Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-07-24 / 30. szám
A városi rendőrkapitány ellen vád cm- legettetik két rendbeli, melyekről a vizsgálat befejezte előtt nem emlékeztünk volna meg, ha az más lap utján nyilvánosságra nem került volna. Az egyik vádban az panaszoltatik, hogy a rendőrkapitány zár órán túl mulatott s borendnm dictu a „zikczene zakczenét“ huzattá, a másik panasz árverésen eladottbitang jószágok árának későn történt beterjesztéséről szól. A mennyire nevetséges az egyik anynyira elszomorító a másik, ha igaz. — Hát mi nem tudjuk, hogy huzatta-e vagy nem a rendőrkapitány azt a sérelmes nótát, azt halljuk, bogy nem ő huzattá, hanem más mulató vendég, de ha huzattá is, az legfeljebb rósz Ízlésről tanúskodik, mert hál Istennek Gyulán nem élünk oly viszonyok között, a hol bármiféle nótával izgatni vagy sérteni lehetne, itt nem kritérium a vallás, itt semmiféle társaságban nem kérdezik, hogy miféle vallásu, az egyedüli kritérium az, hogy becsületes ember-e s ha az, bárhol elfogad- tatik, nincs tehát értelme az ilyen túl érzékeny kedésnek, áz a nóta azt hisszük nem zavarja meg egyik izraelita polgártársunk éjjeli nyugalmát sem, még tán azét sem, a ki a feljelentést tette. A másik vád azonban már súlyos, s épen mert súlyos, nem mondunk előre Ítéletet, hanem bevárjuk a vizsgálat eredményét s fenntartjuk magunknak akkor hozzászólani ezen ügyhöz. A távírda és posta egyesitése el lett rendelve s most nagy fejtörést okoz az illetőknek, hogy merre vezettessék be a sodrony a postához. Elsőben az volt a terv, hogy a Szigeti háznál vezettetik le s igy a Czégényi s Reinhardt ház előtt Szme- tán boltja mellett vezettetik el. Ezen terv ellen azonban az utczábac lévő háztulajdonosok fel- szóllaltak igen helyesen, mert abbau az utczában fákat nem ültettek azért, mert az ulcza szűk, az egész közlekedés a vasúttól jóformán azon az egy utczán összpontosul, nem lenne tehát helyes a sodrony tartó oszlopokkal foglalni ott a helyet. Mint halljuk ez a terv már a debreczeni távirda igazgatóság által is elejtetett s a vonal körülbelül úgy log vezettetni a mi sokkal helyesebb is, hogy a Szabados ház sarkánál átvezetik a Band- hauer házig, onnét a Czégényi ház hátsó sarkáig és a kántor utczán keresztül a Szmetán bolt mellett be a posta hivatalba. Azért tartjuk ezt legjobbnak, mert a Magyar utczán az élő fák miatt nem lehet az oszlopokat felállítani s a huzalt keresztül vezetni, mert akkor a fákat kellene kivágatni, a mi szintén hiba lenne, úgy is kevés lévén a fa a városban inkább szaporítani kell, mint kivágatni. Éjjeli zene. Valamelyik vidéki városban a történeti hűség kedvéért mondjuk hogy Gyulán — itt szoktak történni nevezetes dolgok — a bölcsek azt a szabályrendeletet hozták, hogy a ki pedig a korcsmában éjfél után muzsikáltatni akar az fizessen három pengő forintokat. Nem ahhoz akarunk most hozzá szólani, hogy három forintért szabad csendháboritást elkövetni, de ingyen nem, mert ha az éjfélen túl zenélés nem lenne rend- háboritás, akkor nem volna jog megtiltani vagy pláne 3 írtért engedélyezni, hanem egy megtörtént dolgot akarunk elbeszélni illusztrálásául annak hogy milyen óvatos e szabályrendelet, mikor arról meg egy szót sem szól, hogy az utczán szabad- e muzsikálni. — Vidám társaság ült együtt egy helybeli vendéglőben s mikor a rémes éjféli óra ütött, a várt kisértet helyett megjelent a vendéglős s udvariasan kijelenté, hogy a mennyiben 3 frt le nem szúratik a zenével feli kell hagyni. De hát okosabbnál-okosabb emberek vannak s ezek közzül egy azt kérdezi „hát éjjeli zenét szabad adni ?“ Hogy ne feleli a vendéglős. Na bát akkor czigány ki az ablak alá, s ott olyan szép szerenádot csaptak a vendéglősnek, hogy öröm volt hallgatni s az Írástudók keresték a paragrafust, de nem találták. A mostani szabályrendeleti kórban tehát ajánljuk azoknak a kik a három forintot inkább a czigánynak szeretik adni, mint büntetés pénzül fizetni, hogy éjfél után állítsák a bandát a vendéglő ablaka elé, mert Gyulán a csendet csak 3 forintért szabad háborítani, s a korcsmában éjfél után tilos a muzsika, de az utczán ingyen is szabad. — Probatum est. A külföldi pótkávé ártalinassága A fővárosból a következőket írják lapunknak. Az utolsó időben különösen a meleg időjárás beálltával mind gyakrabban fordulnak elő az olyan esetek, hogy a kávéval élőket gyakran a rosszul- létnek feltűnő jelei lepik meg, a mely állapot hosszabb idő alatt rendes gyomorbajjá fajüi. Az ez irányban eszközölt vizsgálódások következtében aztán rájöttek, hogy e bajt a külföldi pótkávé használata okozza azért, mert a külföldi gyárosok óriási készletei gyakrau egy évig feküsznek raktáron és hosszú ideig vannak útban, mig a vevő kezei közzé kerülnek. Tekintve már most, bogy e külföldi pótkávék csaknem kivétel nélkül festékanyagot és szirupot tartalmaznak, a hosszú időn át fekvő anyag ezek következtében erjedésnek indul, mely azonban külsőleg észre nem vehető, hanem csak káros következményeiben, melyek állandó használatnál előbb-utóbb megboszulják magukat. A főváros közönsége ezt most már be kezdi látni és ez okból bizalommal fordul S z a 1 á d y Antal tekintélyes fővárosi pótkávégyároshoz, kinek mintaszerűen vezetett gyára egyszerűen lehetetlenné teszi azt, hogy a megrendelő 3 naposnál idősebb kávét kapjon. „Hungária“ nevű gyógyká- véjáról, mely rendkivül kellemes ize és fej, gyomorbajok és emésztési zavarok elleni kitűnő hatásáról nemcsak ismeretes de számos fővárosi orvos által kezeltjeinek ajánltatik is, már annyit és oly alaposan írtak, hogy itt erre bővebben kiterjeszkedni fölöslegesnek tartjuk, Szalády-féle pótkávéjáról pedig, (melyet noha a „magyar Frank*-kávénak neveznek pedig annál sokkal jobb és tisztább),csak annyit jegyzünk meg, hogy jobb, kellemesebb izü és a mi fő egészségesebb minden más pótkávénál, mig ára amazokéval egyenlő vagy olcsóbb. A Szalády-féle gyártmányok ma már vidéken is minden nagyobb füszerkereskedésben kaphatók, de tisztelt háziasszonyaink nem csak a saját érdekükben, hanem a hazai ipar előmozdítása érdekében is fognak cselekedni, ha következetesen Sza- ládi-féle kávét kérnek és más gyártmányt nem fogadnak el, mert a t. kereskedő urak nagyobb része csak azért nem vesz tudomást e hazai termékről, mert a külföldi után talán több jutalékot kap. Egy kitűnő tyúkszem irtó szer, a Meissner gyógyszerész tyukszemtapasza, melyre olvasóink figyelmét felhívjuk. Az egész világ azt állifja, hogy nem létezik oly szer, amely által a tyúkszemek gyökerestül kiirthatok lennének. Ezen állítás csakugyan mindaddig jogosult volt, mig Meissner gyógyszerész 1886. óv tavasz elején az oly rövid idő alatt nagy hirre kapott tyúkszem- tapaszát föl nem találta, mely által — a mint már mi is lapunkban említettük — csodálatra méltó eredmények éretnek el. A ki tehát tyúkszemeitől, szömöcseitől, börkórgesedéseitől biztosan meg akar szabadulni, — az kérjen mindenütt a gyógyszertárakban Meissner gyógyszerész ingyen kapható ismertetéseit (Prospectus), vagy forduljon ezek végett levelezőlappal Meissner gyógyszerész központi szétküldósi raktárához Pécsre: Mór-utcza 24. szám, a honnét az ismertetések bérmentve és ingyen küldetnek meg. Ismertetések és a tapasz kapható: B.-Gyulán ifj. Kohlmann Perencz, Csabán Biener és Laseki, Békésen Konsitzky J. urnái. Naponta szétküldés postán 1 frt 15 kr. elöleges beküldése mellett bérmentve, vagy után vétellel bórmentetlenül a Meisner gyógyszerész központi szétküldósi raktár által Pécsett, Mór-utcza 1211. szám. 3. Színház. A búcsú hete jó előadásokkal, melyekkel helyre lett állítva a társulatnak már-már ingadozni kezdő renoméja, b nehezebbé lett téve a válás, habár a közönség a majdnem két hónapig tartó színi évad alatt meglehetősen kimerült, lévén Gyulán a színházba járó közönség égy és ugyanaz. S időközönként nevezetes erőket veszített a társulat, mint Ditroiné, Serédi Sarolta, Réthy Laura, Ardai Ida, Fenyvesi, s ha ennek daczára nagyobb részt ki tudta eiégiteni a közönséget, abhaD bizonyos része a tagok buzgalmán kívül a gondos vezetésnek is tulajdonítható. Szombaton, e hó 16-án Molnárné Er csei Etel a törekvő fiatal színésznő jutalomjátékául „Keau“ Dumas színmüve került zsúfolásig telt színház előtt, s a bájos művésznőt, a közönség tapsokkal s virág csokrokkal fogadta i az előlegezett tapsokat az előadás folyamán Mo'nárné teljesen megszolgálta s ismét meggyőzött minket arról, a minek már kifejezést is adtunk, hogy az ö igyekezetével és szorgalmával rövid időn az első művésznővé fog emelkedni 8 óhajtjuk, hogy a mi elismerésünk és jóakaratu kritikánk erre neki buzdításul szolgáljon. Egyes jeleneteiről tér- szüke miatt nem emlékezhetünk meg 1 igy csak az általános sikert. coo9 tatáljuk. Bihari (Kean) nehéz és fárasztó szerepével teljes sikerrel küzdött meg, Czernin Mariska ritka szép Julia volt, a többi szereplők is hozzá járultak az est sikeréhez. Vasárnap „Tót leány* jó elóadasbau, telt ház előtt adatott. Kiváltak Hatvaniné, Czernin, Bogárdiné, Pusztai, Veres, Szilágyi és Hosszú. Hétfőn „Nap és Hold“ Lecoque pompás zenéjü operetteje került szinre Veressnó Erzsi asszony és Veress Sándor jutalomjátékául, kiket a közönség a színpadra léptükkor zajos tapsokkal fogadott elismerésül a sok élvezetes estéért, melyet szép hangjukkal és énekükkel szereztek, s Veresné a jól iskolázott hanggal s Veres óriási hanganyagával ma is teljes elismerést érdemeltek ki. A sikerben osztozott velők Hatvanioé, Czernin Pusztai és Nógrádi. Kedden a Thalia szövetkezet egyik legrokonszenvesebb tagjának Szilágyi Vilmosnak jutalomjátékául Sardou Viktor igazi franczia szellemmel irt vigjátéka „A csapodár* került szinre. '— Szilágyi ezúttal ezen társulatnál utoljára is lépett fel, a téli évadra Kassára Jakab színtársulatához megy i bizony ez veszteség a Thaliára; értelmes, törekvő fiatal színész, ki nem ejt el semmiféle szerepet sem s a maga szerepkörében kiváló ; ez este malbeurje volt, mert a szakadó záporban igen kis közönség gyűlt egybe, de ez válogatott közönség volt, a melynek valódi élvezetet nyújtott az ő művészi játéka s a mely elismerésének sürü tapsokban adott kifejezést s ehhez az elismeréshez szives készséggel járulunk hozzá mi is, szép jövőt jósolva a fiatal művésznek. Molnárné Cham- pignacné szerepében bájos fgltékeny menyecske volt, Bodroghi Lina Camillát igen ügyesen játszotta. Bihari Rivevolt a dühös zuáv tisztet pompásan alakította s talán egyszer sem játszott jól annyira mint ez este. Pusztait is feltétlen dicséret illeti, a bamba Fridolin szerepében minden jelenetével zajos derültséget keltve. Általán az előadás egyike volt a legjobbaknak s a kis közönség igen jól mulatott s csak sajnálhatják a kik a záportól megijedve megfosztották magukat egy kellemes estétől. Szerdán, Hstvaniné Csillag Amália jutalomjátékául Szigeti József mulatságos bohózata : „Nőemanczipaczió* került szinre, daczára annak, hogy az e heti kritika már csupa tapsokból fog kiáltani, a történeti hűség kedvéért konstatálnom kell, hogy Hatvaninét, a mint kilépett, taps, koszorú és csokor fogadta, s a taps megújult minden jelenete után, de annak nem én vagyok oka, hanem Hatvaniné, miért játszott olyan kitünően, s ha a t. szerkesztő ur megso- kalja a tapsokat, veszekedjék Hatvaninéval, de ba látta játszani, be kell ismernie, hogy a tapsokat megérdemelte s oly kedves Flóra volt, olyan jól nézett ki különösen a huszár ruhában . . . (na nincs igazam ?) hogy ha nem volna a férjének a felesége, azt mondanám, hogy csó- kolui való volt, igy nem mondom csak gondolom. — Dicséretet érdemelnek a többi szereplők is, Czernin Mariska (Lidi), Berényi Gyula, ki ezúttal először s itt utoljára is lépett fel, jó színésznek bizonyult Szilágyi, Pásztori, Pusztai, Nagy Vilma, Bogárdiné. Csütörtökön, julius hó 21-én búcsú előadásul ismét alkalmunk volt gyönyörködni Serly Lajos kitűnő zenéjü operettejében. „Világ szépasszony Marcia“, zenéje olyan, mely annál jobban tetszik, minél többet hallja az ember; komoly szép zene, a mely maradandó benyomást tesz s maradandó értékkel bir, azok után, miket már magáról az operettről s az olöadásról mait számunkban elmondottunk, nem akarván ismétlésekbe bocsájtkozui, most csak annyit jegyzünk meg, hogy az előadás valamivel felette áll az elsőnek, a karok — leszámítva egynéhány balesetet — szabatosabban működtek. S ezzel a függöny végkáp lebocsájtatott, a fabódé kapui bezárultak, bárcsak többé ki sem nyílnának s jövőre a szinmüvészetet Gyula városához méltó épületben tudnánk elfogadni. Reminiscentiákba nem bocsájtkozunk, el mondtuk a mi rósz volt, megdicsértük a mi jó volt, hisszük, hogy közönség és színészek jó emléket hagyva, búcsúztak el egymástól — a kritikust nem lehet említeni ott, a hol jó emlékről van szó — s ha még azt is elmondjuk, hogy csütörtökön este a „Koronádban sokan gyűltek össze, a színészek és színésznők ösmerősei, búcsút venni a kedves társaságtól, mely két hónapon át oly kellemesen szórakoztatta a közönséget, akkor elmondtunk a két hónapi színi évadról talán mindent. A társulat városunkból Makóra ment, kívánjuk, hogy ott nagyobb auyagi siker koronázza fáradozásukat, a melyet a magyar színművészet érdekében kifejtenek. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. Állat-, termény-, gyümölcs-, házi- és gazdasági ipar-kiállitást tart a békésmegyei gazdasági egylet Tót-Komlóson. 1887. október hó 2. és 3-án a következők szerint: Rendező: Tdő Gajdács Pál lelkész ur. Kiállítható: ló, szarvasmarha, sertés, juh, baromfi; — mindennemű mezei és kerti termény gyümölcs, szőlő ; — vegre házi és gazdasági iparművek. Kiállítási helyiség : állatokra nézve a Komló kávéház melletti tér, a többire nézve a vendéglő nagyterme. A bejelentések tiszt. Gajdács Pál rendező uruál szeptember hó 29-ikéig kell megtörténni. Az állatok takarmányáról a kiállító gondoskodik. Mennyiség: iparczikkekből egy-egy példány, mindennemű gazdasági és kerti magvakból 2 liter, iparnövéuy, kerti veteméuy, fa és virágmagvakból kisebb mennyiség, a gyümölcs minden fajából 2 drb, szőlő mindon fajából legalább 2 fürt, folyadék minden fajából legalább 2 üveggel, ét kékből 500 gramm küldendő be. A tárgyak a kiállító nevével és lakásával ellátva, a magvak tiszta, tehér vászon zacskókban, folyadékok lepecsételt üvegekben a termelési évszámmal, a fajoknak lehetőleg egyenkénti megnevezésével, a gyümölcs egyenként papírba göngyölve és lehetőleg fajonként megnevezve küldendő be. A baromfi a kiállítónak saját ketreczeiben állítandó ki. Elvinni a kiállított tárgyat csak a kiállítás befejezte után szabad, külömbeu nem dijaztatk. A mely tárgy azonban okt. 4-ke esti 5 óráigel nem vitetett, az egylet javára adományozottnk tekintetik, — és a rendező által elárvereztetk. A bíráló bizottságok minden osztályra kilón az egyleti és rendező elnökök által előre fajnak megalakittatni. Kiállító azon osztályban líráié nem lehet. A díjazás a kiállítás első nana délutánján ki fog hirdettetni és a rendező bizottság által közhírré tétetni. Ezért a bírálatnak az nap délig be kell fejeztetnie. A kitűzött dijakon kívül, ha több kitűnő anyag van, bronz díszoklevél is ítélhető szüks^- szerinti mennyiségben. Belépti díj személyenkint külön az állatki- állitásra 10 kr, a termény és iparkiállitásra 10 kr, mely visszatérés esetén, ha az illetőnek a neve a jegyre iratik, nem ismétlendő. Dijak : 1. A lovaknál. 1, Négy éven felüli méneknél és kanczáknál l-ső díj 2 drb arany, vagy ezüst érem, 2-ik dij 1 drb arany vagy bronz érem. 2. Mén- és kanczacsikőknál 1 drb arany vagy ezüst érem, 2-ik dij 2 forint vagy bronz érem. II. A szarvasmarhánál. 1. Három éven felüli bikáknál és teheneknél l-ső dij 2 drb arany vagy ezüst érem, 2-ik dij 1 drb arany vagy bronz érem. 2. Bika borjúknál és üsző borjúknál l-ső dij 1 drb arany vagy ezüst érem, 2-ik dij 2 frt vagy bronz érem. III. A sertésnél: Kanoknál, koczáknál és malaczoknál 1 -ső dij 1 drb arany vagy ezüst érem, 2-ik dij 2 frt vagy bronz érem. IV. Juhoknál. 1. dij 1 arany. 2-ik dij bronz érem. VI. Termény. 1. Gabona l-ső dijul 4 ezüst érem, 2-ik dijul 4 bronczérem. 2. Olajnövény, takarmánymag, iparnövény, győk iővény, tök, ugorka, dinnye: l-ső dij 5 ezüst érem és 5 bronz érem. 3. Mindennemű gyümölcs 5 drb ezüst, és 5 drb bronz érem. 4. Szőlő 1 drb ezüst érem, 1 drb bronzérem és díszoklevelek. 5. Zöldség, hüvelyezek és főzelékfélék: 1 darab ezüst érem, 1 darab bronz érem és disz- diszoklevelek. VII. Házi iparcsikkek. Kender-szálakban, fonva és szőve, fonadékok és kötések vesszőből, szalmából, gyékényből czirokból stb., tésztafélék nyersen, sütemények, leves étkek, befőttek, mér. és viasz, házi szappan, női kézi munka: bronc érem és díszoklevelek. VIII. Gazd. iparművek. 1. őrlemény. 2. Kö* télverő munka. 3. Kerékgyártó munka. 4. Kovács munka. 5. Lakatos munka. 6. Szíjgyártó munka. 7. Ruházati czikkek. 8. Fazekas munka. 9. Megyebeliek vagy egyleti tagok által készitett kis- sehb gazdasági eszközök és gépek. Összesen 9 bronz érem és díszoklevelek. Kelt Békés-Csabán, 1887-ik évi junis 15-én. Mokry Sámuel, Beliczey István, egyl. titkár. egyl. elnök. 1260/1887. Árverési hirdetmény. Alulirt telekkönyvi hatóság részéről ezennel közhirré tétetik, hogy a m. állam- kincstárnak R. Nagy János és R. Nagy Mihály gyomai lakosok elleni 6 frt 90 kr, és járulékai erejéig felmerült követelése kielégítése végett, a gyomai 1146. számú tjkvben A. I. 1. sz. a. fölvett 393 □ Öl beltelekkel biró 727. hrszámú és 544. sorszámú házból R. Nagy János és R. Nagy Mihály nevén álló 2/3 rész azonban csak is az özvegy R. Nagy Jánosné szül. Szatmári Anna javára bekebelezve lévő életfogytiglani, illetve férjhezmenetelig tartó haszonélvezeti jog épségben s érintetlen hagyása mellett R. Nagy Mibályné szül. Török Zsuzsánna utóajánlata folytán újabb nyilvános árverésen 191 frt becsárban eladatni rendeltetvén, arra batáridőül 1887. évi julius hó 28-ik napjának d. e. 9 órája Gyoma község házához kitüzetett, mely határnapon az emlitett ingatlan becsáron alul is, de csak 110 forinton felül adatik el. Kikiáltási ár a becsár; bánatpénz a becsár 10°/0-a; a vételár fele az árverési naptól számított 3 hó, másik fele 6 hó alatt fizetendő 6°/0 kamattal; vevő az ingatlannak az árverés jogerőre emelkedésével lép birtokába, a többi feltételek alulirt tlkvi hatóságnál a hivatalos órák alatt és Gyoma községe házánál is megtekinthetők. Kir. jbiróság, mint tlkvi hatóság. B.-Csabán, 1887. junius hó 12-én. SsZiS X-látszló, 121) 1—1 kir. afjbiró.
