Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-01-16 / 3. szám
vagy a siker felöamert tényezőire s igy az eljárásbeli okszerűségre. De az a talaj t. i. az oktatandó gyermeksereg, a mely- lyel a tanári testületnek bíbelődniük kell, évről évre változik s egyes ugyanazon osztályban is uram annyira heterogen természetű valami, hogy náluk is felférne olyan földkóstoló species-szerű valami, vagy va laki, a ki aztán biztos tájékozást nyújtana árra nézve, hogy a talajnak egyes pontjai melyik katasteri osztályzatba tartoznak De aztán, még ha ez a tájékoztató valami meg van is, ugyan kérdem a czikkirótól hogy várhatja azt, hogy ugyanazon mag a legtermékenyebb talajba hintve mindé nütt ugyanezen eredményt hozza meg, s bizon ha a föld esetleg nagyon szikes hát csak itt ott fog mutatkozni egyes búza kalász vagy kalászcsomó még azon esetben is, ha az illető éjjelt és nappalt egygyé tett. De sokat lehetne még itt mondani ha e lap hasábjai megengednék! hanem csak annyit mondok: experto credo Ru perto. Itt még csak anynyit kell megem liteni: hogy voltak annak az iskolának — eredményben — fényes évei is, hanem hát az rendesen úgy szokott lenni, hogy az ilyesmit igen gyorsan feledjük, kivált ha a hajlandóság is meg van hozzá. A mondottakkal kapcsolatos a szak rendszerről az osztályrendszerre történt gyors átmenetei kérdése. Igaza van az illetőnek midő.i ez átmeneteit, mert any nyi bizonyos, hogy ez átmeneteinek ily alakban és ily gyorsan nem lett volna szabad megtörténni. — De nincs igaza midőn az iskola-széket e téren minden felelősség alul feloldja. Igenis, az iskolaszéknek kötelessége lett volna azt kérdezni a tanári testülettől: hogy minő okok birtak döntő befolyással a rendszer változtatást illetőleg; csak ha a felsorolt oko kát elég súlyosnak találta, adhatta volna 1 hozzájárulását. De hát épen az a köny nyed módon történt hozzájárulás legerősebb bizonyítéka a dilettantismus felületességének, melyet előttem még a minister beleegyezése sem bir sál válni. És im megvallom már azon aránytalanságban is, mely ez által az egyes tanerőkre neheze dik, veszélyt látok; veszélyt látok abban, hogy mig az első osztálynak latin nyelvet most először előadó osztály-tanítója 60 gyermek eredményes tanításáért vállal fe lelősséget minden tantárgyban, ugyanekkor a 4-ik osztály tanítója, a ki hasonlóu nem tanított idáig latin nyelvet, egyszerr a módok és idők szófüzésének ismertető sének ismertetésébe és tanításába potya bele, igaz, hogy csak kilencz gyermekke szemben. — De aztán az eredménytele ség esetén a szülők előtt a felelősség mindkét felet terheli, az egyiket kisebb, másikat nagyobb mérvben. Ami azon nyilatkozatomnak: hogy leg jobb lett volna annak is kitimöt adni, ah rosszul tanult, mert igy azt mondották volna hogy jó a tanítás; sophismává történt uyil vánitását illeti, tessék meghinni, hog^ ebben semmi sophisma nincs ; hanem az illető tanárok részéről lett volna egy ki bolondulás. Hiába: mundus vult decipi ergo decipiatur. Tessék azt is meghinni hogy nem egy helyen használják ám ezt a rendszert s éppen ennek elharapodzása okozta aztán az egyetemi oktatás ered ménytelenségét, melyről egy időben oly sokat -hallottunk s ennek folytán az érett ségi vizsgákon kiküldött miniszteri biztosi intézményt. És én részemről, még a tanári karon elvből hasonló kritika daczára is becsületesebb eljárást látok a méltányos szigorban, mint a silány növedékeknek a szamár-létrán történő átdédelgetésében mely első sorban is az átdédelgetten bosz- szulja meg magát és pedig keservesen. A mi azt illeti, hogy én sokkal jobban tudom, mint a czikkiró, hogy rég rágódik annak az úgynevezett polgári iskolának életfáján olyan-olyan féregszerű valami stb. tökéletes igaz, hogy én is ezen nézetben va gyök s ezt nemcsak én tudom egyes, na gyón jól, hanem igen sokan. Voltak annak a polgári iskolának boldog évei; volt idő midőn mindenki szeretetteljes érdeklődéssel csüggött sorsán; volt idő; midőn a számára biztosítandó anyagi támogatást még kortes eszközül is felhasználták. Egyszer azonban, mintha csak sajátos bűvölet vett volna mindenkin erőt, meglazult az érdeklődés, a szeretetet a hidegségnek egy neme váltotta fel. Mint deus ex machina megjelent a vád : hogy annak az iskolá nak határozottan protestáns felekezeti irá nya kezd lenni, a mi nagyon természetes visszahatást kezdett kelteni, tanári kar s iskolaszék együttesen pártokra kezdettek szakadni és pedig szégyenelve kell ki mondánunk : felekezeti pártokra! A tanári karban határozott az úgynevezett testületi szellem, mely azt mondja: egy mindjéért és mindnyája egyért és különösen az ügyért; az iskolaszék pedig a helyett, hogy e bajt mindjárt kezdetben orvosolta volna, hagyta magát ragadtatni. Jött a tankönyvek vál- toztatásának kérdése, miután a másik párt i a katholikus érdekeket valamely szomszé- i dós kath. gymnasium tankönyveinek en . block leendő átvételével hitte megadha- i tóknak ; a tanári kar pedig, melynek el- : ső sorban lett volna joga a tankönyvek j változtatását javasolni, báb módra hagyott- magával játszani; mert hiányzott az ösz- ) szetartás érzése; majd jött azaz oroi- , nosus igazgatósági hajsza, melybe b t le sodortuk, — magát az országi i tanügyi kormányzat exposituráját, mi > végre is a miniszter döntötte el a peri kérdést; történt ez időben az, hogy ép« i egyik elemi tanitó szolgáltatta a vádat • polgári iskola egyik tanára ellen, s midt- ez igazoló nyilatkozatát benyújtotta, vo tak az iskolaszéknek tagjai, kik annyi] • megfeledkeztek igazságérzetükről, hogy nyilatkozat felolvasása ellen is tiltakoztál jöttek ráadásul a gymnasialis velleitáso az azokból folyó dulakodások, úgy a í' nári karban, mint az iskolaszékben; a ! ember salonképességét pedig a szerit ; kezdték Gyulán mérlegelni, hogy szidja a tanári kart, vagy nem. így aztán mii den lehető el lett követve arra nézve, hog ■ iskola és tanári kar egyaránt decreditá 1 tassék, de arra nézve vajmi kevés, hog i egyiknek úgy mint másiknak tekintély megóvassék. Ez az a féregszerü valam a mi nézetem szerint annak az iskolána életfáján rágódott; s ez a mi ellen a ta nári kar csak az által vértezheti magát magával együtt az iskolát, ha annak mir den tagja hivatásának minél buzgóbb be töltéséhez fogja keresni az őt joggal meg illető elismerést, — és azt nem másut hajhássza. Az iskolaszék jelenleg újból alakult hisszük, hogy működésében több lesz , czéltudatosság; hisszük, hogy az uj erők melyekkel mintegy felfrissült, jótékonyai fognak közre hatni, arra nézve, hogy : polgári iskolával szemben egészségesebi nézetek érvényesüljenek. Adja Isten! A békési ünnepélyek. A lapunk múl heti számában jelzett két nap folyó hó 8. éi 9 ike évekre kihatólag emlékezetessé válil Békés városa krónikájában, melynek minden kor legszebb fénylapjait fogja képezni. A bér ház felavatás ünnepélyének lezajlása után op portunusnak tartjuk ismételten is teljes elis méréssel méltatni ama szívós ügybuzgóságot mellyel a békési intelligentiának sikerült £ várost hathatósan emelő bérház felépítéséi keresztül vinni. Az építő bizottság s az annak élén állé ügybuzgó elnök Dr. Hajnal István e térer szerzett érdemeit csak akkor lehet igazságosan és igazán méltányolni, ha figyelembe vesz^ szűk ama óriási nehézségeket s nem egyszél csaknem Csimborasszóvá növekedett akadályokat, melyek az építési terv csirájától kezdve az ünnepélyes átadásig szakadatlan lánczsoro- zatban előfordultak; az épitő bizottság tagjainak folyton tanúsított ügybuzgóságára, szívósságára s fáradhatlanságára volt szükség mindemez akadályok leküzdésénél, hogy az ige végre is testté váljon. Annyi tény, hogy hasonló viszonyok közt, aminők Békésen is vannak, megyénk más városában nem sikerült volna ily nagyszabású dolgot keresztülvinni, s hogy Békésnek sikerült, ez az ottani intel- ligentia s elöljáróság oly szellemi praeponde- ■antiájáról, a köznépnek és különösen pedig i városi képviselő testületnek olyfoku intelli- rentiájáról tanúskodik, melyre a többi községek, sőt nagyobb városok csak elismeréssel vegyes irigységgel tekinthetnek. Az ünnepély néltó volt a monumentális alkotáshoz és kedves emlékét fogja mindazoknak képezni, akik Békés városa örömében szivükből osztoztak. H ünnepély introduktiója a szombaton délben ártott bankett volt, mely a legkedélyesebb langulatban folyt le. A társas ebéden résztvett a békési intel- igentia s előkelőbb polgári osztály teljes izámban. Ott volt Békés városa nagynevű írszággyülési képviselője Irányi Dániel is, ki lirekt az ünnepélyre utazott le szerető választ! ói körébe. Ebéd után a vidéki vendégeke-l ogadták, kik a megye minden részéből, leg-l agyobb számban azonban Gyuláról és Csabá-1 öl jöttek volt. A vendégeket akik közötti oltak a lady patroness W ének heim Frigyes! grófné, Béliczey István főispán, Göndöcs Bene-| ,ek apát-lelkész, stb. nagy néptömeg várta az! ■ indóháznál, egész a város közepéig sorfalat | i képezve. Meglátszott, hogy Békés vajmi rit-| ! kán jut látványossághoz, tehát megbecsüli a| • mostanit, ki tudja, hogy mikor jut ennyihez is.l t A bál a hozzáfüződött várakozásnak nemi 1 csak megfelelt, hanem azt jóval felül is múlta, I ‘ s annyi igaz, hogy Békésen ilyen még nemi t volt, de valószínűleg egyhamar nem is lesz.l ‘ A villanyvilágítás vakitó fénye mellett csoda-1 1 szép látványt nyújtott a nagyterem, melynek! ' utczai homlokzata felőli részén a lady patro-| ‘ ness számára festői szépségű emelvény készült,! £ körülvéve díszes virágokkal, Wenckheim Frigyes ^ grófnő Y49 órakor a rendezőség által fogadtatva a csabai zenekar egy lelkes nyitányának hangjai mellett Dr. Hajnal István karján vezetve lépett a bálterembe, mely csak- 31 hamar díszes hölgyekkel telt meg. A lady »[patroness elfoglalva helyét s a rendezőség 91 által neki átadott nyönyörü csokrot az emel- Jl vényen levő asztalkára helyezve, a hölgyekéihez lépett s magának többeket bemutattat- Hván, velük hosszabb ideig társalgott. 9 órakor '|a csabai zenekar rázendítette a csárdást s ő ^méltósága a b. b. elnök Dr. Hajnal Istvánnal '[megnyitotta a bált, mely aztán páratlan jókedv >1 mellett reggeli 6 óráig tartott. A czigány ze- ‘jnekar és a katonai zenekar felváltva játszottak. A grófnő igen jól találta magát s csak J reggeli */s6 órakor távozott a bálból. Megyénk I nevezetes emberei közül jelen voltak: gr. I Wenckheim Frigyes és Beliczey István főis- , Ipán, továbbá Irányi Dániel Békés város orsz. [gyűlési képviselője, Légrády Károly Budapestiről stb. A hölgyek névsora a következő: grf jWenckheim Frigyesné, id. Jancsovics Pálné, |Szentmihályi Lajosné, Jantsovits EmilnéJ |Szénásy Józsefné, Kalmár Mihályné, Lux| jGyuláné (Gyuláról), Altdorfer Gyulánó (Má-| |gor), Hajnal Albertné (Kígyós), Szécsényi j [Kázmérné (kígyós) Vidovszky Kár oly né, Fábryj [Károlyné (Csaba), Kollár Jánosné (M.-Berény),| [if. Jancsovics Pálné, Pallay Jenőné, Lavatkaj [Gyuláné, Lavatka Ágostonná, Timáry Ala-J |josné, Emperl Ernőné, Farkas Józsefné, dr.[ [Hajnal Istvánná, Herczóg Józsefné, Sulutz] |.Sándorné, Déry Istvánná, Konsitzky Jánosné,| if. Belenta Mihályné, Krausz Sándorné, Sper-| |linger Jakabné, Beck Józsefné, Stark Gyu-| [láné, Frisch Dávidné, Weisz Árminná, Lam-| [pel Bernátné, Beck Dávidné, Grünwald Jó-I [zsefné, Pesly Alajosné, Öry Lajosné, Kopó-[ esi Jánosné, Nécíin Károlyné, Hencz Lajosné,| |Terney Ferenczné, Téván Gézáné úrnők, Jant-| Isovits Margit és Leona, Szentmihályi Mariska}1 (Gyula), Vecsey Et'elka (Gyvári), Vecsey Ma-j( l.riska, (Kamut) Papp Anna, Putics Mariska j Vésztő) Jenei Vilma (Bpest) Kalmár Ilon,]1 (Gyula) Hajnal Erzsiké, (Kígyós), SzőllősiP Ilon és Boriska (Makó), Vidovszky Irén, Kras-r sovácz Málcsi, Povázsay Mariska, Fenes Ju-r liska, Wagner Sarolta, Kristóf! Matild, (Csaba)| Wieland Matild (Gyula) Hajnal Nina, Igazr Róza, Asztalos Irma és Hedvig, Senkey Anna|( Sulutz nővérek, Belenta Nella, Szánthó Bella,P Wieland Minka, Déri Aranka, Vincze Mariska, r Konsitzky Olga, Bányai Ida, Batizi Ilka, Pol-|r gár Mariska, Zilahy nővérek, Lampel Juliska,j" Popövits Mari, Popovits nővérek, Tassy Róza,js Végh Piroska, Kurusta Jusztin, Gál Margit,} Grünwald~Fmília, Weisz Emilia, Szerdahelyi}^ nővérek, Danszkay nővérek, Koszta Luiza ésr* Szilágyi Róza kisasszonyok. 1° A karzaton ott láttuk: Konkoly Jenőné, J Rózsa Károlyné, Lakatos Zoltánná, (P.-föld-l . . x In vár) Benedikty Józsefné, Wieland Jánosné,L Schwarcz Mártonné, Steiner Dávidné, Hirsch-1 lg Ier Mártonné, Dőmény Istvánné, Végh Fe-I renezné, Cziffer Gézáné, Sál Józsefné, Durkój . Ferenczné, Koszta Sándorné és özvegy Wein-L mann Imréné stb. úrnőket és Matta EtelkaL Chauvin Janka, Sipos Klára, Hajnal RózaJ Bleiberger Etel, Ambrus Vilma, Frisch JankaL Dömény Ida, Durkó Mariska, Varga Mariska, | Deutsch nővérek, Grünwald Ida, Grósz Nella, | Btern Sarolta, Fried Fáni, Lövy Berta és Frid-J1' nann Pepi stb. kisasszonyokat. Az első né-|® ryest 96 pár tánczolta. I V( Vasárnap, január 9-én volt a népbál. Gyö-J^ lyörü látvány volt a most már egészen tág} ■, íagytermet — (a grófnő emelvénye, valamint L 1 felesleges székek el lettek távolitva) látni, L imint benne mintegy iooo-re menő néptömeg | j nint a hangyaboly nyüzsgött, tánczolt, mert|... nás néven az egymás hátán levőket alig ne- |? rezhetni, a többi helyiségek is zsúfolásig | neg voltak telve, úgy hogy legalább 1600-rajg ehető a jelenvoltak száma ; ha urhölgyeinkj eggel mulattak, úgy a földmi vés és iparos-}8 isztály szépei is reggelig tánczoltak; az igaz,}, ^ iQgy rekkenő hőségben és iszonyú porban, deL licséretül meg kell említeni, hogy daczára az| , lyi nagy tolongásnak, rendetlenség egy pilla-} ■ latra sem fordult elő. Y 1 ^------------- ' bt *H i Figyelmeztetem mindazokat, kik II jés IV. oszt. kereseti adó, úgyszintén ti [hekamat adóbevallási iveket kitöltés vége [kaptak, hogy azokat folyó hó 20-áig anni Ibizonyosabban benyújtsák, mert az azutá [benyújtottak, figyelembe nem fognak vi etetni. B.-Gyula, 1887. január 15. Oobay János, polgármester. Hírek. Gyula városa képviseletében bírt viril I jogaik gyakorlására megbízottakul megnevezte la megye alispánjánál : a gör. kel- egyház |Nyikora Illést, özv. Nyéky Alajosné Gremspergi [Józsefet, özv. Schriffert Bonaventuráné Hajóst [Ottót, őzv. Schriffert Józseíné Scherer Bem |deket, őzv. Czinczár Áronné Czinczár Józsefe [a rdm. kath. egyház Bandhauer Györgyöt, öz Prág Albiuné Dobay Jánost, és özv. Góg Józsefe [Schmidt Gyulát. Jancsovics Pál alispán, Debreczeni Endi [gyomai főszolgabíró betegeskedése folytán, Re |hoska Mihály szolgabirót, a kihágások vezetése [vei megbízta, illetőleg felhatalmazta. A belügyminiszter a törvényhatóság [szabályrendeletet — melynek fegyelmi intézkedé seire vonatkozólag vannak észrevételei — módc sitás végett leküldötte a vármegye közönségénél A megyebizottsági tagokra vonatkoz pótválasztás f. hó 10-én volt. — C s a b á n II. kerületben Dr. Fáy Samu, a III. kerületbe Fikker Lipót, Tót-Komlóson Hovorki Pál és Kétegyházán Kántor Mihály vá Iasztattak meg. A földinivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter leiratilag értesíti a vármegye kö zönségét, hogy a folyó 1887-ik évi fedeztetés idény tartamára Békésmegye területén a követ' kezű községekbe adatnak ménlovák : Békésre 4 Csabára 4, Gyulára 2, Csorvásra 2; Gyomárs 3, Körös-Ladányra 2, Körös-Tarcsára 2, Kétegy házára 2, M.-Berénybe 2, Orosházára 4, Öcsödri 2, Szarvasra 4, Szent-Andrásra 2, Vésztőre 2 Csabacsüd pusztára 1, Uj-Kigyósra 2, Szegba lomra 1. A kir. törvényszék csődbíróságánál e hó 10-én rendeltetett el ez év folyamán az első csöc és pedig Insperger János orosházi lakos ellen Tömeggondnok: Dr. Singer Béla orosházi, helyettes Keller Imre gyulai ügyvéd, csődbiztos Dr. Kadar Ottó törvényszéki jegyző. A pálnapi gyulai vásár — mely a sertéseket illetőleg tudvalevőleg nemcsak Magyar- srszágra, hanem külföldre is irányadó, e héten részi kezdetét. Az enyhe időre való tekintettel, ie egyéb körülményeknél fogva igen nagy sertésforgalomra van kilátás, hogy a mai nyomott irak is javulnak-e, oly kérdés, melyre egyet- en pál-napi vásár előtt sem lehet positiv feleetet adni, mert ez oly dolog, ami a vásár folya- nán alakul. A sertésvásár f, hó 19-én és 20-án szerdán és csütörtökön) tog tartatni, — pénteken esz szarvasmarha-, szombaton ló-, és vasárnap telső vásár. A járhatlan rósz utak miatt kevés eményt füzünk az utóbbinak sikeréhez, hacsak :eményen fel nem fagy — ami nemcsak vásári zempontból volna kiváaatos. A b.-gyulai kir. törvényszék az elmúlt 886-ik évben mint az elnök ur szivességből köz- 5tt kimntatásból értesültünk, előfordult 179 ha- yatéki, 12 gondnokság alá helyezési, 53 váltó, 89 rendes kereset, 69 perre utasítás, 29 kisebb olgári, 3 holttárnyilvánitási, 4 okirat megsem- usitési, 302 csődbejelentés, 22 csödkereset s 15 edelmiügy. Az elmust évben összesen 8415 pol- ári, 3374 bünfenyitő, és 2709 telekkönyvi szám ezekből elintézetlen maradt összesen 229. Az lz 1885-ik évben volt polgári 8000, bünfenyitő 502 telekkönyvi 3185 s mint ebből látszik, az 885-ik évhez képest, míg a bünfenyitő ügy 128, telekkönyvi 276-tal fogyott, addig a polgári 15-tel szaporodott. Gyulavárosa regále-ügyéröl a városi kö- inséget közvetlen forrásból értesíteni kőtelessé- ünk lévén, azt folytatólagosan a következőkben isszük: A 250000 frt vételárról kiállított elismer- ínyt a polgármester f. hó 20-án kézbesitte Ger- ,n az uradalom megbízottja gróf Wenckheim Gólnak, a ki ügyésze által, úgy az italmérési, va- ,mint a vásári jogot is, folyó hó 7-én felmondta. A polgármester, mint a regale-bizottság nőké, f. hó 12-én hívta össze a bizottságot a >vö teendők feletti tanácskozásra. A bizottság >sszabb eszmecsere után azon megállapodásra tott, hogy megbízza a városi polgármestert, e 11 e r Imre és Végh József bizottsági tálkát kipuhatolásával azon adatoknak, a melyek múltban a bérlőnél irányadók voltak, hogy azok- >1 a jövő teendőkre nézve következtetést vonjon , megbízta egyúttal polgármestert, hógy a re- ile-jogot élvező szomszédvárosoktól adatokat erezzen be arra nézve, hogy ott e jog miként izeltetik, minélfogva a megkeresések ez irányin Budapest fővárosához, Arad, Nagy-Várad, Hód-Mezö-Vásárhely, Szentes, Nyíregyháza, Makó
