Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-08-07 / 32. szám
32-ik üzám. Gyula, 1887. augusztus 7-én VI. évfolyam f-------------------^ Sz erkesztőség: Fő-utcza 39. szám a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. .. 5 Irt — kr. Félévre ..........-2 > 50 n Évnegyedre .. .. i „ 25 » . Egyes szám ára 10 kr. ,-A F F Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEG-JELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ZE3ocLo3s3T Zoltán. f--------------^ El adó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyllttér tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-uteza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11 sz. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon Gyula, augusztus 6. A gyulai rendőrkapitányi tisztség ügye méltó ok a gondolkodásra. Hosszú idő óta forrong a nép körében az elégületlenség bizonyos városi tisztviselők ellen s a panasz szava kitör minden alkalommal, midőn tanácskozásra összegyűlnek Az elkeseredés annyira megy, hogy képesek feláldozni a rendezett tanács intézményét, csak hogy szabaduljanak egyes közegeitől. Mind ezeket látják, hallják, beszélik s még is mi a következményük ? Talán azok, a kiknek első sorban hivatás szerint kötelességük a rendezett tanács intézményének jó hírnevét fenntartani, íürkószni kezdik, vajon niucs-e a feljajduló keserűségnek alapja, nem forog-e fen jogszerű indok a neheztelő hangulatra; talán adatokat gyűjtenek, vizsgálatot tartanak, hogy megnyugtassák a kedélyeket a az orvoslás eszközeinek igénybe vételével elejét vegyék a növekedő ingerültségnek, mely — személyek hibái miatt — egy intézményt fenyeget létalapjaiban ? Mind ez elmarad, a teljajdulók, panasz- kodók elneveztetnek nihilistáknak, békét- lenkedőknek. A gúny szavára ezek tettre ébrednek s vádfeljelentéssel lépnek fel alispánnál, ügyészségnél. — Hát biz az szomorú, hogy a népnek populáris actio utján kell a közpénzek rendetlen kezelését feltárni, az ügymenet felülvizsgálatát eszközölni, megkoczkáztatní azt, hogy ha esetleg alaptalan feljelentéssel lép fel, kiteszi magát az elzáratás veszélyének, holott a közigazgatási ellenőrzést gyakorló közegnek minden koczkázat nélkül módjában áll meggyőződést szerezni arról, hogy egyik vagy másik tisztviselő nem szegi-e meg kötelességét s ha igen, a megtorlás intézkedéseit foganatba tétetni. E fejetlen állapot az, a mi jobban elszomorít mint ama sajnos körülmények, melyek a megye alispánját arra késztették, hogy a rendőrkapitányt és biztosát felfüggessze, jobban elszomorit azért, mert a rendezett tanács ellenesek malmára hajtja a vizet s .igazolni látszik azt az elV A „gyulai kör“ életéből. (Vége.) Az előterjesztett inditványokkali fellépésből örömmel látja a központi bizottmány, miként a haza ügyei iránti éber figyelem, részvét és lelkesedés mutatkozik társas körökben is. Egyébiránt pontonkénti határozata a bizottmánynak az elibe terjesztettekre nézve a következőkből áll: t. A népképviseletet érdeklőleg tett indítványt a bizottmány átaljában elfogadja, s bárha az már a martius 22-én tartott népköz- gyűlési fkv. 4-ik száma alatt a követeknek adott utasításban benfoglaltatik is, mindazál- tal mivel az országgyűlési tanácskozásokról adott hírlapi közlések sokban némi aggodalmaknak engedtek helyet, mintha ama legtágabb egyenlőségi alap nem vétetnék odafenn oly tisztán, mint az indítványozó testület s ezen bizottmány is azt értelmezi s életbe léptetni is kivánja, utólagosan is világos utasításul adatik a követeknek, hogy a népképviseleti törvénynek olyképeni alkotását sürgessék és eszközöljék, hogy a nemzettestben szakadást, idegenkedést s gyűlölködést előidéző mindennemű Castok végkép eltörölve legyenek, tisztán kimondva a nemesség senkinél qualificatiónak ne tekintessék. 2. A második indítvánnyal felhozott bizalmatlanságot sem osztja, nem érezheti a bizottmány, sőt nyíltan kimondja, hogy a törvényhozó test az utasítások és formák nyűgeiből erélyesen kibontakozva valódi nemes hazafiassággal s a szerencsés pillanatokat ugyan keseredést, mely a városháza ellen oly nyilvánvaló alakban jelentkezik. S féltőiül a további kérdés, hogy ha a közigazgatás elutasithatlan köznapi teendőinél ennyire a Steigervald és társai segítségére van szükség, vajon ki teljesiti a városházán a szellemi vezérlet ama feladatait, melyek a magasabb concepció, a gyökeres előhaladás, a polgárosodás, a városi jelleg fejlesztése, a köz- és egyéni jólét föllenditése körébe esnek? Gondol-e ezekre ott valaki ? mert ha nem, úgy mi értelme van a költséges apparatus fentartásának ? miért volt akkor az igyekezet detronizálni a paraszt bírót? Miért megteremteni a keretet arra, hogy előrehaladotabb, műveltebb polgár elem kezébe adassák Gyula város kormányzata és jövője ? Vagy talán az a nézet uralkodik ott, hogy egy minimális közigazgatási ténykedésen túl nem hárul rájok más feladat ? Nincs e szükség a sablonszerű tevékenységen felül a társadalomra kiható nagyobb- szabágu cselekvésre? Ha e nézet érvényesült volna, ha a nemesebb, magasabb tet- vágy is szárnya szegetten becsomóztatott volna az irattár valamely ócska számához, úgy félre lesz tolva Gyula város fejlődése, a por mind vastagabb és vastagabb rétegekben fog leülepedni arra az ócska csomóra, mig nem akad majd egy merész vállalkozó szellem, a ki mint Pompéjit, a lavinák hamvai alól, kiássa Gyula rendezett tanácsú város eltemetett tettvágyát — a történelem számára. Mert ha az életnek akarjuk még megmenteni, úgy nem sok idő van a késedelemre. Elutasithatlan kényszerről elérkezett a gondolkodás és cselekvés ideje, mert különben nagyon meglehet, hogy a magát kiélt, végelgyengülés jeleit eláruló, ifjodó, teremtő erejű képességeiből kivetkőzni látszó intézmény lesz az áldozat. Addig is azonban mig a szellemi é& erkölcsi újjá születés hajnala felvirradna, tanácsos lesz szigorú fegyelem gyakorlásával a közigazgatás teendőibe behozni a rendet, pontosságot, gyorsaságot. Orszemmel kísérni a társadalmi mozgalmakat figyelemmel és előzékenységgel lenni u£ a nép zöménél mint egyesek utján jelentkező panaszok és sérelmek iránt. Vissza kell vívni a sajnosán elvesztett bizalmat, tekintélyt és tiszteletet, mert e nélkül nem képzelhető hatályos működés a tisztviselők részéről, nem képzelhető üdvös közrehatás a közönség köréből Ugyan ki fog nyugodt lélekkel jóté- konyczélu közalapítványt tenni akkor, midőn akár — való akár nem — a rendetlen kezelés gyanújának réme kisért ? — Viszont akad-e arnbiciósus és képzett egyén, a ki hajlandó állást betölteni oly intézmény keretében, mely a népszerűtlenség átki alatt minden nap összeomlással fenyegeti A bizalom és tisztelet pedig helyri fog állani, ha a közönség látni fogja, hogy nincs egy tisztviselő sem, a ki ne lenne áthatva kötelessége érzetétől, nincs egy is, a ki a hivatása betöltéséhez megkivántató tevékenységet megosztja hivatala és annak körébe nem vonható feladatok között, mindenki becsülettel óvja meg a nálla letéteményezett közhatalom tekintélyét. Reméljük, hogy a felettes közegek lefogják vonni a tanúságot ?, múlt hét szomorú eseményeiből s kifogják fejteni a szigort, mely után a nép sovárog és egyszersmind felfognak emelkedni arra a magaslatra, melyről elnémíthatják a vádakat a rendezett tanács intézménye ellen, meg czáfolhatják azon vészjóslatot, hogy városunk elvesztette fejlődés képességét s nem bír a szó igazi értelmében vett fejlődés feltételeivel. Tettet, gondolatot várunk tőllük, s Gyula várossá fog emelkedni. Közigazgatási bizottsági jelentés 1887-ik év I-8Ő feléről. I. A belügyminisztérium hatáskörét érdeklöleg. A megyei központi közigazgatás kielégítő gyors és pontos volt. Az ügydarabok lehető rövid idő alatt elintéztettek, úgy, hogy e téren semmi néuU intézkedésnek szüksége fen nem forgott. A központi tiszti tisztviselők tevékenységét feltüntető II. mintájú kimutatást jelentésünkhöz csatoljuk. A tisztviselői karban a f. év folyamán 3 rendbeli változás állott be. Debreczeni Endre gyomai járási főszolgabiró elhalálozván helyébe a f. évi tavaszi rendes közgyűlésen Fábry Sándor megyei I-ső aljegyző, ennek helyébe Popovite Szilveszter megyei Il-od aljegyző, a Il-od aljegyzői állásra pedig Lukács Endre a csabai járás főszolgabirája mellé beosztott közigazgatási gyakornok lettek megválasztva. A községi ügykezelés vizsgálatát a megye alispánja a félév utolsó havának végnapjaiban megkezdvén a csabai főszolgabirói hivatal, nemkülönben B.-Csaba község ügykezelésének vizsgálatát be is fejezte s azt teljesen kielégítőnek találta. Háztartás. 2. A megyei pénztárakat és a megye kezelésére bízott jótékonyczélu alapokat az 1886. évi XXL t. ez. 68. §-a g) pontja alapján a megye alispánjának elnöklete alatt működő küldöttség a lefolyt félévben is havonkint rendszeres vizsgálat tárgyává tevén, sőt azokat a hivatolt tőrvényezikk 47. §. 1) pontja értelmében a i. évi rendes tavaszi közgyűlés is megvizsgálni rendelvén, — azok kezelése az 1883. évi julius hava 14-én 37,169. sz. a. kiadott belügyminiszteri szabályzat intézkedéseivel mindenkoron összhangban levőnek találtatott. Az egyes pénztárak és alapok állaga a f. év első felének utolsó hónapjában junius hava 6-ik napján megtartott vizsgálat eredményéről felvett jegyzőkönyv szerint a következő volt: a) a megyei házi pénztárban: 39,333 frt 54 kr bevétel 38,534 frt 27 kr kiadás és 799 frt 27 kr maradvány készpénzben; b) a megyei közmunka pénztárban : 77,176 frt lő kr bevétel 69,557 frt 68 kr kiadás és 7,618 frt 47 kr maradvány készpénzben; 32,615 frt 01 kr bevétel 4,500 frt — kr kiadás és 28,115 frt 01 kr maradvány kötelezvényekben ; terelnöki rendelet, hogy szükség esetére a lehetőségig kifognak a királyi fegyvertárból a fegyverek szolgáltatni; mihelyt a törvényhatósági elnökök az iránt jelentést tesznek, s a mennyiben az örsereg vezérével a bizottmányi elnök már értekezésben van, legelső alkalommal fog lépést tenni, elnökileg, hogy a szükséges mennyiségben a fegyverek megszereztessenek, addig is a megyei fegyvertárból minden használható eszközöknek kiadatása iránt rögtön fog intézkedni. ___________ O. Gy. Sc hönthan humoreszkjeiből. 1. Mari. — Egy felvonásos vígjáték levelekben. — Márczius 20. Imádott lélek I Eljegyzés, menyegző, nászút! — Drezda, Bécs, Grácz, Velencze, Florencz, Róma, Ná- poly, Capri I Hazatérés, viszontlátás, bevonulás uj háztartásomba. Fölséges dolgok ezek ? És ezt mind, sőt még többet is átélvezett a te Emmyd a nélkül, hogy te reád, kedves, valami - gyakran gondolt, vagy • csak egyszer is irt volna. Ezeket a mézes heteket azzal a gyönyörittassággal ujongtam s merengtem át, mint a mellyel a nevelőben a franczia regényeket láttad tőllem fölfalni s a min te bölcsészkedő barátném oly sokat nevettél. És te oly elragadóan nevetsz, oly szivesen meg- bocsátsz 1 Nevess és bocsáss meg ezúttal is — és sohasem foglak ilyen utálatosan megcsalni. Oh kedves Tonym, mily boldog is vagyok! Ha ösmernéd az én Ottómat! Emlékezel-e arra, mily gyakran beszéltük meg, hogy milyennek kell lenni jövendőbelinknek ? £s megragadva úgy jártak el, hogy hálás elös- merést érdemel az egész nemzettől. Kimondja továbbá a bizottmány, hogy a követi karnak magának e részben a küldőkhöz intézett nyilatkozata szerint is, az országgyűlés mostani alakjában a nemzetet nem képviselhet is, — mindazáltal annak, hogy a követi kar által kitűzött s a megyék által is sürgetett szorgos teendők bevégzése előtt a »kör“ általi kívánathoz képest rögtön eloszolják, helyét épen nem látja, sőt inkább szives óhajtása követelése a bizottmánynak, hogy az előre kitűzött tárgyak, melyek a jövő országgyűlés czélszerű negtarthatására s a nemzet független jövője niztositására szolgálnak múlhatatlanul, azonban lehető leggyorsabban bevégeztessenek, is csak ezután oszlandván el, a budapesti uj országgyűlés megtartására törvényileg számítson, nem több, mint 6, vagy az eloszlás napától legfeljebb 8 hét tűzessék ki. Azért nem látja pedig a bizottmány ez dö közt továbbra is kiterjeszthetőnek, mert elen állapot, melyben a régi rendszer, eltö- 'ölve, az uj pedig tökéletesen megállapítva s «egészítve nincs, biztos és megnyugtató nem ehet. Ezerféle akadálylyal küzd a magán és tözélet, újabb fennakadások s zavarok fejlődlek naponta, melyeket tökéletesen kiegyenli- :eni, helyrehozni s ezzel a hazát minden veszélytől megmenteni a jövő országgyűlés fel- idata leend, mely ekként felemlítettek szolgálnak a pontot illetőleg utasításul. A 3. pont alatt a had- és pénzügyre vo- íatkozólag a „Pesti“ kör hirdetménye folytán nditványozottakat egész kiterjedésében elfogadja. A bizottmány e két ügyet tekinti a íemzeti függetlenség legszentebc palládiumálak, ezek nélkül nem lát szabadságot a nemiét számára, ezekért méltónak tartja az egész csep vérig küzdeni minden jó polgárnak, ol féltett kincsek ezek, hogy bármint tisztelte sék a fejedelem, sértetlen személye, bármii szentnek tartassák is a királyi szó, mindazá tál maga a gyanú, mely támadt, maga a hi mely már szárnyra kelt, elegendő arra, hog ovatos féltékenységgel, határozott s elszái akarattal lépjen fel, minden ember, mindé hatóság s minden testület kijelentse a bizot mány nyíltan, miként mind maga, mind a ne melynek képében tett és határoz, a hadi < pénzügyeknek független magyar kormány á tál s a birodalmaktól tisztán, külön válva | endő kezelését a mostani országgyűlés lej szentebb s legfőbb kötelessége törvénnyi biztosítani és senmi áron el nem engedni. Azért meghagyatik a követeknek, hog ők és a haza nyilatkoztassák ki, miként nen zeti függetlenségünk ezen két fő tényezöj< az egész nemzet nyugalmának felháboritás nélkül most elidegeníteni nem lehet, s a né is, melyet a bizottmány képvisel, mindenri még a legvégsőkre is kész ama fűggetlensé biztatására és semmibe, mi azt távolról csői bithatná, bele nem egyezhetik s felelőssé terhe mellett, meghagyandja a követeknek i: hogy semmi szin alatt bele ne egyezzenek, ha nem minden áron ellene legyenek. Mely ekkénti utasító pontoknak, hogy törvényhozás együtt ülésének rövid ideje alal kellő hasznát vehessék, szükségesnek látja bizottmány azokat sürgöny által nyomban fel küldeni a követeknek. Egyébbiránt vonatkozólag a helybe! nemzetőrség felfegyverzésére s általában fegyverek szerzése iránti a 4-ik pontban fog Ült indítványra, e részben a „Kör“ s égés ép megnyugtatására kimondatik itt: misze rint a bizottmányi elnöknél van már a minis
