Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-09-04 / 36. szám
ványról — alapitó levél kiállítása tárgyában kelt rendelete; s ezzel kapcsolatosan a megyei tiszti főügyész véleménye. 10. A m. kir. közmunka- és közlekedésügyi miniszter urnák az utfentartási költségelőirányzat, valamint a közmunka-váltság árak megállapítása tárgyában kelt rendelete. 11. Ugyauannak rendelete a vármegyei közmunkaügy es a vármegyei utak kezelésére vonatkozólag alkotott megyei szabályrendelet módosítása tárgyában. 12. Ugyanuunak a vármegye bizottsága által a jövö évre megállapított közmunka-váltság tárgyában kelt rendelete. 13. Ugyanannak a békési, és 14. Az orosházi vasút állomáshoz vezető kőutou szedendő vámdijak tárgyában kelt rendeletéi. 1&. Ugyanannak a Kis-Ujszálláson, Dév.t- Ványán át Gyomán vezetendő helyi érdekű vasút létesítése czéljábál a vármegye által megszavazott 40,000 írt jóváhagyása tárgyában kelt rendelete. 16. Ugyanannak rendelete a sárrét ti községekben létesítendő vasút tárgyában kelt rendelete. IU. Türvényhatósági levelek, még pedig: 1. Zólyom vármegyének, a községekben adóügyek ellátására külön állami közegekről való gondoskodás iránti átirata. 2. Ugyanannak országos lelencz-alap és országos Ieleucz-házak létesítése tárgyában kelt átíratta, — s ide vonatkozó javaslatai. IV. Pénztári ügyek. V. Az állandó választmány előterjesztései 1. A községi közpénztári és alapítványi, úgy az árvagyámpénztári számadások felülvizsgálása, valamint 2. a községek 1888. évi költség-előirányzatának megállapítása tárgyábau. 3. Doboz. 4. Gyula-Vári. 5. Gerla-Póstelek. 6. Kétegyháza község szervezési szabályrendelete, s ezzel kapcsolatosan Serb Miklós kétegy- házi lakos felebbezése tárgyában. 7. B.-Csaba község szervezési szabályrendelete s ezzel kapcsolatosan Sztraka Ernő és Baj- esi Gusztáv csabai lakosok fellebbezése tárgyában. 8. Uj-Kigyós község. 9. Gyoma község. 10. Endrőd község szervezési szabályrendelete, s ezzel kapcsolatosan Salacz Imre és Har- sányi Dániel endrődi községi jegyzők fellebbezése tárgyában. 11. Mező-Berény. 12. Körös-Tarcsa. 13. Szarvas. 14. Kondoros. 15. Szeghalom. 16. Körös- Ladány. 17. Vésztő. 18. Füzes-Gyarmat. 19. Szent- Audrás. 20. Orosháza. 21. Tót-Komlós. 22. Csor- vás. 23. Puszta-Földvár. 24. Puszta-Szent-Tornya. 25. Szabad-Szent-Tornya. 26. Nagy-Szénás. 27. Sámson, — és 28. Bánfalva községek szervezési szabályrendeletei tágyában. 29. Gyoma község és id. báró Wodiáner Albert közt kötött haszonbéri szerződés felett. 30. Szeghalom község képviselő testületének gyámpénztári szabályrendelete módosítása tárgyában hozott határozat felett. 31. B.-Csaba község árvapénztára 1883. évi kezelési költségeinek nevezett pénztári tartalék- alap jövedelméből leendő fedezése iránt. 32. Uj-Kigyós. 33. Mező-Berény és 34. Gerla- Póstelek községek szegényeinek ellátásáról és az ezen czélból szükséges alap létesítéséről alkotott Szabályrendeletek tárgyában. 3&. Bátz Mátyás m. központi kiadónak — az eddig másoló gép helyett — a vármegye részére autograph gép beszerzése iránti jelentése tárgyában. 36. A b.-csabai kőműves- és ács-segédek ön- képzö- és betegsegélyző egylet által a munkarend megállapítása tárgyában alkotott szabályrendeletre nézve. 37. A csabai árvatári pénztárra 1887. évben kivetett adónak nevezett pénztár tartalék alapjából leendő fedezése iránt. 38. Gyoma község bírája és pénztárnoka ellen a vármegye bizottsága által elrendelt fegyelmi ügy tárgyában. 39. Puszta Szent-Tornya község képviselő testületének halottkémi állás rendszeresítése iránt hozott határozata tárgyában. 40. Kondoros. 41. Szeghalom. 42. Vésztő. 43. Uj-Kigyós. 44. Füzes-Gyarmat. 45. B.-Csaba. 46. Körös-Ladány, és 47. Doboz községeknek, a községi képviselő testület gyűléseinek száma és idejéről s a tanácskozás ügyrendjéről alkotott szabályrendelete tárgyában. 48. Körös-Tarcsa községének képviselő testületének — a választott megyebizottsági tagok részére napdij adhatása iránt hozott határozata tárgyában. 49. Doboz község vadász-területének — magán utoni bérbeadása tárgyában. 50. B.-Csaba község és a csabai ev. egyház közt kötött adásvételi szerződés tárgyában. 51. Kondoros község képviselő testületének, — a községi pénzek kezelése, ellenőrzése stb. tárgyában alkotott megyei szabályrendelet 1. §-a módosítása iránt hozott határozata felett. 52. Uj-Kigyós községének a napszámosok megadóztatása iránti szabályrendelete tárgyában. 53. Körös-Ladány községének kisdedóvó szabályrendelete tárgyában. 54. Tót-Komlós község elöljáróinak, a községi kötelékbe való felvételért fizetendő dijak megváltoztatása iránti kérelme tárgyában. 55. Bzvetics Bernát és társaiuak a kémény- seprés tárgyában alkotott megyei szabályrendelet módosítása iránti kérelme felett. 56. Weissbrunn Farkas k.-tarcsai lakosnak a nyári hónapokban 3 hónapon felüli és 3 éven alóli növendék marhák vágatbatása iránti kérelme tárgyában. 57. Ifjú Rácz Józsefnek a megyei közkórház irányában lennáltó 100 irt tartozásának törlése tárgyában. 58. A gyulai m. kir. folyammérnöki hivatalnak a Körös folyó 28. és 29. száma átvágásainak szabályozása folytán holt mederré változott endrődi kanyaroknak élővízzel ieendő ellátása folytán keletkező költségek ki által leendő viselése iránt kelt átirata tárgyában. 59. 7038/887. ikt. Farkas Balázs ungvári lakos kérvénye a megyei községekben felállítandó kisdedóvodák iránt. 60. 7145/887. ikt. Majercsik Sámuel szarvasi lakos kérvénye cséplőgépek és gözmozdonyok után fizetendő biv. vámdij megállapítása iránt; 61. 6994/887. ikt. Körös-Ladány község és Bak Imre s társai között kötött adásvételi szerződés tárgyában. 62. 6994/887. ikt. Körös-Ladány községének a község tulajdonát képező kir. kisebb haszonvételi jogoknak haszonbérbe adása felett kötött szerződések jóváhagyása tárgyában. 63. 7998/887. ikt. Orosháza község elöljárói és Palóczy Lajos között kötött haszonbér szerző dés tárgyában. 64. 7567/887. ikt. A megyei kir. államépité- szeti hivatal jelentése, a megyei vámolt hidak és kompok megvizsgálása tárgyában. VI. Megyei tiszti főügyész előterjesztései: 1. Palotás Imre és társainak az ugar-rendszer általánosan kötelező fenntartása tárgyában beadott felebbezésre nézve. 2. Stern Mór körös-ladányi lakosnak a községi képviselő-testület 54/887. sz. határozata ellen beadott felebbezés tárgyában. 3. Körös-Ladány község italmérési jogának haszonbérbe adása tárgyában Diamant Jakab kö rös-ladányi lakos felebbezésére nézve. VII. A megyei közegészségügyi bizottság jelentései: 1. A Békésen és 2. Szarvason felállítani kért harmadik gyógyszertár tárgyában. vm. Időközben érkezendő a a póttárgysorozatban felsorolandó ügyek. B.-Gyulán, 1887. szeptember 3-án. Jancsoviet Pál, alispán. Városi képviseleti közgyűlés. (1887. szeptember 10.) Gyula város képviselő testületé tegnap tartotta rendes közgyűlését, délelőtt csupán a polgármesteri jelentés, a város: költségvetés, árvapénztári költségvetés tárgyaltattak le, a többi ügyek délutánra halasztattak az idő előrehaladottsága miatt. A városi és árvapénztári költségvetés elfogadtattak, a polgármesteri jelentésnek különösen egy pontja keltett nagyobb vitát, melyben a polgármester a főpénztárnok ellen megejtett vizsgálat eredményeként jelenti, hogy a főpénztárnok kért ugyan 200 frtot kölcsön Mogyoróssytól, de nem azon czélból, hogy abból a pénztári hiány fedeztessék; egyébként pedig a pénztárnok hivatalos kötelességeit teljesíteni képtelen. Bodoky Zoltán ezen vizsgálat alapján, miután a vizsgálatra meghiva nem volt s miután neki alkalom nem adatott a vizsgálaton jelen lenni, tudomásul veszi, hogy a vizsgálat során az derült ki, hogy a 200 frtot nem a hiány fedezése czéljából kérte kölcsön a pénztárnok ur, ez irányban tett paua- szát tehát mint tévedésen alapulót készséggel visszavonja, fentartja azonban azon vádját, hogy a főpénztárnok ur a hivatalos teendők végzésére képtelen, a mint ezt a polgármesteri jelentés is igazolja, s kéri ennek alapján a fegyelmi vizsgálat elrendelését. Tíz tag névszerinti szavazást kérvén, 31 képviselő szavazott az indítvány ellen s 26 mellette, s igy a fegyelmi vizsgálat nem rendeltetett el. A többséget a tanácsosok szavazata adta, a kik úgy látszik nincsenek tisztába azzal, hogy ha egy tiszttársuk ellen fegyelmi eljárás inditványoztatik, akkor legalább is nem ildomos annak ellene szavazni. Különben a határozat meg lesz felebbezve a megyéhez. A polgármesteri jelentés tudomásul vétele után Bodoky Zoltán kéri a polgármestert, bogy a városi rendőrség és a vizsgáló bíró között állítólag előfordult összeütközésre nézve adjon felvilágosítást. A polgármester előadja a lapunk múlt számában közlött tényleirást, minek folytán Bodoky Zoltán képviselő a következő indítványt ajánlja elfogadásra: A városi képviselő testület a legutóbbi országos vásár alkalmából a városi rendőrkapitányt helyetesitő polgármesternek a közte és a vizsgáló biró között felmerült illetékességi összeütközésnél tapasztalt erélyes eljárásáért bizalmat szavaz s megbotránkozással értesülve arról, hogy a vizsgáló biró hatáskörét túllépve s hivatalos hatalmával visszaélve a rendőrségnek a rend fentar- tására irányzott működése elé akadályokat gördít, átiratban megkeresi Békésvármegye tek. köz- igazgatási bizottságát, hogy ez ügyben a nagy- méltóságu igazságügyi m. kir. miniszter úrhoz felterjesztést tegyen, elégtételt szerzendő a köz- igazgatási hatósági közegek intézkedéseinek ilyetén megsértése ellen s az átirat szerkesztésével s a főispán ö méltóságának az e hó 12-én tartandó közig, bizottsági ülés előtt loendő átnyujtásával a polgármestert és főjegyzőt megbízza. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. A délutáni ülés lefolyáról jövő számunkban referálunk. Békési tüzek. — Levél a szerkesztőhöz. — Tekintetes Szerkesztő url Szinte idegesek kezdünk lenni itt Békésen a harangszó iránt, oly gyakran kondul az a tűzvész jelzésére. A lapunk által legközelebb említetteken kívül még f. ho 1-én, majd 4-én újabb tűzesetek történtek. Ez utóbbi napon a Licbtner-féle ház gyuladt ki s több laképület, melléképület, nagy mennyiségű la- és kőszén lett a lángok martaléka. Ha végig tekintünk a legközelebbi három hét lefolyásán négy tüzeset s két gyuladási kísérletet kell konstatálnunk. Szomorú tapasztalatokat szerezhetett aki e tüzeseteket végig uézte. Meggyőződhetett ugyanis a felől, hogy egy na gyobb szerencsétlenség esetén mi nem tudunk magunkon segíteni; hogy egész utczarészeket csak az isteni gondviselés menthet meg az elpusztulástól. Jó keresztyén ugyan nagy súlyt fektet az isteni gondviselésre, de azt is szem előtt tartja, hogy: „segíts magadoni“ S bizony mi nem sokat tudunk magunkon segíteni, mert hiszen vizhordő szekereink is felfogadták, hogy összetörnek a vizes hordó alatt s ha ezt épen restellik, legalább kerekeiket elhullani engedik, ha sietni kell. A tárgyak és eszközök ily határozott rossz akaratát a szivattyúk is kezdik utánozni. De ez nem csuda. Gondoljuk el e szegény gépek lelkiállapotát, melyek annyi- felszerelési essközt nélkülözni kénytelenek. A legközelebbi tüzeset a házaknak olyan tömkelegében történt, mely mindenkit megdöbbentett. Az égő ház alatt levő Fehér-Körös vizéhez csak későn lehetett hozzáférni, mert merítő edények nem voltak; a gépek mellett annyi vizvezetö cső sincsen, a mennyi egy jó mély kútba leérjen, ha közel áll is a gép, meregetni kellene, ha volna mivel. Képzelheti t. Szerkesztő ur, minő zavar uralkodik nálunk egy ilyen tűzeset alkalmával. A rendőrség megtesz ugyan minden tőle kitelhetőt, dehét az oltásnál a rend és fegyelem képtelenség, a hol rendes tűzoltóság nincs. Kiabál, tanácsol mindenki szaladgálnak összevissza, a gépek szüneteket tartanak mert nincs viz, a csendőrség nagy erélylyel hajtja oltani a bámuló népet, dehát üres kézzel ki tudna segíteni ? 1 Megesik, hogy ha elég viz van : ez még szaporítja a tulajdonos kárát, mert a szivattyúk nem okszerűen kezeltetnek. A nád építkezésnek olyan sajátságai vannak, hogy az ilyen tüzeseteknél a víznek okos használata fontosabb, mint bárhol. Megesik, hogy a tetőzet külső részéről befojtják a tüzet, de azt természetesen el nem érhetik, hogy belülről is elaludjék. Ilyenkor a padlásra folyton omladozik az égő anyag s megesik, hogy a gerendák és plafon átágnek a hosszú tűz miatt; máskor a tető csakhamar lecsúszik, de a padlást, melyen már tűz sincs anyira locsolják, hogy a viz miatt beszakad. Mindenik eshetőség azt bizonyítja, hogy a szivattyú csövére a dologhoz értő. ember kell, mert tő)e függ, hogy az épület belsejében levő tárgyak elpusztuljanak-é vagy sem. A tanulság pedig mindezekből az, hogy a hol csak lehetséges tűzoltó-egyletet kell alakítani. Én nem hiszem, hogy ez Békésen lehetetlen volna, sőt bizonyos vagyok benne, hogy e nem régen elejtett dolog újból felelevenítése s valabára létesítése csakis közhelyesléssel találkoznék. Annyiszor és oly nagy szerencsétlenségeket okozott már városunkban a tűzvész, hogy ideje volna megtenni mindent, a mit a haladó kor ezek elhárítására nyújtani képes. A felszerelés még ha tökéletes volna is, gyakorlatlan emberek kezében másodrendű értékűvé válik. A fegyelem és rendszeres munka a fő, erre pedig csak rendes tűzoltóság képes. — Ennek hiányát nálunk mindenki érzi és emlegeti; rávaló ember volna elég s hiszen, hogy városunk érdemes elöljárósága is erkölcsi és anyagi pártfogásban részesítene egy ilyen mozgalmat. Tegyük meg mi is, a mit már Békésnél számos kisebb város megtett: „alakítsunk önkéntes- tűzoltó egyletet!" Békés, 1887. szeptember 5-én. V. Kegyes jóltevöink! Az alig 700 lelket számláló gyomai ágost. hitv. ev. gyülekezet, 1863-ban részben ideiglenes alakban épült templomát s tornyát, ez év folyamán uj tető alá venni és a falakat is megerösit- tetni határozta, s e 3300 forintot kitevő alakítási munkálatot, most is saját erejéből s egyik buzgó tagjának önkenytes adományából, már nem csak megkezdette, de nagyrészbeu már előre is vitte, úgy, hogy p. o. az uj sugártorony horganyzott vaslemezzel! befedéséből, már csak egy. napi munka volt hátra, midőn szept. ho 2-dikáü d. e. 10 óra után, megkondult a vészharang városunk őrtornyában, melyet követőleg néhány pillanat alatt, szentegyházunk tornyával együtt láugtengerben állt. A még máig is ismeretien okból származott veszélylyel szemben, minden erejét megfeszítette a segélyükre sietett népsokaság; de sikeretlenül, miután tűzoltó eszközeink sem bírtak eredményt érni el, a vizfecskendők erejét meghaladó magasságban. Leégett uj tornyunk, megsérülve hulltak le harangjaink, fából épült templomboltozatunk beszakadt, elhamvadt ezerforintos oltárunk, melyben a szószék is elvolt helyezve, megsemmisült kilenczváhozatu orgonánk, nyomnélkül elenyésztek oltán, temetkezési s minden egyéb felszereléseink annyira, hogy ma már csak az ég felé meredő kormos falak jelölik a helyet, a hol még a sok idővé! ezelőtt édes reményben kértük uj munkánkra isten megsegítő szent kegyelmét. E romok közül mtézzük hozzátok, kegyes Jóltevöink, lesújtott egyházunk nevében, esdö szózatunkat, mi, a kik segélykéréssel még sohasem voltunk terhetekre, s ezúttal sem alkalmatlaukoduánk, ha maga a seregeknek Ura, a sorsunkat örök bölcseséggel intéző Isten nem vetette volna ránk e nehéz próbát, mely az ö szent akaratából egyszersmind a ti kö- nyörületre hivatott sziveteknek is próbája leszen, Bzomoru a mi sorsunk nagyon és sírva hallgatjuk a testvérfelekezetek imára hivó harangszavát; mert kivagyunk zárva azon bologságból, hogy — megszokott helyünkön, Istenun« tiszteletére és szivünknek vigasztalására, letelepedhetnénk. Ami szentségünk és ékességünk háza, tűzzel megégettetett és elpusztult! Óh, hallgassátok meg azerencsétleu hézzé válik. Lehet-e szebb, mint polgártársaink bizodalmát bírni, és kezelni azoknak egyik legfontosabb jogát? — de a ki csak ezen oldalát tekinti a dolognak, az inkább szereti magát, mint küldőit, — és talán nem is vetett számot valódilag, hogy mit vállalt el. Minél inkább fejlik nálunk a közélet, minél inkább kezdünk kibontakozni az első forrongásból, és közeledünk a cselekvés stádiumához, annál több tiszta és alapos ösmeret kívántatik egy publicistában, — kiváltképpen egy követnek sok uj dolgot kell magáévá tenni a mit ex professo nem tanult, nem gyakorolt és ami csak hosszabb fáradság gyümölcse lehet; különösen pedig a mi illeti az eljárási módot az országgyűlésen : minél inkább szaporodnak a hazai részvét elementumai, maguk a politicai hatalmak minél inkább teszik magukat positiv állásba s minél messzebbre terjednek ki s ágaznak el a pártok, annál nehezebb a józan és sikerre vezető utat eltalálni, és úgy járni el, hogy a követ ne legyen jellemében servilis sem felfelé, sem alá tekintve, __ ne legyen szűk nézetek vagy Casti egyes ér dek tolmácsa, hanem képviselje a közérdeket, — és legyen a szó valóságos értelmében a hazának embere. Bővebben fejtegethetném t. rk. mindezeket, mert vannak rólok átgondolt nézeteim, de az idő int, hogy türelmükkel vissza ne éljek — s igyekezzem lehetőségig rövid lenni. __ Azért tehát csak a főbb pontokra. Ti szteletben tartása és erősítése nemzetiségünknek ; mert hiszen lételünk ettől függ; hódolás az alkotmányos élet kivánatainak és ez nem abstract elvek szerint, hanem történeti fejlődésünk és szentesített szokásaink figyelembe vételével, szünteleni előbbre haladás a reformok mezején, de a kivitelre nézve úgy, hogy egy nagy nemzettől tanulva ne bontsuk le addig a régi fedelet, mig az uj épületnek legalább falait fel nem emeltük, s ne szakítsunk egy köteléket sem a mit mással s újabbal pótolni ne tudnánk. Továbbá gondos őrzése hazánk függetlenségének, de el nem felejtve, hogy minket az idő hatalma más elemmel is sajátságos kevert állásba hozott és ezen sajátságos állást, ott hol lehet és a mikor lehet, épen úgy kell tudnunk hasznunkra fordítanunk, mint erősen védni jogainkat. Különösen a reformok mezején hitbeli szabadság, igazságos teherviselés, igazságos jogélvezet, és ezek által naponkénti közeledés a nemzeti vagyonosodás, erkölcsi erő, műveltség és közös jólét felé. Végre pedig kitürés, mérséklet s inkább nevelése mint szándékos fogyasztása a birodalomnak azok iránt és azok közt, a kiken dolgaink kifejtése sarkallik. Ezek teszik főbb vonásait politicai hitvallásomnak s ezekben pontosul azon eljárási rendszer is, a mihez én gondolkozás által és a tapasztalást használva szegődtem. Felette örvendek t. rk., hogy elkészítették már és írásba foglalták az országgyűlési utasítást, mert ezáltal kifejtették egyszersmind mostani politicai nézeteiket is, és azon nézeteket fejtették ki, melyek az általam előadatot- takkal, a főbb pontokat tekintve nem ellenkeznek, azokat nem zárják ki, sőt több oldalról elősegítik.“ (Folytatása következik.) O. Gy.
