Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-10-23 / 43. szám
43 ik szám Gyula, 1887. október 23-án VI. évfolyam Szerkesztőség: Fő-utcza 39. szám a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre ...........5 írt — kr. Fé lévre ................2 „ 50 „ Évnegyedre .. .. 1 » 25 „ Egyes szám ára 10 kr. Jj Társadalmi és közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IBoclolr^ Zoltán. f------------------------^ Ki adó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér tora 10 kr. Jj Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. ez. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11, sz. Eckstein Bernéit fűrdö-utcza 4, sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Budolf és Bukes M. — Majna-Frankfurtban: Baube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon Gyula, október hó 22. Ha az ember visszatekint Gyulaváros múltjára s a város akkori szellemére, csudálatos hasonlatosságot fog találni a múlt és a jelen között, különösen abban a tekintetben, hogy a régi időben éppen úgy nem tudták eltalálni a város érdekét előmozditő utat s a város érdekeire kedvező és előnyös módokat, mint a hogy nem tudják eltalálni most. Mintha valami bűvös erő tartaná lebilincselve a lakosság gondolkozását, mintha valami álomkórban szenvedne, melyből felkelteni még nem jött el a mesebeli herczeg. Nem kell ez állításunk igazolására a múltból mást felemlíteni, mint a vasút kérdést, melynek szíiklátkörü emberek véleménye szerint való elintézése miatt elveszítettük, úgyszólván könnyelműen eldobtak magunktól az elő haladás s a fel- virágozás azon jelentékeny emeltyűjét, melyet most Csaba bir, azzal hogy vasúti csomó pont. Örömmel konstatáljuk, hogy ennek daczára városunk még is haladt, de nem oly rohamosan, mint Csaba vagy Orosháza, de a ki a villamosság századában csak lassan halad, az csak vegetál, az a többi község rohamos haladása mellett e fog maradni s ha nem igyekezünk lépést tartani, ha nem ragadunk meg minden alkalmat, melylyel a város haladását előmozdíthatjuk, ha még ki is engedünk siklani kezünkből egyes tényezőket, melyek mindenesetre a város forgalmát elevenítik, akkor bizony megérjük, hogy mint Békésmegye székhelye s mint egyetlen rendezett tanácsú várossá, a megye másod vagy harmadrangú községei közzé fogunk tartozni. S bogy ezeket a sokak által érzett és tudott igazságokat időszerűnek tartjuk most felhozni, arra indokul szolgált nekünk az V j&. Salvations-Army. Scherer Benedek. Augusztus 4-én este London egyik félreeső városrészében sétáltam az alsóbb néposztály éjjeli dorbézolásait megfigyelendő. Az ut- czákon végig nyújtózott egy füstös-ködös angol éj borzalmas sötétséggel nyugtalanítva az ismeretlen idegent; a gyér lámpák halovány fénye alig tudott e tömegben tiz lépésnyire áthatolni; az a bátorító sürgés-forgás és az a (nekem legalább) kellemes zaj, mely nappal a belvárosban és a főbb utakon hallható s melyhez a bécsi és berlini elenyésző prototyp, az itt teljesen hiányzott. Az utczasorokon egy- egy mogorva képű rendőr; a járókelők pedig többnyire a gyárakból hazatérő szomorú kinézésű de békés munkások voltak. A boltok bezárva, a dining roomok üresek, csupán a whiskihouse-okban volt még egy kis élet. Ma nem érdemes itt sétálni; fáradt is vagyok s azonfelül két órányira lakásomtól: visszatérek. E pillanatban egy egész belsőmet megrázkódtató menydörgés hanghullámai verődtek a távolból hozzám, melyből egész tisztán vehettem ki | szót „hallelujah" — azután mély csend. A 19. század 87. évében a czivilizatio központjában ily körülmények közt s készületlenül hallva e szót, be kell ismernünk, hogy ennél ijesztösebb nincs az egész dictionaire- ben. Oly érzést keltett bennem e kiálitás, mint mikor belésüvit az orkán a félre vert a körülmény, hogy Gyulaváros lakossága a jelenben is éppen olyan könnyen, éppen olyan megfoghatlan közönnyel hanyagolja el a város érdekében teendőket, apró- cseprő hiába valóságokért, mint a hogy eljátszotta annak idején a vasutat. Azt hittük, hogy a regale megváltásával egy szebb idő fog következni a városra; azt hittük, hogy e város elhaladásának akadálya csupán a pénzhiány, s most szomorúan kell bevallanunk, hogy nem az, hanem egyszerű és világos oka, hogy nincs a városban egy vezér szellem, a ki az ügyek menetére befolyást gyakorolva azt helyes mederbe terelje; nincs egy vezér szellem a ki feltudja a népet világosítani, hogy ez a helyes, ez a czélra vezető ut, ezt kövesd s ne szaladj délibáb után ; az az óriási baj, bogy a nép bizalma külömböző körülmények és események szerencsétlen összejátszása folytán annyira elveszett, hogy nincs Gyulavárosában egyetlen egy ember a honoratior osztályban, kinek — ha azt mondja, hogy ez a város érdeke, ha szemébe nem vágják is, a háta megett el ne mondják : ne higyjünk neki: az az ő érdeke, nem a város érdeke. Egyszóval Gyulaváros lakossága ma vezér nélkül áll; egyes kérdésekben vetődik fel egy-egy vezető, de a mint az a kérdés napirendről lekerül, az a vezető is éppen úgy lekerül; egyszóval vannak vezetők, de nincs vezér s ez óriási hiba a mi mindég megboszulja magát, s hogy ennek ki az oka, azt feszegetni e czikk keretén kívül áll . . . peccatur extra et intra muros ... de hogy ily viszonyok között, ha a város előhaladásába vetett hitünk nem veszett is el — a mitől az Isten óvjon meg — de alaposan megrendült, az bizonyos. Azt mondjuk, hogy nincs vezér csak vezetők vannak, hát nem-e igaz ez ? * I vészharang zúgásába. Ha valaki Dávid idejében, — mikor Izrael fiai a nagyobb ünnepeken öszegyültek a Garizim hegyén Jehova tiszteletére psalmusokat énekelni, melyekre a néhány kilométernyire fekvő Ebal hegy ormáról a honleányok ezrei rázuditák a refraint — hallotta e szót, bizonyára nem jött volna zavarba, de Londonban úgy hat, mintha Uj- Zeeland maorija éles bárdját már fejünk fölött forgatná és csupán társainak harmadik diadal- bőgését várja, hogy lesújtson vele. Hol leselkedik § mily czélból az az 1000 torok mely itt, e félreeső zugban az éjnek késő órájában I hallelujah *-t zengedez ? Komolyan mondom, ha London minden korhelye, pedig evvel nagyot mondok, összegyűlt volna Istent és a kormányt a legválogatottabb vadsággal káromolni, nem gerjesztett volna oly idegenszerü ijedelmet, mint ez a hallelujah, melyet egy negyedórányi távolságban introductio nélkül az éj sötétségébe menesztett 1000 vagy kétezer vallási rajongó. Az első rendőrt tört angollal megszólli- tottam, ki egy rendkívül megnyugtató, igazi britt ásitozás minden metamorphosisán nagy- nehezen átvergődvén, lakonice ezt válaszolta: „thete is the salvations-army.“ Ezt a szót már hallottam volt, vagy talán olvastam róla. Elhatároztam, hogy felkeresem őket. Kérdésemre, hogy hol találhatnám a gyülekezetét, Albion büszke fia egy sokkal inkább igaz és világos mint udvarias válaszszal annyit felelt, hogy arrébb. Mentem tehát arrébb. Soká azonban nem kellett keresnem, mert a mindinkább tisztábban kivehető lárma és felkiálltások sokkal biztosabb kalauz volt a rövid beszédű police tnannél. Ha arról van szó, hogy építsünk egy pavillont — a mire talaj dónképpen nincs szükség — Isten látja lelkünket, hogy nem reeriminatióbói, hanem csak példa kedvéért hozzuk fel, akkor elő áll a vezető, s lesz pavilion. Ha arról van szó, hogy a fogyasztási adót kapaszám szerint kell kivetni s bérbe kell venni a kincstártól minden áron, akkor elő áll a vezető, s lesz fogyasztási adó bérlet és lesz kapa és mintán ez kell mindenáron, a pénzügyigazgatóság is eszéhez kapott s a város 25,000 frtos ajánlatát visszadobva, azt mondja kell 28500 írtért vagy nem? S a városnak bizonyára ke! - leni fog. Itt tehát elveszít a város az eddigi bérösszeghez viszonyítva 5500 irtot s a kapa kérdéssel bekövetkezhető regale- bérlő bukással a regale értékéből körű belől vagy 40000 irtot, de hát mi ez Gyulavárosának, a melynek lakossága csak 23000 frt körösszabályozási költséggel van hátralékban, lehet azokra még városi adót vetni, ez a veszteség csak bagatell. Ha arról van szó, hogy egy hasznavehetetlen terület megvétessék az uradalomtól mesés áron 20000 írtért, akkor elő áll a vezető s a kiküldött bizottság már meg is szavazta a vásárlást s bizton hisz- szük, hogy a képviselő testület is megfogja szavazni, hogy ne, hisz ebből is lehet veszteség, Gyulavárosának 20000 frt csak bagatell, s lesz földvétel. De ha arról van szó, hogy Gyuláró elakarják vinni a honvédséget Jászberénybe kárpótlásul az onnét elvitt lovassági iskoláért, de ha arról van szó, hogy ezt meg- gátlandó adjuk oda a Koronát kaszárnyának s ezzel nemcsak megtartjuk a most itt lévő katonaságot, de még kapunk egy zászlóaljat ; de ha arról vau szó, hogy Gyula városában nincs hely a hol a vidéki színészet — az egyedüli műélvezet, mely egy kisváros lakosságának kínálkozik — A ház ki volt világítva és homlokzatán e szavakat olvashattam : Sinuers saved (megváltott bűnösök.) Megváltott bűnösök — ezek veszedelmes lények lehetnek. Előtte való nap beszélte el nekem egy londoni ismerősöm, hogy Brighton- ban (breitn) egy hasonló gyülekezetből 4 tolakodót, kik már felekezethez tartoztak, kiutasítottak, de oly kézelfogható igazi vallásos meggyőződéssel, hogy mind a négy belehalt. Egy ideig ingadoztam, de azután úgy tettem, mintha régi ismerőse volnék a háznak s benyitottam. Éppen annyi időm volt, hogy az ajtót mögöttem betehettem, mert egy tetőtől talpig veresbe öltözött hohérlegény megragadta karomat s szónélkül kivezetett egy ab- rosznagyságu plakát elé, hogy azt elolvassam. Ezen a plakáton sok furcsa és nevetséges, dolog volt olvasható, miből rám összesen csak annyi vonatkozott, hogy mint még meg nem váltott bűnösnek egy shilling belépti-dijat kell fizetnem, mit is rögtön nagy ájtatosan és bűnöshöz illő alázattal lefizettem. Az ajtó megnyílt, ismét bent voltam. A vallási őrjöngés és az ember veleszületett sejtelme érzékfölötti lényről a közép és ókorban oly kinövéseket hajtott a folytonos haladás törvényének alárendelt emberiség történelmén, melyek valóban kétségbeejtők voltak. A hindu ascetától kezdve Torquemadáig egy hosszú, szakadatlan lánczolatát ismerjük azon szerencsétlen, mondhatnám önkénytes lelkibetegeknek, kik a legmagasztosabb érzelem legtévesebb felfogása szerint élve egyen- kint többet ártottak az emberiség erkölcsi, de különösen szellemi életének, mint azon bűnösök egész tömege, kik Ephialtes keresztfelüsse sátorát, építsünk hát egy színkört; de ha arról van szó, hogy nincs Gyulavárosában egyetlen egy hely sem, a hol a városunkba jövő idegen „borzalom nélkül megszálljon“ — hát építsünk egy szállodát, annál inkább, mert a regale-bérlő fizeti az épitési költségnek &°/0-át s így a város nem veszithet csak nyerhet . . . . . akkor nincs vezér, a ki a kezdeményezést kezébe ragadja, akkor nincs vezér a kit a nép kövessen, akkor nincs egy ember Gyulavárosában, a kinek el bigyjék, hogy ez a város érdeke. S nem lesz honvédség. S nem lesz színkör. S nem lesz szálloda. S nem lesz semmi. Hol van tehát a város poros aktái között, vagy azon kivül az az ember, a ki ebből a semmiből fog teremteni valamit, hol van hát az a város, a melyik ilyen gondolkozás mellett előhaladni fog ? De hát mit tartozik ez reánk, minek törjük mi ezen a fejünket :eppour si muover Hisz azért forogni fog a föld! __________ B. Békésvár megye legtöbb adót fizető megyebizottság tagjainak 1888. évre összefutott névjegyzéke. (Vége.) Id. Medveczki József birtokos és gyógyszerész Szarvas 395 frt 90 kr. kétszeres, Zsilák Mihály birtokos B. Csaba 394 irt 59 kr., Szikes Márton birtokos B.-Gyula 389 frt 19 kr., Diamant Jakab birtokos K.-Ladány 384 frt 45 kr., Csonka Pál birtokos Szarvas 384 frt 18 kr., Za- baráo Mátyás birtokos B.-Csaba 383 frt 76 kr. Fachs Lipót birtokos M.-Berény 382 frt 84 kr., \ Grályik András birtokos B.-Csaba 381 frt 80 kr., Schreiber Dávid birtokos Kondoros 381 frt 55 kr., Zubor I. István birtokos Öcsöd 380 frt 16 kr., Prág Lajos birtokos Csorvás 379 frt 67 kr., apasága alatt Sallustnál tanulták a haza és nép ellen intézett merényletek összekuszált tömkelegének finom lebonyolítását. De néhány század és különösen a franczia forradalom ál- dásdus hatása folytán, legalább Európában, oly örvendetes haladást jelzett Clio, hogy már-már kételkedni kezdtünk Mephisto szavaiban : — „der kleine Gott der Erde bleibt stets von gleichem Schlag, und ist so wunderlich, als wie am ersten Tag.“ és azt hittük szeretettel, hogy az emberiség a mennyei küldött a földön, a felekezeti to- lerantia és a külsőségek iránti közönyösség utján haladva fel fog kúszni a szellemszabadság és egyenlőség boldogító Olympusába. Csalatkoztunk. Akkor, mikor szánalmas mo- solylyal ujjainkon számláljuk Magyarországban az antiszemitákat és mikor a legvallásosabb országnak tartott Itáliában a Quirinál tekintélye képes elhomályosítani a Vatikánét, akkor a cultura zászlóvivőinél, mint elhanyagolt földön a gaz, úgy burjánzanak hallatlan sikert aratva a legképtelenebb felekezetek és a népek legkomolyabbika Angolországból, az „eszmélet“ hazájából apostolokat küld, kik betörnek a legtávolabb confessiók birodalmaiba és oly önfeláldozással csempészik be tanaikat a ceyloni rejtelmes buddhista és a hindu pária szivébe, melynél csupán tudatlanságuk nagyobb. Azok az emberek, kik tegnap még tantalusi opedéssel csak két dolog után vágyódtak: megszerezni a mindennapi whiskit és megbuktatni a kormányt, azok ma egy ezrekre menő néptömeg előtt prédikálnak és holnap lázas buzgalommal útra indulnak Patagonia vagy Ausztrália felé — mint miss;- onáriusok.
