, úgy a nevezett öblözettől, miut a hosszufoki árruentesitő-társulattól elvártain, hogy az említett kedvezőtlen vizfolyási viszonyoknak különben is első sorban az ármeutesités szempontjából kívánatos javítása érdekében foganatod -dtanrió munkálatoknak mielőbbi kivitelét teljes erejükből elősegíteni kötelességüknek ismereudik s az általuk teljesítendő töltés belebbezési műve let erélyes és sürgős megindítása végett miudeu lehetőt elkövetnek. Aunálinkább megütközést keltett azért a hosszufoki ármentesitó-társulat azon eljárása, hogy midőu már idézett roudeletem értei.nében is a cselekvés terére kellett lépőié, vonakodó magatartása által a kiviteli költségek hozzájárulási arányának meg iliapitá-a iráut megkisérleudö egyezkedés létrehozatalát hátráltatja s általában a kérdéses munkálatok kivitelét a társulat érdekében állónak nem tekiutveu, azoknak fogana tositását halogató indokok mellett meghiúsítani akarja. De megütközéssel vettem a nevezett öblö- zetuek azon eljárását is, hogy a f, évi augusztus 11-én tartott rendkioűli közgyűlésében s az ezen közgyűléséből 30. szám alatt felterjesztett folyamod- oányában a már eldöntött állami hozzájárulás kérdését újólag feloetve, az állam hozzájárulását a töltésbelebbezési munkálatokra is kiterjesztetni kéri. Részemről idézett rendeletembeu határozottan kijeleutettem, hogy u tóltésbelebbezesi munkálatok mÍDt tisztán ármentesitési műveletek az erdekelt társulatok által és költségen viendök keresztül, s az államot más muukálatoak, mint a vasbalmi kauyar rendezésének költségei óéin terhelhetik, az állami hozzájárulás kérdése tehát meghaladott alláspoutot képez, melynek ujabbi bolygatása indokolatlan s czéltalau. Indokolatlannak kell egyébiránt jeleznem az idézett kérelmet azon alappá is, mely alapon a hozzájárulás kéretik, minthogy egyrészt á Fekete- Körösnek a gvula-békési nagy csatornába való bevezetését annak idején úgy a hosszufoki ár- meutesitő-társulat, miut a társulat keretébe tartozó alsó-fehér-körösi obiözet egyaránt nemcsak hogy szorgalmazták, hanem annak létesítése után hálás köszönetüket is kifejezték, mivel ezen elvezetés által a két érdekeltség a régi Fekete Körös jobb- és balpartján mintegy 54 klmtr bosszú töltésvonal kiépítésétől és fenntartásától szabadult meg, másrészt pedig a gyula-békés1 nagy csatorna létesítése folytán az érdekeltség további 50—60 klmtr. bosszú töltés kiépítése alul s igy jelentékeny kiadásoktól mentetett fel. A mi továbbá a kérelem támogatásául felhozott azon indokot illeti, hogy a törvényhozás által 1872. évben a Körösök szabályozására megszavazott összegből állítólag 115,000 frt megta- kariitatott, megjegyzem, hogy ezen Körülményből oly kövotkeztetest, hogy ezen megtakantásoic fejében az állam az ármentesitési költségekhez hozzájáruljon, a legtágabb méltányossági alapon sem liehet komolyan levonni, minthogy mig egyrészt a szabályozási munkálatoknál elért megtakarításokra egyesek vagy társulatok jogot nem formálhatnak, másrészt szembeu azon áldozatokkal, melyek az állam által a Körösök szabályozása körül hozattak és folyton hozatnak, az említett megtakarítás figyelembe sem jóbet. Általában a társulat említett kérvényét s közgyűlési határozatát nem tekinthetem inasnak, mint a töltésbelebbezési munkálat kivitelének elodázására irányuló törekvések kilolyásáoak, s minthogy részemről az elöl jelzett kedvezőtlen vizfolyási viszonyok megszüntetését s igy természetesen sz e czélból igéuyleudö munkaiatokat, az ártér biztonsága érdekében sürgősen loga- natositandóknak tartom, sőt a vashalmi kauyar r mdezési munkálatainak ez idószerinti kivitelét is tisztáD a társulati érdekek s az ármeutesitési tekintetek szem előtt tartásával határoztam el, s mert másrészről a fenuebb előadottakból azt kell következtetnem, hogy az érdekelt 'társulatok a reájuk ne lezedö feladat gyors meguldasa helyett, halogató intézkedések áltál a muukaiatoK- u ik kellő időben való megkezdése elé akadályokat görditeui igyekeznek, nehogy az erdekelt társulatok tétlen magatartása miatt a megvedeu- du árterület biztonsága koczkáztassék, kijelentem, hogy a mennyiben jelen rendeletem vételétől számított 30 nap alatt a hozzájárulási arány tekiu- tetébeu még függőben lévő kérdések le nem tár- gyaitatnáuak, vagy ha általában az érdekelt társulatok további magatartásából a muukálatok sorsának kellő biztosítása órdekébeu megnyugvást nem szerezhetnék, az 1885. XXUi. törvéuyczikk 124 § ábau megadott jogommal elve, a töltés belebbezés kérdésének megoldásáról miniszteri biztos kiküldése mellett s az idézett törvény 114 -ábau foglalt módozatok szerint foguók gondoskodul. Euuél lógva folbivom a társulat utján a nevezett öblózetet, hogy az egyúttal hason értekemben utasított hosszufoki armeutesitő-társulat tál a belebbezesi költségek viselési arányáuak megállapítása ozéljaból a szükséges tárgyalásost haladék uélkül indítsa meg, s a létrejött megállapodást hozzám jelentse lel. Nehogy továbbá a költségfedezet hiánya a muukálatok megindítását hátráltassa, figyelmeztetem a társulatot, hogy a meunyibeu a hozzájárulás mérvére nézve megegyezés jöune létre, a költségfedezetről a megállapított hozzájárulási összeg erejéig, elleneseiben pedig oly értelembeu goudoskodjék, hogy a kölcsön a társulat keretébe tartozó töltésvoual belebbozési költségeinek erejéig köttessék meg, fenmaradván természetesen oz Utóbbi esetben mindkét társulatnak a joga, a jogerős hozzájárulási arány alapján a másik társulattal szembeu visszkóveteléssel élni. Budapesten, 1888. éri szeptember hó 2-4n. Baross. Bmlálsirat. Gyulaváros által ópitett pótlaktanya alapköve letételére. Szerdán délután volt az ünnepélyes alapkőletétel a város által építendő uj kaszárnyában, melyen a honvéd tisztikar és a városi tanács megjelent, mely alkalommal a „Békés“ egy száma * a következő, emlékirat tétetett le. A magyar kir. honvédségnek 1888. évben keresztül vitt fejlesztése szükségessé tette egy uj laktauyáuak építését, e czélra az uradalmi sóház épület vásároltatott meg 8000 azaz nyolez ezer o. é. írtért, majd pedig az ott még szükséglendö tárhelyek építésére 4000 frt és igy összeseu 12000 frt szavaztatott meg a városi képviselő testületnek 1888. évi február 11-én tartott közgyűlésében 10. sz. a. — a melyhatározat Békésmegye tek. bizottsága által 1888. évi május hó 14-én tartott közgyűlésében 70. sz. a. jóváhagyatott. — Miuthogy pedig az építés teljes befejezőre, hogy az czéljá- uak megfeleljen a honvédség érdekeben történt viszonyoknál iogva^még 3000 frt szükségeltetett, ezen összeg is f, évi augusztus hó 23-án tartott képviseleti közgyűlésen készséggel elfogadtatott ét
