Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-06-26 / 26. szám

mal csoportosítsa; — Én részemről elég fontosnak tartom arra nézve, hogy a me­gyei közegészségügyi bizottság tagjaihoz, egyenkint és összesen azon szives kérés­sel forduljak, miként áthatva a kérdésnek nem csak humanitárius de közigazgatási tekintetben is nagy borderejétől, azon gyű­lésen és időben a mely gyűlésre és időre e tárgy az elnök által kitüzetik, minél szá­mosabban kegyeskedjenek megjelenni 8 a hatóságot bölcs tanácsukat támogatni. Or. Kovács István, Vidéki levél. *) Mező-Béré ny, 1887, jun. 17. Azt hiszem, hogy nincsen olyan józan gon­dolkozása ember, ki be ne látná, hogy a mi el­szegényedésünk oka nem egyedül a nagy adó; időjárás mostohasága és rósz termés, hanem fény­űzésünk, nagyravágyásunk. Nem tudunk számitást tenni bevételünk és kiadásunk között, hanem a nálunk nagyobb ran- guakat majmolva, oktalanul költekezünk. — Nem akarom a háztartásunkban előforduló fényüzési czikkeket egyenként felsorolni, csupán az olcsóbb- nél olcsóbb bazárokra, a kereskedelen e ferde ki­növésére utalok, hol már valószinüleg 27 kros ök­rök is láthatók lesznek. Épen ily bazár-féle sze­gényebb népünkre nézve a gyékényen áruló csalfa kereskedő portékájára, hol a bolond zsidó 12 krért ad az okos magyarnak egy méter kelmét, s mind a kettő örül, hogy megcsalta a másikat. Amerikában — a humbugok egy hires em­bere — összeesőditette egyszer a népet, hogy megtanítja őket a pénzcsinálás mesterségére. — Persze szemfül lett a hallgatóság, s a korhelye előre méter nagyságú bankót érzett a markában, a midőn az amerikai igy szóllott: „Vegyetek elő egy iv papirt húzzatok végig a közepén felülről alulra egy vonalat, Írjátok az egyik ' oldal felső részére: „Bevétel, a másik oldalra pedig „Kiadás“. Most jól vigyázzatok 1 Naponként pontosan je­gyezzétek fel a bevételt és kiadást; fődolog az, hogy a bevételt soha se haladja túl a kiadás. Ez a pénzcsinálás mestersége. A mi elszegényedésünk egyik oka is abban rejlik, hogy jövedelmeinket a szükségesekre nem tudjuk ésszerűen beosztani s ez a vád leginkább a hölgyeket, azokat a divatbábokat terheli, a kik felkeltökben, lefektökben szüntelen csak a divattal álmodoznak, kik többet törődnek ruhájukkal, mint háztartásukkal. Azonban a köznép elszegényesedésének leg­főbb óka a tudatlanság. A két kézi munkás az esztendő téli hónapjain keresztül a sutban hever, s legfeljebb a szomszédban szerez .némi szellemi táplálékot, hol mindég akad vén bakkancsos a ki egy pipa dohányért s egy verdung pálinkáért mu­lattatja a télen heveréshez szokott hallgatókat s ki kételkednék benne, hogy az ily módon szerzett táplálék valóságos maszlag köznépünkre nézve; nem is veszi észre, mikor a mézes szavakban mér­get szívott be. El-el gondolkozik a hallottak felett, hogy hiszen a Péter bácsi szavai szerint könnyen meg- gazdagodbatik az ember, csak Szent-György éj­szakáján álljon ki a kereszt útra, annyi pénzt hoz az ördög, hogy haza sem bírja vinni. Ez azonban hagyján, hanem néha eszébe jut a Savanyu Józsi +) Tárgyhalmaz miatt múlt számunkból kimaradt. egész megyében Csaba városa nyújtotta, ahol először is Apponyi Albert nem tudta mérsé­kelni magát s felállított egy függetlenségi je­löltet s azután a jászberényi ellenjelöltje Or­bán Balázs bosszulta meg a bukást s nem tudva magát függetleníteni, el ment kortes­kedni a mérsékelt ellenzéki függetlenségi hat­vanhetesek által felállított negyvennyolczas jelölt mellett nyolczvanhétben. S most azon veszekednek, hogy ki tette meg Prónayt kö­vetnek, Apponyi gróf-e, vagy Orbán báró ? S a milyen szellemes ember Prónay, kitelik tőle, hogy csupa viczből beáll kormánypárti­nak s akkor azután hadd veszekedjenek Or­bán meg Apponyi, hogy a mérsékelt ellenzék függetlenségi jelöltje hogy lett kormány párti. Pedig az érdem nem is az övék, hanem másé, megmondom azt is, hogy kié. El Csabán egy öreg Bach huszár, a ki a Bach sistéma bukása után esztendőkig siratta a szép korszak elmúltát, az most öreg korára azt a tréfát gondolta ki, hogy Bach huszárból negyvennyolczas gyalogos lett, s ő vitte di­adalra Csabán a negyvennyolczas lobogót, legalább elöl ment s a csabaiaknak megint több okuk van büszkének lenni, mint a gyu­laiaknak. S az egész választási harczból az a ta­nulság, hogy Lubinszkinak volt igaza: „sza­vazó jogot csak annak kell adni, a ki tud whistezni.“ históriája, a ki az árendást lábánál fogva akasz­totta fel s úgy csikart ki tőle — még pedig méltó jusson — egy nehány megpeuészedett ban­kót, mert megvagyon irva : a kinek nincs onnan vegyen a hol van. Az ily épületes elmélkedéseket pedig tett szokta követni s valami sötét éjjelen azon veszi észre magát a vén hazug bakkancsos tanítványa, hogy a más kolbászát dézsmálgatja el lévén készülve, rajtakapás esetén elhallgattatni az alkalmatlankodót. A köznép tudatlanságán s az ebből származó társadalmi bajokon ez által véltek segíteni, hogy minden népesebb községekben közművelődési he­lyeket, kaszinókat és népköröket állítottak fel. Ez eszközzel azonban, valamint eddig, úgy ezután sem lesz segítve a bajon. A kaszinó csak azon polgárokra nézve közművelődési hely, kik már bizonyos fokú társadalmi műveltséggel s lé­lektani következtetéssel bírnak, a többiek regé nyeinkböl a mézben mérget, lapjainkból pedig ál- politikai tudományt szívnak be s igy határozottan merem állítani, hogy ez eszközök a nagyzás, ke­vélység, pártszenvedély és áltudományosság lassú de biztos terjesztőjévé lettek. Hogy fokozatosan haladjon népünk az álta­lános művelődés felé, arra nézve legfontosabb té­nyező az iskolai népkönyvtárak felállítása és a téli hónapokban népszerű előadások tartása. Nagyon természetes, hogy ezen eszközök használása által is csak úgy érhetünk czélt, ha felkarolása nem lesz szalmalángszerű fellobanás. Az iskolai népkönyvtárak alapjául szolgál­hatnak a népnevelésért mindig lelkesülni tudók önkéntes adakozásai, a községek által tett évi ajánlatok s a tagsági dijjak. Kezelői, a hivatásukat átérző néptanítók, kik egyszersmind magyarázói is a nehezebb ol­vasmányoknak, — arra nézve pedig, hogy minő könyvek szereztessenek be a nép számára az iskolai népkönyvtár országos bizottsága nyújt utasitást. A népszerű előadások s felolvasások tartá­sára nézve legnagyobb akadály, hogy a tudo­mánytól iszonyodó nép köréből kezdetben kevés lesz a hallgatóság. Azonban csak a kezdet nehéz. Ha lassanként megismerkedik a természettudomány, földrajz, tör ténelem, nemzetgazdászat s társadalmi élet köré­ből merített népszerű előadások végtelen haszná­val, ha látja, ba észreveszi más nemzetek nagy­fokú miveltsége mellett, az ő hátra maradottságát úgy üres, téli napjaiban örömest megy arra a helyre, a hol tanulhat, magának műveltséget sze rezhet. Előadásokat, felolvasásokat bárki is tarthat, legüdvösebb azonban itt is a nép nyelvét értő, szokásait leginkább ismerő néptanító működhetik. A tanító igy lesz valóban nemcsak a gyermekek, henem a nép tanítójává, s igy vívhatja úgy felül­ről, mint alulról fáradalmai méltánylását a köz- becsülést és szeretetet. Hogy közép- és felső iskoláink s egyeteme­ink napról-napra virágzóbbak, örvendetes esemény, mindezek mellett országunkban a népmivelödés hasonlít egy emeletes palotához, melynek felsőbb lakói a tudomány erős fényénél jólétben sütké­reznek, földszinten pedig a népek ezrei a tudat­lanság iszapjában tengenek. Ügybuzgalom a tanítók, áldozatkészség és méltánylás a nép részéről s hazánkban a népne­velés hajnala felderülend. V. Hírek. A „Békés“ kiadása czéljából alakult con­sortium, miután az alakulási idő e hó végén le­jár, f. hó 26-án vasárnap délután 6 órakor a „b.- gyulai kör“-ben (úri cassino) a további intézke­dések megtétele végett ülést tart, melyre e he­lyütt is felhívjuk a consortium tagjainak figyelmét. Miniszteri elismerés. A földmivelés, ipar és kereskedelemügyi miniszter folyó bó 11-én kelt leiratával Jancsovics Pál kir. tanácsos, Békésvár­megye alispánjának az állategészségügyi admi- nisztráczió terén kifejtett erélyes és sikeres te­vékenységéért őszinte elismerését fejezte ki. Veszett eb marta meg Maasz György gyo­mai lakost a múlt héten. Az illető orvosi felügye­let alatt áll, — az ebdüh elterjedésének megaka­dályozására vonatkozó hatósági intézkedések meg­történtek. Szarvason az ott hónapokon át grassált hólyagos himlő a hét folyamán végképen meg­szűnt. A regálebérlö Grimm A. Józseffel kötött szerződés folyó hó 23-án terjesztetett be a vár­megyéhez, mely a szerződés tárgyalása illetőleg jóváhagyása érdekében rendkívüli közgyűlést fog rövid idő múlva tartani. A regáléval járó ingat­lanok megszemlélése illetőleg átvétele f. hó 24-én kezdetett meg ama bizottság részéről, melyet a képviselő testület ily czélból legutóbbi közgyűlé­sén megválasztott. Göndöcs Benedekről az ország legelső lapjai igen rokonszenvesen emlékeznek meg, őszintén sajnálva a parlamentből való kimaradá­sát. A „Pesti Napló“ következőleg ir: „Igen sze- retetre méltó, derék, okos férfiú ő, a ki a népnek igaz barátja s minden állásában, jmint eddig, úgy ezentúl is sok jót fog tenni.“ A „Budapesti Hír­lap“ súlyos veszteség czim alatt külön czikkben emlékezik meg volt képviselőnkről, a melyikből közöljük a következő passzust: „De tán nem csa­lódunk, Göndöcs felfelé bukott. Egy püspökség Szatbmártt üresedésben van, az oly apostoli jó­ság, a magyar népszellem oly eredeti typusa, az oly praktikus gazdasági érzék s rendithetlen haza- fiság a milyen együtt Göndöcs Benedekben lakik, díszére fog válni a magyar főpapi karnak. Tiszta szívből kívánjuk, hogy ez mihamarabb betelje­sedjék. Gyomáról említettük volt, hogy ott Biró Jánosnak Ferencz nevű 9 éves fia f. hó 12-én nyomtalanul eltűnt. A fiú hulláját f. hó 16-án fogták ki Endrödön a Körös hullámaiból, — a gyermek valószínűen vigyázatlanságból esett a fo­lyóba, hol oly korai halálát lelte. Eljegyzés. Zsiros Barna csabai m. kir. adóhivatali számtiszt f. hó 19-én eljegyezte Csa­bán 0 s v á t h Katiczátjözv. Osvátb Jánosné ked­ves és bájos leányát. Békésen — most már hatod ízben — vá­lasztatott meg Irányi Dániel az országos 48-as és függetlenségi pártnak országszerte köztiszte­letben álló elnöke képviselőnek. A választás f. hó 20-án volt. A választás előestéjén a Békésen levő színtársulat díszelőadást rendezett Irányi tisztele­tére, a választást követő este pedig igen népes diszlakomára sereglettek ö'ssze Békés város választó polgárai. Orosházán a képviselő választás folyó hó 22-én volt, oly eredménnyel, melyet noha nem is jelezhetünk megnyugtatónak, de a melyről azt sem mondhatjuk, hogy váratlan vagy éppen meglepő lenne. Veress József, a kerület antisemita kép viselője ezúttal is győztesen került ki az urnából, amennyiben 366 főre terjedő absolut többséget ví­vott ki a kormánypárti S z e m e r e Attila és negyvennyolczas párti Jantsovits Emil fö­lött. Veressnek ugyanis volt 1091, Szemerének 511, és Jantsovitsnak 214 szavazója. Szemerére leginkább a kétegyháziak, Szent-Andrásiak, Tót- Komlósiak, bánfalviak, tornyaiak szavaztak, Jant­sovits Emilre Orosháza és a kerület minden köz­ségének legvagyonosabb és legtekintélyesebb föld- mivesei, urodalmi tisztek stb., úgy hogy valóságos lelki öröm volt a számban ugyan kicsiny, de tisz­tességben erős párton végig nézni; Veressre sza­vazott csaknem egész Orosháza, Öcsöd, hol külö- ős fanatizmus uralg Veres iránt és a hol a prog- rammbeszédet mondani akaró Szemerét szóhoz jutni sem engedték, sőt insultálták, a miért töb­ben be is lettek fogva, — Uj-Kigyós stb. Hanem jellemző dolog, hogy intelligens szavazója egyetlen egysem volt Veresnek; akik három évvel azelőtt reá szavaztak, azok is egytől-egyig elpártoltak tőle, mely körülmény abban találja magyarázatát, hogy Veres a legutóbbi időben teljesen háttérbe szorította az ántiszemitizmust és a zsidók helyett az intelligenczia, az úri osztály ellen fordult, és ez még jobban megböditottn számára az alanta­sabb osztályok rokonszenvét, mig az intelligen­czia és értelmesebb földmives gazdák teljesen el­idegenedtek tőle. Az intelligenczia Orosházán egyébként valóságos szerencsének tartja egyrészről, hogy Verest megválasztották, mert bukás esetén a népszenvedély féktelenségeinek kitöréseitől tarthattak. Nyári fürdő. A szabadban fürdeni sze­retők örömére tadatjuk, hogy Herberth ur jó berendezésű Kőrös fürdője, — mely a városháza háta megett áll — megnyílt b most már meg­kezdhető az egészségre nézve annyira előnyös folyó vizbeni fürdés. Ajánljuk különösen a szü­lők figyelmébe, hogy gyermekeiket küldjék folyó vízbe fürödni. Gőzfürdő. E héten nyílik meg Popp ur nagy áldozatokkal berendezett, lehet mondani pompás gőz- és kádfürdője, a mit már oly régen nélkülöz Gyula város közönsége. Azt hiszszük, hogy a közönség elismeréssel adózik az áldoza­tok iránt, a melyeket e modern berendezésű fürdő felállításával Popp ur hozott s lehetővé fogja tenni pártolásával annak fennállását. Gyula városa központi választmánya ré­széről ezennel közhírré tétetik, miszerint a vá­lasztó-kerület országgyűlési képviselő-választói­nak az 1888. évre összeirt névjegyzéke f. évi julius 5-től 25-ig reggeli 8 órától déli 12 óráig a városi polgármester irodájában közszemlére leend kitéve, mely idő alatt azokat a városi ta­nács egy tagjának jelenlétében mindenki meg­tekintheti és délután 2 órától 6 óráig lemásol hatja. Ezenkívül jogában áll bárkinek, bármely jogtalan felvétel vagy kihagyás miatt a névjegy­zék ellen folyó 1887. évi julius 5-től 15-ig be­zárólag felszóllalni és eme felszólalásokra az észrevételeket julius hó 16-tól 25-ig ugyanott benyújtani; — úgy a felszóllamlások, valamint az észrevételek írásban a Gyula városi központ; választmányhoz intézve, a városi polgármester­nél hélyegmentesen adandók be. Csabán a képviselőválasztás folyó hó 23-án nagy meglepetést keltőleg folyt le. Való­színű volt ugyan, hogy Prónay Dezső báró lesz megválasztva, de hogy ellenjelöltje Zsi­linszky Mihály a volt képviselő mellé oly törpe minoritás sorakozzék, ez élénk szenzácziót keltő eseményül beszéltetik megyeszerte. Báró Prónay Dezső ugyanis 751 szavazatot kapott, Zsi­linszky Mihály pedig csak 244-et. Felekezeti kü­lönbség nélkül szavaztak Frónayra Csaba polgá­rai, sőt mondani lehet, hogy a katholikusság mind egy szálig Prónay pártján volt. Még ilyen nem történt az országban, hogy valakit a nélkül, hogy látták, a nélkül, hogy programmbeszédet mondott, a nélkül, hogy a jelöltség elfogadása iránt nyi­latkozott volna, ily roppant többséggel képviselő­nek megválaszszanak. Nem politikai tekintetekből ugyan — mert e lapokban nem politikai szem­üvegen nézzük a történeteket — hanem megyei helyi szempontból lehetetlen sajnálkozásunknak kifejezést nem adni Zsilinszky Mihálynak a parla­mentből kimaradása fölött. Zsilinszky nek szemére ve­tik, s ezzel akarják nagy bukását is magyarázni, hogy elhanyagolta Csabát, nem érdeklődött a városi s megyei közügyek iránt, de mi e vádat sok tekin­tetben túlzottnak és igazságtalannak tartjuk. Zsi- li.iszky Mihály, mint a képviselőház legszorgal­masabb jegyzője nagyobb mértékben el volt fog­lalva, jobban is volt kötve a fővároshoz, mint más képviselőtársa, de ő mindig érzékkel bírt Csaba közügyei iránt s ha nem is produkálhat monu­mentális vívmányokat, melyek egyéniségét a nép­szerűség nimbusávál öveznék, de amit tehetett megtette zajtalanul, megtette becsülettel. Való­ban nem tudjuk magunknak megmagyarázni azt a tüntető, azt az óriási lelkesedést, mely Zsilin­szky bukására Csabán nyilvánult. Legérdekesebb különben a dologban, ha igaz az, a mit erősen terjesztenek, hogy Prónay Dezső báró a válasz­tást nem fogadná el. Gyulán a képviselő választás a legna­gyobb rendben tolyt le f. hó 21-én. Zubogó eső volt hajnaltól kezdve, amely igen sokat lerontott a választással járó festői látványosságból. A sza­vazás reggeli 9 órától délutáni 2 óráig szakadat­lanul tartott, ekkor tűzetett ki a záróra. A vá­lasztás eredményét Nagy Károly választási elnök 3 órakor hirdette ki. Szavazott 1306 választó kö­zül 1023 polgár. Hajóssy Ottó 680, Göndöcs Be­nedek 343 szavazatot kapott s igy a 48-as párti Hajósssy Ottó 337 szótöbbséggel lett Gyulavárosa osszággyülési képviselője. Megemlít­jük még, hogy a városház oldalán felálitott két pártot honvédekből álló kordon választotta el egy­mástól és hogy a katonák kirendelése teljesen fe­lesleges intézkedésnek bizonyult be. Műsor. A jövő héten érdekes műsora lesz a színtársulatnak, a társulat három kitűnő tag­jának lesz jutalomjátéka, kedden Serédi k. a, ju­talomjátéka lesz, miről a „Színház“ rovatban már megemlékeztünk. Csütörtökön a jeles bonvivánt Fenyvesy jutalomjátékáúl a „Párisi“, a franczia irodalom egyik gyöngye adatik, már maga a darab — ba eltekintünk is az arra érdemes színésztől — joggal hisszük, zsúfolt házat fog csinálni. — Szombaton pedig az általánosan kedvelt művésznő Ditróiné jutalom játéka lesz „René király leánya“ czimü melodrámában. A közönség bizonyára nagy számban fog megjelenni, hogy gyönyörködjék a művészi, játékban, annál is inkább, mert őszinte sajnálatunkra ritkán lép fel e kitűnő művésznő. Héttőn „Mikádó“ második előadása lesz a czim- szerepben Szathmári Árpáddal. Szerdán „Falu rossza.“ Pénteken „Gasparone“ kerül színre. Az aratás küszöbén állunk, és hála az Égnek nemcsak hogy meglehetünk elégedve a ve­tésekkel, hanem azt is elmondhatjuk, hogy húsz év óta nem néztünk indokoltabb reményekkel ta­karás elé, mint ez úttal nézünk. Az időjárás rend. kívül kedvező, a múlt hét elején kissé tulesős volt ugyan, amire már nem volt szükség, de miután a keddi esőre nem következett hirtelen forróság, ez az eső is áldássá vált és lényegesen hozzájárult a kukoricza, árpa s vetemények fejlődéséhez. Most meleg, derült időre volna szükségünk legalább 4 hétig, s az esetben oly kitűnő termésünk lesz, amiuő sem minőségileg sem mennyiségileg légidők óta nem volt. A gazdaközönség egyetlen és nagyon is indokolt panasza, hogy nem lehet elég takarót kapni, nincsen munkaerő, és ami van, az termé­szetesen kihasználja az alkalmat és rendkívül fel­csigázza munkája bérét. Talán jó volna felvidékre fordulni munkásokért, onnan hisszük, hogy sokan lojöhetnénék aratásra. Gyomán az országgyűlési képviselő válasz­tás f. hó 22-én volt oly érdeklődés mellett, aminő már két évtized óta nem nyilvánult e választó ke­rületben. Három jelölt volt, nevezetesen a 48-as párt részéről Hoitsy Pál volt képviselő, a kor­mánypárt részéről Légrády Károly fővárosi nyomda- tulajdonos, és az antiszemiták részéről Persay Fe­rencz, utóbbi kétszáz egynéhány szavazatot kapott, túlnyomó részben Endrődről; Gyomáról, ahonnan

Next

/
Oldalképek
Tartalom