Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-04-03 / 14. szám
A hasznos házi állatok között a múlt hóban a ragályos betegség egy esete fordult elő B.-Csa - bán, ahol is 1 db. takonykórosnak talált ló kiirtatott, járványos betegség pedig egyáltalán elő nem fordulván, — hasznos házi állatok egészségi állapota a lefolyt hóban teljesen kedvezőnek mondható. II. Közbiztonság. A személybiztonság a lefolyt hóban egy esetben sem volt megtámadva a vagyon biztonság a Füzes Gyarmat községéhez tartozó N.-Bucsa pusztán zavavtatott meg, a mennyiben a Karczagról Puszta-Borzára haza utazó s N.-Bucsán meghált Neuman János 2 lovát múlt hó .22 én virradóra ösmeretlen tettesek eltolvajolták; továbbá Dobozon múlt hó 27-én Megyeri János kárára 23 frt készpénzt s több rendbeli selyemkendőt, s a Gerla- Posteleki uradalomból gróf Wenckheim Géza kárára 22 drb birkát tolvajoltak el; ez utóbbi esetnél a tettesek elfogattak s a kir. járásbíróságnak átadattak. Tüzeset három volt és pedig Szarvason mull hó 7-én egy ócska épület, B.-Gyulán 8-án Dávid Péter házának tetőzete, s ugyancsak Gyulán 12-éu Gombkötő János háza égett le, a két utóbbi biztosítva volt. Öngyilkosságot követett el Szarvason múlt hó 19-én Baginyi Pál szarvasi kalapos mester neje, ki is ösmeretlen okból a hidról a Körösbe ugrott s bele halt. Kifogása eddig nem sikerült; továbbá márczius hó 31-én este 8—9 óra között Fijas Károly 60 évet meghaladott gyulai lakos ismeretlen okból felakasztotta magát Véletlen haláleset Gyomán fordult elő kétszer és pedig múlt hó 3-án éjjel Bus József gyomai 8zücsmestert a mint Békésről a vasúti sinek közt Gyomára haladott, a 39. számú őrház közelében az 51. számú tehervonat eltaposta. A rendőri vizsgálat azounal megtartatván, kitűnt, hogy a mulasztással senki sem vádolható s a bűnvádi eljárást a nyomozási iratok mellett értesített kir. járásbíróság be is szüntette. Márczius hó 9-én pedig Schvarcz Lajos másfél éves fiú véletlenségböl leforráztatván, meghalt. III. Utak, hidak, védtöltések. A közutak a múlt hó folyamán heállt havazás és esőzések folytán nagy mérvben megron- gálvák 8 majdnem járhatlanná váltak, az utka- parók az utakon összegyülemlett vizek leereszt- getésével foglalkoznak. A sárrét vidékén f. évre előirányzott s pénzért teljesítendő útjavítási munkálatok végrehajtása a vállalkozó által már foganatba vétetett s kellő munkaerővel — mikor csak az idő engedi — folytattatik. A k.-ladány-k.-tarcsai és k.-ladány- gyomai útszakaszokra előirányzott k.-tarcsai természetbeni közerő — hár a munkálatokra ki- rendeltetett — a rosszra fordult időjárás miatt fel nem használtathatott. A hidak jó karban vannak. A védtöltések ismételt áradások mellett is teljes biztonságot nyújtanak. IV. V egyesek. A megyei pénztárakat a múlt hóban teljesített véletlen vizsgálat alkalmából teljesen rendben levőknek találtam. 1. A járás föszolgabirái a járásukbeli községek pénztárainak negyedéves vizsgálatát részben megejtvén, azt rendben levőknek találták. 2. Az őszi vetések meglehetős jó állapotban vannak s szép reményre jogosítanak, a tavaszi mezei munka azonban a kedvezőtlen időjárás miatt késedelmet szenved. 3. A fősorozás a megye területén a szarvasi, gyomai, békési, Gyula városi, a gyulai és a csabai sorozó járásokban befejeztetett. A községi közigazgatás terén, valamint az iskolák külső ügyeiben nagyobb változás nem történt. A kémények rendszeresen vizsgáltattak s kellő rendben találtattak. B.-Gyulán, 1887. ápril hó 3-án. Jancsovics Pál, alispán. A tanoncziskoia kérdéséhez. Gyula márczius 17. Tekintetes Szerkesztő Url j,Igénytelen reflexióira* nem válaszolnék, ha észre nem venném belőlök, hogy „Reductió“ czimü czikkemet nem értette meg, vagy, ha megértette: tünteti, mintha nem értette volna. ^ Az én czikkem háromfelé szólott. Szólott először azoknak: kik a tanügynek úgy véltek szolgálatot tenni, ha a tanítók szorgalmára ób lelkiismeretességére nézve az értesítő nyomán írnak elmarasztaló kritikát; kik csalha- tatlanságot vindikálnak magoknak az osztály- és szakrendszer tökéletes ismeretében; kik a tauitót vakandokhos hasonlítják, ha a közügyekuék más terén is akar működni; kik instructiokat adnak az iskolaszék) elnöknek, stb. stb. és akik ezen dolgokat olyan módon tálalták a közönség elé, hogy annak „reducálni" tudó része fejcsóválva mondogatta: „Ez már mégis sok!“ mig a „redu cálni* nem tudó rész az ilyen czikkok hatása alatt meggyülöli az iskolát, tanítót, iskolaszéket. Há ez, Uram, csakugyan nem járja! Harmadszor szólott czikkem Önnek, hogy egyoldalú informáczió után ne írjon; s azt hiszem minek kijelentésével Ön ellen mitsem vétettem. Es értem, nagyon ériem Önt, mikor czikkem revideáláBáról szól. Hát voltam én is olyan helyzetben, hogy czikkeimet nem kellett revideálni. De, azt hiszem, Ön is érti az én helyzetemet,, mikor Cicero pro domo sua — természetesen, hogy nem önzetlenségből — kell beszélnem. Hiszen, ha én nem szólok, nincs Gyulán a sajtónak olyan munkása, aki az ipariskolával kapcsolatban az ipartanodái bizottságra szórt ildomtalanságo- kat visszautasitsa. Ha pedig másik collegám fogott volna e hálátlan munkába: hát annak is el lehetett volna éppen úgy mondani azt, hogy d, \maga ajtója előtt seper. Azon pedig ne csudálkoz- zék, hogy toliam vastagabban fogott a kelleténél: mert a megyei cultura olyan elismert művelőjéhez, mint Ön, csakugyan, nem illik az ipariskola elleD úgy agitálni, mint Ön teszi; mert — ha már a törvényalkotás csakugyan rostul tette, mikor Dem határozta meg az iparos pályához szükséges elő- készültség minőségét — mivel viszonyainkat éppen olyan jól ismeri, mint én ; igy tudja jól, hogy az ipariskola nem lehet más, mint a milyen, t. i. nem az az eszményi, melyet Ön szeretne s higyje meg, én is. Végül még egyszer kiigazítom számadatait. Az ipariskola nem igényel 2 ezer forintot; hogy pedig többet igényel, mint a megyében bárhol, annak az az oka: hogy itt kétszer, háromszor anynyi az iparos-tanuló, mint egyéb megyei városban. Legvégül pedig bátor vagyok tudomására hozni, hogy a m. kir. megyei tanfelügyelő ur az ipartanodái bizottság elnökével meglátogatta az ipariskola minden osztályát s az ott talált renddel, előhaladással, a tananyag beosztásával és a szükséghez szabott tanítási módszerrel anynyira meg volt elégedve, hogy ezen elégedettsége nyilvánítását hirlapilag a közönségnek is tudomására hozni megengedte, s az elnököt fölkérte, hogy az ipartanodái bizottságnál azt bejelenteni szíveskedjék. Legeslegvégül köszönöm Önnek az inas- publicum között rám ruházott rangot; ezen kinevezéssel nem mondott Ön bolondot, mert az inasok között elsőnek lenni mégis csak szebb dolog, mint a cultura terjesztésére szánt egyik legszükségesebb intézmény ellen dolgozók közt vézér- szerepet vinni — s egy lapot szerkeszteni. Domonkos János. * Se * Közöljük tehát Domonkos urnák hozzánk beküldött czikkét, melyben egyszerre három irányban is vagdalkozik; először többek ellen, másodszor az ellen a másik ellen, harmadszor ellenem. — Most becses engedelmével közleményét glos sákkal fogom kisérni. A mi czikkének első részét illeti, itt először is kijelentem, hogy a többeknek szánt vagdalko- zásból, eltekintve azon felszólalásoktól, melyekkel a polgári iskola ellen intézett támadásoknak élét venni igyekeztem, reám csak az iskolaszék elnökének adott úgynevezett instructió tartozik. Ezt igenis én írtam és azt az instructiót nem kések a jövőben is megadni, ha annak szüksége merülne fel. A mi annak a másiknak szánt valamit illeti: szabadjon még egyszer ismételnem a gyengébbek kedvéért, hogy czikkeim s igy az iparta- nonezoktatás ügyében történt folszólalásom is minden bármely oldalról s igy az ő részéről jöhető sugalmazástól is teljesen ment volt, e felszólalásokhoz semmi köze, azokban semmi szerepe nem volt. — Tessék egyszer már megérteni 1 Hanem Domonkos ur czikkének ezen részét csakugyan nem lehet anélkül olvasni, hogy ióizüet ne mosolyogunk. ugyanis beszél egy fecsegőrői, kí az oktatási intézet, nevezetesen a polgári iskola belső dolgait elferdítve azért fecsegi el, hogy azok nyilvánosságra hozassanak. Es akkor, mikor azt igy elmondja, rágyújt önmaga a fecsegésekre, s egymástól pontosvessző által elválasztott hét tételben, oly dolgokat mond el czikkének ide vonatkozó részében, melyek annak az intézetnek és tanári karnak igazán belső dolgai. — Tudvalevőleg Öd a polgári iskola tanári karának nem tagja, s igy ba mégis annak a tanári karnak kebelében in camera sinceritatis lefolyt dolgokról értesült, ez másképen nem történhetett, minthogy azokat önnek gyönyörűségesen elfecsegték azon czélból, hogy azokat czikkének ezen részében nyilvánosságra hozza. Mig tehát ön, vagy talán önök azzal a másikkal szemben a fecsegést csak gyanítják, addig önmagukkal szemben annak irtát és kézzel fogható bizonyítékát nyújtják! Valóban szép illus- trátiója annak, hogy lehet elég ügyetlenül, a másnak szánt vizes lepedőt, az embernek saját úri kezével saját úri nyakába kavaritani, — vagy legalább is jogossá tenni azon közmondás alkalmazását: vak veti világtalannak szemére! Ugy-e furcsa ? Egyébiránt ki kell jelentenem: hogy én a tanári karnak a közönség előtti reputatióját sokkal kimélendöbb dolognak tartom, minthogy azt ily közleményekkel meg lehessen tépni. Annak a tanári karnak lehetnek, — mert hiszem mindnyájan emberek vagyunk, — egyénileg úgy mint ösz- vegében gyengéi, ebből kifolyólag lehetnek súrlódásai; de míg azokat önmaguk között elintézhetik, addig senkinek semmi köze hozzá! Ezért nem közöltem Domonkos ur czikkének ide vonatkozó részét ; továbbá azért som, mert hogy valaki teljesen ártatlanul oly polémiába sodortassák, a melyhez semmi köze, azt megengedhetőnek nem találtam. Éppen azért sajnálnom kell azt is, hogy távollétem alatt önnek első czikko is e lapba felvétetett, a mely lap szerkesztésem alatt gondosan megőrizni igyekezett a tárgyilagosságot. — Ön pedig első czikkében sem volt tárgyilagos. A mi a személyem ellen iutézett invectivákat illeti, azokat a fentebbiekben egész terjedelmében olvashatja a ki akarja. — Meggyőződhetik belőle arról, hogy némely emberek menynyire nem tudnak bizonyos actuaüs kérdéseknél az elvi discus- siók magaslatán maradni; mily különös gyönyörűségük telik abban, hogy az elvi vitát a személyes ezürbődések posványába rántsák le; mily kevés egyáltalán náluk azon parlamentaris illem-érzék, melynek hiányát az illető azon saját szavaival vallja be, hogy tolla vastagabban fogott a kelleténél, pedig a kinek tolla vastagabban fog a kelleténél annak még az elemi iskolában is legalább kör möst vagy plágát szokás osztogatni, meggyőződhetik arról, hogy mily helytelen fogalmuk van némely embereknek az agitatióról s hogy az ági- tatió fogalma náluk egyértelmű az érdek-sérelemmel. Egyebet nem mondhatok. Bogy a tanfelügyelő és az ipartanodái bizottság elnöke minő megelégedéssel távoztak a múlt léten az ipartanoncz iskolából, hát arra nézve elmondok önnek nemis egy aneedotát, hanem megtörtént dolgot, azonban kijelentem, hogy rájuk nézve minden személyes vonatkozás nélkül. Bizony kár volt önnek őket is ide vonszolni! vagy talán szükség volt rájuk? — Hát lássa ön a jelenlegi porosz király előde egyszer a Sanlougi-i parkbanjsétált, ugyanott ődöngött egy német tacskó, ki az üvegházban érőben levő ananaszt bámulta. A király, hogy a német tacskó Ízlését próbára tegye, az ananaszt letörette s belőle egy darabot oda adott s kérdezte tőle, na hát: wie schmäckt’s? Herrlich, wie a Knackwurst! volt rá a válasz. Na hát az ananász izét éppen úgy lehet degradálni a Knackwurst izévé, mint a mint a Knackwurstból lehet csinálni ananaszt, ha azt úgy akarjuk. — Alles ist schon dagewesen! Hogy én nem mondottam bolondot, midőn önt az inasok között első rangra emeltem, a mi ön szerint szép dolog, ebben önnek teljesen igaza van! — Hanem tegyük fel, hogy Diesterweg, Pestalozzi vagy Jacotot ma feltámadna s azt hallaná, hogy a Domonkos-féle gyulai sublimior paedago- gia még sublimisebb azon tétele : hogy az inasuraktól a pöfékelés szabadságát megvonni nevetséges és valóságos tyrannismus, kiállja-e nézetük szerint a bírálatot e kérdésre csakugyan nem tudom mit mondanának. Aligha nem mondanák: menjünk vissza aludni; ez már mégis sok; hát ez Domonkos ur még a sublimior paedagogia nevében sem járja! Végül kijelentjük: hogy a vitát ezzel bere- kesztjük s e lap hasábjain ugyan e tárgygyal többé a közönséget nem untatjuk. Dr. Kovács István. Hivatkozva a kir. adófelligyeló'ségnek 4168. sz. alatti értesítésére — tudatom a t. közönséggel, miszerint az 1887—1889-ki időszakra adó alá eső foglalkozások és üzletek, végre a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyleteket érdeklő adóknak tárgyalására, illetőleg a b.-gvulai kivető bizottságnak működése határidejéül — a városháza nagytermében — f. évi ápril hó 25. 26. és 27-ének délelőtti 9 órája tűzetett ki. B.-Gyulán, 1887. ápril hó 1-én. Dóba; János, polgármester. XX i r e k. Lapunk mai számát a „Békés“ azon olvasóinak is megküldjük, akiknek előfizetése márczius hó végével lejárt. Az előfizetéseknek e hét folyamán leendő szives beküldését kérjük, miután lapunk jövő számát csupán előfizétéseiket megújító tisztelt olvasóinknak fogjuk megküldeni. Az előfizetési dij — április—junius hóra 1 frt 25 kr, — vidékről legczélszeriibfcsir pOitaut»!- ványon küldendő be a „Békés“ kiadó-hivatalának Gyulán“ czim alatt. A virágvasárnap kezdete a nagy hétnek ; a kereszténység gyászát a virágok ünnepe előzi még. A természet most hozza első zsengéit s az egyház azokat Istennek szenteli. Az ünnepi ének még egyszer felhangzik, azután kezdetét veszi a mély gyász; a harangok elnémulnak, orgona nem szól, tompán, fájdalmasan megható egyszerűséggel rezegnek végig a templom hajóján a nagyheti zsolozsmák. A kereszténység magába száll s bűnbánó lélekkel üli meg Krisztus kínszenvedésének két ezredéves emlékét. Minden évben ismétlődik és mégis minden esztendőben uj, a vallás titokteljes misztériumai minden évben egyformán ragadják meg a hívők kedélyét. A bibliai pálmák emlékezetére az egyház bárkát szentel a mai napon. A hívek összeszedik a természet első zsengéit s ezekkel kezükben ismétlik a jeruzsálemi nép üdvkiáltását: „Hozsanna, áldott, ki az úr nevében jő!“ A nagyheti szertartások és húsvéti ünnepek isteni tisztelete a gyulai róm. katb. főtemplomban következő sorrendben fog megtartatni : Virág vasárnap: 9 órakor pálma szentelés, körmenet, ünnepélyes nagy mise, mely alatt a Passió fog énekeltetni; szerdán: délután 3 órakor Jeremiás próféta siralmainak éneklése ; csütörtökön: 9 órakor énekes mise, mely alatt a hívek az Ur asztalához járnak. Délután 3 órakor Jeremiás próféta siralmainak éneklése. Nagypéntek: 9 órakor kezdődnek a szertartások ; elöszentelt mise, Passió éneklése, improperiák, szent kereszt lefödése; az oltári szentség elhelyeztetik a szent sírba, hol esti 6 óráig marad kitéve; délután 3 órakor Jeremiás próféta siralmainak éneklése, miserere. Nagyszombat: reggel 8 órakor tüzszentelés, keresztvíz Bzentelés, utána nagy mise. Esti 9 órakor ünnepélyes feltámadás körmenettel. Husvét vasárnap: 10 órakor ünnepélyes sz. mise szent beszéddel; délután 3 órakor ünnepélyes vécsernye. Virágvasárnapjára ébredtünk, de a természet még mindentől távolabb, mint a virágos kedvtől. Márczius utolsó két hete oly szeszélyes időjárással kedveskedett, hogy a bolondosnak csú folt április aligha fogja túlszárnyalni tudni. De hagyján, hogy szeszélyes, sokkal nagyobb hiba, hogy felette kedvezőtlen, sőt sok tekintetben aggodalomra keltő volt. A tavaszi szántás és még inkább vetés a sűrű esőzések folytán lehetetlenné vált, már régóta nem késtek a tavaszt vetések annyit, mint ez évben; pedig as időjárás még mindig problematikus és alig van rá kilátás, bogy szárazabb jelleget öltene, ami — bármi szokatlan áprilisra szárazságért könyörögni, ezúttal kivételesen nagyon óhajtandó lenne. Az igazságügyminiszter Csiszár Béla szarvasi kir. járásbirósági joggyakornokot az újvidéki kir. törvényszékhez aljegyzőnek nevezte ki. Adókivetés a megyében. A harmadosztályú kereseti s nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója a lapunkban már megnevezett kivető bizottságok részéről kővetkező napokon fog tárgyaltatni és pedig Gyulán: Doboz és Gefla april 21-én, Gyulavári 22-én, Kétegybáza 23-án Gyulavárosa 25-, 26. és 27-én. — Békésen Vésztő s Körös-Tarcsa április 14-én, Mező-Berény 15. és 16-án, Szeghalom 18-án, Körös-Ladáuy 19-én, Füzes-Gyarmat 20-án, Békés városa 21., 22. és 23-án. Szarvason: Kondorai, Szent- András és Csabacsüd április 12-én, Öcsöd 13-án Szarvas városa 14., 15. és 16-án. Csabán. Gyoma április 13. I4-én, Endrőd 15. és 16-án: Bánfalva, Sámson és Kígyós 18-án, Ssénás, P. és Sz. Szent-Tornya 19-én, Csorvás 20-án, Földvár 21-én, Tót-Komlós 22. és 23-án, Orosháza 25., 26., 27. és 28-án, Csaba városa 29., 30. és május 2-án. Az aradi kereskedelmi és iparkamarának mártius 30-iki teljes ülésében Békés vármegyét közvetlenül érdeklő következő ügyek kerültek tanácskozás alá. A szarvasi szolgábiró megkeresése melyben véleményt kér arra nézve, vájjon a szatócs üzletébe tojást árulhat-e, továbbá a piaczo- kon tojást, szárnyas állatokat, külön iparigazol- vány nélkül vásárolhat-e? A felvetett kérdésekre igenlő válasz adatott. Perényi István füzes-gyarmati kereskedő kéri a kamarát, hasson oda, hogy a felső-magyarországi házaló tótoknak, csak oly községekben engedtessék meg a hetivásárokon való árulás, a bol azt a szükség kívánja. Kérvényező felvilágosittatni határoztatott, hogy a felsőmagyarországi házaló-tótoknak a heti vásárok látogatására vonatkozó jogosultsága az 1852. évi nyílt parancson, mely ma is fenn van tartva érvényben, alapszik, az tehát szerzett jogot képez, melyet úgy könnyedén hatályon kívül helyezni nem lehet. (A hetipiaczozás kérdését egyébként a törvényhozás múlt hdban oldotta meg, a menynyiben az ipartőrvény 50. §-ának erre vonatkozó rendelkezését oda módosította, hogy a hetipiaczo- kon vidéki kereskedő s iparos is árulhat, ahol ezt a törvényhatóság engedélyezi: a íeisővidéki gyol- csosokra nézve g’.úíie még a törvényhatósági engedély ' sincs feltételezve. Szerk.) Az orosházi ipartestület kérvénye az ott tervbe vett iparos- tanoncz-kiállitás anyagi támogatása iránt úgy in- téztetett el, hogy a julalomdijakra 25 frt szavaztatott meg. A belügyminiszter a községek szervezési irányelvei tárgyában alkotott megyei szabályrendeletet jóváhagyva leküldte a megye közönségének. A regale 4bérbeadási hirdetmény folytán, mely a „Békés“-en kívül az „Egyetértés“, „Pester Lloyd“, „Alföld“ és a nagyváradi „Szabadság“-ban is közöltetett, az ország minden részéből érkezuek a polgármesterhez megkeresések ajánlati minták küldése végett, mely megkereséseknek — mint írnunk is felesleges — a polgár- mester a legnagyobb készséggel és gyorsasággal tesz eleget. Eddigelé kértek ajánlati mintákat: Grimm A. József gyoma-endrődi bérlő, Brasch József Boros-Sebesről, Grün Salamon Talamásról, Klein Vilmos Csornáról, Fein és König Nagy-Szt- Miklósról, Hell Jakab Selmeczbányáról, Patzauer Miksa Szegedről, Fisch Ede Nagy-Váradról stb. Ezenkívül hallomás szerint — amit nagyon óhajtandónak tartunk, noha alig tudunk róla bizonyosat — gyulai polgárokból is akar konzorczium alakulni, mely az italmérési jogot bérbe akarná venni. Az ajánlatok felbontásának napja tudvalevőleg e hó 15-ikén lesz. Göndőcs Benedek apát és lelkész úrtól már megszoktuk, hogy időszakonként a város fejlődését czélultüzö egy-egy inditványnyal járul a képviselőtestület színe elé. A napokban is beadott egy indítványt, melyből azt olvassuk ki, hogy az apát ur a „Koroná“-t szánta nagyvendéglőnek ; nevezetesen emeletet akar rá építeni, s ott helyezné el az úri kaszinót, táneztermet, alúl pedig a kávéházat, éttermet, vendégszobákat, amint azok a földszinten most is vannak. Az egész építkezés átalakításostul, emeletestül együtt 16,000 frtba kerülne, mint ahogy azt-az apát ur indítványában proponálja; persze tervet és költségvetést nőm mellékelt hozzá. Nem szólunk ezúttal a tervhez érdemileg egy szót sem, csupán megragadjuk az alkalmat Göndöcs Benedek apát és lelkész urnák szivünkből gratulálni, hogy ő is átlátja immár egy vendéglő építésének sürgősségét és elsőbbségi igényét a népkerti pavilion létesítésével szemben ; gratulálunk azzal, „hogy : „debuisset pridem.* Névváltoztatás. Pollák József csabai vasúti tiszt vezetéknevét belügymiuiszteri enge- délylyel „Polgárira magyarosította.
