Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-06-24 / 26. szám

A folyó évben elhalt M á r k y Lajos, Sz. Kis Mátyás és Tóth Lajos elhalálozása fölött jegyzőkönyvi részvét fejeztetik ki. Előterjesztetett ezután az 1887 évi közpénztári, ápoldai, szegények földje, tüzőrségi, kispéli legelő, népkerti, kataszteri, szépészeti, Wenckheiiu Frigyes gróf alapítványi, regále pénztári, laktanyái, Körös leszámolási, megyei s városi közmunka, megyei tiszti □yugdij alap, fogyasztási s letéti pénztárak zárszámadásai, melyek szabályszerűen közszemlére kitéve s a gazdaszati szakosztály által behatóan megvizsgálva lévén nagyobb vita nélkül elfogadtattak. Az árvíz folytán tett kisajátitáso k felvételével megbízott küldöttség eljárása helyeslő tudomásul vétetett, és amennyiben pedig egyesek bizottság által megállapított becsüt és felajánlott egyességet el nem fogadták, a polgármester és a városi ügyész megbizattak, hogy az illetőkkel újabb egyességet kíséreljenek meg; de az már most kimondatott, bogy a kisajátítási egyeségi árban nem csak a földterület, hanem a szőlőtőke is befoglalva lévén a város nem fogja semmi szín alatt a tőkéket külön fizetni. Pap Gábor rendörbiztos fegyelmi ügyében hozott köz- igazgatási bizottsági határozat ellen, a városi ügyész véleménye folytán tekintettel arra, hogy a törvény értelmében rendezett tanácsú városok képviselő testületéinek tisztviselői irányában fegyelmi vizsgálat elrendellietési joga biztosítva van hogy a vizsgálat elrendelésével egyideüleg az letö tisztviselő felfüggesztése iránt intézkedni törvény szerint szinten jogosított, a képviselő testület fellebbezni fog. Göudöcs Benedek nditványai jutottak tanácskozás alá nem szerencsés sikerrel, amennyiben azok a Tanács véleményével szemben elejtettek, Nevezetesen nem fogadta el a képviselő testület, bogy a nópkert részére felvett 10,000 frt eddigi és jövendőbeli törlesztési részletei, a népkerti esős? fizetése és a pavilion építésére fordítandó 10000 frt kamatjai regále pénztár tét hőre utaltassanak, mért a képviselő testület már előzetesen kimondotta, hogy regále pénztár csak is oly vállalatokra fordítható, elyek a befektetett töke kamatait mindenkor ekozzák, mint például egy nagy vendéglő építése mely a regálebérlő kötelező ajánlata szerint biztosan meghozza a befektetett töke hatos kamatját, holott a népkert legalább is improduktív befektetés; egy nagyvendéglő építésének szűk- égé már több Ízben hangsúlyozva lön s a végrehajtást a rendelkezésre álló regále pénztár elégtelensége hátráltatja s a regále pénztárnak veszteséggel já- vállalatokba való el forgácsolása által a vendég- felépítése — ami pedig égető kérdés — jövőben sem leune kivihető. — Másik indítványa a írosi adópénztárnál az adószedésnek mi- kéuti teljesítése tárgyában, az előterjesztés alakjában szintén nem fogadtatott el, de ennek tárgyalása folyamán kimondatott a városi adóhivatal újabb és gyökeresebb szervezésének szüksége, a polgármester és városi Tanács felnivatván, - hogy erre vonatkozólag szabályrendeleti javaslatot készítsenek és azt a jogi szakosztály utján lerjesz- szék a képviselő testület elé- Harmadik indítványa rendőrkapitány által kiszabott büntetés pón- e k mikénti kezelése és ellenőrzésére nézvq, mint idevonatkozó belügyminiszteri utasitássál homlokellentétben levő s abba ütköző szintén nem olt figyelembe vehető. A rendszeresítendő másodig o r v o 8 i állásra vonatkozólag polgármester felbivatik, hogy a megfelelő pályázati hirdetmény közzétételét és a választási nap kitűzését kérelmezze a vármegye alispánjánál. A vármegye közgyűlésének szabályrendeleti tervezetére kimonda- tik, hogy Gyula városa a heti vásárokon sem* mimeuü ágú vidéki iparosra vagy keresdedöre nincs ráutalva, mert minden szükségletét fedezheti helyi iparosok és kereskedőknél és azért e város területét illetőleg az ipartörvény betivásári korlátáit csonkitatlanul óhajtjafentartani. — Az ipar- anodai bizottság tagjaiul megválasztatnak az parkamara részéröl Ferenczy Alajos, Kohlmann Ferencz, a polgári iskola részéről: Ladies György, hitfelekezetek részéről Plank Alajos, llácz - János, Bezsán József és Léderer Lajos; az ipartársulatok részéről Grób Jakab, Sál József, és Ge- benics István, a kereskedők részéről Olajosy Dezső, Bán István és Dobay János a képviselők közül dr. Kovács lelvén és Göndöcs Benedek; a tanács részéről Hoffmann Alajos és a polgári iskola igazgatója. A polgári iskola székbe hiányzó tagokul (miután Dr. Kovács megválasztását nem fogadta el) Sál Sebestény, elköltözött Deutsch Mór helyére pedig Kóhn Dávid választatnak be. A vármegye alispánja által a kő rö flab ályozás i-k ö 11 s é g e k kivetési módozatának tárgyában hozott újabb s e lapban már méltatott rendelete ellen a képviselő testület feleb- bezéssel él és pedig oly őzéiből, hogy mondatnék az, miszerint noha csak az alispán! ujabbi rendelet keltétől származó körös-költségek fognak az egész városra kivettetni: a tízezer néhány száz holdas árterületesekre nézve a leszámolás az ártérfejlesztés befejezte után 1884 évig visszameuőleg történjék és illetőleg hogy eme ártereseknek re- kompensationalis igénye tételesen mondassák ki.

antsovics Emil városi képviselőnek történelmi reflexiókban bővelkedő szépen és behatóan dokolt indítványa folytán kiraondatik, hogy mi- utáu a város neve „Gyula“, s nem mint másfél évtized éta kormány és hivatalos testületek is visszaélésből részint „Békés-Gyu)ának“-nak, részint „B -Gyula“-nak írják, kérelmeztessék indokolt felterjesztésben, bogy a városnak kilencz szá- ados múltú „Gyula“ neve respektáltassék A esicza bányai magyar nyelv terjesztő egyesületnek, úgy szintén acsabaismező- erényi tüzkárosultaknak 10—10 Irt segély szavaztatott meg. Cs. Demké József s társai kérvénye folytán a rucza utczai kis zsákutezának a Körös felé való megnyitása elhatároztatik és miután még néhány kisebb jelentőségű szerződés is előterjesztetett és jóváhagyatott, a közgyűlés délután fél öt órakor feloszlott.

Egy igazi „Jó szív.“ Alig vonult el a nagy rombolást előidézett árvíz a Doboz község- tartozó Doboz-megyeri tanya csoportról, —

Ssz-1tétetett, ahol azt a hivatalos órák alatt ple-jbárki megtekintheti és észrevételeit f. é. július hó 3-káig beadhatja.

Gyulán, 1888. junius 23-án.

Keller lmref választ, elnök.

arül5zel

Tanügy.

Sb Zárvizsgálatok. A b.-gyulai elsőfokú 80-1 ipariskola 1 S87/8-iki zárvizsgálatai f. évi junius el-|hó 24-én d. u. 3 órától fognak a polgári fiiskola helyiségeiben megtartatni. E vizsgálatokra az érdeklődő n. é. közönség tisztelettel meghivatik. B.-Gyulán 1888. junius 20-án Az igazgatáság.

JL Zárvizsgálatok a gyulai polgári k" (fiúiskolánál. Az iskolaszék f. évi junius 17-én a|tartott gyűlésének végzése értelmében az évzáró eMvizsgálatok következő sorrendben tartatnak meg : ■^(junius 25-én délelőtt 8 órától magyar ny. I. és < ar| III. oszt.; délután 3 órától magyar ny. II. oszt.; i eMföldrajz és történet IV. oszt. — 26-án délelőtt ' k-|8 órától földrajz II. oszt.; számtan és mértan j |lV. oszt.; d. u. 3 órától földrajz I. és III. oszt. , '0— 27-én d. e. 8 órától természetrajz I, oszt.; , izlszám- és mértan III. oszt.; d. u. 3 órától ma- i |gyar ny. IV. oszt. — 28-án d. e. 8 órától szám ’ 10jós mértan II. oszt.; német ny. IV. oszt.; d. u. 3 ! •Olórától latin ny. I. és III. oszt. — 30-án d. e. ( iz|8 órától szám- és mértan I. oszt.; történet és i ívlnémet ny. III. oszt.; d. u. 3 órától latin ny. £

□ II. oszt., természetrajz és természettan IV. oszt c

v 4.

ki— Julius 2-án d. e. 8 órától természetrajz II. l-|oszt, : latin ny. IV. oszt. — 3-án d. u. 1 órától ^ t(vizsgálat az énektanból és testgyakorlatból, sza- k (vallás, Írás- és rajzkiállitás, jutalmak kiosztása, a Óla tanév berekesztése és végül az érdemsorozat □

□ felolvasása. — Ezen vizsgálatokra a szülők, tan- 1 (ügybarátok s átalában az iskolaügy iránt érdek- (| llődők tisztelettel meghivatnak. Az igazgatóság. ..

Hírek.

Lapunk mai száma az 1888-iki első félévben utolsó lévén, tisztelettől fölkérjük olvasóinkat, akiknek előfizetése e hó végével lejár, az előfizetések szives megújítására, hogy a nyomatandó lappéldányok számáréi mielőbb tájékozva legyünk és hogy a szétküldésben zavarok ne merüljenek fel. A „Békés" előfizetési dija julius szeptemberi évnegyedre 1 frt 25 kr. julius-de- czemberre 2 frt 50 kr. mely összeg „Békés kiadóhivatalának Gyulán“ czim alatt póstautalvány- r.yal küldendő be.

Békésvármegye központi választmánya f. hó 15-én ülést tartott, melyben résztvettek: Jantsovics Pál alispán elnöklete alatt Kövér László, Pábry Károly, Keller Imre, Zöldy János, Jantsovics Péter, Oláh György, dr. Kovács István, Schröder Kornél megyebizottsági tagok és Lukács Endre közp. választmányi jegyző. Előterjesztetett a gyomai s - orosházi kerületekben megejtett választók összeirásáról szerkesztett névjegyzék, mely szerint összeiratott 1889 évre Gyomán 503, Endrődön 409, Kondoroson 30, Szeghalmon 413, Körös-Ladányban 416, Füzes- Gyarmaton 305, Vésztőn 168, Mező-Berényben 868, Körös-Tárcsán 208, Dobozon 105, Gerlán 7, a gyomai kerületben összesen 3432, — Orosházán 884, Tót-Komló6on 323, Csorváson 100, Báufalván 15, Puszta-Szent-Tornyán 162, Sza- bad-Szent-Tornyán 39, Nagy-Szénáson 35, Sámsonban 24, Földváron 180, Öcsödön 536, Szent- Andráson 373, Kétegyházán 221, Gyula-Váriban 88, Uj-Kigyóson 169, s igy az orosházi kerületben összesen 3149 választó. Az összeirási jegyzékek némi pótlásokkal helybenhagyattak és a törvény értelmében julius hó 5-töl 25-ikéig közszemlére fognak kitétetni.

A képviselő testületnek folyó hó 19-éu számos s fontos tanácskozási tárgyat ielölelö rendes közgyűlése volt, melyen a városi képviselők aránylag nem nagy számban vettek részt. A tanácskozás egyébként kellő higgadtsággal és tárgyilagossággal folyt s eme körülménynek tudható be, hogy a közgyűlés még az nap be volt fejezhető. — D o b a y János polgármesternek a város állapotáról s időközben tett intézkedésekről szóló terjedelmes és beható jelentése, valamint a pénztári vizsgálatokról felvett két rendbeli jegyzőkönyv — utóbbi ama határozattal, hogy a pénztári vizsgálatok a szabályrendeletnek megieiöleg havonként eszközöltessenek — tudomásul vétetett Az 1882 év junius havában megválasztatott v á - rosi képviselők hat évi megbízatása e hó végével lejárván, 64, nevezetesen az első kerületben 10, a másodikban 11, a harmadikban 9, a negyedikban 12, az ötödikben 12 és a hatodikban 10 rendes képviselő választásának szüksége merülvén fel, a választók névjegyzékének választó kerületenkénti betüsoros egybeállítására Keller Imre elnöklete alatt Végh József, Hoffmann Mihály képviselők és Hoffmann Alajos jegyző küldetnek ki felhivatván a polgármester, hogy a névjegyzék megállapítása után a képviselő választás batáridejének kitűzését és a választási elnökök kinevezését az illető helyeken haladéktalanul eszközölje ki. Miután ez év őszén a részben megrongált városi körtöltés helyreállítása, részint a köztöltéé további építése mulhatlanul végrehajtandó lesz, a polgármester felhivatik, hogy az erre vonatkozó tervezetet és költségvetést a legközelebbi rendkívüli közgyűlésre terjeszsze be.

al

n

1

1

ii

ryia gazdaság ujabbi szervezeteben az allattenj etjtés és növénytermelés közötti egyensúly tér (ges eltérése látszik biztosítva lenni. ifc| A helyi körülmények figyelemben tart val okszerűen a birtokból még mindig jele kény terület természetes rét és legelőknek tátik fenn, — azért a külső kerületekben a S.Jteijes gazdasági rendszer üzését, — mig a z(ponti területen a lehető nagyobb termések 1, érése czéljából egyes, igen szép haszonnal v< (tett gazdasági mellékiparágak létesítése a [terjesebb rendszert tüntetik fel.

Az utóbbi 15 év alatt fejlesztett gazdas állapotok positiv részletes eredményeit száma -(tokban, valamint a küldöttség bírálatát a g (dasági-egyesület évkönyvébe lesz hivatva bőv (bon uyilvánosságra hozni, — mindazonáltal f( jellemzéséül a fennálló kezelési rendszernek, teljes hitelt érdemlő s a gazdasági-egyesi 'küldöttségének betekintés végett rendelkezése bocsájtott számadási könyvek és adatokból n itt is méltónak találtatik a jövedtlmezőséj számadatokkal lentebb feltüntetett eredményi ben kimutatni. Nevezetesen :

Az 1870-es években a birtok után 12,5 (frt adó fizettetett, — emelkedett az adóteher 11887. év végéig 17,000 frtra. — Körösszabálj (zási tőke beruházás az 1870-es években 22,0 Ifrt, — emelkedett 1887-ik év végéig 185,0 (frtra. — Körös-szabályozási évi teher volt 11870-es években 2—3000 frt, az 1887-ik (végén 11—13,000 frt. — A telek töke érték kívül az 1870-es években az összes beruházási értéke tett 800,000 frt, — emelkedett az 188 év végéig 1.500,000 frtra. Netto jövedelem ve [az 1870-nes években évenként 57,000 forin

— emelkedett az 1887-ik év végéig 104,0( frtra. Egy kát. holdra esett az 1870-es évekbi 5 frt 15 kr. átlag, — emelkedett a tiszta jövi delem az 1887-ik év végéig 9 frt 32 krra.

A jövedelmezőség egybehasonlitásánál ne hagyható figyelmen kívül, hogy főleg az 1886-i évektől kezdve terményi és állati árakban 20—2 % esés állott be s igy a kedvezőtlen árviszi nyokra való tekintettel az átlagos holdankén jövedelem elismerést érdemlő szép s talán ritk emelkedést látszik feltüntetni.

Mely feltüntetett eredmény arra hágy ke vetkeztetni, hogy ezen megszemlélt gazdaBágna vezetése oly egyén kezébe van létévé, a ki, mi egyrészről felismervén a korkövetelményeine teltételeit, fáradságot nem kímélve, zászlójára gazdasági baladás jelszavát tűzte ki, — másrész röl a hasznos befektetések altat megbizójána jövedelmét tekintélyesen fokozá, s azon vidékei nelyről a krónika ez előtt nem beszélt, csa ikkor, ha árvíz lepte el, — a gy.-vári birtok iák nevét forgalomba hozá. Az ily sáfár fel idatát megoldván, nemcsak megbízójának, de ; razdaközönségnek is elismerését méltán kiér lemlé. Kövér László,

szemlélő bizottsági tag

Hirdetmény.

Gyula városa központi választmány, •észéről ezennel közhírré tétetik, miszerin i választó-kerület országgyűlési képviselő választóinak az 1889. évre összeirt névjegy téke t. évi julius 5-től 25-ig reggeli 8 órá ;ól déli 12 óráig a városi polgármestei rodájábau közszemlére leend kitéve, mel] dő alatt azokat a városi tanács egy tag ának jelenlétében mindenki megtekinthet ís délután 2 órától 6 óráig lemásolhatja Ezenkívül jogában áll bárkinek, bár nely jogtalan felvétel vagy kihagyás mi rtt a névjegyzék ellen folyó 1888. év ulius 5-tÖI 15-ig bezárólag felszóllalni és íme felszólalásokra az észrevételeket juli- is hó 16-tól 25-ig ugyanott benyújtani

— úgy a felszóllamlások, valamint a: iszrevételek írásban a Gyula városi közp választmányhoz intézve a városi polgár nesternél bélyegmentesen adandók be.

Gyula városa központi választmánya:

Gyulán, 1888. junius 22-én.

Schmidt József, íelyett. közp. vál. jegyző.

Dobay János központi vál. élni

Az 1888. évi hadmentességi dij la rom kir. adófelügyelőség által felül vi jálva helyben hagyatott, miért is érte tetnek az érdekeltek, hogy a kirováso 1888. évi junius hó 24-től julius hó 1 a városi adóhivatalnál betekinthetök, esetleges felebbezéseiket ugyan ott be hatják.

Gyulán, 1888. junius hó 23-án.

Dobay Janói polgármester.

H irdetmény.

A városi képviselők választásán gositottak névjegyzéke tizedenként c írva f. évi junius hó 24-kétől —- 28 a polgármesteri irodában közszemlén

ezáltal váltunk előtte értéktelenekké; eg] nyakára tukmált portékává lettünk, melye mint megunt játékszert dob el magától.

A népet tehát nem azzal nyugtatjuli meg, ha kedvéért sületlen indítványokká törvényen kívüli állapotokat akarunk teremteni, mint a minő volt legkülönösebben a kapitányságnál befolyó pénzek kezelésére vonatkozó indítvány, hanem igenis az által, ha őrizkedünk oly indítványoktól, melyek csak bizalmatlanságának tüzét élesztik. Már pedig hogyne éledjen a bizalmatlanság tüze, midőn az indítványozó sten- tor hangon proclamálja, hogy ő a népet akarja megnyugtatni, de ime azok a törvénytudó urak és az a Tanács leszavazza.1

Jó lesz tehát azokat az indítványokat több megfontolással gyártani s egy kissé csinynyábban bánni velük.

Egy indítvány volt, mely általános ( helyesléssel találkozott, s ez a népkerti pa-l villon kiépítését illette. — Itt az inditvá-l nyozó egészen elemében volt s vele együtt( a képviselő testület. Hiszen mindenki érezte azt, hogy az a népkert többé nem marad-l hat úgy, mint ma van; kellemes hatást| tesz a szemlélőre s a Sugárúton bejövdl idegenre ha látja, hogy van mégis Gyulánl egy kis haladás, s ha egyszer a díszes pa-J1 villon ott lesz, még kellemesebb látványtjl fog nyújtani s tagadhatlanul dicsőíteni (i fogja és megörökíteni alkotójának emlékét, h Az ilyen indítvány aztán többé nemljj sport, nem gyári munka, hanem oly alko-j® tás, mely a tiszteletet vívja ki s még in-|e kább ha meggondoljuk, hogy az inditvá-|a nyozó, illetőleg a népkert megalkotója Gön-|~ döcs Benedek apát ur tetemes anyagi ál-J'1 dozat felajánlásával is igazolta azt, hogy(5 ő nemcsak az indítványok, hanem az al-|® kotás embere is ind lenni.

Megtalálta tehát az apát ur a helyesig utat, a melyet követnie kell, ne igyekez-(® zék tehát a mellékutakon járni s ne avat-l ! kozzék a közigazgatás szakértőknek is ne-|° hézséget okozó kérdéseibe, a melyhez hosz-p® szas előtanulmány szükséges, s higyje el 61 azon az utón nagyobb eredményt fog el-| érni. |v<

Ezen az utón csak örömmel üdvözöl- Jv(

hetjük, ha előre tör! p------------- te

A b

ékésmegyei gazdasági-egylet gyula-I© várii urodalmi birtokszemléje. I“

Gyula, junius 21.

A békés megyei gazdasági-egyesület folyó bó 3-án tartott közgyűlésén elhatározó, hogy ez Q{ évben a gyula-vári nagybirtokos engedőimével, a[ annak Gyula-Vári hitbizományi birtokát, — mely- gs nek előre haladásáról oly szép hírek jöttek for- ^ galomba, — szemlélteti meg egy, az egyesület választmánya által egybeállitott 14 tagú küldöttséggel. A közgyűlés lefolyása ntán a választmány ^küldötteit megválasztván, személyesen is részesült azon szerencsében és kitüntetésben, mely szerint a küldöttségnek tagjául választatott, s mint ilyen, — habár meg vagyok győződve, a miként nálamnál avatottabbak — (szakértők) — v< a látottakat és tapasztaltakat kellőbbképen fog- , ják méltathatni; mégis szabadságot veszek ma- . gamnak — mint olyan, a ki ezen birtoknak ., hosszú idő óta közelében van, s az ottan tör- ., tőnteket némiképen figyelemmel kiséri, — az "l alábbiakat nyilvánosságra hozni, ugyanis :

A Gy.-Vári uradalom gazdasági viszonyai a közelben lakók előtt rég időtől fogva ösmere- ^ tesek, tehát hogy ha azoknak mai — bár áta- ? lános főbb vonásokban való leírását kísérlem Ju meg, — meg kell említenem, miként még azok ei az 1870-es évek elején ie ezen nagybirtokon a rendszer nélküli gazdálkodás, a kellő hasznosítás T feltételezte tőkék be nem ruházása ir:att primi- éS fciv állapotokat mutattak fel. vi

Habár a most megejtett beható szemlélések m a birtok kedvezőtlen öszterületével — ártért képező fekvésénél fogva — a gazdasági kihaszná lás bizonytalanságát igazolják, mégis első pillanatra felismerhető, hogy az uradalom úgy a mező-, mint erdőgazdaságában egy rendszeres és a fejlődésnek magasabb fokát mutató gyökeres átalakulást nyert — daczára az uradalom r< által ■ főleg 1874-től 1881. ■ évig szenvedett gi nagymérvű s többször ismétlődő árvízkároknak, te melyek úgy a jövedelmezőségre, mint a szűk- 1 eégből foganatosításba vett birtokrendezésre, rend- a kivüi akadályozó befolyást gyakoroltak s mind- el amellett az tapasztaltatok, hogy az uradalom h gazdasági üzemterv rendszerének egészen uj alapokon való megállapítása az uralkodó gazdasági viszonyok kellő tekintetbe vételével létesit- tetett, a mely egyrészt a piaczi és takarmányi termelést, másrészt az állattartás közötti helyes arányok fokozott mérvű létrehozását tűzte ki alapélvül. — Ily módon a gazdaság jövedelmez- g tetősének állandóvá tétele és a viszonylag legtar- ii tósabb jövedelmet ígérő tőkeberuházások mellett a