Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-01-23 / 4. szám
Szeghalom községe tárgyú elöljárósági tanács jegyzőkönyvét mellékelve beküldeni, miszerint azt lapjában mielőbbb közölni szíveskedjék. Az elöljáróság a vasút indóháznak elhelyezésénél, sőt a segélyezési összeg nagyságánál is különös tekintettel volt saját érdekén felül arra, hogy Gyarmat is majdnem úgy használhassa, mintha saját községénél helyeztetnék el; de azon hírre, hogy Gyarmat, bár a vasutat igen óhajtja, csak a többi község és a vármegye segélyén akar kedvező helyzetbe jutni, ezen hírre már nállunk is emelkednek hangok, melyek csupán a mi és a vármegye többi részeinek érdekét kívánják a határozatban szem előtt tartani s igy lehetséges, hogy a meghozandó határozat javaslatunktól e tekintetben is el fog térni. Közérdekűségénél fogva bátrak leszünk majdan a közgyűlésünk által meghozandó határozatot is beküldeni, ha a tek. szerkesztőség kegyes leend annak becses lapjában helyet szorítani. Kiváló tisztelettel maradtunk Szeghalmon, 1887. január 13,| A Tekintetes Szerkesztőségnek alázatos szolgái: Soós József, jegyző. Ambrus Lajos, biró. Jegyzőkönyv. Felvétetett Szeghalom község elöljáróságának 1887. január 13-án tartott tanács üléséről. Olvastatott Móricz Pál és társainak r bihari helyi érdekű vasutak folytatásául határunkon keresztül vezetendő békési helyi érdekű vasút létesítése czéljából 48000 frtnyi törzsrészvény átvétele, — továbbá a községi vagy közlegelői földekből szük- séglendő területnek törzsrészvényekért átengedése végett benyújtott kérvénye. Az ügynek minden oldalról érett megfontolása után az elöljáróság a következő indítványt terjeszti a képviselői gyűlés elé: névszerinti szavazással határozza el a közgyűlés hogy : Minden eddigi hason tárgyú határozatnak hatályon kívül helyezése mellett, oly minden részeiben szilárdan épitendő, s az első rendű vasutakéval egyenlő szélességű vágányu gőzmoz- donyos vasútnak segélyezésére, mely Gyomán vagy Gyoma és Mezőtúr közt közvetlenül fut a magyar államvasutak tiszavidéki vonalába, s melynek marha felvételre is alkalmas indóháza, Szeghalom déli oldalán, a község és Koplaló kert között helyeztetik el, 20,000 forinttal, — olyanénak melynek indóháza Szeghalom nyugoti oldalán a ladányi utcza végén, lesz, — 30,000 írttal, — s végre olyanénak, melynek indóháza Szeghalom északkeleti Gyarmat felőli oldalára, tétetik 45,000 forinttal kész és kötelezi magát Szeghalom községe megfelelő mennyiségű társulati törzsrészvény átszolgáltatása ellenében hozzájárulni a következő különös feltételek alatt: 1. A segélyezési összegbe 1600 □ öles katas- trális holdanként 100 írtjával számitva betudas- sék azon terület értéke, mely a községi volt úrbéres közgazdaság közösben használt közlegelőjéből a vasút egy vágányu vonala kitérői, őr- és indóháza helyéül mulhatlanul szükséges. 2. Ha Szeghalom községe az alább megszabott határokon belül, megfelelő kölcsönt kap: úgy a megajánlott segély készpénzbeli részét a vasut-forgalom megnyitásától számított egy év alatt egyszerre, — ha pedig kölcsönt nem kap, akkor a forgalom megnyitásától számított tiz év alatt tiz egyenlő részletben utólagosan legyen köteles a megfelelő mennyiségű törzsrészvénynek minden egyes fizetésnél átvétele mellett kamat nélkül kifizetni. 3. Ezen segély összegből eredő terhek minden állami adó-forintra egyenlően kivetve, minden szeghalmi lakos és birtokos által községi pótadójához számítottan birtokaránylag viseltessenek. 4. Ha folyamodók e határozatnak hatósági jóváhagyása folytán jogerőre emelkedésétől számított egy év alatt kiépítésre kötelező engedély- okmányt nem nyernének, e határozat hatálytalanná váljék. Egyúttal felhatalmaztatik és utasittatik az elöljáróság, hogy a községi törvény 131. §-ához képest, ezen határozat értelmében az egyességet kösse meg, s azt jóváhagyás végett a megye és a magas kormány-hatóság elé terjessze — hogy a segély-összegnek és költség járulékainak, mint valóságos szükségletnek megfelelő, 50 éventul és kamat és törlesztési járadékában összesen évi 6°/0-on felül nem terjedhető névértékű kölcsön szerzéséről és felvételéről gondoskodjék, hogy az átveendő törzsrészvényekből a volt úrbéres földes gazdaság közlegelőjéből elfoglalandott terület az annak megfelelő névszerinti mennyiségét, továbbá az egész segély-összeg fedezetére felveendő kölcsön készpénzbeli maradványának felét, a nevezett földes gazdaság javára külön, — a többi törzsrészvényt és a mondott készpénz maradvány másik felét pedig mint községi törzsvagyont, de egyelőre mint a vasúti kölcsön tartalék alapját szintén külön haszonhajtólag kezelje, s egyáltalán ezen segélyezési és kölcsönügyletben a község és földes gazdaság érdekében előforduló minden szükséges és hasznos lépést tegyen meg, lebonyolításáról pedig a képviselő testületnek jelentést tegyen. Közlekedési és közgazdasági életünkben annyira szükségét érezzük mindnyájan egy vasút bevezetésének, hogy minden ily eszme iránti ro- konszenvünket bővebben indokolni se látjuk szükségesnek, s miután mi nem tartozunk oly törvényhatóság kebelébe, mely Biharhoz hasonlóan községeinek közvetlen hozzájárulása nélkül segített vasúti hálózattal ellátni abból eddig még kizárva volt vidékeit; miután a mi megyénk 1884-ben államépitészeti hivatala által, maga mutatta ki, hogy szándékolt kő útja helyett költségtekintetében is előnyösebb egy vasútnak bevezetése, de érdekünkben jó szándékon kivül azóta mogyeileg bevezetendő akár kő, akár vasút létesítésére semmi tényleges előkészületet- nem látunk : községünket az áldozat alul kivonhatónak nem látjuk és mert minden késedelem folytonos kárral jár reánk nézve, minden kínálkozó alkalmat megragadandónak tartunk. Bár eddigi határozataink a változott körülmények és kiszabott feltételeink teljesületlenül maradása folytán, tényleg hatálytalanokká váltak, világosság kedvéért mégis szükségesnek látjuk egyrészről azok hatálytalanságának, másrészről kezeinknek jövőrei szabadsága érdekében annak világos kimondását, hogy meddig legyünk jelen határozatunk által lekötve, s e tekintetben a végleges engedélyokmánynak jelen határozatunk jogerőre emelkedésétől számított egy év alatt leendő kinyerését szükségesnek is, elégnek is tartjuk kimondani. A vasút irányára nézve gazdasági életünk emelésére és segélyezésünk egyedüli czélirányos adására mi kereskedelmi forgalmunk irányát — Tárad—budapesti irányt minden más fölé helyezzük ; mert megyénktől sem akarunk elesni, az esetleg Kisújszállás felé terelő irány kizárásául az aradi fővonalhoz és pedig útközben csak hátráltató és költségeket okozó más végpont mellőzésével, a közvetlen csatlakozást kimondani javasoljuk. Pályaházunknak községünk éjszak-keleti oldalán — Gyarmat felől — elhelyezését, a legki- vánatosabbnak, ellenben déltől a község és a koplaló-kert közé tételét a leghátrányosabbnak tartjuk, — úgy közvetlenül magunk, mint közvetve szomszédaink, és megyénk szempontjából mert az éjszaki hátas és mindenkor megközelíthető helyen óhajtjuk községünk terjeszkedését, ott használhatják leginkább határunk pusztai birtokosai továbbá F.-Gyarmat, Csökmő, és Darvas szomszédközségek is — ellenben az árvizeknek kitett déli oldalon sem községünk terjeszkedését kívánatosnak nem véljük, sem magunk a községben és odáig azonkívül lapályos rósz utaink miatt eléggé nem használhatjuk sem pusztáink és a szomszédközségek könnyen meg nem közelíthetik. Ezen érdekeink annyira fontosak, hogy a segélyezési összeg magasságát is ahoz képest gondoljuk megszabandónak. A segély-összeg nagyságánál azt véljük, hogy a vasúttal járni szokott s általunk is elérni remélt minden oldalú haladás érdekében el kell mennünk fizetési képességünk véghatáráig s ehez szabottnak tartjuk javaslatunk legmagasabb ösz- szegét, mely az esetben, ha kölcsön utján fedezzük, a kamatokkal együtt meghaladja minden eddigi ajánlatunkat, s melynek évjáradéka is idő közben megsokasodott közterheink és megcsappant gazdasági életünk közepette teherviselési képességünk véghatárát érinti. Épen ez okból, — ha kölcsönt nem kapnánk — kifizetését tiz évnél rövidebb időre nem is ajánlhatjuk, s a fizetést a kiépítés útjába jöhető esélyeknél fogva könnyelműség vádja nélkül, a forgalom megnyitása előtt tehetőnek, vagy megkezdhetőnek nem javasolhatjuk a segélyösszegbe, s az ennek fedezetére felveendő kölcsönbe, beszámitandónak tartjuk azon értéket, melyet jutányosán megszabott áron törzsrészvényekért vált úrbéres földes gazdaságunk közlegelőjéből a szükség szerint átengedni hajlandók és kénytelenek leszünk, mert habár a legelő nem a községet, mint jogi személyt illeti, a küljogi világban meg mindig községi közlegelőként szerepel, tehát az abból adandó segély alakilag a község nevén kell, hogy szerepeljen, bár lakosságára nézve legnagyobb részét illeti ; az ebből eredő termeknek mindenkire és mindenkire és minden vagyonra kiterjesztése szintúgy, mint magunk közt ellenértékének a tulajdonos gazdaság részére elkülönítése igazságos. A község mint jogi személy ajánlatától a közlegelőbeli segélyezést külön tenni az igazság és alaki törvényes szemponton felül azért sem lehetett, mert az elfoglalandó terület nagyságát nem tudván, sem a községnek sem a földes eazdaságnak hozzájárulása, egyik vagy másik fél igazságtalan tulterheltetése nélkül, számszerűleg megállapítható nem lett volna. Úgy is hosszúra terjedt indokolásunkban mellőzvén a viszonyok és körülmények által természetszerűleg már indokolt javaslatainkat, még csak két pontra terjeszkedünk ki. Egyik, hogy jelen határozatunkból eredő terhek minden szeghalmi lakosra és birtokosra állami adó forint után egyenlően vettessenek ki, mert oly intézményre hozunk áldozatot,. mely községünk és egész határunkra nézve közgazdaságunk és adóviseleti képességünk emelésére, közigazgatásunk és művelődési haladásunk előmozdítására általán és egyenlően üdvösnek ígérkezik. Másik, hogy a vasútnak és tartozékainak szilárdan építése és az átrakodási költségek elkerülése végett az anya vasút vágányaival egyenlő szélességű mérete érdekünkben áll, mert az ellenértékűi szolgáló törzsrészvényeknél fogva annak részben mi is tulajdonosai lettünk. Kmf. Ambrus Lajos biró. Soós József jegyző Hírek. A megye alispánja és Thaly István a m. kir. államépitészeti hivatal főnöke folyó hó 17-én Budapestre utaztak a szarvas-szt.-andrási és gyoma-endrődi megyei utak kikövezéséhez szükségeltető 164,000 frtos kölcsön megkötése tárgyában; —mint halljuk több. pénzintézettől így a hazai I. takarékpénztártól, a jelzálog hitelbanktól stb. igen előnyös ajánlatokat nyertek, a mely ajánlatokat végleges határozat hozatal végett a megyei közigazgatási bizottsághoz fogják bemutatni. A vásár némi élénkséget kölcsönöz a városnak, amennyiben a vidékiek nagyobb számban jelentek.meg, mint még a múlt héten is hinni reméltük. A tartós fagy is lehetővé tette a kocsi közlekedést, ami azután nem is töjbb mint lehetőség, mert az ut rendkívül rázós, és alig van rá kilátás, hogy hó nélkül megtörjék. A vásár forgalmáról szóló tudósításunkat egyébként lapunk más helyén közöljük. Még nem volt oly pálnapi országos vásár, amelyen kisebb nagyobb mérvben ne igazolódott volna, hogy a gyulai vasúti állomás megközelítőleg sincs úgy felszerelve, mint ahogy azt — a tömeges sertésszállitást illetőleg — az államvasutak igazgatóságának, a termelő közönségnek és a sertésszálhttató kereskedőknek érdekei egyaránt igényelnék. Hogy a mai felrakodó helyiség mily nevetségesen oltörpül a valódi szükséglethez viszonyítva, arról már többször meggyőződést szerzett magának a vasúti igazgatóság, konstatálták a minisztériumból Gyu'án ily alkalomból megfordult főbb tisztviselők, észlelhette a gyulai téli vásáron sertéseit állandóan elárusító miniszterelnök, és mindannyiszor aprehendálta a helyi sajtó is. ügy tudjuk, hogy a vasúti igazgatóság már évek előtt megcsinálta a tervet és az épen nem jelentékeny összeget igénylő költségvetést is a gyulai állomás sertésrakodójáuak kiegészítésére vonatkozólag, de azért a gyulai állomás még mindig oly primitiv felszerelésű, mint a minő a vasul építése alkalmával volt, a forgalmi nehézségek pláne nemhogy kisebbülnek, hanem mindinkább fokozódnak. Ecclatánsul igazolja ezt a mostani eset is, mert noha a felhajtott sertés álkozottan nézettszerte. „Your most Lumble servant, — min gondolkozik nagysád ?* — kérdem szerényen tőle. »Azt számítom ki, — felelt őszintén szende szerénységgel, — hogy ezen a bálon menyit rezdül a fül dobhártyája ösz- szesen a zene hangjai folytán, meg hogy a lábizmok összes munkája hány rándulásban fejezhető ki. Azt hogy az egyén hővesztesége — — —--------—“ Megretiráltam, s megszégy enültem. Soha se fogjuk lefőzni az angolokat 1.. . Restelkedve törtem át a négyest tán- czolók során, a karzat közönségét óhajtva meglátogatni. Szende lányka mellett vitt el épen utam, midőn a vékony dongájá négyes rendező elhaló hangon fuldoklá, hogy : „Co- lonne!“ — A figyelmes szomszéd tánczos csatlakozni óhajtván meghajolva szólt szomszédnőjéhez : „Szabad esedeznem a kezéért nagysád ?.“ S a szende pirulva suttogá: „Szóljon a mamának 1“ Kis késedelemmel a négyest követő téncz közben jutottam fel a karzatra. Élénk discurcus zaja fogadott. A karzat a bálozók kriticája. Itt ítélnek élők és holtak felett. Itt köttetnek az éghez közel s nem is az égben a házasságok. Csipős nyelvű körhöz kerültem, midőn ott alul egy szegény nő tánczközben épen elbukott. Nézd, szegény, ép az arczára esett! szólt az egyik karzati. — Hagyd el, hisz az természetes, a vajas kenyér is mindig a bekent oldalára esik. —--------— Szaladtam, szaladta m le a karzatról, de még a bálteremből is. ___________ Cájus Fábricius. to r okoskodása kapcsán kedvem jött kiszámítani, hogy vájjon mily munkát végez a bál alatt egy kapós tánczosnő. A phisicában megállapított erőegységet — nem akarván oly udvariatlan méretet alkalmazni a nőkre, — mellőztem, s a tánczo- sok által befutott utat vettem számításom alapjául. Ez tárczám valódi prózája. Bocsánat érte kedves olvasó, ha tán unalmas, de mindenesetre curiosus és talán tanulsáos is; a tanulságos pedig rendszerint unalmas. Megfigyelésem eredménye szerint egyik kedvelt tánczosnőnk i8o tourt tett egy óra alatt, s annyit tehetett is, mert mint másoknál is megfigyeltem, egy középszerű tánczosnő 12 másodpercz alatt lejtette körül a termet, mit alapul véve, s 8 másodperczet minden tour után, mint késedelmezés által elvesztettet leszámítva, szintén 180 táncz esik egy órára. Volt pedig 5 keringő a bálban, melyek pontosan teljegyzett tartama 3 óra 4o perez. Ez idő alatt tehát egy kedveltebb tánczosnő 660 tourt tett. Minthogy pedig a keringökben rendszerint körülfutott kör 93 kólón ne lépés (75 cm.), s minthogy ahhoz, tekintve, hogy a keringő három lépésenként váltakozó elyptikus, illetve kígyózó haladó körforgás, hozzá kell számítani a fenti egy harmadat,, s igy a terem összesen 12 4 75 cmres lépés, vagyis 93 méter, kitűnik abból, hogy az öt keringőben a tánczosnő összesen 6.38 km. utat tett meg. (Pontos, tessék utána számítani.) — A keringőhöz hasonló munkának véve (pardon a munka szóért), az összesen 2 óra 25 perczig tartó négy csárdást, mi pedig tekintse a fris aprózását, sokkal nagyobb erőkifejtést igényéi, és az összesen egy óra fe perczig tartó három négyest; a tánczos ez idő alatt 6919 métert, s igy ebben az aránylag rövid ideig tartó bálban mindössze 13 kilométer 57 méternyi utat tett meg! — Bravó hölgyeim 1 s még önökre mondják, hogy gyenge nem. — 13 kilométert befutni, lábujjhegyen, éjszaka, forogva, nem kicsiny munka. Epen annyi, bogy ha a tánczkörökben való sétálásokat is számítjuk, mintha Gyuláról Csabára vagy Kétegyházára méltóztatnának átgyalogolni, csakhogy nem lábujjhegyen, . nem éjszaka, s nem is keringőzve. De már ekkor inkább Csabára ugy-e, mint Kétegyházára ? Gratulálok. Gyenge nőink, kik a mig- rainről annyit panaszkodnak, kiknek a harisnyakötés mellét gyengíti, kiket egy órai séta elbágyaszt, i4 kilométert képesek befutni. Mit nem tesz a zene, a sima talaj, na és még valami I Bizony igaza lehet annak a doctornak, hogy az ilyen fárasztó munka többször ismételve meg is árthat, meg ám, annál inkább is, mert a levegő, melyben a tánczos mozog, a lehető legrosszabb. Az ajtón álló által elszedett bélépti jegyek szerint — csak 3 egyént számitva egy családjegyre — 272, s a két zenekarral, együtt 308 személy volt jelen a bálon. Egy egyén számára egy éjjelre 12 köbméter levegő kell, a megyeház termében pedig az épület hivatalos tervrajzának adatai szerint 1500 köbméter levegő van, s igy egy emberre a bálban csak 5 köbméter levegő jutott, mi felette kevés. Pedig 12 köbméternél is sokkal több levegőre van szüksége a tánczos i ák a bálban, mert gyors mozgása folytán lélekzetvétele hatványozott. A levegő kevés volta azonban még nem volna oly veszélyes, tekintve, hogy a mellékhelyiségek is juttatnak a terembe abból némi kévését, de károssá teszi a levegőt az a sok gyertya, mi a báli teremben ég. A megyebálon a nagy teremben 34o szál 4-es gyertya égett. Ebből 4o-et leszámítva elcse- pegésre, az égésnél átváltozott hőre s maradékokra, 300 gyertya vált korommá a te remben reggelig, s saturálta a levegőt, úgy hogy egy köbméter levegőben reggel felé 5 szál (1 és V4 font) gyertya korma lebegett, s egy ember reggelig épen egy negyedfontos gyertyát nyelt el a levegővel. Jó étvágyat kívánok. Csukamájolajat már ettem, s azt hittem, ez volt a legkülönösebb ételem életemben, s íme most sül ki, hogy tudtomon kivül legalább 4o milly gyertyát is elpákosz- toskodtam már mióta bálozom. Holtig tanul az ember 1 Tessék mire jó a számítás. Meg vagyok róla szentül győződve, hogy valamennyi kedves olvasónőm felkiált tárczám eddigi olvasása után: „Mama, én nem eszem többet gyertyát, én nem gyalogolok két mértiöídet, én nem megyek többet bálba I“ Most érzem szörnyű súlyát tárczámnak 1 Vége a báláknak ! Merő lehetetlenség, hogy a mi légi nőink tudva, többé oly strapának tegyék ki magukat, mint a bál, s hozzá gyertyát vacso- ráljanak. Merő lehetetlenség, ugy-e hölgyeim ? Büszkén tekintettem végig a báli közönségen, midőn fenti számításaimat bevégeztem, gondolva, hogy tulte tem már speculativ számolásban az arról hires angolon is, midőn kedves meglepetésemre egy csinos angolnával ösmertettek meg a bálon. A miss szóra-
