Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-01-22 / 4. szám
Márki Lajos. csongrádiaknak, most okult a maga tapasztalatán és zúgolódva oszlott szót a „Királyitól, egyrésze az elmaradt potya vacsorán, de másrésze azon bánkódott, hogy a „népapostol“-t, akinek minden mondását szentirásnak vette, eldisputalhatlan ha zugságon kellett érnie. No kedves népem, annyit mondunk neked, hogy e z az elmaradt vacsora ugyan első, de nem a legnagyobb csalódásod amely megválasztott képviselődben ért, csak várd be szépen a többit. t A békésmegyei bál számadásai elkészül vén, az eredmény következő: Bevétel 609 frt, ki adás 267 frt 28 kr., tiszta jövedelem, mely nyugdij-egylet pénztárába utalványoztatott: 341 frt 72 kr. A tiszta jövedelemhez járultak adoraá nyokkal és pedig: gr. Almásy Károly (Kétegy háza) 100 frt, gr. Almásy Dénes (Kétegybáza) 5 frt, báró Wodiáuer Albert (Gyónta) 5 frt, Klein Adolf (Gyoma) 5 frt. Klausz Lázár (Endrőd) £ frt, Veres József (Orosháza) 2 frt, N. N. 5 frt, Govrik István (P.-Földvár) 1 frt, Szentandrásy István (Mező-Beróny) 1 frt, Ferentzy Alajos E frt, Dobay János 10 frt, Szaiczer Nándor 2 frt, Széchenyi Lajos (Uj-Kigyós) 3 frt, összesen 149 frt. A bál estélyén a pénztárnál felülfizettek: Dr Berkes Sándor 4 frt, Grimm A. József 5 frt. Moldovány Gyula 1 frt, Id Jantsovics Pál 5 frt, Beliczey Géza 5 frt, Haviár Lajos 3 irt, Dr. Hajnal István 5 frt, Gerlein Beinhart 1 frt, K. Schriffert József 1 frt, Szikes Márton 1 frt, Ifj. Endrósz András 1 frt, Kéry Kálmán (Doboz) 1 írt, Szánthó Albert 3 frt, összesen 36 frt. Bombadölt színkör. A szarvasi szinpár- toló részvényesek által 1878-ik évben tetemes pénzáldozattal emelt faalkotmányu tágas nyári aréna f. hó 12-én délután 2 órakor állítólag a tözeten meggyűlt bótömeg nyomása alatt összedőlt. Az eset nagy feltűnést keltett Szarvason, annyival iukább, mert bebizonyult, hogy nem csupán a hóteher nyomásának tulajdonítható a katasztrófa, hanem az elkorbadt gerendázatnak is, melyre tiz év óta alig fordítottak figyelmet. Az összedőlt színkör nagyou siralmas látványt nyújt, tetőzet a bejárat telett levő karzattól kezdve színpadi öltözők végéig beomlott, szilánkokká törve a színpadot összes díszleteivel együtt, szétzúzva az egész baloldali pábolysort s a jobboldaliak közül néhányat, úgyszintén a zártszékek első sorát, mig ellenben a középzártszékek s a bboldal: páholyok nagyrésze épen maradt, de lezuhant tetőzet alig másfél lábnyira csüng elettük. A nagy faépület oldalfalai jobbról baloldalt dűlve s a használhatatlanságig végig hasadozva meredeznek elő. Kétségtelen ezek folytán, hogyha a katasztrófa előadás alatt következik be, úgy a játszó személyzet, mint a nézőközönség menthetienül ott vész az óriási súlyú tetőzet romjai alatt. A bajban tehát még szerencsének mondható, hogy a katasztrófa most a télen, midőn a színkörben előadásokat nem tartsak, következett be, mert tekintve a g<-rendázat korhadt voltát s az egész építmény gyenge összeillesztését, a színkör (epugy összedőlhetett volna csak kevéssé erős szelroham következtében az ősszel is, midőn rendszerint telt házak előtt elő- dásokat tartottak benne. A színkör egy magán részvénytársaság tulajdona, mely úgyszólván semmi hasznot sem húzott e vállalatból, amennyiben a befolyt csekély jövedelmet a fenntartási költség nagyobbára felemésztette. Az építmény annak idejében mintegy 3000 frtba került s ügyes beosztás tekintetében ritkította párját az alföldön. A baleset annyival sajnosabb, mert a részvényesek aligha lesznek hajlandók a színkört felépíteni, ha csak, a mire kilátás van, fel nem építteti a regále tulajdonos közbirtokosság. A vidéki színészet élénken fogja érezni a szarvasi és y u 1 a i színkörök hiányát, mert alig van rá remény, hogy a következő nyáron át színkör hiányában Szarvason és Gyulán színi előadások legyenek tarthatók. A gyulai nyári saisonra Aradi Gerő szegedi direktor pályáznék, be is küldte kérvényét a polgármesterhez, aki nem Írhatott neki egyebet, mint hogy engedély az u^yan szívesen adatnék, de hely az — nincs. Rémes gyilkosság híre terjedt el városukban a képviselőválasztást követő napon f. hó 15 én virradóra, élénk megdöbbenést keltve annyival is nkább, mert városunk régidé óta nem volt ily émes esemény színhelye. Dudás Mihály nagyoláhvárosi gazdag polgárt szombaton jjel meggyilkolták, feleségét pedig súlyosan megsebezték. A tragikus esemény részleteit következőkben adjuk : Dudás Mihály 66 éves — mint említettük — gazdag polgárhoz szállott szombat este egyik távoli rokona (s Dem mint városunkban el volt terjedve: unokatestvére) u d á s (kok) József sarkadi lakos. A házban csak a gyermektelen gazda s ielesége Fábián Zsuzsánua laknak évtizedek óta, ezúttal is csak naguk voltak. A vendéget kínálták vacsorával, e ez nem fogadott el egyebet páliukánál, melyből meglehetős adagot elfogyasztott s ezzel 9 óra tájban mindnyájan ugyanegy szobában nyugalomra tértek. — Éjfél tájban, a sarkadi ember egy agával hozott és nála rejtve- volt fejszével súlyos csapást mért az alvó Dudásra, mire az felugrott yából, s a szobának feitört talapzata és széttaposott aludt vér tanúskodnak róla, hogy közötte megtámadója közt kétségbeesett dulakodás fej födhetett ki, de a megtámadottat, aki különben roppant erős ember volt, az első csapás nagyou elkábithalta, mert nem tudta gyilkosát lefegyverezni, 8 igy ez még több csapást mérhetett rá, sőt egygyel elvágta áldozata ereit is, mire az eszméletlenül összeroskadt. A borzasztó küzdelem lig tarthatott néhány másodperczig, mert mire az alvó asszony felriadt, férje már vérében feküdt földön, s ő halálos rémülettel kimenekült az utczára- A gyilkos utána iramodva rádobta baltáját, a gyönge nő lerogyott, ezután hajánál vonszolta vissza a házba, hol még egy tűzhányó vaslapáttal több ütést is mért rá, mire az asszony is elvesztette eszméletét. A gyilkos ekkor behatolt a szobába, elvitte a gazda pénzes erszényét, melyben állítólag mintegy 2—300 frt készpénz volt. Corpus delicti gyanánt sietségében ott hagyta sapkáját s felöltőjét s ezek helyett áldozatáét vitte el. A konyha földén fekvő asszony egy idő múlva magához térve, összeszedte minden erejét, s a másik szoba ablakán s az udvaron keresztül átmenekült Atyimovics Mojsza szomszédjához, s ott véres kézzel megverte az ablakot. A zajra felriadt Atyimovics a vérben fagyban levő nőt be- bocsátotta magához és néhány álmából felriasztott szomszéddal még az éj folyamán jelentést tett a rendőrségnek, mire úgy ez, valamint a csendőrség és Miskovics Száva törvényszéki vizsgálóbíró egy tollvezető kíséretében hajnali 2 óra tájban megjelentek a színhelyén, de Dudás Mihály az élesztési kisérletek közben egy sóhajjal kiszenvedett, anélkül, bogy eszméletre tért volna és igy az esetről csupán jegyzőkönyvet vehettek fel. A nő a kiállott nagy ijedtség és vérvesztés folytán csak délelőtti órákban volt kihallgatható, és a borzasztó esemény lefolyását az ő vallomása derítette fel. Eme vallomás folytán a csendőrség átment Sarkadra egyenesen Dudás Kok Józsefhez, aki az asszony vallomása után biztosan megállapítható bűnösségét azzal is elárulta, bogy a csendőrök beléptekor egy revolvernek mind a hat lö- vetét magára sütötte, két lövés be is hatolt a mellkasba, egyik lövés a gerinczen akadt meg és a tüdőt is megsértette. E közbejött öngyilkossági kísérlet folytán Miskovics Száva vizsgálóbíró átment Sarkadra Dudás Józsefet betegágyában kihallgatandó, de mikor a vizsgálóbíró megnevezte magát, az ágyban fekvő gyilkos egy paplana alá ejtett éles késsel szive tájékán 7 czentimeternyire beható szúrást ejtett magán, mely szúrás — mint később az orvosok megállapították — feltétlenül halálos lett volna, ha Dudás előzőleg uem lő magára, de a lövés folytán a szí; félrecsuszamlott és igy a szívnek szánt halálos döfés csak a szív üres helyét találta és jelentéktalen sérülést okozott, úgy hogy a Sarkadra szintén átment dr. ö 1 d y János ’törvényszéki orvos a kétszer is öngyilkossági kísérletet tett vádlottnak Gyulára szállítását veszély nélkülinek állapította meg. Dudás József ennek folytán át is hozatott Gyulára a központi fogházba, hol is dr. Z ö 1 d y János szerdán délután igen ügyes operácziót végzett rajta, amennyiben sikerült mindkét golyót a testből eltávolitania. A vádlott nem gonosztevőhöz méltó bámulatos hidegvérrel lepte meg környezetét a rendkívül fájdalmas és veszélyes műtét alatt egyetlen-egy jaj szó nem hangzott el ajkáról, egy pillanatig sem vesztette el eszméletét. És ily bámulatra méltó hidegvér mellett azzal akarja kimagyarázni kétszeres öngyilkossági kísérletét, hogy csak azért tette, mert nagyon megijedt — mikor meglátt 1 őket — a csendőröktől, majd később a vizsgálóbírótól is, de azt konokul tagadja, bogy a gyilkosságban legkisebb része vplna, ső^ azt is állítja, hogy nem is volt Gyulán szombaton éjjel. Egyébként nagyon rovott élőéletü em er, 57 éves, izmos testalkatú, sok bünperbe volt már keverve, annak idejében Ráday is fogva tartotta. A gyilkos áldozatát Dudás Mihályt hétfőn délután temették el a szenzácziós rémesemény indokolta óriási közönség részvéte mellett, az asszony, noha sebei súlyosak, hallomás szerint KI fog gyógyulni. A vizsgálat érdekében sok részletet el kell hallgatnunk, melyek eme bünügygyel kapcsolatban vannak, de annyit már ezúttal is jelezhetünk, hogy ninCB kizárva, miszerint eme rémes ügy a gyilkosság inditó okaira nézve nagyon szenzácziós fordulatot fog még ölteni. Boldog város lehet az a Nagyvárad, melynek egyik lapja a „Szabadság“ 14-ik számában nem talál saját városában sepreni valót, banem át jön Gyulára seperni. Lapunk különben is na- gyoni génybe vett tere nem engedi, hogy lenyomassuk a minket érdeklő czikket s pontonként megtegyük arra észrevételeinket, annyit azonban meg kell rá jegyeznünk, hogy ha bár feltételezzük is hogy városunk iránti jóakarat vezette a czikkirót, nagy tájékozatlanság vonul benne végig a gyulai viszonyok iránt. Abban az egyben igaza van a czikknek, hogy a „szélsőbal arra van tanítva, bogy szövetkezzék Az ördöggel is a kormánypárt ellen“ de ezen tanítás daczára még is akadt szélsőbaloldali ember a ki ellene szavazott Csatárnak a vezetők véleménye daczára jeléül annak, hogy van belátások és értelmük s ha egy városban van 569 intelligens ember, arra a városra nem lehet kimondani, hogy ott nincs intelligentia, mint ezt a „Szabadság“ hiszi. Ennyit akartunk rae8jegyezni a „Szabadság“ sok jó akaratot, de kevés tájékozottságot eláruló czikkére. Az iparos ifjúsági egylet által február bó 5-én rendezendő tombolára tárgyakat küldtek: 12. Dávid Péter egy kardot, 13. S c h ö n b- ru nn nővérek egy névjegykosarat, 14. egy pénzszekrényt, 15. Erdő t e 1 e k y Gyuláné egy com- pót servicét, 16. Lukács Károlyné egy ezukor- tartót, 17. egy varró etuist, 18. Fuchsz nővérek egy ezukortartót 19. egy virágtartót, 20. özv. C z i n g u 1 s zky Józsefné egy tentatartót, 21. egy tentatartót állványnyal, 22. egy hamutartót, 23. B e r d d t Szidi egy darab kefetartót, 24. egy oóvjegykosarat, 25. egy névjegytartót, 26. Berndt Mari egy óratartőt, 27. egy kefetartót, 28. egy albumtárczát, 29. egy óratartót, 30. egy fogtisztjét, 31. Berndt Károlyné egy lámpatárczát, 32. egy óratartót, 33. egy nóvjegykosarat, 34. egy névjegytartót, 35. Erkel Béla egy ujságtartót, 36. Gyöngyösy Lászlóné egy ibolyapnharat, 37. K 0 h n Regina egy gyümölcstartót, 3d* lév január 20-án történt elhunyta. — Nyugodjék I békével. Özvegy Márki Lajosné szül. Terényi Jolán maga, valamint Márki János és gyermekei; özv. Márki Istvánná, Márki Albert, Szeli ér Gyuláné szül. Márki Julia, Márki Imre, dr. Márki Sándor, dr. Márki János, Márki Gáhor és Nuszbek Sán- Idomé szül. Márki Mariska, és az összes rokonság Inevében, mély fájdalommal tudatja, hogy szeretett Iférje, illetőleg fia, testvérük és rokonuk Márki (Lajos Békésmegye lejegyzője hosszas szenvedés (után életének 37-ik s boldog házasságának 10-ik lévőben Budapesten, 1888. jan. 20-án, a halotti (szentségek ájtatos felvétele után az Urban elhunyt. A bo'dogultunk hült tetemei f. évi január hó 22-én d. u. 4 órakor fognak a gyulai szólina- [lom melletti temetőben, a róm. kath. anyaszent- egyház szertartásai szerint örök nyugalomra helyeztetni, s lelkének üdvéért az engesztelő szent mise-áldozatok a gyulai és sarkadi plébánia- templomokban f. évi január hava 23-án d. e. 9 órakor az Ég-urának bemutattatni. Gyulán, 1888. év január hó 20-án. Örök világosság fényesked- jék neki! B ékésvármegye tisztikara fájdalmas részvéttel tudatja szeretett tiszttársa M á r k y Lajos Békésvármegye főjegyzőjének folyó évi január hó 19-én Budapesten történt gyászos kimúltál. B.-Gyulán, 1888. évi január hó 20-án. riszttársaid szeretető: drága emléked hű őre eend ! Hírek. A megyei bálról közlőit névsorból téve Idésből illetve a sietség miatt kimaradtak a kar Izatról Nagy Sarolta kisasszony és dr. Berke! iSándorné úrnő; a bálteremben voltak közzül pedig Copf Károlyné úrnő és Copf Berta kisasszon; mit sietünk helyrehozni, bocsánatot kérve a vélet len tévedésért. Uj törvényszéki bíró. A gyulai kir. tör vényszéknél Eirileszku Gyula eltávozásával meg üresedett bírói állásra Nagy József zombor kir. törvényszéki biró neveztetett ki, illetve helyez tetett át. Az „első“ csalódás. írhatott ellene Irányi beszélhetett ellene Orbán Balázs, Horváth Ádám megbotránkozhatntt fellépésén az országnak pártkülönbség nélkül minden újsága, s az egyetler Fintán kivül a vármegye és város intelligentiájá- nak pártállására való tekintet nélkül minden tagja: nem ért semmit, a „felséges nép“ annál szi- vósabban ragaszkodott hozzá; de azt a tuliiyo- mó rész mentségére mégis fel kell hoznunk, hogv ez a nép szive mélyéből rágalomnak hitte mindama szomorú igazságokat, amiket Csatár politikai s egyéni értékéről terjesztettek; ez a nép megvolt győződve, hogy amit Csatár kiereszt a száján, ennek igazságában kételkedni szentség- törés lenne. És ime a'z „első“ csalódé! választást követő 24 óra alatt elérte őket. — A „földbirtokos“ Csatár, aki a nép előtt koldusnak mondta Orbán Balázst és fennen kérkedett az ö vagyonosságával, aki vivátozásokbar elrekedt hívei szomjuhozó torkát azzal vigasztalta, hogy választás után meg fogja őket vendégelni, és ezt az Ígéretet ezernyi néptömeg előtt tette, a vasarnap este a tiszteletere rendezett fáklyás menet után (hol Finta volt az üdvözlő szónok) meg is vendégelte a választókat olyan formán, hogj mindenkinek fizetni kellett a maga pénzével vacsorát és igy a vendéglősnél 200 személyre rendelt banketten mindössze 60-an vettek részt. A nép, amely nem bitt Irányinak, Orbánnak, a Ennyi fáradalmai, harczi babérai nen maradtak ismeretlenek Zsigmond előtt. Érdé meit jutalmazni kellett. Zsigmond tehát be vette őt udvarába és királyi testőrré vág] udvarnokká (aulae regiae miles) nevezte ki Ez állásban előadói szerepet kellett vinnie ! azért gyakran érintkezett a királylyal, szó emelhetett egyik vagy másik érdekében, s neki is reménye lehetett nagyobb-nagyobl méltóságokra. Azonkívül Zsigmond elismeré sül neki adományozta 1392-ben az aradmegye Pálülése nevű falut (a mai Paulis).5) Maróthj vérmes reményű fiatal ember lehetett rr.éj akkor, midőn ez első adományt megkapta mert mindjárt azon évben arra is kért é: nyert engedélyt, hogy ő Pálülésén aranybányát nyithasson. A király persze megadta kitűzte a föltételeket is, melyek alatt a bá nyát művelheti. |) De persze ezekre sohé sem volt szükség. Máskép lett Pálülése arany- bánya Maróthy számára. Azzal t. i. hogj gondoskodása következtében megnépesedet a természettől is megáldott hely s jómódi lakosai földesuroknak sok tizedet, kilencze det, adót stb. fizettek. (Folyt, köv.) Dr. Karácsonyi János, 5) Pesty: Régi eltűnt vármegyék. II. k. 443. 1. I Wenzel; Magyarország bányászatának kritika története. Budapest, 1880. 433, 1. A társadalom egy kiváló tagja s a kozéle egy jeles munkássá felett záratott be ismét a örök sír, kiegyenlítve az ellentéteket, melyek má az életben halált szabtak rá, melyek már az életbei elsötétítették azt a fényt, a*t a lángot, mely a köz életben világosságot s a családi életben melege árasztott. Felejthetetlen a veszteség, mely a szereti hitvest érte férjének ily korai s tragikus halálé val, súlyos veszteség a közéletre, melynek égj bátor, szellemes s modern harezosa dőlt ki s pótolhatatlan az ür, melyet barátai szivében hagyott kik odaadó szeretettel csüngtek a szó legnemesebb értelmében jószivü s játszi kedélyű bajtárson, a ki a mily komolyan és szigorúan felelt meg hivatalos kötelességeinek, oly vidáman és köny- nyedén tudta szerettei homlokáról elűzni a borút, szellemes tréfáival s mindenkit megnyerő modorával. „De mortuis nil nisi bene“ tartja a közmondás, melyre hivatkozni ezúttal felesleges, mert Márki Lajosról a gyűlölet sem tudna rosszat mondani. Tanú erre a vármegye nagyközönsége, (hiszen I róla igazán el lehetett mondani, hogy nem az állás neki, de ő kölcsönzött díszt állásának) mely fáradhatatlan tevékenységű s ragyogó tollú főjegyzőjét siratja. Tanú erre a gyulai társadalom, mely egyik legszellemesebb s legrokonszenvesebb tagját] gyászolja. Tanuk erre jó barátai, kik a legöszin-l tébb s igazán jó barát elvesztét fájlalják. S hogyan hivatkozzam tanúnak a koporsóraI zokogva boruló szerető hitvestársra, kit elhalmo-| zott gyöngédségével, ki szivének felét vesztette el,| kinek vesztesége százszoros. Nyújtson neki vi-| gaszt az örök életben vetett hit, enyhítse fájdalmát az igaz részvét, melylyel keservében osz-l, tozunk. Isten veled korán elköltözött barátunk, nyu-l; godjál békében, találd meg a hideg föld alatt aztl a megnyugvást, melyet a föld felett hiába keres-l tél, égbe törő lelked az égbe szállt! Isten veled ! * * * Az élte virágában elhunyt megyei főjegyzői Márki Lajos életéből a következőket jegyez-11 zük fel: Márky Lajos Cétegyházán született 1851. évii ápril 4-én, atyja ma is köztiszteletben álló tiszt-11 tartó a sarkadi uradalomban, ki' mélyen lesújtott 1 fiának korai halála. A volt megyei főjegyző isko j Iáit, úgy a gymnazia£M^-"tnint a jogot Nagyvára - h dón végezte s már akkor kitűnt társai közzül éles11 felfogásával s bámulatos emlékező tehetségével |< Iskolái bevégezte után 1874-ben Gyulára jött, holli a törvényszéknél joggyakornokká neveztetett kisll ottani működésének, habár az kis térre volt szo-li ritva állásánál fogva, legjobb méltánylása az alt sajnálat, mellyel távozását a törvényszék fogadta, I midőn 1876-ban a vármegye tavaszi rendes köz-r gyűlésén megyei aljegyzővé választatott meg; ál- , lását a legnagyobb buzgósággal töltötte be, s mint I aljegyző 1878-ban nőül vette Terényi Lajos volt I megyei alispán s annak idején egyik ünnepelt ha-1< zánkfia szellemes leányát Jolánt, kivel boldog há-|i zas életet élt. — 1879-ben a megye közönségé-|< nek bizalma fényes elismeréssel jutalmazta tehet-h ségót és fáradhatatlanságát, midőn megyei főjegy-|i zővé választotta a 28 éves ifjú embert s ő ezen i bizalomnak teljes mértékben megfelelt, mig a|i másfél év előtt utói ért betegség meggátolta hi-|' vatalos teendőinek végzésében, s e:; már szomorún élet volt reá nézve, melynek véget vetett 1888.n fosztott tartomány később könnyedén kezökbel esett. 3) Maróthy János volt az első, a ki az ilyen] becsapásokat megakadályozni, a betörőket| visszaverni, s a rablást drágán megfizettetni iparkodék. Maga és családja a Száva mellé-l kén, az ország határán lakván, kényszeritver is volt erre. Egymásután kétszer mérkőzött meg a betörő török csapatokkal, és pedig) már mint önálló hadvezér, nem pedig más| szolgálatában. Serege természetesen csak sa-| ját pénzén tartott fegyvereseiből és atyjafiai-) ból állott. Az első összeütközés a szerémségi) Nagy-Olasz nevű városnál (ma MangyeloszT falu) ment végbe, Maróthy visszaverte a csa-| patokat, de másrészt családja érzékeny vesz-) teséget szenvedett, mert testvére Dénes, a| visszavonuló török csapat fogságába került.) Ennek kiváltására pedig bizonyára szép pénzre) volt szükség, Másodszor a szerémmegyei Nagy-Engl nevű városnál vívott csatát Maróthy egy tö-| rök csapattal. Itt már nagyobb győzelmet!' nyert. Két sebet kapott ugyan, de a törö-j kök közt nagy vérontást és romlást tett, ügyi hogy azoknak nem nagyon volt kedvük többéi Szerém- és Valkó megyékben látogatást tenni.4)) 5) Salamon F. A török hódoltság Magyarországon.| ') Müncheni oklevélmásolatok S-rt. Koller i. m.
