Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-12 / 50. szám

Uj gyógytár. Körös-Tarcsa községe egy uj személy-jogú gyógyszertár engedélyezése iránt kérvényt adott be a belügyminisztériumhoz. Eljegyzés. Hegedűs LajoB megyei helyettes levéltárnok leányát Esztert eljegyezte Atyiraovits István közigazgatási dijnok. Az aradi ügyvédi kamara tudatja, hogy Nogáll József, boros-jenői ügyvéd, önkéntes le­mondás folytán § kamara lajstromából töröltetett A földmivelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi miniszter a tenyész-bika vásárlásokra vo natkozó körrendeletét közölte a megyével. A honvéd gyógyszolgák és sebesültvivők iskoláját, mely a m. kir. honvédgyalogság részére fennálló szervezeti határozványok szerint — eddig évente deoz. 1-től január 15-ig tartott — a hon védelmi miniszter, tekintettel, hogy a szabadban való gyakorlás ezen időszakban nagy nehézségekbe ütközik, jövő évtől kezdve kedvezőbb időszakra máj. hó 1-től junius 1-ig rendelte életbe léptetni Helyreigazítás. Tek. szerkesztő ur 1 — A „Békés“ 49. száma tárcza rovatában ez olvasható Terényi Lajosról szólva. — „Az ékesszólásnak és politikai bölcsességnek olyan mesterei között mi­nők voltak Deák mellett br. Eötvös József, Sza- lay László, Lónyai Menyhért, akkor békési követ.1 — Az 1861-iki országgyűlésen Lónyai Menyhért Beregszászt képviselte és igy nem lehetett békési képviselő is, Békés város követe az akkori ország gyűlésen Asztalos István volt. Megválasztatott 1861. márcz. 21. ^j: A Mikulás. Ajtóról-ajtőra, ablakiól-ablakra zörgetett vasárnap este a kicsinyek kedvencz öregje, a Mikulás, bejelentve a közeledő karácso nyi ünnepeket. És erre az örömnapra megembe reite magát az idő is. Este-felé, mikorra Mikulás kőrútjának ideje elérkezett, hűvös szél süvöltött keresztül az aszfalton, kövezeten s egyszeribe felszántotta róla a sarat, a locsot. Örömünnepet ült minden ház. Kiderültek az apró arczok, öröm mel, de mégis némi remegéssel rakták ki czipőcs- keiket az ablakba. Ugyan mit hoz a Mikulás? Nem találnak-e reggelre — vesszőt az óhajtott czukkerli helyett? No, de arról kellőleg gondos kodva volt mindenütt, hogy a vessző mellett czuk rőt, narancsot és kalácsot is tegyen a jóleik Mikulás. Szomorú statisztika. Az idei katonai so rozásra összesen 866,096 védköteles egyént hi tak fői, 10 százalékkal többet mint a múlt évben Azonban ezúttal minden 1000 közt 722 bizonyult teljesen alkalmatlannak. Emellett minden ezerből 100 nem jelent meg, ami annyit jelent, hogy védkötelesek tizedrésze ma hiányzik. — Ideigle­nes mentesség czimén 1000 közül 53—54 nyert fölmentést. Ezekhez járul, hogy az idén teljes 4 százalék, vagyis 40,264 ujoncz-szökevényt állapi tottak meg. Ami Magyarországot illeti, nálunk , kassai kerületben van a legtöbb ujoncz-szökevény e kerületet csak egy múlja fölül: a fiumei. — Az ujoncz jutalékból Ausztria 53,922-őt, a ma­gyar birodalom pedig 39,552- őt állított ki. — Érdekes, hogy a városok közül első sorban Buda pest, aztán Bécs és Prága állítottak ki legtöbb harczképes ujonczot. — Ami az ujonczok müvolt ségi állapotát illeti, 1000 közül ma is csak 639 írástudó van; legtöbb Írástudó (972) találkozott az insbrucki kerületben, mig ez úttal nem Dal máczia, hanem Lemberg van az utolsó helyen. — A statisztikából kiderül, hogy legtöbb ujonczhát ralék Magyarországra esik, ideértve a társorszá­gokat is. Beküldetett. — Tek. szerkesztő url Ebből áll uram, mit tudni kívántál Úgy hiszem, ezek után nem fogsz bámulni" pazar ajándékimon, sem azon, a mit láttál. így végezvén Abul-Kazem elbeszélését, a kalifában ellenállhatlan vágy ébredt a kin esek látására. — Lehetséges-e, — felkiálta, — hogy < világon legyen oly tömérdek kincs, melyet nemes szíved ki nem meríthetne ? Nem, ezt nem hihetem, s ha nem lennék terhedre ké résemmel,- légy jó, mutasd meg nekem kin­cseidet. Kész vagyok megesküdni mindenre mi szent, bizalmaddal soha vissza nem élek Abul-Kazem elkomolyodik e szókra — Sajnálom uram, viszonzá, óhajtásodat csak igen erős feltételek mellett teljesíthetném — Bármilyenek legyenek feltételeid el fogadom. — Be kell kötnöm szemeidet, s te en gém fegyver nélkül, fadetlen fővel követsz, ellenben én készen leszek halálos csapást mérni rád, ha a vendégség törvényét megsér­tenéd. Tudom, meggondolatlannak tartasz, hogy kívánságod teljesítem, de megszoktam vendégeimet elégedettebbé tenni velem. Ma­radj nálam, s az éjjel, ha csend lesz, palo­támban elvezetlek kincseimhez, Éjfél tájban megjelent Abul-Kazem a kalifánál. — Menjünk, — szólt a kalifa — kész vagyok követni téged, s esküszöm a paradi­csom és föld teremtöjére, hogy soha sem fo­god megbánni kivánságom teljesítését. (Folyt, köv.) Azt hittem, hogy azon hirlapi polémiából, amelybe egész ártatlanul akaratom ellenére kevertettem bele, felleszek mentve mindenféle nyilatkozattétel­től; úgy de a „Békés-Gyulai Hiradó* 42-ik szá- tnábau Fridrich Mihály v. r. kapitány, — vala­mint ugyanazon hírlap „Hirharang“ rovatai közé Terényi Lajos ur által tett nyilatkozatok hallgató állásomból kilépni, s a következő nyilatkozat té­telre kényszerítenek; — kérem tok. szerkesztő urat, hogy azt becses lapjában változatlanul közzé tenni szíveskedjék. — Mindenekelőtt ki kell nyil­vánítanom, hogy a „B.-Gyulai Híradó“ 40. szá­mában „Jófogás“ czim alatt megjelent újdonság beleegyezésem nélkül lett közzé tévő, sőt a lap szerkesztőjének e tekintetbeni előzetes felhívása folytán kijelentettem, hogy semmiféle adattal szol­gálni nem akarok. De a midőn ezt kijelentettem ugyanakkor igazság érdekében ki kell jelentenem még azt is, hogy bárhonnan s bármi utón Bzer zett értesülést a szerkesztőség, a „Jófogás“-ban közlött tényleirás — leszámítva a r. kapitány ur személye ellen irányuló vádakat — a valónak teljesen megfelel; igy tehát Fridrich Mihály r kapitány urnák ezzel ellentétes közleménye elfer dités és az elkövetett — általa sem helyesnek ta­lált — eljárás szépitési szándékból áll. Egyéb iránt tartózkodom mindennemű egyéb megjegy zéstől, és a bizonyítás terére lépni, annyival in kább, mert én már azon hitben éltem, hogy kapitány ur engedetem kérése által az ügy befő jezést nyert. Terényi Lajos ur közleménye folytá: kijelentem, hogy Fridrich Mihály ur engedelmet nem kunezogott; de tény az, hogy Terényi Lajos ur megjelenésével tisztelt meg, s felszóllitott az ügy tulajdonképeni előadására, elmondtam úgy a mint megtörtént. Mire T. L. ur hivatkozva köz tisztviselői állásunkra, s meggyőzvén arról, hogy ezen esemény egy sajnos félreértés következmé nye s becsületemet egyáltalán nem érinti, s más meggyőző érvek után, felhívására kijelentém, hogy én megelégszem kapitány ur engedetem kérésével s részemről beadott panaszom visszavonom. Ennek folytán r. kapitány ur T. L. ur hivatalos helyisé gében az esemény feletti sajnálkozását kifejezvén tőlem lovagias emberhez illő módon engedelmet kért. Es én az eseményt igy beszéltem is el, t. r. kapitány ur személyét érintő minden vonat kozás nélkül, — mert legyen hála Istennek emlé­kező tehetségem még nem rósz, szándékom önérzettel mondhatom — ez ideig tiszta volt, az — marad is. S hogy Terényi Lajos ur csakis most a „B.-Gyulai Híradó“ 41. számában „Vála szók“ YI. pontja alatt megjelent s a lap szerkeBZ tője által — az ő ízlése szerint — megirott kir hanásáért, bár ha feltételesen is elitéi, sajnálattal veszem tudomásul, annyival is inkább, mert mint ő maga is mondja, az egyoldalú informátió nem elégséges. Es mivel úgysem titok többé, hogy ki vei történt a jófogás s mivel úgy tartom, hog, ez esemény reám egyáltalán árnyékot nem vethet nevem nyilvánosságra hozatalától nincs okom tar­tózkodni. Popovits Szilveszter. A hét eseméuyei. A kolozsvári kath szemináriumban lakó egyetemi haltgatók e hó 12- én Báthory-emlókünnepet rendeznek. — Európ egész északnyugati részén heves szélvész dtihőnj — A király a bolgár küldöttséget tegnap fo gadta külön kihallgatáson. — A ez ár és czárn télire Nizzába költöznek. — Károly István Mária Terézia főherczegi pár leánya a keresztség- ben Eleonóra Mária Immakulata Jozefa Krisztina Hortenzia nevet nyert. — Az angolo királynőjük 50 éves jubileumára egy 400 láb ma­gas tornyot akarnak építeni Londonban. — P o zsonyban Hössler Albert, az ottani tisztkép ző-intezet 16 éves növendéke, szolgálati fegyve­rével agyonlőtte magát. — Battenberg Sán dór exfejedelem Londonbau van. — János fő- herczegtől Felsö-Ausztria műemlékeiről egy tudo­mányos munka indul meg Linzben. — London ban a St. Giles társulat kápolnájában e hó 4-én volt a fegyonczek szokásos lakomája. — Kochmoister Frigyes br. 70 ik születés­napja alkalmából 200 mm. kőszenet ajándékozott a budapesti protestáns országos árvaháznak. Kossuth Lajos nagyhazánkfiát Munkács város nagy lelkesedéssel díszpolgárrá választotta meg. — Budapesten egy nő a harmadik emeletről leugrott és pár órai szenvedés után meghalt. — Kecskeméten Csornák Gábor kántortanitó, újabb megválasztása alkalmából, 500 frtos alapítványt tett a ref. főgimnázium ja­vára. — P i t t i 1 tábornok temetese Parisban kiváló katonai pompával történt meg. — D r. J u- e 1 h k e a német kelot-afrikai társulat kosmagóói képviselőjét a somanti törzsbeliek meggyilkolták. — A királyné csillagkeresztes hölgygyé nevezte ki PoDgrácz Vilmosáé úrnőt, Pongrrtcz cs. kir. kamarás nejét. — M a r i n e 1 1 i augusztinus barát, ki IX ik Pius gyóntatója volt, halálán van. Marinelli arról is neveze­tes, hogy a IX. Pius által felajánlott tábor­noki kalapot nem fogadta el. — Mária Valé­ria főherezognö ischlii tartózkodása alatt lyrai verset irt | befejezett egy drámai munkát is, melyet a Hotburgban valami családi ünnepély alkalmával fognak előadni. — Marosvásár­helyt az ev. ref. fötanodai nyomda decz. 20-án tartja meg fennállásának 100 éves jubileumát. — Berlinbe Brendics kapitány folyó hó 3-án éjjel az utczán őrülési rohamban agyon lőtte magát. — A budapesti kerékpárosok e hó 12-én rókavadászatot terveznek veloczipó- (jen. __ Félegyháza várossá Kos­su th Lajost disz polgárrá választotta. — K a i ff e 1 és Beinländer altábornagyok, Croy herczeg, Kinski gróf tartományi marsai és Bequehems osztrák kereskedelmi miniszter, mint újonnan kinevezett titkos tanácsosok Trautmans- dorf gróf főkamarás és Kálnoky gróf közvetíté­sével f. hó 6-án tették le az esküt a király ke- zebe. Károly Tibor föherczeg egy szak- munkat adott ki e czim alatt; „Adalék a szem pfttuologiäi anatómiájához. — P o k o r n y Gusz- táv, Losoncz város derék polgármestere, a tú rócz-8zent-mártoni kalendáriumot a losonczi könyvkereskedőktől és könyvkötőktől elkobozta. m.-ó v á r i akadémia hallgatói megint stráj- kolnak. Most nem tanáraik, hanem a „Széchenyi­kor czimü társas-ngylet ellen. — I r l a u d b a n folyton tartanak az utczai harezok. Legújabban Corkban történt ily utczai harcz. — A 1 o n- o n i Cityben e hó 2-an Brather Thompson rószer-raktaraban tűz ütött ki s csakhamar úgy elterjedt, hogy a Sz.-Mária-Magdolna-templomot is elhamvasztotta. - Tolnai gr. Fesztetics Imre megvette Vermes György hársfai pusztáját 90,000 írton.-A. hétről. Hiába az időjárás ki fogott rajtam, én fel tettem magamba, hogy addig nem csintalanko­dom mig hó nem esik, a hó pedig fel tette ma gába, hogy addig nem esik, mig nem csintalan ködöm s habár a hónak sokkal kevesebb fárad ságába kerülne esni, mint nekem irni, mégis ne kém kell engedni, nehogy még én miattam ma­radjon el a hó erről a télről. őszintén megvallva ón határozottan számítottam, hogy deczemberbe milyen csiklandós dolgokat irhatok majd azokról a piczi piros or rokról, melyeknek tulajdonosai sietve mennek szaladast nem ajánlom) egyik boltból a másikba vásárolni a kedves babáknak krisztkindlit, nem 20 éves babákat értek, csak olyan 3—4 éveseket terveztem, hogy a jégesőről olyan fagyos czikke két írok, a mitől mindenkinek melege lesz, minek áruljam el előre, hogy mi mindent tervez tem, (hát ha még januárban hasznát vehetem) mikor minden szép terveimbe bele esett eső, csinált belőle egy nagy sarat, már most képzeljenek el önök deczemberbe egy tervet szép fehér hóval borítva, melyen vígan repülnek szánkók, iskolás gyermekek heje-hujával iszán kodnak, apró lábak kis nyomokat hagynak, me lyekröl az utána jövő gavallér találgatja, válj kié lehetett s követi nyomról-nyomra, mig egy barátságos házba nem érnek, ott aztán — a köl tői ihlet azt súgja, hogy kandallót Írjak, de pennám olyan gyakorlati (nem csoda Pósnertól vald), hogy beéri a ^kályhával — a Meiding kályha barátságos tűz énéi (meglássák, nem adok neki sok időt, a regényekbenés novellákban kandalló kimegy a divatból i elfoglalja helyét prózai kályha) egy kis thea mellett elmondják egymásnak azt hogy................de hát minek azt előre kitenni az újságba, majd meglátjuk idővel az eljegyzési rovatba, hogy mit mondtak eg, másnak. Azután képzeljenek, — de nem, ezt mar nem is kell elképzelni, csak ki kell nézni az ut- czára — egy másik tervet sárosán, felhővel bo­rítva, az eső csak úgy csurog a járó-kelők nya­kába, az ember nem lát mást az utczán, mint ügyvédet meg ügyvédbojtárt, nincs rá eset, hogy csak egy lenge alakot láthatna menni, de még ha látja is az ember, nem szereti nézni, olyan furcsa az, mikor valaki bele kapaszkodik a ruhá­jába, hogy az sáros ne legyen, azután mégis csak sáros lesz, olyan furcsák azok az esernyő alatt mozgó figurák — nem úgy értem, hogy ügurák —' az ember nem lát egyebet, mint esernyőt, mintha csak nem is az Utczán, hanem a Rantzen- berger testvérek boltjába lenne. Hogy valahogy azt ne higyjék, hogy Mei- dinger és Rantzenberger gyakoroltak rám befo­lyást, hogy ezt a czikket megírjam, sietek kije­lenteni, hogy sem Meidinger, sem Rantzenberger nem tagjai a consortiumnak. De mi még csak könnyen elnevetjük ezt az időt, a „Békés“-t olvasva (reméltem a consortium méltányolni fogja hogy a lapját igy megdicsérem), hanem szegény Mikulás volt megakadva, hozzá van szokva, hogy szép fehér kabátba tegyen lá­togatásokat csengő szánon, s az idén nagy pap- penheimerba bújva, lucskosan s egy rozzant fiak- kerbe volt kénytelen vizitelni. Persze most a kedves kicsinyekről kellene megemlékeznem, a kik szivrepesve rakosgatják ki csípőiket az ablakba, várva, hogy mit tesz bele a Mikulás, de hát kinek vau kedve ilyen sáros időben gyermekekkel foglalkozni; szokott kíván­csiságom által ösztönözve felkérezkedtem a Mi­kulás mellé a kocsiba, bogy meglássam kinek mit visz. Legelőször a városháza olőtt álltunk meg, ott a polgármosternek letett a Mikulás egy gyö­nyörű, kis szépen berendezett vendéglőt, amelyikbe temérdek ember itta a bort, alkalmasint ezélzás akart lenni a regalera, onnét a „Békés“ szer kesztőségébe mentünk, a szerkesztői csizmába bele tett egy pompás ollót (ejnye ez a Mikulás még csintalanabb mint én) a Gyulai-Híradó szer­kesztőségébe különféle esetekre alkalmas röpirato- kat, válaszokat helyezett el (nekem nem hozott semmit hanem megígérte, hogy amért kitettem azt mit a „Híradó" adónak vitt, jól össze fog szidni Hiradó“) a rendőrkapiiánynak vitt egy intelligens fiatal ember. Tovább menve a parochia előtt áltánk meg, itt egy kissé habozott a Mikulás, először egy pré­posti decretnmot akart ott hagyni, de félt hogy az apat ur czelzasnak veszi, aztán egy nagy teljesen fekete zászlót hagyott^ ott amivel előre látását fényesen igazolta, legalább ha az egyházmegye ujjonnan kinevezendő püspöke megtalál halni nem kell a szegény eccleeiának rongyos zászlóval ki­rukkolni ; a döbögőbe vitt egy olyan embert akivel miudig meglesznek elégedve ha beszámolót nem tart, mikor aztán láttam hogy a polgári iskolába mit vitt, akkor azt mondtam, de már én olyan Mikulással nem kocsikázom aki mindenfelé ilyen malicziózu8 ajándékokat hord. Ha jön még velem — igy szállott a Mikulás — megsúgom hogy a csabai collegám mit vitt ott egy ügyvédnek. Elfogadtam az alkut, megint a kíváncsiság bántott. Lássa, kezdi a titkot az én Mikulásom a csabai collegám még malitiózusabb mint én, mert az meg egy csabai ügyvédnek tudja mit vitt? . Egy iczi piczi kis megyei bankot telve tantu- szokkái. Ezzel felderített egy kicsit, vándoroltam hát vele tovább, hanem mikor egy patikába ha­misítatlan patkánymérget tett be, e felett any- nyira megboszankodtam, hogy kiugrottam a ko­csiból és ... . felébredtem, a czipőm ott állt az ágy előtt üresen, önkénytelenül az ablakra néztem, de bizony csak az eső kopogott rajta egyhangúan — s nem a Mikulás. * * Egy borzasztó betegség ütött ki a város­ban, nem tudom, az egészségügyi közegeknek van-e arról tudomásuk, egészen uj betegség az, egyik orvos azt az elnevezést adta neki „röpirat epidémia“, a betegség symptomái a következők : ,kül érzékek, látás, hallás és tapintás túlfeszí­tett érzékenysége, mely a legkisebb érintésre az összes vért a szívbe kergeti, az illetőbe domi: nálni kezd a szív s elhitet vele borzasztóbbnál borzasztóbb dolgokat s oda kényszeríti a bete­get, hogy olyan dolgok ellen védekezzék, a me­lyekkel nem vádoltatott, emberek, akik azeiött tollat nem vettek a kezökbe, emberek, akik az­előtt irtózattal néztek még arra is, aki valaha újságba irt, dühös Írókká lesznek; bizonyos szóbőség lepi meg őket, a mi oda kényszeríti, hogy röpiratokat adjanak ki. Már három nyomdász készül városunkban, mert ezen a betegségen nem segít semmiféle patika, egyedüli orvossága a nyomda festék. — Mikor azután a röpirat megjelen, a beteg meg­nyugszik, édes kéjjel elolvassa a mit irt s meg­gyógyul. Tehát a betegség az illetőre nézve nem ' veszélyes, a nyomdászra nézve még hasznos is; miért mondtam tehát borzasztó betegségnek ? Erre a kérdésre nem felelek, mert attól félek, hogy valakit beleejtek vele a röpirat- epidemiába, s ki nem tudom gyógyítani. Eddig három vagy négy sensatiós röpirat van készülőben, ez mind a „Békés" egy czikkére válasz, de már hallottam több korszakalkotó röpiratról is, igy például az egyik czime lesz : Piszkálta-e a fogát Tamerlán ebéd után.“ „Sze- reti-e a cserebogár az eczetes salátát“, (s igy már a Jókai által egy regényébe kitűzött pálya- dijjakra is lesznek pályázók), „Mért marad a krumplinak a java a földbe ?“ „A gyulai regale- megváltás befolyása a magyar alkotmányra.“ Egy éjjeli hadjárat (több szereplővel“) stb. stb. S a legközelebbi alispáni jelentésben ol­vasni fogjuk hivatalos stylusban : „Békésmegye területén a lefolyt hóban a röpirat epidémia járványszerüleg fellépett.* Csintalan. HIEDETES, ii*ii i | kőszvény é» oiáz ellen ajánlott számos háziszerek között még is csak a valódi Horgony-Pain-Expeller a leghatásosabb j és legjobb. Ez nem titkos-szer, hanem egy teljesen megbízható, orvosilag kipróbált készítmény, mely minden betegnek teljes megnyugvással ajánlható. Hogy a Pam-Expeuer teljes bizalmat érdemel, legjobban kitűnik abból, hogy sok beteg, a ki nagy garral feldicsért más gyógyszereket próbált meg, megint csak a rég jónak bizonyult Pain-Expellerhez tért vissza. Épen az összehasonlítás által győződ­tek meg arról, hogy úgy a csúzos fájdalmak, tag- ezakgatások stb., mint a fő-, fog- és hátfájás, aldalnyllalá8ok stb. a Pain-Expellerrel eszközölt bedörzsölések által leggyorsabban szüntethetők meg. A 40 kros, 70 kros és 1.20 olcsó ár a szegényebbeknek is hozzáférhetővé teszi, mig másrészt a számos siker a felől kezeskedik, hogy a pénz nincs kidobva. A káros utánzatoktól azonban óvakodni kell, s csak a „horgony“-Jellel ellátott Pain-Expellert fogadjuk el mint valódit. Központi-raktár: Gyógyszertár az arany oroszlánhoz Prágában, Niklas- platz 7. Kapható alegtöb^gyógy^ szertárban.*) 3 1 I [ Kapható B.-Gyulán: Örley István utódai és özv. Winkler Ferenczné gyógyszertárában, j Budapesten: Török Józsefnél. 178. 1—16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom