Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-05-08 / 19. szám

XIX. Ugyanannak a közgyűlések ügyrend­jéről alkotott szabályrendelete felett. XX. Puszta-Földvár község szervezési sza­bályrendelete tárgyában. XXL N.-Szénás község szervezési szabály­rendelete felett. XXII. Bánfalva község szervezési szabály­rendeletét illetőleg. XXIII. P.-Szent-Tornya község szervezési szabályrendelete tárgyában. XXIY. Szabad-Szent-Tornya község szerve­zési szabályrendelete iránt. XXY. Ugyanannak a közgyűlések ügyrend­jéről szóló szabályrendeletét illetőleg. XXVI. Sámson község szervezési szabály­rendelete tárgyában. XXVII. Ugyanannak a közgyűlések ügy­rendjéről szerkesztett szabályrendeletét illetőleg. XXVIII. Gyoma község szervezési szabály­rendelete tárgyában. XXIX. Ugyanannak a közgyűlések számá­ról és idejéről szóló szabályrendelete iránt. XXX. Endrőd község szervezési szabály­rendelete tárgyában. XXXI. Ugyanannak rendőrségi szabályren­delete tárgyában. XXXII. Ugyanannak a napszámosok meg­adóztatása tárgyában alkotott szabályrendeletére vonatkozólag. XXXIII. Ugyanannak az elöljárók, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet fizetéséről és napdi­jairól alkotott szabályrendelete tárgyában. XXXIV. Ugyanannak a közgyűlések szá­máról és idejéről szóló szabályrendelete felett. XXXV. Ugyanannak a községi kötelékbe való felvételi dijakról alkotott szabályrendelete felett. XXXVI. Vésztő községnek a közgyűlések számáról és idejéről szóló szabályrendelete iránt. XXXVII. Ugyanannak a közgyűlési tanács­kozás ügyrendjéről alkotott szabályrendelete tár­gyában. XXXVIII. Ugyanannak az elöljárók segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet fizetéséről és nap­dijairól szóló szabályrendelete tárgyában. XXXIX. Ugyanannak a községi kötelékbe való felvételi díjakról alkotott szabályrendelete felett. XL. Ugyanannak a napszámosok megadóz­tatása tárgyában alkotott szabályrendeletéről. XLI. Szarvas község szervezési szabály­rendelete tárgyában. XLII. Ugyanannak a közgyűlések számáról és idejéről alkotott szabályrendelete felett. XLIII. Szent-András község szervezési sza­bályrendelete iránt. XLIV. Kondoros község szervezési sza­bályrendelete tárgyában. XLV. Ugyanannak a közgyűlések számáról és idejéről szóló szabályrendelete felett. XLVI. Ugyanannak a község szegényeinek ellátásáról szerkesztett szabályrendelete tárgyában. XLVII. Kondoros községben rendszeresíteni szándékolt irnoki állomás betöltésének elhalasz­tása iránt benyújtott panasz tárgyában. XLVIII. A megyei tiszti nyugdij-intézeti pénztár 1886. évi számadása tárgyában. XLIX. A megyei községjegyzői nyugdíj­alap pénztár 1886. évi számadásáról. L. A megyei közkórház 1888. évi költség- előirányzatáról. LI. Gyula-Vári község képviselőtestületé­nek orvosi állás rendszeresítése iránt benyújtott kérvénye felett. LII. M.-Berény község képviselőtestületé­in A Yokohámai jóltévö. (Japán mese szombaton az arak, vasárnap a nép számára.) Tisza Kálmán, ki olyan nagy ember, hogy még egy japán mesét sem lehet nálla nélkül elkezdeni, mikor azt a híressé vált mon­dást irta egy emlék újságba, hogy a „jókedvű adakozót szereti az Isten“, talán nem is tudta, s miután malheurjére a „Békés“-t nem olvassa ezután sem fogja megtudni, hogy ez a mondás Yokohámába is ott díszeleg — persze japán nyelven „üvdekój tÓ2akada iteresz za netsi“ — egy úri lak kapuja felett. Hogy miképen került ez oda, az lészen elmondva lehető rö­vidséggel ebben a históriában épülésére azok­nak, a kik ha maguk nem szeretnek fiTépülni, annál hajlandóbbak egy pavilion épülését elő­mozdítani. Yokohámában élt a Konficius utáni 886-ik esztendőben egy jómódú japáni, ki világszerte híres volt az ő adakozásairól és jószívűségé­ről, messze földről jártak csudájára, dicsérték vendégszeretetét s magasztalták égő púd- dingjait. Ez a japáni úriember olvasott valamikor valamit Semiramis függő kertjeiről s elhatá­rozta magában, hogy ö is készíttet egy ilyen kertet, de miután nagy demokrata volt, nr.ár nek az italmérési regalejog haszonbérbe adá­sára és uj vendéglő építésére vonatkozó szerző­dések jóváhagyása iránt benyújtott kérvénye tár­gyában. Lili. B.-Csaba község képviselőtestülete által az árvapénztár f. évi kiadásainak az árva- tári tartalék-alapból leendő fedezése iránt hozott határozat jóváhagyása felett. LIV. Gyula-Vári község képviselőtestülete által a községi körgáton vezetendő lóvonatu vaspályához szükséges terület átengedése iránt hozott határozat tárgyában. LV. Gyula rendezett tanácsú város képvi­selőtestületének a helypénzszedés emelése tár­gyában hozott határozata felett. LVI. Öcsöd község képviselőtestületének III-ad jegyzői állás rendszeresítése iránt hozott határozata tárgyában. LVII. A szarvasi hidon a cséplőgépek és gőzkazánok után fizetendő vámdijak iránt. LVIII. Tót-Komlós községnek a távírda­állomás rendszeresítését illetőleg kiállított nyi­latkozata felett. 16. A megyei tiszti ügyész előterjesztése a gyulai népkertben pavilion építése iránt hozott képviselőtestületi határozat ellen Csausz Lajos és társai által benyújtott felebbezés tárgyában. 17. A békésmegyei m. kir. államépitészeti hivatal előterjesztése a megyei épületeken szük­séges javítások iránt. 18. Időközben érkezendő és a póttárgyso­rozatban felsorolandó ügyek. B.-Gyula, 1887. ápril 30. Jancsovics Pál, s. k. alispán. Az 1886. évi XXI. t. ez. 17. §-a értőimé­ben a megye zárszámadása a tavaszi közgyűlé­sen megvizsgálandó, 8 az állandó választmány véleményével együtt 15 napi közszemlére ki­teendő lóvén, a midőn értesítem t. czimet, hogy az idézett türvényezikk rendelkezéséhez képest az 1886. évi zárszámadás az állandó választ­mány véleményével együtt az alulírott napon a megyei főjegyző hivatalos helyiségében közszem­lére kitétetett s ott bármikor megtekinthető, — egyidejűleg a zárszámadás kivonatát a megyei állandó választmány véleményével együtt oly megjegyzéssel küldőm meg, hogy annak felül­vizsgálatára hivatott tavaszi közgyűlés határideje a f. évi május hava 16-ik és kővetkező napjaira tűzetett ki. B.-Gyulán, 1887. ápril hó 30-án. Jancsovics Pál, alispán. Kivonat Békésvármegye 1886-ik évi házi pénztári szám­adásából. Bevételek: 1885. évi pénztári maradványból 2464 frt 75 kr. Állami javadalmazásból . , . 69200 „ — „ Előlegek megtérítéséből . . . 1771 „ 71 „ Közérdekű nyomtatAáuyok eladá­sából .................................... 370 , 88 , Bi tang jószágok eladásából . . 327 „ 37 „ Régi rabtartási költségekből . . — „ — „ Megyei fekvőségek jövedelmeiből — „— „ Elhelyezett tökepénzekjövedelméből 840 „ — „ Fizetési előlegek megtérítéséből ! 390 1 — | Rendkívüli jövedelmekből ! , 64 | 30 I összesen : 75429 frt 1 kr, levonva a kiadást: 72854 „ 10 „ 1887. évre átviendő pénztári maradvány .......................... 2574 V 91 „ azaz Uettö ezerötszáz hetvennégy frt 91 kr. Kiadások: Tisztviselők és szegődményesek fize­tésére .....................; . 57433 frt 30 kr. Tisztviselők mellék járulékaira 300 » 1» Szolgaszemélyzet fizetésére 3950 n “ »» Szolgaszemélyzet mellékjárulékaira 951 D 53 „ Hivatali helyiségek bérletére . — 1) n Irodai szükségletekre .... 4715 V 97 „ Utazási költségekre , . . . 1457 n 78 „ Megyei épületek fenntartására 813 ti 69 „ Rendszeresített vegyes kiadásokra 188 1) 72 „ Előre nem látott költségekre . 2653 n 11 „ Tisztviselők fizetési előlegekre 390 n V Összesen ; 72854 frt 10 kr. Szombathelyi Gyula, megyei főszámvevő. "V éleménye Békésvármegye állandó választmányának a me­gyei házi pénztár 1886. évi zárszámadásának felülvizsgálása tárgyában. A megyei házi pénztárnak a számvevői tiszt­ség és a pénzügyi szakosztály által felülvizsgált 1886. évi zárszámadására 75,429 frt 01 kr. bevétellel és 72,854 frt 10 kr. kiadással 2,574 frt 91 kr. maradványnyal elfo- gadandónak, — e számadás vezetésébe és e pénz­tár kezelésébe az 1886. évi május hava végéig fő- pénztárnoki minőségben befolyt Party Ferencz jelenleg nyugalmazott megyei főpénztárnok, úgy nemkülönben a számadást beterjesztett Bandhauer György jelenlegi megyei főpénztárnok és Kőrös Kálmán megyei alpénztárnok a további felelősség terhe alól a szokásos óvadékok fenntartása mel­lett feloldandóknak a számadás pedig felülvizsgá­lás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz 2 példányban felterjesztendőnek véleményeztetik. Ezen számadás kivonata, továbbá az 1886. évi XXT- t. ez. 17. §-a értelmében kinyomatandó és a megye-bizottsági tagoknak megküldendő, az összes számadási iratok pedig a megyei jegyzői tisztségnél 15 napi közszemlére kiteendők. A házipénztár terhére utalványozott előle­gekből a számadás lezártáig meg nem téritett összegek is találtatván, utasítandó a megye alis­pánja, hogy ezen az alábbiakban kitüntetett ősz­szegek behajtása iránt intézkedjék. — Ily ősz- szegek az 1884. évről: 1. Keller Imre megyebizottsági tagnak s a közigazgatási bizottság erdoügyi albizottsága el­nökének erdőügyben történt kiküldetése alkalmá­ból felmerült úti költségei fejében előlege­zett .............................................. 14 frt — kr. 2. Ugyanannakf hason minő­ségben előlegezett.....................61 frt 46 kr. 3. Ugyanannak hason minő­ségben előlegezett.....................37 frt 18 kr. 4. Munkakönyvek árában . . 2 frt 64 kr. 5. Oláh György m. tiszti fő­ügyésznek P.-Földváron és Bán­falván eszközölt vizsgálatok al­kalmával felmerült költségei fe­jében előlegezett ...... 17 frt 32 kr. az 1885. évről: 6. Törvénygyűjtemények és rendeletek tára árában kiadott 24 frt 30 kr. 7. Járvány-szabályrendele­tek ára fejében előlegezett . . 8. A gyomai főszolgabíró ré-szére beszerzett 100 db. munka­könyvért előlegképen kiadott . . 9. A szeghalmi főszolgabíró részére küldött mnnkakönyvek ára fejében kiadott.......................... 10 . A m. kir. belügyminisz­térium fordító osztályának elő­legképen kifizetett ..................... 11 . Bandhauer György volt alszámvevönek Szent-András köz­ség közgyámja ellen folyamatba tett vizsgálat alkalmával felmerült költségei fejében.......................... 12 . Am. kir. belügyminisz­térium fordító osztályának Fülöp János hadköteles ügyében előleg­képen kifizetett .......................... 13 . Ugyancsak a m. kir. belügyminisztérium fordító osztá­lyának Engel Gyula elleni vizs­gálati ügyében előlegezett . . az 1886. évről: 40 frt — kr. 8 frt — kr. 4 frt — kt. — frt 50 kr. 28 frt 8 kr. — frt 75 kr. — frt 25 kr. 14. A m. kir. belügyminisz­térium fordító osztályának horvát iratok fordításáért..................... 1 frt 75 kr. 15 . Ugyanannak olasz ira­tok fordításáért..........................— frt 38 kr. 16 . Ugyanannak horvát ira­tok fordításáért.......................... — frt 25 kr. 17 . A magyar országos tör­vénytár szerkesztőségének a tör­vénygyűjtemények ára fejében ki­fizetett ......................................... 18 . Kiss Gyula megyei al­számvevőnek a Csorvás községi számadások összeállítása alkal­mával felmerült költségei fejé­ben előlegezett.......................... 19- Oláh György megyei tiszti főügyésznek a »Békésme­gyei Közlöny« biztosítéki ügyé­ben előlegezett.......................... 20. Kiss Gyula és Fehér Imre megye bizottsági tagoknak a gyomai kisajátítási ügyben elő­legezett .................................... 10 frt — kr. 28 frt 80 kr. 12 frt 90 kr. 42 frt 68 kr. 21. Fábry Sándor m. I-sö aljegyzőnek ugyanez ügyben fel­merült költségei fejében előleg­képen kiadott................................. 30 frt 18 kr. 22. Oláh György megyei tiszti főügyésznek ugyanazon ügy­ben előlegezett.......................... 37 frt 68 kr. 23 . Fábry Sándor megyei I-ső aljegyzőnek a m. kir. ál­lamvasutak csaba-aradi vonalán Kétegyháza község mellett levő egy áteresz ügyében folyamatba tett hatósági helys’ini tárgyalás alkalmával felmerült költségei fejében előlegképen kiadott. . 9 frt 88 kr. Összesen 412 frt 98 kr. utasítandó lévén a megyei pénztári tisztség, hogy a még meg nem térült előlegeket az 1887. évi zárszámadásba mint követeléseket írja elő s annak idejében szabályszerűen számolja el. A számadási test kellő okmányolása tekin­tetéből utasítandó továbbá a megye alispánja, hogy Keller Imre megye bizottsági tagot hívja Folytatás a mellékleten. előre „népkertnek“ czimezte gondolatban Yo- kohám I legújabb csodáját, mely enyhe árnyat fog nyújtani a szegény munkásnak, mikor megpihenni akar a munka súlyos fáradal­maitól. Csakhogy — mi sem természetesebb — ehhez első sorban is pénzre volt szükség, ez azonban nem képezett akadályt anemesszivü ember előtt, a ki mindenét a nép javára szokta áldozni, hozzá fogott a gyűjtéshez, a mi nem csekély feladat volt, ha figyelembe vesszük, hogy Yokoháma pénzügyei éppen olyan mé­lyen feküdtek a deficit posványában, akár csak valami alföldi megye székhelyéi. Maga járt elől jó példával sajátkezüleg Írva alá vagy hét gyűjtő Ívnek ioo—ioo forin­tokat, elképzelhetni micsoda bámulatot keltett e nemes cselekedetével, a mandarinok gyüle­kezete zugó éljenzéssel fogadta a nagy ada­kozást s hozzá kezdtek a kert készitéséhez. Javában folyt a munka, mikor egyszer elfogy a pénz, mit csináljanak, össze dugják a fejőket a mandarinok, s a mikádónak volt esze : „tudjátok mit, küldjünk el a város jó- szivü emberéhez, hogy adja ide azt a 700 frtot a mit a népkertre aláirt.“ Általános helyeslés hangzott fel s ment a deputáczió a jólelkü adakozóhoz, hbgy immá­ron juttassa eszibe a balkezének is egyszer a mit a jobbal cselekedett, s fizesse ki a balke­zével a mit alá irt a jobbkezével. S a nagy adakozó bizonyosan szó nélkül fizetett, — dehogy, azt mondta : kedves lei­keim több eszem van énnekem mint ti nek­tek, nem azért Írtam én oda 70^ forintot, hogy ki is fizessem, hanem hogy csábítsak masokat is az adakozásra. S a deputáczió hosszú orral távozott, s a mandarinok összedugták a fejőket: nem akar pénzt adni, ez borzasztó dolog, de hát mit csináljunk ilyen nagyhírű férfiúval, meg el sem hinnék, ha elmondjuk, legjobb lesz te­hát hallgatni, a hallgatás arany, ebből az aranyból majd csak elkészítjük a népkertet. Ilyen jámbor emberek laktak Yokoha­mában, borzadok rá gondolni, hogy mi törté­nik B.-Gyulán, ha ott esik meg ilyen dolog. S csakugyan praktikus volt hallgatni, a népkert elkészült, nagyon szép lett, még fák is voltak benne, de nem volt benne épület s ez igen kínozta a nagy adakozónak a népért verő szivét, ide ha már árnyék nincs is, leg­alább kell csinálni egy díszes pavillont, s a gondolatot tett követte. Először valami nagy tanácsba kért el 6000 frtot, azután a mandarinokkal szavazta­tott meg 10000 frtot, s a jámbor Yokohámaiak csak nézték, hogy mi lesz s tán még mai na­pig is néznék, ha a nagy adakozó beéri ennyi pénzzel s nem hirdeti ki, hogy a népkertben térzene lesz vasárnap a nép számára 5 kr., szombaton az urak számára 20 kr. Persze ha ez B.-Gyulán történik, lett volna megbotránkozás az ilyen demokratián, hát az ur nem tagja-e a népnek? hát a ki 5 krt fizet, az nép, a ki húszat az ur, tehát pénz­ért mérik az uraságot ? De hát ilyen Gyulán, vigasztalódjanak, nem is történhetik meg, mert itt volna a rendezőben annyi tapintat, hogy csak annyit ima ki „szombaton és vasárnap térzene tartatik a népkertben, szombaton a belépti dij 20 kr., vasárnap pedig 5 kr.“ s a ki 20 krt akart volna fizetni, az elment volna szombaton, a ki pedig csak 5 krt, az elment volna vásárnap s egyforma ur lett volna mind­egyik a maga módja szerint. ­De hiába Yokohámába egészen mások a viszonyok, ott nem is azért haragudtak meg, hogy külön választották a népet meg az urat, sőt inkább a mandarinok rögtön küldtek ki egy pár Lavatert a ki a pénztárnál fog ülni s megbírálja ki a nép, ki az ur; Yokohámá­ban csak azt vették rósz néven, hogy egyál­talában fizetni kell s boszura esküdtek; — készítettek egy nagy táblát, rá festették szép nagy japáni betűkkel, hogy „a jókedvű ada­kozót szereti az Isten“ s egy sötét 'éjjel,. fel­szegezték a nagy adakozó kapujára. S azt hiszem, kevesen vannak, a kik cso­dálkozni fognak a felett, ha egy szép regge­len egy gyulai kapu felett is ezt a táblát fog­ják meglátni. Ct.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom