Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-03-27 / 13. szám

H i r e k. Tisztelettel felhívjuk lapunk olvasóit, akiknek előfizetése e hó végével lejár, hogy előfizetéseiket e hét folyamán megújítani szíves­kedjenek, hogy a nyomatandó lappéldányokról kéllő időben tájékozva legyünk, s hogy a lap szét­küldésében zavarok fel ne merüljenek. Az előfi­zetési dijak vidékről a „Békés kiadóhivatalának Gyulán* czim alatt postautalványnyal küldendők. Eljegyzés. Beliczey István főispán urnák megyeszerte ünnepelt bájos és kedves leányát Ilonát eljegyezte Pfeifer Antal fiatal birtokos, békésraegyei nagybérlő. A megye kö­zönsége .szive mélyéből osztozik szeretett fő­ispánja családi örömében es legjobb kivanatait fűzi az ifjú jegyespár kötendő szép házassági frigyéhez. Komáromi Alajos, jeles színművész, vá­rosunk szülötte, tegnap este lépett tel utolszor nyugdíjaztatása előtt a nemzeti színházban. Ez alkalommal Feuillet OctáV „Egy szegény ifjú története* került színre, melyben a búcsúzó sziumttvésznek ekklatáns alkalma volt beigazolni, hagy ■ igen jeles tehetség vonul le a világot je­lentő deszkákról a különben jól kiérdemelt nyu­galomba. — Komáromi Alajos egyik legrégibb tagja a nemzeti színháznak, melynek 28 éve, hogy kötelékében áll. A nyugalomba vonuló mű­vész 1500 forint évi nyugdijt fog huzni s a fő­város közelében levő Üllőbe költözik, ahol házat vett magának. Szülővárosa közönsége kegyelet teljes büszkeséget érez, hogy évtizedek során ré­szese volt ama dicsőségnek, mely Komáromi Ala­jos művészi szereplése által közvetve reá is há­ramlóit és szíve mélyéből csatlakozik ama kiér­demelt lelkes ovétiókhoz, melyekben jeles fiát pályatársai"■s a fővárosi közönség bucsufellépte alkalmából részeltették, kívánva, hogy a derék férfiút a Mindenható nyugalomba léptével is ál­landó egészséggel és jó kedélylyel áldja meg. — Lapunk tározójában közöljük Rákosi Jenő szép megemlékezését, melyet Komáromi nyugdíjba me­nése' alkalmából a „Budapesti Hirlap*-ban ir. A közigazgatási bizottság április havi rendes ülését a közbejövő húsvéti ünnep miatt nem 11-én, hanem már 4-én fogja tartani. ‘ A közmunka. Csapó Ferencz, kir. ke­rületi főmérnök, a közmunka és közlekedésügyi qiiniszteriumhoz vagy malitiát vagy vastag tá­jékozatlanságot eláruló jelentést tett Békés vár­megyének a vármegyebeli utak kiépítése terén állítólagosán • elért csekély eredmény, to­vábbá á közmunka összeírás állítólagos hiányos­sága tárgyában. A kerületi főmérnök vádaskodá­sainak'alaptalanságát ugyan misem czáfolhatja meg jobban, mint Baross Gábor közmunka és közlekedésügyi miniszternek az országos költség­vetés tárgyalása alkalmából mondott beszéde, mely­ben épen Békés vármegyét állítja fel követendő például, mint ahol a közmunka terén legnagyobb vívmányok s eredmények észlelhetők, miudazáltal érdekesnek tartjuk a legutóbbi közgyűlésnek a miniszteri leiratra hozott határozatát egész terje­delmében reprodukálni. „Olvastatott a nagymél­tóságú közmunka- és közlekedésügyi m. kir. mi­niszter urnák folyó évi február hava 3-án 53. sz. alatt kelt rendelete, a mely szerint Csapó Ferencz kir. kerületi főmérnök jelentésének alapján elért csekély eredménynek, nemkülömben a közmunka összeírás hiányosságának s végül a közmunkavált- sági összegek alacsonyságának okairól felvilágo­sító jelentéstételt kiván. Ezzel egyidejűleg olvas­tatott a megyei állandó választmány ide vonat­kozó véleménye. Az állandó választmány vélemé­nyével egybebangzólag, jóllehet a megye közön­sége azon örvendetesen s hálásan vett kiemelő nyilatkozatokkal, a melyekkel úgy a jelenlegi nagy- méltóságu közmunka- és közlekedésügyi miniszter ur a legközelebbi alkalommal, mint elődje pár évvel' ezelőtt az országgyűlés képviselöházában Békés vármegyének az útépítés terén kifejtett te­vékenységét s ennek üdvös s hasznos eredményi mintegy példaképen felhozni s azt dicsérőleg el- ösmerni méltóztattak a feljelentést tevő kerületi főmérnöknek minden alaposabb utánnézés s a he­lyi viszonyok kellő ismerete nélkül előterjesztett indokolatlan észrevételeit félreismerhetetlcnül meg- czáfolva látja s az útépítések iránt fennálló köte- lességi helyes és czélhoz vezető teljesítésének tu­datában a nagyméltóságu közmunka- és közleke­désügyi m. kir. miniszter úrhoz évenként felter­jeszteni szokott közmunka előirányzatra, illetve a közmunkaváltsági pénztár költségvetésére tel­jes nyugodtsággal hivatkozhatnék, — mindamel­lett is a- felolvasott miniszteri rendelet e megye tevékenységének kicsinyítését czélzatosan feltün­tető tartalma indokolt kétségeskedést támasztván az iránt, hogy a rendelkező minisztérium kebelé­ben e megyének az útépítés terén eddiggelé ki­fejtett működéséről s az elért eredményekről ki­merítően tájékoztató adatokkal birnáDak, annak megjegyeése mellett, bogy a rég múlt időknek az útépítés terén elkövetett, de az akkori idők vi­szonyainak s követelményeinek figyelembe véte­lévé! ~Ee1Iőén~7gazÖlhátó mulasztásáért a jelenlegi vármegye felelősségre nem vonható, feliratiiag határozza a megye közönsége a nagym. közmunka és közlekedésügyi miniszter ur előtt kifejteni, hogy midőn az 1883-ik évtől kezdve 16071.32 méter hosszú kőut építéséhez 283.521 frt45 krs ugyan­ezen idő alatt a 33. sz. átmetszésen Gyoménál 52 méter, a Fehér-Körösön Gyula mellett 78 mé­ter, a kettős Körösön Békésnél 138 méter s Do­boznál 117 méter, a Sebes-Körösön az úgyneve­zett foki-zugnál 108 méter s az ártereken Kőrös-Tarosánál 95 méter s Körös-Ladánynál 130.5 méter hosszú hidak létesítéséhez összesen 108.832 irt 89 kr s igy a fentebbi összeggel együtt 392.353 írttal, vagyis az 1883. évtől kezdve átlag 98.088 frt 60 kr költséggel járult, midőn a fentebb jelzett útvonalak kiépítéséért kőzmunka- váltságai pénztára terhére 105.015 frt 73 krral vau tartozásban, 8 a múlt évben a gyoma-endröd és szarvas-szentandrási megyei utaknak legkésőbb két év alatt leendő kiköveztetését 164 ezer frt költséggel elrendelte s egyszersmind ezen rendkí­vüli közgyűlésében a sárréti községek közleke­dési viszonyaira való tekintettel s az azokon való könnyítés végett egy sárréti vasút kiépítésére 400,000 frt, a déva-ványa-gyomai helyi érdekű vasút kiépítésére pedig 40,000 frt áru törzsrész­vény megvételét határozta el, midőn ezen a köz­lekedési viszonyok könnyebbé tételére áldozott nagymérvű s tisztán a közmunkaváltsági pénztár terhét képező kiadások mellett, ugyanezen pénz­tárból a ki nem épített utak, nemkülönben a fen- álló nagyszámú hidak és átereszek javítási költ­ségeit s végül 5 útfelügyelő s 70 utkaparó évi fizetéseit is fedezi, midőn a legnagyobb szigorral foganatosíttatni rendelt közmunka-összeírás úgy a járási főtisztviselők mint a megyei közigaz­gatási bizottság által évről-évre kellő pontos­sággal felülvizsgáltatik, midőn e megye lakossága a túl magasan osztályozott földjei után magas adóval s legtöbb helyen az állami adókat is meg­haladó vizszabályozási költséggel van különben is erősen terhelve, s midőn az eddigelé épített utak előlegesen pár évvel készített töltés alappal bír­tak s középen 3 méter szélességben idomított kövekkel készíttettek, a jövőben építendő utaknak főldmunkálata pedig már szintén elkészítve van­nak, akkor az otépités czéljából tett áldozatok, az elért eredmények s általában a közlekedési vi­szonyok javítására irányzott tevékenység nem ki­csinyelhető, a közmunka-összeírás hiányosnak nem mondható, a közmunkaváltsági összegek emelése nem követelhető, az útépítés mikénti foganatosí­tására vonatkozólag pedig a helyi viszonyokkal teljesen tájékozatlannak látszó főmérnök által ta­nács egyátalján nem adható. A gyulai negy.veuuyolczas párt folyó hó 20-áo az uradalmi magtar előtti térségen rend­kívül népes közgyűlést tartott; összejött mintegy kétezer ember, ezek között a választójoggal biro polgárok nagy zöme. Pártelnöknek megválasztot­ták egyhangúlag J antsovits Emil ügyvédet, alelnökóknek V é g h Józsefet, Sál Sebestényt és Sóvári Józsefet, jegyzőnek ,R á c z Jánost és a 100 tagból álló végrehajtó bizottságot. A közgyűlésnek a párt végleges szervezésén kívül már a meghívóban jelzett czélja volt a képviselő- jelölt kikiáltása is. Sál Sebestény alelnök jelölt­nek H a j ó s s y Ottó ügyvédet hozta indítvány­ba, mely jelölés a megjelentek részéről egyhangú­lag el is fogadtatott. Nyomban küldöttséget me­nesztettek a jelölt lakására, ki a közgyűlés színe előtt megjelenvén élénk éljenzéssel fogadtatott. II a j ó s s y emelvényre lépvén rövid beszédben foglalkozott és czálolta ama kifogásokat, melyek felléptetése ellen állítólagosán felbozatnak és ki­jelentette, hogy a párt megtisztelő bizalmát kö­szönve és azelőtt meghajolva elfogadja a negyven- oyolczas párt képviselő jelöltségét. Egyúttal ki­jelentette, hogy érdemleges programmbeszédét akkor lógja elmondani, amidőn erre a párt ré­széről felfog szóllittatni. Jantsovits Emil alelnök- nek a párt összetartását hangsúlyozó zárszavai után a közgyűlés feloszlott. A járványok — fájdalom — még mindég állandó rovatunkat képezik. A hét folyamán a hólyagos himlő kiütött Szarvason az Ó-Szöl- lőskertben levő iskolában, melyet hatóságilag be is zárattak; a himlő különben egyre szedi áldo­zatait még az egész megyében. A járvány meg­szűntével csupán Szent-Andrásról jött a várme­gyéhez tudósítás, ahol a vörhenybetegség e hét folyamán már nem mutatkozott. A kir. törvényszék csődöt rendelt el Deutsch Zsigmond gyulai bejegyzett rö­vidáru kereskedő ellen, A követelések bejelen­tésének határnapjául május 9-ike tüzetelt ki: tömeggondnok: Hoffmann Mihály, helyet­tese : Moldoványi Gyula ügyvéd. A sorozás a hét folyamán Gyulán minden nevezetesebb incidens nélkül zajlott le. Az ered­mény, mint előre is látható volt, oly silány, aminö még sohasem volt A járásra nézve az ujoncz ál­lítás hétfőn és kedden tartatott következő ered­ménynyel : Az I. korosztályban előállittatott 92 hadköteles, ezek közül besoroztak a közös had­sereghez 9 katonát, a népfelkeléshez 25-öt fegy­verrel, 46-ot fegyver nélkül; — a II. korosztály­ban előállittatott 78 hadköteles, ezek közül be­soroztak a közös hadsereghez 1 (mondd egy) ka­tonát, a népfelkeléshez 24-et fegyverrel, 40-et fegyver nélkül; — a III. korosztályban előállitta­tott 74 hadköteles, — ezek közül besoroztak 4 katonát a közös hadsereghez, — 8 egyént a hon­védséghez, a népfelkeléshez 27-et fegyverrel és 26-ot fegyver nélkül. Felülvizsgálatra utaltak 5 egyént. A járás e szerint adós marad 11 katoná­val és 2 póttartalékossal. Gyula városára nézve az ujouczállitás következő eredményuyel folyt le; az I-ső korosztályban előállittatott 140 had­köteles, ezek közül besoroztak a közös hadse­regbe 20 katonát, a népfelkeléshez 60-at fegyver­rel, 42-őt fegyver nélkül; — a II. korosztályban előállittatott 164 hadköteles, besoroztatok 4 ka­tona, 62 népfelkelő fegyverrel, 69 fegyver nélkül, — a Ill-ik korosztályban előállittatott 116 had­köteles, — besoroztatott 7 katona, 11 honvéd, 49 népfelkelő fegyverrel, 38 fegyver nélkül, fe­lülvizsgálatra küldetik 14 hadköteles. Ezek szerint a város adós maradt a közös hadseregnek 19 ka tonával, 4 póttartalékossal, sőt a honvédségnek íb 6 egyénnel. Csabán az ujouczállitás holnap veszi kezdetét. A gyulai csizmadia ipartársulat a nép­felkelési felszerelésekből 1000 pár bakkancsra kapott megrendelést a honvédelmi minisztertől. A társulat 3000 párnak elkészítésére vállalkozott volt; de a nagy konkurrenczia miatt csak ennyi jutott rá. Finta Ignácz polg. iskolai tanárt fájdalmas csapás sújtja. Édes anyja Finta Jánosné folyó hó 17-én Kovásznán, Erdélyben meghalt. A ne­vezett tanáron kívül szerető férj és számos gyer­meke fájlalja az 55 évet élt derék nő elhunytét. Béke poraira 1 A Pesti Hírlap hétfői száma zenemellék­letül közli Jancsovics Margit kisasszony által zenére irt kitűnő sikerű „románc z*-ot, melynek humoros szövegét F á b r y Sándor gyomai h. főszolgabíró irta, s mely zenedarabbal a „Békés* szerzők szívességéből még múlt hóban kedveskedett olvasóinak. Tánczestély a Komlóban. Áchim Zsig mond, Hidasi Jenő, Fopovics Szilveszter, Ventilla György és Winkler Lajos fiatal tánczosokból álló rendezőség alakult egy böjti mulatság tartá­sára melynek színhelyéül a Komló vendéglőt tűz­ték ki. Ha az időjárásnak áprilist sem váró hal­latlan szeszélye az éjjeli órákban nem rontotta meg a mulatságot, az előkészületekből s különö- gr n az arra hivatott rendezőség ügybuzgalmából következtetve fényes sikerű estélyről lesz alkal­munk reflektálhatni, melyben tánczkedvelő intel- ligentiánk tagjai nagy számban vettek részt. Göndöcs Benedek apát-lelkész és D o b a y János polgármester csütörtökön éjjel utaztak fel a fővárosba az országos iparos-értekezletre, a me­lyen az ipartestületi köteléken kívül álló gyulai iparo80sztalyt fogják képviselni. Az országos ipa­ros értekézleten képviselve vannak megyénkből a csabai, orosházi, szarvasi békési, inezö-berényi s tót-komlósi ipartestületek is. Házasság. Folyó hó 24-én délután tartotta esküvőjét az élesdi ref. templomban Simon Lajos vasúti raktárnok Kiss Jolán kisasszoDy- nyal, Kiss Mihály nyug. városi jegyző kedves leá­nyával. — Fogadja az uj pár őszinte jó kivána- tunkatl A megyénél vezetett vízi könyvbe el­sőnek id. báró Wodiáner Albert gyoma-en drődi uradalmában leyő vízi csapolást jegyezték be: a megyéhez bejelentett többi vizvédmüvek még pótlásra várnak, mielőtt a törzskönyvbe je gyeztetnének. A földművelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi minister a közigazgatási bizottsághoz inté­zett leiratában helybenhagyta utóbbinak határo­zatát, mely a gyulai iparostanoncz iskola költsé­geinek fedezésére 2°/0-os községi pótadó kiveté sót rendeli el, a miniszterterium egyben elrendeli, hogy a város a pótadó kivetésének engedélyezé­sére a belügyministernél tegyen lépéseket. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a gyulai polgári iskola 1886/7 évi költségeinek részbeni fedezésére 1240 frt államsegélyt tett fo- lyóvá. A közmunka- és közlekedésügyi minisz­ter a gróf Almássy Kálmán által s a gyula-várii ó-majortól a gyulai ó-várig létesítendő lóvonatu vasutat véglegesen engedélyezte. Mint értesültünk a lóvonatu vasút még a tavasz folyamán log el­készülni. A békésmegyei tákarékpénztár f. hó 24-én délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését, melyen részlvett 30 részvényes 274 szavazattal. Az elnök W enckheim Frigyes gróf családi körülmények miatt akadályozva lévén a megjele­nésben, a közgyűlés Göndöcs Benedek apát lelkészt kérte fel elnöklésre. Felolvastattak és helyeslő tudomásul vétettek az igazgatósági és felügyelő bizottsági jelentések, (a takarékpénztár múlt évi üzleti eredményéről szóló kimutatást la­punk múlt heti számában közölvén, eme jelenté­sek bővebb ismertetésétől tartózkodunk.) A 29,152 frt 30 krból álló tiszta jövedelem következőleg osztatik fel : igazgatósági, felügyelő-bizottsági s tiszti jutalékokra 3568 frt 79 kr, — 1000 darab részvény után osztalékul 22 Írtjával 22,000 frt. Nyugdij-alap gyarapítására az intézet tulajdonát képező 73 darab részvény osztalékán felül 1500 frt, — 1887-ik évi számla javára 1400 frt, — a gyulai nő-egyletnek 100 frt, az iparos ifjúsági egyletnek házépítési alapra 75 frt, a polgári is­kolának 50 frt, az ipartanoncz iskolának 50 frt, felekezeti iskolákba járó szegény gyermekek ru házatára 100 frt, orosházi szegényeknek 50 frt, iparos tanonezok által rendezendő kiállítás költ­ségeire 50 frt, központi hivatalszolgának jutalom 50 frt, időközbeni segélyezésekre 108 frt 51 kr. Miután a tartalék-alap az 50,000 forintot elérte, a közgyűlés elhatározta, hogy eme összegnek 1887 -iÉc évben befolyandó kamatjövedelméből egy külön rendkívüli tartalék-alapot állít fel. Végül még felemlítjük, hogy Ugrai György szolga 25 évi hü szolgálata után nyugdijjaztatott évi 150 frt nyugdíjon kívül 50 frt kegyadománynyal. — Ezzel a közgyűlés alig egy órai tanácskozás után befejeztetett. Békésen Kocsor Erzsébet 30 éves paraszt- aszszony, mig férje halott virasztóban volt, ki­szökött a házból és a Körös-csatornába ugrott. A szerencsétlen nő már több Ízben kísérlett öngyil­kosságot, de most már sikerült is neki. Veszett eb járt Öcsödön a veresbázi ta­nyák között s három gyermeket megmart, akik azonban rögtön részesültek orvosi segélyben. öngyilkosság. Békésen folyó hó 19-én az esti órákban azon hir futotta be a várost, hogy Rózsa Károly ügyvéd főbe lőtte magát, mely hir csakhamar valónak is bizonyult. A szerencsét­len, igen tehetséges ember volt, de az utóbbi idők­ben gyakran mértéken felül ivott, eme tettét is ittas állapotban követte el. Temetése folyó hó 21 én ment végbe nagy részvét méllett. — Béke poraira ! Színészet Békésen. Békésre folyó hó 22-én érkezett meg az Aranyosi Gyula műveze­tése alatt álló 20 tagot számláló színtársulat, s folyó hó 24-én kezdte meg, Csiky Gergely leg­újabb vigjátékával „A Jó Fülöp^-pel előadásai sorát, melyek mindössze csak egy bérletre fognak terjedni. — A darab, itt először lett adva s a választás sikerült volt, amennyiben a közönség a Csiky darabokat kedveli. Az előadás pedig ke- rekded és összevágó volt, kitűntek : Krasznayné (Matild) ki a női főszerepet jól alakította s mivel amúgy is kedves színpadi alak, úgy nyílt jele­netben, mint felvonás közben számos és megérde­melt tapsokat aratott, s úgy látszik a közönség kegyét sikerült megnyernie. Krasznay a czim- szerepben igen jó fiú volt, ki jósága által Pry Pálként mindég .kellemetlenséget okoz barátainak csupa baráti jóindulatból s ő is több ízben lett tapsokkal jutalmazva ; Miskolczi (Góth Mátyás) nagy igyekezettel játszta a meggazdagodott s gentriskedni akaró vasárust, a többi szereplők pedig szintén eléggé megállták helyeiket. •— Szombaton folyó hó 26-án „Nézd meg az anyját* került színre. Szarvason Baginyi Pál kalapos mester szép ifjú neje f. hó 19-én este 7 óra tájban eltűnt, s hollétét a sok irányban megindított kutatás da­czára nem sikerült megtudni. A szegény beteg nő már két hó óla beteg volt, s lázrohamában kel­hetett végzetes útjára, melyről alaposan hiszik, hogy a Körös folyóhoz vezetett, mire nézve tám­pontot nyújt a híd karfáján talált s az övének felismert kendő is. Az eltűnt nő négy árvát ha­gyott maga után. Pocsaji Mihály békési illetőségű honvéd- káplár Nagyváradon f. bó 23-án a honvédlakta­nyában fegyverével szájába lőtt és azonnal ször­nyet halt. Végzetes tettének oka mint mondják bizonyos gyanúsítás volt, melyet állítólagos hűt­len kezelése miatt támasztottak ellene. A Szent-Annától Kis-jenőig vezetendő helyi érdekű vasút a megvalósulás küszöbén áll. A közmunka és közlekedésügyi miniszter a na­pokban adott be törvényjavaslatot a képviselő­házhoz, melyben felhatalmazást kér, bogy az aradi és Csanádi egyesült vasutak Arad-Borossebes- Buttyini fővonalának íszent-Anna állomásból ki- indulój Edelspacher és Csernovits Simánd közsé­gek érintésével a nevezett vasutak kétegyháza- kisjenői szárnyvonalának Kis-Jenő végállomásához csatlakozó helyi összekötő vasutvoualuak kiépíté­sére és üzletére az aradi és Csanádi egyesült va­sutak részvénytársaságának az engedélyt kiad­hassa.! Törvényszéki csarnok. (Kettős házasság. — Hivatali hatalommal való visszaélés.) 1887. márczins 7. 3L Turbucz Bartal Fóron ez házasságra lépett Kovács Máriával még 1871-ik esztendőben; együtt is éltek, de vajmi rövid ideig, mert amint Blahut uram mondja, szeretőt tartott az asszony, sőt saját magát eladta 100 o. é, frtért egy fa­lusi korcsmárosnak, ahol árulta a bort s pálin­kát és csalogatta az országút közönségét a korcs­mába. — Ezen asszonyi állhatatlauság annyira elkeserítette a férjem uramat, hogy egész 1879. január 8-ig búsult egy folytában, akkor aztán megismerkedvén mostani hitves társával, Pikó Erzsébettel, Dobozon a református hitvallás szer­tartása szerint ezzel kelt egybe. De hát bizony kitudódott az ő turpissága s azért, mert hazard üzelmet űzött feleség dolgában, a törvényszék kettős házasság büntette miatt másfél évi bör­tönre ítélte. — Az ügyész és vádlott felebbezett. II,. 1887. márexius 10­1886. évi deczember 25-én színtársulat te­lepedett le Vésztő községben. S oly nagy volt a mondott napon a tolongás, hogy Földeei Gergely és élete párja alig-alig tudtak a pénztárig elver­gődni épkézláb; lévén minden pillanatban azon veszélynek kitéve, hogy a tömeg palacsintává nyomja őket azzal a pár tojással együtt, amit belépti dij fejében magukkal hoztak. — Biró Gergely is elment színházat látni kótyagos fővel, mert hát kapott egy potya jegyet a primadon­nától, a ki náluk tanyázott. 8 mert türelme el­hagyta, nyakon ragadta Földesi Gergelynét és hallatlan durvasággal úgy megtaszitotta. bogy majd hanyatt esett. Mi természetesebb, mint az, hogy Földesi Gergelyben felpezsdült a szittya vér és a rakonczátlau Biró Gergelyt úgy kipeu- deritette az utczára, hogy alig tudott lábára állam. — Most azonban a rendűek őre, Mike Ferencz községi hadnagy is közbelépett és atyai oktatásban részesítette Bírót, de ez a helyett, hogy a szép szóra hallgatott volna, mellén ra­gadta a hadnagyot s bántalmazta. — Színház után Mike Ferencz a henczegö legényt színe elé idézte 8 rendőri hatalmánál fogva megdorgálta; ámde nem azért itta meg Gergely az árendás drága borát, hogy engedje magát lepiszkolni, ha­nem opponált a községi hatalomnak nagy garral. Erre aztán Mike Ferencz kilátásba helyezte a képen veretést, a mit csakhamar tett is köve­tett, mert Biró Gergely annak lehetőségét két­ségbe vonta A hadnagyi nimbus pedig megkö­vetelte, hogy az alattvaló a lendőreég plenipo- tenciáját kézzelfoghatólag megismerje. — így aztán a törvényszék Biró Gergelyt hatóság elleni erőszak büntette miatt bat havi börtönre, Mike Ferenczet pedig hivatali hatalommal való vissza­élés vétsége miatt 30 frt pénzbüntetésre ítélte, Biró Gergely s a büntetés súlyosbítása végett terhére a kir. ügyész felebbezett. Mike Ferenci irányában az ítélet jogerős.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom