Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-06-05 / 23. szám

nézve iires jelszó keretébe beilleszteni nem tud. És ime a jó és roszsz iránt egyenlő mérvben fogékony romlatlan gyermeki keb­let már jó előre megrontjuk ; be viszszük az iskolába a párt gyűlölet mételyét; be­oltjuk az ártatlan kebelbe azon ragályt melyet fejletlen értelme magától eltaszi- tani nem bir. És ez az, a mihez a tanító­nak legyen az bárki istenfia, tartozzék bármely párthoz : nincs joga. — Viselje tehát Arany András ur azt a vörös tollat, ha úgy tetszik akár Ítélet napig, én ré­szemről mint tanító nem viselném még ha pártelnök vagyok is, a minthogy nem vi­seli rajta kivtíl egy sem, s itt Gyulán sem látok párt jelvényt egy tanitó vagy tanár kalapja mellett sem. Ennek viselése sza­badságában áll. De, hogy tanítványai vö­rös tollakat kapjanak akárkitől, s így ő tőle, vagy más pártbeli szülők gyermekei ismét párt jelvényeket viseljenek: ez nem egyéb mint azt a gyermeki boldog kort részesévé tenni azon szerencsétlen küzde­lemnek, melytől élemedettebb korunkban magunk is sokszor gyűlölettel fordulunk el. És ez kétszeres bűn ott, hol a társa­dalmi dissolutionak úgy is anynyi gyu- anyaga van. Ajánljuk e jelenséget az ille­tékes hatóságok figyelmébe! A spiritus sanctus áldása nem a pá­linkás boltba terem, mint termett azon szerencsétlenekre nézve kik az általam fentebb jelzett eseményeknek szomorú hő­sei; de ott sem terem, hol a párt szenve­dély mámora aberrál az okszerű gyermek nevelés elvei megrontásával. Dr. Kovács István. Hírek. A vármegye törvényhatósági bizottságá­nak f. hó 3-án tartott ülésében mint egyetlen tárgy olvastatott a kegyelmes királyi leirat, a melyben a szeptember 26-ik napjára kitűzött or­szággyűlés végett szükséges intézkedések tétele meghagyatik. A leiratot a megyebizottsági tagok állva hallgatták végig, alattvalói hódolattal tudo­másul vették s elhatározták a leirat eredetijét megőrzés végett a vármegye levéltárába tétetni, további törvényszerű eljárásra pedig a megyei köz­ponti választmányt megkeresni. A közigazgatási bizottság jimius havi rendes ülését folyó hó 14-ikán fogja tartani. A katonai felülvizsgálat folyó hó 2. és 3-án tartatott meg Gyulán K a s i c s Péter mi­nisten osztálytanácsos vezetése mellett. Gyulára vezényeltelek a megye összes járásainak felül- vizsgálandói és pedig Szeghalomról 18, ezek közül alkalmasnak találtak 5-öt, Békés- -ről 42 közül besoroztak 11 -et, Gyomáról 15 közöl besoroztak 7-et, Orosházáról 58 közül 28-at, Szarvasról 52 közül 18-at, Csabáról 38 közül 22-őt, a gyulai járás községeiből 6 közül 1-et, GyulavároBából 13 kö­zül 5-öt. Házasság, Székely Lajos a róm. kath. egyház derék fiatal tanítója május hó 31-én dél­után vezette oltárhoz Mayer Ferencz dobozi uradalmi gépész bájos, kedves leányát Bózát. — Násznagyok voltak Sál Ferencz kir. tanácsos N.- * árad városa polgármestere a menyasszony nagy­bátyja, Göndöcs Benedek apát lelkész, nászasz- szony Sál Ferenczné ; nyoszolyó leányok : Bedey Mariska és Scher Linka; Vőfények Scherer Be­nedek és Kelemen Dezső dobozi tanitó. A képviselő testület folyó hó 1-éit tar­tott ülésén olvastatott a kir. meghívó levél és ezt követő napon f. hó 2-án a központi vá­lasztmány tartotta ülését. Eme ülésen részt vettek : Dobay János elnöklete alatt Ladies György, Keller Imre, Hoffmann Mihály, Schmidt Jó­zsef, Végb József, Sál József, Petik Ambrus, Knei- fel János, Mondák György és Sánta János köz­ponti választmányi tagok, A képviselő választás napjául jnnius 21-ik napjának d. e. 8 órája tűzetik ki a városháza számvevői helyiségébe. Választási elnökül Nagy Károly, helyettes el­nökül Schmidt József, választási jegyzőül P o p o v i c s Jusztin, helyettes jegyzőül K o h n Dávid választattak meg. A Göndöcs-párt a város­háza középbejára tálól balra, mig a Hajóssy-párt jobbra fog elbelyeztetni, a szavazás városrészen­ként és tized sorrendben fog történni. A pünkösdi napokra elég kedvező időjá­rás volt és a közönség, mely délelőtt zsúfolásig megtöltötte a templomokat, délután a várkert sé­tányait lepte el tömeges nagy számmal, este pe­dig a színkör és néhány helyen tartott tánezvi- galom nyújtott neki szórakozást. A központi választmány tegnap f. 4-ón délután 3 órakor tartott ülésébon Békés várme­gyében a kép viselő-választások határnapját juuiüs hó 22-ére tűzte ki. A választási elnökök s jegy­zők valamint a szavazás sorrendjére nézve a kö­vetkezőket határozta: a gyomai kerületben: vá­lasztási elnök dr. Kis IstváD, helyettes elnök He­gedűs Mihály; jegyzők Ambrus Sándor és Vi- dovszky Ferencz. Elnök helyettesek Garzó Gyula és Horváth János, jegyzőhelyettesek Házy Imre és Harsányi Dániel. Az első küldöttségnél a köz­ségházánál szavaznak: Gyoma, Endrőd és Kondo­ros; a másodiknál a főtéren lévő olvasókörben M.-Berény, K.-Tarcsa, Szeghalom, Füzes-Gyarmat K.-Ladány, Vésztő, Doboz és G.-Póstelek választói. Az orosházi kerületben választási elnök: Mikolay István, helyettes elnök: Tatay János, jegyzpk: Popovics Silvius és Gabovits Sándor, elnök he­lyettesek Dr. László Elek és Harsányi Sándor, jegyző helyettesek: Torkos Kálmán és Povázsay Mihály. Az első küldöttségnél a községházánál szavaznak: Orosháza, Öcsöd, Szt.-András. A má­sodiknál a rom. kath. iskolában: T.-Korolós, Gyula Vári, Kótegyháza, Uj-Kígyós, Csorvás, P.-Szt.-Tor­nya, Szabad-Szent-Tornya, Bánfalva, N.-Szénás, Puszta-Földvár, Sámson községek választói. Választási mozgalmak. Országszerte megindultak a választási mozgalmak, s Gyula városában is nagy hullámokat kezdenek verni. Az első nyilvános síkra szállás pünkösd keddjén volt, mely náilunk helyi ünnep, a mikor is délelőtt 11 órakor tartotta Göndöcs Benedek országgyűlési képviselő, apát-lelkész nagyszámú választó polgárok jelenlétében programmbeszéd- jét. A képviselőért Dobay János polgármester vezetése alatt küldöttség ment s Göndöcs Be­nedek megjelenvén, lelkes „éljen“-zósBel fogad­tatott, minek lecsillapulta után többszöri helyes­lésekkel félbeszakítva, megtartotta programm- beszédjét, mely külön lenyomatban is megjelent § a választóknak megküldetett. A beszámoló be­széd után Nagy Károly lépett az emelvényre, hosszabb beszéd kíséretében képviselőjelöltnek ajánlva Göndöcs Benedeket. Beszéde tolyama alatt nehány negyvennyolezas ízetlen közbeszólások­kal igyekezett volna megzavarni a szónokot, mi azonban sehogy sem sikerült, s Nagy Károly minden közbeszólásra talpraesetten válaszolt, mi csak emelte a beszéd sikerét. Ezután még egy­szer Göndöcs Benedek szóllott, kijelentve, hogy a jelöltséget elfogadja, mely kijelentése élénk „éljen“-zéssel fogadtatott. A beszámoló beszéd után fényes ebéd volt a képviselőjelöltnél, me­lyen a kerület szine-java vett részt. S hogy a további mozzanatokról is megemlékezzünk, ked­den délután a nagyszámban összegyűlt választók pártelnökké Ladies György ügyvédet választották meg s egy, 100 tagú pártbizottságot alakítottak, mely bizottság csütörtőköu délután ülést tart­ván, egy felhívást bocsájtott közre, melyben a választó polgárokat a Göndöcs zászlójához való sorakozásra hívja fel, a felhívás szétküldetett a választó polgárok mindegyikének s ezenkívül fal­ragaszok alakjában is közhírré tétetett. A párt­bizottság örömmel vette tudomásul, hogy a vá­lasztók egy része szeretett képviselőjüket s mos­tani jelöltjüket fáklyászenével óhajtja megtisz­telni I a maga részéről is hozzájárul, hogy a menet minél impozánsabb legyen. A fáklyászene — mint halljuk — ma este fog megtartatni, gyülekezés a „Komló“ szálloda kerthelyiségében esteli 8 órakor, a beszédet Nagy Károly fogja tartani. A párt erősen bízik győzelmében. A függetlenségi párt képviselőjelöltje, H a j ó s s y Ottó ugyancsak pünkösd keddjén délután 2 óra­kor tartá a „Magyar király“ szálloda előtt ez­rekre menő néptömeg jelenlétében programtn- beszédét, A beszéd nagy hatást tett s habár azzal foglalkozni nem akarunk — minthogy nem tettük ezt a másik jelöltével szemben sem — kötelességünknek tartjuk a városi tisztikart vé­delmünkbe venni a különböző megtámadások el- ilen, melyeknek e választói gyűlés folyama alatt kitéve volt, | egyáltalán nem helyeselhetjük ha egy, arra nem illetékes helyen oly módon bi ráltatik a tisztikar, a mely annak tekintélyét csökkenti. Ha van kifogás a tisztviselők ellen, tessék azzal az illetékes.helyen előállani s nem korteskedési eszközül használni a talán csak képzőit bajokat. Beszédeket tartottak még Jan- t s o v i t s Emil, a párt elnöke, Berényi Ármin ügyvéd és Pártos Bélé, a központi végrehajtó bizottság kiküldötte. Este a „Magyar király“ szállodában nagy bankett volt, mélyen számos felköszöntő mondatott. Békésre Irányi Dániel országgyűlési képviselő f. bó 11-én érkezik meg s f. hó 12-éD tartandja beszámolóját. Borzalmas tragoe* dia színhelye volt a „Korona" péntek délelőtti órákban. Molnár Antal, a körünkbsn tartózkodó „Thaliá“-Dak ki­tűnő tagja délelőtt 12 óra után szobájában agyon­lőtte magát és két óra múlva kiszenvedett. A szörnyű tett rugója az egyéniségében rejlő fék­telenség volt. Féktelen volt művészetében, fék­telen volt szerelmében, féktelen féltékenységében. „Az én szerelmem rengeteg vadon : a féltés benne mint haramja áll, kezében tőr, kétségb’esés vagyon, minden döfése Százszoros bálái.“ Petőfi örökbecsű költeményének eme végszavai telje­sen ráillenek Molnár Antalra, midőn tragikumá­nak indokait keressük. Még -azelőtt este művé­szileg játszott. Sajátságos azonban, hogy gyulai szereplése alatt nem léphetett fel oly szerepben, melyben egész művészi egyéniségét kidomborít­hatta volna, ama művészetet, melyről olva­sóinknak előleget nyújtottunk akkor, a midőn Molnárt mint a legjelesebb vidéki színészt mu­tattuk be. Ugyaneme nézetet — nem phrásis- ként — erősiti meg a színtársulat jelentése, melyben Molnár. Antal elhunyta, mint a ma­gyar színészet legtehetségesebb .és legszor­galmasabb tagját gyászoltatik. — Halála előz­ményeit néhány szóban foglaljuk össze: —- csütörtökön este előadás után szobájában dolgozott, Keant fordította, éjfél után be­ment a Korona termébe, ahol nehány pálya­társával mulattak, csendesen — solidan. Heggel felé egy legkisebb alapot is nélkülöző féltékeny- ségi scéna zajlott le közte és neje közt. Molnár indulata féktelenségében bezúzta szobája ablakait és ez alkalomból nagyon megsértette üterét, s igen sok vérveszteséget szenvedett. A zajos jele­netnek rendőri interventió vetett véget, Molnár csillapodni látszott, sőt ngy 10 óra után bement a városba, egy vaskereskedésben revolvert vásá­rolt és ezzel visszaindult Korona-beli lakására, bezárkózott, leveleket irt. Ezalatt a színházi orvos dr. Bárdos Arthur uj köteléket akart sebeire tenni, ettől még nehány pillanatnyi türelmet kért s midőn ez ismételten felszólította, hogy bocsássa be, „most már lehet“ szavakkal homlokára irá­nyozta pisztolyát és elsütötte. A Korona pinezére beugrott hozzá az ablakon, kicsavarta kezéből a revolvert, késő volt. Molnár átlőtt agygyal terült el a földön. Az öngyilkosság hire tutó tüzként terjedt el a közönség körében mindenütt nagy részvétet keltve, a pályatársak fájdalmát, kétség- beesését, a kiknek Molnár büszkesége volt, leírni pedig meg sem kisértjük. A halál csak délután fél két órakor állt be, ekkor Nagy Vincze ki a társulat ügyvezetését átvette, sürgönyözött a nagy­váradi, debreczeni színtársulatoknak, melyeknek a boldogult tagja volt, a szüléknek, kik szombat reggel érkeztek le Pestről fiuk ravatalához, mely időközben a közkórbázban lett felállítva. Át kell siklannnk ama fájdalmas jelenetek fölött, melyek 24 óra folyatna alatt eme ravatal körül lezajlot­tak, óvjon az ég minden érző szivet ama fájdalmak­tól, melyek a szerencsétlen ember fiatal özvegyének osztályrészül jutottak. A temetés — melyről jövő számunkban bővebben emlékezendünk meg — tegnap délután 5 órakor volt a „Koronádból óriási közönség nagy részvéte mellett. A színkör előtt felállított ravatalt elárasztották a díszes koszorúk, zzek közütt a szerencsétlen özvegyé, pályatársaié, egy díszes köszöni „A gyulai kö­zönségétől stb. Az egyházi gyászszertartást kö­vette a színtársulat meghatóan gyönyörű kar­éneke, a temetőben pedig Szilágyi Vilmos szí­nész mondott igen szép, megható búcsút a jobb hazába költözött pályatárs fölött, ezzel Molnár Antal földi maradványait átadták a síri enyészetnek, emléke azonban örökkön élni fog mindazokban, kik nemes szivét ismerték és sze­rették. Béke hamvaira, áldás emlékére! Halálozás. Leopold Ignácz sütő u.ester f. hó 3-án délután 4 órakor súlyos szenvedés után meghalt. Tetőtől talpig bocsületes ember, mester­ségében szakképzett és közkedveltségnek örvendő egyéniség Volt, kinek halála városunk minden pol­gárában a legélénkebb részvétet kelti. A gyász- eset azonban első sorban fájdalomtól megtört bá­natos özvegyét és öt, mindnyája apró gyermekeit sújtja, akik az elhunytban leggyöugédebben sze­rető férjét, legjobb apát és kenyérkereső család­tőt gyászolnak. A helybeli magándalkör legértéke­sebb tagjet veszíti a boldogul than, ki tudvalevő“ leg oly tenorhang anyaggal volt megáldva, amiuö a legnagyobb ritkaságok közé tartozik és ha fia­talkorában hangját képezte volna, országra vagy talán világra szóló hírnevet szerzett volna az sze­rencsés tulajdonosának. Az ö egyéni temperamen­tuma azonban a csendes, zajtalan szereplésre volt alkotva, és igy halála csak a legnagyobb- fokú fájdalmat ébreszti mindazokban, akik öt életében tisztelték és szerették. Temetése ma lesz, bizo­nyára őszinte igaz részvét mellett. A békésmegyei gazdasági egylet közgyű­lése és a csabai lóversenyről ssóló tudósítás, tér- szüke miatt, jövő számunkban lesz közölve. Csabán Achim János volt albiró elhalálo­zása folytán Kliment György városi esküdt lett albirónak helyettesítve. A választás legköze­lebb meg fog tartatni. A gyomai szabadelvű párt képviselő­jelöltje, Légrády Károly- május 30. tartó bevonu­lását majd programmbeszédét. Az indóházr.ál tekintélyes tömeg várta, hol őt a gyomai szabad­elvű választó polgárok elnöke, Német Lukács üdvözölte meleg szavakkal. Erre megindult a — mondhatni imposáns menet, s Németh Lukács1 elnök vendégszerető házánál barátságos elköltött lakoma után Légrády Károly a templomtérre ment pesti vendégei, Pulszky Ferencz és neje, Borostyám Nándor és Mikszáth Kálmán kísére­tében. — A várakozás a különböző pártokból alakult hallgató közönség részéről, valóban fe­szült volt, s miután dr. Kovács István Légrády képviselőjelöltet s a vele jött vendégeket bemu- tatá, a szószékre lépett a köretjelölt s mindenkit meglepő szónoki melegséggel s közvetlenséggel tartott programmbeszédét a közönség t,.‘*?ezör riadó „éljen“-ekkel fogadta. Utána még az öreg csataló, Pulszky Ferencz szólt s dr. Kovács István nehány szóval a programmbeszéd őszinte­ségét kiemelvén, a közönség szétoszolt, s a je­lölt Endrődre vonult. Hogy itt mi történt, az olvasó közönség alantabb olvashatja, a hol az endrödi kubikos urak szereplése kellőleg mél­tatva van. — Estve az ünnepélyességeket díszes lakoma zárta be, hogy felköszöntőkben nem volt hiány, azt mondani is felesleges, s hogy a lel­kesedés milyen lehetett, mutatja az,- hogy a vendégként szereplő Pulszky Ferenczné is poha­rat emelt 8 egy magyaros zamatu telköszöntővel mutatá be a magyar nőt az alkotmányban. Éljenek a kubikosok 1 A kubikosok kez­dik megmutatni, hogy nem csak a viz partján tudnak hatalmas gátat emelni, hogy rajta a viz- ár át ne törjön, hanem meg a szónak is gátat tudnak vetni. így mutatták be magukat Endrő- dön a kubikosok, midőn a szabadelvű párt kép­viselő jelöltje Légrády Károly megjelent, hogy ott programmbeszédét elmondja. A városház ud­varán előre állást foglaltak, s oly éktelen lármát vágtak, hogy tölök szóhoz jutni teljes lehetetlen volt s a programmbeszéd megtartását teljes lehe­tetlenné tették. Hiába beszélt még a pap is, meg­mutatták, hogy ők kiabáló kedvükben vannak s ha már szavazati joguk nincs is, de van joguk kiabálni. A dolognak majd hogy egy kis vérontás nem lett a vége, mert végre is a csendőrség jó­nak látta egy kis beavatkozásra kedvet mutatni, de a mellyel szemben a kubikos urak újból oly állást foglaltak el, hogy végre is az okosabb en­gedett és a kubikos urak újból ordítozhattak. — Jellemző azon nyilatkozat, melyet közülük egy tett, hógy három évben egyszer szerezhetik meg maguknak e szép jog gyakorlását, hát miért nem élnének vele. Midőn aztán figyelmeztetve lett, hogy ezután csak öt évben tessz képviselő válasz­tás, hetykén mondja rá az atytafi: majd elme­gyünk valahova a torkunkban maradt két eszten­dőre valót is kiorditani, hogy rajtunk ne szárad­jon. Külömben pedig nyílt titok, hogy egy pár antisemita endrödi, még pedig jó módú gazda által voltak felizgatva, kiknek neve a vizsgálat során majd ki fog derülni. Azt nem tudjuk aztán, hogy váljon azok a jó módn gazdák lesznek-e hajlandók a kubikosokra, esetleg reájuk szabandó bírságot kifizetni, vagy majd csak megelégesznek saját bírságuk fizetésével. Hogy aztán ekkor majd kire fognak ordítani a kubikos urak, az az ő gondjnk lesz. Öngyilkosság, Vésztőn Felföldi János 17 éves suhancz a múlt héten az udvaron levő szil­vafára felakasztotta magát. Kétségbeejtő tettének állítólagos indoka régi betegsége s nyomora volt. Gyomán a pünkösdi vásár alkalmával ada­tott át az uj vásártér a közhasználatnak, mely sokkal alkalmasabbnak bizonyult mint az ezelőtti. Mert mig egyrészről közvetlen á vasúti indóház mellett terül el, másrészről főközlekedési írtjául a „köves-ut“ szolgál, igy nem kell esős időben — minő most is volt — a tengelyig eülyesztő sár­ban és habarcsban gázolni a vásárba menőknek. Bár nem hiányzottak az uj tér átadásánál elő­fordulni szokott kisebb zavarok, s nem egy-két sátortulajdonos állott egymással szemközt — ba­rátságtalan szavakkal emlegetvén egymás őseit; mindazonáltal — leszámítva az ily kisebb jelen­tőségű bajokat, melyeken már bizonyára a leg­közelebbi alkalommal segítve lesz — a vásár elég jól sikerült. — Mint minden uj dolgot valamely fontosabb eseméuy tesz emlékezetessé, úgy e vá­sár uj megnyitása is bizonyára sok család emlé­kében — még pedig szomorú emlékében — fog megmaradni. Fájdalom ez .alkalommal Gyoma tár­sadalmi viszonyát szomorú színben feltüntető ese­ménynyel lett megörökítve az uj vásártér meg­nyitása. E lap t. olvasói egy nemrég megjelent — I a gyomai biróválasztásra .vonatkozó — ki­tűnő czikkből némi fogalmat szerezhettek már azon feszült viszonyról, mely Gyoma két város­része között ősidők óta fennáll. Az említett czikk- ben csakis a városrészek nevének felemlitésében volt tévesztés, amennyiben az egymással hadilá­bon álló részek neve: Mirhóhát és Fegyvernek. E feszült viszony s némileg gyülölség származá­sát nagyon nehéz volna felkutatni, mert annak eredete a régi időkben vész el. Mennyi köny, vér, rabságnak volt már okozója ez ellenségeskedés 1 S fájdalom vannak még ma is az idősebb embe­rek, sőt az atyák között is olyanok, kik nemcsak hogy elenyésztetni akarnák, de sőt inkább az if­júságban e gyiilöltséget folytonosan fenntartani igyekeznek. Ennek előtte a vásártér közvetlen a Molnár Antal. Uiomsu&yiyéti iicucócucu egy guiiuuuuuaü. ai­nya, hogy neje már egykor szeretett. A két­ség fúriái marczangolák, rémlátoniási közt úgy vélte, meg van gyalázva. Meggyalázva ő, í daczos szellem. Elveszté hitét, bizalmát, büsz­keségét s ezzel boldogságát. így nem voll már e földön maradása, — csak az édenber lehetett volna boldog, hol az első emberpár élt magányosan, cherubok által őriztetve. E föld társadalom rendjében azonban meg kelle törnie érzelmi nagyságának összeroppannia. S ő meg­tört, nagy szive összeroskadt. Ha nem mehet« szerelmével az édenbe, hogy a cherubok szár nyai mögött boldog legyen, oda tért a koporsd magányos házába — feledni. Dicsőség, szerelem nemtől ejtsetek sírj ár; egy könyüt, megérdemli tőletek e hü kato nátok. Ti bús szülök nyugodjatok meg a ter­mészet kényszerű törvényében ; a meteo gyorsan alászáll, de útját fényárban futja meg S a nő ki férjét s önmagát siratva ül ravatalhoz, őrizze meg a múltból a mi szép nemes volt; ebből merítsen erőt elviselni / csapást, mely oly érdemetlenül sújtotta. A legmagasztosabb s leghatalmasabb él zelemnek, a büyerejü, csodás szerelemnél - vagytok vértanúi, nem elsők s nem utolsók. Dr. Berényi Ármin,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom