Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-12-04 / 49. szám
tát feloldotta, miután ezen kérdésben nem a megyei közgyűlés illetékes határozni s az összes iratokat érdemleges határozat hozatal végett a debreczeni m. k. pénzügyigazgatösághoz tette át, mely is ez ügyben a következő határozatot hozta: 61923. Vili. 1887. A debreczeni m. k. pénzügyigazgatóság a borfogyasztási adó beszedése tekintetében beadott felfolyainodvány tárgyában következőleg határozott : A fellolyamodvány elutasittatik és B.-Gyula város f. év aug. hó 9-én 51. kgy. 4648., 4784. ikt. az. a. hozott határozata oly kiegészítéssel ha- gyatik helyben, hogy B.-Gyula város köteles a borfogyasztási adót, egyes adóköteles felek kiván ságára hectoliter és liter számra megszabni és a bor- és hús fogyasztási adó törvények és szabá lyok 1884. évi hivatalos összeállítása 12—65. §-ai értelmében esetről-esetre beszedni. INDOKOK: B.-Gyula várost — mint a fogyasztási adót megváltott községet a bor- és hús fogyasztási adó törvények és szabályok 1884. évi hivatalos ösz- szeállitása 108. §-a, valamint az 1886. évi okt hó 30-án kötött megváltási szerződés 1. pontja értelmében azon jog illeti, hogy a község területén elárusítandó vagy kimérendő illetőleg fogyasztandó bor- és must után az árszabás szerint járó fogyasztási adóilletéket, — a megváltási szerződés korlátái között a fennálló rendszabályok érteimé ben az adóköteles felektől a 12—65. §-ok szerint esetről-esetre beszedhessék, vagy pedig az adó köteles felekkel, ezeknek mikénti befizetése iránt szabadon egyezkedbessék és így világos, hogy egyrészt a várost a borfogyasztási adónak bár mily alapon létre jött egyezség utján való besze dési jogától megfosztani nem lehet, másrészt pedig a várost arra kötelezni kellett, hogy az adóköte les felek kívánságára a borfogyasztási adót árszabás szerint, hectoliter és liter számra szabja meg, és a többször idézett hivatalos összeállítás 12—65 §-ok szerint esetről-esetre szedje be. M. kir. pénzügyigazgatóság Debreczenben 1887. november 21. Darvas, s. k. A m. kir. postatakarékpénztár 1886. évi működéséről és eredményéről. (Vége.) Az egyéb foglalkozásúak száma 19,004-el van kimutatva, a mi a betevőknek 22—23%-át tenné. Ezen aránylag nagy számnak magyarázatául szolgáljon azon körülmény, hogy a közvetítő hivatalok kezdetben a megfelelő adatokat a be léptinyilatkozatokon vagy éppen nem, vagy nem eléggé pontosan jegyezték fel, és hogy daczára részben intézett kérdéseknek nem sikerült számos betevő foglalkozását utólag sem megtudni. De az ezen hiány megszüntetésére tett intézkedések si kerre nem vezettek, mert április Lótól kezdve az egyéb foglalkozásúak száma, mely alatt az isme rétién foglalkozásúak is ki vannak mutatva, tete mesen leszállt s jövőben e tekintetben pontosabb statistikai adatok fognak rendelkezésemre állan Feltűnő jelenség végül az Írni nem tudók számának csekélysége, mely az összes betevőknek csak mintegy 373%-át képezi. Egyéb okok mellett ezen csekély részvétel talán az írni nem tudókra nézve a személyazonosság igazolása tekintetében különösen a visszafizetéseknél fennálló némi nehézségeknek tulajdonítandó, habár hozzá tehetem, hogy e nehézségek a gyakorlatban lehetőleg eny- hittetnek. Az 1886. év folyamában összesen kiállított 106,742 db. betétkönyvecskére 472,028 betét eszközöltetett és 67,036 visszafizetés teljesittetett, agyis a betétek számához viszonyítva a visszafizetések száma 14-20%. Egy könyvecskére esik tehát átlag 44/i0 betét és 06/lo visszafizetés, mi joggal enged arra következtetni, hogy számos betétkönyvecskére visszafizetés nem is történt és az llető betevők csekély tőkéjüket állandó elhelyezésre tették be. 1 A visszafizetések közül 24,888 a postataka rékpénztár fizetési utalványa alapján, 42,148 pedig rövid utón történt, utóbbiak tehát az összes visszafizetéseknek 628/i0°/0-át képezik; továbbá 225, vagyis 31-7% véglegés és 45,811, vagyis 3°/0 részvisszafizetés volt; a részvisszafizetések ek benfoglaltatván a 332 értékpapirvétel folytán eszközölt leírás is. Az ország egyes vidékeit tekintve, a posta takarékpénztár iránt a legnagyobb érdeklődés i budapesti postaigazgatóság területéhez tartozó helyeken, de leginkább a fővárosban mutatkozott mely után a soproni kerület vagyis a dunántúli részek és a pozsonyi kerülethez tartozó észak- yugati részek sorakoznak; legcsekélyebb volt í részvét az ország erdélyi részében valamint Hor át-Szlavonországokban. Hű képe tükröződik vissza ez adatokban az llető országrészék általános anyagi helyzetének Eltekintve február hótól, legtöbb készpénz betét eszközöltetett szeptember hóban, az ennél agyobb deczeraber havi betétösszeg e tekintet ben figyelembe nem jöhet, mert a betevők javára irt kamatok e hóban írattak a tőkéhez; legese kélyebb volt a betett összeg junius havában. Miként a betétek száma, úgy az összeg te kintetében is az első helyet a budapesti posta igazgatósági kerélűt foglalja el; fölemlítendő azonban, hogy 946,525 írt 65 kr., betétösszegé- ek tekintélyes része vagyis 107,276 frt 91 kr. i postatakarékpénztár főpénztáránál eszközölt beté tekböl ered, második sorban áll a pozsonyi és i soproni kerület; legcsekélyebb volt a betett ősz szeg a zágrábbi kerületben. A visszafizetéseknél is az összeg magassá gához képest első helyen áll a budapesti posta igazgatósági kerület, melynek visszafizetési össze gében a postatakarékpénztár főpénztára által tel jesitett 59,017 frt 85 kr. visszáfizetés is benfog laltatik, ezt a pozsonyi és soproni kerületek kö vetik. Összehasonlítva a betétek illetőleg visszafi zetések összegét a betétek és visszafizetések számával, azt tapasztaljuk, hogy az átlagos betétösz szeg 5 frt 67 kr., az átlagos visszafizetési összeg pedig 18 frt 76 kr. Örvendetes körülmény, hogy betétátlag némi ingadozás után az év második felében emelkedést mutat. Az átlagos betét tekintetében a magyar postatakarékpénztár jóval mögötte marad a kül föld postatakarékpénztárainak, a melyek gazdagabb népek takarékossági hajlamaira támaszkod hatnak ; viszont azonban a csekélyebb betét átlag annak jele, hogy a magyar postatakarékpénztárt válóan szegényebb sorsú lakosság keresi fel s ppen e tény szól a mellett, hogy hiányt pótol s hogy feladata van. A postatakarékpénztárnak már törvény azt a feladatot tűzte ki, hogy főleg a kis tőkék egybegyűjtésére szorítkozzék. Hogy a magyar postatakarékpénztár e tekintetben czéljának megfelelt, az a táblázatokból még inkább kiderül. ‘ Ezek szerint volt tehát az összes betétek közül: 5 forinton alóli . . 5—10 írtig terjedő 10-20 „ „ • 20-30 „ » . 30-40 „ „ . 40-50 „ * . 50—100 frtig „ 100—500 „ „ 500 írton felüli 88-79% 5-31% 2-55% 1-09% 0-40% 0-59% 0-68% 0-52% 0-07% mig tehát a 10 frtig terjedő betétek 9410%-ot, 10 írton felüliek összesen csak 5-90%-ot tesznek, mi a betétátlag csekélységét megmagyarázza Százalékokban kifejezve esik az 5 frton alóli visszafizetésekre 61-57% az 5-10 frtig terjedőkre . . 1419% a 10-20 O » * * 10-29% a 20-30 1í J) 7-21% a 30-40 V 1» • * 0-98% a 40-50 V » * ** 1-20% az 50 —100 frtig terjedőkre. . 2-44% a 100 —500 „ » * * 1-88% és az 500 frton felüliekre . . 024% A 419-093 öt forinton alóli betétből 341,321 vagyis 8144 százalék és az összes betéteknek 2-31 százaléka takaréklapok segélyével eszkö töltetett. A visszafizetések levonása után feomaradó tiszta betétek az egyes betevők takarékoskodásának eredményét képezvén, Örvendetes jelenségként emelhetem ki, hogy az egyes betevőre átlag eső tiszta betét hónapról-hónapra szaporodott, miből joggal következtethető, hogy a postatakarékpénztár már is számos oly betevővel dicsekedhetik, kik azt nélkülözhető pénzeik elhelyezésére állandóan felhasználják, és hogy az intézmény a takarékossági szellemet tényleg fejleszteni képes volt. Az év végével fennállott egyes tiszta betétkövetelések között: az 5 frtig terjedők az 5—10 frtig terjedők . a 10—20 , » a 20—30 „ a a 30—-40 , ft a 40—50 , * az 50—100 frtig terjedők a 100—500 „ „ az 500 írton felüliek tettek ki; az összes 85,517 fennálló betétköny vecske közül ezek szerint 84-83 százalék 20 frt nál nem nagyobb betétösszeget mutat fel az év végén. A postatakarékpénztár a betevők részére ér tékpapirokat is vásáról: 1886-ban 308 beérkezett kérvény alapján 261,800 frt névértékű értékpapír vásároltatott. Az év folyamán kiállított az intézet össze sen 71 db. járadékkönyvecskét; ezek közül 7 db 61-11%-ot 13-36%-ot 10-36°|0-ot 4-56%-ot 2- 29%-ot 1-40%-ot 3- 36%-ot 3-15%-ot 0-42%-ot ismét kiegyenlittetett, úgy hogy deczember végével 64 db. maradt fenn. E 64 járadékkönyvecske tulajdonosai részére a postatakarékpénztár őrizetében volt 175,300 frt névértékű papir, még pedig: 5 százalékos magyar papirjáradók 146,600 frt 4 „ „ aranyjáradék 9.800 frt 5 „ Tisza szegedi sorsjegy 7.300 frt Különféle záloglevelek .... 9.000 frt Egyéb értékpapír .......................... 2.600 frt A járadékkönyvecske mellett letétbe helyezetteken kívül még 86.500 frt névértékű értékpapír (nagyrészt arany- és papirjáradék) vásároltatott és küldetett meg az illető betevőknek. A betevőknek 1.419,566 frt 08 krra rugó tiszta betétkövetelése, eltekintve az 1886. év deczember 31-én fennállott 12,317 frt 42 kr. kész- pénzkészlettől és 38,706 frt folyó számla követeléstől 1.477,300 frt névértékű 5 százalékos magyar papirjáradék ban nyert elhelyezést. A papirjáradéknak február—deczemberi átlagos árfolyama 1886-ban 94*62, mig a kir. postatakarékpénztár értékpapír készletét ugyanazon idő alatt 94 58 átlagos árfolyamon vásárolta. Áttérve a postatakarékpénztárnak kezelési eredményeire, a nyereség- és vesztesógszámla szerint a postatakarékpénztár összes kiadásai ............................... 141,642 frt 88 kr. bevé telei pedig.....................41,137 frt 53 krt te ttek, a kezelési hiány ennélfogva . . . 7, 100,505 frt 35 kr. mely az 1885. évi IX. t. ez. 6. §-ának értelmében a posta forgalmi pénzekből előlegképen fedeztetett. E kiadásokban az előmunkálatok 11,185 irtot tevő költségei is benfoglaltatnak, melyek még az 1885-ik évben az intézet életbeléptetésekor foganatosíttattak. A fent említett 11,188 frt levonásával az 1886 iki kezelési hiány 89,317 frt 35 krajezárra apad le. Levonva még a betevőknek fizetett 24,797 frt 67 kr. kamatot, mely nem képez kezelési költséget, a tulajdonképeni és az 1886-ik évet terhelő kezelési költség 105,657 frt 21 kr., mely elosztva az 539,064 ügyeset számával, mely a posta-takarékpénztárnál ugyanezen idő alatt előfordult, egy-egy műveletnek átlagos költsége 19V,0 kr., s ha ezen átlagos kezelési költséget összehasonlítjuk, hogy a m. kir. posta-takarékpénztár berendezése s szervezése egyszerű és jutányos, ameny- nyiben a működés első évében egy-egy művelet költsége: Angolországban . . 35 kr. Francziaországban . 34 % kr. Olaszországban . . 27 kr. Ausztriában 1883/4-ben 22 kr. volt. A forgalom emelkedésével ezen átlagos költség remélhetőleg fog csökkenni, mert a kiadások nem növekednek szűkségkép ugyanazon arányban, mint a forgalom, hanem ennek bizonyos fokáig ugyanazok maradnak, mi természetesen a müve- lelenkénti átlagos költségre is kedvező befolyással van. A fentebbi átlagos kezelési költség csak úgy volt elérhető, hogy a posta-takarékpénztár személyzetének megfeszített munkálkodása vétetett igénybe. hol kellően képviseltessék, különösen pedig: hogy kormányunkban is méltó helyet foglaljon, s hogy egyházi ügyei vitelével egy külön osztály bizassék meg. Szükségesnek tartjuk végezetül, hogy a hatóságok vidékeiket éber figyelemmel tartsák, és az ellenséges érdekben izgatók ellen szigorúan járjanak el. Jelasich pedig, ki mint tisztviselő s polgár egyaránt vétkezett, mint hűtlen hivatalnok hivatalától elmozdittassék, a hazán elkövetett árulásáért pedig törvény értelmében szigorúan megbüntettessék. Tegyük ezeket tisztelt hazafiaki Tegyünk mindent, hogy rabszolgaságtól tiszta nemzeti hajónkat e földrázó viharon át biztos kikötőbe, a szabadság, egyenlőség, testvériség kikötőjébe bevezethessük. Teremtsünk mindenekelőtt ön- kénytes sereget elé, melyhez mi minden szellemi s anyagi erőnket a minisztérium rendelkezésére felajánljuk, és ha hajdan igaz volt Zrínyi Miklós hősünk jelszava: „ne bántsd a magyart!“, úgy most is megvagyunk győződve, hogy ha a riadó megfuvatik, a kitűzendő zászló alá százezrek hazafiui buzgósággal sietendnek és ellenségeink szétzuzatván, a hon, melyek kell, hogy megmentsünk, meg lesz mentve, Kelt Pesten, ápril 30-án. A „radical kör“ határozatából Teleki László s. k. elnök, Reök István s. k. jegyző. Amint megkondult a vészharang, a tetterős kormány, melynek a megalkotott s szentesített törvények életbe léptetése, a nemzeti átalakulás és előhaladás rögös utainak egyengetése is sok gondot adott, — nem késett a hazát fenyegető veszély elhárítására a legnagyobb eréllyel, — fáradhatlan tevékeny- séggel minden lehetőt megtenni. A haza ellenségeinek, a fellázadt nemzetiségeknek megnyugtatása, kiengesztelése kisértetett meg legelsőbben. A testvéri szeretet igaz őszinte szavaival szólották a kormány küldöttjei a lázadókhoz. Az ész és szív minden fegyvereit felhasználva igyekeztek őket a béke, a közös haza, a közjóiét, közszabadság számára megnyerni, — s midőn a nemes törekvést siker nem koronázta, a lázadás mindinkább nagyobb mérvet ölte, s a pusztító áradat rombolva haladt előbbre s temetett örvényébe, mindent mi magyar volt: a kormány a nemzet hü fiaihoz fordult, s „bízva a lelkesedésben és azon honszeretetben, mely e hazát a legsúlyosabb körülmények közt is megmentette“, felhívta őket, hogy a megtámadott hon s szabadság védelmére ragadjanak fegyvert s áldozataikat tegyék le a haza oltárára; — s a hü magyar nép, midőn kormánya felhívásából megértette, hogy a magyar faj sorsa soha inkább fenyegetve, s a nemzet a végveszély örvénye előtt soha inkább nem volt; midőn átlátta, hogy a koczka el van vetve s csak a fegyver hatálma dönthet: lelkesedve sietett a honvéd zászlók alá, elszántan megküzdeni az élet- halál-harczot. Békésvármegye közönsége éber figyelemmel kisérte a délvidéki eseményeket. Junius elején Vukovics Szabbás kir. biztos a vármegyében elhelyezett katonaságot a vész színhelyére rendelte; s midőn a kormány, Tetőesés Csanádvármegyék a kitört lázadás növekedéséről, a rémes pusztításokról értesiték vármegyénket,. a nemzetőrségnek a harezra készítése a legnagyobb erélylyel eszközöltetett. „Férfias határozottsággal elszántuk magunkat — írja a vármegye közönsége junius i4-éröl a hadügyminiszternek — a legvégsőre, ha a szükség úgy kívánná. —-------Felfegyve rkezésit egész nemzetőrségünknek községenként elrendeltük, — éjjel-nappal készen állunk nemcsak magunk, de közelebb-távolabb szomszédaink, mint mindnyájan kedves véreink oltalmára, az ellenség dúló csordájának fékezésére, szétoszlatására.“ Nem sokáig kellett várni a harezba hivó szózatra. A hadügyminiszter junius 29-én kelt leiratában „felhívja Békésmegye lelkes közönségét, hogy már alakult 2—3 ezernyi, többkevesebb felfegyverzett nemzetőrségét Makóra összegyüjtvén, az ottani átmeneteket mindaddig őrizze, mig a fővezérnek első parancsára ki nem indittatik.“ A hadügyminiszter rendelete juliús 4-én érkezett a vármegyéhez, s már julius 6-án rendkívüli közgyűlés tartatott, melynek feladata volt a nemzetőrség táborba szállása végett a szükséges intézkedéseket megtenni. „A hadügyminiszter felhívását — igy hangzik a közgyűlés határozata — hazafias készséggel fogadja a bizottmány. Érzi polgári kötelességét egész nagyságában, siet leróvni a haza iránti adóját, mihez képest közakarattal elhatároztatott: ir A szükségelt 3000 nemzetőrt az egész megye állítsa ki. 2. A kiállítás alapját teszi a nemzeti őrsereg összeírása, mely alapon a számvevő rögtön kidolgozván az arányt, e szerint minden község számszerinti illetősége következő- kép állapittatik meg, u. m.: 1. Békés állít gyalogot .... 4o2. 2. Körös-Ladány ..........................................35. 3. Vésztő . 38. 4. Szeghalom ................................................65. 5. F üzes-Gyarmat..........................................62. 6. Magyar-Gyula lovast és gyalogot 306. 7. Német-Gyula..........................................113. 8. Csaba . . . /....................................558. 9. Mező-Berény........................................267. 10 . Körös-Tarcsa...........................................77. it. Gyoma ............................. . . . 85. 12 . Endrőd ............................ 61. 13 . Szarvas ... . . • . . . . 525. 14. Orosháza .... i - ... . 22715. Öcsöd ..................................................... 30. 16 . Szent-András.........................................2o. 17 . Tót-Komlós...............................................129. eg ész megye összesen 3000. 5. Maga a kiállítás módja városonkint és községenkint a helybeli elöljárókra bízattak s szigorúan felelősökké tétetnek. 4. Fegyver lehet puska, pisztoly, kard, kasza, lándzsa, balta, fokos, vasvilla, — különösen ajánltatik a sarkas élezett lándzsa, nyelén két oldalt vasazással, melynek példánya a bizottmány előtt felmutattatott. 5. Ezen sarkas élezett lándzsák, minél nagyobb számban városonkint, községenkint éjjel-nappal készíttessenek ; minden községben lajstrom szerint az indulóknak számolás terhe alatt osztassanak ki. A készítési költség a házi pénztárt fogja illetni, — úgy azonban, hogy e részben nem várva be a november i-ső napját, mától fogva a volt birtokosság is viselendi azt; s e költség azon kulcs szerint lesz kivetendő, mely a szükölködők részére szerzett gabonafélékeni károsodás kiszámításánál és megtérítésénél legközelebb használtatott. 6. Skutari György és Budjáts Andor az itt Gyulán letartóztatott lőporból 60.000 töltés készíttetésére és lehetőségig elegendő golyók öntésére s Makóra leendő elszállíttatására megbizatnak.
