Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-07-10 / 28. szám
28*ik szám. Gyula, 1887. julius lO-én VI. évfolyam. f-------------------^ Sz erkesztőség: Fő-utcza 39. szám a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak viasza. Előfizetési dij: Egész évre..........5 írt — kr. Fé lévre ..............2 „ 50 „ Év negyedre .. .. 1 „ Egyes szám ára 10 r w Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDÉIT VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IBod-Oüsy Zoltán.. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt- téri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A, V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11, sz. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Da/ube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon B.-Gyula, I887. julius hó I0. Gyulaváros életében a legnagyobb fontossággal bíró tény, értem a regál e megváltást, e hó 8-án nyert gyakorlati érvényt, a mely naptól kezdve a város bérlője kezeli a regálét. Jól tudjuk, hogy mily nagy küzdelembe került, mig az ige testté lett, mig a megváltás eszméjét a kételkedők és kis- hitüekkel szemben keresztül lehetett vinni, jól ismerjük ezen lépés nagy fontosságát a város jövőjére és haladására, és épen azért, mert tudjuk, mert ismerjük ezeket, hirlapirói kötelességünknek tartjuk, most midőn az uj bérlő átvette a bérletet, annak kezdetén nehány szót intézni a nagy közönséghez s a regálebérlőhöz. A regáléval kapcsolatban három ellentétes érdek kerül felszínre, a város érdeke szemben a fogyasztókkal és a bérlővel, a fogyasztók érdeke szemben a várossal és a bérlővel, ez utóbbi alatt értve termé- mészetesen az ő megbízottjait is, és végül a bérlő érdeke szemben a város és a fogyasztó közönség érdekével. E három ellentétes érdeket kiegyenlíteni, erre kell törekednünk, ennek kell most legfőbb kötelességünknek lenni, mert ha megsértjük, vagy megsérteni engedjük az egyiket közvetlenül, meg lesz sértve a másik kettő is közvetve. A dolog igen egyszerű s első pillanatra könnyen megérthető; előre kell azonban bocsájtani, hogy nézetünk szerint a jelenben látszólag a város van a legnagyobb előnyben, mert annak érdekei hat évre biztosítva vannak, de ezen előny csak látszólagos, mert eltekintve attól, hogy bizonyos körülmények között talán a bérlő nem volna képes eleget tenni kötelességének, amit feltenni is távol áll tőlünk, ez a pillanatnyi előny, — mert hat évet alig lehet többnek venni egy pillanatnál — a város életében, meg fogja magát boszulni a regále értékének csökkenésével s az ez által előállandó bérösszeg csökkenéssel, ha JP Anakreon cLalaiból. í. Azt mondják a leányok: Vén vagy Anakreon; Vedd tükrödet a meglátod, Hogy nincs hajad sehon. Hogy főmön, hány a hajszál Biz’ én azt nem tadom, Hogy meg van é, kihullt már Azt meg nem mondhatom. De annyit megtanultam, Hogy ily vén emberek, Mig lábok nincs a sírban Mindig élvezzenek. 2. Ha bort iszom (gyakor dolog) A gondok messze szállnak, A holnappal nem gondolok, Mit ér a bú, a báuat? Nem kérd a sors, mind meghalunk, Mit ámítjuk hát önmagunk: Igyuk mit Bachus borát, Igyuk mit Liber apánk adott; Elűz ez minden bánatot; A gondtól nyugtot ádl 3. Ha kincsen vásárolni Lehetne életet ; Én annyi péuzt szereznék A mennyit csak lehet. S halál, ha jönne értem : esetleg a bérlő a város hibáiból nem jöhetne ki a bérlettel, s ez által annak rósz híre keltetnék; s ezek előre bocsájtása után visszatérhetünk azon állításunk igazolására, hogy egyik érdeket sértve, sértjük az által a másik kettőt is. Ha a fogyasztók érdekei sértetnek meg akár a rósz italok, akár a bérlő zaklatásai miatt, az reactiót fog szülni, a fogyasztók tartózkodók lesznek s ez által károsodni fog a bérlő, s károsodni fog a város is, mire nézve ismétlésekbe bocsájt- kozni nem akarva, egyszerűen utalunk a fennebb elmondottakra. Ha sértjük a bérlő érdekeit, ha gátakat teszünk útjába, ha indokolatlanul apró szőr*szál-hasogatásokkal megnehezítjük munkáját, sértve lesz a fogyasztó közönség érdeke, mert máskép nem tudná a bérlő csak csekély mérvben is fedezni a veszteségeket, rosszabb italt lesz kénytelen méretni, sértve lesz a város érdeke, a regále értékének e miatt beállandó csökkenésével. Látjuk tehát, hogy végső sorban leginkább a város érdeikei lesznek megtámadva 8 ez birt reá, hogy e kérdésben felszólaljunk; addig, mig a bérlő a nagy birtokosoktól birta bérbe a regálét, nem volt okunk, s nem volt feladatunk sem a bérlő, sem az uradalom érdekeit védelmezni, akkor csupán a fogyasztók érdekeinek védése volt kötelességünk; most azonban máskép áll a dolog. Most czélul kell kitűznünk mind a három érdek megóvását a jogos határokon belől, most kötelességünk visszautasitani bármely érdek szempontjából is történnék túllépés. S a három érdek össze egyesítése Kolumbus tojása. Adjon a bérlő jó, tiszta, egészséges italt, védje a maga jogait, de az ok és czéltalan zaklatásoktól óvakodjék. A fogyasztó közönség tegye magáévá a bérlő érdekeit, óvakodjék a visszaélé sektől, ne engedje azokat lábra kapni, s Odaadnám néki szépen. — De mert hogy senki sincsen, Ki tudna venni kincsen Haláltól életet: Mért nyögjek óraszámra, Mért gyűjtsék pénzt hiába, Mért ontsak könnyeket? Inkább igyunk barátim, Igyunk 1 én szomjazom S dicsérjük a szerelmet Kényelmes pamlagon I 4. Iszik a barna föld is, A földből meg a fák; A tenger a felhőket, A nap a tengerárt; A nap derült világát A szép hold issza föl: — S barátom én nem innék ? Mit is erőlködöl. 5. Te Thebe hős csatáiról Szereztél éneket; Én arról zengek, hogy miként Győztek le engemet. Gyaloghadat, lovasokat Nem láttam messziről se’ — Azt kérdezed : hát mint esett ? Gondolj két szép szemöldre. Görögből: Bleyer Izidor. „Világ szép asszony Marczia.“ (Eredeti regényes operette S felvonásban. Szövegét irta Rákosi Jenő, zenéjét szerzetté Serly Lajos. Először adatott a népszinházban február 25-én.) A jövő héten Serly Lajos a Thalia színész-szövetkezet karmesterének a nénszinházlépjen fel gátlólag, ha ezt észre venné, s lépjenek tel különösen a szeszes italok kimérésével foglalkozók, — mert akkor a bérlő látva a loyalis eljárást, bizonyára nem fog illoyalis lenni s meg lesz mentve a költséges kémrendszer fentartásától s a közönség meg lesz óva az alkalmatlan kémkedésektől. S a városi hatóság teljesítse szigorúan kötelességét, a mit hiszünk, hogy meg fog lenni — s lépjen fel bármelyik fél érdekében, ha az jogos, de lépjen fel éppen oly szigorral, ha jogtalanságot tapasztal. Ha igy mindenki teljesíteni fogja kötelességét, akkor meg lesz óva mind a három érdek, el fog éretni mind a három czél: a közönség fog kapni jó, tiszta és egészséges italt, a bérlő a magas ár daczára, mit a bérletért adott, meg fogja kapni fáradsága gyümölcsét, melyhez kétségtelenül joga van s a város el fogja érni, hogy hat esztendő elteltével a regálét a mostani ár mellett bizonyosan, de valószínűleg magasabb ár mellett — adhatja bérbe. S hogy a városnak mily égető szüksége van ama jövedelemre, a melyet a regále bérbeadása utján reméli kapni, az miből sem tűnik ki jobban, mint abból, hogy még mikor csak a bérbeadás feltételéről volt szó, már is számos terv merült fel a haszonnak hová leendő forditásáról; s ezen tervek mindegyike olyan, melynek keresztülvitele mihamarább kívánatos; felhozzuk a szálloda épitését, az ártézi kutat, a kis- dedovodát, a világítást, az iskolákat, a város utczáinak rendezését stb. stb. És ezt mind végre lehet hajtani, ezeket a szép terveket mind keresztül lehet vinni, Gyulavárosát fel lehet emelni arról a niveauról, melyen ma áll s fel is kell emelni; • csak legyen bennünk elég erős akarat, legyen kitartás, egyetértés, ne legyünk kicsinyesek, ne támogassunk egyes érdekeket más jogos érdekek rovására; — tegye meg mindenki a mi csekély tőle telik s a városnak elő kell haladni. Az első lépés meg volt téve a regále megváltásával, a második lépés meg van téve annak sikerült bérbe adásával; lépjünk még egyet, lépjünk még tizet, egyenként, óvatosan, s a haladás ha lassú is — de bizonyos! B. Z. Alispáni jelentés a közigazgatási bizottság jnlins havi rendel ülésére. Máltóságos főispán ur 1 Tekintetes megyei közigazgatási bizottság 1 A közigazgatási ágak mait juaius havi állapotáról szóló rendszerinti havi jelentésemet az 1876. évi VI. t. ez. 15. §-ához képest tisztelettel következőkben van szerencsém előterjeszteni: I. Közegészségügy. Örömmel jelezhetem, bogy azon állapotok, a melyek a ragályos és járványos betegségek uralkodása következtében megyénk lakosságát már több hónap óta aggálylyal töltötték el, — a lefolyt hó alatt habár teljesen meg nem is szűntek, azonban határozott javulást tüntetnek fel. így a hólyagos himlő járványban a mely Endrődón, Gyomán, Kondoroson, Szent-Andrásou s Füzes-Gyarmaton teljesen megszűnt s agy Gyulán, mint a többi megtámadott községekben szűnő félben van, a legutóbb beterjesztett kimutatás szerint az egész megye területén 16 egyén ápoltatik. A kanyaró B.-Csabán, Békésen és Szent- Andráson mutatkozik, a megbetegűltek kevés száma s a betegség szelíd lefolyása azonban re- mélhetővé teszi, hogy e járvány megszűntének ideje is közeledik. A cholera elleni óvintézkedések helyes ellenőrizéséről és foganatosításáról B.-Gyulán, B.- Csabán s a gyomai főszolgabírói járásban a legközelebb tett körutam alkalmával személyesen is meggyőződtem, — mig a többi községekben az e tekintetbeni kielégítő intézkedéseket az ellenőrzésre hivatott járási íőszolgabirák jelentései tüntetik fel. Az állategészség teljesen kielégítő volt, a mennyiben a megye területén lévő állatok között a lefolyt hóban ragályos avagy járványos betegségek nem észleltettek. II. Közbiztonság. A személybiztonság két esetben lett megtámadva és pedig Békésen a f. évi junius hava 29-én az úgynevezett fásmelléki pusztán Szabó János és Szabó István testvérek gyulai illetőségű cselédek egymásközt összeszóllalkozván, Szabó János testvére által késszurá-okkal megöletett. A ban nagy tetszéssel adott operettje „Világszép asszony Marczia“ színre fog kerülni, kedves szolgálatot vélünk tehát tenni olvasóinknak, ha a darab ösmertetéseül s figyelmük felhívásául előre közöljük a darab meséjét és bírálatát a „Pesti Naplódnak a darab első előadása után közölt s Kabos Ede ur által irt szellemes bírálat és ösmertetés nyomán, mely következőleg szól: Fiatal hosszú hajú művész ember : egy időben a népszínház karmestere, konvenczionalis népszínművekhezkonvencionális dalokat szerző, kötelességből, kikerül Berlinbe és a kávéházban megir egy egyfelvonásos operettet (Beim Hofe) — kenyérkeresetből, melyet egymásután 70-szer adnak elő (nálunk nem ismerik) aztán tovább megy Párisba, mindüvé magával vive ambiczióját és egy nagyobb operette szöveget, melyet még idehaza adtak át neki s melyhez egyre írja a zenét. Megtanulja az egész szöveget könyvnélkül, s a hogy jár-kel, tervez, már ott zsibong agyában a fejlődő melódia, lassankint teljes művé tömörülve. A Marczia készen van. Küldi haza, s visszamegy az üzenet: adni fogjuk. Költögetik hírét : ilyet is, meg amolyat. Mondják, hogy a végtelen melódiából csak a végtelen van meg benne, mondják mások, hogy minden ize egy-egy melódia: keresetlen sallang nélkül való, de friss mint maga a természet. Szerzője künn a franczia Metropoliszban doleozik. hoffv szálait fonogatja lelkében, s nem is sejti, hogy idehaza már emlegetik mindenfelé: ki dicsérve, ki meg legyalázva, de megannyian elismerve, hogy ambicziózus eredeti tehetség munkája az, mely előre is foglalkoztatja as érdeklődőket. Magánproba, főpróba elmúlik, s igazgató színészek és szerző még mindig nem tudják, lesz-e sikere ennek a munkának, mely egészen elüt a megszokottól, melynek csak egészen győznie, vagy egészen buknia lehet. S a bemutató est is beköszöht. Elhangzik egy dal, utána másik, harmadik, s a közönséget még nem rázta fel hidegségéből. Van oka kétségbe esni a szerzőnek. De nem. Az első felvonás közepe már megkap, fináléja meghódít s mikor a függöny legördül, csak úgy zug a taps. És igy marad végig. A Marczia győz. Éreztem magamon, láttam a közönségen, hogy az uj operette, mely jött úgy, mint a kis cziczomázatlan virágárus-leány, benne egy perezbe meghódított. Nem olyformán, hogy elkáprázzék a szemem, de úgy, hogy jól eső mosolygással rajta felejteni hosszan, elégedetten. Hódit az egyszerűsége, mely nem a szegénység, de a szerénység kifolyása, nem a kert pompája, de a rét himes egyszerűsége kaczag belőle felém s szeretem benne az egyszerű, hamisítatlan természetet. Nincs is benne semmi, a mi mesterkélt volna. Egyszerű, szöveghez simuló, azt színező mei
