Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-08-14 / 33. szám

33-fk szám. Gyula, 1887. augusztus 14-én VI. évfolyam r Szerkesztőség: 1 szám a. ház- a lap szellemi Fő-utcza 39. bati, liova részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak visaza. Előfizetési díj: Egész évre ..........5 frt — kr. Fé lévre .. .... 2 »50 „ Évnegyedre .... 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. . , ^____________Á Tá rsadalmi és .közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: BocLoüS3T Zoltán. f------ 1 Ki adó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-uteza 6. ez. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Berndt fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon A kapa. Ne tessék a czimtöl megijedni, nem valami véres forradalomról van szó, mely­ben a kapa játsza a főszerepet, sem va­lami európai háborúról, melyben a fegy­verek; tökéletesítésének circulus vitiosussa folytán ismét a kapával arattak diadalt,1 — nem — csupán arról a szerény dolog­ról van szó, hogy Gyulaváros képviselő testületének imposans többsége — 28 el­len 78 — nem akarja elhinni, hogy ami nem törvényes, az törvénytélen; s argumen­tumul a kapát használja, védve a kurta - sokat az árendás szaglászóinak (népies nyelven horecs) kaszái ellen, mert, azok a jogtalan módon szerezni kivánt hasznot lekaszálják s a kurtások zsebe helyett aZ árendáséba bekasszálják. S ha ez a két zseb közötti harcz — mert voltaképen ide lehet visszavezetni a fogyasztási adó kérdésében az augusztus 9-iki ülésen történteket — megmaradna a maga határvonalán belől s nem törne be semleges területre a városi pénztárba, — a világért sem szólnánk bele, de miután attól tartunk, hogy ezt a háborút a város is mégkeserülheti, hirlapirói kötelességünk­nek tartjuk, rövid vissza pillantást vetve a képviselő testületnek a fogyasztási adó kérdésében hozott határozatára, utólagosan még egy pár bombát vágni azokhoz, a kiket megillet, hadd szerepeljünk mi még modern fegyverekkel a kapa létért vivott kapa küzdelemben. Két kérvény feküdt a képviselő testü­let előtt, mind a kettő a fogyasztási adót kivánta kezelni a városnak nyújtandó bi­zonyos előnyökért s igy hiába kerülgették mégis bele ütköztek az albérlet Scylla és Charybdisébe, s habár mindkét kérvény lényeges anyagi előnyöket nyújtott volna a városnak, elfogadás esetén, miután a kincstárral kötött szerződés határozottan megtiltja a fogyasztási adók kezelésének albérletbe adását, s a városnak mint er­kölcsi testületnek, nem szabad azon síkos lejtőre lépni, mely a szerződések kijátszá­sával kezdődik, csak üdvözölhetjük a kép­viselő testületet, hogy az anyagi előnyök megadásával azt az óriási erkölcsi kárt nem hozta a városra, hogy kibúvó ajtókat keres egy szerződés kijátszására, s a két kérvényt vissza vetette. De ennél az üdvözletnél aztán meg is állhatunk, ezután felvillant a kapa ! Ladies György képviselő ugyanis in­dítványozta, hogy tekintettel a mostani fo­gyasztási adó kezelés törvénytelenségére, mely a fogyasztási adót földadóvá teszi, utasittassék a tanács egy tervezet kidol­gozására, hogy mi módon lenne jövő év­től kezdve a fogyasztási adó házilag ke­zelendő. S ez a praktikus inditváuy, mely meg­szüntetett volna egy évek óta feuuáTIó tör­vénytelenséget, megbukott 78 szóval 28 szó ellen. Elszomorító dolog ez, mely felett pagyon nehéz napi rendre térni, mi­kor egy város képviselő testületé a lakos­ság egy részének állítólagos érdeke miatt megmarad a törvényesség terén, mikor az albérletbe adásról van szó, s lelép a tör­vényesség teréről akkor, mikor az adó mi­kénti-kezeléséről van szó, s teszi ezt mind­két esetben — egyikben helyesen, másik­ban helytelenül — mindig az összérdek rovására. Mert mi lesz annak a határozatnak a kifolyása, megmondjuk nyiltau és őszintén — az, hogy a legkedvezőbb esetben ki­veszi ismét a város a fogyasztási adót bérbe, s kényszerittetni fog az adót a törvény ál­tal meghatározott módon kezelni; — vagy kiveszi a regále bérlő, s ekkor elveszítjük azt az erkölcsi biztosítékot, melyet egy adónál az nyújt, ha azt egy erkölcsi tes­tület kezeli, vagy végül kiveszi egy har­madik idegen, s akkor veséit a regála bérlő az ellenőrzés eszközeit nélkülözve, s ez ál­tal vészit a regále értéke s vészit a város. S bármelyik eset áll is be 1888. é\í január elsejétől kezdve, — hozzon bár a képviselő testület még tiz, az augusztus 9-ikinek megfelelő határozatot — a fo­gyasztási adók törvényes módon fognak kezeltetni s az többé kapa után kivetve nem lesz. Nem nyertünk tehát semmi hasznot, sem mi, sem azok, kik a kapa után kive­tendő fogyasztási adó mellett kardoskodtak vagy jobban mondva kapáskodtak, de ve­szítettek a kapa mellett lévők okvetlenül a képviselő testületben nyert győzelem da­czára s esetleg veszíthetünk mindannyian. Ilyen határozatot hózott Gyulaváros képviselő testületé augusztus hó 9-én, ilyen eredményt szül az, midőn a modern fegy­verekkel vívandó harezokba bele szól a régiségtárból előkerült kapa, a mely a milyen használható eszköz a mezőn, éppen olyan hasznavehetetlen a harezmezőn, mint a melynek diadala daczára is lomtárba kell kerülnie. És hol voltak azok az urak, a kik azzal szeretnek dicsekedni, hogy ők a nép vezérei, eltűntek, nem voltak láthatók se­hol, hogy felvilágosítsák az állítólag álta­luk vezérelt népet arról, hogy hibázik, hogy bevezéreljék az igazság táborába, úgy lát­szik, ezeket az urakat — tisztelet a kivé telnek — nem a nép követi, hanem ők állanak a nép elibe. Jó lesz azoknak az uraknak is felje­gyezni augusztus 9-ét, hogy valahányszor a nép vezetésével dicsekedni akarnak, jus­son eszükbe a kapa, jusson eszükbe, hogy nem ők adnak irányt a nép gondolkozá­sának, hanem vagy alá rendelik magukat annak, vagy vissza vonulnak, s lesz a ve­zérből közkatona, még pedig haszna vehe- tetlen közkatona. És ez igy van, és ez igy igaz! Békésmegye közigazgatási bizottságának f. ho ő-an, hétfőn tartott rendes üléséről. Alispánt elöadmányok: A megye alispánjá­nak rendszerien havi jelentése tudomásul vetetett; aatouak szauadsagolasa ügyében 6, és kivételes nősülhetési ügyben szinte 6 esetben hozattak ked­vező határozatok, míg egy nösülés iránti kérelem eiutasittatott. A b.-esabai orthodox izraelita hitközség, je­lenlegi anyakonyvvezetöjenek meghagyása iránti kérvénye, azzal terjesztetik tel a vallás és köz­oktatás ügyi miniszterhez, miszerint eme kérelem elutasítandó lenne, a mennyiben nevezett üauer Benjámin anyakönyvvezető ez állásra való képes­sége mivel sincs igazolva. Megyei tiszti főügyészi elöadmányok között általában egyeseket érdeklő magán ügyek nyertek eliutézést. A megyei árvaszéki elnök három rendbeli előadmánya közül mint nevezetesebb a bizottság azon határozata, miszerint a m. kir. belügyminis- ter urnák f. évi 49276, számú körrendeleté alap­ján, a megye alispánjának elnöklete alatt Ladies György bizottsági tag és Oláh György tiszti fő­ügyész kiküldetnek, hogy ezeutul évenként a me­gyei és gyulavárosi árvaszékek ügyvitelét, — ille­tőleg azt, hogy azok ügyrendé — a miniszteri vonatkozatos utasításoknak megfelelőleg vétetik-e foganatba — megvizsgálván, — a tapasztaltakról jegyzőkönyvet vevén fel, azt jelentésük kíséreté­ben évenként október hava 1-ső napjára — a fo­lyó éret is ide értve — az abban feltüntetett, szükségesnek mutatkozó intézkedések megtétele, s a belügyminiszterhez leendő felterjesztés végett mutassák be. Tanfelügyelői elöadmányok. Lővy Efraim volt orosházi, később petrováczi izraelita tanító feleb- bezésével — a mennyiben ügye már végbefejezést uyert s erről értesítve is lett — elutasittatik. Gyulaváros polgármesterének, az iparos ta- noncz iskola költségeinek fedezése iránti jelentése tudomásul vétetvóu, utasittatik a polgármester, bogy a vallás és közoktatásügyi miniszternek vo­natkozatos rendelete értelmében annak — a tan­év elején leendő elkészítése és beterjesztése iránt intézkedjék. A m.-herényi óvó egyesületnek 150 frt állam­segélyt engedélyező mioisteri leirat, az óvó egye­sület elnökének tudomás és mihez tartás végett másolatban kiadatik. A vésztői izraelita hitközség részéről beadott kérelemre, mely szerint felekezeti iskola felállí­tására kérnek engedélyt, — felbivatik folyamodó, hogy hitközséggé történt szervezkedésüket igazoló hiteles, eredeti megerősített alapszabályaikat mu­tassák be s kérvényük felszerelvényeit, a meghí­vandó tanító díjlevél mintájával is egészítsék ki. Fuszta-Szent-Tornya község elöljárósága ál­tal beterjesztett községi iskolai költségvetés az 1887/8-iki tanévre 828 frt 77 kr. bevétellel, 1082 frt 7 kr. kiadással és 253 frt 30 kr. hiánynyal helyben hagyatik. A gyulai, polgári iskola 1883/4-ik tanévi számadás további eljárás végett azzal adatik ki Gyulaváros polgármesterének, hogy az 1883. év­ben 35044. szám alatt utalványozott 1108 frt ál­lamsegély, mint kellően elszámolt a nyilvántartás­ból töröltetett, azonban ugyanezen számadás 33 frt 94Va krnyi bevételi kevesblete iránt a községi iskolaszék felderítő nyilatkozatra utasittatik. Kir. adófelügyelői elöadmányok. A b.-gyulai kir. adófelügyelőneK rendszerinti havi jelentése, mely szerint a f. év julius havában egyenes állami adó czimén 47198 frt b'Z\ kr., badmentességi adó czimén 208 frt 66 kr., mely összegek a múlt évi basonhavi bevételekhez viszonyítva, az egyenes adónál 6098 frt 15 kr., a hadmentességi adónál 267 frt 33 krral kedvezőtlenebb eredményt mu­tatnak — tudomásul vétetik. A kir. államépitészeti hivatal főnökének elö- admányai. Rendszerinti havi jelentőse tudomásul vétetett. 21 gőzkazán tulajdonos részére állíttatott ki használhatási engedély. Az 1888. éri megyei közmunka összeírásra vonatkozó rendszerinti bizottsági intézkedésekre uézve ez ülésen a határozat meghozatott, mely foganatosítás végett a járási iöszolgabirakuak és Gyulaváros polgármesterének megküldetni ren deltetik. A gyulavári urudalmi majorból a gyulai ó- ván urasagi majoron építtetni tervezett ióvonatu vasút 1887. évi julius 14-én megtartott közigaz- gatasi bejárásáról leivett s bemutatott jegyzőkönyv tudomásul vetetett. A közmunka és közlekedési m. kir. minisz­ternek | evt 2783. számú leirata értelmében uta stUatuak a megye területén levő gőzkazánok ösz- szes tulajdonosat, hogy gőzka.ánjatk kezelesebez a kormányrendelet ertelineben, a kazán minősé­gének megtelelöen képesített kazánkezelóket al­kalmazni kötelességüknek ismerjék. Békés község 1885. évi in. közmunka vált- ság hátralékából, a m. számvevői tisztség véle­ményével egyenloleg ó00 Irt, miből 191 frt 50 kr. érték természetben leszolgáltatott — töröltetni rendeltetik, a még fennmaradó összeg pedig Bé­kés községe által beterjesztetvóu, nevezett község­nek 1885. évi m. közmunka hátraléka egészben törlesztve lett. Baj kán János terhére előirt 1887. évi 8 fo­rintnyi megyei közmunka váltsága nem K.-Ladány, hanem Szeghalom községben lesz felveendő. A gyulai kir. folyammérnöki hivatal átirata, melylyel a gyomai folyamszabályozás folytán szük­ségessé vált utkisajátitás iránti egyezséget a mi­nister jóváhagyta, tudomásul szolgál. Utasittatik az orosházi járás főszolgabirája, hogy Bánfalva község megyei közmunka hátralé­kának behajtása ügyében 859/87. kb. szám alatt hozott határozat értelmében járjon el. Végre a megyei államépitészeti hivatal által a k.-taresai hid előtt építendő 2 jégtörőterre és költségvetése 1636 frt 47 kr., a mederbeli hidjár- mák s az egyik jégtörő biztosítására szolgáló kő­hányások terve és költségvetése 2815 frt 33 kr., végre a jobb parti hullámtérben levő hidjármak további alámosásának meggátlására tervezett rö­zsemüvek és fonások költségvetése 1736 frt 43 kr., összesen 6188 frt 43 krnyi költséggel helyben hagyatik. Ezzel az ülés, melyen a megye főispánja el­nökölt, még az első nap, késő délutáni órákban bevégzödött. Alispáni jelentés a közigazgatási bizottság augusztus havi ülésére. Méltóságos iőispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottsági A közigazgatási ágak mnlt julius havi álla­potáról szóló rendszerinti havi jelentésemet az 1876. évi VI. t. ez. 15. §-ához képest tisztelettel következőkben van szerencsém előterjeszteni. 1. Közegészségügy. A közegészségügynek állapotát kielégítőnek jelezhetem. — Merültek ugyan fel a ragályos és járványos kóroknak egyes esetei, szórványossága s enyhe lefolyásai azonban túlzott aggodalmakra okot nem szolgáltathatnak. A roncsoló toroklobnak nehány esete Békés­csabán és Öcsödön, a kanyaró B.-Csabán, Béké­sen, Bánfalván, Szent-Andráson és a vörheny K.-Ladánybatt mutatkoztak. A hólyagos himlőnek Gyulán, Csabán, Bé­késen és Szeghalmon merült fel néhány esete még ezen az előbbi hónapokban nagyobb kiterjedést oyert járvány a megye többi községeiben meg­szűnt. E kórban a f. évi julius hava 2l-én az egész megye területén 11 beteg lévén gyógykezelés alatt, remélhető, hogy e járvány teljes megszűnte rövid időn bekövetkezend. A cholera elleni óvintézkedések pontos tel­jesítése az Olaszországban felmerült cbolera jár­vány alkalmából a nag méltóságú m. kir. belügy­miniszter ur f. évi 46,112. Vili. a) sz. alatt ki­adott rendeletével újabban is megbagyatván nem késtem felhívni a járási toszolgabirákat s Gyula varos polgármesterei, hogy a cbolera kórházak oerendezese, a íertotienues eszközlése iránt a leg- erélyesebben intézkedjenek, a községeket fertőt­lenítő szerek kellő mennyiségben való tartására utasítsák,. — s általában minden lehetőt elköves­senek arra nezve, hogy az óvintézkedések tár­gyában kiadott eddigi rendeletek kielégítő mérv­űén foganatba vétessenek. Egyébként a közegészségügyi állapotokat 8 általában a megkívánt óvintézkedések miként lett foganatosítását a gyulai, szeghalmi, békési, gyo­mai járásban s Gyula városában a múlt hó folya­mán tett kórutam alkalmával személyes vizsgala­tom tárgyává is tevén, — s vizsgálatomat főleg a cholera kórházak s hullaházak mikénti beren­dezésére és a vágó-bidak állapotára s’azok tisz­tán tartására irányítván a következő községekben i. m. Mezö-Berényben, K.-Tárcsán, Vésztőn, Fü­zes Gyarmaton, és Endrődön, hol kórházi helyisé­gek kijelölve avagy kellően berendezve nem vol­tak, ily helyiségek kibérlésére s berendezésére az elöljárókat a járási fószolgabirák utján szigorúan utasítottam. A köztisztaságot kellően s a közegészségügy kívánalmainak megtelelöen biztosítva nem talál­tam Békésén, hol az elövi z-csaiorna partjai trá­gya és szemétdombok által vannak türtőztetve s ugyan ezen község, nemkülőmben Mezö-Berény és Füzes-Gyarmat község vágóhidjai. B.-Gyula rendezett tanácsú város vágóbidját a megyei főorvos jelenlétében megvizsgálván a vágóhíd berendezésének czélszerütlenségéről s köz­egészségügyi tekintetben való ártalmasságáról kel­lett meggyőződnöm, minélfogva a megyei főorvos véleménye alapján elrendeltem, hogy az esetben, ha a város közvetlen közelében a legélénkebb közlekedési vonalak mellett az országos vásárok megtartására szánt téren levő vágóhídnak alkal­masabb helyre leendő áthelyezése leküzdhetlen akadályokba ütköznék, a jelenlegi vágóhíd mellett teljesen fedett a nedvességnek ellent álló falazat­tal ellátott oly emésztő építtessék, a mely a vágó­híddal fedett csatorna által hozassék összekötte­tésbe, — hogy továbbá a vágóhíd minden vágás után kellően fertötelenittessék, — s hogy végül az emésztő megtelése után azonnal és pedig az éjjeli órákban kitakarittassék. Amennyiben továbbá meggyőződtem arról is, hogy a város közterei nem eléggé tiszták, el­rendeltem, hogy a város szeméthordó kocsiról b az ehhez szükséges személyzetről sürgősen gon­doskodjék. Az állatok egészségi állapota szintén kielé­gítő volt s a hasznos háziállatok^ között Oroshá­zán lépfenének egy esete s Szeghalmon a mint bonezjegyzőkönyv hiányában a legnagyobb valő­Lapunk mai számához van csatolva az „aradvárosi kereskedelmi akadémiának ismertetése.“

Next

/
Oldalképek
Tartalom