Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-07-31 / 31. szám
bontatott és a 700 métermázsa súlyú méltóságos alkotmány ideiglenes állványáról 10 órakor — e czélra épült két sínpályán, gördülő sarukon, két csigarendszer és 8 ember együttes közreműködése mellett, — részére .a két parton épített 2 darab járomra — a lebontott hid helyére bevonszolta- tott, hol is megerösittetvén, d. u. 3 óra tájban kipróbáhatott. Az esti vonat már rajta keresztül érkezett városunkba. Ezen átszállítás látványnak nem volt idegrázó, a jelenlevők legfeljebb azt a bölcs tanúságot meríthettek belőle, hogy csakugyan igaz lehet az a közmondás, hogy: „többet észszel, mint erővel.“ — A számos vasúti főtisztviselő, mérnök és munkásoko.n kívül, városunk in- telligentiájából, honvéd tisztjeiből stb. álló nagy közönség nézte végig a műtétet. — A kirándulási sport híveiből is voltak többen jelen, hozván magukkal ízletes hideg ételeket és italokat, ami nem bizonyult egészen felesleges gondoskodásnak, daczára, hogy a „Korona“ vendéglőse is kint volt egy sátorban bemelegített söreivel. Mindezen látványosságok mellett még az emberi füleknek sem hagyatott pihenés, amennyiben — az ünnepély fokozására — a hid alatt Rácz Jancsi bandája is húzta a jó nóták.it. Tót-Komlóson távírda állomás létesítést engedélyez a közmunka- s közlekedésügyi miniszter a megyéhez intézett leiratában. A távírda a jövő hó folyamán már közhasználatna k lesz átadható. Szent-Andráson folyó hó 25-én kóbor eb garázdálkodott a faluban, megmart több kutyát, sertést és egy nyolcz éves gyermeket. A gyermek orvosrendőri gyógykezelés alatt áll. A hatósági intézkedések a veszettség terjedése ellen megté- tottek. (Ezekben a forró napokban nem ártana a kutyákat mindenütt jobban' megfigyelni.) Az iparos ifjúsági egylet felépítendő házában lakosztályt készíttet az egylet leendő szolgája számára is, mely egy szobából, konyhából s kamarából fog állani. Akik a szolgai állásra vállalkoznak, jelentkezzenek Szénási János egyleti alelnöknél. A kereskedő ifjak bálja augusztus 6-án az előkészületekből következtetve népes mulatságnak Ígérkezik; ha ugyan kedvező idő lesz a szabadban való tánczra ; kedvezőtlen idő esetében a mulatság egy héttel elhalasztatik. Yizbe fűlt. őzv. Kalló Istvánné 10 éves leánya Rozália f. hó 27-én k<H kisebb testvérével a Fekete-Körösben a sitkai erdő alatt fürödtek. Rozália vigyázatlanságból mély vízbe jutott és mentbettenül elmerült. Hulláját másnap délután fogták ki. Csoda állat. A napokban — mint szavahihető ember beszélte — a farkashalmon lakó Kertész Ferencz földmivesnek egy tehene megellett, s egy különben ép borjúval ajándékozta meg gazdáját, csakhogy a belrész az állaton kivül nőtt a gyomor a test üregéből kimaradt, melyet azonban visszanyomni nem sikerült, mivel nem vala nyitás az állat alsó részén. Élt a borjú egy ideig s nem szopott, csak bőgött, rövid idő alatt ki is múlt az árnyék világból. Az a sajnos az egész dologban, hogy nem volt, ki az illető tulajdonost figyelmeztesse, miszerint mutassa fel az állatorvosnak, talán azt is, megérdemelte volna, hogy a muzeum számára átadassák. A gazda fel is bon- czolta s nagy rémületére csak fél májat talált az állat belsejében. A „tót-komlósi tanító fiók-egylet“ a békésmegyei tanitó egyesület közgyűlésének alkalmából Chován Kálmán zongoraművész s bécsi zenetanár és mások szives közreműködése mellett augusztus hó 9-én a „Komlo“ szálloda nagytermében tánczvigalommal egybekötött jótékonyczélú hangversenyt rendez. Belépti dij: személyjegy 1 forint, családjegy 2 forint. A tiszta jövedelem az „országos tanítói árvaház alapja“ javára fordít- tátik. Felülfizetések a jótékony czél érdekében köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A hangverseny kezdete 8 órakor. A hangverseny sorozata: 1. Hymnus, énekli a helybeli dalárda. 2. Chopin : „Scherzo“ „Bölcsödül“ és „Polonaise“ zongorán előadja Cbováo Kálmán úr. 3. Arany János egyik balladája, szavalja Nagy Sarolta kisasszony. 4. „Magyar népdalok“ hegedűn előadja Torkos István úr. 5. Győry Vilmos egyik beszély- kéje, felolvassa Török Mariska kisasszony. 6. Chován Kálmán; „Magyar hangulatok“ és „Rhap- sodia“ zongorán előadja a szerző. 7. „Olyan a te dalod“, énekli a helybeli dalárda. — Táncz. Házasság. Herodek István, a „Magyar király“ vendéglő fiatal tulajdonosa folyó hó 26-án vezette oltárhoz Orosházán bájos menyasszonyát, W e n i n g e r Anna kisasszonyt. Násznagyok voltak : Dobay János, Gyula városa polgármestere és Palóczy Lajos gyógyszerész. A boldog fiatal pár esküvő után nászutra ment Fiumébe. Szivünkből kívánunk nekik tartós boldogságot. Szabályrendelet megerősítés. A belügyminiszter a községi pénzkezelésről alkotott megyei szabályrendeletet jóváhagyva leküldte a megye közönségének. A közmunka- s közlekedésügyi miniszter a Mező-Túr-gyomai vasúti állomás közt id, báró WodiaDer Albert nagybirtokos által létesítendő rakodó vágány felállítását engedélyezte. A járványok krónikájából. A vármegye alispánjához a héten beérkezett hivatalos jelentés szerint a vörheny G y o m á n megszűnt. A gyomai főszolgabíró folyó hó 27-én egy szenzá- cziós távirattal lepett meg bennünket, ugyanis hogy Endrődön egy Haoye(cz Terézia nevű nő 26-án nyolcz órai rosszullét után kolera tü netek között meghalt. A főszolgabíró egyúttal elrendelte a hulla bonczolását és ez kidetitette. hogy a symptomák ugyan megvoltak, de a halál oka korán sem volt kolera. A vármegye alispánja egyébként — nem ugyan az endrödi esetből kifolyólag — megújította a kolera elleni óvintézkedések tárgyában kiadott múlt évi rendeletét és azok szigorú foganatosítására utasította a járási főszolgabírókat és Gyula városa polgár- mesterét. Halálozás. Súlyos csapás érte özvegy Asztalos Istvánnét, szép és kedves leánya Irma e hó 27-én jobb létre szenderülf. A mélyen sújtott család a következő gyászjelentést adta ki: „Özvegy Asztalos Istvánné szül. Vargha Eszter, maga, egyetlen leánya Hedvig, testvérei Dániel, ennek családja, s Mária, valamint mind két oldali nagyszámú rokonság nevében, mély fájdalommal jelenti a forrón szeretett és szerető legjobb gyermek, testvér- és rokonnak, Asztalos Irmának, éle tének 24-ik évében, hosszas szenvedés után 1887. julius hó 27-én délután^ 1 órakor történt gyászos elhunytát. A korán elköltözött s maga után kedves emléket és mély bánatot hagyott drága halott hült porai f. évi julius 29-én délután 3 órakor fognak a róm. katholika anyaszentegyház szertartása szerint beszenteltetni s a szélmalmi ev. ref. temetőben levő családi sírboltba nyugalomra tétetni. Az engesztelő szt. mise f. hó 30 án d. e. 8 órakor fog a békési rom. kath. templomban, az egek urának bemutattatni. Áldás és béke lengjen a kedves halott hűlt porai felett 1“ A temetés 26-án délután 4 órakor óriási közönség részvéte mellett ment végbe, sokan mentek át Gyuláról is a végtisztesség megadására. Az életet alig ismerve fiatalon szállt az égbe, a sok rózsa, mely elborította koporsóját, társára lelt a letört rózsában, melyet a halál hideg keze oly korán szakított le az élet fájáról. Megirigyelte tőlünk szépségét és angyali jóságát az ég, s ö itt hagyta utánna kesergő anyját és testvérét, kiknek ő felejthetetlen; ily nagy bánathoz nem közeledhetünk a részvét vigaszával, a gyarló ember szavaival nem tud vigaszt adni, s a vigaszt, melyet ezerek őszinte és igaz részvéte nyújtani nem képes, leljék meg a kesergők az örök Istenben vetett hitben. Elgázolt leány. Csik Péter orosházi lakos múlt vasárnap a gyulai vásárról hazajövet, Ki gyós közelében leszállt a kocsiról és a gyeplőt vele volt Éva nevű 10 éves leányának adta át, ő maga pedig gyalog ment a kocsi után. Mig a kissé rossz kerekeket nézte, azalatt a leányka a lovak közé bukott oly szerencsétlenül, hogy előbb a lovak rúgták meg, azután pedig a kocsi kerekei mentek rajta keresztül. Mikorra Orosházára értek a szerencsétlen leány a kapott sebek következtében már kiszenvedett. Megemlítjük még, hogy a leányka a múlt évben is volt már halálos veszélyben, akkor a kútba esett, de sikerült öt kifogni. Fürdő hirdetmény. Alulírott tisztelettel tudatom a nagyérdemű helyi és vidéki közönséggel, hogy Gyulán a főutezán saját házamban a legkényesebb igényeknek megfelelő teljes kényelem és diszszel berendezett g ö z- és kádfürdőt átalakitottan felszereltem, mely gőz és kádfürdő vasárnap kivételévol naponként rendelkezésére áll a tisztelt közönségnek. A gőzfürdő reggel 7 órától déli 12 óráig urak, délutáni 2 órától esti 6 óráig nők számára van kinyitva. A kádfürdők reggel 7 órától esi 6 óráig azonban bárkinek rendelkezésére állanak. — A teljes gőzfürdő ára 60 kr, 6 darab bérletjegy 3 frt 20 kr, gőz használat nélkül 50 kr, 6 darab bérletjegy 2 frt 60 kr, lanyha hideg és zuhany 40 kr, 6 drb bérletjegy 2 frt, hideg fürdő s zuhany 30 kr, 6 drb bérletjegy 1 frt 50 kr, gyermekjegy 30 kr, 6 drb bérletjegy 1 frt 50 kr. — Kádfürdő zuhanynyal 50 kr, kádfürdő zuhany nélkül 40 kr, családi kettős fürdő 70 kr. Kádfürdőhöz lepedő, törülköző és szappan 10 kr. — Vas, mór és kénes gyógyfürdők rendeletre készíttetnek. A t. közönség szives látogatását kéri Gyulán, julius hóban 1887. Popp Alajos, fürdö-tu lajdonos. Mérleg sulyok nélkül. A találmányok századát éljük. A szabad verseny, a gyakori kiállítások iparosaink látkörét nagyobbitani, tapasztalataikat szaporítani hivatvák. Nemes versenygé- sükben honi gyárosaink ma már nem a kültöldi gyártmányok utánzására, hanem azok túlszárnyalására törekszenek. Ha a keresk. muzeum a városligeti iparcsarnokban elhelyezett kiállításán végig sétálunk, fenti állításunkat sokszorta találjuk igazolva. Egy mérlegcsoporton akadt fenn szemünk. Mely primitívnek tűnik a némely vidéken még most használatban levő római mérleg I A tizedes mérleg, mely főkép a franczia mérték- egység behozatala alkalmával nyert hazánkban nagyobb elterjedést, Elzászt vallja hazájának. Ezen mérleg ma már oly tökélyt ért el, hogy nagy terheket is vagyunk képesek a legnagyobb pontossággal általa meghatározni. De legjobban lekötötte figyelmünket az u. n. skála-mérleg. Ezen uj szerkezetű mérlegeknél első tekintetre meglepő azon körülmény, hogy itt a terhek leméré- «ére sulyokra nincs szükség. A teher súlyát egy vízszintesen elhelyezett vasrúd, melyen ide-oda mozgatható gömb van alkalmazva, határozza meg a legnagyobb pontossággal. Justicia istennő bátran bekötheti szemét e mérlegnél, mert a kgmok számát le sem kell olvasni, azt egy vasúti utazó jegy bélyegzőjéhez hasonló szerkezet a legkisebb részlettel adja tudtunkra. Ránk nézve annál fontosabb találmány, mert Schember C. és fiai ma- gyár gyáros a föltalálója. Ezen budapesti ezég a mérleg-iparban nemcsak hazánkban foglalja el az első helyet, hanem a külföldi hasonnemü gyárakkal is, gyártmányainak kitűnő kivitele és árainak szolidsága következtében fényesen kiállja a versenyt. Egy kitűnő tyúkszem irtó szer, a Meissner gyógyszerész tyukszemtapasza, melyre olvasóink figyelmét felhívjuk. Az egész világ azt állítja, hogy nem létezik oly szer, amely által a tyúkszemek gyökerestül kiirthatok lennének. Ezen állítás csakugyan mindaddig jogosult volt, mig Meissner gyógyszerész 1886. év tavasz elején a/, oly rövid idő alatt nagy hirre kapott tyúkszem- tapaszát föl nem találta, mely által — a mint mar mi is lapunkban említettük — csodálatra méltó eredmények éretnek el. A ki tehát tyuksze meitől, szömöcseitöl, börkérgesedéseitől biztosan meg akar szabadulni, — az kérjen mindenütt a gyógyszertárakban Meissner gyógyszerész ingyen kapható ismertetéseit (Prospectus), vagy forduljon ezek végett levelezőlappal Meissner gyógyszerész központi szétküldést raktárához Pécsre: Mór-utcza 24. szám, a honnét az ismertetések bérmentve és ingyen küldetnek meg. Ismertetések' és a tapasz kapható: B.-Gyulán ifj. Kohlmann Ferencz, Csabán Biener és Laszki, Békésen Konsitzky J. urnái. Naponta szétküldés postán 1 frt 15 kr. előleges beküldése mellett bérmentve, vagy után vétellel bérmentetlenül a Meisner gyógyszerész központi szélküldési raktár által Pécsett, Mór-utcza 1211. szám. 4. Óra-láz. Fővárosi levelezőnk írja: Valóságos óra-láz uralkodik jelenleg a fővárosban. Azok, akiket az eddigi, inkább fényűzésre mint köz- használatra való arany és ezüst zsebórák folytonos javítást és igazítást igénylő pontatlanságukkal vérig böszantottak, s úgyszólván kizsebeltek, dicsekedve mutogatják ismerőseiknek csinos uj zsebóráikat, melyek a laikust is egyszerű megtekintésre meggyőzik a régi órák feletti számos előnyükről. — És mi az ára ? — kérdi az ismerős. — 6 frt 50 kr. — A csodálkozás „ah“ felkiáltása hangzik el mindenkinek ajkán, hogy ily potom áron jól járó zsebórát lehessen kapni. Pedig úgy van. Csepp szédelgés sincs a dologban. Hat év előtt, 1880-ban Északamerika Connecticut államában Waterbury városban 2 millió frt tőkével nagyszabású vállalat indult meg azzal a czéllal, hogy a mostani gyenge szerkezetű, pontatlan s drága órák helyett uj rendszer alapján erős és pontos járású s főként olcsó órákkal lássa el az emberiséget. S ez sikerült is. A vállalat gyárában készült úgynevezett „Waterbury zsebórák“, nickel- ezüst fedélben, elpusztíthatom erős szerkezettel bírnak s mindig pontos járásuak, ami főként abban leli magyarázatát, hogy szerkezetük sokkal egyszerűbb a réginél, A Waterbury óra kiváló jóságáról eléggé tanúskodik az a körülmény, hogy Angliában már 100,000 s Németországban 82000 példányban van elterjedve. Magyarországba alig egy hónap előtt került, de a fővárosban és vidéken már is nagyszámú példánya kelt el. Az óráért úgy a gyár mint a megbízott elárusítók 3 évi jótállást vállalnak. Az esetleges erőszakos romlások kijavítása is ez óránál elenyésző csekélységbe kerül a régi órához képest, például egy uj rugó be illesztése csupán 35 kr. A jó órának mint pontos időmérőnek tontosságát fejtegetni ma már fölösleges ; mindenki, még az egyszerű munkás is érzi annak szükségét, s azért áldozatok árán is igyekszik megszerezni. El nem mulaszthatom ennélfogva, különösen a szt.-István napi ünnepekre nagy számmal felránduló vidéki közönséget figyelmeztetni, hogy ha maradandó becsű, valóban pénzt érő és has::nos tárgyat akar emlékül vinni a fővárosból, vegyen magának egy Waterbury zsebórát s ne dobja ki pénzét talán olcsóbb de mit sem érő haszontalan csecsebecsékért, melyeket ilyeukor uton-utfélen rátukmálnak a tapasztalatlan vidékiekre. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. Gazdálkodási rendszerünk és a keleti verseny. I. Magyarország még ma is tulnyomólag gazdálkodással foglalkozó ország. Az utolsó két évtized alatt oly sajátszerü, bár természetes jelenséggel találkoztunk, melyek az u. n. közgazdasági válságra vezetnek, s annak mi hamarább bekövetkeztét, siettetik 1 Egyelőre egyebektől eltekintve két nagy veszedelem áll be a gazdaemberre nézve, t. i. ha a gabonának ára volt, akkor nem volt termés, s a megérdemlett és remélt haszon helyett lett kár; ha pedig legalább meglehetős termés volt, akkor nem volt ára a gabonának ■ igy a szegény gazdaember ez utón sem tudott boldogulni. Ma már a 3-ik veszedelem is fenyeget, t. i. akár van termés, akár nincs, a mi gabonánknak még középszerű ára sincs, mert a kelet oly óriási versenynyel áll elő, melylyel megbirkózni az eddigi utón és módon lehetetlen. Méltó azért a felett elmélkedni, I. Hogy melyek azon okok, melyek bennünket ide juttattak ? II. Lehet-e e bajon segíteni | III. Melyek az utak és módok, melyek szerént a már-már fenyegető veszélylyei legalább bátran szembe nézhetünk ? I Mi világért sem gondoljuk, annál kevésbbé állítjuk, hogy mi találtuk volna fel a bölcsek kövét, oh nem! . . . Tannak tapasztaltabb gazdaemberek, kik több tudományos közgazdászati ismerettel is rendelkeznek, s a kik igy alaposabban szólhatnak a kérdéshez. Mi csak egy eszmét akartunk ezúttal lelvetni, mely a sajtó utján megvitatásra vár. Hátha az eszme nemes és tisztes séges tüzéből oly munka kerül ki, melynek hasznát vehetjük?! Mielőtt a kérdés érdemleges fejtegetésébe bocsátkoznánk, kijelentjük, hogy kizárólag Békés- megye gazdasági viszonyaival foglalkozunk, mint a melyet meglehetősen ismerünk ! A felvetett kérdések közül az első, bővebben körvonalazza ez, hogy „mi az oka annak, hogy a világ előtt Kanahánnak kikiáltott Alföldön lakó gazdaemberek napról-napra szegényednek, s mi hamarább bekövetkező gazdasági válság fenyegeti őket?l“ Első ok a vizsz abályozás,*) mellnek impracticus keresztül vitele millió károkat okozott, másfelől megszüntette a legelőket s végül lehetetlenné tette, hogy az emberi kapzsiság által kizsákmányolt humus az édes anya természet által javíttassák 1 A legelők megszüntetése által redukáltatott a szarvasmarha állomány s igy az e téren való jövedelemtől a gazdaember elesett, de másfelől a friss törésű föld egy szántás után is buján teremvén a búzát, felületes lazagazdálkodásra, kényelmes és könnyelmű éleire szoktatta a gazdaembert, nem számított arra, hogy idővel a legtermékenyebb föld is kimerül, ha kellőleg nem munkálják, s oly gyakran vetik be búzával. A szabályozás előtt a viz a maga utján bejárta, megöntözte a legelőket, volt bő széna és sarjutermés, lehetett szarvasmarhát bőven tartani, s lehetett a földet jobban művelni, mert akárki akármit beszél, ökörrel mindig jobban lehet szántani, művelni a főidet, nem hasztalan modta egyik nap disputa közben egy tiszteletre méltó b.-me- gyei vagyonos ember: „már uraim a lóval való gazdálkodás, csak lógazda s á gl“ Igen de ma már bajos ökröt tartani, mert ha a még megievő u. n. községi legelőkre küldjük az ökröt, akkor nem tudjuk használni otthon, a tanyán, pedig sajnálunk egy kis jó herét, luczer- nát, bükkönyt stb. vetni, a melylyel a szarvas - marháinkat tarthatnák, mert jobb a helyet búzát vetni. A borjura várni kell 2—3 évig, a mig egy kis szép pénzt kapunk érte, de a búzát még a lábán el lehet adni, s ez rendkívül kellemes dolog, — bár époly veszedelmes is, szóval azt tartjuk, jobb ma egy krajezár, mint holnap egy forint. A szabályozás előtt ha a viz kiöntött, a maga utján hamar is lefolyt, de ha ma kiönt, a mellett, hogy a vizlecsapolás óriási költségeket okoz, néha évekig ott áll a viz, mely viz a földet úgy elrontja, hogy 3 év alatt is alig lehet újra rendbehozni, mert a mily hasznos a földnek a futó árvíz, mely a begyekről lekerült drága huroust a szántóföldeken lerakja, és azt javítja; a sokáig ott álló peshedt, büzhödt viz, mely a fö'd zsírját egészen kiveszi, époly veszedelmes éB káros is! Szóval: a vizszabályozás úgy a mint van, s a minő eredményeket szült, tekintve a rettentő előállítási és fentartási költségeket, sokkal több roszat mint jót eredményezett. Második ok a hirtelen való gazdagodás végett divatossá lett búza túltermelés s azon czélszerütlen eljárás, hogy 4 év alatt 3- szor is vetünk u. a. földbe huzát, a mi rendkívül káros és helytelen. Földünk sovány, mert nem trágyáztatik kellőleg. De jóllehet sovány a föld, azért oly gabona nemeket, melyek a soványabb földben is megteremnek, mint p. o. rozs, zab, nem vagyunk hajlandók termelni, pedig a jó rozskenyér sokkal egészségesebb, izletesebb, mint a búza, de ma már az utolsó cseléd, ki apja házánál csak nem éhezik, gazdájánál nem eszi mag a buzakenyeret, ha nem elég fehér. Harmadik ok a rósz szántás, (illetőleg a mit itten sok helyt végeznek, nem is annyira Bzántás, mint a föld felszínének felka- pargálása), mert a helyett hogy egyszerre kis barázdát, kellő mélyen hasítva tisztán szántana, végez: hamar munkát, s veti be — a mi nagyon természetes — búzával. így annak a felső rétegnek mielőbb ki kell merülni, mert mentül tovább taposodik a föld, az alsóbb réteg annál nehezebben szántható fel, főleg oly lovakkal, minőket a múltkor láttunk egy magára különben sokat adó gazdaembernél, u. i. szántás közben a ló lefeküdt, s félórái kínlódás után lehetett felemelni, akkorra a ló magát kipihenvén, erőt gyűjtött, megint szántott tovább. Nagyon természetes, igy földet nem lehet munkálni, és szégyen, gyalázat a miatt panaszkodni, ha az ily föld nem terem, mert ha a talaj egyszer kimerült, az többé nem terem, a mig vagy az édes anya természet által, vagy valamely mesterséges módon az elvont anyag vissza nem pótoltatik. Finta Ignáez. (Folytatás.) *) Nézetünk szerint az nem ok az elszegényedésre, sőt ellenkezőleg. Szerk. 1426/887. tkv. Árverési hirdetményi kivonat. A b.-gyulai kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy dr Báttaszéki Lajos végrehajtatnak Emhő József végrehajtást szenvedő elleni 129 frt 40 kr tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a gyulai 1587. 8Z. tjkvben foglalt 4162. brsz. 13133S/IS00 hold szántó felére 1167 frt 50 kr, az ugyanott felvett 5477. hrsz. szőlőre 114 frt s a 7443. hrsz. nádasra 42 frt, valamint a gyulai 1646. sz. tjkvben foglalt 5867. hrsz. szőlőre 148 frt, összesen 1471 Irt 50 krban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1887. évi augusztus hó 17-ik napján d. e. 9 órakor a kir. törvényszék árverelő helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át, vagyis 147 frt 15 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42.- § ban jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi nov. hó 1-én 3333. sz a. kelt I. M. rendelet 8. §-ban kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. § a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elő- leges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elös- mervényt átszőlgáhatni. Kir. törvényszék, mint tkvi hatóság. B.-Gyulán, 1887. julius 5-én. Növik, 127) 1—1. tvuélü bíró.
