Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-06-26 / 26. szám

26-ik szám. Gyula, 1887. junius 26-án VI. évfolyam. r Szerkesztőség: Magyar-utcza 119. sz. a. ház­ban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vistza. Előfizetési díj: Egész évre ..........5 frt — kr Fé lévre ..............2 „ 50 „ Év negyedre .. .. 1 „ 25 „ Envns szám ára 10 kr. T ársadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN1 VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelős szerkesztő: Dr. Kovács István, segéd szerkesztő: Bodoky Zoltán. r------------1 Ki adó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt- fÁri lrn7l#»TnÄnvftk IriildendAk Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon Előfizetési felhívás a „Béke s“ I887. második felére. A „Békés“ e hó végével VI. évfolya­mának második felébe lép. — Talán sze­rénytelenség nélkül utalhatunk eddigi mű­ködésünkre, mellyel beigazoltuk, hogy a magunk elé tűzött feladatot: a vármegye s Gyula városa közönségének oly hírlapot szerkeszteni, mely távol állva politikai el- különözött társadalmi, anyagi vagy ma­gánérdektől, egyedül s kizárólag Békés- vármegye közigazgatási, művelődési s gaz­dasági érdekeit képviseli — sikerrel tud­tuk megoldani. Már egy Ízben jeleztük, de ezúttal sem tartjuk feleslegesnek ismételni, hogy a »Békés* nem anyagi érdekből, ha­nem oly értelmiségből alakult társaság ál­tal adatik ki, melynek nincs egyéb szán­déka, mint Békésvármegyének, minden magánérdeken felül álló s csupán a vár­megye kulturális, közigazgatási s közgaz­dasági érdekeit képviselő lapnak a megye székhelyén Gyulán való megjelenését le­hetővé tenni. Lehetővé tenni anyagi áldo­zatok árán is, ha kell, de semmi szin alatt anyagi nyereségre való számítással; sőt az esetleges nyereség sem egyes embernek, sem konzorczinmuak nem jutna, hanem kizárólag valamely megyei jótékony czélra fordittatnék. A megyei közgyűlés határozata foly­tán „mindennemű szabályrendelet, úgy­szintén a megyéhez érkezendő s innen jki- adandó nagyobb horderejű rendeletek a megye központjában megjelenő „Békés“ czimü hetilapban előre közlendők“, előre közöltetnek továbbá a közigazgatási bi­zottság, valamint a közgyűlések elé ter­jesztett mindennemű fontosabb jelentések, mi által a „Békés“ oly hézagot pótol, oly szükségletet elégít ki, hogy nélkülözhet- lenné válik a községi elöljáróságokra, ka­szinókra, olvasókörökre, megyebizottsági tagokra, szóval a vármegye s községe ön- kormányzati ügyei iránt érdeklődéssel vi­Oly tiszta ... (Heine.) Oly tiszta, szende, szép vagy Mint feslő rózsaszál; Rád nézek és szivembe A búnak árnya száll. Érzem, fejed fölött kell Kezem terjesztni szét, S az istent kérni: maradj meg Ily tiszta, szende, szép. B. I. A tekintetes vármegye nagyságos képvi­selői és méltóságos választói. (Karczolat a választásokról.) Sokáig haboztam, az ujjamon is olvasgat­tam, Írjak, ne írjak a választásokról; abban a kényelmetlen helyzetben vagyok, hogy kor­mánypárti lévén s a vármegye mind tiz, tizen­egy és tizenkét próbás tigriseket küldvén fel az országházba, attól tartottam, hogy rám fog­ják, hogy haragszom. Annál pedig nincs va­lami borzasztóbb helyzet, mint mikor valaki­ről azt hiszik, hogy haragszik. Előre kell te­hát bocsájtanom, hogy nem haragszom és in­dokolni is tudom, hogy miért nem s ezt az indokolást a vármegye egyik jeles emberének köszönhetem, a ki mikor a választási eredmé­nyek tudomására jutottak, igy kiáltott fel: boszantó ez a Békés vármegye, itt a clérus seltető minden egyes polgárra s testületre nézve. Ennek tudatában tisztelettel kérjük lapunk minden barátját, hogy a „üékés “ számára előfizetőket toborzani s eme előfi­zetési dijakat a „Békés“ kiadóhivatalának Gyulán“ czim alatt folyó hó végéig ok­vetlen beküldeni szíveskedjék. Gyulán, junius 18. A szerkesztőség. A „Békés“ előfizetési dija: Julius —szeptemberre 1 írt 25 kr. Julius—deczemberre 2 frt 50 kr. mely összeg vidékről legczélszerübben postautalványon küldendő be. A „BÉKÉS“ kiadóhivatala. A 7 éven aluli gyermekek halan­dóságának kérdése. Azok, akik a közegészségügyi törvé­nyek életbe léptetése óta a dolgok fejle­ményét figyelemmel kisérték, tudják, hogy a közegészségügyi tői vények végrehajtásá nak minő tényleg fennálló és nehezen el­hárítható akadályokkal kell folyton küz­deni. Azok akik a közigazgatási bizottság­nak tagjai voltak és tagjai ma, azt is tud­ják, hogy alig volt év, amelyben a még mindig nagy gyermek halandóság, a köz- igazgatási bizottság intézkedésének tárgyát ne képezte volna évről-évre. Sajnos hogy az eredmény a várakozásnak még mindig nem felel meg; és még sajnosabb hogy a legközelebb múlt 1886. évről is 2000 felül kellett a statistikának azok számát kimu­tatni kik orvosi segélyben nem részesültek. — Ebből kifolyólag alig volt év amelyben a belügyminisztérium kérdést ne intézett volna a megye kormányzatához az iránt : hol rejlik megyénkben a melynek la­kosságának vagyonossága pedig joggal fel­tételezhetne e téren más viszonyokat, anuak oka, hogy a 7 éven aluli gyermekek gyógy­kezelése ily nagy mérvben elhanyagoltaik. E kérdésre a választ a megye minden évben megadta s különösen hangsúlyozta a magyar alföld gazdaságában divó tanya- rendszernek e tekintetben hátrányos befo­lyását; ilyen irányban válaszolt ez évben is e hozzá újólag intézett kérdésre. A bel­ügyi kormányzat ma már e felelettel nem elégszik meg, hanem felhivja a megye kor­mányzatát, hogy e téren tegyen beható in­tézkedéseket s a megye közegészségügyi bizottságának bevonásával, véleményes ja­vaslatot terjesszen a kormányhoz — E rendeletet mint felette fontosat egész ter­jedelmében itt közöljük, és pedig azért, hogy bárkinek is kit e kérdés érdekel, mód adassék arra, hogy a kérdéshez hozzá szól­hasson, mely kérdés végeredményében egé­szen administrativ jellegű. Magyar kir. belügyminisztérium. Békésvármegye közönségének Gyulán. A bét éven aluli gyermekek gyógykezelteté­sének elmulasztása tárgyában a f. évi április hó 8-án 3137. sz. a. kelt jelentésében a vármegye közönsége azt hozza fel, hogy a jelzett korú gyer­mekek gyógykezeltetésének elmulasztása leginkább á vármegye területén meglevő tanyarendszerben leli okát, mivel a tanyák a községektől nagy tá­volságban esvén, a szülők, gyámok kellő időben sokszor orvosi segélyhez nem juthatnak. Jóllehet ügyelőmbe veszem a tényleges viszonyok folytán felmerülő e részbeni nehézségeket s jóllehet elis­meréssel is vagyok a vármegye közönségének a 7 éven alóli gyermekek gyógykezeltetésének meg­honosítása czéljából tett s a jelentésben felsorolt helyes törekvései s intézkedései iránt, mégis te­kintettel arra, hogy ezen intézkedések e’égsége- seknek nem bizonyultak, amennyiben még mindig túl magas azon gyermekek száma, a kik beteg­ségeikben orvosi segélyben nem részesültek, te­kintettel továbbá arra, hogy a vármegye lakos­sága általában kielégítő anyagi viszonyok közt él és a nép szegénysége, a mulasztást illetőleg, a mulasztás megtorlásának igazolására fel nem hoz­ható, ezen a közegészségügyi törvények oly sar­kalatos és nagy horderejű intézkedését, mely a magukkal tehetlen kicsinyek egészségének és éle­tének megoltalmazását czélozza s ezen humanitá­rius intentióján kivül még népszaporodási és nem­zetgazdasági szempontból is elsőrendű mozzanatot képez, a midőn ezen kiváló közegészségi érdeke­ket a vármegye közönségének újabban is lelkiis­meretes gondozásába és figyelmébe ajánlom, egy­szersmind felhívom a vármegye közönségét, hogy közegészségügyi bizottságnak közbevonása mellett igyekezzék találni oly módozatot, a melynek eré­lyes keresztülvitelével a 7 éven alóli gyermekek gyógykezeltetésének elmulasztása a tanyai rend­szer mellett is a lehető legcsekélyebb számra alá- szálli tható lesz. Felhívom egyszersmind a vármegye közön­ségét, hogy az ezek alapján tett intézkedésének eredményét ide mielőbb jelentse fel. Budapest 1887. junius 6-án. A miniszter helyett. Lukács György s k. államtitkár. Békésmegye alispánjától. 6292/887. A szükséges intézkedések azonnali megtehetése végett jelen ministeri rendelet máso­latban a megyei közegészségügyi bizottságnak, azon felhívással adatik ki, hogy a szükségeseknek talált intézkedésekről ide mielőbb javaslatot tegyen' B.-Gyulán, 1887. junius 10. Jancsovics Pál, alispán. A rendelet közlése után a megyei egészségügyi bizottság tagjaihoz egy szi­ves kérésünk van. — Sokszor meg történt már, különösen az újabb időkben, hogy a megyei közegészségügyi bizottság ülései anynyira néptelenek voltak hogy az, az elnök s az előadóból — t. ez. sorok Író­jából, — s Isten kedvező kegyelméből, vagy helyesebben a vármegye főjegyző­jének engedelmével, meg egy jegyzőből ál­lott. Szerencse hogy a jegyző harmadiknak ott volt, mert ha történetesen az előadó és az elnök véleménye egymástól eltérő volt ott volt a jegyző ki szavazatával egyik vagy másik irányában döntött, aki ha ott nincs alighanem sorshúzás utján kellett volna el­dönteni, hogy váljon az elnök vagy az elő­adó véleménye fogadtas9ék-e el, — Azt hisszük hogy a kérdés, mely legközelebb a megyei közegészségügyi bizottság aszta­lára kerül eléggé fontos arra nézve, hogy a bizottság tagjait minél nagyobb szám­antiszemita, a gentry habarék, a paraszt re­bellis, s csak a rendes emberek kormánypár­tiak. Nem haragszom tehát, mert arról nem tehetek, hogy a vármegyében olyan kevés rendes ember van, hogy nem voltak képesek magokat képviseltetni. Miután a megye székhelye tulajdonképen érdem szerint az utolsó lenne s az érdemet úgy látszik a mai világban nem nagyon ke­resik, beszéljünk tehát erről első sorban, any- nyival is inkább, mert itt volt a legdrágább választás, negyvenezer milliárdba került, a mint azt a választás napján itt időző nagy ba- juszu Orbán Balázs kiszámította, a ki arról nevezetes, hogy mikor nem egyébbről csak a magyar állam adósságairól van szó, akkor csak úgy dobálódzik az ezer miliárdokkal, mint egy modern Herkules a száz kilogrammok­kal, de az a rósz szokása volt, hogy ahány helyen prófétáskodott — pedig annak se szeri se száma — annyi változatban adta elő a ma­gyar állam adósságának mennyiségét, a mi pe­dig elég szép összeg még akkor is, ha a báró ur nem toldja meg a végin egy pár nullával; úgy hogy a mint talán már más is meg irta előttem a szélső bal pártvezére Ugrón Gábor is megsokalta s igy szóllott hozzá: „kedves Orbán, nem bánom én akár milyen nagy államadósságot mondasz is, csak egyfor­mát mondjál mindenütt.“ S dicséretére legyen mondva a báró urnák — a ki mellesleg le­gyen megjegyezve, szégyenli hogy báró — azóta csakugyan megtartja a felsőbb paran­csot, legalább itt B.-Gyulán éppen annyi ezer milliárdot mondott, minta mennyivel Be- rettyó-Uj faluban megválasztották. Mig ezekről beszélgetek, hallom hogy a hátam megett ugyancsak kapitulálnak egy párthivemet. „Tudja kigyelmed, az apát hozta be a kutya adót s ha megint megválasztják, a csir­kére is adót vettet.“ Azután meg ha megint megint megvá­lasztják, tizenegy évig lesz követ s nyugdijat kell neki adni. így csinálódik a közvélemény. Nem állhatom meg, hogy el ne mondjam azt a kortes viczczet, hogy tudja-e mi a kü­lönbség a két jelölt között ? Nem én. Hát az egyik iszik de nem fizet, a másik meg fizet, de nem iszik. Ezer ilyen apróságot lehetett volna fel- jegyezni a gyulai választásról, hogy a legne­vezetesebb momentumról, a plakát háborúról ne is szóljak. Csak hallgass, a ti jelöltötök nem is mer szint vallani, dörgi egy rebellis. A tieteknek meg az a hibája, hogy na­gyon is sokszor vallott szint, vágott vissza a conservativ. De hiába, a vége itt is az lett, a mi min­denütt, hogy az egyik jelölt megbukott, s csak az a kár, hogy nem a másik bukott meg. .A szarvasi választás, az már olyan régen volt, hogy mindenki elfelejtette, a békési meg olyan egyhangú, hogy senkinek sem jut eszibe. De nézzünk csak be Orosházára, ott vág­tat be egy felzászlózott locomotiv s még a füttye is úgy hangzik, hogy éljen Szemere Atilla, Kétegyháza választói érkeztek meg s az indóház csakhamar mozgalmas képet nyújt, megérkezik a gyulai függetlenségi párt elnöke az itteni képviselő jelölt, a ki sokkahökosab- ban tette volna, ha itt viszi keresztül, hogy megválaszszák, minthogy Gyulán választatott meg mást maga helyett, s össze találkozik a két ellenjelölttel Veres és Szemerével, a kik a segédcsapatokat várták s csakugyan meg is érkezettt Vadnay és Pulszky Ferencz. A mint az öt ember összejött, Veres és Jantso- vits kétségbe esve néztek egymásra, végünk van, Szemere egy orrhosszal győzni fog. ' A kétségbeesés egyik részről korán volt, a győzelem Veresé lett, a mi nem is csoda, mert a ki olyan meghatóan tudja elmondani, hogy mi itt koplalunk, oda fent Budapesten pedig két ezer forintot fizetnek csak egy órára egy énekesnőnek, s a kinek ezt el is hiszik, az méltó arra, hogy képviselő legyen, hogy azután azok, a kik elhitték, méltók-e arra, hogy képviselőt válasszanak, az már más kérdés. Gyomán is három jelölt állt szemben egy­mással s aligha uj mérkőzésre nem kerül a do­log, ha az antiszemitákat rá nem veszik az Isten szolgái, hogy a Légrády testvérekre ne szavazzanak. De úgy kell Légrádynak, mért nem hozatott le Gyomára egy rotácziós gépet, bámultukban még az endrődiek is rá szavaz­tak volna, 1 akkor ő fütyölt volna az endrő- dieknek s nem az endrődiek neki. A legmulatságosabb látványt azonban az

Next

/
Oldalképek
Tartalom