Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-07-15 / 29. szám
A városunkban levő honvéd-huszár lovasságot egy századdal szaporítani fogják, úgy bogy egy télezred lesz állandóan Gyulán b e őzéiből tervbe van a mostani 8-ik honvédzászlóalj laktanyájának huszár kaszárnyává alakítása, uj istállók építésével, a 8-ik zászlóaljuak pedig a laktanyává átalakítandó sóházba való elhelyezése. Eljegyzés. Matolcsy Károly m. jc. csendőr hadnagy szakasz parancsnok eljegyezte Csikszent- mihályi Schreiber Rezső pénzügyi tanácsos kedves' és bájos leányát Kornéliát, felsőbb leányiskolái igazgatónőt Kolozsvárott. Városi közgyűlés. A múlt szerdán zajos ülése volt a képviselő testületnek; azon törvénytelenségekről volt szó, melyek a városi képviselő választásoknál előfordultak s különösen arról, hogy a régi képviselők mandátuma csupán de- czemberben jár le, s igy az uj képviselők addig nem gyakorolhatják jogaikat. — A képviselő testület határozatot természetesen é kérdésben nem hozott, csupán szellőztette a dolgot, s a két igazoló választmányi tagul Ladies György és Zöldy Jánost választó meg ugyancsak a községi törvénybe ütközőleg, mert az igazoló választmányt a választások előtt kellett volna megválasztani. Daczára annak, hogy teljesen lehetetlen a képviselőket megfosztani mandátumoktól, a kísérlet még is megtörtént s az uj képviselő testület megalakulására a meghívók szétküldettek, az utolsó órában azonban még is rá gondolták magukat, hogy a törvényes útra jó lesz visszatérni s a meghivókat visszavonták, (persze ezt a meghívó kibocsájtása előtt kellett volna meggondolni,) s igy a szombatra összehívott városi képviselő testületi ülés nem tartatott meg. De hogy még ez az intézkedés se legyen törvényes, beleavatkozott az igazoló választmány, a kinek pedig absolute semmi köze nincs ehhez a kérdéshez, mert. az alakulás, még ha törvényesen működik is az igazoló választmány, tekintet nélkül annak működésére megtörténhetik, s igy ezen kérdés elbírálása üem tartozik az igazoló választmány elé s ennekaz igazoló választmánynak pénteken még nem is lehetett összeülni, mert előszóra képviselő testület határozata, melylyel a két tag kiküldetett, még nem emelkedett jogerőre s azt még meglehet fe- lebbezni s különösen ily esetben, midőn köztudomás szerint törvénytelen az igazoló választmány megválasztása, legalább is opportunos bevárni, mig a felebbezési idő lejár. Másodszor nem ülhetett össze az igazoló választmány, mert a 10 nap még a választások óta nem telt le, a mely alatt a panaszok beadhátók s ezen 10 nap előtt nem mondhat véleményt, vagy pláne Ítéletet az igazoló választmány, mert,nem tudhatja a 8-ik napon, mikor törvényesnek mondja ki a választást, hogy váljon a 9-ik napon nem fognak-e olyan panaszt beadni, a melynek alapján az egyszer már törvényesnek kimondott választást meg kell semmisíteni. De hát, ha a város nem jár el a törvényeknek megfelelőleg, a vármegye csak nagyobb ur, hát az minek tartsa meg a törvényt ? Legjobb is lenne a megyei és községi törvényt tűzre dobni, hadd csináljon Gyula városa és Bé- késvármegye a mit akar, mert hisz úgy is mindegy. Megjegyezzük még azt is, hogy az igazoló választmány tagjai Ladies György, Keller. Imre, Terényi Lajos és Zöldy János, a kik közül a három első tagja a közigazgatási bizottságnak, a mely felebbezési fóruma az igazoló választmánynak, ez ugyan nem ütközik törvényekbe (ma-holnap már mint curiosumot kell felemlíteni, ha valamit törvényesen csinálnak), de legalább is nem czélszerü, hogy a felebbezési fórumtól vonassanak el a tagok első fokú határozatot hozni. Egyébiránt jövő számunkban tüzetesen fogunk ezen kérdésekhez hozzászólani, teljesen megvilágítva azt az ázsiai állapotot, a melybe közigazgatásunkat bele sodorni akarják. Az Alsó-Fehér-Körös társulatnak folyó hó 5-éu tartott valasztmáuyi üléséről lapunk múlt heti számában, referáltunk, jelezve azt is, hogy a választmány a marói kiszakadás okainak kipuba- tolása s az öblözet rendelkező tisztviselői által esetleg elkövetett mulasztások felderítése tárgyában elrendelt vizsgálat alkalmából felvett jegyzőkönyvek alapján hosszas eszmecsere után szótöbbséggel ama határozatot hozta, hogy a fegyelmi eljárást mellőzni s ezen vizsgálati ügyben a további eljárást beszüntetni véleményezi. Eme véleményt a választmány következő alapon indokolja: „Köztudomású tény, hogy f. év márczius 11-én a Körösökön igen lassú áradás volt tapasztalható, s a viz a mederből ki nem lépett és a jég meg nem indult, hanem csak ugyanaznap estefelé érkezett a folyók felső vidékeiről nagyobb áradás hire. így a f. év márczius 12-iki áradás meglepő váratlansággal következett be, mit különösen azon körülmény idézett elő, hogy a nagy esőzések tulajdonképpen a Tőz, Szartos és Leveles mentén voltak, azokon felül ellenben rendes időjárás mutatkozott. Ezen köztudomású ténynyel szemben a vizsgálat adatai által meg van állapítva 1-ör, hogy Zöldy János öbl. elnök a hatáskörébe utalt előin- tézkedéseket idejekorán megtette, jelesül a közerő sürgős kirendelhetóse vegett teendő intézkedésekre az érdekelt járások főszolgabiráit és Gyula város polpármesterét már jan. 23-án megkereste, következésképpen öbl. elnököt, miután az igazgatói teendők különben is az öbl. mérnök hatáskö rébe utalvák, éppen semmi mulasztás nem terheli; 2-or, hogy Erkel János öbl. mérnök a gátvédelmi szabályzat által kötelességévé tett óvintézkedéseket kellő időben megtette, jelesül a gátbiztosokat és gátőröket utasításokkal már előbb ellátta s márczius 11-én, midőn felülről áradás hire érkezett, bizalmi férfiak kirendelése és segédőrök félfogadása iránt aként intézkedett, hogy ezek már márcziu° 11-ről 12-ére virradó éjjelen vonalaikat elfoglalva tartották. Tény, hogy az árvédelmi anyagok — szalma és kóró kivételével — az őrházaknál voltak elhelyezve és a töltéseken szétosztva nem lettek; de viszont tény, hogy az anyagoknak az őrházakon való raktározását, miután azokat különben mindig ellopkodták, az árvédelmi szabályzat rendeli, s arról úgy az öblözetnek tudomása volt s az anyagok ilyetén szahályzatszerü elhelyezőiébe úgy a miniszteri megbízott, mint az öblözet belenyugvásával járult. — Miután ezek szerint őbl. mérnök az árvédelmi szabályzatban körülírt kötelességének eleget tett, miután továbbá az ár- védelmli szabályzat hiányosságaiért őt vonni felelősségre jogtalan volna, miután végre az igazgató választmány meggyőződése szerint a márczius 11- hez hasonló esőzések és oly vastag jégréteg mellett a katastropba még oly szigorú előintézkedé- sek és felügyelet mellett sem volt elkerülhető, mert a Kettős-Körös csatorna csekély szélességénél fogva a sokkal nagyobb vizemésztési képességgel biró Fehér- és Fekete-Körösök nagyvizeinek befogadására a természet törvényeinél fogva kép'elen: az igazgató választmány az öbl. mérnök eljárásában oly mulasztásokat, a melyeknél fogva ellene a fegyelmi vizsgálat elrendelelendő volna, lennforogni nem látí — Polcz József békési gátbiztos ellen a vizsgálat adatai nyilvánvaló mulasztásokat constatálnak ugyan, miután azonban a fegyelmi eljárás során ő legfeljebb hivatalvesztéssel volna büntethető, ugyde, hivataláról időközben önként lemondott, az igazgató választmány a fegyelmi eljárás megindítását irányában sem tartotta véleményezendőnek. — Miután azonban az igazgató választmány arról is meggyőződést szerzett, hogy a különben hiányos árvédelmi szabályzat mellett az árviz elleni védekezés öbl. mérnök részéről nem a kellő elövigyázattal és nem az ügy fontossága által igényelt szigorral és erélylyel hajtatott végre, az igazgató választmány azon in ditványnyal járul a közgyűlés elé, hogy Erkel János öbl. mérnök figyelmeztessék, mikép jövőre az árvédelmi szabályzat hiányosságait éberebb elő- vigyázattal s alantosai irányában szigorúbb eré- lyességgel pótolja ki. Tüzek a megyében. Orosházán folyó hó I- én Darlóczi Ferencz háza tetőzete egészen leégett, a hatóságilag felbecsült kár 300 frt. Az épület biztosítva volt. Mező-Berényben junius 28 án Kovács Pál földművesnek egy melléképülete hamvadt el; a tűz által okozott kár mintegy 200 frt. Bartscht Károly által vasárnap este a népkertben rendezett második tűzijátéknak az idő ismét kedvezett, de a közönség tél annyi sem volt. mint első alkalommal. A mutatványok egyébként most is igen szépek voltak. Sóvári József Dagymagyarvárosi jó módú földműves, hosszas súlyos szenvedés után folyó hó II- én meghalt és 12-én nagy részvét mellett kisértetett örök nyugalomra. Az elhunyt a városi képviselő testületnek választott tagja lévén, a városház erkélyén gyászlobogó jelezte a higgadt magaviseletü, közbecsületben állott derék polgár halálát. Béke hamvaira 1 Élj egyzés. Lövy Mór helybeli fiatal divatárukereskedő f. hó 11-én eljegyezte Stein- f éld Ignácz kereskedő kedves szép leányát: Maris- k á t. Az ifjú jegyesek fogadják szerencsekivá- natunkat. A városi képviselő választások az ösz- szes választókerületekben sokkal nagyobb érdeklődést keltettek, mint azt ily kiváló munkaidőben előre várni lehetett; a szavazók száma mindenül nagy volt, különösen ha arányba vesszük a régi választásokon elérni szokott szavazatokkal. — A belváros és nagyoláhváros kivételével a többi kerületekben a választásnak s illetőleg a választás eredményének határozott politikai jellege van, ha ugyan egyátalábau lehet politikai jellegűnek nyilvánítani a legutóbbi országgyűlési képviselőválasztást, melynek inkább osztályharcz színezete volt. Az akkor győzelmes osztály egy-két egyén kivételével beválasztotta saját intimusait és számos oly polgár maradt kisebbségben, a kiknek kimaradását a közügyek érdekében őszintén lehet sajnálni. A választás eredménye egyébként következő : a belvárosban Szánthó Alajos, Ufer- bach János, Uferbach József, ifj. Huszka János, Gallacz János, Popp Alajos, Gerebenics István, Chriszto Miklós, Deimel Lipót és dr. Zöldy János rendes, — Bauer Lipót, Buczke Ferencz, Moldo- vány Alajos és Másik Jáuos póttagok; a nagymagyar városban : Kuklá Ferencz, ifj, Góg Mihály, Duttkay Béla, Cs. Demkó József, Seres József, Hegyi József, Felföldi Lipót, Szőke Péter, Hegyi István, id. Mogyoróssy Sándor és Jámbor József rendes, — Sebestény Mihály, id. Merza Mihály, Stefanovics Ferencz és ifj. Mondák György póttagok; — a kosároldal, kisváros és német-oláhvároson : Schmidt Antal, Steigerwald Jáuos, Csőké Péter, Alb Péter, Pozsár György, Mány János, Prekup Illés, Nagy István és Körösi János rendes, — Gazsó Ferencz, Naj- mann János és Lontye Mihály póttagok; — a németvároson Múlt György, Ludvig Fe- reuez, Eisele József, Schriffert József, J. Schriffert Mihály, Illich Antal, Hoffmann Simon, Múlt József, Reinhart Ádám, Endrész Mihály, Kneifel Mátyás és Kern András rendes, — Keru Márton, Kneifel András, dr. Zöldy Géza s Gesznor József póttagok; — az újvároson: Sz. Nagy János, Kis János, Bordó János, Erdős György, Gy. Nagy János, Szemeti Imre, Ravai István, Finta Ignácz, Rozsos Ferencz, Nádházi István, id. Fábiáu Ferencz és Kertész András rendes, — Németi Ferencz, Pikó Imre, Rostás János és Varga Lajos póttagok; — a n agy ol áh városon : Erdei Sándor, Finta Ignácz, Mundruczó Demeter, Popovics Szilveszter, Nyikora Illés, Kalló István, Körösladány Lázár, Márkus János, Praznovszky Sándor és Vladucz Péter rendes, — Styr György, Ucza Mojsza, Török Gábor és Szénáéi Gusztáv póttagok. A népszínház első rendű férfi tagjaiból alakult hangverseny társaság gyulai napjait nem fogja körutazása fénypontjául besorozni, mert sajnálattal kell jeleznünk, hogy az anyagi eredmény messze mögötte maradt a fényes erkölcsi sikernek, melyet a jeles művészek három esti szereplésük alkalmából produkáltak. Sok mindenféle körülmény működött egyébként közre, mely a közönség elmaradását ha nem is menti, de legalább is megmagyarázza. Először is a művészek nem gondoskodtak róla, hogy eljövetelük napját, vagy egyáltalában eljövetelüket idejében jelezzek, ami ha megtörtént volna, bizonyára nem történik az meg, hogy egy nagy társaság ép akkorra határozna erdei kirándulását, amely nap délutánján az utazó művész-társaság érke zik városunkba. Számosán c<ak harmadnap hallottak róla, hogy a társaság mír két előadást tartott; no de ettől eltekintve, a zárt helyiség maga — ahová a konczert hirdetve lön; továbbá ama körülmény, hogy a családok közül számosán vannak fürdőben, még többen pedig gyászbén, nagyon kedvezőtlenné tette a hangverseny •döpontját is; számbaveeudo még a városunkban legutóbb lábra kapott közöny, vagy talán helyesebben mondva ellenszenv, mily miudon szellemi élvezet ellm mutatkozik és egyedül látványossá gokkal, czirkuszszal, tűzijátékkal vagy legalább ls panorámával békithető ki. Nagyon sajnáljuk, bogy igy van de hát nem tehetünk róla ; különösen sajnáljuk ez alkalommal, mert a művészek közül uéháuyan, akik mint elsőrangú színtársulatok első rangú színészei több ízben fordultak meg városunkban és a közönség kedvenczei voltak, a múltból következtetve, tagadhatlanul joggal tápláltak vérmes reményeket Gyulához, a mely remények bizony nagyon szerényen valósultok. Felesleges azonban mondanunk, hogy ama kevesen, kik nem voltak eléggé önmegtagadók, hogy az előadásokról elmaradjanak, valódi műélvezetet találtak a közreműködő jeles művészek, kiváíólag pedig Szathmáry Árpád és Szirmai Imre pompás monológjai, Hunyady József s Nárczisz Gyula, nemkülönben a dalkar szabatos és szépen előadott dalaiban, Pusztai Béla s Boránd Gyula szellemes kupiéiban, és Lányi Gyula czimóalom-művész virtuozitásában. Sajnálhatják akik nem jöttek el, mert konczertben ritkán lesz alkalmuk ennyi művészetet egyszerre élvezni. A társaság, mely Aradról jött Gyulára, teguap este bucsuelőadását tartotta s ma Debreczenbe utazik. — További utjukhoz több szerencsét kívánunk, mint a minő eddig jutott osztályrészükül. Veszett eb. Vésztőn Tóth Jánosné kutyája több gyermeket megmart; az ebet agyonlőtték és a veszettség tüneteit állapították meg rajta. A megmart gyermekek orvosi felügyelet alatt vannak, de czélszerü lenne a kutyákat is szorosan megfigyelni, mert feltehető, hogy azok közül is lehetnek inficziálva. Közgazdaság. Egy kis kirándulás. Beliczey István ur ő méltósága, mint gazdasági egyletünk elnöke, meghívást kapott Basch Lipót nagybérlő úrtól, hogy a nála a töviskesi pusztán működé két kévekötő aratógépet megszemlélni, s azok működéséről véleményt mondani szíveskedjék. Elnök ur ő méltósága, ki mindenben a haladás barátja, s a jót, a czélszerüt, a hasznost mindenütt és mindenben pártolni szokta, e meghívás elől sem zárkozhatott el, s miután ugyanakkor a gyomai uradalom tevékeny igazgatója, Kherndl György által is fellett kérve a gözeke talajlazitó- (grubber) munkáját megtekinteni alulírottat és tanulni vágyó fiát Gézát magához véve, f. hó 10. Gyomára rándultunk. Az állomásnál várt reánk a buzgó igazgató ur, s azon sajnálatos hírrel lepett meg, hogy a gőzekének — egy erősen szikes, s rendkívül kötött, kemény talajban történt működése alkalmával baja történt, s javitás alatt van, mind a mellett annak eddigi munkáját bemutatni kész. Megyénk alispánja, ki épen a községek megvizsgálása miatt körúton van, szinte hozzánk csatlakozván,.1 a pusztába kocsiztunk ki. A gyomai urad. földje átaljában lapályos, szikes vegyületü nehéz fekete agyag, vizet át nem bocsájtó altalajjal. — Gondolható, hogy az ilyen talaj nehéz miveletü, s a közönséges szántás nem porhanyitván meg kellő mélységre, a csapadék vizeket, át nem ereszti, s a rajta levő növényzet nedvesebb évben csak sinylik, — ha teljesen ki nem vész. Az urad. igazgatója e bajokat felismervén, belátta, miszerint ezen calamitáson közönséges eszközökkel segíteni nem lehet, s beszerezte a gőzekét. A gőzeke feladata volt e bajokon segíteni, de miután a mély szántás által felette sok vad, terméketlen föld került felszínre, melynek meg- termékenyülésére hosszabb idő kivántatott, a nagyon mély szántás meilőztetett, s helyette a talaj porhanyitása, lazitása (grubber) foganatosíttatott. A grubberozás 18” mélyen eszközöltetik, mi által a növény gyökerének a mélységbe hatása megkönnyittetik, de megkönnyittetik egyszersmind az eddig kártékonyán ható csapadék vizeknek a talajba könnyű szerreli behatolása — s ez által hasznot hajtóvá tétele is. A múlt évi munka eredménye ez évben már szépen mutatkozik, mert a gőzinüvelés után 22, mig a közönségesen müveit — pedig jobb glebáju földeken csak 17 tizennyolez kévés kereszt búza az eredmény. Fovábbá a gőz ekével müveit területeken termett búza keresztje átlagban — miként a megejtett próbaoséplés mutatja, — 63 litert, mig a közmüveiéi utáni csak 50 litert ád s az előbbi 3 klgr. súlyosabb s tel tebb szemű is. — Végig járván több igy elkészített táblát, botjainkat könnyen szúrtuk le 16 —18”-ra, mig a közönségesen müveit táblákon ezt 6”-ra sem voltunk képesek tenni. A gőzgrubber könnyebb talajon 18” mélyen 9. nehezebb talajon 7, s a legkötöttebb s nem kellőleg nedves talajon 5. kapával dolgozik s napi munkája az első esetben 16.—1200 f") öles hold. Úgy értesültünk, miszerint van az országban egy gőzeke tulajdonos, ki kész lenne holdanként díjért a kívánt mélységre megmunkálni ja földet, ha legalább 1200. holdra köteleznék magukat az illetők, mert természetesen csekély területért nem tehetné meg a költséges utat. Nem lenne e hasznos, ha gazdáink e felett gondolkodnának, s a kinek oly talajú földjei vannak, azokat a gőz művelés s el tennék hasznot hajtóvá. En azt hiszem, dúsan meglenne térítve az a néhány frt, melyet igy kiadnának, mert hiszen, egy, így meg lazított földterület nem csak egy, de sok even át adna dúsabb terméseket, adna pedig épen ott, hol a szokásos művelései vajmi csekély — vagy épen semmi eredményt sem tudtunk elérni. Jövő számban t. sz. ur engedmével a hi- vekötö arató gépekről mondok el egyet mást. Zlinszky István, egyl. titkár. Czukor kereskedéssel, ^árulással s czukor felhasználásával egybekötött iparral foglalkozók figyelmébe. Az aradi kereskedelmi- s iparkamara a m. kir. pénzügyminisztériumtól vett értesítés alapján ezennel közzé teszi, hogy a cukoradóról szóló 1888. évi XXIII. t. c. 27. §-a értelmében mindazok, a kik 1888, évi augusztus hó 1-én túl cukorkereskedést, vagy árulást, vagy oly ipart akarnak folytatni, illetőleg kezdeni, melynél czukor használtatik fel, kötelesek azt legkésőbben 1888. évi julius 15 ig s kik ilyen üzletet, vagy ipart 1888. évi augusztus hó I-je után akarnak uyitui, legkésőbb 14 nappal a megnyitás előtt bejelenteni. Felhivatnak ennélfogva mindazok a kik cukorkereskedéssel, cukorszálitással, vagy el- árusítással foglalkoznak, valamint a kávésok, ká- vémórök, cukrászok, cukorka-gyárosok, csokoládégyárosok, likör-gyároaok, pezsgőbor-gyárosok és mindazok, kik borok édesitésével foglalkoznak s ezen üzletüket 1888. évi augusztus hó 1-én túl is tolytatni, illetőleg megkezdeni akarják, hogy ebibeli szándékukat f. évi julius hó lő-ik napjáig azon pénzügyigazgatóságnál, a melynek kerületében üzletök vau, bélyegmentes beadványban jé-i lentsék be és ezen aláírásukkal ellátott beadványban egyúttal az üzlet, illetőleg vállalat ezégének megnevezése mellett azt a községet (várost) utcát és ház számot, hol ezen üzletük létezik, illetőleg létezni fog, jelentsék be. E bejelentéssel egyidejűleg azon személyek, kik cukorkereskedést űznek, de evvel egyesítve sem kicsinyben való árulást, sem oly ipart nem folytatnak, a melynél czukor nem használtatik, előterjeszthetik azt a kérelmet is, hogy részükre arra nézve adassák meg az engedély, hogy minden cukorküldeményböl, mely hozzájuk érkezik, a hivatalos zárjegyekkel ellátott gyöngyöknek egy része felbontassák a végből, hogy az illető cukortermelvények minőségéről meggyőződhessenek. Ezen bejelentés elmulasztása a cukoradóról szóló 1888. évi XXIII. t. c. 49. §-á értelmében 2 frttól 200 frtig terjedhető pénzbírság alá esik. Az aradi kereskedelmi es iparkamara: Grünwald Ferencz, Dr. Gaál Jenő, elnök. titkár. N y i 111 é r.*) Köszönet nyilvánítás. Múlhatatlan szomorú kötelességet teljesítünk, midőn az Istenben boldogult néhai tarkeői és cserneki Dessewffy Ede temetésén megjelent nagyszámú közönségnek ez utón forró köszöne- tünket nyilvánítjuk. Isten áldása szálljon mindnyájunkra!-*-^ A gyászoló család. °) Az e rovat alatt közlöttekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Árlejtési hirdetmény. A volt uradalmi Bsóház-“nál építendő pótlaktanya építése elrendeltetvén, felhivatnak az iparengedélylyel biro építő és köunives mesterek, miszerint f. év julius hó 29-én d. e. II órakor a városháza nagytermében megtartandó szóbeli árlejtésen való megjelenésre. Az előirányzott építési összeg 6482 frt 52 krt tevén, ennek megfelelőleg az árlejtezni akarók 648 frtot kötelesek bánom pénzül letenni. Egyéb az építkezésre való feltételek a városi számvevői irodában a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Gyulán, 1888. jul. 14. IDoToasr János, 129 1 _| polgármester. I öz v. Fehn Jánosné I fiiszer, anyag s festék kereskedésében ■ egy jó házból való fiú tanonczulI előnyös feltételek mellett fel- I
