Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-05-09 / 19. szám
Melléklet a „Békés“ 19-ik számához, (70 kr), 31 torna pálcza 50 cm. összesen 2 frt 70 kr. A munkaterem szerelvényei: Egy hálózott fali fekete tábla 1,35 m. hosszú és 0.90 cm. szé- les (5 frt). Egy fali óra (3 frt 50 kr.), egy főkönyv (2 frt), egy vendégkönyv (2 frt), egy napló (80 kr), iró eszközök (40 kr.), egy hegedi! (5 frt) összesen 18 frt 90 kr. 5. Játékszerekül szükségesek az intézet udvarára és kertjébe : Lapdák, tekejáték, dob (2, frt 50 kr.), kisseprők, gyermek-lapát, ásó, gereblye, kapa, kosár, és 3 kis talicska (18 frt), s némi festgyakorlati szerelvények (5 frt), hinta- kötelek (10 frt). 6. Szemléltető eszközökül szükségesek ; 1. Házi- és gazdasági eszköz-gyűjtemény, iparosok szerszámainak némi gyűjteménye, kelme-, növény-, ásvány-, mag- és rovar-gyűjtemény, melyeket nagyrészben az óvó maga gyűjthet össze kevés költséggel. 2. Közönségesen ismert állatok gyűjteménye papirgyurmából (10 frt.) 3. Schreiber-féle szemléleti képek, 3 kötet, egy kötet 3 frt; kemény papírra felhúzva 7 frt '50 kr. Kezdetben elég egy kötetnek felhúzása. 28. §. Foglalkoztató eszközökül beszerzendők : 1. Fröbol-fólo I ső foglalkozási eszköz 1 példányban 60 kr. 2. Fröbel-féle Il-ik foglalkozási eszköz 1 példányban 50 kr, 3. Fröbel-féle III-ik foglalkozási eszköz 24 példányban 5 frt. 4 Fröbel-féle IV-ik foglalkozási eszköz 24 példányban 5 frt. 5. Fröbel-féle V-ik foglalkozási eszköz 24 példányban 10 frt. 6. Fröbel-féle Vl-ik foglalkozási eszköz 24 példányban 10 frt. 7. Körök 24 gyermek számára 18 frt. 8. Lerakó pálczikák 24 gyermek Bzámára 9 forint. 9. Háromszögű lerakó táblák 4-ik szám 24 példányban 5 frt. 10. Szilánk 24 gyermek számára 8 frt* 11. 25 fatábla és fakós az agyagmintázáshoz 2 frt 50 kr. 12. 24 palatábla, melynek nem szabad hálózatnak, hanem csak vonalozottnak lenni, és egy doboz palavessző 4 frt. 13. 24 fűző tű 2 frt. 14. 24 tűzdelő tű és lemez 7 frt. 15. Fűző lapok 100 db. 2 frt. 16. Az építő fákhoz egy-egy füzet minta 1 frt 60 kr. 17. 24 olló 2 frt. 18. Színes pamutok és hozzá való tűk 1 frt, 19. Színes üveggyöngyök 1 frt. Összesen 94 frt 20 kr. VI Az óvóintézetek, felszerelési és fenntartási költségvetésének rovatai. A) Az óvintézetek felszerelésének költségrovatai. 1. Bútorok; az előszobában 7 frt. — kr a játszóteremben 40 , — „ a munkateremben 60 „ — „ 2. Szer el vények : az előszobában 9 „ 20 „ a játszóteremben 12 „ 70 „ a munkateremben 18 „ 90 „ 3. Játékszerek: 20 „ 50 „ 4. Szemléltető eszközök: 17 „ 50 „ 5. Foglalkoztató eszközök: 94 „ 20 „ . Általánosan kötelező tűzkár elleni biz- hosszu 2 Irt, *°rv®ny hozatala iránt, az országgyűlés képviselő házához kérvényt adott be, mely kérvényét megküldötte Békésmegye törvényhatóságának is hozzájárulás végett. A körős-ladányi menház alapszabályait es az e czélra megvett házra vonatkozó adásvételi szerződést, a szeghalmi szolgabiró a megyéhez bektildötte, a közgyűlés elébe való terjesztés és óváhagyás végett. Jásznagy-Kun-Szolnok megye alispánja értesíti, a megyét, hogy a Fokoni pusztán a szarvasmarhák között járványszerüleg fellépett száj- és köröm fájás, megszűnt. A iöldmivelés, ipar- és kereskedelemügyi miniszter leküldötte a megyének, a szabadalmi katalógus egy példányát. A szeghalmi szolgabiró a megye köz gyűléséhez való beterjesztés végett, megküldötte a körös-ladényi regalejog bérbeadására vonatkozó szerződést és a belügyminiszterhez leendő felter jesztás s a jóváhagyási záradékkal leendő ellátás végett, a körös-ladányi kisded nevelő intézet alapszabályait. Közművelődés, társadalom és közgazdaság. Összesen 270 frt—kr B) Az óvóintézetek rendes évi fenntartásának költségrovatai. 1. Óvóintézeti helyiség bérlete átlag : . ' . . 200 frt— kr, 2. Óvónő évi fizetése . 400 „ — ,, 3. 1 dajka évi fizetése . 120 „ — „ 4. Tüzelő a helyiségek fűtésére 30 — „ 5. Nyugdijintézeti évi adó (1876. 32. t.- ez. 29. §.) • . • 12 „ — „ Összesen 762 frt — kr 6. Megrongált bútorok, szerelvények, játékszerek, szemléltető és foglalkoztató eszközök megújítására a beszerzési ár (267 frt lQ°/0-a 26 frt Fenntartási összeg 788 frt. Ezek szerint egy-egy kisdedóvó-intézet « felállítás első évében 1058 forintba, vagyis kerek számban 1000 írtba, a további években pedig 788 frtba kerül. B.-Gyulán, 1886, évi ápril 10-ón a kisded óvók szabályzatának kidolgozására kiküldött bi zottság üléséből.. Janc90vic8 Pál, alispán. A belügyminiszter körrendeletben értesíti a megyét, hogy a Stry város (Gallicziában fék szik) tűz károsult lakosok segélyezésére, a kö nyöradományok gyűjtését engedélyezte s felhívja a megyét is könyöradományok gyűjtésére. Tanrendszerünk. Aligha található a tudománynak olyan szaka, mint a paedagogia, amelyben szakférfiak annyi kísérletet tesznek a jobb és czélszeriibb eléréséért, a haladásért, és mégis hogyha éppen nem állanak is egy helyben, de körben forognak és leggyakrabban azt az eredményt érik el; amit már megszereztek volt. Az elemi iskolákban a tananyag fel szaporodott annyira, hogy a gyermekek megemészteni nem képesek, a gyermekagy feldolgozni nem tudja, hanem azért paeda gogusaink folytpnosan azon törik fejüket évtizedek óta, hogy miképen lehessen meg könnyíteni az oktatást, melyik czélszeriibb a szemléltetve, vagy könyv nélküli tani tás ? és amikor a sok és nagy tanácsko zásnak vége van, a rendszer ugyanaz ma rad, a gyermek feje teletömetik fel nem dolgozható tárgyakkal és táskaszámra kel czepelni a könyveket, hogy azután azok ból a tudomány előszedhető legyen. Nézzük csak a középiskolákat! Itt két áramlat uralkodik. A gimná ziális meg a reáliskolai rendszer. Komoly gondolatok között törik a fejüket az in téző körök, hogy miképen lehetne kiegyen liteni a kettő között tátongó Űrt s nem csak egy színvonalra emelni a kettőt hanem egyesiteni is. De hát nem lehet. A gimnáziumi nevelés barátai elitélii a reáliskolai rendszert és viszont. Nem akarják észrevenni a jó emberek, hogy az űrt a kettő között az idézi elő, hogy az egyik rendszerbe az egyházi férfiak nőtték bele magukat, a másikba a világiak nőnek bele, s mig az egyiket a különböző vallás felekezet papjai saját kitűzött irányuk é czéljaik felé vezérlik, fősulyt fektetvén i valláserkölcsi oktatásokra, addig a másik ban a valláserkölcsi oktatásról talán mé szó sincsen. És bizony nem a tudomáuy mélység épit a kettő között válaszfalat hanem az a kölcsönös féltékenység, mely a közeledést közöttük meg nem engedi. Az egyik az ókori klasszikái tudorná nyok ismeretét tanitja bámulandó sikerrel amennyiben a tanítványok nem képesek megismerkedni a klasszikusok iratainak mélységével s a bennük rejlő szépségek kel, mig a másik mellőzvén az ókor klasszikusokat, az uj kor költészetébő merit szépséget és mélységeit is. És azután mennyi tankönyv kell mine a kettőhöz ! Szépen elérjük a haladvány fokoza tait. Hogyha az elemi iskolában táskával kell a könyvet hordani, a középiskolában zsákkal, a felső iskolákban szekérrel. Szóljunk-e még arról is, hogy a leg ujabbi tanrendszer szerint Lavater vagy dr Gall tudománya is szükségessé vált amennyiben a tanuló fejét és képességi tehetségét orvosilag kell megvizsgáltatni jelentkezés alkalmával, arra azonban nem adatott parancs, hogy orvosi vizsgálat tar tassék az iskolai év végén az iránt, hogy sert, nem szerencsés, hanem ügyes embernek íondjuk, mig az eszes emberre, ki nehézségek és kadályok miatt nem tud felvergődni, ráfogjuk, Qgy ostoba és ügyetlen. Azt hiszem, nem fognak czynizraussal vá- oloi, ha ráfogom a bölcs gondviselésre, hogy ;en gyakran, épp oly megfoghatatlanul bánik az mberekkel, mint a társadalom maga. — Igen yakran nehezen sújtja a jószivű embert, mig az nzőt é3 a gonoszát szép földi javakba helyezi* * la nem is segithetünk az elsőkön, legalább szi- élyeson bánjunk el velük, kik kevésbé szeren- sések mint mi. Kérdezzük mindig önmagunktól, logy mi jogunk van a büszkeséghez, a gőghöz ikkor, mikor az erényünk és jóságunk semmi igyéb, mint az alkalomnak, vagy a kisértésnek liánya, mikor siketünk semmi egyéb, mint vé- etlen, társadalmi rangunk valamely ősünk ériemé, és egész szerencsénk puszta satyra. Fogytán lévén morfondírozó hangulatomnak, izivesen ismerem el, hogy a mi méditans társa- lalmunk jószivü embereket is produkál. Akár- iány embert ismerek, ki mindig jót beszél embertársairól, még pedig két okból. Először azért, íogy tudomására jusson az illetőnek, másodszor pedig, hogy az hasonlót hasonlóval viszonozhasson. A ki ez utóbbira azonban nem képes, arról agyátalán nem beszéiünk se jót, se rosszat, hanem inkább hallgatunk. Nem lejtegetem tovább e tanulmányt, jóllehet, még sok mondani valóm volna. De csak ízt érném el vele, hogy a prédikáczió nagyon bosszúra nyúlnék, és hallgatóim, illetve olvasóim megszöknének. És végre is, tudom én azt jól« hogy a sajnálkozás a felett, hogy helytelenül cselekedtünk, soha sem vezetett arra, hogy időnket és tehetség üoket jobban felhasználjuk. A megbánás csak aféle negatív érzelem az emberben, inkább félelem a következményektől, mint sajnálkozás a megtörténteken. A tapasztalatnak megvan az a sajátsága, hogy mindig elkésik. Igaza van a bölcsnek, ki a tapasztalatot egy hajthatatlan büszke, szép nőhöz hasonlította. Évek múlnak, mig megszerezzük, már tudniillik akár a büszke szépséget, akár a tapasztalatot, és mire megszereztük, mikorára aj miénk volna, megvénültünk. Nem vehetjük hasznát se az egyik, se a másiknak. Szevér. A galsai kőbánya. Békésmegye közönségét — azt hisszük — . leginkább érdekli azon nevezetes előhaladás, melyet a közigazgatási bizottság a vasúthoz ve- Izetö kőutak kiépítésével néhány év alatt megteremett. E magukban véve is nagy szabású s felette I költséges munkálatok, csak kezdetét, bevezetését (képezik a megye_ főispánja által tervezett kőut I építkezéseknek, melyeknek czélja a megye egyes (községeit a vasút menti községekkel összekötni. (Öcsöd, Szt. András, Tót-Komlós remélhetőleg |már a közel jövőben fognak kőutat nyerni, s ha |a tervezett sárréti vasút kiépítése megtörténik, a sárréti községek is haladéktalanul elláttatnak a (vasútállomásaikhoz vezető kőutakkal. Fontos dolog tehát megyénkre nézve egy kőbányának közelsége, miáltal kőutjaink sokkal (olcsóbban lesznek kiépitbetők. Örömmel üdvözölhetjük tehát polgártársunk (Deutsch Mór vállalkozását, az általa megvásárolt | galsai kőbánya szakszerű kiaknázására, s őrülünk (vállalkozásának annyival is inkább, mert a galsai (kőbánya kőanyaga úgy mennyiség, mint minőség (tekintetében teljesen verseny képes. Mindkét irányban megejtetett a szakértői (vizsgálat, melynek hivatalos adatait következőkében adjuk : A kövek szilárdság tekintetéből megpróbálta végett, felküldettek Budapest mechanikai (laboratóriumába s kiderült, hogy a keményebb \ minőségű galsa-gránit négyszög cm-kint 12257a | kilogramm nyomást bir ki, ami az eddig leghíresebbnek tartott mauthhauseni gránitkő szilárdságát |eléri. ;j A kőbánya telepének geológiai viszonyaira i| nézve a vizsgálatot Lóczy Lajos magy. kir. oszt. (geolog. és műegyetemi tanár végezte. Érdekesnek (tartjuk a kitűnő tudós írásbeli véleményéből a (következőket közöli : A galsai kőbányát es annak (környékét f. évi márczius hó 18. és 19. napján (körülményes vizsgálat alá vettem s kibővítve (ama tapasztalataimat, melyeket az 1883. év nyarán , (szereztem, mikora környéknek geológiai részletes (felvételét eszközöltem, a következőkben foglalom lösszé a kőbányára vonatkozó szakszerű leírást , és megítélést: A kőbánya Galsa aradmegyei i| község szőlőhegyeiben van az úgynevezett galsai (völgyben. Az arad-körösvölgyi vasút világosi pályaudvarától két kilométernyi országút és Galsa i helységtől még egy további 1 kilométernyi jó (községi hegy szekér-ut vezet a bányába. A ko- i| bánya területe 8 hold és 240 I 1 öl s magassága (az úttól 40 meter; a hiteles felvétel nyomán a ijkiaknázható kőmennyiséget mintegy egymillió J köbméterre lehet felvinni. A kőbánya egész te- '(mietet gránit-dara fedi, csupán az északi hegy- ;| részben van, 30—40 om magas termőföld a komennyi maradt a gyermek fejében a tu-|si dományokból. L Mig másutt a kényszer-iskoláztatás, É több helyen az ingyen iskolázás a rend- h szer, nálunk a közép és felső iskolában! olyan magas a tandíj, hogy szegény szli-|d ők gyermeke megfizetni képtelen. i| Azok a komoly tudósok ott a minisz-l® tóriumban mindannyian tagjai az ember- 6 tani, anthropologiai társulatnak és éppenp azért, mert látják, tudják, hogy az emberije ^f?y fejlődése mily külömböző módon tör—Iv ténik, minden áron azon törekszenek, hogy|^ csak az tanuljon, akinek pénze is van aj*1 megélhetésre s a gimnáziumokból át akar-|a ják szorítani a gyermekeket a reáliskolák- e ba, hogy ezáltal neveljék a proletáriátust, p mert bizony niég a kormány sem sokatp ád a reáliskolai nevelésre. |< Könnyű megérteni, — mi eredményt ér el tanrendszerünk a leszámolások al-r kalmával. . |<------------- 1 Az egyéniség a társadalmi harczban. •Hí A határozott jellem nem születik az emberre),|f az már bizonyos. Lassú iskola a jellem iskolája.|, — Csak szomorú tévedések meredek lépcsőin, |, véres küzdelmek után bírunk felhatolni az igaz-| sághoz, és csak akkor tudjuk azokat megbe-|| csülni, ha legdrágább illúziók árán váltottuk |, meg. És mi ezen küzdelmek ellenértéke? Boldo-|] gabbá teszi az embert, vagy boldogtalanabbá,j, jobbá, vagy rosszabbá? A sors csapásai okvetlen elkeseredést szül-) nek az ember keblében. És az elkeseredés teszi| az embert azzá, a mivé született, a mire örök)ött| tulajdonságánál fogva hivatva van. Az ember ős- természetét, eredeti jellemtulajdonságait szilárdítja! meg, a jót nemesebbé, a roszat gonoszabbá teszi.| A legtöbb .ember azonban, a nagy többség,] az élet apróbb kellemetlenségeit, az ezen kelle-1 metlenségek árán szerzett tapasztalatokat, a tár-1 sadalmi életben legtöbbnyire routinera szereti fel-| váltani. Nem törődik többé elvekkel és frázisok-) kai, a tényékhez csatlakozik, azokhoz alkalmazza) magát, minden systemából csak a fegyvert, csak) az előnyt veszi ki és a társadalmi összeköttetésekből és villongásokból eredő hasznot keresi. Már tudniilik az, a ki arra való, arra termett. Mert a mi jó az egyiknek, az még nem jó a másiknak. Szerény ember, ki látja, hogy szemtelenséggel többet lehet érni e világon és e társadalomban, hasztalan teszi fel magában, hogy megváltoztatja a természetét. A ki mer, a nyer, az csak a merész természetnek szól: a gyáva ne merjen, mert ő csak veszíteni fog, a közmondás nem neki szól. Az ember nem azért szemtelen, mert akarja, hanem azért, mert ez természete neki. A ki ezzel a természettel, ezzel a tulajdonsággal nem született, annak hasztalan tanácsoljuk, légy szemtelen és többre viszed. Hisz ha megkísértené, olyan ügyetlenül viselkednék, hogy inkább kárára, mint hasznára lenne. Hogy az ember e téren valamire vigye, ahhoz mesterkéletlen, természetes szóval naiv szemtelenség szükséges. A szemtelenségre csak a butának van joga. a tehetséges ember nem megy vele semmire. Annak egész más eszközökhöz kell nyúlni: a szerénységhez, az udvariassághoz. Egy hibát megbocsát a világ, de kettőt együtt nem tűr meg. A tehetség 1 pedig hiba a társadalom szemében. A társadalom olyan mint egy köztársaság, egyik alapelve az egyenlőség; az emberek egyformák legyenek, egyik se legyen külömb a másiknál. De ha valamelyik mégis külömb a másiknál, úgy a világért se mutassa; rejtse el azt a tehetséget szerény- 1 sége alá. Szerénytelen ember tehetségét nem fogják elismerni soha, a helyzet a helyett, hogy 1 hasznára lenne, kárára fog válni. Tehetséges emberben a szerénység az, a mi a festményben az 1 árnyék, kiemeli a képet ób élesebben tünteti fel. A tehetséget el kell rejtenünk, mintha csak fogyatkozás volna. Úgy kellene vele bánunk, mint akár a hiúsággal, mely nem igen mer mutatkozni, 1 és többnyire az ellenkező tulajdonság álarcza alá 1 rejti magát. Szellemes ember lehet, ki humorosan ‘ és élezésén tud csevegni, de a világ előtt széllé- ’ tuesebb ember hírében fog állani az, ki mások megjegyzéseiben tud szellemet felfedezni és mások beszédében igyekszik értelmet feltalálni. A mai társadalomban csak az érvényesülhet, ki a többségre hátúi tud. A többség pedig korlátolt hiú emberekből áll. A ki egyedül a müveit.- okos embereket ismeri, az nem ismeri az embert, I vagy embereket, vagy félig ismeri csak. Az is i igaz, mai napság igen nehéz az embereket megás felismerni, a társadalmi routine és a csiszoltabb-külső formák, az igyekezet mindenhol és mindenkinek tetszeni, egyenlőkké teszi az embe roket; ez az igyekezet felismerhetlenné teszi í nemcsak a korlátolt embert, ki e komédiából ki- i veszi a maga hasznát, — hanem az okos emberi i is. — Ez a komédia annyira össze-vissza zavarja a fogalmakat, hogy közönsége» embert, - ki boldogul, — barátokat szerez és tekintélyre tesz
