Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-26 / 52. szám

akkor egészen mást várunk s egészen mást követelünk attól a nyilatkozattól s megköveteljük legalább azt, hogy az a nyilatkozat be adjon érdemes alkalmat egy ujjabb jogos és észszerű határok közötti, kíméletlen bár, de alapos kritikára.

A czikk nagyobb részével nem is foglalkozva, különösen három állitásunkat próbálta hosszasan megczáfolni a tanári testület, lássuk tehát mennyiben sikerült ez ? Lássuk tehát a tanári gyűlés logicáját.

Azt mondottuk, hogy a népiskoláktól eltekintve az „osztályrendszer, mely 1886. iskolai év elején léptettetett életbe a polgári iskolába: impraktikus, a törvény szelleme ellen való, lomtárba vetett, ó-divatu s Europa egyetlen tanintézetében sem használt czélszerütlen rendszer;“ a logika szabályai szerint ennek megczáfolására azt. kellett volna mondani és bebizonyítani, hogy ez nem áll s az osztályrendszer a legújabb vívmány, mely Europa legtöbb tanintézetében czélszerüen használtatik, de önök nem ezt mondják, hanem hivatkoznak a közoktatásügyi miniszter rendeletére, mely a változtatást helybenhagyta, erről majd később szólok; — azt mondottunk, hogy nem felesleges kutatni az okot, mely az iskolaszéket reá birta ezen változás megtételére s önök ezzel ellentétesnek találják, midőn tovább igy folytatom: „szomorúan kell beváltanunk, hogy a polgári iskola nem felel meg feladatának, minden oldalról panaszok hallatszanak“ melyek jogosságát az értesitő adataival igazoltam. Hát hol van itt az ellenmondás?

Igenis uraim az ok az, — melyről önök azt állítják, högy nem is kerestük — mely reá birhatta az iskolaszéket a rendszer változtatásra s ismétlem retrograd irányban.

Avagy talán csík nem hiszik önök, hogy a polgári iskolaszék azért változtatottrendszert, mert a polgári iskola a szakrendszer melletV teljesen megoldotta feladatát s kitűnő eredményeket mutatott fel s az iskolaszék azt akarta, hogy ne feleljen meg oly túlságosan feladatának a polgári iskola s ne mutasson fel oly szép eredményeket.

De tovább negyek, hiszen a tanrendszer megváltoztatását önök maguk kérték és indítványozták, hát miért tették ezt? Bizonyára azért ínért belátták —: a mit most nekem elhinni nem akarnak, — hogy az iskola nem felel meg feladatának s nem mutat fel kellő eredményt; mert azt még fel sem akarón tenni önökről, hogy a rendszer változtatást azért indítványozták, mert megborzactak azoktól a fényes eredményektől a mílyeket eddig elérték.

Hiszen minden bizonyítás nélkül is nyilvánvaló, hjgv igen nagy s igen fontos okoknak kellett lenni, hogy az éveken keresztül folytatott szakrendszer melletti tanítás megváltoztattassák, hiszen mikor önök indítvány ózták a rendszer változtatást, nem csak maguknak kellett meggyőződve lenni arról, hogy az|iskolában nagy hiányok vannak, hanem meg kei^tt arról győzniök az iskolaszék^ is s ez'^az eredményből Ítélve sikerült. S

S ha mindezekkel szemben a helyett, hogy az osztályrendszer előnyét bebizonyítanák, egy tanári gyűlés nem talál más czáfolatot, mint arra hivatkozni, hogy a nagyméltóságu vallás- és közoktatási minisztérium az osztály rendszert iskolánk számára, (s jó hogy oda tették ép önök iskolája számára) engedélyezni méltózta- tott, s nem veszi észre, hogy ez az engedély nem valami kitüntetés. S ha önök feladatuknak vállalták tanítani a polgári iskolában szakrendszer mellett, s belátták hogy — ambitiojuknak megfelelőleg — ezen rendszer mellett feladatuknak meg felelni nem képesek, s ha az önök kérelmére ezék folytán felső helyről is sancti- náltatik ezen belátásuk helyessége, s az osztályrendszer engedélyeztetik, és önök erre a sanctióra képesek bizonyos gúnnyal mint czátolatra hivatkozni, akkor csakugyan dificile est satyram non scribere.

Mondottuk- továbbá, hogy a múlt is kólái évben 87 növendék közzül elégtelen osztályzatot nyert 33, s az osztály ismétlésre utasittatoít 20, s mondottuk, hogy ily körülmények között valóban szomorú a kép, melyet a polgári iskoláról alkothatunk.

A logika szabályai szerint ezt igy kellett volna megczáfolni: nem igaz, hogy a 37 növendék közzül 33 nyert elégtelen osztályzatot, nem igaz, hogy 20 utasitta- tott az osztály ismétlésére, de miután ez

nem lehetséges, mert ellene mond a hivatalos értesitő, legalább azt kellett volna bebizonyítani, hogy az alkotott kép nem szomorú, hanem örvendetes.

De önök a helyett, hogy czáfoluának, okul hozzák fel az elégtelen osztályzatok nagy számára s mint érdemre hivatkoznak nagy büszkeséggel arra, hogy az igazságérzet növendékeiknek megbirálásánál nem gyöngült meg egyikéjttknél sem s mérnek kinek-kinek érdeme szerint, nem törődve azzal, hogy egyes befolyásos egyének neheztelésével találkoznak.

Ugyan kérem nem restellenek önök erre hivatkozni? Hiszen ez a védelem, rosszabb vádnál, még éppen csak az hi- ányzanék, hogy befolyásoltatni engedjék magukat az osztályzatok megállapításánál, hisz annak még elképzelése is megdöbbenti az embert. Hogyan juthat egy tanári gyűlésnek eszébe, azzal czáfolni, vagy azzal dicsekedni, hogy Ők nem engedik magukat befolyásoltatni az osztályzatok megállapításánál ?

S a mi talán a legfőbb jogsérelem, mondottam, hogy „az iskola nem felel meg feladatának“; — de hát hogy is felelhetne meg, mikor még önök sem tudják, hogy mi a feladata.

Vagy tudhatja, ismerheti-e az iskola feladatát az a tanári kar, mely azzal szemben, hogy az iskola nem felel meg feladatának igy válaszol :

„Mi a tantervnek mind ez ideig eleget tettünk s igy iskolánk feladatát megoldotta.“

Hát tudják önök, bogy mi az iskola feladata ?

Hát az és semmi más a feladata egy iskolának, minthogy a tantervnek eleget tegyen, mit ha nem tesz bezárják; hát csakugyan nincs más feladata egy iskolának, mint —- a tanterv megtartása mellett tanítani, ha rosszul is ?

Bizony uraim erről a két részből álló nyilatkozatról bátran el lehet mondani, hogy a második rész sokkal rosszabb mint az első, s az első egy cseppel sem jobb mint a második.

Gyula városa rendkívüli képviseleti közgyűlése 1886. deczember 23-án.

1. Elnöklő polgármester a középszámban összegyűlt képviselőket üdvözölvén, előadja: hogy miután több oly tárgy merült fel, amelynek elintézése a tolyó évben még okvetlenül szükséges, ez okból bivta össze a képviselő testületet. — Előterjesztetik azután a legtöbb adót fizetők 1887-ik évre küldöttségileg megállapított névjegyzéke, a mely a békésmegyei takarékpénztárnak 4134 frt 95 kr legtöbb és Fhilipp testvérek eleki lakosok 140 frt 50 kr legkevesebb adójával helybenbagyatott, s a jogi személyek és özvegyek felhivandók lesznek, hogy 15 nap lefolyása alatt megyei alispán urnái megbízottaikat nevezzék meg.

2. A hús-, czukor- és borfogyasztási-adó kezelése tárgyában a mészárosok illetőleg kereskedők éB regale bérlővel a tanács által kötött egyezség jóváhagyatott.

3. A községi iskolaszék 1887-ik év elejétől 3 évre megválasztatott. Tagjai a következők: Ladies György, Dr. Kovács István, • Szigethy Lajos, Sál József, Végh József, Lukács Károly, Fridrich Mihály, Terényi Lajos, Keller Imre, Kövér László, Hoffmann József, Mondák György, Deutsch Mór, Popovics Jusztin, Szénássy József, Sziber Nándor, Schmidt József, Schröder Kornél, Jautsovits Emil, Sántha János.

4. A városi tűzőrség 1887-ik évi költség- vetése a tanács által beterjesztett vélemény alapján 3250 frt 50 kr. bevétel s ugyanannyi kiadással helybenhagyatott.

5. Az ipariskola fedezetlen költségeire vonatkozó megyei közigazgatási határozat fellebbezése elhatároztatott.

6. A városi cselédség ruházatára, csizmáira, s irodaszerekre tartott árlejtések eredménye jóváhagyólag tudomásul vétetett.

7. Az újonnan felállított róm. kath. leányiskola részére 3 öl tűzifának az ára megszavaz tatott.

8. A tanács által folyó évi november havában kiállított szegénységi bizonyítványok jóváhagyattak.

Hírek.

Lapunkhoz beküldetett az állami építészeti hivatal főnőké által egy érdekes közlemény a megyei közmunkákról, miután azonban több számra fog terjedni, nem akartuk közlését utolsó számunkban megkezdeni, s igy az jövő évi első számunkra marad.

A megye-bál. A megye-bálra szóló, igen díszesen kiállított meghívók, melyek dicséretére válnak Dobay János nyomdájának s bebizonyítják azt, hogy nem szükséges Budapestre menni, ha valamit csinosan akarunk kiállíttatni — még az év folyamán fognak szétküldetni, Nagy- Váradról a katonai zenekartól megkapta a bálbizottság az értesítést, hogy a zenekar a bálra jön. A megyében mindenütt készülnek a bálra, mely az előjelekből ítélve, rendkívül fényes mulatság lesz. A meghívók szövege a következő : „Békésvármegye tisztikara által Békés-Gyulán, 1887-ik évi január hó 15-ik napján,, a megyei tiszti nyugdij-alap javára a megyeháza dísztermében zártkörű tánczvigálmat rendez. Jancsovics Pál, bál biz. elnök. Terényi Lajos, bál biz. al- elnök, Bandhauer György, Fábry Sándor, ifj. Jancsovics Pál, Kövér László, Kis Gyula, báls bizottsági tagok. — Belépti dij : Család jegy 5 frt. Személy jegy 2 frt. Karzati jegy az első sorban 3 frt, a második sorban 2 frt. — Jegyek e meghívó előmutatása mellett előre válthatók a m. pénztári tisztségnél és a járási főszolgabíró uraknál. — Karzati jegyek a m. pénztári tisztségnél csak 1887. évi január hó 10-ének d. e. 9 órájától adatnak el. — Kezdete 81/# órakor.

Estély a kaszinóban. Mint minket értesítenek, a b.-gyulai körben (úri kaszinó), farsang első napján a kaszinó tagjai estélyt rendeznek, hisszük, jövő számunkban már bővebb értesítést közölhetünk a rendezendő estélyről.

A gözkazantulajdonosok figyelmébe. Az 1887-ik év elejével életbe lépő uj gőzkazán- ügyi kormányrendelet alapján hozott közigazgatási bizottsági határozat értelmében, tartozik minden gőzkazán tulajdonos, bármiféle gőzkazánját egy 3/4 angolhüvely átmérőjű Whithworth-fóle csavarral ellátni. Gőzkazántulajdonosaink ennélfogva helyesen tennék, ha ezen felszerelés elkészítését, közös megállapodás utján, csoportosan végeztetnék, valamely jutányosán ajánlkozó gyár által.

Békési hírek. A városi bérház épitése teljesen befejeztetett. A villanyvilágítás annak dísztermében Egger B. és társa Bécs-Budapesti ezég által múlt hó végén várakozáson felül sikeresen rendeztetett be. Az első két próbát kivéve, amidőn a világítás legmegfelelőbb fokának megállapítása s a szolgálatot tévő személyzet betanítása képezte a berendező mérnök Pintér József ur feladatát — a legtökéletesebbnek bizonyult. —• A berendezés azonban a már régebben hirlapilag jelzettnél sokkal terjedelmesebb, ugyanis az álló gőzgép négy lóerejü, megfelelő nagysága dyn&mogéppel; a világítás maga pedig, central. A villanyfényt rejtő tejüveggörab átmérője 65 cm, mely luszter alakban csüng a teremmenyezet közepétől számítva egy harmad magasságig aiá. így maga a lámpafény nem sértő. — Sötét üvegen át nézve egy terjedelmes láng helyett csak egy mák szem nagyságú a napvilágosságához hasonló intensiv szikrát látni. A fény erőssége a gépházban szolgálatot tévő személyzet illetőleg gépész által teljés mértékben szabályozható; ezen művelettel szoros összefüggésben áll a fénynek színekre gyakorolt különböző befolyása. Tiz, fokozatosan külömböző erősségű fénynyel lehet világítani. A legkisebb fény (200 gyertya erősséggél), melynek használata gyakorlatban előfordulni ugyan nem fog, nap és hold fény között váltakozó csekély halványítást hoz a színekben létre. A fény erősítésével elveszti lassan-lassan a villany eme hátrányos tulajdonságát, ugyannyira hogy a 9-ik fokon, azaz 1800 gyertya erősség mellett mely többnyire használtatni is fog, a fény színezetére a nappali világosságot éri el azon külömbséggel, hogy amaz erősebb ez utóbbinál. — Fokozzuk azonban a fényt 2000 gyertya erősségig úgy a napfény helyett gyenge rózsás, violettbe átmenő világosságot nyerünk. Legalkalmasabb azonban — a mint az próba utján tapasztaltatott és megállápittatott — az 1800 gyertya erősségű fény, mely egy szakadatlan folytonos, nyugodt világosságot ad. A terem minden sarkában a legfényesebb világítás mutatkozik; elsilányulnak mellette a mellék helyiségek legnagyobb átmérőjű napégő petroleum lámpák lényei, mely utóbbiak fátyolozott világa csak pislogni látszik. Elmondhatjuk, hogy Békés város eme alkotását — a népet is beleértve — közönségünk a legőszintóbb megelégedéssel fogadta. Bérházunk a múlt héten vizsgáltatott felül. Szakértőnek C z i g 1 e r Győző fiatalabb építészeink között legelőnyösebben ismert fővárosi műépítész hivatott meg a város részéről, ki unokája a megyénkben is sikeresen működött Cziglernek ; utóbbi éjpitette városunkban a gymnasiumot és uradalmi lakot, számos templomot, közhasznú és magán épületet a megyében. Czigler Győzőnek korához képest hasonlithatlanul fényes múltja van,- épitett sokat nemcsak a fővárosban, de az ország minden vidékén. Az az 54 épület, mely keze alól kikerült, tanúbizonyságot tesz komoly, jeles szakképzettségéről. Utóbbi alkotásai közzül legkiválóbbak a budapesti kereskedelmi akadémia épülete, ugyancsuk Budapesten az andrássy-uti Saxlehner palota, melynek emelete által nevét méltán megörökité a fővárosban. A mellett, hogy ezen épület úgy beosztására, mint mintaszerű, szigorúan, stylszerü tagozására tanulmányként szolgálhat építészeknek — nyújt egyszersmind kimerítő anyagot művészek számára is. — Nemes arányaival már távolból kiválik az Andrássy-uti többi paloták közzül. — Megyénkben egy, szintén említésre méltó müve a még építés alatt lévő csákói Geist-fele kastély. — Utóbbi időben Czigler a főváros kötelékéből kilépvén, azon megérdemelt megtiszteltetés érte, hogy egy, a műegyetemen az építési szakosztálynál felállítandó tanszékre hivatott meg; — ez idő szerint ennél méltóbb választás nem is tétethetett volna. Cziglernek itt léte alkalmából a diszterem vü- lanynyal világíttatott, hogy ő maga is adhasson véleményt a világítás sikeréről. — A berendezést szükségesnek, czelszerünek s teljesen megfelelőnek találta. A nagy közönség egész éjjelen át zarándokolt a vigadóba, — a világítást megtekintendő. — A villany folyton megszakítás nélkül működésben volt, — Folyó bó 18-án az építési bizottság és a városi elöljáróság Dr. Hajnal István épít. biz. elnök urnák a bérház megnyitási ünnepélyére vonatkozó indítványát és előterjesztését részletekben elfogadta. — Ugyanakkor Dr. Hajnal István ur bálelnökké, Mezey Lajos jegyző ur alelnökké egyhangúlag megválasztattak. Rendezőnek ifj. Benedicty József műépítész. — A 24 tagból álló rendező bizottság a maga kebeléből Hegedűs Lajost tánezrendezővé, Kabóa Bálint tanárt titkárrá, Jantyik Józsefet pénztárnokká, Bányai Istvánt pedig ellenőrré választotta. Az ünnepélyességek 1887. január 8- és 9-én fognak a következő programmal megtartatni: Nyol- czadikán délelőtt a bérház ünnepélyes és hivatalos átadása a városnak az építési bizottság részéről Dr. Hajnal István épit. biz. elnök ur által, ezt követi délben egy ünnepélyes bankett, melyre Békés városa a megyei előkelőségeket s az építésbe befolyt országos tekintélyeket külön vendégként fogja meghívni;' aznap est ve fog az elit-bál megtartatni a bérház összes, e czélra használható helyiségeinek átengedésével, est követi másnap a „nép-bál“, melyre helyben szintén külön meghívók lesznek kibocsájtva. — As ösz- szes helyiségek 1800 embert kényelmesen befogadnak. — Az ünnepélyek alatt két zenekar fog Békés városának rendelkezésére állam : a nagyváradi 101. gyalogezredé és a csabai első zenekar. — A rendezőségnek egvrésze, tisztségét a második nap is viselni fogja. A bál sikere csak- nem biztosnak vehető, a látogatottság várakozáson telüli lesz, a mennyiben megyebelieken kívül sokan biztos Ígéretet tettek Budapestről is, a többek között Klimm Mihály jeles műegyetemi tanár, Czigler Győző műépítész, továbbá Bene* dicty műépítész kollegái részint az országház, részint a Mátyás-templom építtetésétől, a fővárosi mérnöki hivataltól s a belügyminisztériumtól, — végre a uagy-váradi tisztikar. Az előmunkálatok nagyban folynak, de nemcsak a bál ügyében, de egy, esetleg kedvező idő mellett második nap tartandó korcsolya-ünnepély iránt. A korcsolyaegylet nagygyűlése f. hó 26-án délelőtt 11 */a órakor — földszint, a bérház éttermében — fog megtartatni. Amennyiben előreláthatólag a bál alkalmából lakásszükség állna be helyben, jó- akaratulag figyelmeztettetik a résztvenni szándékozó nagyérdemű közönség ez iránti intézkedéseit mihamarább megtenni. — Tájékozásul fel- említtetik, hogy a bérház szállodájában, az emeleten zárt folyosók mellett, a kor igényeinek megfelelő berendezésű hét vendégszoba áll rendelkezésre. B. B.

Képviselőtestületi tagok választása. Dobozon a héten választották meg a községi képviselőket, . Gy.-Váriban pedig f. bó 23-án, mely választások eredményéről a következő tudósítást kaptuk. Dobozon megválasztattak : Komáromi Ferencz, Fekete János, Nagy F. István, Debreczeni István, Fazekas István, Debreczeni Sándor, Szűcs Sándor, Debreczeni Gábor, Bende Lajos, Póttagok: Kovács András; Cseppentő János, M. Nagy András, K. Kovács Sándor — Gy.-Váriban megválasztattak : Dobra György, Nagy Sándor, Dandé János, Megyesi József, J. Bálint András. Póttagok ; K. Túri Ferencz,' A. Kovács András.

— Községi képviselők választása Csabán. Mint a „Békésmegyei Közlöny“ írja tegnap folyt le Csabán a képviselők választása. — liz kerületben történt a szavazás. Az összes választók névjegyzéke 6700 választót tüntet fel. A választás következőképen folyt le: I. kér., elnök Vidovszki János, (1—342 házszámig) meg választatott Áchirn János. II. kerületben (332—651. hsz.) Fábry Károly elnöklete alatt megválasztatott Kes- jár Márton. III. kerületben, elnök Varságh Béla, (652—981. hsz.) megválasztatott "Lepény Pál. IV. kerületben elnök Szemián Sámuel, (982—1279. hsz.) mogválasztatott Kristófiy Károly. V. kerületben elnök dr. Fáy Samu (1280—1572. hsz.) megválasztatott: Petrovszky József: VI. kerületben elnök Haan Béla (1573—1905. hsz.) megválaszta- tott Szász Pál VII. kerületben (1906—2245. hsz) elnök dr. Szemián Kálmán, megvalasztatott Húr*