Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-06-26 / 26. szám

26-ik szám.

Gyula, 1887. junius 26-án

VI. évfolyam.

r

Szerkesztőség:

Magyar-utcza 119. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

Kéziratok nem adatnak vistza.

Előfizetési díj:

Egész évre

..........5 frt — kr

Fé

lévre ..............2 „ 50 „

Év

negyedre .. .. 1 „ 25 „

Envns szám ára 10 kr.

T ársadalmi és közgazdászati hetilap.

MEGJELENIK MINDEN1 VASÁRNAP.

Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság.

Felelős szerkesztő: Dr. Kovács István, segéd szerkesztő: Bodoky Zoltán.

r------------1

Ki

adó hivatal:

Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt- fÁri lrn7l#»TnÄnvftk IriildendAk

Hirdetése k

szabott áron fogadtatnak el Gyulán

a kiadó hivatalban.

Nyilttér tora 10 kr.

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa

hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon

Előfizetési felhívás a „Béke s“ I887. második felére.

A „Békés“ e hó végével VI. évfolyamának második felébe lép. — Talán szerénytelenség nélkül utalhatunk eddigi működésünkre, mellyel beigazoltuk, hogy a magunk elé tűzött feladatot: a vármegye s Gyula városa közönségének oly hírlapot szerkeszteni, mely távol állva politikai el- különözött társadalmi, anyagi vagy magánérdektől, egyedül s kizárólag Békés- vármegye közigazgatási, művelődési s gazdasági érdekeit képviseli — sikerrel tudtuk megoldani.

Már egy Ízben jeleztük, de ezúttal sem tartjuk feleslegesnek ismételni, hogy a »Békés* nem anyagi érdekből, hanem oly értelmiségből alakult társaság által adatik ki, melynek nincs egyéb szándéka, mint Békésvármegyének, minden magánérdeken felül álló s csupán a vármegye kulturális, közigazgatási s közgazdasági érdekeit képviselő lapnak a megye székhelyén Gyulán való megjelenését lehetővé tenni. Lehetővé tenni anyagi áldozatok árán is, ha kell, de semmi szin alatt anyagi nyereségre való számítással; sőt az esetleges nyereség sem egyes embernek, sem konzorczinmuak nem jutna, hanem kizárólag valamely megyei jótékony czélra fordittatnék.

A megyei közgyűlés határozata folytán „mindennemű szabályrendelet, úgyszintén a megyéhez érkezendő s innen jki- adandó nagyobb horderejű rendeletek a megye központjában megjelenő „Békés“ czimü hetilapban előre közlendők“, előre közöltetnek továbbá a közigazgatási bizottság, valamint a közgyűlések elé terjesztett mindennemű fontosabb jelentések, mi által a „Békés“ oly hézagot pótol, oly szükségletet elégít ki, hogy nélkülözhet- lenné válik a községi elöljáróságokra, kaszinókra, olvasókörökre, megyebizottsági tagokra, szóval a vármegye s községe ön- kormányzati ügyei iránt érdeklődéssel viOly tiszta ...

(Heine.)

Oly tiszta, szende, szép vagy Mint feslő rózsaszál;

Rád nézek és szivembe A búnak árnya száll.

Érzem, fejed fölött kell Kezem terjesztni szét,

S az istent kérni: maradj meg Ily tiszta, szende, szép.

B. I.

A tekintetes vármegye nagyságos képviselői és méltóságos választói.

(Karczolat a választásokról.)

Sokáig haboztam, az ujjamon is olvasgattam, Írjak, ne írjak a választásokról; abban a kényelmetlen helyzetben vagyok, hogy kormánypárti lévén s a vármegye mind tiz, tizenegy és tizenkét próbás tigriseket küldvén fel az országházba, attól tartottam, hogy rám fogják, hogy haragszom. Annál pedig nincs valami borzasztóbb helyzet, mint mikor valakiről azt hiszik, hogy haragszik. Előre kell tehát bocsájtanom, hogy nem haragszom és indokolni is tudom, hogy miért nem s ezt az indokolást a vármegye egyik jeles emberének köszönhetem, a ki mikor a választási eredmények tudomására jutottak, igy kiáltott fel: boszantó ez a Békés vármegye, itt a clérus

seltető minden egyes polgárra s testületre nézve.

Ennek tudatában tisztelettel kérjük lapunk minden barátját, hogy a „üékés “ számára előfizetőket toborzani s eme előfizetési dijakat a „Békés“ kiadóhivatalának Gyulán“ czim alatt folyó hó végéig okvetlen beküldeni szíveskedjék.

Gyulán, junius 18.

A szerkesztőség.

A „Békés“ előfizetési dija:

Julius —szeptemberre 1 írt 25 kr.

Julius—deczemberre 2 frt 50 kr.

mely összeg vidékről legczélszerübben postautalványon küldendő be.

A „BÉKÉS“ kiadóhivatala.

A 7 éven aluli gyermekek halandóságának kérdése.

Azok, akik a közegészségügyi törvények életbe léptetése óta a dolgok fejleményét figyelemmel kisérték, tudják, hogy a közegészségügyi tői vények végrehajtásá nak minő tényleg fennálló és nehezen elhárítható akadályokkal kell folyton küzdeni. Azok akik a közigazgatási bizottságnak tagjai voltak és tagjai ma, azt is tudják, hogy alig volt év, amelyben a még mindig nagy gyermek halandóság, a köz- igazgatási bizottság intézkedésének tárgyát ne képezte volna évről-évre. Sajnos hogy az eredmény a várakozásnak még mindig nem felel meg; és még sajnosabb hogy a legközelebb múlt 1886. évről is 2000 felül kellett a statistikának azok számát kimutatni kik orvosi segélyben nem részesültek. — Ebből kifolyólag alig volt év amelyben a belügyminisztérium kérdést ne intézett volna a megye kormányzatához az iránt : hol rejlik megyénkben a melynek lakosságának vagyonossága pedig joggal feltételezhetne e téren más viszonyokat, anuak oka, hogy a 7 éven aluli gyermekek gyógykezelése ily nagy mérvben elhanyagoltaik. E kérdésre a választ a megye minden

évben megadta s különösen hangsúlyozta a magyar alföld gazdaságában divó tanya- rendszernek e tekintetben hátrányos befolyását; ilyen irányban válaszolt ez évben is e hozzá újólag intézett kérdésre. A belügyi kormányzat ma már e felelettel nem elégszik meg, hanem felhivja a megye kormányzatát, hogy e téren tegyen beható intézkedéseket s a megye közegészségügyi bizottságának bevonásával, véleményes javaslatot terjesszen a kormányhoz — E rendeletet mint felette fontosat egész terjedelmében itt közöljük, és pedig azért, hogy bárkinek is kit e kérdés érdekel, mód adassék arra, hogy a kérdéshez hozzá szólhasson, mely kérdés végeredményében egészen administrativ jellegű.

Magyar kir. belügyminisztérium.

Békésvármegye közönségének Gyulán.

A bét éven aluli gyermekek gyógykezeltetésének elmulasztása tárgyában a f. évi április hó 8-án 3137. sz. a. kelt jelentésében a vármegye közönsége azt hozza fel, hogy a jelzett korú gyermekek gyógykezeltetésének elmulasztása leginkább á vármegye területén meglevő tanyarendszerben leli okát, mivel a tanyák a községektől nagy távolságban esvén, a szülők, gyámok kellő időben sokszor orvosi segélyhez nem juthatnak. Jóllehet ügyelőmbe veszem a tényleges viszonyok folytán felmerülő e részbeni nehézségeket s jóllehet elismeréssel is vagyok a vármegye közönségének a 7 éven alóli gyermekek gyógykezeltetésének meghonosítása czéljából tett s a jelentésben felsorolt helyes törekvései s intézkedései iránt, mégis tekintettel arra, hogy ezen intézkedések e’égsége- seknek nem bizonyultak, amennyiben még mindig túl magas azon gyermekek száma, a kik betegségeikben orvosi segélyben nem részesültek, tekintettel továbbá arra, hogy a vármegye lakossága általában kielégítő anyagi viszonyok közt él és a nép szegénysége, a mulasztást illetőleg, a mulasztás megtorlásának igazolására fel nem hozható, ezen a közegészségügyi törvények oly sarkalatos és nagy horderejű intézkedését, mely a magukkal tehetlen kicsinyek egészségének és életének megoltalmazását czélozza s ezen humanitárius intentióján kivül még népszaporodási és nemzetgazdasági szempontból is elsőrendű mozzanatot képez, a midőn ezen kiváló közegészségi érdekeket a vármegye közönségének újabban is lelkiismeretes gondozásába és figyelmébe ajánlom, egyszersmind felhívom a vármegye közönségét, hogy közegészségügyi bizottságnak közbevonása mellett igyekezzék találni oly módozatot, a melynek erélyes keresztülvitelével a 7 éven alóli gyermekek gyógykezeltetésének elmulasztása a tanyai rendszer mellett is a lehető legcsekélyebb számra alá- szálli tható lesz.

Felhívom egyszersmind a vármegye közönségét, hogy az ezek alapján tett intézkedésének eredményét ide mielőbb jelentse fel. Budapest 1887. junius 6-án. A miniszter helyett. Lukács György s k. államtitkár.

Békésmegye alispánjától.

6292/887. A szükséges intézkedések azonnali megtehetése végett jelen ministeri rendelet másolatban a megyei közegészségügyi bizottságnak, azon felhívással adatik ki, hogy a szükségeseknek talált intézkedésekről ide mielőbb javaslatot tegyen'

B.-Gyulán, 1887. junius 10.

Jancsovics Pál, alispán.

A rendelet közlése után a megyei egészségügyi bizottság tagjaihoz egy szives kérésünk van. — Sokszor meg történt már, különösen az újabb időkben, hogy a megyei közegészségügyi bizottság ülései anynyira néptelenek voltak hogy az, az elnök s az előadóból — t. ez. sorok Írójából, — s Isten kedvező kegyelméből, vagy helyesebben a vármegye főjegyzőjének engedelmével, meg egy jegyzőből állott. Szerencse hogy a jegyző harmadiknak ott volt, mert ha történetesen az előadó és az elnök véleménye egymástól eltérő volt ott volt a jegyző ki szavazatával egyik vagy másik irányában döntött, aki ha ott nincs alighanem sorshúzás utján kellett volna eldönteni, hogy váljon az elnök vagy az előadó véleménye fogadtas9ék-e el, — Azt hisszük hogy a kérdés, mely legközelebb a megyei közegészségügyi bizottság asztalára kerül eléggé fontos arra nézve, hogy a bizottság tagjait minél nagyobb számantiszemita, a gentry habarék, a paraszt rebellis, s csak a rendes emberek kormánypártiak. Nem haragszom tehát, mert arról nem tehetek, hogy a vármegyében olyan kevés rendes ember van, hogy nem voltak képesek magokat képviseltetni.

Miután a megye székhelye tulajdonképen érdem szerint az utolsó lenne s az érdemet úgy látszik a mai világban nem nagyon keresik, beszéljünk tehát erről első sorban, any- nyival is inkább, mert itt volt a legdrágább választás, negyvenezer milliárdba került, a mint azt a választás napján itt időző nagy ba- juszu Orbán Balázs kiszámította, a ki arról nevezetes, hogy mikor nem egyébbről csak a magyar állam adósságairól van szó, akkor csak úgy dobálódzik az ezer miliárdokkal, mint egy modern Herkules a száz kilogrammokkal, de az a rósz szokása volt, hogy ahány helyen prófétáskodott — pedig annak se szeri se száma — annyi változatban adta elő a magyar állam adósságának mennyiségét, a mi pedig elég szép összeg még akkor is, ha a báró ur nem toldja meg a végin egy pár nullával; úgy hogy a mint talán már más is meg irta előttem a szélső bal pártvezére Ugrón Gábor is megsokalta s igy szóllott hozzá: „kedves Orbán, nem bánom én akár milyen nagy államadósságot mondasz is, csak egyformát mondjál mindenütt.“ S dicséretére legyen mondva a báró urnák — a ki mellesleg legyen megjegyezve, szégyenli hogy báró — azóta csakugyan megtartja a felsőbb parancsot, legalább itt B.-Gyulán éppen annyi

ezer milliárdot mondott, minta mennyivel Be- rettyó-Uj faluban megválasztották.

Mig ezekről beszélgetek, hallom hogy a hátam megett ugyancsak kapitulálnak egy párthivemet.

„Tudja kigyelmed, az apát hozta be a kutya adót s ha megint megválasztják, a csirkére is adót vettet.“

Azután meg ha megint megint megválasztják, tizenegy évig lesz követ s nyugdijat kell neki adni.

így csinálódik a közvélemény.

Nem állhatom meg, hogy el ne mondjam azt a kortes viczczet, hogy tudja-e mi a különbség a két jelölt között ? Nem én. Hát az egyik iszik de nem fizet, a másik meg fizet, de nem iszik.

Ezer ilyen apróságot lehetett volna fel- jegyezni a gyulai választásról, hogy a legnevezetesebb momentumról, a plakát háborúról ne is szóljak.

Csak hallgass, a ti jelöltötök nem is mer szint vallani, dörgi egy rebellis.

A tieteknek meg az a hibája, hogy nagyon is sokszor vallott szint, vágott vissza a conservativ.

De hiába, a vége itt is az lett, a mi mindenütt, hogy az egyik jelölt megbukott, s csak az a kár, hogy nem a másik bukott meg.

.A szarvasi választás, az már olyan régen volt, hogy mindenki elfelejtette, a békési meg olyan egyhangú, hogy senkinek sem jut eszibe.

De nézzünk csak be Orosházára, ott vágtat be egy felzászlózott locomotiv s még a

füttye is úgy hangzik, hogy éljen Szemere Atilla, Kétegyháza választói érkeztek meg s az indóház csakhamar mozgalmas képet nyújt, megérkezik a gyulai függetlenségi párt elnöke az itteni képviselő jelölt, a ki sokkahökosab- ban tette volna, ha itt viszi keresztül, hogy megválaszszák, minthogy Gyulán választatott meg mást maga helyett, s össze találkozik a két ellenjelölttel Veres és Szemerével, a kik a segédcsapatokat várták s csakugyan meg is érkezettt Vadnay és Pulszky Ferencz. A mint az öt ember összejött, Veres és Jantso- vits kétségbe esve néztek egymásra, végünk van, Szemere egy orrhosszal győzni fog. '

A kétségbeesés egyik részről korán volt, a győzelem Veresé lett, a mi nem is csoda, mert a ki olyan meghatóan tudja elmondani, hogy mi itt koplalunk, oda fent Budapesten pedig két ezer forintot fizetnek csak egy órára egy énekesnőnek, s a kinek ezt el is hiszik, az méltó arra, hogy képviselő legyen, hogy azután azok, a kik elhitték, méltók-e arra, hogy képviselőt válasszanak, az már más kérdés.

Gyomán is három jelölt állt szemben egymással s aligha uj mérkőzésre nem kerül a dolog, ha az antiszemitákat rá nem veszik az Isten szolgái, hogy a Légrády testvérekre ne szavazzanak. De úgy kell Légrádynak, mért nem hozatott le Gyomára egy rotácziós gépet, bámultukban még az endrődiek is rá szavaztak volna, 1 akkor ő fütyölt volna az endrő- dieknek s nem az endrődiek neki.

A legmulatságosabb látványt azonban az