Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-02-21 / 8. szám
Melléklet a „Békés“ 8-ik számához. okot aggályokra ; — mert ugyanoly arányban, sőt nagyobb arányú fejlődésben létezik az alsó vidék folyammedre ; — a részint végrehajtott, részint pedig végrabajtás alatt álló szabályozási munkálatok folytán, minélfogva az ide érkező vizek akadálytalan és gyors levezetése nemcsak lehetővé válik, hanem a még hátralevő nagyobb szabályozási munkálatok befejeztével, mely idő 5—6 év múlva bekövetkezhet azon esetben, ha a törvényhozás ezen túl' is oly mérvű összegeket bocsát a szabályozás rendelkezésére mint jelenleg, — a Körös folyó középső szakaszán a nagy viz színének leszállítása is lehetővé válik. Az állam költségén teljesített munkálatok következő összegeket igényeltek : 1870—1878-ik év végéig . . 534,580 frt 1879—1886-ik év végéig . 2.847,403 frt vagyis összesen ~ 3.381,983 frt Ha pedig a korábbi időkben részint községi részint megyei erővel teljesített munkák értékét 915,700 frtot, hozzávesszük, lesz az Egyesült-Körösnél eddig teljesitett szabályozási munkálatok értéke — 4.297,638 frt. G. Közigazgatási szakkönyvtár. A közigazgatási élet terén a folytonosan jelentkező szükségek, növekvő érdekek, szélesbedő látkör, a szellemi és anyagi forgalom folyton nagyobbodó mérvei, melyek a közönségben újabb és újabb eszméket, vágyakat, igényeket s törek- vési czélokat teremtenek: a köztisztviselők értelmi képesültségének fejlesztését követelik. A közszolgálat okszerű tevékenységéhez szükséges, hogy mindenki kellő erővel és képzettséggel lépjen a közpályára; de nem elég megmaradni azon állásponton, melyet valaki elfoglalt midőn a közszolgálatba lépett, szükséges, felös- merni az időnként felmerülő újabb eszméket, meg kell ösmerni azon szakmüveket, melyekbe a tudomány időnként vívmányait lefekteti. Napjainkban az igazgatási közélet ép úgy, mint az ennék fejlődését, szabályait nyomozó államtudomány átalakulásban, fejlődési stádiumában van. Az államélét alapjait, szervezetét, intézményeit és annák fejlődési mozzanatait feladata köbébe vette fel a tudomány s minden lép- ten-hyomon kerül a közönség elé oly szak-mü, melynek megismerése tanulmányozása a köztisztviselő kötelmét képezi, ha nem akarja azt, hogy elmaradva a kortól, működésében, a kellő szakértelem, a képzettség hiánya nyilvánuljon. Fájdalom, a tisztviselő legtöbb esetben nincs oly helyzetben, hogy az időnként megjelenő szakmüveket megszerezhesse s rendelkezzék tovább képeztetése igen szükséges eszközeivel; de még ha anyagi helyzete, megengedné is az ily müvek megszerzését, változás esetén hivatali utódja érézné azök hiányát, miután a magán tulajdont képezett müvekkel nem rendelkezhetnék; egyszerre megszeó'ézni pedig a csak évek során át gyűjthető müveket a lehetetlenséggel határos. Szükséges tehát, hogy közerővel szereztessenek be a köztisztviselők részére a szakmüvek s azok oly közvagyont képezzenek, melyek kizárólag a hivatalok rendelkezésére áljának s a hivatali utódoknak legyenek időről-időre tovább képeztetésük szükséges eszközei. Megyénknek a közigazgatási szakkönyvtár felállítása, úgy a központban, mint a járásokban megerőltetésébe egyátalán nem kerülne. Evenként az állami dotatióból tetemes összeget takarítunk meg, s ha évenként a megtakarítandó összegnek csak 10-°/„kát fordítanánk e czélra, nehány év alatt oly szép szakkönyvtárral rendelkeznének tisztviselőink, mely tovább képezteté- sük 8 a korral karöltve haladás igényeit teljesen kielégítené. Nem uj ezen eszme, megpendítette már ezt egy Ízben főispánunk, midőn a pazarul kiadott irodai szerekből levonást kívánt eszközöltetni, hogy az igy megtakarított összegből a közigazgatási szakkönyvtárt felállíthassa a megye. Oly nemes törekvés ez, oly életre való eszme, hogy»annak megvalósitására szavunkat felemelni kötelességünknek ösmerjük. Vj monopóliumok Romániában. A román pénzügy-miniszter törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé a gyufa és kártya monopóliumról . Az indokolás kiemeli, hogy a monopólium eszméjével már régebben foglalkoznak, de megvalósítani azért, mert az Ausztria és Magyar- országgal kötött kereskedelmi szerződés értelmében Romániában nem volt szabad monopóliumot megteremteni, s miután most már a szerződés lejár, mi sem akadályozva a régi terv megvalósítását. A kártya monopólium nem igen szolgál hátrányunkra, de igen a gyufa monopólium, mely mintegy 400 ezer forint jövedelmet vonna el tőlünk. A gyulai gyufagyár is sokat szenvedne ez által, miután úgy tudjuk, hogy legnagyobb kivitele Romániába van. 261—1886. Az 1886. évi házadó lajstrom a békésmegyei kir. adófelűgyelőség számosztálya által megvizsgálva és helybenhagy va az 1883. évi XLIV. t. ez. 16. § a értelmében február hó 22-töl marez. 2-ig Gyulaváros adóhivatalánál közszemlére lesz kitéve, a hol azt bárki megtekintheti s a netalán reá sérelmes kirovás ellen felszólamlását ez idő alatt ugyanott beadhatja. B.-Gyulán, 1886. február 20. DobayJános, polgármester. Irodalmi pályázat a birtok tagosítás haszna felett. Békésmegyének a Körös folyók közt fekfő sárréti járásában, több község határa még tago- sitatlan lévén, ott a kis birtokoknak, a határ ellenkező oldalain egymástól távol és szerte fekvő számtalan, apró egyes részletein a gazdálkodás oly idő rabló, kezdetleges és csekély haszonnal járó; másrészt pedig a gazdák java által oly régóta pengetett tagosítás, a határ külön részeinek, külön talajminőség, (televény, szik, mocsár, nádas volta) és egyéb körülmények miatt a kisbirtokosok alsó rétegében, eddig oly leküzdhetlen ellenszenvvel találkozik, hogy a békésmegyei gazdasági egylet szükségesnek találta, irodalmi pályázatot nyitni, egy oly 10 irott ívnél nem hosszabbra terjedő munkára, melyben, tekintettel a fennrajzolt sárréti viszonyokra, a tagosításnak haszna, szemben a nem tagositott eddigi állapotott hiányaival és a nép alsó rétegeiben uralkodó előítéletekkel egyszerű, világos, népszerű nyelven és meggyőző modorban fejtegettessék. Ezen specificus tárgyú pályaművek megbi- rálásánál a főszempontok leendenek : a tagosításnak 1. A fenrajzolt sárréti viszonyokra való tékintettel. 2. A köznép által könnyen érthető1 vonzó népies nyelven. 3. Az előítéleteket kimé ritően tönkre czáfoló. 4. A hasznot ellenben meggyűző modorban való ajánlása. A pályamű idegen kézzel Írva s a szerző nevét rejtő lepecsételt levél kíséretében, melynek külsején a pályaműnek jeligéje foglaltassák, folyó évi szeptember elsejéig az egyleti elnökségnek B. Csabára beküldendő. A legjobbnak ítélendő mű 25 db. 10 frankos aranynyal dijjaztatrk és az egyletnek tulajdonává válik, mely azt ingyen terjeszteni fogja. Kelt B.-Csabán, január 20-án 1886. A békésmegyei gazdasági-egylet. Uj népfelkelési törvény. A birodalom két államának kormányai a közös hadügyminiszterrel megállapodtak az uj népfelkelési törvény-i javaslat fölött. 0 felsége a tervet tudomásul vette s a magyar honvédelmi miniszter a hon védelm költségvetés letárgyalása után a ház asztalára teendi Magyarországra és Ausztriára nézve — egyenlő szövegű törvényjavaslatot. Az uj törvény leglényegesebb pontjában azt rendeli, hogy a népfelkelés a jövőben ne mint eddig, önkéntesekből alakittassék, hanem hogy mindazok, kik sem a közös hadsereg, sem a honvédség kötelékébe nem tartoznak, 19 éves koruktól 42 éves korukig ebben szolgálni kötelesek. Ennélfogva tehát mintegy 1.700,000 oly emberre hárulna e kötelesség, kik ma, háború esetén békés foglalkozásuk mellett maradhatnak. Egy megfelelő népfelkelés szervezése Ausztria-Magyarországbau ma már elhalaszthatlan kötelessége az irányadó tényezőknek, azonban annak rosszul alkalmazása a lakosságra és a birodalom jólétére nézve katonai szempontból szükségtelen, sőt bizonyos körülmények közt határozottan veszélyes leend. A belüg) miniszter a „Magyar közigaz- gatás“ czimü szaklapnak a megye és a járási szolgabirák részére .leendő megrendelését a megye terhére engedélyezte. — Részünkről is kívánatosnak tartjuk e közigazgatási szaklapnak pártolását, de van még ezen kivül több oly kitünően szerkesztett szaklap is, melyeknek a megye s a szolgabirák részére leendő megrendelése éppen oly kívánatos volna. Ilyen a „Községi Közlöny“, a „Magyar Pénzügy.“ A közigazgatási tisztviselők alig vannak oly helyzetben, hogy ezen lapokat megrendelhessék, s igy megismerkedjenek azon felette fontos érdekekkel, melyeket eme szaklapok ösmertetni és előmozdítani vannak hivatva. Közigazgatásunk lényeges átalakulás előtt áll, s ezen átalakulás megvilágítása, kiváló szakférfiak által való meg- birálásánsk ösmerése minden tisztviselőre nézve felette szükséges. A megye közönsége, midőn ezen lapoknak a tisztikar reszere járatását eszközli s ez által alkalmat ad azoknak a fontosabb közigazgatási kérdések és reformtörekvések megismerésére a közügyek, és ezzel kapcsolatban saját érdekeinek előmozdítására tesz hasznos szolgálatot. Az aradi ügyvédi kamara lajstromából Popovits Desanu Simon aradi ügyvéd, községi jegyzővé lett megválasztása folytán kitöröltétett. A belügyminiszter 1347. számú leiratával elrendelte, hogy a névváltoztatások iránt benyújtott kérvényekben, a névváltoztatást kérőknek foglalkozása, mindenkor megjelöltessék. A debreezeni m. kir. távírda igazgatóság a távirda vonalak mentén az élőfák rendszeres legalyaztatáea iránt sürgős intézkedésekre, kéri a törvényhatóságot. Említettük, hogy az orosházi kitünően szervezett zenekar külföldi útra készül. A belügyminiszter megkü'dte a külföldre szóló levelet. A gyulai kövezet tatarozására szükséges kőanyag (tört kavics) szállítását a folyó hó 15-ón tartott verseny tárgyaláson Imre Lajos és társa nagyváradi lakosok vállalták el. A dobozi Kettős- köröshídjának felépi tósót Scheer Konrád gyulai épitész vá'lalta el. A hidakhoz a jégtörőkét id. Kerepeczky Mihály, Veres Károly és Schriffert József fogják elkészíteni. Gyornán a roncsoló toroklob járvány meg szűnt. A megye ttionographiájának megírására s illetőleg a mü adatainak beszerzésére megajánlott 2000 frt Írói tiszteletdij és 500 költség kifizetésére a belügyminiszter a jóváhagyást megadta. Az Örültek és hülyék statisztikájával foglalkoztak e bo 15-én Budapesten az orvosegyesületben. Dr. Schwarzer Ottó referált a tébolydákon kivül levő őrültekről és hülyékről. Az eddigi adatok szerint legkevesebb januárban az elmebetegek száma, aztán folyvást növekszik augusztusig amikortól fogva ismét csökken. Legtöbb elmebeteg a Duna és Tisza közt vnn, legtöbb hülye Erdélyben. A legczivilizáltabb nemzetiségek, a magyar és német szolgáltatják az őrültek és hülyék legnagyobb számát. Vallásfelekezetek szerint legtöbb a zsidó, aztán jönnek a keleti orthodox és katholikus egyház hívei. jA hülyék közt legkevesebb a zsidó, a legtöbb a gör. kath ; nemre nézve a tébolydákban sokkal több férfi van, mint nő. Magyarországon a legutóbbi népszámlálás adatai szerint nem kevesebb mint 30,000 elmebeteg és hülye ember van. Ezeknek csak 10,32 százaléka van tébolydákban. Végül négy pontból álló határozati javaslatot ad be az őrültek elhelyezésére és statisztikai kimutatására vonatkozólag. Közművelődés, társadalom és közgazdaság. Kell-e megyei földmives iskola? Gr. Széchenyi Pál földmivelésügyi miniszter ur f. évi január 29-én a képviselőház előtt tartott beszédében hangsúlyozta, hogy minden megyében ke'lene egy földmives-iskolát állítani, mert csak azoktól várja gazdasági helyzetünk javulását, olyan közvetítőnek tartván azokat, melyek által a józan gazdálkodás szelleme a nép alsó rétegeibe is be fog oltalmi. Nagyon igaz szavak; csak egy a baj, az, hogy mikor a körmünket égeti már a szükség : akkor látja át a miniszter ur azok igazságát, — Mennyire másként állanának közgazdasági viszonyaink, ha 1868-ban hirdeti vala ki az akkori miniszter e meggyőződését a képviselőházban és szivvel-lélekkel — még akkor talán fölös pénzzel is — azonnal felállítja minden megyébeu a földmives-iskolákat! Igaz, hogy azok felállítása még most sem késő, mert életszükség. És, mert életszükség: mindennapi halasztás, mely- lyel azok felállítása hátra marad ; — sze- üdén szólva — épen olyan könnyelműség, mint mikor a súlyos beteghez óráról-órára halászijuk — magyar szokás szerint — az orvos elhívását. Azért gazdasági lapjainknak üstökén kellene ragadniok az alkalmat és a föld- mi ves-isk olák hasznos voltát — arról szóló czikkekben — mindenfelől megvilágítva, — missiójokhoz hiven — hazafias kötelességükül elismerni — épen a 12-ik órában — nagyon is tartoznának. Evek óta figyelemmel kísérem a „Magyar Föld“ czikkeit, melyekben a tözgazdaságunk mizériáit gyógyitni törekvő panaceák hirdettetnek, és megválom, sokszor boszankodtam azon, hogy nem tudnak már egyszer rájönni az igazi gyökeres orvosságra? A „Magyar Föld“ igen tisztelt szerkesztője gyakran adott újabb időben ama hitének kifejezést, hogy közgazdaságunk helyes alapra való állítását — vagy talán jobban mondva lábfa- állááát — a gazda közönség művelődése — igazi műveltsége — által hiszi eszközÓl- hetőnek. Ez az én hitem is. Azt hiszem, másoké is. A gazda-közönségnek — közgazda- sági, gazdászati értelemben vett — művelődése csak úgy lebetségés, ha ézén műveltséget megadó és biztosító tanintézetek állíttatnak fél. A nagyobb intelligentiát igénylő gazda-közönség számára van olyan tanintézet, melyben körülményeihez képest képezheti magát. Szomorú dolog azonban, hogy ezt többnyire csak azok látogatják, kik mások gazdaságainak vezetésére — kenyér- kereset czéljából — képeztetik magokat. Hja! nálunk aki ur, — Gentri, -- az mind jogot végez, még akkor is, ha előre tudja, hogy gazda lesz belőle, — Azt az előítéletet — hogy másnak ne nevezzem — kell előbb legyőzni nálunk, mely ama hitből táplálkozik, bogy a műveltség legmagasabb niveauját csak a jog-academia által lehet elérni. Pedig — zárjel közt mondva — az orvos, mérnök és a közélet anuyi más hivatalnoka is áll a műveltség olyan fokán, mint a jogtudós, ha az. De hát, ha ezt ama bizonyos osztály még nem látta be! Most az egész ország vallja kárját e közellátásnak! Gazdasági viszonyaink azonban megkivánják azt, hogy a gazdasággal foglalkozó nép is birjon olyan szakértelemmel, mely számára a kenyeret biztosítsa; akár úgy, hogy a maga földjét mi- velje, akár úgy, hogy másnak dolgozzék szakértelemmel. Ilyen szakértelemet sem a nép — sem a polgári iskolában nem nyer, mert annak nyújtása ezeknek feladatuk nem is lehet. Azt a földmi ves-iskolában ny erű éti csak. A földmives-iskolák és vinczellért képző-iskolák tehát azok az intézetek, melyek a gazda-közönség amaz osztályát, — a népet, — mely nem igényel magának nagyobb intelligentiát, nemcsak szakértelemmel látják el, hanem egyúttal a műveltségnek kellő — ezen osztályt megillető — fokára is emelik. Azért, necsak üdvözölni siessünk a miniszter ur meggyőződését, hanem országszerte kérjük — talán követelhetnők —- is a földmives-iskolák még ez évben való felállítását. Az alkotmányos aera beállta óta a népiskolák szaporításán és állami felügyelet alá való helyezésén kivül, magáért a népért, mint egy külön osztályért, úgy sem történt valami említésre méltó más áldozat, olyan áldozat t. i. mely annak — minden tekintetben valódilag értelmezett — művelődésére, gazdagítására, egyszóval boldogitására hozatott volna. Minden földmives-iskola felállítása helyén kétféle irányban fog hatni. Tanitólag és példát-adólag. Példát-adólag mondóm, mert az ő területén űzött minta gazdaságot meglátják a közönség olyan tagjai is, kik már növendékei nem lehetnek s a példából okulnak. Közgazdasági bajaink egyik legnagyobb oka, tényezője az, hogy a nép minta-gazdaságot, vagy a kor, hely és helyzet igényeinek számba-vételével, ezekhez idomított különleges — specialis —f gazdasági termények szakszerű művelésére berendezett gazdaságot nem lát s a példán nem okulhat. Minta-gazdaságot nem lát, mert, ha tud is ilyennek létezéséről a nagyobb uradalmaknál, azoknak megtekintésére nincs alkalma, mert a nagyobb uradalmak rá nézve olyanok, mint Ádámnak a paradicsom kertje a kiűzetés után, nem szabad azokban senkinek előre-hátra csatangolni; vagy ha a megtekintés megengedtetnék is, hol van az a gazdasági tiszt, ki a meg- tekintőnek kellő magyarázattal szolgáljon; mikor annak ideje nincs — olyan helyen — a tanításra. Alantasabb közegektől pedig a felvilágosítást nem nyerheti meg, mert azok csak a gép egyes részeit képezik ilyen gazdaságokban. Ha pedig egyik-
