Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-05-15 / 20. szám

Az állandó választmány a közgyűlést megelőzőleg tegnap tartotta ülését a megyeház kistermében, melyben a póttárgysorozatba foglalt tanácskozási tárgyakat készítette elő. az ülésen Beliczey István főispán elnökölt. A várva várt vendég, a növényzetet fel- üditő eső végre valahára vasárnap délután meg­érkezett, hétfőn szintén egész nap esett és azóta is állandóan borús időnk van; a lehullott eső­mennyiség még korán sem mondható ugyan elég­nek, de ennyi is leirhatlan jó hatással volt a ve­tésekre. Mintha az egész természet uj életre éb­redt volna az Ég áldásától, minden növény fejlő­désnek indult. Az áprilisi havazás, a hosszan tartó szárazság, a pusztitó szelek a rosszul keit tava­sziakat csaknem tönkre silányitották, nagy ideje volt az esőnek, mely a már-már kétségbeeső gaz­daközönséget megnyugtatta. A mi a tengeri s ve- temény féléből eddig ki nem kelt, az eső után annál gyorsabban fog kikelni. Nagyban és egész­ben véve a vetések állása ez idő szerint teljesen kielégítőnek mondható, - - legelő, kaszáló szintén felüdült. A szőlőre szintén igen jótékonyan ha­tott az eső, a hajtás igen dús és a legszebb re­ményekre jogosító, — gyümölcstermés azonban újra nagyon silánynak ígérkezik, a pókhernyók egész légiója lepte el újra a szilvát ésalmalákat, fájdalom úgy látszik, hogy a pókhernyó a gyü­mölcs állandó ellenségéül fog nálunk meghono- sulni. — A három fagyos szenten szerencsésen túl estünk, Pongrácz napján virradóra volt ugyan egy kis dér, — Szerváczra virradóra pedig némi dérharmat, de egyik sem okozott jelentékenyebb kárt. A polgári iskola növendékeinek folyó hó 13-án — szerdán — majálisuk lesz a kas­télykert Kőrösön túli részén, mely iránt bizonyára a felnőtt közönség is fog érdeklődni. Kedvezőtlen idő esetében a majális Pünkösd harmad napjára halasztatik. Eljegyzés Özv. Grün wald Edéné szül. Schvarcz Jenny úrnőt, Schwarcz Lajos regá- jebérlőtárs kedves leányát a napokban jegyezte el Waldmann József nagyváradi kereskedő. A jegyes pár fogadja őszinte szerencse kivána- tunkat. A katonai felülvizsgálat — egy mozgó felülvizsgáló bizottság részéről — junius hó 2-án és 3-án lesz Gyulán a városháza termében. És pedig 2-án a szarvasi, szeghalmi, orosházai, gyo­mai sorozó járások és Gyula városából, — 3-ikán pedig a gyulai, csabai és békési sorozó járások­ból felülvizsgálatra utalt hadkötelesek fognak elő- állittatni. A mozgó felülvizsgáló bizottság polgári elnöke Sasi cb Péter ministeri osztálytanácsos, — a hadrereg részéről két magasabb törzstiszt, egy törzorvos és egy főtiszt, — a honvédség ré­széről pedig Reviczky István ezredes, a 4-ik számú honvéd gyalog féldandár parancsnoka és dr. Kelemen Mihály honvéd főtörzsorvos. Veszett eb. Dobozon Sarkadi András ku­tyája megdühödött és a faluban több kutyát meg- mart. Most az egész ebállomány szigorú őrizet alatt áll Dobozon és amelyen a legkisebb gyanús tünet mutatkozik, elpusztítják. A belügyminiszter a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendelése után hivataláról le­mondott tisztviselővel szemben követendő eljárás­ról alkotott megyei szabályrendeletet megerősítve leküldte a vármegye közönségének. A járványok krónikájából. Körös-Tár­csán a hét elején újból fellépett volt a már előbb megszűnt roncsoló toroklob, de szerencsére csak elszigetelt eset maradt s újból megszűntnek jelez­hető. Bánfalván a vörheny és kanyaró lépett fel, — a sárréti községekben a himlő még folyton Bzedi áldozatait. Nincsen pénz. A vallás és közoktatásügyi miniszter a gyomai kisdedóvoda számára kért államsegélyt fedezet hiányában — a mint a me­gyéhez intézett leirat jelzi — nem engedélyezte. Csizsinszky Sándor illetékkiszabási 11-od osztályú fogalmazó basonminőségben Pozsonyba helyeztetett át. A hivatal tehetséges munkaerőt, a társadalom pedig egyik kedvelt rokonszenves tagot fog benne nélkülözni, kinek eltávozását őszin­tén sajnálja. Megüresedett hivatali állására a pá­lyázat már ki van hirdetve. Az iparos itjnsági egylet ma délután' 5 órakor választmányi ülést tart a „Koronádban levő egyleti helyiségben, melyben a házépítésre be­adandó zárt ajánlatok fognak felbontatni. Orosházán múlt vasárnapon megalakult a szabadelvű párt, elnöknek Bulla Sándor köz­ségi mérnök, — alelnöknek Baranyai József bíró választatván meg. A képviselő jelöltben még nem történt határozott megállapodás, de a kőz­óhaj Székács István nevét hangoztatja, aki bizonyára alkalmas is rá* hogy tekintélyes párt csoportosuljon köréje. A szabadelvű párt erős ak- cziót szándékozik kifejteni és igy Oroskáza való­színűleg a legélénkebb választási mozgalmak szín­helye lesz az egész megyében. A népkerti mulatságok — úgy látszik — az idén nehezebben indulnak meg mint a múlt évben történt. Szombaton lett volna az első „úri“ este, de ez részint a Komlóban tartott mulatság, részint és főleg a közönség részvéthiánya miatt elmaradt. A „nép“ is hidegebbnek mutatkozott mint tavaly; vasárnap délután mindössze csak nyolczszázan gyűltek össze, holott múlt évben az 5 krajczáros estélyeknek mindig ezren felüli kö­zönsége volt, Szent-Andráson f. hó 5-én virradóra tüz- lárma riasztotta tel nyugalmukból a lakosokat. Öreg Peska János háza és a vele szomszédos Bagi Andrásnak istállója egyszerre vetett lángot, mi azon következtetésre szolgál okul. hogy a tüzet bűnös kéz idézte elő. TŰZ volt Mező-Berényben f. hó 5-én éjjel 1 órakor P. Balogh József vásártéri házánál, ahol Í9 az istálló gyulladt ki és hamvadt el egészen. A tűz keletkezésének oka nincs feldéritve. Egy iparlovag. Rotschild Mór utazó ügy­nök, megunva az üzleti ügyek egyhangúságát, mi­hez talán nevének hangzatos volta is ösztönözte, 2000 torint elsikkasztásával akart egy kis vagyonra szert tenni. Azonban a sors elébb érte utol sem mint gondolta. A váczi rendőrség szerte küldött sürgönyei Csabán lepték meg s most a hüvö són tűnődhetik, hogy egy Rótschild sem sikkaszt­hat büntetlenül. Fényes főúri esküvő volt folyó hó 14-én Bécsben a votiv-templomban. Néhai W e n c k- h e i m Antal gróf fia F e r e n c z cs. kir. kama­rás, a főrendiház tagja, tartaléki főhadnagy a Ra­detzky grót nevét viselő 5-ik sz. huszárezredben oltárhoz vezette Magyar-Bényei báró R a d á k Klárát, Magyar-Bényei báró Radák Ádám, a ma­gyar főrendiház tagja és Magyar-Bényei báró Ra­dák Ádámné született Szárhegyi Lázár Olga grófnő bájos leányát. A diszes esküvőn igen számosán vettek részt a Bécsben tartózkodó magyar aris- tokrata családok tagjai. Igen diszes czukrászdát rendezett be Erdőteleky Gyula czukrász a megyeház ut- czán levő Farkas — jelenleg Januskovecz — féle házban. A czukrászda ma nyilik meg és a fiatal tulajdonos szorgalma, szakképzettsége s lekötelező nyájas modora bizonyára kifogják részére vívni a közönség pártfogását, a mit szivünkből óhaj­tunk neki. Az alsó-fehér-körösi-öblözet igazgató vá­lasztmánya f. hó 12-én üléBt tartott. Első tárgyát képezte az öblözet 1886-ki állapotáról és műkö­déséről szólló elnöki és mérnöki együttes jelentés, melyből a többi között értesült a választmány, hogy a műszaki ártérfejlesztés művelete erélyesen közeledik befejezéséhez. A választmány előtt panasz emeltetvén, hogy az ártérfejlesztéssel foglalkozó közegek nem igen respectálják a tulajdoni jogot, pl. gr. Almássy Kálmán kétegyházi nagybirtokos gonddal ápolt régi fasoraiból vagy 7 szekérre való élőfát kivagdaltak munkájuk könnyebbé és kényel­mesebbé tétele kedvéért, a választmány szükséges­nek látta hasonló visszaélések megelőzése iránt elnökileg intézkedni. A gátőrök ellen is panasz merült fel, hogy nagyszámú nagyobb és kisebb jó­szágot tartanak a ezek által a védsánczokat és az árterületet legeltetik és rongálják, sőt lovaik­kal szolgálati teendőik rovására fuvarozni járnak } az elnök felkéretett, hogy ezen visszaélés iránt in­tézkedjék. A számvizsgáló bizottság jelentése szerint Lukács Károly öbl. pénztárnok 1886-ki számadásai rendben találtattak, azonban ezen számadásokból azon szomorú tapasztalatot szerezte a választmány, hogy az öbl. tagok res- tantiái nem apadnak s a többi közt Gyula városa még mindig 26000 frtot meghaladó hátralékkal szerepel. Minthogy a választmány ezen megköve­sedett reBlantiák behajtását gátló iodokok legtöbb­jét a Gyula városánál fenforgó administrationalis hibáknak tulajdonítja, elhatározta, hogy Gyula város polgármestere és tanácsa ellen a megyei alispánnál panaszt emel. A liquidáló bi­zottság érdemleges jelentése tudomásul véte­tett. A kormány azon intézkedése folytán, miként az alsó-fehér-körösi és az aradi öblözetek külön válása és önnálló társulattá ala­kulása megengedtetett, az aradmegyei öblözettöl átveendő 6—7000 holdnyi ártér, és töltésrész át­vételére egy küldöttség megalakítása hozatott az öblözeti közgyűlésnek jayaslatba. A t is z a-völ- gyi társulat megkeresését egy ármentesitő társulati nyugdíjintézmény alapítása iránt a vá­lasztmány a napirendről levette, mert részint azon oknál fogva, hogy a társulatok a kormány és a törvényhozás részéről újabb változásoknak és ala­kulásoknak vannak kitéve, részint azért mert a különböző társulatok nem egyöntetűen, különböző nagyságú alaptőkékkel s eltérő számú tiszti sze méiyzettel terhelvék, végre mert a társulatok és különösen az alsó-fehér-körösi öblözet állandó­sításra és nyugdíjaztatásra reflectáló tisztviselők­kel nem bir, amennyiben azok inkább tiszteletből szolgálják az öblözet| érdekeit: egy általános, minden árm. társulatra kiterjedő nyugdíjintézet felállítását magára nézve szükségesnek és czél- szerűnek nem tartja. Gr. Almássy Kálmánnak a választmány engedélyt adott arra, hogy gazda­sági lóvonatu vasutját az öblözet védtöltésem ke­resztül vezethesse. Végre Nagy János békési napszámosnak, ki a békési zsilip építésénél egy reáomlott földbika által nyomorékká lett, a vá­lasztmány 20 írt könyöradományt szavazott meg. Kinevezés. Az igazságügyminister L é v a y József marosváeárbelyi kir. ítélőtáblái dijnokot a b.-csabai kir. járásbírósághoz Írnoknak nevezte ki. A tavaszi vásár e hét folyamán veszi kez­detét és tekintvera kedvező időt, élénk forgalmú­nak Ígérkezik, különösen a nyers terményeket il­letőleg. Iparosok és kereskedők azonban kevés reményt fűznek hozzá. Szerdán és csütörtökön sertés vásár, — pénteken szarvasmarha és juh,— szombaton ló vásár, vasárnap és hétfőn belső ki­rakodó vásár. A városi hatóságnál vidéki keres­kedők és termelők közül számosán levélben és táviratilag is kérdezősködtek a vásártartási napok felöl, mely tudakozódásokra mint rendesen úgy ez alkalommal is készségesen válaszolt a hatóság. Öngyilkos aggnö. Nyolczvankét évet élt özv. Gombkötő Mihályné Tarkó Zsuzsánna földmivesnő eléggé jó módban, tisztelve és be­csülve hozzá tartozó mindnyája meglett gyermekei s unokái részéről. Az aggkorral néha járó elme­gyengülésnek lehet tehát betudni Bzörnyü tettét, hogy öngyilkos módon vetett véget előrehaladott korának, melyből bizonyára [csak néhány év vagy hónap volt különben is hátra. Szerdán hajnalban ugyanis felakasztva találták a ház előtti eperfán. Temetése mélyen megrendült családja őszinte bá­natával f. hó 12-én volt közrészvét mellett. Megölte nejét Ké tégy házán Abrudán György odavaló fiatal földműves folyó hó 9-én éjjel. Este ugyanis férj és feleség mindketten részegek vol­tak és valami fölött összevesztek egymással, a férj dühében egy kezeügyében levő bottal végigvágott neje koponyáján, de ez még akkor nem panasz­kodott fájdalomról, csak éjszaka lett rosszul és rövid szenvedés után meghalt. Hulláját másnap bonczolták dr. W e i s z Ármin községi orvos és dr Bárdos Arthur gyulai orvos és megállapí­tották, hogy a halált az ütés következtében beál­lott agyvérömlés idézte elő; mely ütés azonban más esatben rendes körülmények között legfeljebb könnyű sértés lett volna és a szereucsétlon nőre nézve ittas állapota folytán vált végzetessé. A nő ittasságát a bonczolás alkalmával gyomrában ta­lált nagy mennyiségű szesz is kétségtelenné tette. Aradi Gerö színtársulata hétfőn este tar­totta Csabán búcsú előadását, melynek kiváló ér­deket kölcsönzött ama körülmény, hogy R i m 1 e r Nina megyénk szülötte az olmüczi opera énekes­nője is közreműködött benne. A „Szikra“ és „Ba­rátság“ vígjátékok közötti felvonásközben énekelte a „Sevillai borbélyából Rosina nagy áriáját és „Traviátá“ hói egy magánáriát szép sikerrel nagy hatással. A kisasszony hangban és művészetben egyaránt tagadhatlanul nagyot haladt; a közön­ség, mely szépen megtöltötte a színházat, koszo­rúval, csokrokkal és tapssal jutalmazta, mely fi­gyelmet a művésznő azzal viszonozta, hogy két népdalt is elénekelt. Aradi társulata más nap el­utazott Orosházára és ott szerdán tartotta első előadását szép közönség jelenlétében. Az élővíz csatorna társulat f. hó 7-én tartott ülésében Dobay János elnök előterjeszti, hogy ápril hó 16-án tartott rendkívüli közgyűlés­ben nyert megbízatásához képest a földmivelés- ipar- és keresk-. ügyi miniszter által kibocsátott rendelet értelmében a zsilip kezelési szabályzat Jóssá László kir. kultur főmérnök által összeállit- tatván, azt a bizottsági tagoknak megküldötte oly czélból, hogy azok azt tanulmányozván, a mai napra összehívott küldöttségi értekezleten tanács­kozás alá vegyék, hogy az egy közelebb tartandó választmányi és későbbi közgyűlésnek elfogadás végett előterjeszthető legyen. Az egybobivott ér­tekezlet a beterjesztett lapuukban közölt kezelési szabályzat tervezetét kiindulási pontul, fenntartá­sával az abban letett kezelési elveknek, elfogadja, de miután a társulatnak vízvédelmi szempontból elenyészőleg csekély érdekei vannak s létczélja tulajdonképen a víz használatának minden érde­kelt részére való biztosítása — . jónak látja az értekezlet ezen tervezetnek minden érdekelt ré­szére való kiadása mellett — az összes érdekel­teket felhívni, hogy a tervezetnek a viz basználási jogosítványnak biztositbatása és megállapítása czél- jóból a tervezetre nézve észrevételeiket tegyék meg, a szabályzatot ez értelemben bővítsék ki s ezen észrevételek a f. év ápril hó 16. napján tar­tott közgyűlésből kiküldött bizottságnak lesznek kiadandók, hogy az egész csatornára vonatkozó s minden érdekelt és minden vízműre kiterjedő ügyrend tervezetet készítsen s ezt a közgyűlésnek elfogadás végett terjessze be. Egyúttal a kiküldött bizottság arra is felhívandó lesz, hogy amennyi­ben a csőzsilip kezelése feletti felügyelet az alsó Fehér-Körös társulat mérnökére lenne bízandó, erre a nevezett társulat mérnökét megnyerni s vele a feltételekre nézve megállapodásra jutni tö­rekedjék s erről is jelentését a közgyűlésnek mu­tassa be. A községi ismétlő iskolának f. évi má­jas hó 2-án megtartott vizsgájáról múlt számunk ban térszűke miatt tudósítást nem közölhetvén, sietünk ezen mulasztást annál is inkább helyre pótolni, mert ennek kapcsán az illetékes hatóság figyelmét az alább elmondandókra felhívni akarjuk. Az ismétlő iskola növendékei létszáma az 188% évben 138, az 188%. évben 203 volt. Ezek kö­zül tényleg 188B/6. évben 120, az 188%. évben 192 látogatta az iskolát. Kik közül 92 fiú és 120 leány. Úgy a növendékek számának szaporodásá­ról, mint a lefolyt vizsgáról meg lehetett győződni az ismétlő iskola czélszerüségéről s jótékony ha­tásáról, legkivált a magyar írás, olvasás és beszéd tekintetében, akik a vizsgán jelen voltak, a leg­nagyobb megelégedéssel távoztak el, jövőre is ha­sonló sikert kívánva. Az ismétlő iskolába járók legnagyobb számát a kis-oláhvárosi g. k. vallá­sunk szolgáltatják, a mi igen dicséretes dolog lenne, ha egy vissza-éléssel nem volna kapcsolat­ban. Amint ugyanis bennünket értesítenek, a g. k. vállásuak közül a gyermekeket anélkül, hogy az elemi iskolát elvégeztették volna velük, egye­nesen az ismétlő iskolába adják fel, a mi a tör­vényszabta iskola kötelezettség kijátszása. Olyan oldalról vettük e figyelmeztetést, a mi minden kétséget kizár annak valódisága felől, szükséges­nek látjuk tehát e helyütt is felhívni az illetékes hatóság figyelmét, hogy gondoskodását kiterjessze arra, hogy első sorban az elemi iskola végeztes­sék el az illetők által s csak azután kerüljenek az ismétlő iskolába. Assicurazioni Generali. Lapunk hirde­tési rovatában közöljük az osztrák-magyar mo­narchia eme legrégibb és legnagyobb intézetének 1886. évi mérlegét. Az előttünk fekvő, a Triest- ben f. évi április hó 27 én mégtartott közgyűlé­sen beterjesztett igazgatósági jelentésből átvesz- szük a következő adatokat. Az összes biztosítási ágakban a díj és illetékbevétel 14.184,415 frt 60 krra ment, mig a kamatjövedelem 1.352,474 frt 64 krnyi összeget ért el. Kártérítésül az 1886. évben 9.814,464 frt 52 kr fizettetett ki, s e sze­rint a Generali által alapítása, vagyis 1831. óta nyújtott kárpótlás 197.290.155 frt 20 krt tészen, miből a Szent István korona országaira 36.257.142 frt 21 kr esik. Az 1.184,519 frt 97 krral kimu­tatott tiszta nyereségből 345,864 frt 44 kr. az értékpapírok árfolyama ingadozására alakított tartalék-alaphoz csatoltatott, mi által ez felsza­porodott 1.333,284 frt 5 krra, mig a rendes nye­reménytartalékba az alapszabályoknak megfele­lőig 58.090 frt 90 kr utaltatott, mivel az 2.229.369 frt 63 krra emelkedett. A készpénz díjtartalékok 1.433,585 frt 45 krral gyarapodtak és 22.918,436 frt 58 krt tesznek. Különös figyelmet érdemel hogy a tulajdonképi biztosítási üzlet alig ered­ményezte a tiszta nyereség egyharmadát, az ered­mény ugyanis 355,899 frt 2 kr, mely a 14 mil­liónyi díjbevételnek nem egészen 2lli0/0-&. El­lenben örvendetesnek mondható azon emelkedés mely az életbiztosításban mutatkozik, és a me­lyet a lehető legkedvezőbb feltételek megállapí­tásának lehet köszönni. Az uj biztosítások, a törlések és kifizetések levonása után 8.452.046 frt 14 krnyi gyarapodást mutatnak, mellyel a biztosított összeg 98.982,853 frt 96 krnyi roppant nagy összegre emelkedik. Miután a biztosítéki alapok 1.809.132 frt 82 krral emeltettek, minek folytán azok immár 35.088.149 frt 4 krra mennek mégis elhatároztatott, hogy minden egyes 315 Ifrttal befizetett részvény után osztalékban 300 frank vagyis 120 frt aranyban fizettessék. A múlt évben elhunyt Korizmics László helyet az igaz­gató tanácsba beválasztották Jókai Mórt. Aki nem tudja hogy melyike a sok, ala­pokban hirdetett tyúkszem szerek által .— nem csak pénzétől, mint az közönségesen megtörténni szokott — de tyúkszemei, szemölcsei és borkér- geaedéseitöl veszély és fájdalom nélkül minden­korra megszabadulhat, annak ajánljuk mindenütt a hírneves gyógyszertárakban a rövid idő alatt nagy hírre kapott Visnya-Meissner gyógyszerész tapaszróli ingyen tervrajzokat kérni — vagy for­duljon levelező lappal a Visnya-Meissner gyógy­szerész-féle központi szétküldési raktárhoz Pécsett 1211. szám, honnan ezek bárkinek ingyen minden költség nélkül megküldetnek. Árverési hirdetményi kivonat. A békési kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Polgár Béla f.-gyar- mati, Mándoki Imre karczagi és Polgár Ignácz f.-gyarmati lakos végrehajtatóknak Csató Sándor, Csató István és Csaté István mint kiskorú Csató János és Zsófia magáugyámja, özv. Csató Sán- dorné, bzüI. Négy Julianna, úgyis mint kiskorú Csató Mária t. és t. gyámja, mindnyájan mint néhai Csató Sándor örökösei f,-gyarmati lakosok végrehajtást szenvedők elleni, és pedig Polgár Bélának 150 frt töke és jar„ Mándoki Imrének 140 frt tőke és jár. úgy Polgár Ignácznak 61 frt 27 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti vég­rehajtási ügyében a b.-gyulai kir. törvényszék (a szeghalmi kir. járásbíróság) területén levő f.-gyarmati határban, a bucsai dűlőben, az or­szágút és B. Csató János szomszédságában fekvő, még egyénileg nem telekkönyvezett 1200 Q öl zselléri illetőségére és azon levő épületeire 470 frt kikiáltási árban úgy az ugyanazon dűlőben Csató János és Hegyesi János szomszédságában fekvő még egyénileg nem telekkönyvezett 200 □ öl zsellérlegelőbeli illetőségre az árverést 10 frt ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és bogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1887, évi junius hó 6-ik napján délelőtt 9 órakor F.-Gyar- mat községházánál megtartandó nyilvános árveré­sen a megállapított kikiáltási áron alól is el­adatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatla­nok becsárának 10°/o-át vagyis a bucsai dűlőben az országút és B. Csató János szomszédságában fekvő még egyénileg nem telekkönyvezett 1200 Q öl zsellérlegelő illetőleg és az azon levő épü­leteket illetőleg 47 frt ugyanazon dűlőben Csató János és Hegyesi János szomszédságában fekvő még egyénileg szintén nem telekkönyvezett 200 Q öl zsellérlegelőbeli illetőséget illetőleg 1 Irtot készpénzben, vagy az 1881. LX. t- ez. 42. §ban jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi nov. hó 1-én 3333. 6Z. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ban kijelölt óvadékképes értékpa­pírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánat­pénznek a bíróságnál elöleges elhelyezéséről kiál­lított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. — Végre felhivatDak mindazok, akik a lefoglalt ja­vak iránt tulajdoni vagy más igényt érvényesít­tetni vélnek, igénykeresetüket, ha pedig a vétel­árból kielégítési elsőséget igényelnek, elsőbbségi bejelentéseiket a fentebb kitűzött árverési határ­nap előtt annál bizonyosabban bejelentsék, mint­hogy különben igényeik figyelembe vétetni nem fognak. Kelt Békésen, 1887. évi márczins hó 6-ikán. A békési kir. jbiróság mint tkkvi hatóság. Pallay Jenő, 67. 1—1 kir. alj árát bíró

Next

/
Oldalképek
Tartalom