Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-07-03 / 27. szám

pusztulást terjesztő hullámok összes fáradságaik gyümölcsét tette pár nap alatt semmivé és fosz­totta meg a lakosokat a megélhetés lehetőségé­től. — Ott hol pár hét előtt még a jó létnek nézhettek reménynyel elébe, ma már a nyomor és dnség sötét árnya nyugtalanítja a kevésbé szegényeket is. A kormány és a törvényhatósá­gok által a vész pillanataiban nyújtott segélye­zések az első szükségletek fedezésére is alig elégségesek és az ily súlyosan ért lakosok sorsa jövőben valóban reménytelen volna, hanem szá­míthatnának jobb sorsban élő honfitársaiknak a szerencsétlenekkel szemben mindenkor a legszeb­ben nyilvánított — áldozat készségére és támoga­tására. Meleg kéréssel fordulok ezért rövid idő­közben már másodszor az ország összes lakos- ságához, hogy könyöradományaikkal enyhitsék azok vesztességét, kik az elemi csapások által oly váratlan meglátogatva lettek. A honfi társak részvéte és segélye a szerencsétlenek szenvedé­seit enyhíteni és szomorú sorsukat türhetővé fogja tenni. Bizalommal hívom fel a törvényha­tóságot, hogy ezen felhívásomat a lehető legszé­lesebb körben terjessze, meglévőn győződve, hogy maga részéről is oda hatni fog, miszerint a gyüj - tések eredménye minél sikeresebb legyen. A be­érkezendő adományok tekintet nélkül az összeg mennyiségére hozzám lehetőleg felterjesztendők. Az adományok a hivatalos közlönyben közzé té­tetni és ezzel nyilvánosan nyugtáztatni fognak. Budapesten, 1887. junius 12-én. Br. Orczy Béla s. k. A békésmegyei községi jegyzők egylete Csabán a városháza nagytermében julius hó 7-én délelőtt 9 órakor közgyűlést tart, következő tárgy- sorozattal : Tisztviselők választása, az országos községi és körjegyzők központi egyletébe való belépés elhatározása 8 netáni indítványok tár­gyalása. A szarvasi ág. evang. főgymnasiumban az érettségi vizsgák junius 22-től 25-ig tartattak Soltz Ágoston egyetemi tanár mint kiküldött kor­mányképviselő és dr. Szeberényi Gusztáv püspök jelenlétében. Érettségi vizsgálatra bocsáttatott 42 tanuló közül 38. Ezek közül egy az Írásbeliből 3 jees, 11 jó és 23 elégséges osztályzattal. A Gyula és Sarkad közötti vasúti útvo­nalon a Fehér-Körösön újonnan építendő vasszer­kezetű hid telső építmény részei már megérkez­tek ; a külső kiállítás meglepően szép és élénk bámulatot kelt a sarkad-gyulai utón közlekedő emberekben. A bid alsó részein serényen dol­goznak. Az arad-békésmegyei élő- és belvizleve- zető-társulat junius hó 27-én közgyűlést tartott, melyen jelenvoltak D o b a y János elnök, Keller Imre Gyula városa képviseletében, Hanheiser Adolf mérnök az államvasutak képviseletében, Zöldy János gróf Wenckheim Károly képvisele­tében, Mester András Békés városa bírája, Haan Béla Rosenthal Márton csabai gőzmalom tulaj­donos képviseletében, összesen 6 tag 54 szavazat- egységgel. — D o b a y János elnök jelenti, hogy az élővíz-csatorna felső torkolatán épített és mű­szakilag felülvizsgált vascsöves zsilip és ezen zsilip kiegészítő részét képező és a Nádor- malom-csatornában kiépített búkógát a junius hó 16 án bizottságilag megejtett helyszíni szemle al­kalmával a gyulai m. kir. folyammérnöki hiva­taltól átvétetett, illetőleg a társulatnak tovább fenntartás és kezelés végett tulajdonjogilag át­adatott. Ezen elnöki előterjesztés tudomásul vé tetik s a társulati elnök megbizatik, hogy az átadás- és átvételről Békésvármegye, alispánjához jelentést tegyen. Előterjesztetett a választmány­nak hatzrozata, mely szerint eltéröleg a május 24-én hozott közgyűlési határozattól, a gy.-varsánd- nagy-péli utón épitendő fahid helyett egy tégla­anyagból építendő szilárd hidat hoz javaslatba- A választmány véleményével egybehangzólag elnök megbizatik, hogy a Gy.-Varsánd-nagypéli utón át­vonuló élővizén keresztül 2346 frt 30 kr költsé­gen belül téglaanyagból hidat építtessen,— atneny- nyiben pedig elnöki előterjesztés szerint a gyula- varsándi hid is ujitást igénylő karban van, meg­bizatik elnök, hogy azt a nagypéli régi hídtól nyert faanyagokkal kijavíttatván, oly karba igye­kezzék hozni, hogy az a jövő év nyaráig közleked­hető állapotban légyen, minélfogva az e czélból előirányzott 645 frt 92 kr a jövő évi költségvetésbe leend felveendő. Erkel János társulati mérnök a zsilip zárókészülék meghosszabbítására nézve azon felvilágosítást adja, hogy tekintettel arra, miszerint a zsilip közvetlen közelében az alsó- fehér-körösi öblözet által legközelebb egy őrház fog építtetni, amelyből a Csohosér és Nádorma­lom csatorna duzzadása mindenkor könnyen ész­lelhető, de meg ő maga is, mint az Alsó-Fehér- Körös és Élővíz társulat mérnöke a Fehér-Körös emelkedését és annak hatását az Élővízre figye­lemmel köteles kisérni, ennélfogva nem látja szük­ségét annak, hogy a zárókészülék a kultúrmérnök átiratának megfelelőleg megboszszabbitassék. Az élővíz szabályozására készített tervről való értesítést a közgyűlést köszönettel tudomá­sul vévén az erre vonatkozó további előterjesztés megtételére Józsa László kerületi kultur mérnö­köt kérvén fel, a közgyűlés feloszlott. Tisztelettel értesítem a nagyérdemű für­dőközönséget, hogy több év óta fennálló, s a kor kívánalmainak megfelelő -gőzfürdőmnél gyógy villanyfürdőt rendeztem be, s egyúttal a volt iürdő árakat lejebb szállítva a következők­ben állapítottam meg. Teljes gőzfürdő használata 40 kr. Hideg és melegfürdő zuhanynyal 30 kr. . illany gyógyfürdő 40 kr. A fürdőbeni kiszolgá­lást, több hírneves gyógyfürdőben alkalmazva volt I általam újabban szerződtetett egyén végzi, aki a hidegvíz és villanygyógyászatban teljesen jártas s azt orvosi rendelet szerint is eszközli. A nagy­érdemű közönség pártfogását és látogatását tisz­telettel kéri B.-Gyula, junius 30. 1887. Ifj K á- d á r Henrik. Egy kitűnő tyukszemirtó szerről, az egyetlen biztosan ható Meissner gyógyszerészi tyukszemtapaszáról a „Günser Zeitung“ 1887. évi május 15-iki számában a következőket írja : A legjobb szer tyúkszem ellen. Tisztelt olva­sóink egy idő óta minden számunkban a napi hírek végén nagy sikerrel alkalmazott tyúkszem- tapaszról szóló bizoryitványok egész sorozatával találkoznak. Tisztelt olvasóink közül néhányan ta­lán azon véleményben vannak, hogy ezen reklám­nak is, hasoDlókép mint sok más szédelgő dicsér- getésoek, nem más a czélja, mint a közönséget tévútra vezetni és kizsákmányolni. Ez ellenében kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy ezen Meiss­ner gyógyszerész által feltalált tyúkszem tapasz, mely Yisnya A. ur által Pécsett, mint a központi raktáros által 1 frt 15 krnyi ár mellett bérmentve küldetik szét, teljes bizalmat érdemel, mert a makacs tynkszemfájdalomban szenvedők e tapasz által rövid idő alatt egyszer s mindenkorra meg­szabadulnak, miről mi is, miután egy ilyen tapasz díjtalanul küldetett be, meggyőződést szereztünk és Visnya A. urnák köszönettel tartozunk. Minden tyúkszem-, vagy más bőrkeményedésben szenve­dőnek tehát a legjobban ajánlhatjuk. Ismerteté­sek (Prospectus) mindenütt a gyógyszertárakban ingyen kaphatók, vagy megkeresésre Pécsről bér­mentve és ingyen küldetnek meg. — B.-Gyulán ezen tapasz ifj. Koblmann Ferencz urnái, B.-Csa­bán Biener és Laszky, Békésen Konsitzky J. urak­nál kapható. 4 Színház. A körünkben időző színtársulat még a mostani bérlet letelte után tizenöt előadást fog városunkban tartani és pedig mindet bér­letben, a műsor rendkívül vonzó lesz, a meny­nyiben két ízben fog fellépni városunk szü­lötte Komáromy Alajos, a nemzeti színház nyugdíjazott művésze „Delilá“-ban és „E y szegény ifjú történetében ; három ízben lép fel E. Kovács Gyula, a kolozsvári nemzeti színház tagja, s ezenkívül minden jutalomjá­ték bérletben lesz, úgy a Ditroiné asszonyé is „René király leánya“ czimü miiben csütör­tökön, Czernin Mariska kisasszonyé valószí­nűleg a fővárosban folyton nagy tetszés mel­lett előadott „Bébé“ vígjátékban, s színre fog kerülni a társulat derék karmestere Serly La­josnak „Világ szép asszony Marczia“ pompás zenéjü operetteje. A teljes műsor különb ín külön ki fog adatni I hisszük, hogy a közön­ség méltánylandó a társulat szép törekvését, melylyel a legnagyobb műélvezetben kívánja részesíteni a közönséget, ebbeli törekvéséb ;n tömeges bérlés által fogja támogatni. Szombaton e hó 25-én mint azt előre jeleztük Sullivan Artur behízelgő zenéje ope- retteje „A mikádó vagy Titipu városa“ került színre. A darab meséje a következő : Nanki- Po (Nógrády) a mikádó fia bele szeret Kok j (Pusztai) gyámleányába Yum-Yum-ba (Serédi) s a szerelmével őt üldöző Katisa (Hatvaniné) elől álruhában elszökik, hogy nőül vegye imá- dottját, a ki azonban menyasszonya Kokénak, e feletti elkeseredésében öngyilkos akar lenni de ezen szándékában meggátolja Koko, a ki a mikádótól parancsot kapott, hogy egy hó alatt valakit fejezzen le, különben vége a hivatal­nak és.a becsületnek, s azon feltétel mellett hogy egy hó múlva le engedi magát fejeztetni, neki adja Yum-Yumot. De megérkezik Katisa is, zavarni a szerelmesek örömét s felfedezni hogy Nanki-Pó a mikádó fia, s egy ügyes áriával, melyben nem engedik szóhoz jutni, végződik az első felvonás. A második felvo­násban híre fut, hogy jön a mikádó (Hatvani), be kell tehát számolni a lefejezett emberrel, de ekkor kisül, hogy a hóhér csak jámbor szabólegény, a ki ehhez a dologhoz annyit sem ért mint a szabáshoz s Pooh-Bach (Szi­lagyi)) a ki Titipuban minden egyéb hivatalt visel a főpolgármesterségtől a peczórségig, az ő kérelmére kiállít egy hamis bizonyítványt a lefejezés megtörténtéről, s ezzel be is számol­nak a mikádónak s egy rendkívül mulatságos jelenetben ki tudódik, hogy a mikádó fiát nyakazták le, mig végre minden jóra fordul, elő kerül a mikádó fia nejével Yum-Yummal, Katisát kárpótlásul elveszi Koko s a közön­ség derült hangulatban haza megy. — Az ope­retté kellemes fülbemászó dallamai közül leg­inkább tetszett Nanki-Po belépő áriája, a „há­rom a kis lány“ kezdetű, a madrigal, a csíz dala s a Mikado couplettjei. Az előadás jó volt. A czimszerepben Hatvani Károly hasz- navehetö comikusnak bizonyult s játékával s különösen nehány ügyes couplettjével zajos tapsokat aratott. A három gyámleány Yum- Yum, Pitti-Sing és Peep-Bo szerepében Se- rédy, Veresné és Czernin versenyeztek egy­mással kellemesség, játék s a két első ének tekintetében. Pusztay (Koko) teljesen megfe­lelt szerepének egészen kihasználva az abban felfedezhető komikumot úgy szinte Szilágyi is. Nanki-Pot Nógrády kicsiny de kellemes hang­jával élvezhetőén játszotta. Vasárnap a régi jó „Peleskei nótá­riusát láttuk Gaál elévülhetlen énekes bohó­zatát és pedig Szathmáry kitűnő alakításával, a szereplők mind jól megállták helyöket, kö­zönség nagy számban. Hétfőn a Mikado ismételtetett jobb előadásban, de kisebb közönség előtt mint szombaton. Kedden Serédy Sarolta kisasszony búcsú fellépte és jutalomjátékául „Gasparone“ került színre. Olyan kedves Sorát aligha lát­tunk még e színpadon, a tarantellát s a „sűrű setét éj volt“ kezdetű dalt meg kellett ismé­telni s a közönség sürü tapsokban fejezte ki rokonszenvét a bájos művésznő iránt, kinek eltávozását velünk együtt sajnálja. Kiváló el­ismerést érdemel Veres, ki Erminio fárasztó szerepét végig a legkitartóbban énekelte és Veresné Kárlotta szerepében, — Pusztai mint podeszta excellált s a többi szereplők is jók voltak. Szerdán junius 29-én Tóth Ede őrökké szép népszínműve „Falu rossza“ került színre, a darabnak megfelelő kitűnő előadásban a mi­nél különbet a fővárosi népszínházban is alig ha láthatnánk, a legkisebb szerep sem jutott kórista kézre s igy ha teljes elismeréssel aka­runk adózni, felsorolhatnánk az egész szinla- pot. Hatvaniné (Finum Rózsi), Veres (Göndör) szerepében gyújtó dalaikkal, Czernin Mariska (Bátki Tercsi), Bihari (Feledi Gáspár), Feny- vessy (Lajos) szép játékukkal hatottak, Szath­máry Árpád Gonosz Pista szerepében azzal az igazi jó magyaros humorral telt játékkal, kitűnő alakításával sokáig marad emlékében a gyulai közönségnek. S a kit első helyen kellett volna érdem szerint emliteni, Ditróiné, bátran kimondhatjuk, hogy páratlan Felídi Boriska, olyan mély érzéssel, azzal az igazi paraszt naivsággal, olyan megkapóan játszva ízt a szerepet még nem láttuk, a szerző nem képzelhette másnak Feledi Boriskát, mint a minőnek Ditroiné bemutatta, valósággal elra­gadva a közönséget, a mely nem is késett el­ismerésének viharos tapsokban adni kifejezést. Csütörtökön, Fenyvesi Emil juta­lomjátékául Gondinet „A párisi“-ja került szinre, nem éppen a legkitűnőbb előadásban. A darab minden izében megfelel czimének, párisi a szó legszorosabb értelmében s ez lehet talán az oka, hogy a vidéken nem tetszik, annyira mint a fővárosokban, a holleddig elő­adatott. A boldog vidékiek előtt ismeretlenek a házi urak, kiknek alattvalóik (értsd lakók) vannak, a boldog vidékiek nem tudják kellő­leg méltatni a házi ur felkiáltását „javitani lakóimnál, soha !“ Telve van a darab szelle- mesnél-szellerr.esebb apergükkel, melyek ha­tásukat nem téveszthetik s a darabnak bizo­nyos sikert biztosítanak. Hogy csak egyet említsünk fel, mikor a harmadik felvonásban Pontauberné igy szól: „Most már bizonyos, hogy elveszi a lányomat, mert ilyen goromba­ságot csak anyósával szemben engedhet meg magának valaki. — Rendkívül sikerültén van a darabban jellemezve a vidéki élet egyhan­gúsága, pletykái s cselszövényei. Szóval a da­rab a franczia salon darabok minta képének nevezhető s megérdemelt volna kissé több fáradságot s összevágóbb előadást, s több igyekezetei, tiszteiét a — kivételeknek. — Fenyvesy Emil Brichanteaut nem szá­míthatja szerencsés alakításai közé ; igaz, hogy a szerep igen nehéz, vannak oly specifikus jellemvonásai, melyek reprodukálása bevégzett művésznek is nagy gondot ád, de ha ezeket a nehézségeket le is számítjuk, Fenyvesitől még is többet, eddigi alakításai után joggal vártunk többet, mint a mennyit ez este nyúj­tott. .Legfőbb kifogásunk ellene, hogy túlsá­gosan naivul játszotta meg Brichanteaut, azon­kívül makacs rekedtsége is volt, melynek az utolsó felvonás gyönyörű végjelenete — ami­dőn felismeri érzelmének valóságát a szerel­met, amit Genevieve iránt érez — egészen ál­dozatául esett. Csupáfti tagadhatatlan nagy szín­padi routinja mentette meg tőle, hogy szere­pét teljesen el nem ejtette. Ditróiné E. M. Genevieve-je bevégzett művésznői alkotás, mely nagy élvezetet nyújtott a szépszámú kö­zönségnek. Általában Ditróiné minden fellép­tével nagyobb tért hódit közönségünk szivé­ben. Szatmáry Árpád Savouretteje Pusz- t a i Pontauberje sók derültséget keltettek. A többi szereplők Bihari (Frederic) Szilágyi (Gontran) Czernin M. (Leonide) Nagy Vilma (Embeline) és kiválólag Beczkóiné (Pontau- bertné) játékukkal sok tekintetben hozzájá­rultak a darabnak sikeréhez, t. i. a siker ama mértékéig, melyet annak kivívnia sikerült. Közgazdászat. Felhívás valamennyi az aradi m. kir. dohány beváltó fel­ügyelőség körzetéhez tartozó dohánytermelő közsé­gekhez és a dohány nagytermelő urakhoz. Dohánytermeléslink a dohányjövedék minden áldozatkészsége mellett évről-évre hanyatlik el- annyira, hogy ezen elébb keresett termelvényünk immár a külföld előtt becsét vesztette és a bel­földi fogyasztók is méltán panaszkodnak. Keressük ezen hanyatlásnak kutiorrását 1 A szabad kereskedés idején, midőn a ter­melő csak akkor adhatta el dohányát, ha az jó volt, — mindenki a vevő és fogyasztó kívánal­mának minél inkább törekedett megfelelni, t. i. jól megválasztott partos földjét jól megművelte és a leginkább elkelt dohánynak magját vetette el, hogy jó dohányt termelhessen. Miért nincsen ez mostan is igy ? Mert nagy része a dohánytermelőknek nem azonosítja az ország, a magyar királyi dohányjö­vedék és a fogyasztó közönség érdekét saját ér­dekével. De midőn ezen közös érdek mellőzésével sa­ját érdekét előmozdítani véli, nagyot csalódik,— mert: ha a mélyen fekvő földek száraz időjárás­ban bővebb termést szolgáltatnak is, — ha to­vábbá dusabb tenyészető de kellően ke nem érő és minőségre egyáltalában alsóbb minőségű fajok a mázsát erősebben is nyomják, — ne gondolja a termelő, hogy ezen súlytöbblet felér a jól ki­választott talajban termelt és hazai éghajlatunk­nak megfelelőbb faj dohány minőségével, mely mindenkor méltatva lesz; megnyerjük mindig a vámon azt, mit a réven esetleg vesztettünk. Ezek elmondása után apellálok minden do­hánytermelő jó érzelméhez ! Tegyük közös jó akarattal és egymás buz­dításával ismét virágzóvá a magyar dohányterme­lést ; hagyjunk örökbe utódainknak termelés te­kintetében legalább is oly állapotokat, mint apá­inktól örökbe kaptunk, azaz termeljünk jó do­hányt, hogy e tekintetben bátran szivünkre te­ltessük kezűnket megtevőn mindazt, mi hatalmunk­ban állott. Yegyük alkalmazásba ezen jó szándékunkat már az idén avval, hogy csak oly — kiválóan diszlő — magyar fajdohány tőkékről szedjünk magot, mely dohány hazánk éghajlata alatt kel­lően beérik és mely iajdobány termelését a ma­gyar királyi dohányjövedék beható tanulmányozás alapján termeltetni kíván és semmisítsük meg a régi meg nem felelő magkészletet. Jövő évbeu pedig termeljünk dohányt csak oly jól megművelt partos földekben, melyekről lehetőleg zamatos és jól égő termelvényt vár­hatunk. Yégre: a közös jól felfogott érdek paran­csolja és a magyar királyi dohány jövedék első sorban kívánja azt, hogy a nálunk soha kellően be nem érő pensylvániai (Seedleaf) dohány többé ne termeltessék, gondoskodva lévén, hogy oly ter­melők, kik saját jó maggal nem rendelkeznek, alólirott felügyelőség utján ingyen oly fajtiszta dohánymaggal elláttassanak, mely tekintettel a talaj minőségére mindnyájunk érdekeit legjobban előmozdítani hivatva leend. M. kir. dohánybeváltó felügyelőség Aradon 1887. évi június bó 18-án. Feuohtinger, felügyelő*

Next

/
Oldalképek
Tartalom