Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-04-03 / 14. szám
I Szigethy Lajos I ée váltó ügyvéd márczms ho 26-an esteli 10 órakor élte 68 évében rövid, de súlyos szenvedés után meghalt. A gyászeset nem volt meglepő, mert bármily nehezen lehetett a kimúlás gondolatával családjának, barátainak és hozzátar totóinak kibékülniük, a betegség súlyos folyama kivált az utolsó napokban legkisebb kétséget sem hagyott fenn, hogy a földi végnek be kell követ keznie. És mindennek daczára a bekövetkezett halál hire mely még az éj folyamán terjedt el, igaz bánatot, őszinte részvétet keltett a legszélesebb körökben, társadalmunk minden körében. És ezen részvétet a boldogultnak különösen a közügyek terén kifejtett sikerdus nagy tevékenysége teljesen ki is érdemelte. A vármegyének alig van bizott aága, melynek a boldogult, vagy elnöke, vagy tagja ne lett volna, pedig nála a tiszteletbeli hí vatal nem maradt üres dekórumnak, mert ö lelki ismeretesen megfelelt mindama kötelezettségeknek melyek a bizalmi álláshoz kapcsolódtak. Gyűl városa nem volt ugyan szülőhelye, de ő évtize dekre terjedő Gyulán lakása'után annyira érdek lődőtt e város ügyei iránt, hogy őt e tekintetben senkiaem tudta túlszárnyalni. A városház nagytér mében ama helyen, melyen őt évtizedeken át oly annyira megszoktuk, hogy alig emlékezünk köz gyűlésre, melyről elmaradt, tanácskozási tárgy melyhez sohasem keresve, hogy népszerű lesz, .avagy nem, amit mond, hozzá ne szóllott volna, halálával oly ür maradt, melyet nem egy hamar fogunk betölteni tudni. A vármegye ház, városház és takarékpénztáron kitűzött fekete lobogók méh tán hirdették az ő közhasznú tevékenysége szín helyének gyászait Életrajzi adatát a következők ben foglaljuk össze: született 1819. évi julim 23-án Aradvármegye Boros Sebes községében, ahol atyja Szigethy József jegyző volt. Elemi is kóláit Orosházán végezte, a gymnásiumot Mező fierényben és Szarvason látogatta, a jogot Pápái tanulta. — Az ügvédi vizsgát 1842-ben tette le, -mely évtől kezdve 1848-ig mint ügyvéd Aradon telepedett le. 1848-ban Török Gábor, Arad vár megye kormánybiztosa mellé titkárrá neveztetett ki, majd mint nemzetőr tényleges részt vett szabadságharcéban. Az 50-es évek elején állam ügyészi helyettes volt Aradon, hol mint alügyész előbb Gyulára, később hasonminőségben Nagy Váradra tétetett át, ahonnan rövid idő múlva is mét Gyulára neveztetett ki törvényszéki bírónak mely állásától 1861-ben vált meg, s ettől kezdve mint ügyvéd szerepelt; ez idő alatt annyira össze fort Gyulával és az itteni társadalommal, hogy élhunytakor a város, melynek egyik leghübb fia volt, társadalmi külknbség nélkül osztozik a vesz teség fájdalmában. Eme veszteség fölötti fájdalom és a család iránti őszinte részvét impozánsan nyíl vánult a boldogultnak végtisztességén, melyen i kellemetlen idő, a szó szoros értelmében zuhogó zápor daczára rendkívül nagyszámú közönség se reglett össze. Az egyházi gyászszertartást evan gelikus ritus szerint H a a n Lajos csabai lelkész az elhunytnak fiatalkori barátja s iskolatársa tel jesitette, emelkedett szellemű gyászbeszéddel hatva meg a koszorúkkal borított ravatal körül álló család, jóbarát és tisztelők seregét. A teme tőben pedig Jantsovits Emil ügyvéd igen szép sirbeszéddel tolmácsolta az ügyvédi karnak Nesztora elhunyta fölött érzett igaz bánatát és Őszinte részvétét. A halálesetről kiadott gyászje lentés következő: „Özv. Szigethy Lajosné szül Hász Luiza a maga, valamint egyetlen leánya Mária s ennek férje Králicz Gyula s ezek gyermekei Gyula és Lajos; úgy a boldogultnak testvérei : Szigethy Klementina özv. Nyéky Alajosné, Szigethy Piroska Dömény Lajosné, nemkülönben sógor és sógornői: Kászonyi János és neje Hász Mária ; Hász Sándor és neje Nikolics Mária, özv Hász Antalné szül. Paradajzer Hermina és Dömény Lajos, úgy számos rokonok nevében tudatja a gyöngéden szerető jó férj, apa, após, nagyapa, testvér, sógor és rokon Szigethy Lajos, köz- és váltó ügyvédnek 1887. évi márczius 26-án esteli 10 órakor, élte 68-ik s boldog házasságuk 43-ik évében, rövid szenvedés után történt gyászos elhunytét. A boldogultnak földi maradványai f. hó 28-án d. u. 4 órakor fognak az ev. luth. hitv szertartása szerint a helybeli ev. ref. sirkertben örök nyugalomra tétetni. B.-Gyula, 1887. márcz hó 27. Áldás és béke hamvaira 1 , A békési dal-egylet alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyási záradékkal ellátta. A békésbánáti ev. reform, egyházmegye ez évi közgyűlése április hó i4. és következő napjain tartatik meg Nagy-Becskereken. A közgyűlés d. e. 8 órakor veendi kezdetét. Főbb tárgyai lesznek: Szavazatbontó küldöttség jelentése; egyházkerületi közgyűlési és konventi határozatok; esperesi általános jelentés; canoni látogatási jegyzőkönyvek; körlátogatók jelentései; országos közalapi ügy missiói bizottság alakítása s intézkedése; segély kérvények; páncsovai részletkötvények kisorsolása; egyházkerületi képviselők lelkészjelölő bizottsági tagok választása; levéltár rendezési ügy; fölterjesztés s szegedi egyházból ; battonyai lelkészi hitlevél számadások megvizsgálása; özv. árva pénztári ügyek; egy házm'egyei költségelőirányzat stb. Ugyanezen alkalommal április i4-én d. u. 5 órakor lel készegyesületi közgyűlés lesz, melyen Csik Lajos debreczeni főiskolai hittanszaki tanár fog a belmissióról felolvasást tartani. — Ugyan ezen alkalommal jelezzük, hogy a tiszántúli ev. reform, egyházkerület közgyűlése pedig f. évi május 9-én veendi kezdetét, amelyet megelőzőleg április 28 s következő napjain tanitóképességi vizsgák tartatnak; és pedig oly módon, hogy az Írásbeli vizsgák ápr. 28-án a szóbeli és gyakorlati vizsgák pedig a kö vetkező napokon lesznek. Az első böjti mulatság. A lefolyt hó 26-án a Komló-vendéglőben megtartott tánczestély sikere kiváló érdemei közzé tartozik városunk ifjúságának, kik a résztvevő kedves társaságnak nagyon kellemes órákat szereztek. Az általános jó kedv volt az, mi a kora hajnali órákig együtt tartotta az egész társaságot, s ez általános vidám kedélyt leginkább Badé Pistának ez alkalommal is kitűnőnek bizonyult és sok tanulást és nagy haladást mutató, egész modern müsorozatú ze néje idézte elő; a derék zenekar nagyon megér demli az utóbbi időben iránta tanúsított kitün tető figyelmet. Az estély részesei voltak : Jantso vita Emilné, Kliment Gyuláné, Kalmár Mihályné Bodoky Károlyné, Szentmihályi Lajosné, Szabó Andorné, Védel Károlyné és Schröder Kornélné úrnők. — Jantsovits Margit, Szentmihályi Mariska Kliment Margit, Szabó Ilona, Nagy Aranka, Vó del Ilonka, Ladies Irén, Köpf nővérek, Bodoky Erzsi és Kalmár Ilona k. a. Halálozás. U r s z i n y i Andor földbirto kos, a megyei törvényhatósági bizottságnak vi rilis tagja márczius 28-án este 8 órakor Csabán meghalt. A gyulai vármegyeházán gyászlobogó hirdette, hogy a megyei közéletnek egyik veterán bajnoka, költözött el az élők sorából; a gyász eset élénk részvétet keltett, mely részvét méltó viszhangjául lapunk tárczájában, Nagy Károly megyei árvaszéki elnöknek, mint az elhunyt kor társának, a boldogult közhasznú tevékenység* tanújának, igen szép nekrológját közöljük ; — : család által kiadott gyászjelentés következően szól Urszinyi Béla, leánya: Margit és Urszinyi Dezső számos rokonok nevében is mély fájdalommal lentik, forrón szeretett édes atyjok, illetve nagy atyja: Urszinyi Andor földbirtokosnak foly évi márczius 28-án esteli 9 órakor, élete 73-ik évében, hosszas és súlyos szenvedés után bekö vetkezett gyászos elhunytét. — A boldogultnak földi maradványai márczius hó 30-án délután 3 órakor az ág. evang. hitvallás szertartása sze rint, a felsővégi temetőben levő családi sírbolt ban helyeztettek örök nyugalomra. Áldás emlé kezetére 1 A járványok krónikájából. A megyéhez múlt hét folyamán beérkezett hivatalos jelentések szerint U j-K igyóson a kanyaró, Szent- Andráson pedig a vörheny megszűnt. Ellen ben kiütött a kanyaró Kétegyházán és Öcsödön, utóbbi helyen rendkívül heves mértékben és különösen az iskolás gyermekek között amiért is az összes iskolákat be kellett zárni. — Csabán pedig a hólyagos himlő ütött ki és öltött erősen járványos jelleget. Az ügyvédi kamarából. Rózsa Károly bé'kési ügyvéd, elhalálozása folytán az aradi ügyvédi kamara lajstromából töröltetvén, irodája ré szére gondnokul Tóth Ede békési ügyvéd rendeltetett ki. Az orosházi takarékpénztár, közgyűlés határozat folytán száz forinttal az „erdélyi közművelődési egylet“ alapitó tagjai közé lépett és ezer forint alapítványt tett egy orosházi kórházi ágyra. Bácsi Lajos szab. állományú hadnagy, orosházi közigazgatási gyakornoknak a honvédség kötelékéből kérelmezett kilépése, viselt tiszti rang fokozatának megtartása nélkül engedélyeztetett. Wenckbeim Frigyes gróf tízezer forinttal az aradmegyei hitelszövetkezetbe lépett, az * szeget a szövetkezet biztosítéki alapjának javára kötve ki. Zöldy Géza, a kir. törvényszéknek tehetséges és szorgalmas aljegyzője, eme állásáról lemondott, és mint ügyvédjelölt fogja az ügyvédi vizsga igényelte praxist eltölteni. A törvényszék mindenesetre igen hasznos és tevékeny erőt fog benne nélkülözni. A népfelkelési felszerelések egy része a budapesti kereskedelmi s iparkamara s az országos iparegyesület képviselőinek közbejöttével a honvédelmi minisztérium által a vidéki párosok közt kiosztattak. Mint távirati értesülés alapján lapunk múlt heti számában jeleztük, gyulai csizmadia ipartársulat 1000 pár bak- kancsra kapott megrendelést, Gyulán kívül a s a b a i ipartestület 1000, a békési ipar- testület 1000, és a szarvasi ipartestület ) 800 pár bakkancsra kaptak rendelést. Égy női aranykarperecz veszett el a Komló“-ban tartott szombat éjjeli Krauczchén alkalmával. A becsületes megtaláló illő jutalomban részesül a rendőrkapitányi hivatalban. Uj orvos Gyulán. Dr. Berkes Sándor ko márommegyei udvari községi orvos Gyulán tele pedett meg. A fiatal orvost jó hírnév előzi meg, amennyiben Dr. Tauffer Vilmos egyetemi tanárnak huzamosb időn át segédje volt. Öngyilkosság. Fias Károly volt tímár, ak azonban mesterségét már régóta nem folytatja márczius 31-én este Összeveszett lakónőjével, mialatt utóbbi a szomszéd házba ment át, azalatt ö a színben levő gerendára akasztotta magát, hazajövő asszony rémülve vette észre a házigazd szörnyű tettét, de a helyett hogy a kötélről levágt; volna, a városházára szaladt ijedtében; mire rendőrség is kijött, a hulla már egészen meg volt meredve. Sajátságos, hogy az öngyilkosnak neje két évvel ezelőtt szintén úgy halt meg, hogy fel akasztotta magát. Halálozás. Békésen f. évi mártius hó 30-án szenderült jobb létre Gottfried Mózes éle tének 73-ik, boldog házasságának 50-ik évében rövid szenvedés után. Temetése 31-én délután órakor ment végbe, a szakadó esőnek daczára nagy részvét mellett; a gyásszertartást Kohn bé kés-csabai főrabbi végezte magyar nyelven. Béke hamvaira 1 Színészet Békésen. Márczius hó 26-ác „Nézd meg az anyját, és vedd el a leányát“ ke rült színre, csekély számú közönség előtt. A da rabról szólva, ez kifogástalanul ment s a szerep lók jobb pártolásra méltó igyekezettel játsztak kitűntek: Szabóné (Visky képviselő neje), Krasz nayné (Edit), Miskolczi (Pécsy Tamás) s Krasznay (Lajos) szerepében. Vasárnap népelőadás volt, leszállított belyárakkal, de bizony ez sem mondható anyagilag sikerültnek, habár „Boriczki Dani, repülő^ csizmadia“ adatott is s a jelenvoltak ige jól mulattak ezen ódon bohóságon. Kedden „Eg_ katona története“ adatott ismét gyérközönség előtt, Ezen darabban mutatta be a társulat drámai ké pességét s valóban ez oldalról is előnyösen, kü lönösen Aranyosi, ki Renó János szerepében ex celláit. Szabóné előbb (Madlén), később pedig (Adrienné) szerepét helyes felfogással játszta, Krasznayné igen kedves „Velentin“ volt, valamint Krasznay csinos (Raoul) hadnagy, megemlítésre mél tó még Miskolczi (Samboran őrmester) ki szerepét igen jóizü humorral játszta, s számos tapsot aratott. Szerdán Szigligeti vigjátéka : „Házassági három parancs“ került szinre valamivel több közönség előtt, meiy igen élvezetes estét töltött. — Csötör tőkön Szabóné Róza jutalmául: „A lőcsei fehér asszony“ adatott volna, de az előadás a kedve- zőteul idő miatt elmaradt s pénteken, f, hó 1-én adatott itt először, meglehetős számú közönség előtt, a darab Jókai Mór hasonczimü regénye után lett írva, s inkább látványos volna, amit ly kis színpadon bajos produkálni, a dobsinai jégbarlangot ügyesen állították elő ; a jutalma zandó Szabóné, a czimszerepet játszta s pedig igen ügyesen, sok tapsot aratott, ugyszinte Ara nyossy (Fabricius) is, ki ismét igazolta, hogy szerepét tanulmányozta, megemlítésre méltó még Miskolczi (Alanda), Krasznay (Belleville) és Radnay (Korponay) szerepében. — Szombaton „Budavár megvétele.“ Vasárnap pedig „Drótos tót“ kerül szinre. Ugyanekkor délután érkezik meg a nem zeti színház kitűnő tragikája Jászai Mari, kit si került a társulatnak két előadásra — melyek ajbér ház dísztermében fognak tartatni — megnyerni. A művésznő hétfőn f. hó 4-én „Lecouvreur Adrienne“ kedden pedig „Deborahu czimü színmüvekben fogja a czimszerepet játszani. Törvényszéki csarnok. Az orosházi csendőr-gyilkosság. (1887. márczius 24.) Még bizonyára élénk emlékezetében van a közönségnek az a vakmerő gyilkosság, mely 1885 november 11-én délután 5—6 óra közt az orosházi határban levő kakasszéki puszta közelében elkövettetett. A bűntett története röviden a következő: 1885. év őszén egyik uradalomból négy ló ellopatott; az uradalmi ispánnak tudomására jutott, hogy a lopott lovak Tompái Báláz h.-m.-vásárhelyi lakos tanyáján vannak. — Följelentést tett hát a csendőrséguél a nyomozat eszközlése végett, maga az őrsparancsnok, Szé- nássy József, Mankó György csendőrrel mngje- lent Tompái Balázs tanyáján; hol az udvaron egy gyékényfedelü kocsit talált, a kocsiderék pedig tele volt jó fajta szűz dohánynyal. Majd az istállóba mentek s ott láttak két pej lovat, meg egy sárga csikót. — Szénássy őrsparaucs- nok gyanúsnak találván a lovak járlatát, felszólította Tompái Balázst arra, hogy fogjon be, mert a dohányt, úgyszintén Tompáit s a magát Farkasuak nevezett egyént az orosházi járásbírósághoz be fogja kísérni. — Megindultak bát Orosháza felé, a kocsin ült Tompái, ki a lovakat hajtotta; továbbá FaikaB János és Molnár István, orapai Balázs 18 éves kis bérese/ — a két csendőr pedig a kocsi két oldalán lovagolt; mielőtt azonban elindultak volna, a csendőr-őrs- parancsuok átkutatta a kocsi derekát, hogy nincs-e ott valami fegyver, melylyel a zsiványok ellenük támadást intézhetnének. A kakasszéki tanya közelében Tompái Balázs lekéredzett a szekérről; ugyanakkor leszállt a lováról Szó- nássy csendőr és felügyelt Tompáira. Eközben a kocsmái maradt Mankó cseudör felszólította a kocsin maradt Farkast, hogy szálljon le ő is, ámde ez a helyett, hogy leszállt volna, a lovak közé csapott és el vágtatott. — Mankó azt hívén, hogy a lovak maguktól indultak meg, utánuk nyargalt s eléje került a kocsinak ; erre Farkas rögtöu leugrott a kocsiról s egymásután két lövést intézett Mankó csendőrre, melyek közzül egyik a sértett gyomrába iuródott be. — Ezt látván Széuási csendőr, társának segélyére sietett, de mire a lövöldözéstől nekivadult lovát megfékezhette, már akkorára Tompái elérte a kocsit s a gyeplőt kezébe fogva, gyors vágtatáar sal a tanyák közé hajtott s Farkast azon szavakkal biztatta: „Az anyja istenét, ha elkezd- ted, hát lődd is agyoal“ Farkas meg is fogadta a tanácsot, mert összesen tizennégyszer lőtt az őket üldöző Szénáséi csendőrre, ki a lövéseket ötször viszonozta is s a lóggós lovat agyonlőtte, a másikat pedig megsebesítette; egy golyó pedig a kocsikast lőtte keresztül s csak az isteni gondviselés mentette meg az ott sunyitó Molnárt, a kis bérest, hogy ő is halál fia nem lett. — Szénásai, ki megbokrosodott lováról le- szállva, üldözte a zsiványokat, — látván azt; hogy besötétedik, felhagyott az üldözéssel. Míg ez az ádáz lövöldözés tartott, az alatt a szerencsétlenül járt Mankót a legközelebbi tanyatulajdonos : Cseh István, ápolás alá vette s azon kérdést intézte hozzá, hogy tán czigányok lőtték meg, mire a csendőr azt mondta: „Nem, az a rossz Farkas“, majd beszállittatván az orosházi kórházba, ott a kezelő orvos kérdésére ismét azt mondta, hogy Farkas lőtte meg. Mankó György sebeiben másnap hajnalban kimúlt, Ezen bünper a maga nemében ritkítja párját: nem a jogi minősítés szempontjából, banam a bizonyítási eljárás kuszáit, szövevényes volta teszi azt érdekessé. Farkas, a főczinkos tagad mindent, tagadja azt is, hogy vzlaha Tompáit látta volna, Tompái ellenben beismeri, bogy ő a kocsin volt s hogy a lovakat hajtotta; — de azt mondja, hogy az, a ki a csendőrt lelőtte: egy ismeretlen kertész volt, ki dohány eladás végett jelent meg tanyáján. — A vizsgálat során Tompainé és Molnár István bevallották, hogy Farkas János volt az, kit a zsandárok elfogtak, Később azonban ezen vallomásukat egészen visszavonták; s Molnár azzal indokolta vallomásának visszavonását, hogy rövidlátó, tehát a kocsiderékban mellette fekvő Farkast nem ismerhette fel. Ezen ügyben az első tárgyalás 1886. deczember 3-án tartatott meg; a törvényszéki ítéletet azonban a kir. tábla feloldotta s elrendelte Molnár szemeinek megvizsgáltatását, s a vizsgálat a vádra nézve kedvezően ütött ki, mert megáilapittatott, hogy Molnár, habár rövidlátó is, de azért 4—5 lépésről a tárgyakat felismeri. — Ebhez járult még egy másik körülmény is. A csacska Molnár, midőn a múlt évben megtartott végtárgyalásról hazafelé mentek, azt hívén, hogy a Farkas János iolga már végkép el van végezve; nagy hetykén dicsekedett vele, hogy ha ö a száját kitátná, bát Farkas is meg Tompái is kötélre kerülné- uek. Ezt megballoták hárman-négyen, s a hen- ezegö kis béresnek szemébe mondták a végtárgyaláson, hogy miket beszélt az indóbáznál; sőt Cseh István eszébe juttatta azon mondását, hogy „azért nem mondtam igazat, mert az öreg Tompái egy fél oldal szalonnát meg örök eltartást ígért, ha Farkast meg a fiát kimentem.“ — Ezen és még számtalan más indicium alapján a közvádló F a r k a 8 Jánost gyilkossággal, gyilkosság kísérletével és hatóság elleni erőszak bűntettével; Tompái Balázst pedig ezen bűntettekben való büurészesség miatt, mint bűnsegédet vádolta, s Farkas Jánost kötél általi halálra, Tompái Balázst pedig .fßgy^ házra kérte elítélni, a törvényszék azonban a cselekményt szándékos emberölésnek minősit- én : Farkas Jánost 15 évi, Tompái Balázst pedig 12 évi fegyházra ítélte el; mely ítélet ellen a közvádló és vádlottak felebbezést jelentettek be. HIHDETES. A németvárosi templom téren a „Nap“ vendéglő mellett levő 1092. szám alatti házban két szoba bútor nélkül f. évi ápril l-töl bérbe kiadó. Értekezhetni Fridrich Mihály városi rendőr kapitánynyal. 32) 3—3 2650/1887. Békésvármegye alispánjától Hirdetmény. A vízjogi törvény 1885. évi XXIII. t. ez. 191. §-a értelmében felhívom a Békésmegye területén létező azon vízmüvek és vizbasználati jogosítványok tulajdonosait, kik a jogosítványukra vonatkozó engedélyt, s illetve a 20 évi háborit- hatlan gyakorlat igazolását a m. évi 9044. Bzám alatt kibocsátott hirdetmény folytán f. évi márczius 1-éig nálam be nem jelentették, — hogy 6. hónap alatt vagyis 1887. évi október hó 1-éig (bezárólag) az engedélyért folyamodjanak külöm- ben jogosítványuk elenyészettnek tekintetik 8 vi- zi-müveik felett a hatóság intézkedik. Megjegyeztetik, hogy az engedély elnyerése czéljából benyújtandó beadványok és egyéb iratok a vízjogi törvény 191. §-ának második bekezdése értelmében bélyeg és illetékmentesek. A folyamodási kötelezettség minden hatósági engedélyre szoruló viziruunkálat tulajdonosára kiterjed, tehát öntözési, lecsapolási, ármentesitési, pari vállalatokra, továbbá nyilvános és magán rizvezetékekre, nyilvános és magán csatornákra, védgátakra és zsilipekre egyaránt érvényes. Gyulán, 1887. márczius 21-én. 35) 2-3 Alispán helyett: Terényi Lajos, h. főjegyző. A békési uradalom földvári ma- orjában ápril hó 13-án 3 drb 3 éves és 12 drb 2 éves tenyész bika fog ár- verelésen eladatni, a venni szándékozók kéretnek a helyszínén megjelenni, vasúti állomás „Békés-Földvár“ közvetlen nevezett major mellett. Békés, 1887. márczius 18-án. Ambrus Vincze, 36) 2-3. urad. tiszttartó,
