Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-11-06 / 45. szám
tőimében egyességileg jött volua létre, vagyis ha Kállay Béni p. cséfányi birtokos vagy megbízottja az egyességileg való tárgyaláshoz meghiva nem volt, a községi és törvényhatósági határozat, mely által Kállay Béni a hozzájárulásra kötelezve lön, reája nézve, minthogy törvényszerű jogorvoslattal élt, hatályban ki nem terjed, hanem az ő hozzájárulása kérdésében a község által az idézett törvényszakasz rendelkezéseinek megfelelő módon, törvényhatósági felülvizsgálat alá bemutatandó újabb határozat lesz hozandó. — Miről a vármegye közönségét a folyó évi május hó 23-ikán 4452. szám alatt kelt alispáni jelentés csatolmányainak visszaküldése mellett tudomás és további eljárás végett értesítem. Budapesten, 1887. évi október hó 30-án. A miniszter helyett: Beniczky s. k. államtitkár. Alispáni jelentés a közigazgatási bizottság november havi ülésére. Méltóságos Főispán ur 1 Tekintetes közigazgatási bizottság! A közigazgatási ágak múlt október havi állapotáról szóló rendszerinti havi jelentésemet a következőkben van szerencsém előterjeszteni: I. Közegészségügy. A vármegye egyes községeiben uralgó járványos kórok ugyan a közegészségügyi állapotokat teljesen kielégítőknek jelezni nem engedik, — tekintve azonban, hogy a járványos betegségek a lefolyt hóban több helyen megszűntek, — más helyen pedig veszélyes jellegükből vesztettek, — az emberi egészségügyet a múlthoz viszonyítva ja- vultnak kell jelentenem. A hólyagos himlő a múlt hó 2-ik felében B.-Gyulán megszűnvén ez időszerint B.-Csaba s Körös-Tarcsa községekben mutatkozik. A roncsoló toroklob B.-Csabán és Körös- Tárcsán, a kanyaró Dobozon s a vörheny Gyomán Új-Kígyóson, Füzes-Gyarmaton és Körös-Ladány- ban uralkodik. A beérkezett főszolgabirói jelentések meg- nyugtatólag jelzik, hogy a járványos kórok elleni óv- és gyógyintézkedések mindenhol kellő mérvben foganatosíttatnak. A hasznos házi állatok egészségügyi viszonyai teljesen kielégítők s B.-Csaba községben felmerült 8 egy lónál észlelt takonykor esetén kivül ragályos avagy járványos kórokkal megtámadva nem lettek. II. Közbiztonság. A személybiztonság egy esetben sem lett megtámadva s a vagyonbiztonság is csupán egykét csekély károsodással járó tolvajlással háborit- tatott meg. Öngyilkosságot követtek el Gyomán a múlt hó 26-án Lukács Péter szentesi illetőségű kocsis ki is 6 csomag gyufa fejét letörvén s ezzel magát megmérgezvén elhalálozott; — és Békésen a múlt hó 7-én Nagy István oda való lakos, ki is önakasztás által vetett véget életének. Tűz 8 esetben fordult elő, és pedig Kétegy- házán 1, B.-Csabán 1, Szent-Andráson 1, Oros „ioo izmos egyén* iratkozott be nemzetőrnek; kik is első összesereglésök alkalmával alve- zérré közbizalommal Nuszbeck Józsefet választották meg; kapitányokká pedig Polner Lajost és &kutari Györgyöt, s hadnagyokká BeliczeyI Istvánt, Foltinyi lgnáczot és Birgmayer Józsefet; s ugyanekkor megalkották szolgálati szabályzatukat is. A megalakulástól kezdve a gyulai nemzetőrség századonkint felváltva rendes őrszolgálatokat teljesített; sőt a fegyverforgatásban s hadi gyakorlatokban is képeztetett, főképen Skutari György vezetése alatt, ki mint nyugalmazott csász. főhadnagy kellő szakértelemmel birt. A mily buzgalommal folyt Gyulán, oly lassan haladt a megye más községeiben a nemzetőrség szervezése. Néhol a lelkesedés jelenségei feltűnnek ugyan; de legtöbb helyen bizalmatlanság, sőt ellenszenvvel is találkozott a nemzetőrség felállítására vonatkozó megyei határozat. Úgy látszik nem volt egészen tisztában a nemzetőrség czéljával a nép. Nem ösmerte a feladat mérvét, a kötelezettség határait. Az elöljáróság s a nép közt a legtöbb községben igén feszült viszony uralkodott s több helyen akadtak, fájdalom — még a müveit ősz tályból is izgatók, kik az ingerültséget szították, a fejetlenséget fokozták; s ily körülmények közt a nép elöljáróira nem hallgatott s csakis a szolgabirák, esküdtek kitartó tevékenysége, de különösen az alispán Szombat- helyi Antal és Omaszta Zsigmond táblabiró- nak törhetlen erélyű buzgalma, — kik jóformán községről-községre jártak felvilágosítani, lelkesíteni a népet — eredményezett lehetőleg kedvező sikert. Csabán a városi tanács lelkiismeretes teházán 1, és Füzes-Gyarmaton 3 esetben, a tűz tárgyai legnagyobb részt biztosítva voltak. III. Utak, hidak, védtöltések. A közutak a beállott nedves s esős időjárás mellett a múlt hó folyamán teljesen megromlottak s az utkaparók munkálkodását is inkább a községek gyalog járdáinak tisztán tartása vette igénybe. A tapasztalt kedvezőtlen időjárás miatt a gyoma-endrődi kőut munkálatait is be kelletvén szüntetni az utuak Endréd községben vezető egy része és a holt Körös gátja kövezetlenül maradtak s ezek munkálatai a jövő évben fognak folytattatok A hidak és védtöltések jó karban vannak A f. évi közmunka összeírásokat az erre hivatott bizottság megvizsgálván a kívánatos pótlások iránt az intézkedések megtétettek. A megyei kövezett utaknak a m. kir. állam vasutak által kezelt vára jövedelmeiből az utolsó még pedig a f. évi ápril havában befolyt részlet összegeknek a f. évi augusztus havában történt beterjesztése óta e czimen mi sem küldetvén hozzám, a ro. kir. államvasutak igazgatóságát sürge- töleg megkerestem, hogy a várajövedelmeknek immár egy fél év óta ott tartott összegéből a szokásos havi részletek küldése iránt intézkedni szíveskedjék. Végül e helyen jelentem, hogy Orosházától Tót-Koralósig vezetendő helyi érdekű vasút vonalra az előmunkálati engedély Popper István mérnöknek a nmltsgu közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszter ur által 6 hóra megadatott. IV. Vegyesek. A megyei pénztárak általam a múlt hó folyamán is megvizsgáltatván, a kezelés rendben, a pénzkészlet meglevőnek találtatott. A tekintetes bizottságnak f. évi 1043. kb. számú határozata szerint úgy a vármegye, valamint B.-Gyula rendezett tanácsú város árvaszékeinek ügyvitelét bizottságilag megvizsgálván, az e tárgyban szerkesztett jelentést az ülés folyamán lesz szerencsém külön előterjeszteni. A közadók behajtása kellő erélylyel s eredménynyel eszközöltetik, e téren Doboz községben merült fel némi nehézség, ahol ugyanis egyes adózók a tőlük lefoglalt zálogtárgyak elvitelének ellenszegülvén, a m. kir. csendőrség kirendelése vált szükségessé s vezetett a kellő sikerre. Körös-Tarcsa község lemondott orvosa helyébe a múlt hó 9-én Dr. Szabó István lett megválasztva. A kémények seprése a beérkezett jelentések szerint az arra hivatott községi közegek által kellően ellenőriztetik. A serb tövis a megye területén másodízben is a megfelelő eredménynyel kiirtatott. B.-Gyulán, 1887. november 6-án. Jancsovits Pál, alispán. Hírek. A közigazgatási bizottság e havi rendes ülését kivételesen nem a hó második, hanem már első hétfőjén, vagyis holnap fogja tartani. vékeny séget fejtett ki nemzetőrség alakítására. A közbátorsági bizottmány ápril 2-án megalakittatott, s ennek valamint a tanácsnak felhívására — nem igen nagyfokú lelkesedés mellett kezdetett meg a nemzetőrök toborzása, úgy hogy a szolgabirónak a vármegye alispánjához intézett jelentése szerint — csak 120 egyénnel lehetett megalakítani a csabai nemzetőrséget. Békésen a márcziusi események hatása nagyobb mérvű zavargásokban nyilvánult s ennek következményei érezhetők voltak a nemzetőrség alakításánál is; mígnem a nyugalom némileg helyreállt s a nemzetőrség szervezése akadálytalanul folyt, s már ápril 13-án a malomvégi tizedben 130-an, Bánhidán n4-en, Ib- rányban 101-en, Hadházon 130-an s uj-városon i44-en írattak össze. Szarvason a nemzetőrség alakítására az első lépéseket a kaszinó egyesület tette meg. Tagjai közül kezdte toborzani a nemzetőröket, azon hitben, hogy a nép látva az úri osztály lelkesedését, nagyobb kedvvel fog a nemzetőrség zászlaja körül csoportosulni. — Az egylet tagjai közül mintegy 50-en vállalkoztak, azonban látván, hogy az „összeolvadás a nép részéről ellenszenvvel találkozik,“ — lelkesedésük tüze kialudt, s a működés teréről le léptek. A közbátorsági bizottmány a kaszinó-helyett — már szilárdabb akaraterő- s fáradhat - lanabb kitartással működött. Lelkes felhívást intézett a néphez s a nemzetőrség alakítását hazafiui kötelességévé tévé. A felhívásnak lett is, bár nem a remélt eredménye. Ápril 17-én róo nemzetőr számára kért fegyvert a vármegye alispánjától Boros Mihály a nemzetőrség részére, s Brudkovszky Halottak estéje. Tündér! kivilágításban fénylettek a temetők; koszorúk özöne takarta el a gondozott sírokat és ezrek térdeltek le a sir- hantokra, hogy kisírják ott szivük bánatát, lelkűk megújult fájdalmát. Gyönyörű volt a látvány a szemeknek és magasztos a léleknek. Midőn annyian gyűltek össze egy helyre, egy közös érzelem: a kegyelet által ösztönöztetve és midőn megfeled kezve a hiú világi fényről, élvekről, kis időt szenteltek a holtak emlékezetének. — Gyönyörű verőfényes idő volt a holtak kegyletének szentelt napon, valóságos virágoskert volt tavaszi pompájában a temető, csak a szomorú halvány arczok mutatták, hogy a bánatos emlékezet ünnepe van. A városi közegészségügyi bizottság dr. Kovács István megyei főorvos mint elnök akadályoztatása folytán D 0 b a y János polgármester elnöklete alatt f. hó 1-én ülést tartott, melynek egyedüli tárgyát B 0 d 0 k y Mihály okleveles gyógyszerésznek a németvároson felállítandó — Gyulán harmadik — gyógytár engedélyezési ügye képezte. Az ülésen jelenvoltak Dobay János polgármester, dr. Kovács Károly, dr. Berkes Sándor, Winkler Lajos, Biberea Péter, Pivár János, Finta Ignácz, Kovalszky József, Domonkos János, Székely Lajos, Scherer Benedek, Márkus János, Iván József, Gottfried Izsák, Tritont János, Gubás Péter és Végh József. A bizottság, figyelemmel a kérvényben felhozott indokokra, a felmerült eszmecsere folytán elrendelt szavazásra 14 szavazat tál 2 ellenében a harmadik gyógyszertárnak a németvároson felállítását a városi közönség érdé kében szükségesnek találja, és véli azt a németvárosi templom körül, mint ottani központban felállítani, mert ez által nem hiszi, hogy a belvárosban hosszú évek során át létező két gyógyszertárnak fenállása legkevésbbé is veszélyeztetett lenne. A féldandár kötelékéhez tartozó s Gyulán állomásozó mindkét zászlóalj rendelkezésére álló egy kincstári és egy városi laktanya helyiségei a népfelkelés! törvény életbe lépte óta, ezen uj intézmény nagymennyiségű ruházata és egyéb felszerelési czikkeinek és állandó béke legénységének elhelyezésére elégtelennek bizonyultak. A beállott elhelyezési akadályok elhárítása tekintetéből a felszerelési tárgyak és ruháknak alkalmas helyiség szerzése czéljából Gyula városa s a féldandár parancsnokság között „tárgyalások“ fognak megindittatni. Azt hisszük, hogy e „tárgyalások“ magyarra fordítva körülbelül annyit jelentenek, hogy egy ruhatárra alkalmas épületet a városnak kell vennie s a kincstár rendelkezésére bocsátani; ilyennek kínálkozik a kosároldali Oppenhauser-féle ház, mely — hisszük — hogy a czélnak teljesen meg is felelne, de a mely ház megvétele kizárólag a város részéről, meglehetős nagy terhet róna reánk, de nem idegenkednénk tőle, s azt hisszük nem idegenkednék a város közönsége sem, ha a „tárgyalás* során egyideüleg a féldandár Gyulán való kiegészítésének legalább csiráit ellehetne plántálni. Áthelyezés. A budapesti kir. főügyész Stark Kálmán békés-gyulai és Száríts Mór szabadkai kir. ügyészségi írnokokat saját kérelmük alapján kölcsönösen áthelyezte. György, Sipos Gábor, Viskovits Ignácz és Endrefy György, mint kik a szarvasi nemzetőrség rendezésére választattak meg. Orosházán sem voltak kedvezők a viszonyok a nemzetőrség szervezésére. A nép lázongása oly fenyegető mérvet öltött, hogy annak lecsendesitése a járási szolgabiró erejét túlhaladta s a vármegye az erélyéről s bölcs tapintatáról ismert Omaszta Zsigmond tábla- birót küldte ki a féktelenkedés lecsendesi- tésére. Az erélyes táblabirónak is alig sikerült ■a. nyugalmat annyira helyreállítani, hogy a vármegye határozatának a népet meghódol- tassa. Nagy fáradságának mégis annyi eredménye lett, hogy ápril 4-ke kitüzetett a nemzetőrség alakítására, s az akkor összereglett néptömeg, az Omaszta Zsigmond s a lelkipásztorok felvilágosító s lelkesítő szónoklatai folytán Kiss Mihályt nemzetőr kapitánynyá megválasztotta, — s néhányan jelentkeztek is, hogy készek nemzetőri szolgálatok teljesítésére; de ezek oly kevesen voltak, hogy a megzavart közrend helyreállítására sem voltak képesek, s a szolgabiró a belrendőri szolgálatokra a megyei csendlegénység s községi cselédséget alkalmazni volt kénytelen; dehogy nem nagy eredménynyel, a még sokáig tartott féktelenség igazolta. Gyomán, — bár itt is izgalom uralkodott — a nemzetőrség megalakítása nem ütközött ily nehézségekbe. Ápril 3-án Debreczenyi András fő és Kruchió Mihály alvezérlete alatt 100 tagból megalakult a nemzetőrség. Endrődön pedig ápril 2-án szintén 100 egyén csoportosult a nemzetőrség zászlaja alá s Farkas György választatott meg vezérnek. Katholikus és evangélikus pap. A „Posti- Hirlap“ Mezö-Beréuyből egy levelet közöl, molyben a következő eset vau előadva: A mezőberényi ev. lelkésznek a múlt hóban a kisbiró egy írást adott át, melyben többek közt a lelkész is felhivatik, hogy „a Csanádi (?) r. kath. szentszék felhívása folytán“ egy válási ügyben jelenjen meg a r. k. lelkésznél. Az irat aláírva s pecséttel ellátva nem lévén, az ev. lelkész minden megjegyzés nélkül viszszaadta az idézést. Erre a r. k. lelkésztől levelet kapott, melyben a „nagy-váradi 1. sz. püspök rendelete alapján“ felkéri a lelkészt a megjelenésre s megjegyzi, hogy „ha a nagytisztelendő ur még most sem jelennék meg, elővezettetését illetőleg a világi hatoság utján püspök ur ő méltósága fog gondoskodni. — Erre a lelkész szintén válaszolt s megjegyzé, hogy a megidézésnek és a czitált kitételnek „lelkészi hivatalt kompromi- táló eljárása ellen ezennel hivatalos óvásomat és tiltakozásomat fejezem ki azon kijelentéssel, hogy ezen sérelmes esetet orvoslás végett a magas kormánynak törvényes utón bejelenteni fogom.“ A lap tudósítója erős kommentárt csatol a téuy mellé, mely tény csaknem hihetetlenül hangzik előttünk. Az 1888-ik évi általános adóösszeirás e héten veszi megyeszerte kezdetét. Az összeírást házanként teljesítik az összeíró küldöttségek, Gyulán a tizedbeli tanácsosok közreműködésével K ó h n Dávid városi nyilvántartó. Előnév adományozás ő felsége a király N 0 v á k Kamii b. gyulai kir. törvényszéki elnöknek és törvényes utódainak — magyar nemességük épségben tartása mellett — a „Szent- miklósi“ előnevet díjmentesen adományozta. Kondoroson — az ottani községi képviselő-testület határozata folytán — a hetipiacz folyó hó 1-től kezdve nem vasárnap, hanem szombaton fog tartatni. A Csabán megjelenő „Békésmegyei Közlöny* szerkesztésétől dr. F á y Samu vissza lépvén, a lap szerkesztését dr. Zsilinszky Endre, a „Szarvasi Lapok“ volt szerkesztője, most csabai lakos vette át. A csütörtöki lap már az ő szerkesztése alatt jelent meg. A lap megtartja politikai pártállását és eddigi irányát. A honvédelmi miniszter a vármegyéhez intézett leiratában elrendelte az 1888-ik évi ujon- czozási előmunkálatokat. A közös hadsereg jutaléka ez évben nem telvén ki, noha ez iránt meg nem történt érdemleges intézkedés, nagyon valószínű, hogy a negyedik korosztály megyénk minden sorozó járásában fel lesz hiva. Békésen husfogyasztó szövetkezet alakult e hó 1-seje óta, mely tagjait maga látja el hússal, és pedig a marhahús kilóját 36 krajczár- ért mérve. Gyógyszertári jog. A belügyminiszter a körös-ladányi gyógytár személyes üzleti jogát J a k ó Jenő okleveles gyógyszerészre ruházta át. A kanyaró e hét folyamán Szent-Andráson lépett fel. A járványos betegségek között a megye területén a roncsoló toroklob is sok áldozatot szed utóbbi hetekben. Szent-Andráson ápril 7-én szerveztetett az őrsereg s vezéréül Csipái János, alvezérül pedig Illés János választatott. Később a lelkesedés fokozódott, amennyiben ápril 30-án már 130 főből állott a szent-adrási nemzetőrség. Öcsödön 25 egyénnel alakult a nemzetőrség szintén ápril 7-én, de még ekkor vezére nem választatott meg. Körös-Tarcsa községe a nemzetőrség alakítása végett márczius 30-án s ápril 2-án tartott népgyüléseket s elhatározta, hogy nemzetőrségét 50 nemzetőrrel szervezi. Doboz és Gyula-Vári községek lakosai kezdetben nem nagy kedvet tanúsítottak a nemzetőrség alakítására; sőt Gyula-Vári lakosai a nemzetőrség szervezését — a szolgabirónak ápril 6-án a vármegye alispánjához intézett jelentése szerint — „földosztás* feltételéhez kötötték. Végre is az ellenszenv legyőzetvén Dobozon ápril 3-án 26, majd 12-én 107 önkéntessel alakult a nemzetőrség; Gyula-Váriban pedig 20 önkéntessel kezdetét vette az alakulás s már az ápril 17-én tartott megyei közgyűlésen azt jelentette a szolgabiró, hogy 109 egyénnel alakult meg Gyula-Vári nemzetőrsége. — Hogy az alakulás nem minden nehézség nélkül, sőt vérengzés mellett folyt le, a szolgabiró jelentése s a közgyűlés határozata tanúsítja. „Sajnálattal vett a közgyűlés tudomást arról, — igy hangzik a határozat — hogy mindjárt az alakulás vérengző verekedéssel történt meg; s a botrányos esemény felett megütközésének jegyzőkönyvében ad kifejezést s erről a gyula-várii őrséget komoly intéssel értesíti s utasítja felelősség terhe mellett, a közrend tiszteletére s kötelességeik hü teljesítésére. “ °. °y< (Folytatása következik.)
