Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-07-03 / 27. szám
pusztulást terjesztő hullámok összes fáradságaik gyümölcsét tette pár nap alatt semmivé és fosztotta meg a lakosokat a megélhetés lehetőségétől. — Ott hol pár hét előtt még a jó létnek nézhettek reménynyel elébe, ma már a nyomor és dnség sötét árnya nyugtalanítja a kevésbé szegényeket is. A kormány és a törvényhatóságok által a vész pillanataiban nyújtott segélyezések az első szükségletek fedezésére is alig elégségesek és az ily súlyosan ért lakosok sorsa jövőben valóban reménytelen volna, hanem számíthatnának jobb sorsban élő honfitársaiknak a szerencsétlenekkel szemben mindenkor a legszebben nyilvánított — áldozat készségére és támogatására. Meleg kéréssel fordulok ezért rövid időközben már másodszor az ország összes lakos- ságához, hogy könyöradományaikkal enyhitsék azok vesztességét, kik az elemi csapások által oly váratlan meglátogatva lettek. A honfi társak részvéte és segélye a szerencsétlenek szenvedéseit enyhíteni és szomorú sorsukat türhetővé fogja tenni. Bizalommal hívom fel a törvényhatóságot, hogy ezen felhívásomat a lehető legszélesebb körben terjessze, meglévőn győződve, hogy maga részéről is oda hatni fog, miszerint a gyüj - tések eredménye minél sikeresebb legyen. A beérkezendő adományok tekintet nélkül az összeg mennyiségére hozzám lehetőleg felterjesztendők. Az adományok a hivatalos közlönyben közzé tétetni és ezzel nyilvánosan nyugtáztatni fognak. Budapesten, 1887. junius 12-én. Br. Orczy Béla s. k. A békésmegyei községi jegyzők egylete Csabán a városháza nagytermében julius hó 7-én délelőtt 9 órakor közgyűlést tart, következő tárgy- sorozattal : Tisztviselők választása, az országos községi és körjegyzők központi egyletébe való belépés elhatározása 8 netáni indítványok tárgyalása. A szarvasi ág. evang. főgymnasiumban az érettségi vizsgák junius 22-től 25-ig tartattak Soltz Ágoston egyetemi tanár mint kiküldött kormányképviselő és dr. Szeberényi Gusztáv püspök jelenlétében. Érettségi vizsgálatra bocsáttatott 42 tanuló közül 38. Ezek közül egy az Írásbeliből 3 jees, 11 jó és 23 elégséges osztályzattal. A Gyula és Sarkad közötti vasúti útvonalon a Fehér-Körösön újonnan építendő vasszerkezetű hid telső építmény részei már megérkeztek ; a külső kiállítás meglepően szép és élénk bámulatot kelt a sarkad-gyulai utón közlekedő emberekben. A bid alsó részein serényen dolgoznak. Az arad-békésmegyei élő- és belvizleve- zető-társulat junius hó 27-én közgyűlést tartott, melyen jelenvoltak D o b a y János elnök, Keller Imre Gyula városa képviseletében, Hanheiser Adolf mérnök az államvasutak képviseletében, Zöldy János gróf Wenckheim Károly képviseletében, Mester András Békés városa bírája, Haan Béla Rosenthal Márton csabai gőzmalom tulajdonos képviseletében, összesen 6 tag 54 szavazat- egységgel. — D o b a y János elnök jelenti, hogy az élővíz-csatorna felső torkolatán épített és műszakilag felülvizsgált vascsöves zsilip és ezen zsilip kiegészítő részét képező és a Nádor- malom-csatornában kiépített búkógát a junius hó 16 án bizottságilag megejtett helyszíni szemle alkalmával a gyulai m. kir. folyammérnöki hivataltól átvétetett, illetőleg a társulatnak tovább fenntartás és kezelés végett tulajdonjogilag átadatott. Ezen elnöki előterjesztés tudomásul vé tetik s a társulati elnök megbizatik, hogy az átadás- és átvételről Békésvármegye, alispánjához jelentést tegyen. Előterjesztetett a választmánynak hatzrozata, mely szerint eltéröleg a május 24-én hozott közgyűlési határozattól, a gy.-varsánd- nagy-péli utón épitendő fahid helyett egy téglaanyagból építendő szilárd hidat hoz javaslatba- A választmány véleményével egybehangzólag elnök megbizatik, hogy a Gy.-Varsánd-nagypéli utón átvonuló élővizén keresztül 2346 frt 30 kr költségen belül téglaanyagból hidat építtessen,— atneny- nyiben pedig elnöki előterjesztés szerint a gyula- varsándi hid is ujitást igénylő karban van, megbizatik elnök, hogy azt a nagypéli régi hídtól nyert faanyagokkal kijavíttatván, oly karba igyekezzék hozni, hogy az a jövő év nyaráig közlekedhető állapotban légyen, minélfogva az e czélból előirányzott 645 frt 92 kr a jövő évi költségvetésbe leend felveendő. Erkel János társulati mérnök a zsilip zárókészülék meghosszabbítására nézve azon felvilágosítást adja, hogy tekintettel arra, miszerint a zsilip közvetlen közelében az alsó- fehér-körösi öblözet által legközelebb egy őrház fog építtetni, amelyből a Csohosér és Nádormalom csatorna duzzadása mindenkor könnyen észlelhető, de meg ő maga is, mint az Alsó-Fehér- Körös és Élővíz társulat mérnöke a Fehér-Körös emelkedését és annak hatását az Élővízre figyelemmel köteles kisérni, ennélfogva nem látja szükségét annak, hogy a zárókészülék a kultúrmérnök átiratának megfelelőleg megboszszabbitassék. Az élővíz szabályozására készített tervről való értesítést a közgyűlést köszönettel tudomásul vévén az erre vonatkozó további előterjesztés megtételére Józsa László kerületi kultur mérnököt kérvén fel, a közgyűlés feloszlott. Tisztelettel értesítem a nagyérdemű fürdőközönséget, hogy több év óta fennálló, s a kor kívánalmainak megfelelő -gőzfürdőmnél gyógy villanyfürdőt rendeztem be, s egyúttal a volt iürdő árakat lejebb szállítva a következőkben állapítottam meg. Teljes gőzfürdő használata 40 kr. Hideg és melegfürdő zuhanynyal 30 kr. . illany gyógyfürdő 40 kr. A fürdőbeni kiszolgálást, több hírneves gyógyfürdőben alkalmazva volt I általam újabban szerződtetett egyén végzi, aki a hidegvíz és villanygyógyászatban teljesen jártas s azt orvosi rendelet szerint is eszközli. A nagyérdemű közönség pártfogását és látogatását tisztelettel kéri B.-Gyula, junius 30. 1887. Ifj K á- d á r Henrik. Egy kitűnő tyukszemirtó szerről, az egyetlen biztosan ható Meissner gyógyszerészi tyukszemtapaszáról a „Günser Zeitung“ 1887. évi május 15-iki számában a következőket írja : A legjobb szer tyúkszem ellen. Tisztelt olvasóink egy idő óta minden számunkban a napi hírek végén nagy sikerrel alkalmazott tyúkszem- tapaszról szóló bizoryitványok egész sorozatával találkoznak. Tisztelt olvasóink közül néhányan talán azon véleményben vannak, hogy ezen reklámnak is, hasoDlókép mint sok más szédelgő dicsér- getésoek, nem más a czélja, mint a közönséget tévútra vezetni és kizsákmányolni. Ez ellenében kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy ezen Meissner gyógyszerész által feltalált tyúkszem tapasz, mely Yisnya A. ur által Pécsett, mint a központi raktáros által 1 frt 15 krnyi ár mellett bérmentve küldetik szét, teljes bizalmat érdemel, mert a makacs tynkszemfájdalomban szenvedők e tapasz által rövid idő alatt egyszer s mindenkorra megszabadulnak, miről mi is, miután egy ilyen tapasz díjtalanul küldetett be, meggyőződést szereztünk és Visnya A. urnák köszönettel tartozunk. Minden tyúkszem-, vagy más bőrkeményedésben szenvedőnek tehát a legjobban ajánlhatjuk. Ismertetések (Prospectus) mindenütt a gyógyszertárakban ingyen kaphatók, vagy megkeresésre Pécsről bérmentve és ingyen küldetnek meg. — B.-Gyulán ezen tapasz ifj. Koblmann Ferencz urnái, B.-Csabán Biener és Laszky, Békésen Konsitzky J. uraknál kapható. 4 Színház. A körünkben időző színtársulat még a mostani bérlet letelte után tizenöt előadást fog városunkban tartani és pedig mindet bérletben, a műsor rendkívül vonzó lesz, a menynyiben két ízben fog fellépni városunk szülötte Komáromy Alajos, a nemzeti színház nyugdíjazott művésze „Delilá“-ban és „E y szegény ifjú történetében ; három ízben lép fel E. Kovács Gyula, a kolozsvári nemzeti színház tagja, s ezenkívül minden jutalomjáték bérletben lesz, úgy a Ditroiné asszonyé is „René király leánya“ czimü miiben csütörtökön, Czernin Mariska kisasszonyé valószínűleg a fővárosban folyton nagy tetszés mellett előadott „Bébé“ vígjátékban, s színre fog kerülni a társulat derék karmestere Serly Lajosnak „Világ szép asszony Marczia“ pompás zenéjü operetteje. A teljes műsor különb ín külön ki fog adatni I hisszük, hogy a közönség méltánylandó a társulat szép törekvését, melylyel a legnagyobb műélvezetben kívánja részesíteni a közönséget, ebbeli törekvéséb ;n tömeges bérlés által fogja támogatni. Szombaton e hó 25-én mint azt előre jeleztük Sullivan Artur behízelgő zenéje ope- retteje „A mikádó vagy Titipu városa“ került színre. A darab meséje a következő : Nanki- Po (Nógrády) a mikádó fia bele szeret Kok j (Pusztai) gyámleányába Yum-Yum-ba (Serédi) s a szerelmével őt üldöző Katisa (Hatvaniné) elől álruhában elszökik, hogy nőül vegye imá- dottját, a ki azonban menyasszonya Kokénak, e feletti elkeseredésében öngyilkos akar lenni de ezen szándékában meggátolja Koko, a ki a mikádótól parancsot kapott, hogy egy hó alatt valakit fejezzen le, különben vége a hivatalnak és.a becsületnek, s azon feltétel mellett hogy egy hó múlva le engedi magát fejeztetni, neki adja Yum-Yumot. De megérkezik Katisa is, zavarni a szerelmesek örömét s felfedezni hogy Nanki-Pó a mikádó fia, s egy ügyes áriával, melyben nem engedik szóhoz jutni, végződik az első felvonás. A második felvonásban híre fut, hogy jön a mikádó (Hatvani), be kell tehát számolni a lefejezett emberrel, de ekkor kisül, hogy a hóhér csak jámbor szabólegény, a ki ehhez a dologhoz annyit sem ért mint a szabáshoz s Pooh-Bach (Szilagyi)) a ki Titipuban minden egyéb hivatalt visel a főpolgármesterségtől a peczórségig, az ő kérelmére kiállít egy hamis bizonyítványt a lefejezés megtörténtéről, s ezzel be is számolnak a mikádónak s egy rendkívül mulatságos jelenetben ki tudódik, hogy a mikádó fiát nyakazták le, mig végre minden jóra fordul, elő kerül a mikádó fia nejével Yum-Yummal, Katisát kárpótlásul elveszi Koko s a közönség derült hangulatban haza megy. — Az operetté kellemes fülbemászó dallamai közül leginkább tetszett Nanki-Po belépő áriája, a „három a kis lány“ kezdetű, a madrigal, a csíz dala s a Mikado couplettjei. Az előadás jó volt. A czimszerepben Hatvani Károly hasz- navehetö comikusnak bizonyult s játékával s különösen nehány ügyes couplettjével zajos tapsokat aratott. A három gyámleány Yum- Yum, Pitti-Sing és Peep-Bo szerepében Se- rédy, Veresné és Czernin versenyeztek egymással kellemesség, játék s a két első ének tekintetében. Pusztay (Koko) teljesen megfelelt szerepének egészen kihasználva az abban felfedezhető komikumot úgy szinte Szilágyi is. Nanki-Pot Nógrády kicsiny de kellemes hangjával élvezhetőén játszotta. Vasárnap a régi jó „Peleskei nótáriusát láttuk Gaál elévülhetlen énekes bohózatát és pedig Szathmáry kitűnő alakításával, a szereplők mind jól megállták helyöket, közönség nagy számban. Hétfőn a Mikado ismételtetett jobb előadásban, de kisebb közönség előtt mint szombaton. Kedden Serédy Sarolta kisasszony búcsú fellépte és jutalomjátékául „Gasparone“ került színre. Olyan kedves Sorát aligha láttunk még e színpadon, a tarantellát s a „sűrű setét éj volt“ kezdetű dalt meg kellett ismételni s a közönség sürü tapsokban fejezte ki rokonszenvét a bájos művésznő iránt, kinek eltávozását velünk együtt sajnálja. Kiváló elismerést érdemel Veres, ki Erminio fárasztó szerepét végig a legkitartóbban énekelte és Veresné Kárlotta szerepében, — Pusztai mint podeszta excellált s a többi szereplők is jók voltak. Szerdán junius 29-én Tóth Ede őrökké szép népszínműve „Falu rossza“ került színre, a darabnak megfelelő kitűnő előadásban a minél különbet a fővárosi népszínházban is alig ha láthatnánk, a legkisebb szerep sem jutott kórista kézre s igy ha teljes elismeréssel akarunk adózni, felsorolhatnánk az egész szinla- pot. Hatvaniné (Finum Rózsi), Veres (Göndör) szerepében gyújtó dalaikkal, Czernin Mariska (Bátki Tercsi), Bihari (Feledi Gáspár), Feny- vessy (Lajos) szép játékukkal hatottak, Szathmáry Árpád Gonosz Pista szerepében azzal az igazi jó magyaros humorral telt játékkal, kitűnő alakításával sokáig marad emlékében a gyulai közönségnek. S a kit első helyen kellett volna érdem szerint emliteni, Ditróiné, bátran kimondhatjuk, hogy páratlan Felídi Boriska, olyan mély érzéssel, azzal az igazi paraszt naivsággal, olyan megkapóan játszva ízt a szerepet még nem láttuk, a szerző nem képzelhette másnak Feledi Boriskát, mint a minőnek Ditroiné bemutatta, valósággal elragadva a közönséget, a mely nem is késett elismerésének viharos tapsokban adni kifejezést. Csütörtökön, Fenyvesi Emil jutalomjátékául Gondinet „A párisi“-ja került szinre, nem éppen a legkitűnőbb előadásban. A darab minden izében megfelel czimének, párisi a szó legszorosabb értelmében s ez lehet talán az oka, hogy a vidéken nem tetszik, annyira mint a fővárosokban, a holleddig előadatott. A boldog vidékiek előtt ismeretlenek a házi urak, kiknek alattvalóik (értsd lakók) vannak, a boldog vidékiek nem tudják kellőleg méltatni a házi ur felkiáltását „javitani lakóimnál, soha !“ Telve van a darab szelle- mesnél-szellerr.esebb apergükkel, melyek hatásukat nem téveszthetik s a darabnak bizonyos sikert biztosítanak. Hogy csak egyet említsünk fel, mikor a harmadik felvonásban Pontauberné igy szól: „Most már bizonyos, hogy elveszi a lányomat, mert ilyen gorombaságot csak anyósával szemben engedhet meg magának valaki. — Rendkívül sikerültén van a darabban jellemezve a vidéki élet egyhangúsága, pletykái s cselszövényei. Szóval a darab a franczia salon darabok minta képének nevezhető s megérdemelt volna kissé több fáradságot s összevágóbb előadást, s több igyekezetei, tiszteiét a — kivételeknek. — Fenyvesy Emil Brichanteaut nem számíthatja szerencsés alakításai közé ; igaz, hogy a szerep igen nehéz, vannak oly specifikus jellemvonásai, melyek reprodukálása bevégzett művésznek is nagy gondot ád, de ha ezeket a nehézségeket le is számítjuk, Fenyvesitől még is többet, eddigi alakításai után joggal vártunk többet, mint a mennyit ez este nyújtott. .Legfőbb kifogásunk ellene, hogy túlságosan naivul játszotta meg Brichanteaut, azonkívül makacs rekedtsége is volt, melynek az utolsó felvonás gyönyörű végjelenete — amidőn felismeri érzelmének valóságát a szerelmet, amit Genevieve iránt érez — egészen áldozatául esett. Csupáfti tagadhatatlan nagy színpadi routinja mentette meg tőle, hogy szerepét teljesen el nem ejtette. Ditróiné E. M. Genevieve-je bevégzett művésznői alkotás, mely nagy élvezetet nyújtott a szépszámú közönségnek. Általában Ditróiné minden felléptével nagyobb tért hódit közönségünk szivében. Szatmáry Árpád Savouretteje Pusz- t a i Pontauberje sók derültséget keltettek. A többi szereplők Bihari (Frederic) Szilágyi (Gontran) Czernin M. (Leonide) Nagy Vilma (Embeline) és kiválólag Beczkóiné (Pontau- bertné) játékukkal sok tekintetben hozzájárultak a darabnak sikeréhez, t. i. a siker ama mértékéig, melyet annak kivívnia sikerült. Közgazdászat. Felhívás valamennyi az aradi m. kir. dohány beváltó felügyelőség körzetéhez tartozó dohánytermelő községekhez és a dohány nagytermelő urakhoz. Dohánytermeléslink a dohányjövedék minden áldozatkészsége mellett évről-évre hanyatlik el- annyira, hogy ezen elébb keresett termelvényünk immár a külföld előtt becsét vesztette és a belföldi fogyasztók is méltán panaszkodnak. Keressük ezen hanyatlásnak kutiorrását 1 A szabad kereskedés idején, midőn a termelő csak akkor adhatta el dohányát, ha az jó volt, — mindenki a vevő és fogyasztó kívánalmának minél inkább törekedett megfelelni, t. i. jól megválasztott partos földjét jól megművelte és a leginkább elkelt dohánynak magját vetette el, hogy jó dohányt termelhessen. Miért nincsen ez mostan is igy ? Mert nagy része a dohánytermelőknek nem azonosítja az ország, a magyar királyi dohányjövedék és a fogyasztó közönség érdekét saját érdekével. De midőn ezen közös érdek mellőzésével saját érdekét előmozdítani véli, nagyot csalódik,— mert: ha a mélyen fekvő földek száraz időjárásban bővebb termést szolgáltatnak is, — ha továbbá dusabb tenyészető de kellően ke nem érő és minőségre egyáltalában alsóbb minőségű fajok a mázsát erősebben is nyomják, — ne gondolja a termelő, hogy ezen súlytöbblet felér a jól kiválasztott talajban termelt és hazai éghajlatunknak megfelelőbb faj dohány minőségével, mely mindenkor méltatva lesz; megnyerjük mindig a vámon azt, mit a réven esetleg vesztettünk. Ezek elmondása után apellálok minden dohánytermelő jó érzelméhez ! Tegyük közös jó akarattal és egymás buzdításával ismét virágzóvá a magyar dohánytermelést ; hagyjunk örökbe utódainknak termelés tekintetében legalább is oly állapotokat, mint apáinktól örökbe kaptunk, azaz termeljünk jó dohányt, hogy e tekintetben bátran szivünkre teltessük kezűnket megtevőn mindazt, mi hatalmunkban állott. Yegyük alkalmazásba ezen jó szándékunkat már az idén avval, hogy csak oly — kiválóan diszlő — magyar fajdohány tőkékről szedjünk magot, mely dohány hazánk éghajlata alatt kellően beérik és mely iajdobány termelését a magyar királyi dohányjövedék beható tanulmányozás alapján termeltetni kíván és semmisítsük meg a régi meg nem felelő magkészletet. Jövő évbeu pedig termeljünk dohányt csak oly jól megművelt partos földekben, melyekről lehetőleg zamatos és jól égő termelvényt várhatunk. Yégre: a közös jól felfogott érdek parancsolja és a magyar királyi dohány jövedék első sorban kívánja azt, hogy a nálunk soha kellően be nem érő pensylvániai (Seedleaf) dohány többé ne termeltessék, gondoskodva lévén, hogy oly termelők, kik saját jó maggal nem rendelkeznek, alólirott felügyelőség utján ingyen oly fajtiszta dohánymaggal elláttassanak, mely tekintettel a talaj minőségére mindnyájunk érdekeit legjobban előmozdítani hivatva leend. M. kir. dohánybeváltó felügyelőség Aradon 1887. évi június bó 18-án. Feuohtinger, felügyelő*
