Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-09-18 / 38. szám
3§ ik szám. Gyula, 1887. szeptember 18-án TI. évfolyam r Szerkesztőség: Fö-utcza 39. szám a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre ..........5 írt — kr. Fé lévre ..............2 »5° » Év negyedre .. .. 1 „ 25 » Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászaid hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAF. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Eod-olr^ Zoltán. f----------------1 Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttór sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdő-utcza 4. sz. — Bécsben: Sehdlek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon AZ OLVASÓKHOZ! Az uj negyedév közeledtével a szokáshoz híven, midőn köszönetét mondunk a közönségnek eddigi támogatásáért, teljes bizalommal kérjük azt jövőre nézve is Midőn e lap szerkesztését átvettük, csak ígéreteket tehettünk, ma már rövid negyedévi munka után tényekre hivatkozhatunk, melyek azt bizonyítják, hogy az ígéret nemcsak pusztaszó, s talán öndicséret nélkül mondhatjuk, hogy azok nagy- részben be is váltattak. A közönség meggyőződhetett arról, bogy lapunk minden irányban függetlenül, megmondta véleményét, érvényesítette magát minden kérdésben a közérdeknek meg- felelőleg, megróva azt a mi megrovandó s támogatva mindazt a mi helyes, a mi a közérdek szempontjából szükséges. A lefolyt negyedév fájdalom gazdag volt az éppen nem örvendetes eseményekben, melyek élesen kihívták a bírálatot s mi megmutattuk, úgy pártatlan s minden tekintetben független állást foglaltunk el, menten a szenvedélytől, nyugodtan, őszintén és férfiasán mondva ki nézetünket. A mi nézetünk szerint égető szükség van arra, hogy Gyula városában tovább is legyen egy lap, mely élénk figyelem mel kisérje az eseményeket, páratlanul mondjon véleményt, ostorozza a visszaéléseket, meglátva és megróva mindent a mi hiba, a mi bűn, mert sokkal nagyobb előny a közérdekre nézve észrevenni egy hibát, mint meg nem dicsérni tiz érdemet. Lapunk iránya jövőre is az marad á mi eddig volt: »Őszintén, minden utógondolat s önérdek nélkül szolgálni a megye érdekeit, támogatni üdvös törekvéseit s ellenőrizni működését, szivünkön hordozni Gyulaváros érdekeit s ellenőrizni a hatóság működését, figyelemmel kisérni a társadalom nagy fontosságú mozgalmait, buzBékésvármegye utolsó követei, ív. Bókésvármegye közönségét az ellenzéki szellem nem hódította meg teljesen. A szabadelvű párt hivei többségben voltak. A köznemesség nagy része; — a főurak közül többen: br. Wenckheim Béla, br. Wenck- heim László, gr. Almásy Dénes, gr. Almásy Kálmán, gr. Battyháni László, br. Rud- nyánszki Iván lelkes hivei voltak a szabadelvű eszméknek, sőt maga a főispán gr. Károlyi György is a mérsékelt irányú reform törekvések bajnoka volt. A conservativ párt is elég erővel rendelkezett arra, hogy a követek megválasztásánál a küzdtérre lépjen; azonban egyrészről br. Wenckheim Béla befolyása, másrészről az egyik jelölt Tormássy János politikai elveinek mérsékelt iránya, erejök különben is eredménynyel nem kecsegtető kifejtésétől visszatartotta őket; s igy a választás küzdelem nélkül folyt le, nem fajulhattak el a pártok mérkőzései szánandó kicsapongásokra, mint a múltban, — s nem dobattak a kortestömegek a választás mérlegébe egyik párt részéről sem. Mindkét jelöltet — fényes tehetségeik, szilárd hazafiságuk méltó elismeréséül a vármegye közönségének bizalma, szeretete fogta körül, s a vármegyei közéletben kifejtett munkásságuk, a legmélyebb tiszteletet biztositá számukra. Tomcsányi József ellenzéki, Tormássy János a mérsékelt párt hive volt. ditólag lépni fel ott, hol buzdításra van szükség, kezdeményezöleg a hol kell, in tőleg, sőt feddőleg lépni fel, a hol ezt a társadalom magasabb érdeke kívánja, s különösen gondot fordítva a városunkban létező társadalmi körök, iskolák és intézetek működésére; ostorozni a ferdeségeket, támogatni a jó törekvéseket, jutalmazni a mennyire a nyilvános elismerés jutalmazni képes — az érdemet s tenni mindezt férfiasán, nyiltan, őszintén, minden érdek nélkül.“ S hogy az marad lapunk iránya továbbra is, arra garantiát nyújt az elmúlt negyedév, s garantiát nyújtanak munkatársaink, kik közül felemii tjük a következőket : dr. Berényi Ármin, Bleyer Izidor, Dobay János, Fazekas Zsigmond, Fábry Sándor, dr. Follmánn János, Finta Ignácz, Gallacz János, Gyöngyössy László, Gyomai Zsigmond, Hirschenhauser A., Horváth Károly, Jantso- vits Emil, ifj. Jantsovics Pál, dr. Kovács István, Kéry Kálmán, Kövér László, Kohn Dávid, Lukács Endre, Nagy Károly, Oláh György, Beck Géza, Bácz János, Scherer Benedek, Szilágyi Vilmos, Terényi Lajos, Thaly István, Urbán Adolf, Vargha Ferencz Vaday József stb. Ezen irány támogatását kérjük a nagy közönségtől s munkatársainktól. Mert a nagy közönség támogatása egyetlen támasza a hírlap függetlenségének, melyet továbbra is megőrizni kötelességünknek ösmerjük. Az előfizetési feltételek a lap élén olvashatók. Békésmegye közigazgatási bizottságának f. év. szeptember hava 12-én tartott rendes üléséről. Beliczey István megyei főispán elnöklete alatt jelen voltak ; Jantsovits Pál alispán, Terényi Lajos h. főjegyző, Nagy Károly árvaszéki elnök, Oláh György megyei tiszti főügyész, Bánhegyi István kir. tanfelügyelő, Haviár Lajos kir. mérnök, Cziffra Imre kir ügyész, Keller Imre, Dr. Hajnal István, Varságh Béla, Hoffmann Mihály, és Kalmár Mihály bizottsági tagok. Alispáni élőadmányok. A lapunk mai számában egész terjedelmében közölt rendszerinti alispáni jelentés tudomásu' vétetett. Krajner Miklós szent-andrási lakos részére a község jegyzői szigorlat letehetésére a megye ílispánja által a határ nap kitűzése iránti intézkedés tudomásul vétetett. Tót Gáspár öcsödi lakos és volt községi gazda ellen elrendelt fegyelmi vizsgálat tárgyában hozott felmentő alispáni határozat tudomásul vétetett. Ujfalussy Zoltán bánfalvi községi jegyző és Baross Károly bánfalvi községi evang. lelkész ellen - - nyilvános rágalmazás miatt Vangyel Sándor orosházi járási szolgabiró panaszára folyamatba tett bűnügyben a végtárgyalás határidejét közlő kir. törvényszéki végzés tudomásul lett véve. A b.-gyulai kir. törvényszéknek — a felügyelete allatt álló állami fogházak állapotáról szóló rendszerinti havi jelentése, mely szerint a f. év augustus havában 72 fi-, 15 nő volt a rab létszám, s hogy ezek között 7—8 között váltakozott a betegek száma, és hogy 1212 munkanap után 7 frt. 75 kr. munka dij folyt be, tudomásul vé tetett. A megyei tiszti főügyész előadmányai közül, melyek nagyobb részében — a másodfokú alispáni határozatok lettek jóváhagyva, — mint inkább közérdekű felemlítendő Gyulaváros képviselőtestületének — a fogyasztási adó kezelése tárgyában hozott határozata ellen Bodoky Zoltán gyulavárosi képviselő b.-gyulai lakos által beadott felebbezésére hozott határozata, mely szerint annak felülbírálása az 1876. évi VI. t. ez. 59 §-a értelmében a vármegye törvényhatósági bizottsági közgyűlése elé tartozik, — miért is a felebbezés a vonatkozatos összes iratok kapcsán oda áttétetni rendeltetik. Aroaszéki elnöki élőadmányok. A m. kir. belügyminiszternek f. évi augustus hó 31-én 57592. sz. a. kelt körrendeleté folytán, utasittatik Békésvármegye árvaszéke és Gyulaváros polgármestere, mint a gyulavárosi árvaszék elnöke, hogy a hagyatéki ügyek szám szerinti kitüntetésével azoknak mikénti elintézéséről a már közlött minta szerint összeállítandó kimutatást elkészítve, — azt ide I. évi október hava 1 napjáig múlhatatlan beterjesszék. K.-Ladány község képviselő testületének, az árvapénztári szabályrendelet kipótlása tárgyában hozott határozata, mely szerint az általuk kezelt árvatömegek 10°/o-tólijának takarékpénztári készletbe gyümölcsöztetéséről intézkedik, jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez fetterjesztetni határoztatik. Tanfelügyelői élőadmányok. A csabai járás főszolgabirájának jelentése, mely szerint az uj-kigyósi községi párbér hátralékok már mind behajtattak, sőt azok az egyháziközséggel el is számoltattak tudomásul vétetett. A szarvasi polgári leányiskolának 200 frtnyi államsegélyt utalványozó miniszteri rendelet, Achim Ádám esperes mint a szarvasi polgári leányiskola fenntartó társulat elnökének — kiadatik. A szarvasi polgári leány iskolának 188T/s tanévi költség vetése 2115 frtnyi hiány kimutatásával, 200 frtnyi állam segélyre való ajánlás mellett — a nmltsgu. in. k. vallás- és közoktatás ügyi miniszterhez felterjesztetik. Bacsics Etel gyulai lakos kézimunka tanítónőnek, B.-Gyulán egy 6 osztályú elemi magán teáuy-iskola feiatlithatása iránti kérvénye, a csatolt okmányok alapján pártolólag lett felterjesztve a közokta ásügyi miniszterhez. uyulavaros polgármestere és a járási szol- gabirák telhivatnak, hogy a járásukbeli községek elöljáróit utasítják, miszerint a lefolyt tanévben előfordult iskola mulasztási bírságok kirovása és behajtásáról szóló kimutatást e hó 24-ig ide terjesszék be. Kir. ■ adófelügyelő előadmányai. A kir. adófelügyelőnek az adókezelés 1887. évi augusztus havi állapotáról szóló jelentése alapján felbivatnak a járási főszolgabirák és GyulaLapunk inai szániá^oz fél ív melléklet van csatolva« A mérsékelt párt, a kormány párt s ellenzékiek közt közép utón akart haladni, a két párt közt felmerült különböző nézetek, irányok kiegyenlítésén törekedett, sikert elérni a pártok összeütközésének kikerülésével remélt. E párt csak az országgyűlés kezdetén alakult. Széchényi István volt a mérsékeltek vezére. ügy a főrendek, mint a karok és rendek tábláján kiváló hazafiak voltak a párt hívei. Széchényi István hazafiui aggodalmai teremtették I pártot. Föképen az ellenzék rohamos haladásának az ősi intézményeket gyökerestől felforgatni ezélzó törekvéseinek ellensúlyozására tömörültek, kevesen bár, de a szellem elég nagy erejével. Attól tartottak, hogy az erős, többségben levő ellenzék, a hatalmas kormánypárt political irányával, magatartásával szemben a forradalom veszélyes örvényébe fogja sodorni a nemzetet. Az 18+8. évi „országgyűlési emlék* meleg rokonszenvvel jellemzi követeinket. „Tomcsányi József, ellenzéki, értelmes fő, határozott jellem. Tormássy János, mérsékelt egy a legműveltebb és szellemdúsabb követek közzül. Széchényi István politicájának évek óta buzgó pártolója. Mindkettő folyékony elő- adásu, ügyes szónok, csakhogy az utóbbinak a müveit, szabatos magyar nyelv inkább hatalmában volt.“ Nem lesz érdektelen, ha követeink országgyűlési szereplését vázoljuk. Az 1847/48-iki országgyűlés öt hónapig tartott. A nemzet életére oly fontos alkotások emléke fűződik a karok és rendek ezen utolsó országgyűléséhez, mely Í847. november hava 12-én nyílt meg. A legérdekesebb tanácskozások a kerületi üléseken folytak le. Itt fejtették ki a pártok vezérszónokai elveiket, indítványaikat, — az országos ülés voltakép csak a kerületi ülések jegyzőkönyveinek hitelesitésére szorítkozott. Az országgyűlés megnyitása előtt — régi gyakorlat nyomán kerületi ülés hirdettetett azon czélból, hogy a |követtábla némi elöle- ges tárgyak 1 szükséges előkészületek felett tanácskozzék.* Az első kerületi ülés november io-én folyt le s ezen a nádori esküforma, s a nádorválasztásnál követendő mód felett való tanácskozás került szőnyegre. Tomcsányi József a nádor választás módja felett folyt vitában vett részt, s a „fennálló törvény tisztelésében találván az alkotmány paizsát, s nem tartván szabadnak attól bárki kedvéért eltérni: István főherczeg megválasztásánál is a törvényben megszabott módot kívánta követni,* —alkotmányos érzületér >1,— a törvényekhez tántorithatlan ragaszkodásáról bizonyságot ekként tevén. A november 15-iki kerületi ülésén; az elöleges alakulási szabályok, kerületi napló, országgyűlési hírlap ügye került tanácskozás alá s Tormássy János a kerületi napló s országgyűlési hírlap kérdésében szólalt fel. „Oly időben élünk — igy szólt — melyben a dolgokat szükség köztudomásra hozni. A köztudomásra hozás engedelmes hajlamokat gerjeszt s neveli és tisztítja a közvéleményt. Ebben egyetértés volt a rendek között, azonban különböztek a közlés módjai és eszközeire nézve. Némelyek a kerületi naplót sürgették azon indokból, mivel a tanácskozás ott fejlik ki, a törvény ott érik meg; mások az országgyűlési hírlap mellett voltak. A napló kiadóra nem akadt. A második indítványra nézve pedig tudnunk kell, hogy külön országgyűlési újság keletkezése azon időben volt szóban, midőn hírlapjaink beldolgairól csak rövid közléseket hoztak. Most a hírlapok bővebben tárgyalják beléletünket, nagyobb szabásokban történik dolgainknak köztudomásra hozatala ; de ezen tárgyalás a censura egyoldalú ellen- őrködése alatt áll. Küldőim sem a kerületi napló, sem az országgyűlési külön újság mellett nincsenek, s azt sürgetik, hogy mind az, ■ni e tanácskozási testületben mondatik, az ország minden hirlapjában szabadon mondathassák. Inditványozom: hogy vagy felírjunk O felségéhez, vagy a közszeretetü nádort kérjük meg bizodalmasan, előlegesen is, a hírlapoknak tágasb mozoghatása végett, csak annyit kivánok, hogy a külön ismeretü lapok - oan, bár a tárgyalás a színezethez idomittatik is, a mit közölnek, igaz legyen. Azért kívánom megalkotni a sajtó-törvényeket, hogy büntetések mondassanak a kihágásokra nézve. Iktattassék a törvényekbe rendszer, melynél fogva a köziét szabadsága az országgyűlés ellenőrködése alatt álljon. Egyébiránt a sajtó- szabadság kérdése több ágazatokra szakadván, fentartom magamnak a részletekbe bocsájtko- zás alkalmával szólani.* Országgyűlési követünk ezen rövid beszéde azért is méltó a közfigyelemre, hogy az i847/48-iki országgyűlésen ez volt az első, bár általánosságban kifejezett kívánat a sajtó-szabadság, a sajtó-törvény megalkotása érdekében. (Folyt, köv.) O. Qy.
