Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-07-10 / 28. szám

Melléklet a „Békés8 28-ik számához.

ha nem méltó is művészetedhez, tegye reád nézve kedvessé, az az igaz szeretet, mely annak minden leveléhez fűződik!

Adja az ég hogy a te halhatatlan életed földi napjai még számosak legyenek, adja az ég hogy a nyugalom életednek ezen utolsó felvonása, minél hosszabb legyen, s a függöny minél később gördüljön le I Éljen Komáromy Alajos.8

A közönség több Ízben tapsokkal és lelkes „éljen8-zéssel szakította félbe a szép üdvözlő szónoklatot, végén újólag felhangzott a tapsvihar, melynek csillapultával az agg szinművész meghatottságát alig tudván leküzdeni, megköszönte a lelkes szép ovácziót. Elmondotta, hogy nem jutott ugyan osztályrészéül mint színművésznek halhatatlanságot szereznie, különösen azért nem, mert szinipályája kezdetén, amidőn tehetsége leginkább fejlődésnek indult, negyedfél évig meg volt szakttva szíui pályája, eme hézagot nem volt képes betölteni, de ha halhatatlanságot nem is, közbecsülést, szeretetet szerzett magának, és ezzel be is számol szülővárosa közönségének, ama közönségnek, melyből ő, ki 42 év előtt hagyta el szülőhelyét, alig ismer már néhány alakot, mert régi jó emberei többnyire sírban pihennek, de örömmel győződik meg róla, hogy az uj nemzedék méltó lesz elődjeihez. Megígérte, hogy nem ugyan mint szinművész, hanem mint vándor, több ízben fog szülővárosába térni s kéri a közönség barátságát, jó indulatát. — Majd a szinész-szövetkezet tagjai felé fordulva, megköszönte nekik a szives fogadást, melyben részesítették, kitartásra, szorgalomra ösztönözte őket, mely után megszerzik, megtartják a közönség erkölcsi s anyagi támogatását.

Komáromi szavai nagy meghatottságot keltettek, a nézőtéren alig volt oly női szem, mely ne könnyezett volna, a beszéd végén pedig szűnni nem akaró éljenzés hangzott fel.

Ekkor előlépett a „Thália8 művezetője D i t r ó i Mór és a következő remek beszédben üdvözölte az ünnepeltet:

Szeretett, öreg pályatársunk! — Kedves jó bátyánk! Emlékezel-e arra a napra, amikor először léptél e festett világ szent falai közé P Mikor kiejtetted az első szót, a mely téged Thalia papjává fölavatott P Első föllépésedre emlékezel ugy-e ? hogy ne emlékeznél!

Negyvenkét hosszú év telt el azóta, a küzdelemnek, a szent rajongásnak súlyos, nehéz 42 esztendeje. És ime a szív legmélyét is átható ama szent borzongás, melyet akkor éreztél — s mely mint rég elfelejtett bölcsődal halovány viszhangja zsongott lelkedben — ma uj erővel ismét fellobog te benned; ismét érzed átéled ama régi édes gyötrelemnek minden kéjét, kinjait. Szülővárosodban, ott, hol rég elporladt imádott gyöngéd kezek bölcsődet ringatták; hol minden szép és nemes iránt fogékony lelked egész életre kiható első benyomásait nyerte; ugyanazon kéklő égbolt alatt, melyhez először pillantott fel az imádkozó gyermek szeme: ott léptél te föl — vén bolygó csillag — tegnap először és ott lépsz te föl már ma utoljára. — Rövid a búcsú szülőföldedtől ! Kevés idő az isten hozottól az isten hozzádig; de tartalmas és gazdag lesz az, emlékekben, érzelmekben s ezek veled lesznek, elkísérnek sírodig,

Azt kérdezem tőled, szeretett bátya, hogy te, kinek az anyagi javakból nem sok jutott, szegénynek érzed-e magadat, szegény vagy-e te ? Te érezed és mi is tudjuk, hogy nem vagy az. Kit pihenő otthonába annyi édes emlék, annyi elismerés, annyi dicsőség és oly sok szeretet kisér, az gazdagabb, mint a ki földi javakban bővelkedik, de szivbeli javak nélkül szűkölködik. Szülővárosodban tegnap tett első és mai utolsó föllépésed emlékjeleül fogadd e koszorút tőlünk pályatársaidtól, kik téged atyjukként tisztelnek és szeretnek1 s kik azt, hogy miként kelljen szolgálni e hazát, ha kell szóval, ha kell karddal, de mindenkor becsülettel, a te példaadásodból fogják megtanulni.

Valahányszor e koszorúra tekintesz, jussanak eszedbe itteni szerény pályatársaid, kiknek lelkében az általad elhintett nemes mag termékeny talajra talált. Valahányszor e koszorúra tekintesz, foglalja el elmédet e drága perczek emlékezete, rezegtesse meg szivedet a mai édes örömek varázszenéje. És ilyen emlékekkel agyadban, ilyen érzelmekkel szivedben, kedves unokákat ringatva térdeden — hol van az az aranykoronával ékeskedő fejedelem, a ki ne irigyelné a te megszentelt örömeidet; jól kiérdemelt nyugalmadat ! ? Oh, örömkönnyűs szemekkel az égre tekintve, tegnap játszott kedvencz szerepedből idézve elmondhatod: „Áldassék isten, ki e megnyugvást és szép aggkort megadta.“ A gondviselés tartson meg sokáig családod javára, pályatársaid örömére! Sokáig élj!

D i t r ó i szónoki pathoszszal elmondott remek beszéde leirhatlan mély hatást keltett a színpadon nézőtéren egyaránt, ha az imént csak a nők, úgy ez alkalommal már a férfiak szemében is felcsillámlott a könyü, bizonyítékául annak, hogy a színpadon mondottak, történtek a közvetlenség varázs hatásával bírtak. — Úgy a közönség mint a színtársulat szalagos koszorúkat adtak át a mélyen meghatott művésznek.

Ezzel az ünnepélyesség véget ért és folytatták az előadást, mely egyike volt a színi évad legsikerültebbjeinek.

Komáromy Alajos „Larocque8-ja nem nagy szerep, mindössze két rövid jelenete van, de ezt, és különösen a haldoklási jelenetet megdöbbentő művészi realitással játszta meg, a közönség el volt bűvölve és ötször hívta ki a lámpák elé.

Az előadás sikeréhez járultak jó játékukkal Molnárné, ki meglepő szép sikerrel játszta Margitot, Bihari (Odiot Maxime), Szathmáry Árpád, ki a jubiláns iránti tiszteletből Pásztori helyett eljátszta Laubepint, és Ditróiné, ki egy kis epizód szerepben naivitásával a szó szoros értelmében elbájolta a közönséget.

Előadás után bankett volt a Koronában, — melyben résztvett Dobay János polgármester, Fridrich Mihály rendőrkapitány a színtársulat összes tagjai és a közönségből is számosán; szép felköszöntőket hallottunk, de ezekről térszűke miatt nem tudunk bővebben referálni

Tudósításunkat befejezzük ama (nem leszünk indiskrétek, ha eláruljuk, hogy Ditrói irta) szép emléksorokkal, melyek az ünnepély lefolyása alatt a közönség közt szétosztattak :

„Emléksorok.

Komáromy Alajosnak, a budapesti nemzeti színház nyug. tagjának szülővárosában, B.-Gyulán 1887. julius 6-án tartott búcsú előadására:

Örült szivünk, hogy megjövél,

S a hír már búcsúról beszél.

Várnak otthon az unokák:

Oda kísér babér, virág.

Öröm, áldás legyen veled,

Isten bozottl Isten veled I“

Értesíttetik a t. ez. közönség, miszerint az 1883-ik évi XLIV. t. ez. 30. §-a értelmében 1887/9. évre alakított egyenes adó felszólamlási bizottság folyó évi július 21-én és következő napjaiban Gyulán a városháza nagytermében délelőtt 8 órától délután 2 óráig rendes üléseket tart.

Kelt B.-Gyulán, 1887. július 7.

Dobay János, polgármester.

Hírek.

Mai számunkból A „gyulai kör8 életéből és „Eszmények között8 czim alatt múlt számunkban megkezdett érdekes tárczaczikkek folytatását Oláh György és Berényi Ármin urak kitűnő tollából, térszüke miatt csak jövő számunkban közölhetjük.

Helyreigazítás. Lapunk múlt számában a „szerkesztői beköszöntő“ czimü czikkben a munkatársak névsorából, — nyomdai tévedés folytán Kobn Dávid ur neve kimaradt, a mit annyival is inkább sietek helyreigazítani s őt mint munkatársamat utólag megnevezni, —- mert nemcsak a legszorgalmasabb munkatárs, de egy szersmind a szerkesztésben is segítségemre van.

A szerk.

Gyulavárosa regále bérlője Grimm A. József a bérletet szerződése értelmében f. hó 8 án vette át és első fellépése oly természetű, hogy a város mint morális testület és minden városi pol gár ki önzetlen érdeklődéssel viseltetik a város közügyei iránt, meglehet nyugodva hogy a város regálebérlője helyzete magaslatán áll és hogy az ö kezelése alatt nem csak hogy nem lesz Csáki szalmája a drága pénzen vásárolt regálejog, mint — utólagosan valljuk be őszintén — volt az a múltban, amíg az urodalom birtokában állott, de hogy az italok is jók, egészsé gesek és élvezhetőknek ígérkeznek és bizonyára azok is fognak mindig lenni, ha a regále bérlő úgy saját valamint a város mint erkölcsi testület érdekeit szem előtt tartva következetesen megmarad az italmérésre jogosultakkal szemben ama helyes állásponton, melyet elfoglalt és amely mellesleg mondva erős támadásnak volt kitéve, persze olyanok részéről, akik csak sajnálattal gondolhatnak vissza az eddigi eldorádói állapotokra, de a mely állapotok csak is reájuk s nem a nagyközönségre nézve voltak eldorádóiak. Az elfogulatlan közönség birálata alá bocsátjuk az alábbiakban egész terjedelemben közölt nyilatkozatot, melyet az uj regálebérlö mindenkitől követel aláírni, aki csak üzletszerüleg óhajtja az italmérést gyakorolni. A nyilatkozat minta következőleg szól: „Alulírott mai napon Grimm A. József helybeli regále bérlő urnái kicsinybeni italmérési szándékomat következő feltételek mellett jelentem ki. 1. Jogomban van az elmérendő bort tetszésem szerint bárhonnan beszerezni, de kötelezem magamat, úgy jelenlegi összes borkészletemet, valamint esetről esetre beszerzendő boromat mennyisége, minősége és raktározási helye megnevezésével a regále bérlőnek pontosan és híven bejelenteni, hogy | azt nyilvántartásba vehesse. 2. Ha valamelyik hordó bort megcsapolni szándékozom, köteles leendek arról, a bérlőségi irodában jelentést tenni, illetve a bérlőnek szerződésileg a várostól engedélyezett csapbért azonnal lefizetni. 3. A csapolást nem eszközölhetem a jelentéstétel után letelt hat óra előtt és a befizetett csapbér igazolványa nélkül. 4. Mindennemű italaimra nézve bérlő ur felülvizsgálási joggal élhet és általa bármikor rendelt szemlét megejteni, — ellenvetés nélkül megengedni tartozom. 5. A gyulai és gyulavárii szőlős kertekben termett és kapaszámmal megadózott boron kivöl, bárhonnan beszerzett borok után kötelezem magamat bérlő urnák a törvényszerű esedékes fogyasztási adói fizetni mindaddig, mig a jelenlegi fogyasztási adórendszer Gyulán meg nem változik. 6. Pálinkát, sört és egyéb italokat kötelezem magamat csupán a bérlőtől átvenni, és azokat az általa meghatározott árban elmenni. 7. Csapon lévő hordóra az italnak literenkénti elárusitási ára kiírandó. —

8. Semmiféle italt nem szabad a meghatározott árnál drágábban eladni, akár bérlőtől legyen az beszerezve, akár máshonnan. 9. Lemondok az ita lók bárminemű hamisításáról, vagy azoknak idegen alkatrészek hozzáadásáról. Ezek közé sorozható azon körülmény is, ha a sörbe szikviz ve- gyittetik. 10. Nem szabad megengednem, hogy ro';on, vagy vendég saját borát helyiségeimben akár egyedül, akár társaságban elfogyassza. 11. Azon esetben, ha a felsorolt pontozaiok bármelyikétől eltérnék, egyik vagy másikat pontosan meg nem tartanám, illetve áthágnám, jogos lehet bérlő ur nálam az italmérést, hatóság közbejötté nélkül azonnal beszüntetni, kötelezvén magamat egyszersmint neki kártérítésül — forintot fizetni, mely összeget rajtam vonakodás esetén, bárhol található ingó, vagy ingatlan vagyonosából, általa szabadon választandó bíróság által sommás peruton megveheti, lemondván minden perorvoslat és fellebbezésről.8 így a nyilatkozat, melynek közlésével egész joggal feltesszük a kérdést, hogy ugyan melyik jóhiszemű embert feszélyezhet aunak aláírása, ha nincs utógondolatában a regálejogot csonkítani akarni? Már pedig a regále jog csonkítása miután az ép oly mértékben veszélyezteti mától fogra a városnak mint a re- gálebérlőnek érdekeit, nem részesülhet többé ama jóakaratu bogy ne írjuk kárörveudő elnézésben, a minőben eddig részesítették. A közérzületnek e tekintetben gyökeresen át kell alakulnia, mint ahogy átalakult Csabán, Orosházán, de átalakult Szalontán is, ahol pedig még a bormérés is teljes monopólium, ahol nincsen fenntartva a jog, hogy a borát minden termelő vagy nem termelő szabadon mérhesse, s hol a regále csonkitási esetek mégis olyanok mint a fehér holló, a regále csonkítás elkövetése pedig egy ugyanazon erkölcsi elbírálás alá esik, mintha a városnak bármely más vagyonát lopnák vagy károsítanák meg, amint hogy ez azzal végeredményileg teljesen azonos is.

A vármegye rendkívüli közgyűlést tart folyó hó 12-én, mely tekintve a szorgos aratási munkaidőt, alig ígérkezik látogatottnak, nem is említve a lapunk múlt heti számában közölt tárgy- sorozatot, mely különben sem alkalmas a vidéki bizottsági tagokban nagyobb érdeklődést kelteni. Gyula városát érdeklő dolgok közül csak egyet olvasunk a tárgysorozatban a Grimm A. Józseffel kötött regále bérszerződést, mely jóváhagyás végett terjesztetik a megyei közgyűlés elé. Az állandó választmány a szerződést tárgyalás alá vévén, annak elfogadását véleményezi a közgyűlésnek.

A békésmegyei jegyzői egylet folyó hó 7-én Csabán tartott közgyűlésében végleg megalakult s ez alkalommal elnökül Szemián Sámuel, alelnökül Popovics Jusztin, jegyzőül Gally Gyula, pénztárnokul Kvasz Sándor, választmányi tagokul pedig Hoffmann Alajos, Bán Károly, Mezey Lajos, Csörföly Lajos, Vidovszky Ferencz, Györy Imre, Szilágyi Antal és Csörgei Lajos választattak meg Ugyanezen közgyűlésen elhatároztatott az alapszabályok kinyomatása, melyeknek egy példánya az egylet végleges alakításának bejelentése mellett az alispánhoz fog megküldetni azon kéréssel, hogy miután az egylet legfőbb czélját képezi 1 községi közigazgatás javítására való törekvés, szíveskednék intézkedni, hogy a közgyűlésekben résztvenni akaró egyleti tagok az illető községek részéről a szabályrendelet szerinti napidijjal látassanak el.

A képviselő testület folyó hó 4-én rendkívüli közgyűlést tartott, mely kiválólag regále ügyekkel foglalkozott. Előterjesztetett első sorban az italmérési jog gyakorlatához tartozó épületek javításának költségvetése, valamint a javítási munkálatokra nézve megtartott árlejtésről felvett jegyzőkönyv. A költségvetésben felvett javítási munkálatok elfogadtatván, miután ezen munkálatokra nézve a julius 3-án megtartott árlejtés alkalmával N. Szabados Antal mint legkevesebbért vállalkozó által 1198 irt ajánlat tétetett, az árlejtés jóvá hagyatott. Grimm A. József regále bérlő kérvénye folytán elhatároztatott, hogy mindaddig, mig a fogyasztási adó a jelenlegi rendszer szerint fog kezeltetni, Grimm A. József köteles leend a fogyasztási adóköteles italnemüek után a fogyasztási adót ugyanoly ösz- szegben és általányban fizetni, mint amely össze get Deutsch Mór volt regálebérlö fizetett a fogyasztási adópénztárba, jogositott lévén bérlő minden vidékről behozandó s korcsmaszerüieg elárusítandó bor fogyasztási adóját felvenni. Előterjesztetett a polgári iskola 1885/e. évi zárszámadása, melyet a következő főbb tételekben foglalunk össze : 1. Iskolaszéki készpénzbeli számadás bevétele 9423 frt 76 kr., ebből levonandó alapítványok összege 3124 frt 40 kr., tényleges bevétel 6299 frt 36 kr. Kiadás 6174 frt 3 kr., maradvány 125 frt 33 kr. 2. Alapítványi számadások és pedig a gyulai polgári kör alapítványa 1032 frt 88 kr., szegény tanulókat segélyező alap 1329 frt 80 kr., torna s tüzoltóalap 761 frt 72 kr., összesen 3124 frt 40 kr. 3. Építkezési

alap 4639 frt 35 kr. A tűzoltó ruhák 246 frt ajáulati árban Ruttkay Károly szabónak adatnak elkészítés végett. Olvastatott és tudomásul vétetett a vármegye törvényhatásági bizottságának határozata, mely szerint az 1888. évre egy két fogatú igás napszám váltság dija 2 frtban, egy gyalog napszám váltság dija 50 krbau álla- pittatik meg. Több tárgy nem lévén, a közgyűlés még a délelőtti órákban feloszlott.

Iparkamarai tagok választása f. hó 3-án volt a gyulai s csabai választó kerületekben. Gyulán beadatott a kereskedők részéről 21 szavazat, megválasztattak Kohlmann Ferencz és Fe- renczy Alajos rendes, Léderer Lajos és Braun Mór pedig póttagoknak. Az iparosok osztályából szavazott Gyuláról 39, Mező-Berényből (amely egész invázióval jött be Gyulára) 40, Békésről 1 s igy összesen 80 iparos, ezekből nyert Dobozi János Mező-Berényből 39, Démusz József Gyuláról 38 szavazatot s igy ők rendes tagokul választattak meg, — Huszka János 36 és Sál József 34 szavazattal póttagok leltek, ezeken felül Gyuláról ifj. Uferbach János nyert 27 szavazatot, Domanek István (M.-Berény) 19, Stefánovics János (M.-Berény) 16, Saskó István (M.-Berény) 14, Filláry János (M.-Berény) 14, Kirián György (M.-Berény) 10 szavazatot. Ha a mezőberényiek azonos listával szavaznak, mindenik jelöltjük győzelmesen jön ki az urnából s a gyulai iparosok saját városukban nem tudtak volna egyetlen embert beválasztani az iparkamarába. — Csabán az iparkamarai választás kővetkező eredménynyel folyt le, megválasztattak a kereskedők közül rendes tagokul Bartóky László, Décsey József és Vidovszky János, póttagokul: Lőwinger Lipót, Fischer M. és Tajber Gusztáv; az iparosok köréből rendes tagokul: Havran Pál, Roszjarovicz János, Rosenthal Ignácz, póttagokul: Achim János, Michnay Sándor és Körösi János.

A járványok krónikájából. A vármegyéhez érkezett hivatalos jelentések szerint a kanyaró megszűnt Szarvason, Gyomán pedig megszűnt a hólyagos himlő.

Az ügyvédi kamarából. Dr. R e is m a n Adolf Szarvason letelepülő hites ügyvéd, az aradi ügyvédi kamara lajstromába felvétetett.

A Gyula-váriban rendszesitendő községi orvosi állásra pályázat van kitűzve. A választás augusztus 1-én lesz, a pályázati kérvények e hó 30-ikáig adandók be a gyulai járás főszolgabirá- jának.

A színtársulat harmadik — 15 előadásra terjedő — bérlete sem sikerült jobban, mint a két előző, a bérlők száma mindössze negyvenhárom; sokakat látunk, a kik nincsenek közöttük és pedig olyanokat, a kikről úgy társadalmi állásuknál mint vagyoni helyzetüknél fogva joggal ellehetne várnunk, hogy a szinpártolás kötelezettsége alul ne vonják ki magukat. Nomina sunt odiosa, nem említünk tehát neveket, de sajátságosnak tartjuk, hogy éppen azok közül sokan, a kikről joggal aprehendáljuk, hogy a bérlők soraiban nem látjuk őket, szoktak elégedetlenkedni és zúgolódni, a gyulai társadalmi élet sivársága, — szűkkeblüsége fölött, de azért a midőn a lehető legkellemesebb és szivnemesitőbb szórakozás kínálkozik számukra, világért sem ragadnák meg az alkalmat, hogy a felpanaszolt társadalmi let- hárgián, melyben épen ők a föhibásak, segíteni, változtatni igyekezzenek. Ekkor bölcsen visszahúzódnak és megelégesznek fitymáló, mali- tiósus észrevételekkel ama jó bolondokkal szemben, akik igazán súlyos anyagi áldozatokat hoznak a város jó renomméjának fenntartása érdekében. És ez igy van nemcsak a szinpártolás, hanem minden kérdésben, mely társadalmi érdeklődésre vau utalva; értelmiségünk igen nagy része oly kevéssé érdeklődik az iránt, a mi történik, vagy nem történik városunkban, mintha nem is Gyulán laknék, mintha semmi sem fűzné lakhelyéhez. — Szomorú dolgok ezek, melyek nagyon igényelnék, hogy komolyan foglalkozzunk velük.

„A magyar ipar“ czim alatt a „Pesti Napló8 csütörtök esti számában következő sorokat olvassuk : „Hogy a kisiparosok is képesek jó munkát késziteni, erről fényes bizonyságot tettek a gyulai csizmadiák, akik a népfelkelők részére elkészítendő ezer pár bakkancsra kaptak megbízást. Az elkészített ezer pár bakkancsot a gyulai csizmadia ipartársulat részéről Gerebenics István elnök és Junászka Sámuel számvevő tegnap adták át a m. kir. honvéd főruharaktárban Budapest, Kinizsy-utcza, és pedig oly szép eredménynyel, hogy az ezer pár bakkancsból csak két párt adtak nekik kijavítás végett vissza.“ Örömmel vesszük át a mi derék csizmadiáink jeles szakképzettsége mellett tanúskodó elismerő sorokat és csak azt sajnáljuk, hogy miért oly rövid gondolkodásúak a gyulai csizmadiák az ipartestület felállítása kérdésében : épen rajtuk múlik, hogy Gyulán nincs és nem lesz a jövőben sem, mert ők vonakodnak szavazatukkal az ipartesteiét létesítéséhez járulni, nélkülük pedig lehetetlen a kellő szavazattöbbséget összehozni. Pedig az ipartestület hiánya első sorban épen ő rajtuk boszulta meg magát, mert épen az ipartesteiét nem léte okozta azt, hogy Gyulán csak 1000 pár bakkancsot rendeltek meg a népfelkelői felszereléshez, mig ipartestület mellett legalább 3000 pár jutott volna reájuk.

A mező-herényi ifjúság folyó hó 14-én a Domanek-féle vendéglő udvarán e czélra épült arénában jótékony czélu zártkörű tánczvigalmat rendez, Belépti díj : személyjegy 1 frt, család- jogy 3 frt. Rósz idő esetén a kaszinó helyisége rendelkezésre áll.