Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-07-24 / 30. szám

Melléklet a „Békés“ 30-ik számához. 2 Békésmegyei tak. pénztártól 50 frt. 3. Első gyulavárosi tak. pénztártól 50 frt. 4. Az isk. könyvtár gyarapítására adomá­nyoztak egyesek és társulatok 16 művet. Fogad­ják az illetők az intézet bálás köszönetét. IX. Tudnivalók a jövő isk. évre. Beléphet az iskolába, a ki 9-ik évét betöltötte, to^bbá a kinek elegendő jártassága előtűnik az elemi isk. negyedik osztályának kiszabott tantár­gyakból a felvételi vizsgálatnál. Ki a magyar nyelvet érti és beszéli. A felvételi vizsgálat díjmentes. Ez iskolát bevégzett tanulók felvehetők: gymnásiumba, reáliskolába, tanitóképezdébe, ké­résit. iskolába, közép ipartanodába, az országos mintarajztanodába. Magánvizsgálat dij a helybeliektől 10 frt, vidékiektől 20 frt, beiratásdij 1 frt, tandíj egy évre 5 frt, tanszerpénz 1 frt, ha latint is tanulni akar 2 frt, ifjúsági könyvtárra 50 krt. Értesítés dija 20 kr. A szegénységüket hivatalos okirattal kimu­tató tanulók tandijt nem fizetnek. Ezekben próbáltam jelen évi értesítést is­mertetni az olvasóközönség tájékoztatása végett. Vajha az érdekeltség e tanintézetünk iránt a jö­vőben fokozódottabbá lenne úgy anyagilag, mint szellemileg; mert végeredményében ez iskola iga­zán főiő tényező arra nézve, hogy e nemes város fejlődjék, nemesüljön, virágozzék úgy az egyes családok, mint társadalmunk és városunk jővő boldogságának minél nagyobb mértékben biztosí­tására s ez által ombervilágunknak a tökéletese­dés utján minél üdvöt árasztóbb előmenetelére. Ráoz János. Ertesittetik a t. ez. közönség, misze­rint az 1883-ik évi XXIII. t. ez. 8. és 14. §-ai alapján a város részéröl kivetett fegy­veradót magában foglaló lajstrom szám­szakilag felülvizsgáltatván, a fent jelzett t. ez. értelmében f. évi jul. hó 24—31-ig a városi adóhivatalnál betekintés végett kitéve tartatik. B.-G-yula, 1887. jalius 23. Dobay János, polgármester. Hírek. A megyei tiszti nyugdij-intézeti igaz­gató választmány folyó hó 21-én ülést tartott, melyen tárgyaltatott özvegy Deb reczeni End- réné szül. Doránszky Francziska kérvénye, mely szerint néhai férje Debreczeni Endre volt gyomai járási főszolgabíró elhalálozása folytán a tiszti nyugdíjból segélyzésért esedezik. A választ­mány kebelében beható vita folyt le a nyugdíj igény megállapítása körül, miután az elhunyt fő­szolgabíró a tiz év helyett csupán 8 évet és két hónapot töltött hivatalban; de a többség nézete az volt, hogy miután a vármegye bizottsága folyó évi márczius 7-én hozott határozatával a nyug díjra való igényt már öt évi szolgálati idő betöl­tése után megállapította, eme határozat alkalma­zandó a Debreczeniné kérvényére, noha a módo­sított szabályrendeletet a belügyminiszter még nem is hagyta jóvá. A módosított tiszti nyugdíj sza­bályrendelet 14. §-a értelmében a választmány özv. Debreczeni Endréné nyugdíjazását, valamint öt kiskorú gyermekének segélyben való részesíté­sét elrendelte, mely nyugdíj és segély évi összege nyolczszáznyolczvan forint. Mint értesülünk a nyugdíj választmánynak eme elvi határozata kö­vetkeztében tegnap délután egy nyugdíjazás iránti másik analog kérvény is adatott be a várme gyéhez. Az aratás befejezettnek mondható, csak elvétve lebet látni még learatatlan búzát, egyéb­ként a földeket mindenfelé keresztek és von­tatók borítják. Az aratásra a múlt hét néhány napjának tropikus hőségéi leszámítva, — amikor ott, hol a búza még éretlen volt és mérsékelt! fokban megszorult — az időjárás állandóan ked­vező volt, így az eredmény minden várakozást felülmúl és örömmel erősíthetjük meg, hogy már régen volt olyan jó termésünk mint az idén. A keresztek száma holdanként 1100 négyszög ölé­vel számítva, 18—30, helyenként 35 is 18 kévé­vel, minősége 78—83 klgrig lesz. Az árpa éB zab úgy minőségileg, valamint mennyiségileg szin­tén kitűnő termést ád. A nyomtatáshoz és csé- peléshez is hozzáfogtak már, noha az e heti idő­járás nem is volt e munkálatokra kedvező, ameny- nyiben minden nap heves zápor vonult el fölöt­tünk, mely más tekintetben, különösen pedig a tengerire, dohányra és főleg legelőkre leirhatla- nul jótékony hatással volt. Kár, hogy a zápo­rokat rendesen óriási zivatar s szélvihar előzi meg, mely nagyon .összekuszálja a kereszteket és a vontatókat és a nagy fáradság mellett ér­zékeny károkat okoz gazdáinknak. — A cséplés eredményéről sziveson veszünk és készséggel köz­lünk szakszerű tudósítást, s ilyenek beküldésére intelligens gazdaközönségünket tisztelettel fel­kérjük. A „Thalia“ színész-szövetkezet csütör­tökön este tartotta két hónapos saison után bu- csuelőadását; éjfél után két órakor az egész társulat kocsikon átment Kétergyházára, onnan a fél öt órai vonattal Makóra, hol reggel 8 órakor érkeztek meg és tegnap este tartották az első előadást, S e r 1 y : „Marcia, világ szépasz- szony“-át hozva színre. — Szivünkből kívánjuk, hogy Makón működésűket erkölcsi s anyagi siker kísérje. Állítsunk fel hiteles mázsálót. Több oldalról hallottunk panaszt a vásárkor, hogy milyen hiány az, hogy a disznók mázsálására nincs hite­les városi mázsa, hanem a fölhajtók kénytelenek magán embereknél mázsáltatni a disznókat. A gyulai vásrra évenként felhajtatik 130—170 ezer darab disznó s az üzleti usance ma a sovány be­állítani való sertéseknél is az, hogy mázsaszámra történik az eladás s itt, hol nagyobb disznóvásá­rok vannak, mint az ország bármelyik városában rendkívül hátráltatja az üzletet, hogy a vásárté­ren hiteles mázsa nincsen. Debreczen, Nagy-Várad stb. városok vásárjain alig negyedrész annyi ser­tés hajtatik fel mint Gyulán, s a város felállitta- tott egy hiteles mázsát a sertés vásáron s a vá­ros közegei mázsáinak s daczára annak, hogy da­rabonként csak 2 kr. mázsálási dijt szednek nem­csak a befektetett tőke kamatait kapják meg, de tisztességes hasznot érnek el. Mért ne lehetne ez Gyulán is igy ? Mint halljuk, e kérdés a heti vá­sárok alkalmával felállítandó gabona mázsáló kér­désével együtt — a mi szintén igen szükséges — legközelebb fog felvettetni a városi képviselő tes­tületi ülésen, akkor lesz alkalmunk bővebben hozzá szólani e kérdéshez, de addig is szük­ségesnek tartottuk a város érdekében felhívni a figyelmet ezen ügyre. A belső vásár nem igazolta ama várako­zást, melyet a kereskedő s iparos asztály hozzá­fűzött, sőt a forgalmi silányság oly mérvű volt, minő már rég idők óta nem. A csekély forga­lom ama körülménynek tudandó be, hogy az idei aratás egy héttel későbben vette kezdetét, s a vásár egy részről a legszorgosabb munkaidőre esett, de másrészről a földraives osztály, és kü­lönösen az erdőbáliak még nem tudtak idei bú­zát vásárra hozni, hogy mint máskor szokták, a búza árából azután bevásárlást eszközöljenek. Meghívó. A b.-gyulai kereskedő ifjak tár­sulata augusztus hó 6-án a népkertben saját pénztára javára tűzijátékkal egybekötött zártkörű nyári tánczmulatságot rendez, melyre tisztelettel meghívja a vigalmi bizottság. Belépti dij: sze­mélyjegy 1 frt, családjegy 2 írt 50 kr. Kezdete 8 órakor. — Kellemetlen idő esetén a mulatság augusztus hó 13-án fog megtartatni. Jegyek előre válthatók Bán István és Dobay János urak ke­reskedésében. Kiváló vendége volt városunknak f. hó 19-én. Id. S z i n n y e i József az egyetemi könyv­tár első őre szerencséltette H a a n Lajos kísé­retében látogatásával. Az érdemes tudós a délu­táni vonaton érkezett s idejének legnagyobb ré­szét a muzeum megtekintésére szentelte, melynek érdekessége és elhagyatott volta egyaránt meg­lepték. Meglátogatta azután az árvaházat s el­nézett az ó-várhoz. Az estét Göndöcs B. vendég- szerető házában töltötte s az éjjeli vonaton uta­zott el. A fáradhatatlan tudóst, mint mindig, úgy most is a tudományos czél vezette,-anyagot gyüjt- vén az akadémia által legközelebb kiadandó „Ma­gyar irók névtára“ czimű epocbalis művéhez. Eljegyzések. B i r t a I a n Sándor csabai kir. adóhivatali tiszt f. hó 17-én eljegyezte özv. O s v á t h Jánosné csabai lakosnő bájos és ked­ves leányát, Mariskát. — Csörföly Lajos tót-komlósi községi jegyző szeretetreméltó leányát Amáliát, eljegyezte B o d v a y Lajos szegedi gyógyszerész. — Fejér Béla földbirtokos, a csabai kaszinó elnöke, jegyet váltott S z ta mpa Bertalan ezukrász, kedves és szeretetreméltó leá­nyával Bertával. Uj orvos. Dr. Z ö 1 d y János, az összes gyógy tudomány ok tudora, a napokban hazaérke­zett Gyulára s ritka szép szakképzettségét szü­lővárosa szenvedői javára fogja értékesiteni. A jeles fiatal orvost, a ki a fővárosi praxist, mint leghirnevesebb egyetemi tanárok assistense és mint kórodai orvos töltötte el és ez idő alatt szerzett tapasztalatai felérnek évtizedekre szóló gyakorlattal — mint városunk szülöttét is leg­melegebben ajánljuk közönségünk figyelmébe. — Lakása a városháza utczán Deimel Lipót há­zában. A gyoma-endrödi köut munkálatai a va­súton túl levő védgát lábáig haladtak s ideje volna a védgát tervbe vett lehordásának és a munkálatoknak -zon való folytatásának. Miután azonban a védgát a Körös-Tisza-Maros közti ár­védelmi társulat álttal mégsem adatott át a vár­megyének, a munkálatot azon nem lehet folytatni, mi a kövezés folytatására nézve nagy hátrányul szolgál. Scherer Benedek tanító, lapunk munka­társa, ki a múlt évben is hónapokra terjedő kör­utat tett Schvajczban és Olaszországban, az is­kolai év bevégeztével újból tanulmányi útra in­dult, ezúttal Németország, Holland és Angliába; egyik barátjához Majnai-Frankfutból intézett igen érdekes levele fényes bizonyítékot szolgáltat róla, hogy a derék utazó nem szórakozási, hanem a szó szoros értelmében vett tanulmányi utat teszen. „A tapasztalatok egyetlen iskolájának szi* gorú figyelmében akarok nehány hétig élni és ez által hiányos ismereteimet gyarapítani“ írja leve­lében, melyet — noha az nincs hírlapi közlemény­nek szánva — jövő számunkban egész terjedel­mében fogunk közölni, ama tudatban, hogy azzal igen épületes olvasmányt adunk lapunk minden olvasójáuak. Mezö-Berényben f. hó 19-én hajnalban fél négy órakor T. Balog Péter 473. számú há­zánál tűz ütött ki, melynek a házfedél és egy melléképület lett martaléka. A kár 440 forintra rúg, a tűz keletkezését bűnös kéznek akarják tu­lajdonítani. Gyógytár felálitási engedély iránt folya modott Jantyik István gyógyszerész s Békés vá­ros egészségügyi bizottsága f. hó 18-án tartott közgyűlésében a harmadik gyógyszertár felállítá­sának szükségességét szótöbbséggel kimondta. Temetés. F. hó 17-én kisérték örök nyu­galomra Dobozon, Bállá Frigyes uradalmi kulcsár 15 éveB leányát Lujzát nagy részvét mellett, ki hosszas betegség után szenderült örök álomra, — pótolhatlan veszteségére szüleinek. — Nyugodjék békével! Gyufagyár beszüntetés. Ungváry és társai a vasúton túl létesített gyufagyár felszere­léseit Reisner és Czinczár gyufagyárosoknak ad­tak el, és ezzel a régi gyufagyár telepet beszün­tették. Neubauer Mór, a gyufagyár eredeti létesítője, kinek szakértelmét a sugárúti gyufagyár mióta onnan eljött volt, erősen nélkülözte, a Reisuer és Czinczár czégnél vállalt alkalmazást gyárvezetői minőségben. A villám. Gyomán nagy vihar vonult el f. hó 21-én délután, igen heves égiháborutól kísérve. A villám többek közt a Wodianer báró uradalmához tartozó póhalmi major ispánlakába csapott és a házban levő Szalánozi György gazdatiszt nejét és sógornőjét érte; előbbi élet- veszélyesen megsérült s utóbbi is súlyos égési sebet szenvedett, azonkívül egy oldalán megbé­nult. A villám szörnyű rombolást vitt véghez az ispánlak három szobájában s az éléskamarában, felforgatott, halomra hányt minden bútort és holmit, de sajátságos, hogy a háztető s az épü­leten levő ablakokon a sérülésnek nyoma sem található, úgy hogy valóságos rejtély, hol hatolt be és hol ment újra ki a közrészvétet keltő sze­rencsétlenséget okozó villámcsapás. A harmadik osztályú kereseti adófelszó- lamlási bizottság f. hó 21-én kezdte meg műkö­dését a városháza termében a szarvasi adóhiva­tali kerület területén beadott felszólamlások el­intézésével. A bizottság elnöke Ladies György, előadója Bellaágh Endre pénzügyi fogalmazó. A tárgyalás igen behatóan folyik, és valószínűleg csak jővő héten fog befejeztetni. — Meghívás. A békésvármegyei tanító­egyesület £ évi augusztus 9-én T.-Komlóson rendes közgyűlést tart, melyre az egyesületi ta­gok s a tanügy barátai ezennel tisztelettel meg­hivatnak. Tárgysorozat: 1. Gyakorlati előadás az egészségtan köréből. Előadó : Horváth Béla. 2. A főjegyző jelentése a lefolyt évről. 3. Az 1888-ik évi közgyűlési tételek kitűzése. 4. A ta­nítói önképzés akadályai. Előadó : Yaday József, v. Mikép mozdíthatja elő a tanító a nép anyagi óllétét Előadó ; Bráz János. 6. Pénztáros je­lentése s a költségvetés bemutatása. 7. Könyv­es tanszertáros jelentése. 8. A jövő közgyűlés helyének kitűzése. 9. Indítványok. 10. Tisztujitás. A közgyűlés délelőtt 8 órakor kezdődik. A köz­gyűlést megelőzőleg aug. 8-án délután 6 órakor igazgató bizottsági gyűlés fog tartatni. A köz­gyűlésre menni szándékozók elóre jelentkezze­nek nagytiszteletü Gajdács Pál evang. lelkész és f. egyes, elnök urnái. — B.-Csaba, 1887. jul. 20 Németh Lajos, egyesületi elnök. Szarvason a most rendszeresített negyedik jegyzői állást f. hó 18-án töltötte be a városi képviselő testület ifj. S a 1 a c z József járásbiró- sági írnokkal, kit kilencz pályázó közül egyhan­gúlag választottak meg. Öcsödön Szilágyi Benjámin ottani lakosnak tizenegy éves fia a múlt héten nyomtalanul eltűnt. A hatóságok eddigi nyomozása eredménytelen volt. Névváltoztatás. Kaiser Márton mező- berényi lakos, saját valamint Katalin, Magdolna a Márton gyermekei vezetéknevének „Arad i“-ra magyarosítását a belügyminiszter megengedte. Jantyik Mátyás festő Párisban. Jantyik Mihály békési lakos és m. bizottsági tag jeles festő fiát, Jantyik Mátyást a párisi legutolsó művészi kiállítás alkalmából a franczia sajtó □agy elismerésben részesíti. Az általa művészi kivitellel készített tanulmány főre, a „Journal des Arts“ azt mondja, hogy a megszólalásig élethű, megnyerte a művészvilág bizalmát, osz­tatlan elismerését. — A „L’ Observateur Frangais“ mesternek nevezi. A „Moniteur des Arts“ szintén .megdicséri Boulanger és Lefebre urak tanítványát s azt mondja, hogy ne­vét érdemes emlékezetben tartani. A többi lapok is miud magasztalólag írnak róla. Azonban a legszebb dicséret a „Moniteur“ azon franczia büszkeségében rejlik, midőn elismeri, hogy Jan­tyik magyar ember ugyan, de siet hozzá tenni, hogy kiképeztetését Párisban nyerte, tehát a fő- érdem hallgatólag szólva, a francziáké. Endrödöu f. hó 10-én tűz volt, Szabó M. Mátyás polyákhalmi tanyáján, hol a külön álló cséplő gép szerkezet égett le. A tűz fel nein derített okból hajnali */a2 órakor ütött ki. Az el­hamvadt gépszerkezet az első magyar általános biztosító társaságnál négyezer forintig volt biz­tosítva. ■ Ez után még többet nélkülözött, hogy összetakaritsa az úti költséget, lelkesítette az a felett való öröm is, hogy viszontláthatja imádottját. Egy szép tavaszi reggelen a dombosi . professor ok nem kis meglepetésére János csakugyan ott állott a hídfőnél; hideg nyuga­lommal fogadta a tanári karnak, e kétszínű ellentábornak üdvözlő mosolyait s alig vonult el az ifjúság, mint a ki jól végezte munkáját, plégülten rohant Elizhez. Bár sürü levelezésben állottak, annyi mondani valója volt arról a szép közös jövő­ről, melyről oly sokat álmodott. Újra együtt bolyongtak a kertben, a szegfű illata sóhajukba olvadt, sejtéseik, áb­rándjaik epedő szavába belezendült a mada­rak vig éneke. János megittasult a viszontlátás örömei­től, ö ki annyira elhagyatva érezte magát, kétszeresen becsülte a szeretetet, öt ez job­ban felemelte, mint más halandót. Vacsora alatt a nyájas családi körben, a pillantások kereszttüzében, kifogyhatlanul kináltatva, mohón s fenékig üritgetve a ba- ' rátság poharát, érzelmei túláradtak szivén, kedélyén uralmat nyert a bűvös mámor s meg­kérte Eliz kezét. Mint vőlegény tért vissza a fővárosba, azon Ígéretet hagyva jegyesénél, hogy egy év leforgása alatt pltár elé vezeti. .* Vígan mesélte el útját barátainak, — a kiknél eljegyzésének hire nem okozott zavar­talan örömöt. Tudtuk, hogy barátunk ma holnap oda lesz állítva a Herakles keresztutjára, válasz­tania kellvén eszményei között.. Vagy az egyik, vagy a másik szolgálatába keilend szegődnie. Elkövetkezett a tanév bezárásának ideje, Jánosra ez diadalünneppé lön. Egy festményét kitüntetéssel jutalmazták, — az igazgató nyil­vánosan pártfogást Ígért neki, kilátásba he­lyeztetett részére egy nagy művészi ösztöndijt a külföldre. Előzőleg pedig egy rövid utazás költségeit nyerte, hogy a felvidék regényes tájait és mütörténelmi kincseit megszemlélhesse, tanulmányozhassa. Társai irigyelni kezdték ily rohamos fel- emelkedéseért. A jó barátok pedig e sikerek felett szivből üdvözölték. Jánosnak eszébe jutott jegyese. Gondol­kodóba esett, — mintha árnyékba borult volna a lelke. Borongós, mélázó lett. Maholnap meg kell ülni a menyegzőt, mi annyit jelent, mint lemondani a művészi életpálya által igé­nyelt küzdelmekről, elűzni fényes álmait a mű­vészi hírnévről, dicsőségről. Elindult a bányavárosokba, tanulmányo­zott műkincseket, — belemerült a természet bájainak észlelésébe, de mindez csak oly köz- napias jelentőségű volt már előtte. Lelke nem tudott csapongani, mint egykor. Mintha le­nyűgözte volna valami. Haza vágyott édes anyjához, a szegény özvegyhez. Ez a vidék egy kisebb városában lakott leányánál, a ki időközben férjhez ment egy tisztviselőhöz. Az anya, kire e kerek világon nem birt vonzerővel más, mint azok a holt betűk, melyek fia leveleiből felé tekintettek, megjött gyermekét, — férje hasonmását örömtől s valódi anyai büszkeségtől duzzadó keblére szoritá. Fia csakhamar elmondott neki mindent, a mit elmondhatott. Ennek együtt örvendtek. Volt azonban János szivében valami, a mit nem közölhetett anyjával, a mi nyugtalanná tette, a mi felől meg vigasztalást nem nyerhe­tett. Anyja nem tudta, hogy fia vőlegényklett. János boldogtalan volt. Pedig — mint irá — ellenkezőre lett volna észszerű oka. — „Kitüntetést nyertem, — mondja ekkor kelt levelében, — az igazgató megdicsért s állandó támogatást ígért. Itthon nyájasan fogadnak. A természet mosolyogva vesz körül, festői rész­letek közepette élek és mozgok, minden lé­pésnél a szabad természet uj meg uj skicnek valót dob elémbe — és skicceim szaporodnak is. Két tájképet kezdtem jó sikerrel. Enni, inni valóm van, kényelem vesz körül, ha aka­rom csend, ha akarom zaj. Kényem kedvem szerint utazhatnám be a vidéket s látogathat­nám meg a mulatós rokonokat, de undorodom minden mulatságtól és gyűlölök minden em­bert. S mindennek oka az a nyomorult hús­darab, mit szívnek neveznek; s az a haszon­talan ösztön, mit szerelemnek csúfolnak. Azon a ponton állok, hogy ezt az ösztönt belefojtsam abba a husdarabba, hogy aztán ne szolgáljon egyébre, mint a vérkeringés eszközlésére. Pedig hát ezzel boldogságomat is meg­ölném.“ J g t i v fa ü n k d é t, L v ii fa b é (Vége köy.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom