Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-05-23 / 21. szám
Érdemes vendég időzött a héten városunkban, Göndöcs Benedek apát-lelkész vendégszerető házában, Römer Flóris hírneves régészünk, ki a megyei múzeumot is meglátogatta s elismerését fejezte ki Mogyoróssy János igazgatónak. Saskeselyü. Ritka szerencsés lövést tett e hó 17-én Kvasz József uradalmi kasznár, ki a puszta-szent-toroyai pusztáról Orosházára men- .vén, útközben egy lövéssel, egy véletlenül ide tévedt saskeselyűt ejtett zsákmányul. A nálunk ritka madárnak Orosházán sok bámulója akadt. Boros Pál, a békési szolgabiróságnál alkalmazva lévő közigazgatási gyakornokot a me gye főispánja tiszteletbeli szolgabiró-segéddé nevezte ki. Az adós nein vívhat: ezzel az egy mon dattal körülbelül egy tizedére szállíthatók le a párbajok, mert ki nem adós a mai világban ? Ha tehát kimondják, hogy a ki adós annak nem szabad megverekedni, egyszeribe vége lesz minden fölösleges duellálásnak, mert a verekedésre kvali-J fikáit, adóssággal nem biró egy tized sem állana ki többé röstelkedésből. Ezt pedig kimondatta Tavernie párisi hírlapíró, volt százados, párbajü-|, gyekben tekintély a törvényszékkel. Magnier, az „Evenement“ szerkesztőjének ugyanis vívnia kellet volna Thomegueix-vel, egy vívó mesterrel, aki őt okvetlenül megöli. Minthogy pedig Tavernier nek tisateletdijak czimén 5000 franknyi követelése» van még Magnier ellen, s így elvesztené a pén- r zét, biróságilag tiltotta el Magniert a párbajozás-|f tói. S ezzel — szeretnök, de nem hiszszük a párbaj nagy kérdése is megoldás bén áll. Kirándulás Herkulesfürdöbe, Orsovára Ada-Kaléh és Kasanba! A budapesti város: menetjegy-iroda által a pünkösdi ünnepek alkalmával f. é. junius bő 12-én az osztr. magy. ál- lamvasut társaság Budapest állomásáról társas kirándulást rendez különvonattal Herkulesfürdőbe.ijn Innét azután kirándulások történnék a vízeséshez, jdi a c8oric«-magaslathoz a magas Dompglethez és a fehér kereszthez, mely után a fürdő dísztermében hangverseny és tánczkoszoru tartatik. — A kö-i{ vetkező napon indulás különvonattal Orsovára ittlg a Korona-kápolna megtekintése, melynél a „Ma-In gyár dalkör“ és az orsovai „férfi dal-egylet“,1* valamint a katonai zenekar előadásokat tart. In-' nét hajóval a regényesen fekvő Ada-Kaléh szi-ijáli Jethez, azntán vissza hajóval Orsovára. — Or8°*|iet ráról kirándulás hajóval a természeti szépségek jen felülmúlhat!an Kasanhoz, hol a katonai zene car és a két dal-egylet által előadások tartatnak, tzután a Széchenyi emléktábla, a veteráni barlau i denevér barlang, és pomykovári barlang meg ekintése; innét visszautazás Orsovára. — Indaás Orsováról junius 14-én este 9 óra 30 perez :or különvonattal, érkezés Budapesten 15-én regv küszö-K 9 író-1 gél 8 éra 54 perczkor. — Ezen kirándulási) lég-la bpesti városi menetjegy-irodában oly jegy gé- (adatnak ki, melyek áraibnn a vasúti menetdij a sIkívül a kirándulással egybekötött programsze ga-jellátás, elszállásolás és hajózásért jáió ossz [költségek már benfoglaltalnak. — Ezen jegyi t ej árai a -következők: I. oszt. 36 frt, II. oszt. 28 fi i aj A résztvevők kényelmes utazásáról, valamint | en-|tünő ellátás és elszállásolázról gondoskodva les idei— Hogy a kirándulók hosszabb ideig is tartó ink|kodbassanak Herkulesfürdőben megeugedtoti idt.|hogy a visszautazás bezárólag junius hó 25 i al-jés pedig bármely személyszállító vonatta), teh: ne-[gyorsvonattal is történhessék. Előjegyzések eml ie-Jtett irodában Bpest Mária-Valéria utcza (Ilungar: [szálló) bezárólag junius hó 10-ig elfogadtatna! n*|hol külön programmok is dijmantesen kaphatói ír-j Papp Mihály, kiről a héten tévesen az 3a|hir terjedt el, hogy szélhüdés érte — mint őrön »mjrnel értesülünk — a legjobb egészségben van. en| Assicurazioni Generáli. Lapunk hirdetési rovs Ij.Jtában közöljük az említett társaság 1885, évi zárszómé aa másait. Ezek úgy az üzletforgalom terjedelme, valamin [az elért nyereség nagysága, nemkülönben jelentékeny tar .[talékoknak előrelátó és gondos gyűjtése és elhelyezése ál jfe |tál egyaránt imponáló hatást gyakorolnak. .Oly számoka az [találunk azokban, minőket csak egy nagy arányú nem •1-jzetközi társaság képes kimutatni, mely a biztosítási üzle |jj [összes ágait egyforma gonddal és az uj kor összes mű [szaki eszközeinek felhasználásával űzi. A dij és illetékbe [vétel az összes biztosítási ágakban 14.064,237 frt 75 kr se[volt; az elhelyezett tőkék 1.296,179 frt 12 krnyi jövedel 0-jmet hoztak. Az 1885-ben kifizetett 39,575 kár 9.042,351 s"|frt 17 krt igényelt. E, szerint tehát a Generali fennállási —[vagyis 1831 óta 598,156 káresetben 187.465,689 frt 6f • [krnyi kártérítési összeget fizetett ki, miből csakis hazánkra *’[96,666 káresetben 34.376,780 frt 99 krnyi összeg esik. A [tiszta nyereség 1.344,588 frt 55 krnyi összegét ért el. 1, [Ebből a tulajdonképeni biztosítási üzlet csak 577,974 frt ,i [80 krt eredményezett vagyis szóval az összes forgalom .[mintegy 4 százalékét jövedelmezte, mely tény szóló bízó* jnyitékát képezi annak, hogy a Generáli díjtételei igen mér- \sékelti‘k} mig kárbecslései igen kulánsak. Az érintett tiszta I[nyereségből 121,844 frt 68 kr. az értékpapírok árfolyam -[ingadozására alakított tartalékhoz, 318,622 frt 75 kr. pe- ,|dig az ingatlanok tartalékalapjához csatoltatott, mely jail vadalmazásokkal az első alap 987,419 frt 61 krra, a má- [sodik alap pedig 1 055,768 frt 40 krra emelkedett. A dij 1 [tartalékok 1.308,258 frt 84 krral szaporitattak és 21.484,851 [frt 23 krnyi tekintélyes összeget értek el. Az intézet ösz- dszes biztositékalapjai 1.788,140 frt 38 krnyi gyarapodást [mutatnak és 1885. deczember 31-én 33.279,016 frt 21 krt| ítésznek, melyek a leggondosabban és a legjobb értékek I [ben vannak elhelyezve, úgy hogy a legaggodalmasabbI [biztosítottat is biztonsága iránt teljesen megnyugtathat-1 Iják. Az összes díjtartalékok ily búsás javadalmazása mel-| I lett a társaság mégis azon helyzetben van, hogy a 3151 [írttal befizetett részvényre 310 frank vagyis 124 frt osz-j [talékot aranyban fizet. Ezen körülmény a Generali köz-| [tndomásu méltányossága, garantiát szolgáltatnak a mel I [lett, hogy a társaságnak már is nagy arányú üzlete mégj mindig fog emelkedni; de ezen haladás már biztosítva is] van a tárcsájában levő a jövő években esedékes 22.438,112| frt 70 krnyi dfjkötelezvényekkel a tüzbiztositási ágban, | valamint a 89.330,807 frt 12 kr. tőkebiztositással, tüzbiz-| tositással az életbiztosítási ágban. A közgyűlésen a társa-1 ság tisztviselői is uj választás alá estek és a társaság ma-| gyár igazgató tanácsosai Hegedűs Sándor és Korizmics| László urak egyhangúlag- újra megválasztattak. oz| „Mélyen tisztelt uram!" — szólal meg ; eh [vezér disznó szónok.’ on[ Kétségbeesett helyzetünkben hozzád for rüjdulunk segítségért, eldorádot Ígérve, csábítót esjtak be -minket egy kertbe, hogy ott földi' ja- skjvakban bővelkedve, jó izű sonkákkal róvjuli rí.[le hálánkat gazdánk iránt, s mellettünk ütötte ci-jfel tanyáját egy undok állatsereglet, melj íz.[zümmögésével ‘ 1 csipkedéseivel tönkre teszi z- éjjelünk I nappalunk nyugalmát, képtelenek k, vagyunk a miatt meghízni, pedig ez a leg- g,jföbb vágyunk, járj hát közre nagy befolyást [sóddal, hogy szomorú sorsunkon segítve lei-gyen.“ ia| Most láttam be, hogy mennyire nem fér k,[össze két okszerá dolog, a méh- is disznóid tenyésztés, ennek a deputatiónak és meg- ajigértem mindent, (a miniszterek is igy szok- i-| ták, megtanultam az újságból), de most csak- jugyan meg vagyok akadva, vagy a mézet ‘-[nem szeretem, a sonkát pedig imádom, s igy l’[ha a méheknek fogom pártját meggyőződé- Isem ellen cselekszem, ha pedig a disznókat [Iveszem pártfogásomba a legvastagabb érde- tjkeltséggel fognak vádolni.-j 'Nincs tehát más hátra, mint felkérni az 4[okszerű méhész-egyletet, hogy hagyjon fel az [okszerűbb disznó tenyésztéssel, mert különbben vagy a méz eszi meg a sonkát, vagy a -[sonka a mézet, vagy nem lehet a szemeknek l| gyönyörködni a méhek hosszú munkálkodásában a szaglás szerv bántalmai miatt, s mind) le három ok külön véve elég arra, hogy meg-J I zavarja a város nyugalmát. Persze, ha Aeso-| [pus lennék, egy nagyon szép mesét tudtam j [volna Írni a méhek- és disznókról, de miután| [csak újságíró vagyok, meg kell elégedni ne-| [kém is, az olvasónak is, s az okszerű egylet-] |nek is a tények száraz előadásával. * * * A megyeház erkélyén ott leng a zászló,] pedig nem is bál lesz a nagyteremben csak tavaszi közgyűlés, a nagy terem telve megye-L bizottsági tagokkal, kik barátságosan üdvöz- , ük egymást, régi ösmerősök találkoznak a|i zöld asztalnál, hogyne -örülnének a viszont| látásnak ; úri kabát, zsinóros dolmány, pity kés r atilla s diszmagyar ruha tarkává teszik aj' gyülekezetét, de nem is jó „nappal“ üdvözlikL egymást, hanem azzal a kérdéssel: [2 „Hát a megyei bankhoz mit szólasz ?“ |s Ez a kérdés dominál. Belép a főispán nemes alakja, nyugodtan,|j nagyúri hidegvérrel, foglalja el az elnöki székétj s nyitja meg az ülést, nem is sejti a nagy-|r közönség hogy mikép válik a nyugalom, iz-r gatottságá, hideg vér — tüzzé, lánggá mikorL a megye bankról lesz szó. |£ De hát addig sok mindenen kell keresztül [r menni. |2 Meg kell hallgatni előbb az alispán kü-ja lönben érdekes jelentését, de ki hallgatnak most eme s az e tárgyban fölszólalókra, mikor r mindenki a bankról beszél szomszédjának. P A szalon kabát ott kapaczitál egy köd-|r mönt „Nagyszerű lesz uram bátyám, olcsó í pénzt 6°/0-os kölcsön“ [a „A biz jó lesz“ hagyja helybe BotondP unokája. js I \i „De hát még milyen jó lesz 5°/0 pótadóL fizetése“ veti közbe egy malicziózus ellenzője] a banknak. „De az mán nem lesz jó .uram.“ |r S mai napig sem tudom, hogy a capa-je citálandó individium minek örült jobban, a|r ä%-°s pénznek-e, vagy az 5°|0-os pótadónak ?L De nincs olyan hosszú a minek végé neL lenne, hisz még a poéta is azt mondja : „lámje 1 kerék vágás milyen messze szalad, Horto-| bágyi kompnál mégis ketté szakad.“ | > Vége szakadt hát a közigazgatási bi-l < sottság jelentésének is, s elég hamar, mert|< Felolvasottnak vették, s az árva ügyeknek is;|| lássuk hát a medvét, itt vagyunk a banknál.] 1 A jegyző kezdi.olvasni: „indítvány....“ < De nem addig van az, a gondviselés nem| J engedheti meg, hogy ily könnyen jussunk az < élvezetekhez s ezúttal Tatay bátyánk vállalta * magára a gondviselés szerepét, úgy egy fél* éráig magyarázgatva az amerikai uniók pl < féle nemzetiségét, a czár Livadiába történt ' utazását s azt, hogy vannak az emberi élet-l' ben pillanatok (ez utóbbit távol legyen tői- < lem, hogy kétségbe vonjam) s végre is oda ü lyukadt ki, hogy ő ezüst lakodalmat nem tart- < hat, mert nincs felesége, hanem 25 éves ju-| < bileumát üli annak, hogy megyebizottsági tag] j 1 ezt akarja megünnepelni. |-| De, hogy kiderültek, erre a savanyu áb- < rázatok, s nem tagadom, én is azt hittem, hogy < no most ugy-a hogy vagyunk czakk und pakk < ujságiróstól, karzatostól együtt meg hí ben- 4 nünket Tatay bátyánk valami pompás ebédre 1 hogy igyunk az egészségére. 1i S milyen keserű lett a csalódás. Alapit- i yányi kamatokat tett le jótékony czélokra.H á| A közgyűlés sietett is-azután jegyző- j I könyvi köszönetét szavazni a beszéd elmés ir-j fordulatáért s rögtöni befejezéséért . . . úgy jt-|akarom mondani, nemes alapítványokért. a-| De én még most is azt számítom algebra ikjés logaritmus segítségével, hogy abból a 200 teI írtból mennyi jutott volna egy-egy megyebizot lyjtsági tagnak, ha kiosztják a p órai türelmes >zi|hallgatás jutalmául. ;k I így fizet a hálátlan világ a jótékonyságégért, pedig a jótékonyság nagyon szép erény, i-| mikor nem jubilál. e-| * * * A jegyző másodszor kezdi olvasni indit- érjvány megyei hitelintézet felállítása iránt stb. i_|stb., a megyebizottsági tagok rémülten néznek g-J körül, hogy nem akad-e még egy adakozó. c-| Nem bizony, ritka az, mint a fehér holló. i>[ Megindul a vita, összecsapnak az ellen- ctjfelek élesen, osztogatják kölcsönösen a vágá- y| sokat, a szúrásokat, pedig ez még csak elő- [csatározás, de ha döntő ütközetre kerül a sor, it úgy látszik, a bank még mielőtt felállították, !* [csődöt mondott Volna, Nagy nehezen sikerült [lecsillapítani a vihart s kiküldeni egy bizott- z| ságot, a melyik az eszmét megvitassa s javas- zjlatot adjon be- egy rendkívüli közgyűléshez.- El is lett mindjárt keresztelve a bizottság aj „jóléti bizottmánynak.“ * I Mire sietett egy heves bankpárti meg* jegyezni, tekintettel arra, hogy a bizottságba 3[sok bankellenes tag választatott, „nem jóléti -[bizottmány az uram, hanem „pompes fu- -1 nebres. “ i| „Na te megadtad neki — szól közbe egy )| szelíd képű öreg ur, hisz ekkor te is elisme- -jred, hogy ez halva született eszme, mert a -J pompes funebrest csak temetkezésre szokták [hívni, a kit pedig temetni lehet, az már meg |van halva.“ * * * De már én ebbe nem egyezem bele, [nincs az meghalva, hiszen éppen most hallottam, hogy az indítványozók ennyi reformmal [nem érik be, ha ez keresztülmegy, még más [nagyszabású indítványokkal lépnek fel. Például tudvalevőleg Békésvármegyében [a szalmakalap is nagyon drága, drágább mint [a pénz, állitni fog hát a megye egy nagy [szalma kalap-gyárat, erre nem is kér csak [40,-000 frt pót-adót, a mi nem is nagy áldo- [zat, mert a befizetett adó visszatérül az első Uzalmakalap vételnél. De hát a ki nem hord soha szalmakalá- [pot? Hja, arról mi nem tehetünk, hát hórd- |jon mindenki szalmakalapot. Hát azután a virsli ipar is rettenetes jmilyén állapotba van, Bécsbe kérem egy pár [virsli 10 kr mire a virsli uzsorások kezén hoz- jzánk jön 16 kr lesz, ép úgy mint a 4%-os [pénz mire ideér 8%-os lesz. Ezen is a vármegyének kell segíteni, állítani fog tehát egy nagy virsli gyárat, erre már nem kell csak 120000 frt pótadó. Hát ez nem iszonyú uzsora kérem, hogy a 2 krjezáros kifli mindég két krajezár akár [ó frt egy mázsa liszt akár 10 frt. Ezen segi- [teni is a vármegye hivatása, s erre már meg I plane . elég lesz 1000 frt pótadó is. Es még más ezer közgazdasági baj mi- [nek eloszlatása, mind a vármegye feladata. [Hát a reformok az adminisztratió terén, a jó I administrate ? mit tartozik az a vármegyére, [hisz a vármegyének úgy is ma holnap megszűnik politikai és administrativ ügyekben hivatása, minek foglalkozzék hát ilyen hiába való dolgokkal. * * * S a zászló ott az erkélyen csak leng nyugodtan tovább, néha-néha rázza meg egy- egy erősebb szél épugy mint bennt a terembe néha-néha villan fel a nemes hév .............de há t minek ábrándozzunk ezen, mikor most már a teremben is siri csend van, 20_25 me gyebizottsági tag van jelen, hisz most már \csak administrativ ügyekről van szó. I______________________________ Csintalan. A hétről. A méhek és disznók. — A jókedvű adakozót szereti a: Isten. — A megyei közgyűlésről.) Most már csakugyan nem akkor kopog- :attak az ajtómon, mikor a czikkem végére :rtem, hanem még mielőtt az Íráshoz kezdem volna. S nagy bámulatomra belép 12 da- ab méh s bemutatják magukat, hogy ők a jékésmegyei okszerű méhész-egylet tagjai; el lem tudtam képzelni, hogy mi járatban van- íak, csak tvlán nem akarnak dísz-elnökké vá- asztani. Nem, ennél kevesebb volt a czéluk imint vezérszónokuk előadá : „Tisztelt uram! tfagy a mi panaszunk, csináltak nekünk egy néhész-kertet, ott gyűjtjük évről-évre a máiét az emberek • megédesitésére, de most ki cell vándorolnunk, mert nyakenkon van az illenség, a kertünkbe helyeztek el vagy p larab disznót, kik éktelen röfögéseikkel 1 nég inkább illatukkal lehetetlenné teszik a ni existentiánkat. Egyedüli örömünk volt, iá a méhek öreg atyja (ki ne tudná, hogy ki íz?) meglátogatott bennünket, de az sem met izon rettenetes idő óta felénk közeledni. Mi lágyon szeretjük Gyula városát és az apát irat, nehezünkre esik őket elhagyni, hát te nint újságíró, tégy valamit a mi érdekünkben, Belátva a panasz jogosultságát s külö- íösen hízelgőnek találva, hogy engem kereslek fel, siettem megnyugtatni őket s biztosiam pártfogásomról, mire ők megnyugodva ávoztak, előre is köszönetét mondva érde- cükben teendő fáradozásaimért, én pedig ka- apomat véve, éppén indultam az apát úrhoz, nikor nagy röfögéssel belép öt darab közép ;ermetü disznó. Hát ezek mit akarnak? Ezek közzül is előáll a vezérszónok i udomásomra hozzák, hogy ők az okszerű lisznó tenyészet kiküldöttei Ez már csakugyan különös, láttam mái ■letemben sok mindenféle deputatiót (az igaz, logy nem hozzám jöttek), de disznó deputa- ;iót még nem. frtig változott. Az árakat különben mindenütt a törvényhatóság „limitálta.“ Nemcsak hivatalos, hanem sok esetben társalgási nyelvül is a latin nyelv szerepelt, a nélkül, hogy nemzetiségéből kivetkőztette volna a magyart; sőt Acsády épen a XVII -et nevezi a legmagyarabb századnak. írók, tudósok magyarul szóltak a nemzethez. Az el- latinositást nálunk az iskolák kezdték meg, bár a protestánsok ép ez időben sürgették a nemzeti nyelvű leányiskolákat, hol nők tanítsanak. (A mi a nőemancipatio első fecskéje hazánkban.) A katholikusok elemi tanügye gyönge volt, — nagyszombati és kassai egye- temök azonban a hires osztrák és német kath. egyetemekkel versenyzett. Irodalmunk nemcsak számban, hanem értékben is növekedett. A theologia mellett fő- kép poétái munkák örvendenek közkeletnek, de a legtöbb szaknak van más irodalmi képviselete. Feltűnő, hogy a politikai pártok még nem gondolnak a sajtó fölhasználására; a po- lit, pamphletek jobbadán csak kéziratokban keringtek, noha a censura épen nem volt mindenható. De ha kevés könyv jelent is meg, a nemzet nemcsak nem vásárolta eléggé, de nem is olvasta a könyveket; a közszellem pedig nem kedvezett a művészetnek, mely tehát kiváló alkotásokra sem hivatkozhatik. Ez idő ben még a színészet is csak az iskolák falai közé menekült. Az utazás sem tartozott még a kedvelt szórakozások közé; a fürdőzés azon ban már divatozott. — íme színtelen változatban Magyarország képé Budavár visszafoglalása korában s egyúttal Acsády legújabb könyvének tartalma. E tartalom rövid kivonatolása, Acsádynak Írói neve, főkép pedig azon körülmény, hogy e müvet a magyar történelmi társulat koszo- rúzta meg, fölment attól, hogy az ösmertetés teréről a kritika mezejére csapjunk át. Hiszszük, nem lesz oka panaszkodni a szerzőnek mint a XVII. század emberének, hogy „a magyar nemzet rest a maga nyelvén való könyveknek olvasásában.“ Az ő könyve valóban megérdemli, hogy azok is tanulmányozzák, kik meg nem szabadultak még a „maguk nyelvén való könyvek olvasásában való restség“ ősi, de már úgyis tünedező hibájától.
