Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-11-13 / 46. szám
Békésmegye közigazgatási bizottsága f. év november hava 7-én és 8-án tartott üléséről. Jelenvoltak : Beliczey István főispán elnöklete alatt Jantsovics Pál alispán, Terónyi Lajos h. m. főjegyző, Nagy Károly ra. árvaszéki elnök, Oláh György m. t. főügyész, Bánhegyi István kir. tanfelügyeld, Cziffra Imre kir. ügyész, Haviár Lajos kir. mérnök, az államépitészeti hivatal képviseletében, — Kalmár Mihály, Keller Imre, Hoffmann Mihály, Ladies György, Mikolai Mihály, Dr. Hajnal István, Varságh Béla bizottsági tagok és Székács József, közgazdasági előadó. Alispánt elöadmányok. Az alispáni rendszerinti havi jelentés tárgyalása során a békési járás föszolgabirája uta- sittatik, hogy a békési uagy hid és a kövezett ut között igen romlott állapotban levő útszakasz kijavítása iránt intézkedjék, — továbbá mindnyája járási főszolgabirák és Gyulaváros polgármestere — a tapasztalt mulasztások miatt utasittatnak, hogy az utkaparókat folytonos munkálkodásra buzdítsák, — a havi jelentés, mely a lap előző számában egész terjedelmében közölve lett, tudomásul vétetett. Indítvány alapján határoztatok, hogy a hadkötelesek kivételes nősülés iránt beadott s kellőn fel nem szerelt kérvények jövőben, a megye alispánja által ülésea kívül is elintézendök, illetőleg visszautasitandók. A vármegye alispánjának jelentése, mely szerint a megye területén létező szőlők megvizsgáltatván, de a phylloxera tünetei sehol sem mutatkoztak örvendetes tudomásul vétetett. A vallás és közoktatásügyi m. kir. feliratilag felkéretni határoztatik, miszerint utasítani méltóz- tatnék a b.-csabai izraelita anyakönyvi kerület anyakönyvvezetőjét, hogy a k.-tárcsái — ottani — anyakönyvi bejegyzéseknek, a m.-herényi izraelita anyakönyvi kerület részére díjtalanul kiíratását kötelességének ösmerje. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur rendelete, — melyszerint a közigazgatási bizottság határozatának megváltoztatása mellett, a gyomai izraelita anyakönyvi kerületnek indokolt kérelmére, ezúttal kivételesen megengedtetik, hogy anyakönyveit 1888-ik évi május 1-éig eddigi módon tovább is vezethesse, azon megjegyzéssel azonban, hogy ha a nevezett anyakönyvi kerület a fent kitűzött időig minősített anyakönyvvezetöt nem alkalmazna — azon esetre, a csabai izraelita anyakönyvi kerülethez való csatolása fog elrendeltetni, — a gyomai járás főszolgabirájával megfelelő további eljárás végett közöltetik. P. Nagy Mihály gyulai és Soltész János tót- komlósi hadköteleseknek, — a hadseregkőtelékéből ideiglenes elbocsátásukat kérő folyamodványra hozott kedvező határozatok — az illetékes had- parancsnoksághöz hozzájárulás végett, megküldetni rendeltetik. Gsik József orosházi, Hegedűs Pál b.-csabai, Perei Ferencz m.-berényi, Kovács Pál, Kerezsi Mitru kétegybázi, Steigerwald Ádám b.-gyulai, Kmeti János tót-komlósi hadkötelesek kivételes nősülés iránti kérvényeik — nmlt. honvédelmi m. kir. miniszterhez pártolólag lettek felterjesztve, mig Gerhát Mihály m.-berényi, Csató János k. Iadányi, Hugyecz András b.-csabai és Giricz Imre AHilaiAiis heoAiiiManmi l/ai*i7nnt7Ailrlrní oln to oi tf n ttn h Békésvármegye árvaszéke ügyvitelének megvizsgálása, — valamint a Gyulavárosi árvaszék ügyvitelének megvizsgálása tárgyában kiküldött bizottság jelentései, az illető árvaszékek elnökeihez a tapasztalt hiányok és mulasztások orvoslása iránt teendő sürgős intézkedések megtétele végett kiadattak, — eljárásuk eredményéről szóló jelentésük f. évi deczember hó 31-ig elváratik, s ugyancsak e bizottsági jelentések e határozat kapcsán a belügyminiszterhez is felterjesztettek. Békésnoegye árvaszéke elnökének — valamint a gyulavárosi árvaszék elnökének rendszerinti havi jelentései tudomásul vétettek. A vésztői — és k.-Iadányi gyámpénztári helyiségeknél a kiadott utasításokhoz képest foganatosított óvintézkedések miként lett teljesítéséről szóló járási főszolgabírói jelentés tudomásul vétetett. A kir. ügyésznek rendszerinti havi jelentése, mely szerint a felügyelete alatt álló állami fogházakban 66 fi és 15 nő volt a rab létszám, s hogy a betegek 2—4 közt váltakoztak, és hogy 1161 munkanap után 7 frt 75 kr keresmény ősz- szeg folyt be — tudomásul vétetett. A közgazdasági előadó indítványára, a kazán kezelők iránti, valamint a gőzgépeknek a hidakon való szállítása tárgyában a közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszter által kiadott rendelntek módosítása illetőleg visszavonása tárgyában felirat felterjesztése lett elhatározva. A megyei tiszti főügyész előadmányai — nagyobbára egyeseket érdeklő ügyekben beadott felebbezések, — melyeknél a másodfokú alispáni határozatok nagyobb részt helyben hagyattak. Tanfelügyelői elöadmányok. Díváid Józsefné orosházi lakos óvó intézetét véglegesen engedélyező miniszteri leirat — másolatban nevezettnek kiadatni rendeltetik. Schiller Ida oki. tanitónő, Békésen egy nö- nevelde nyithatása iránti kérelme, kellően felszerelés és pótlás végett visszaadatni rendeltetik. Krcsmárik Julia — szarvasi óvónő, müköd- lietése iránti kérvénye, a vallás miniszterhez pártolólag lett felterjesztve, tekintettel arra, hogy egy év leforgása alatt a szükséges képesítési okmányt megszerzi és bemutatja. Kir. adófelügyelöi elöadmányok. Rendszerinti havi jelentése a megszűnt a f. év októbeu havában egyenes adó czimen 97453 frt 30 kr, hadmentességi díjban 11080 frt 24 kr. folyt be, mely összegekhez viszonyítva a múlt évi hason havi bevételeket, az egyenes adónál 28194 frt 84 kr. — a hadmentességi díjnál 689 frt 24 kr. kedvezőbb eredmény mutatkozik, — s amelynek alapján fólbivatnak Gyulaváros polgármestere és a járási frtszolgabirák, miszerint a már eddig végrehajtásra esedékes adótartozások behajtását teljes erélylyel eszközöljék, — s hogy a végrehajtás fokozatait késedelem nélkül foganatosítsák elannyira, hogy az óv végén oly hátralék — melynek fenuálása törvényesen indokolható nem volna, semmi esetre fenn ne maradjon, — egyebekben tudomásul vétetett. Gyula-Vári községében 34 forint hadmen- tességi dij beliajthatlanság czimen töröltetni rendeltetik. A kir. adófelügyelő jelentése alapján, mely szerint úgy Gyulán, mint Békésen a fizetők adótartozásainak befizetési eredménye — daczára a miért is e bizottság ezen adóbehajtási ügyet vizsgálat alá vevén, a hátralékok: jelesül Gyulavárosánál 20,287 frt egyenesadó, 755 frt hadmentés- sógi dij, 476 frt tanítói nyugdij-alap, 19708 frt illeték hátralékok erejéig Dobay János Gyulaváros polgármestere ellen, — Békésvárosánál pedig 9120 frt 98*/a kr. egyenes adó és 212 frt 28 kr. hadmentességi dij hátralékok erejéig Mester András Békésváros bírája és Döraény István Békésváros adóügyi jegyzője ellen az 1883. évi 44. t. ez. 81. §-a alapján a felelősség kimondatni határoztatik, felbatalmaztatván a kir. adófelügyelő, hogy mind két községben ha a fent nevezett adóhátralékok e határozat kézbesítésétől számított 15 nap alatt be nem hajtatnának, avagy be nem igazoltatnék, hogy a fent nevezett hátralékos összegek erejéig a végrehajtás már foganatosítva lett, — a fent nevezett községi elöljárók költségére alkalmazott állami végrehajtók által — a jelzett adóhátralékokat behajtathassa. — Eudrőd község elöljáróságát illetőleg; — bélyeg és jogilleték valamint a szőlődézsmaváitságok behajtása körül tanúsított mulasztás miatt — szintén a fentihez basonértelmü határozat hozatott. A kir adófelügyelő többi előadraányait, nagyobbára egyeseket érdeklő adóügyekben beadott felszóllamlások és felebbezések képezték, — melyek Kevés kivétellel elutasítva lettek. A kir. állam építészeti hivatal ügykörébe tartozó elöadmányok: Rendszerinti havi jelentés tudomásul vétetett. Wallinger Antal békési, és Fischer Pál orosházi lakosok, gőzkazántulajdonosok részére a ka- zánhasználhatási engedély okmány kiállíttatván, nevezettek részére k'adatni rendeltetik. A békési járás főszolgabírójának Környei Zoltán útfelügyelő ellen meghozott fegyelmi határozata, illetőleg a dorgálásban megszabott büntetés végrehajtása — tudomásul vétetett. Békés község 1886. évi közmunka hátraléka tárgyában a békési főszolgabíró állal foganatosított vizsgálatra kitűzött határidő t. év november hó végéig — a kérelemhez képest meghosszabit- tatott. Glasner és Eibeschütz ezég kérelmének, mely szerint a csabai kőut külső szakasza átkövezési munkálatainak batáridejéül 1888. évi május 15-ike helyett ugyanazon évi junius hó 30 ig kérik megjelölni, — hely adatott. K.-Tarosa községénél 1887. évi. megyei köz- munkaváltsági 101 frt 50 krnyi leíratni kért hát- ralékdij összegnek, a mely már julius hó végén esedékessé vált — behajtása iránti intézkedésre a járás föszolgabirája utasítva lett. Az alsó fehér-körösi ármentesitő öblózet kér vényére, a gyula- dobozi megyei útnak a balparti védtöltés lábainál elvonuló s ugyanezen töltés kiszélesítése czéljából szükségelt része, nevezett társulatnak, — bizonyos kikötött és hozott határozatban részletezett feltételek mellett — átengedtetni határoztatik. A m.-berényi, gyomai és b.-csabai kőutak munkáira szerződésileg kikötött három évi jótállási határidő letelvén, ezen utaknak utóvizsgálata illetőleg ennek jó eredménye esetén, végleges átvétele elrendeltetik. A m. kir. állam építészeti hivatalnak jelentése alapján, a még fennmaradt idei, természetben leszolgálandó m. közmunkaerő miként leendő felhasználása iránt, a gyulai és békési járási szol- gabirák utasítva lettek. A békés- m.-berényi megyei utón beomlott, úgynevezett ráczháti áteresz sürgősen elkészített munkáinak 49 frt 30 krnyi igazolt költsége, a megyei közmunka-alapból kiutalványoztatik. M.-Berény községében 1886. évről 85 forint, valamint a f. 1887. évről 22 frtnyi közmunka- tartozások leírása iránti kérelemnek, — a menynyiben alapos okok fel nem hozattak, s a kérelem egyáltalán nincs keliöen indokolva, — hely nem adatott, s a hátralékos összegek leírása el nem rendeltetett. A csabai járás- szolgabirájának beadványa, melyben három darab kilometer oszlop elidegenítését jelenti, s a melyben a szarvas-csabai megyei ut kilometer oszlopokkal leendő ellátását kéri, — a jövő évi költségelőirányzat készítésénél leendő figyelembe vétel végett, a kir. állam építészeti hivatalnak kiadatni rendeltetett. A foganatosított vizsgálat során beigazoltatván az, hogy a magyar kir. államvasutak szolnok- araái vonaláu a 971—972, számú szelvények közötti ferde útátjáró az-ottani közlekedési igények uek meg nem felel, — M.-Beróuy község ez ügy- beni kérelmének hely adatván, anuak megszéies- bitése iránt szükséges intézkedések megtétele elrendeltetett. Ezzel az ülés, melyen mindvégig a megye főispánja elnökölt, másnap 8-án a déli órákban ért véget. IX i r e k. A képviselő testület f. hó 17-én rendkívüli közgyűlést fog tartani, melynek tárgysoro zatát közetkezőkben közöljük: Tárgysorozat; 1 A segédgyámi és üresedésbe jött két irnoki állás választás utjáni betöltése. 2. Az esetleg helyettesített rendőrkapitány eskü letétele. 3. Az uradalom tulajdonát képező szélmalom, ahhoz tartozó földterület, és a statiók melletti föterületnek megvétele tárgyában hozott határozat tárgyalása. 4. A nmlt. m. kir. belügyminiszter ur rendelete megbízást nyert városi képviselők szavazati joga iránt 5. A helypéozszedési, vásártéri csürhejárás és halászati jognak bérbeadásáról felvett jegyzőkönyvek előterjesztése a regale bizottság és tanács véle. ményévei. 6. Az 1888-ik évi regale költségvetés előterjesztése, a bizottság és tanács véleményével, és a tüzörségi költségvetés előterjesztése. 7. Az Előviz-csatorna társulat elnökének átirata, mely- lyel az 1888-ik évi költségvetést 1875 Írttal beterjeszti. 8. A m. kir. II. gyalog honvéd dandár átirata az elhelyezés tekintetében szükséges helyiségek megszerzése iránt, és erre tanács vélemény. 9. Polgármesteri előterjesztés bizottsági javaslattal a körösszabályozási költségeknek a műszaki ártérfejlesztés befejeztéig kölcsön utján leendő fedezése tárgyában. 10. Szabályrendelet módosítás előterjesztése a városi adóhivatal szervezése tárgyában, a tanács és jogiszakosztály véleményével. 11. Fogyasztási adó bérbevételéről jelentés. 12. Bodoky Mihály oki. gyógyszerész kérvénye a 3-ik gyógyszertár felállítása iránt, és erre a közegészségi bizottság véleményének előterjesztése. 13. Tanács előterjesztés Oláh György helyettes rendőrbiztos díjazása tárgyában. 14. Igló város átirata a minősítési törvény módosítása tárgyában. 15. Pénztári jelentés. 16. A f. évi szeptember és október havában kiadott szegénységi bizonyítványok felülvizsgálata. Kelt B.-Gyulán, 1887. nov. hó 12. Dobay János, polgármester. A regále bizottság folyó hó 8-án tartott ülésében Dobay János polgármester előterjesztette az 1888-ik évi regale váltsági költségvetést, mely következő tételeket tartalmazza: Bevételek: Italmérési jog után 24675 frt, helypénzszedési jog után 6250, csürhe járásból 113 frt, halászatból 135 frt, eperjesi italmérésből 150 frt, Döbögői lakbérért 120 frt. Összes bevétel: 31443 frt. — Kiadások: Adókra: 3696 frt 80 kr. Jelzálogbanknak törlesztés, kamat és bélyegekre 16702 frt 50 kr. Körösszabályozási költségekre 205 frt, pénztárnok fizetésére 100 forint, két utkaparónak 360 forint, épületek tüzbiztositására 66 frt 27 kr, vásári rendőrségi felügyeletre 392 frt, épületek fentartására 440 frt, félévi korcsmáltatásért a közpénztárnak 400 frt, szemét és földhordásra 200 frt, két czédulaház tető zsendélyezésére 135 frt, jégverem építésre 115 frt 10 kr, 8 darab kályha vételre a „Koronádba 200 frt, előre nem láthatókra 430 frt 33 kr. Összes kiadások 23443 frt. Az 1887. évi pénztári maradvány 35685 frt 60 krra számittatik, mely összoget a bevételekhez számítva, lesz 1888. évben pénztár maradvány 45685 frt 60 kr. A költségvetés a képviselő testület elé fog terjesztetni. Kinevezés. Ladies László ügyvédjelöltet a törvényszék elnöke a gyulai törvényszékhez fizetéses joggyakornokká nevezte ki. Auketszerü tanácskozás volt folyó hó 9-én délután a polgármesteri irodában, melyben részt- vettek : Dobay János polgármester, Schröder Kornél, Keller Imre, Fiuta Ignácz, Végh József, Lukács Károly, Szilágyi István, Bogár Lázár, Sánta János, Védel Károly, Mondák György, Japport Simon és Gerlein Reinhardt városi képviselők. A tanácskozás a körösszabályozási költségek tárgyában volt, melyekre nézve már a november 2-án tartott értekezlet kimondotta, hogy az úgynevezett „árteresek“ már vagyonúkban is megvannak támadva, — az összes terheket, a miket Gyula városára kivét a társulat, ők viselik, holott csupán á földek harmadrésze van kezükben. Ezeken okvetlen segíteni kell, mert különben tönkre mennek a súlyos és mindenekfölőtt vérlázitóan igazságtalan adóztatás mellett. Az értekezlet hosszas szenvedélyes vita után következő-resolutióban állapodott meg: Tekintettel arra, hogy a város mint erkölcsi testület tekintetik társulati tagnak, s a társulati költségek a város mint erkölcsi testület ellen követeltetnek; tekintve továbbá, hogy a város képviselő testületé ellenkező álláspontot foglalt el és e miatt a társulati költségek hátrányban maradtak; tekintve, hogy az ártérfejlesztés befejezéséhez közeleg s igy a vitatott kérdés megoldást nyer ; tekintve végül, hogy a társulati költségek csak az árteres birtokosokat terhelik: az értekezlet javaslatba hozza, hogy a város az 1885. és 1887. évi társulati kezelési költségeket kölcsön utjáu fedezze, azon fentartással, hogy eme kölcsönösszeg és járulékai a műszaki ártértejlesztési munkálatnak megfelelőleg az ártéri birtokosokra lesz kivetendő s tőlük behajtandó. Ily czélra mintegy 30000 frt kölcsönszükséglet forog fen, és a polgármester megbízandó lenue, miszerint arról, hogy eme ügylot bol lehetne legelőnyösebben néhány évi időtartamra megköthető, a képviselő testülethez jelentést tegyen. Honvédpótlovak vásárlása A debreczeni bondvédezred parancsnokság folyó hó 20 áu Csabán, 22-én Orosházán és 2ő-én Békésen honvédpótlovakat fog vásárolni. Eladni szándékozók lovaikat a fenti napokon az illető község házához vezessék fel. — A békésmegyei gazdasági egylet. jóakarattal, bölcs tapintattal igyeKezteK meggyőzni a népet az elterjedt hírek valótlanságáról s forrongásaiknak a közszabadságra veszélyes voltáról. A védőri bizottság szívhez való felhívást bocsájtott közre, melyet egész terjedelmében megismertetni méltónak tartom. „Üdvöt, békét és testvériséget e megye és haza minden idegenajku fiainak 1 Tudjátok, érzitek, mi történt legújabb időkben közelebbről közös, kedves hazánkban ? A nép szabaddá és nemzetté lett. Ezzel kimondtunk mindent, ebben fekszik egész jövendőnk alapja, reménye, boldogsága. Valósulását e reménynek, áldását e boldogságnak csak úgy érhetjük el, ha a szabadság, ha a nemzet nagy gondolatában édes anyánknak Magyarországnak testvérileg ölelkező hú. fiai leszünk. Együtt egymással és egymásért mindent, — egymás nélkül, egymás ellen semmit nem szabad tennünk, ha csak magunk boldogságának szándékosan sirt ásni nem akarunk. Az ajak lehet különböző, csak a szív érzései legyenek egyenlők, legyenek hazafiasak, legyenek testvériesek. Vannak értetlenek, s többen aljas rosz- lelküek s árulók, — kik nektek idegenajku- aknak hamis prófétákként nem a fentebb mondott szent igazságokat prédikálják, hanem koholt hírekkel, ráfogásokkal, kiszámító roszlel- küséggel mindig csak szakadást, felekezetes- séget, szeretlenséget mesterkednek előidézni, — hogy zavar legyen — s zavar által szétbomlása e kies hazának, s idegen hatalomnak legyünk mindnyájan prédáivá. Úgy jutott hozzánk hire: hogy akadtak egyesek, kik a magyarokra azt a gyanút akarják hárítani, — mintha minden idegenajkakat elnyomni, kiirtani törekednének. ■, a hazáért 1 h. roszlelku gyanúsításoknak helyt ne adjatok sziveitekben, utáljátok meg az ily ámító beszédek koholóit, terjesztőit, s mint hazaárulókat adjátok büntetés végett elöljáróitoknak. Mint eddig századokon át, jó- vagy bal- szerencse idején békén, szeretetlen éltek veletek a magyarajkuak e hazában, s főkép e megyében, — úgy ezután még nagyobb, még szorosabb atyafiságban akar minden magyar veletek maradni, — a szabadság által mindnyájan újjá születtünk s valódi, egyenlő testvérekké lettünk. Együtt viseli magyar, oláh, tót, német és más ajkú hazafi a közterheket, — együtt,-egyformán érzi a törvény felszabadítását, élvezi az uj jogokat, használja a hazának minden javait. Meghagyatik mindenkinek maga vallása, beszélheti mindenki kedves anyanyelvét, — megtarthatja ősi szokásait. A jövendő gondoskodás kiterjed nemcsak a magyar, de a tót, oláh és németajkú egyházaira, papjaira, iskoláira, tanítóira. Személyét, földjét, marháit, minden vagyonait egyenlően védi a haza! Azért kérünk újra, meg újra, zárjátok be füleiteket az ámitó, a lázitó szavaknak 1 Legyünk hazafiak, legyünk atyafiak, testvérek! Szeressük anyánkat, egyenlő hűséggel ápoló közös édes anyánkat a magyar hazát! Ragaszkodjunk atyáskodó közös fejedelmünkhöz a magyar királyhoz! Forrjunk össze érdekben, szívben, akaratban s erősek leszünk — jó vagy vészes időkben, erősek leszünk magunk s utódainkért, kiknek e hazát nagyságban, fényben, hatalomban átadhatni édes mindnyájunknak szívből fakadt óhajtása, czélja és imádsága. Testvériség, szeretet, egyetértés tehát újra meg újra, — | isten áldása el nem maradhat !“ 0. Gy. (Folytatása következik.)
