Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-04-10 / 15. szám

latot az iránt, miképen volnának a legsürgősebb útépítések eszközölhetők ? Tárgyaltatott a békési járás föszolgabirá- jának jelentése, melyei E ö r ö s-T a r e s a köz­ségének az ottani postai kézbesítési dijak Iejebb szállítása, valamint a községháznál egy levél-' gyűjtő szekrény (elállítása iránt beadott kér­vényét — beterjeszti. Tekintve, hogy a föld­művelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium 1876. évi dfcczember 12-én 8733. sz. alatt ki­adott szabályrendelete 3-ik §. a) pontja-, sze­rint „közönséges és ajánlott levelek, levelező­lapok, árumustrák, keresztkötésü szalagolt vagy nyitott borítékban küldött könyvek, röpiratok, hangjegyek, látogatójegyek, árjegyzékek és efé- lékért, továbbá postautalványokért és az után­véted összeg befizetése után visszaérkezett után- vételi lapok és jegyekért darabonként egy kraj- czár, b) kocsi-postai küldeményekről és után- vételi jegyekről szóló értesitvényekért dara­bonként két krajczár; c) kocsi-postai külde­ményeknek házhoz való kézbesítéséért a b) pont­ban említett két krajczár helyett három kraj­czár“ szedhető; s daczára ennek, a község kérvénye szerint 2 kr. szedetik; — tekintve to­vábbá, hogy ugyanazon rendelet 6-ik §-nak a) pontja szerint minden hivatalos levél házboz való kézbesítése illetékmentes, tekintve továbbá, bogy a 7. §. a) pontja szerint a posta fiók por- tomentes hivatalok részére illetékfizetés nélkül nyitandó: felkéretik a m. kir. nagy-váradi pos­taigazgatóság, hogy a k.-tárcsái postai kézbesí­tésnél mutatkozó szabálytalanságok megszünte­tése és megtartása iránt, valamint a község­házon egy levélgyűjtő szekrénynek elbelyeztetése iránt is — intézkedni szíveskedjék. A békési járás főszolgabirája kérdést tesz az iránt, mi történjen az utkaparói rend­szabály 14. §-a szerint kirótt utkaparói bírság­pénzekkel. — Tekintve, bogy a megyei utkaparók által elkövetett hibák és mulasztások leginkább a megyei közmunka-alap terhére esnek, méltá­nyos, hogy az ily esetekben kirótt bírságpénzek is ezen alapot illessék, A közmunka- és közlekedésügyi miutszter következő leiratot intézte a közigazgatási bizott­sághoz : A Vidovszky János b.-csabai lakos és érdektársai által B,-Csaba község területén a m. kir. államvasutak ottani pályaudvarától kiin- dúlva, a megyei illetőleg községi utakon, a „Széchenyi-ligettt-ig kiépíteni tervezett rendes nyomtávú lóvouatu vasútnak folyó évi febtuár hó 10-én hozzám felterjesztett terveit a m. kir. államvasutak csabai pályaudvarához való -csatlakozás megengedhetőségének szempontjából megvizsgáltatván, — értesítem a bizottságot, hogy a kérdéses lóvonatu vasútnak iránya és vezetése, úgyszintén a m. kir. államvasutak csabai álló másával tervezett összeköttetése ellen elvileg ész­revétel fenn nem forog. — A kérdéses terveze­teket ennélfogva oly czélból, hogy azok alapján a tervezett vasút közigazgatási bejárása megtart­ható legyen, — jóváhagyom s további kézbesítés végett a bizottságnak — ide zárva — ezennel leküldöm. — A mennyiben pedig a jóváhagyott általános tervezetből a m. kir. államvasutakhoz való csatlakozás részletes módozatai, úgyszintén a lóvonatu vasút vágányának a m. kir. állam­vasutak csabai állomási raktárához vezető hozzá­járó utón miként szándékolt elhelyezése kitün­tetve nincsen, — engedélyt kérők felhivandók, hogy mindezek megállapítása iránt a m. kir. ál­lamvasutak igazgatóságával még a közigazgatási bejárást megelőzőleg, lépjenek közvetlen érintke­zésbe, s az e részben létrejött megállapodások­hoz képest a m. kir. államvasutak igazgatósá­gának egyetértésével megfelelő tervezetet dolgoz­zanak ki 8 azt a közigazgatási bejárás kérelme­zése alkalmából a bizottsághoz szintén mutassák be. — Ezen megállapodások s illetőleg tervezetre ' nézve a közigazgatási bejárás eredményéhez ké­pest a végleges elhatározást magamnak külö­nösen fenntartom. Előzetes tájékozás és ahhoz alkalmazkodás végett figyelmeztetendők továbbá az engedélyt kérők, hogy miután a rendes vasúti kocsiknak a lóvonatu vasútra való átmenetele e pályaterve­zésnél szintén czélba vétetett, — a lóvonatu vasút felépítményénél vignol-sinek alkalmazását s n talpfáknak oly sűrűn való lerakását kell követel­nem, mely mellett a sínek igénybe vétele Q cmtként és 4500 klgr. kerek nyomás alatt, vas­anyag alkalmazása esetén 1000, aczélanyag al­kalmazása esetén pedig 1200 klgrmot még ne haladjon. A felépítményi részlettervek ehhez képest kidolgozva, itteni jóváhagyásra leendő felter­jesztés czéljából a közigazgatási bejárás alkal­mával szintén bemutatandók lesznek. Végül figyelmeztetendők még engedélyt ké- rők, hogy a m. kir. államvasutak csabai állomá- < sához való csatlakozás, — valamint a rendes vasúti kocsiknak a lóvonatu vasútra történendő esetleges átmeneteiére nézve a m. kir. állam­vasutak igazgatóságával — jóváhagyásom fenn­tartása mellett — kötelesek lesznek külön szer ződést kötni. Mely miniszteri rendelet tudomásul vétetvén, Vidovszky János és érdektársaival kö­zölni rendeltetik. A kir. építészeti hivatal beterjeszti 1887. iVárczius 31-én a békési vasutállomásbez vezető kőuton szedendő. vámdijak kiszámítására vonat­kozó műveletet, mely várakiszámitás q-kénti 2 3 kr. alaptétellel elfogadtatik, s a megye törvény­hatóságához hozzájárulás es a vamszedesi en­gedélynek a közmunka- és közlekedési m. kir. mi­niszternél való kieszközlése végett áttétetik. A tiszti ügyészi, adóíelügyelői s egyéb szak­előadói, többnyire magán természetű előterjesz­tések nagyobb vita nélkül tárgyaltattak és fo­gadtattak el. Nagyobb érdeklődést keltett a tanföl ügyelői jelentés, mely a gyulai is­kolákkal foglalkozik, s a melyre még lapunk jővö számában visszatétünk. — Az ülés délután ért véget. _________ A megyeház utcza kikövezése. Gyula város Tanácsához a napokban kö­vetkező kérvény adatott be: Tekintetes városi Tanács! Alulírottak, mint Gyula városának polgárai, eme város szépüléset s felvirágzását szivünkön hordva, de másrészt saját, és reménylhetőleg nem kifogásolható jól felfogott érdekünk áltál is ve­zérelve, a Tekintetes városi Tanácsnak becses el­határozását egy körülményre vagyunk bátrak fel­kérni. Kétségtelen dolog az, hogy mennél tisztább, rendesebb és szebb egy város, s mennél jobbak utai, annál vonzóbb lévén az az idegenekre, az ily város forgalma élénkül, a megtelepülök szama növekszik, a város lakói között az építkezési haj­lam felébred, s mindezen tényezők közreműködése által a forgalom és a kereskedelem emelkedik, e az ily város folytonosan gyarapodik. Gyula városában a fenti tényezők megte­remtésére a közelmúlt időben rendkívül sok tör­tént ; igy a vasúttól a városon át jó kőut készült, a Körös-csatorna szemetes partjai, sétányra al­kalmas területté lettek átalakítva, felállittatott a tűzoltóság stb. stb. Minthogy ezen jelentékeny tényezők egyiké­nek létesítéséhez Békésmegye nagyérdemű kö­zönsége tetemes anyagi erővel hozzájárult; mint­hogy a megyeházától kezdve a sugárutig oly kel­lemetlen és sáros utak vannak, melyeken át a vasútról jövő megyei közönség a megyeházához egyenes vonalban nem is juthat el; minthogy továbbá a megyeházától keletre elnyúló városrész lakói a téli sáros időkben a vasúti indóházhoz, és az oly jelentékeny anyagi áldozatok árán meg­alakított népkerthez csak nagyobb kerülőn, tudni- ilik az ugyuevezett „Német" utczán át juthatnak el; és minthogy végül a város általános szépé­szeti érdekei igénylik : azon kéréssel járulunk a Tekintés városi Tanácshoz, miszerint a megye­házától kezdve a református templom előtt a Bandhauerné illetőleg Misley-féle házig elvonuló utczát terméskővel kirakatni méltóztassék; ezen czélra nézetünk szerint a kissétány mellett fel­halmozott kőtömeg felhasználható lenne. Végül tisztelettel megjegyezzük, hogy ezen szerény kérésünk Gyula város emelkedése és jö­vője érdekében egy igen jelentékeny mozgalom­nak, és valószínűleg eredménynek lehet forrása. Kétségtelen ugyanis, hogy városunk emelke­désére lényeges befolyással bírna, ha vasúti sugár útról a megyeházáig egy egyenes útvonal lenne. Mi tehát azon reményt tápláljuk, hogy a mennyiben Békésmegye tekintetes közönsége azt fogja tapasztalni, hogy Gyulaváros közönsége az ezen útvonal létesítéséhez szükségelt anyagi áldo­zatok egy csekélyebb részét magára vállalta, a megyei tekintetes közönség oly bőven tapasztalt nagylelkűségével, a közben eső házak és telkek' kisajátítása, s az itt újítandó ut kikövezéséhez szükségelt pénzáldozatok meghozatalára hajlandó lesz. Kérésünk megújítása mellett maradván B.-Gyulán, 1887. évi ápril hó 5-én, A tekintetes városi tanácsnak kész szolgái: Novák Kamill, dr. Kovács István, Nagy Károly, Tar János, Moldovány Alajos, Keller Imre, dr. Erkel Rezső, Ferentzy Alajos, dr. Berényi Armin, Komolya István, Bandhauer György, Fábián Jó­zsef, Berkes János, Sánta Gábor, Papp Mihály. Hírek. Békésmegye 'alispánja Jancsovits Pál ma tölti be tisztsége 20-ik évét. Jelentőség­teljes időszakot képez, e két évtized nemcsak az egyén, de a közélet történetében is fokozatos munkát, fejlődést tüntetve fel. Tartózkodás nél­kül jelentjük ki, hogy a kor, mely az ébredő társadalom eszméinek hatása folytán az ál­lamtanok és közigazgatási szervezet alakulataiban radikális átmenetek eredményeit hozta érvényre méltó s mindig lépést tartó munkást talált me­gyénk alispánjában, ki demokratikus világnézettel, erős alkotmányos s még erősebb önkormányzati érzékkel, de a mellt tt kellő fogékonysággal a végrehajtó hatalom engedményeket kevéssé tűrő igényei iráut mindenkor meg tudott felelni ama várakozásoknak, melyekkel az állam egy önkor­mányzati alapokon nyugvó végrehajtó testületének fejével szemben élni lehet. S ezt csak az által ér­hette el, hogy az állam törvényhozása és kormány­zata által nyitva hagyott keretek betöltéséhez szükséges szervező erejét, — a szorosabb végre­hajtási teendőkhöz megkivántató fáradhatlan munkakedvát, a közigazgatási ellenőrzés feltéte­lezte körültekintését és erélyét tevékenyen át­vitte az életbe, melynek számtalan érdekössze­ütközést felszínre vető hullámverése közepette meg tudta őrizni a meggyőződése szerint czélhoz vezető utat. A hatáskör ily betöltése állandó becsű érdemre ad jogot, s ha ennek külső elismerése ezúttal ünnepélyekben nem nyilvánul is, maga azon körülmény, miszerint a közönség bizalmából 20 éven át foglalja el az első tisztvi­selő állását, — mi tudtunk szerint az országban páratlanul áll — eléggé igazolja, hogy Békés­megye a buzgó és feladata magaslatán maradó főtisztviselő jeles munkálkodását legalább a sze­mélyéhez való benső ragaszkodással kész viszo­nozni. Kívánjuk, hogy ebben még sokáig része lehessen. A tavasz eljött. Nesztelenül érintette meg a légkört. Az áprilisi hóbort a szeszélyes asszony tulajdona, gondolá s azért a hagyományos szo­kástól eltérve, kiegyengetve az ég azúrját, letépte a múlt hetek szürke felhőfoszlányait. Ilyen jó ked­vében megcsókolta a földet, s ime a dohos, fakó fűszálak mellett a föld felszínén zsenge növény díszeleg. Öt napig egy felhődarab sem úszott az égen, a nap pazar fényben ragyogott és meleg sugaraival a legapróbb rovart is életre serkentő. Nagypéntekén azonban az idő kellemetlenül meg­változott, egész nap és rákövetkező nagyszomba­ton óriási orkán dühöngött. A feltámadás napját mint nehány év óta úgy ez alkalommal is a legkisebb társadalmi mozgalom nélkül ünnepeljük. — Nem igy volt ez csak egy évtizeddel ezelőtt sem, a mikor a hús­véti ünnep alkalmul szolgált egy-egy jótékony czélra rendezett nagyobb szabású hangverseny­hez, vagy műkedvelői előadáshoz, melyeknek úgy szellemi valamint anyagi sikere bizonyára elég csábitó volna rá, hogy a mai ifjúság is ne csu­pán egy-egy kränzchenben vágyj népkerti mulat­ságban fejtse ki társadalmi képességét. Az ünnepnek — ha az idő oly kedvezőt­len marad, aminő nagypénteken és nagyszomba­ton volt — egyedüli szórakozását a kápolna­téren felállított történelmi- és mechanikai mú­zeum fogja képezni, mely különben is méltó a megtekintésre. — A tárlat naponta nyitva esti 10 óráig, este kivilágítás mellett nézhető meg. Az országos negyvennyolezas párt olnöke Irányi Dániel, a napokban levelet irt Jantsovits Emil ügyvédhez, mint a helybeli 48-as párt elnökéhez, melyben értesíti, hogy a központi párt a húsvéti ünnep alkalmá­ból Orbán Balázs báró országgyűlési kép­viselőt a „Székely (öld“ czimö monographia je­les Íróját küldi le Gyulára. Mint értesülünk, Orbán báró a ma délutáni vonattal érkezik meg városunkba s a negyvennyolezas párt testületileg kivonul az indóházhoz fogadására. A párt el­nöke s nehány párttag a vendég elé utaznak Csabára. Délután 6 órakor a párt végrehajtó bizottsága ülést tart a „Magyar király" vendég- fogadóban, ezt követőleg pedig társas lakoma lesz ugyanott, melyre egy teríték ára 50 krajczár. Orbán Balázs báró a hétfő délutáni vonattal kénytelen lévén Erdélybe utazni, szónoklatát ünnep más'idnapján, hétfőn délelőtt 11 órakor, tehát az isteni tiszteletek után fogja tartani ugyancsak a „Magyar király" előtti téren. — Az országot párt küldöttje — mint értesülünk — Jantsovits Emil ügyvédnek lesz vendége. A megyeház utczában a Bandhauer ille­tőleg a Misley-féle házig elnyúló útvonalnak ki­kövezése iránt indult meg mozgalom több tekin­télyes városi képviselő köréből. Részünkről eme mozgalmat annál inkább helyeseljük, mert — tud­valevő dolog — a megyeház utczának kikövezése s a sugárút felé leendő megnyitása már akkor volt tervezve, amidőn a megye a Konsiczky-fóle házat kisajátította. A vármegye intéző körei a nevezett ház kisajátításával nem mondottak le eme utczavonalnak megnyitásáról, csupán elha­lasztották a rávonatkozó tervezetet, melynek ujabbi felelevenítéséhez bizonyára hathatósan járulhatna a városnak előzékenysége, ha a tanács és képvi­selő testület a kisajátítandó területig terjedő út­vonalnak a város költségén leendő kikövezését elhatározná; a promenad mellett felhalmozott ter­méskőtömeg hathatósan hozzájárulna az eszme kiviteléhez. Megvagyunk róla győződve, hogy a közigazgatási bizottság látva azt, miszerint a vá­ros az áldozatoktól sem riad vissza, hogy kül- csinját s közlekedési útvonalait emelje, teljes készséggel belébocsátkozand az elvileg különben is helyeselt és nem nagy költséget igénylő kisa­játítási s folytatólagos kövezési műveletbe, annál is inkább, mert nem lehet mondani, hogy Gyula városa mint a megye székhelye valami túlságos mértékben igénybe venné a vármegye beneficziu- mait, különlegesen pedig hogy igénybe véné a közmunka alapot, mint azt más megyei székhelyek nevezetesen Makó, Szentes, Szolnok vagy megyei kötelékben sem álló csupán megyei székhelyű Arad és Nagy-Várad szab. kir. városa a maguk javára teszik, mely körülményt illetőleg nem volna épen háládatlan dolog összehasonlításokba s pár­huzamvonásokba bocsátkoznunk. Népfelkelési felszerelések. A honvédelmi miniszter tegnap küldte le a vármegye közönsé­géhez a békésmegyei több ipartestülettel a nép­felkelési felszerelésekre vonatkozólag kötött szer­ződéseket, mely szerződések értelmében a békési, csabai ipartestületek s gyulai csizmadia ipartár­sulat 1000—1000 pár, a szarvasi ipartestület 800 s a tót-komlósi ipartestület 500 pár bakkancs készítésére nyertek megbízást. Államsegély. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a dobozmegyeri községi iskola 1886/87. évi fentartási költségeinek részbeni fe­dezésére 275 forint államsegélyt utalványozott ki. Komáromy Alajos városunk szülötte, a nemzeti szinbáz nyugalomba vonult színművészé, kinek búcsú felléptéről lapunk egyik előzetes szá­mában hosszasabban emlékeztünk tneg, a napok­ban Gyulán volt rokonai meglátogatására. Meg­említjük még, hogy a „Vasárnapi Újság" múlt heti száma a nyugalomba vonuló művész igen jól sikerült arczképét adja rokonszenves kommentár­ban emlékezve meg városunk szülötte érde­meiről. A belügyminister a békésmegyei adófel­ügyelőség székhelyén ülésezendő adófelszólamlási bizottság elnökének Ladies György ügyvédet nevezte ki. A pénzügyminiszter pedig leiratilag felhívja a megye közönségét, hogy a közgyűlésen a felszólamlási bizottságba két tagot válasz- szón be. Jóváhagyott szabályrendeletek. A bel­ügyminiszter a törvényhatósági szervezési valamint az iparágokról, illetve korcsmák, sor­házak és pálinkamérések rőr alkotott megyei sza­bályrendeleteket jóváhagyási záradékkal ellátva leküldte a vármegye közönségének. A járványok krónikájából. A járványos betegségek az egész megye területén még mindig növekvőben vannak. A lefolyt héten beérkezett hivatalos tudósítások szerint Ó-K igyóson a József majorban továbbá a szarvasi határ­ban levő siratói szőlőkben a hólyagos himlő, Kondoroson pedig a már egyszer meg­szűnt kanyaró lépett fel. Körös-Tárcsán igen hevesen tört ki a roncsoló toroklob és skar- latin, — amiért is az összes iskolák bezárattak. Névváltoztatás. Deutsch J. Henrik szarvasi lakos vezetéknevét belügyminiszteri en­gedély ly el „Déri“-re magyarosította. Orosháza-Tót-Koinlós. A közmunka- és közlekedésügyi miniszter K e p e s Gyula buda­pesti lakosnak Orosházától Tót-Komlósig veze­tendő helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. Ugyan hányadik elő­munkálati engedély már eme tervezett útvonalra? A gyomai választókerületben — mint értesülünk — a szabadelvű párt L é g r á d y Károly fővárosi nyomtulajdonost szándékozik kép­viselő jelöltnek felléptetni. Népfelbelési ügyek. A honvédelmi mi­niszter már kijelölte az ország ama helyeit, hol népiolkelési tanfolyamokat rendeznek bq. Gyalog­sági tanfolyamok április hó 12-ére rendeltettek Arad, Budapest, Gyula, Debreczen, Déés, Kőszeg, Kassa, Csik, Balassa-Gyarmat, Körmend, Kolozs­vár, Lugos, Miskolcz, Munkács, Máramarossziget, Nagyvárad, Oravicza, Ó-Gyalla, Pozsony, Pécs, Szeged, Szabadka, Sátoralja-Ujhely, Székesfehér­vár, Újvidék, Ungvár, Versecz és Zomborra. Ugyaneme helyeken május hó 6-án a második tanfolyam. A népfelkelői tiszti tanfolyamnak, mely í. hó 12-én veszi kezdetét, parancsnoka Sáska Zsigmond százados, kiképző tanárai Beleznay István és Ökrös Lajos hadnagyok. — A tan­folyamon összesen tizen vesznek részt, és pedig P o p o v i c s Szilveszter megyei aljegyző, Tar* noveczky Szilárd kir. adófelügyelö-helyettes, H e r c z o g József mérnök, L a u n e r Ká­roly népbank pénztárnok, C z i b u 1 a János se- géd-telekkönyvvezetö, Bauer Gyula nagybérlő, Fischer Lajos gazdatiszt, Brouer Zsig­mond fogyasztási adókezelő, Lázár Sándor kir. törvényszéki írnok, és Tomastyik János adótiszt. Az ügyvédi kamarából. Az aradi ügyvédi kamara tudatja, hogy Szigethy Lajos gyulai ügyvéd elhalálozása folytán a lajstromból töröltetett és irodája részére gondnokul Králicz Gyula kisjenői ügyvéd rendeltetett ki. Halálozás. A békésmegyei főúri körnek ha­lottja van. Bolza József gróf szarvasi nagybirto­kos, — a gróf Bolza család széniora — folyó hó 4-én Szarvason hosszasb súlyos szenvedés után jobblétre szenderült. Az elhunyt öreg gróf, ki mint agglegény élte le 80 évre terjedt életét — főúri körökben közkedveltségnek örvendett, mert mint sport ember, a vadász sport terén ritkította párját, úgy hogy még tavaly is részt vett a vadá­szatokban. Másik szenvedélye a kertészet volt s szarvasi diszkertje a vármegye egyik kiváló ékes­ségét képezi. A megyei közügyekkel, nem foglal­kozott, de mint ember a legjobbak közé tarto­zott s jótékonyságával sok könnyet törölt le. Te­metése folyó hó 7-én a megyei aristokratia s Szarvas városa minden rendű s rangú lakosságá­nak igaz részvéte mellett nagy pompával folyt le. Béke hamvaira! A sorozás e hét folyamán Szeghalmon és Orosházán fog megejtetni. Tekintettel ama kö­rülményre, hogy a sorozáson úgy Jancsovics Pál alispán, valamint T e r é n y i Lajos h. fő- egyző is mint a polgári hatóság elnökei ellesznek foglalva, hon nem létük alatt Nagy Károly ár­vaszéki'elnök fogja az alispáni teendőket végezni és miután Popovics Szilveszter aljegyző pe-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom