Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-03-28 / 13. szám

Melléklet a »Békés“ 13-ik számához.

Janosovita Pálné, Ladies Györgyéé, Czingulszky Józseféé, Bodoky Károlyné, Kalmár Mihályné, Zöldy Jáeoseé, Köpf Károlyné, és Hajóssy Ottóné urhölgyek. — A mulatság fényes sikere biztosítja, bogy jövőre is együtt fogjuk üdvözölhetni az in- telligentiát s reméljük, hogy épen ilyen kedélyes s jó mulatságon. Kívánjuk, hogy úgy legyen.

Előléptetés. Jurieskay László a békési kir. jbiróság tkkönyvvi hatóságnál alkalmazott Il-od oszt. segódtelekköayvvezető, az igazságügyi miniszter által ugyanott I ső osztályú s.-telekkönyvvezetővé lett előléptetve.

Szűcs József városunkban időző fiatal festő művész a polgári kör helyiségében kiállította Rudolf trónörökösnek egy általa készített jól sikerült arczképét, melyet ki fog sorsolni. 100 névre lehet tenni, egy-egy sorsjegy ára 30 kr. A sorsolás akkor fog megtartatni, ha a nevek mind be lesznek téve s annak eredményéről értesíteni fogjuk olvasó közönségünket. — A művészt ajánljuk a műpártoló közönség figyelmébe.

A debreczeni kisprópostaágnak, mely Huzly Károly elhúnytával jött üresedésbe, mint a „Debreczen“ írja Göndöcs Benedek apát és országgyűlési képviselő van combinátióba véve. Ezt mint városunkat közelebbről érdeklő hirt szükségesnek találtuk felemlíteni.

Az izraelita ifjúság által f. hó 24-én a „Király“ szállodában rendezett piknik mint egyik tudósítónk értesít, igen jól sikerült úgy a jelen voltak nagy száma mint kedélyesség tekintetében. Háziasszonyok: Bleier Adolfné, Goldstein Mérné, özv. Kohn Snrolta és Schwartz Her- manné urbölgyek voltak s mindent elkövettek a mulatság érdekében. A négyeseket 48 pár tán- czolta. Az első négyes folyamán a megjelentek köziül tudósítónknak a kővetkezőket sikerült feljegyezni: Blonder Nina, Bleier Katicza, Braun Mariska, Béder Regina, Deutsch nővérek. Fuchs nővérek, Fogl Fáni, Grünfeld Karolin, Hercz Hermin, Kohn Regina, Kohn Fáni, Kohn Róza, Kohn Karolin, Löwy nővérek, Löwenstein nővérek, Messinger Lina, Mősner Josefa, Pollák Malvin, Pollák Johanna, Pollák Giza és Hermina, Pick nővérek, Pick Katalin, Réh Rozália, Kurz nővérek, Spitzer Paulin, Schwartz Róza, Paskesz Gyuláné, Réh Zsigmondné és Adolfné, Halbrohr Hermanné, Stark Sámuelné, Berliner Ignáczné, Hoffmauu Jézsefné, Papp Gáborné, Czinner Mórné, Halasi Mórné, Sábel Mórné. A mulatság kora reggelig tartott.

Gallacz János kir. főmérnök tegnapelőtt Budapestre utazott, hol e hó 27-én este tartotta a mérnök-egyesületben felolvasását a Körös- és Berettyó folyók szabályozásáról. A felolvasásra még visszatérünk.

Az első magyar általános biztosító társaság 1885-ik évről szóló sárszámadását lapunk mai számának hirdetési rovatában közöljük. Olvasóink figyelmét e helyen is felhívjuk elsőrangú hazai intézetünk mérlegére, kiemelve azt, hogy ezen intézet Békésmegye gazdaközönségét kiváló előnyökben részesíti. A társaság márczius 20-ikán tartotta rendes közgyűlését S o m s i c h Pál elnöklete alatt. Az elnök üdvözölvén a megjelent részvényeseket, konstatálta,

kisérik a hajót szakadatlanul; csak egyet-egyet lendítve magukon, hogy el ne maradjanak.

A dalra Giacomo is elmereng. Nem egyszer hallotta e dalt a kékes holdfényes Adrián, s újra megkapja a vágy látni az enyhe ligetet, a halászgunyhót, nőt és gyermeket. Odafönn az égen tündér fényben az ég a „déli korona“ az „Alderaban“ s ennek szomszédságából esett le éppen most egy ragyogó csillag a látkör mögé; talán éppen amaz enyhe ligetet, ama halászgunyhót kereste föl, odavitte a vágy 1 így képzeli Giacomo.

De nem ily szép, nem ily csendes mindig a tengeri Feneketlen örvényeiben a borzalom, a kétségbeesés lakik. Sok élet, sok remény, sok ábránd, sok vagyon lett már ott eltemetve ; s a hullám nem adja vissza zsákmányát sem a könyörgőnek, sem pedig az át- kozódva kétségbeesönek. Midőn a sötét hullám szövetkezik a sötét felhővel, akkor a czikázó piros villám irja az égre a tenger borzasztó haragját s az emberek romlását. Gia- comotól is elvett már sokat e zsarnok, habár az neki éveken át szolgája volt. Elvette meg- takaritott vagyonát s gazdag reményét, szépen serdülő fiát, a kit maga mellett oktatott, nevelt, hogy egykor, miként ő maga, vihar edzett matróz legyen belőle. De éppen a vihar volt az, mely egy sötét éjjel dühöngése közben lemosta a fedélzetről, egyetlen hullámmal nyomtalanul.

Azóta szegény Giacomonak bármely égalj alatt, bármely tenger fölött nem volt más gondolata, mint elmenni haza, a szép enyhe ligetbe, a kis halászgunyhóba, neje és leánykája vigasztaló körébe, hol begyógyuljanak lelkének sebni.

Elhagyni a csalfa tengert, nem szállne soha többé ragyogó tükrére, elvonulni a szá27 részvényes 298 részvényt tett le, melyek ösz- szesen 57 szavazatot képviselnek. Az előterjesztett 1885. évre vonatkozó igazgatósági jelentés 795.192 frt 27 krnyi nyerességet tüntet ki. A közgyűlés elhatározta, hogy az alapszabályszerü levonások után fenmaradó 499,196 frt 94 krnyi tiszta nyereségből osztalékul minden egész részvény után 166 frt fizettessék ki, 7929 frt tőke közhasznú czélokra forditassék és a fenmaradt 1196 frt 94 kr. uj számlára irattassék elő. Nevezetes különösen a társaság különféle tartalékainak oly tetemes emelkedése, mert mint a mérlegből látható, a minden raegterheltetés nélküli készpénztartalék a t ű z és szállitmányi üzletágban 1 849,487 frt 47 kr. az életbiztosítás dijtartaléka 10.999,449 frt 34 kr, a részvényesek tulajdonát képező Dyeremóny-tartalék 1.806,771 frt 14 kr, az értékpapírok árkülönbözeti tartaléka 372,953 frt 40 krt tesz. A tisztviselők nyugdíjalapja az 1885. évvégével 452,765 frt 78 krra és a „Léva y-a 1 a p“ 58,248 frt 24 krajezárra rúg. A társaság összes biztosítéki alapja a múlt évben kimutatott 17.112,100 frt 54 krról a lefolyt évben 18.028,671 frt 36 krra emelkedett, mely összegben a társaság birtokában levő és a későbbi években lejáró 6.425,037 frt 46 krnyi értéket képviselő dij- váltók nincsenek belefoglalva. A felügyelő bizottság jelentésének meghallgatása után a közgyűlés megszavazta a felmentést és megállapította, bogy a választmány elnöke ezentúl 500 arany tiszteletdijat kapjon. A felügyelő bizottság diját mint eddig 2000 forinttal állapította meg a közgyűlés. Ezután megválasztattak elnöknek: Somssich Pál, alelnöknek: gróf Károlyi Gyula, választmányi tagoknak : báró A m b r ó z y Gyula, gróf Andrássy Gyula, gróf Batthány Géza, B e 1 e z n a y István, Bittó Kálmán, gróf Csekonics András, Deutsch Sándor, G i c z e y Samu, ifj. Hajós József, Harri c h Károly, László Zsigmond, báró Radvánszky Géza. Felügyelő hizottsági tagoknak : Rudnyánstky Ferencz, S eh ősbe r g e r Zsigmond, Szitányi Izidor. Miután Somssich Pál úgy saját, mint az újon nan megválasztott választmányi- és felügyelő bizottsági tagok nevében a bizalomért köszönetét mondott, a közgyűlés véget ért. Az osztalék máj e hó 22-től kezdve kerül kifizetésre.

Folyó hó 17-én Békésén a gyomai ref. egyház egyik megüresedett lelkészi állására, a ref. egyházmegye és a gyomai egyház megye vegyes jelölő bizottsága, a délelőtti órákban ejtette meg, a kijelölést. Tizenegy pályázó közzül a következők jelöltettek: Kálmán Farkas, Nagy Sándor, Vitéz Lajos (Losonczról.) Nyeste István és Pazar István. A jelölés befejezte után Szabó János esperes, Tatár János egyházmegyei jegyző és M i k 1 o v i c z Bálint egyházmegyei assesorok a szokásos kanonika vizitatiót ejtették meg az iskolákban s kielégítő eredményekről értesítették az egyház tanácsot.

A sorozás folyó hó 19-én vette kezdetét s folytatva a vasárnap kivételével 23-án nyert befejezést.

razföldre, hol megszűnik hatalma s biztosságban lenni ezután szeszélyeitől és csapásaitól.

Addig vágyta ezt Giacomo, a mig egy napon a gondolat kivitellé, az ábránd valósággá lett.

Elvonult az enyhe ligetbe kifeszitette hálóját a gyepre, karjaiba vette kis leányát s mutatta neki a halászgunyhó kékes, bodros füstjét mig jó neje a vígan lobogó tűz körül foglalkozott.

Békén élt éveken át; sebei enyhültek, vagyona gyarapodott, leánykája gyönyörűen fejlődött s hü neje nem győzte mondani: hogy ime! a ki nem száll tengerre, nyugodtan élhet, mert nem tarthat annak csapásaitól.

A pihenő matróz tekintete hóhegyek helyett a partszéli elmosódó kékes hegylánezon pihent, mely fölött a hószinü szakadozó felhők úsztak és enyésztek el csendesen; mintha az egykor látott jeges, dermedt vidék tünékeny múló álma, fölcsillanó emléke lenne az egész tünemény.

A csillagos esték enyhe sugárral, itt is fölkeresték öt. Csakhogy e csillagok sokkal kisebbek valának, sokkal távolabbiaknak tetszettek. Fényük a délieknél homályosabb volt; de otthonos, megszokott, mely nem költi fel a vágyat a kétes távol után, hanem bizalmasan leköt, mint az otthoni békés halászkunyhók éjente kivilágított ablakai.

A déli növényzet fűszeres leveleinél, égő színekben pompázó virágainál kedvesebb volt neki a parányi nefelejts, a szerényen megvo- nuló ibolya, vagy a tavaszt hirdető sárga szirmú kankalin; mert jól ismert emlékeztető illatot lehellve a tájra, egyúttal regét is mondottak neki rég lefolyt napokról, a boldog gyermekkorról ., . mig végre a nap is vihar- barnitotta arezon végigfolyt a megindulás

márczius 15-ét, megülték még a követ-1 kező körökben: U j városon 14-én egy nappali előbb, hogy a 15-ére is elmehessen mindenki, akii részt venni akar. Elnök H u s z k a Kálmán. Bán-| hidan 15-en ifj. Nagy Gábor elnök. Malomvégenl forgács Lajos elnök II-ik olvasó körökben.

Helyreigazítás. Az „Egyetértés“ czimül napi lap „Személyi hírek“ rovatában azt ujsá-l gólja : Novák Kamill törvényszéki alelnök Gyulára utazott, hogy a tiszteletére rendezendő búcsú estélyen részt vegyen. Tudtunkkal szóban sem volt hogy szerdán este a törvényszéki alelnök ur tiszteletére itt búcsú estély rendeztessék a Novák Kamill sem ezen czélból, s csupán a még itt időző családja meglátogatása végett jött le városunkba.

Tűz. Szombaton déli fél 12 órakor a lárma! harang riasztotta fel városunk békés lakóit; a mill a várost folyvást remegésbe tartotta, ma bekövet-| kezett a városnak majdnem kellő közepén lévő| Fischer-féle gőzmalom kigyuladt s szerencse a| szerencsétlenségben, hogy olyan csendes időben,) mert még csak elgondolni is borzasztó, hogy milyen veszedelem lett volna, ha csak egy kisl szél fuj. — Ez a malom az, melyet sem a városi) tanács, sem a közigazgatási bizottság nem enge-l dett meg, hogy ott építtessék s miniszteri rendelettel lett engedélyezve a malomnak a város közepén leendő felépítése, reméljük szomorú példa elég okot fog szolgáltatni, hogy a város ne tétessék ki továbbra is ilyen veszedelemnek s hisszük hogy a malomnak azon a helyen való felépitéseI a hol eddig állt nem fog jövőben engedélyeztetni. A tűz keletkezési oka ismeretlen s az épület kívülről gyuladt ki s teljesen leégett, csupán a vas és kő részek maradtak meg belőle. Temérdek liszt és búza égett benn az épületben s a kár igen nagy s mint halljuk az épület csnpán 1000 frtra volt biztosítva az első magy. ált. biztosító társaságnál. A romok még délután 4 órakor is füstöltek s itt-ott fel-felvillant a tűz. Ez az ujabbi tüzeset indokoltá teszi, bogy megkérdezzük; mikor lesz már végre foganatosítva a tűzoltóság felállításáról szóló határozat, vagy az csak írott ma- lasztnak van szánva?

Községi orvos választás. Endrődön f hó 22-én mintegy 600 választó jelenlétében községi orvossá nagy lelkesedéssel egyhangúlag megvá-| lasztatott dr. Jakus Dezső fiatal igen tehetséges 8 képzett orvos. A vál isztáshoz csak gratulálhatunk a községnek.

Öngyilkosság. Szintyei illetőségű Vuje Floare csütörtökön virradóra gazdája, Argyelán Demeter szíjgyártó istálló padlásának gerendájára felakasztotta magát, s mire hajnalban észrevet-1 ték, meghalt. — A rendőri vizsgálat gyanús körülményt nem fedezett fel, s igy elhatározásának oka életuntságban keresendő.

Gyula városa 1885-ik évi összes zárszámadásai, folyó hó 25-töl fogva, a városi számvevői irodában a hivatalos órákban közszemlére vannak kitéve, ahol azok megtekinthetők. — A pénzügyi szakosztály vizsgálata folyó hó 31-én és folytatva tartatik meg, melyre a meghívók már szétküldettek.

Békésen a márcz. 15. ünnepélyen megejtett gyűjtésnél, az „erdélyrészi közmivelődési“ egylet * S

csillogó könnye. Ily harmatot nem birt volna fakasztani egész kelet és dél valamennyi csodás virága sem.

E meghitt virágoktól környezve, az öböl biztos partján állt a kis gunyhó csendesen. A kis kert végéből termékeny gyümölcsfák hintettek rá enyhe árnyat; körülröpkedtek a tarka pillangók s védték s parti sziklák, mint az odaépitett fecske fészket, egy kőfeszület lábainál.

Napszállatkor künn ült a család. A gyermek a sós fövényben csigabigát keresett, az anya szorgalmasan font, Giacomo pedig hálót foltozott. A béke és nyugalom párája lengett az egész vidéken s ábrándozásra hangolta a sziveket is. A nap vérpiros tűzgolyója a tengerbe merült; Giacomo mosolyogva sóhajtott föl: „Igazad van Teresa, boldogabb, a ki elvonultan él, a ki nem száll tengerre, mert nem félhet annak csapásaitól 1 “

S miután feleségének egyetértöleg mosolygó szemeibe tekintett, önkénytelenül követte figyelmével a nap egymásután kihunyó piros küllőit. Gyakorlott szeme egyszerre távol, igen távol, egy közeledő parányi sötét pontot, egy vöröses-barna felhőt vett észre, mely kifeszitett vitorlához hasonlóan úszott az égen.

„Menjünk be Teresa — szólt a hálót összeszedve — zárjuk be jól a gunyhót, az éjjel igen nagy vihar lesz 1“

Mire Teresa keresztet vetve marán, ekként szólt: „Kegyelmezz Isten azoknak, akiket a tengeren talál!“ s megfogva kis leánya kezét, bevezette a hajlékba, melyet biztosan elzártak, elreteszeltek a vihar elől.

Odabenn vigan égett a tűz, Giacomo szendergő kis lányának mesélt félig regét, félig valót a messze látott vidékekről. A gyersegélyezésére, a következők adakoztak: Mezey Lajos 1 frt, Kovács József 1 frt, Benczúr Samu 1 frt, Serbán Tódor 1 frt, Frey Lipót 1 frt, Herczog József 50 kr, Féhn Rezső 50 kr, Jaczó József 1 frt, Mandel Jenő 1 frt, Kratochwill Gyula 1 frt, Roscher János 50 kr, Gyukics Viktor 50 kr, Friss József 20 kr, Pesli Ignácz 20 kr, Vári Peter 10 kr, Végh Mihály 20 kr, Salamon András 40 kr, N. N. 20 kr, N. N. 20 kr, Oláh Mihály 30 kr, Nagy István 10 kr, N. N. 20 kr, Durkó Ferencz pénztárnok 20 kr, Varga György 50 kr, Povázsay László 20 kr, Végh Lajos 30 kr, Mucsi Mihály 20 kr, Schvarcz József 20 kr, Szűcs Gábor 20 kr, Popovits Flórián 20 kr, Popovits [Tódor 20 kr, Tyukodi Imre 20 kr, Fris Mór 1 frt, Fridricb Márk 20 kr, Stern Sándor 40 kr, ifj. Bányai Imre 1 írt, Krasztl János 20 kr, Kelemen János 20 kr, Szabó Gábor 20 kr, Csávás Imre 20 kr, Kotorán Sámuel 20 kr, Kola Kásoly 10 kr, Szabó János 20 kr, Zupka Orbán 40 kr, Farkas István 10 kr, Zilahy Imre 20 kr, Stark Pálné 2 frt. Összesen 21 frt 10 kr.

# Az orosházi csendőr gyilkosai. Mint lapunk olvasói emlékezhetnek, annak idejében registráltuk az ügyet, mely szerint Farkas János és Tompái Balázs egy csendőrt: Mankó Györgyöt agyonlőtték; most az ügyről ügyészi indítvány után következőket Írhatjuk: Stiegel- mayor József őrsvezető Mankó György csendőrrel, múlt év november 11-én lólopás miatti nyomozás közben, Tompái Balázs h.-m.-vásárhelyi tanyájára mentek, itt egy dohánnyal megrakott ernyös kocsit és négy darab lovat találtak. Két lónak és a do- I hánynak honnan szerzését Tompái igazolni nem I tudta, s csak annyit mondott, hogy nálla van |egy ember, „azé a jószág;“ az egyik csendőr I kiment a házból s épen a tanya udvarán találja laz „idegent“ kérdi tőle nevét, ki előbb „Szabó“ |majd „Kis Farkas“ nevet vett fel, a mi termé- Iszetesen a csendőr előtt azonnal gyanús lett, s Ibemegy vele a tanyába, s kéri tőle a „lópassust,“ de ez sem illett a ló azonosságához, — erre a I csendőrök 3 lovat azonnal a dohányos kocsiba I fogatnak s Farkas Jánost, Tompái Balázst és en- uek cselédjét Molnár Jánost kocsira ültetik, |s Orosházára kisérik. Alig érnek az orosházai határban levő „Kakasszéki“ majorhoz, Tompái a kocsiról lekéredzik, mit meg is engednek neki, mi közben Stiegelmayer is leszállott lováról, ezt a pillanatot Farkas megragadja, a lovak közzé vág, s elbajtat; Mankó György azonban utána vágtat, de Farkas a kocsiban elrejtve volt töltött fegyvert előveszi, s Mankót heves tüzelés alá veszi, nem is eredménytelenül, mert ez több lövéstől találva, annyira meggyengült, hogy lovát fékezni nem tudván, egy közeli tanyába futott vele, mig ez történt, Tompái is a kocsi után szaladt, fel is kapaszkodott a kocsira, Stigelmayer pedig mig lovát megfékezhette s ráülhetett, ezek messzire értek már, üldözőbe vette, lövöldözött ugyan a menekülőkre, kik szintén 10 lövéssel feleltek vissza, de mind hiába, mert az idő alkonyodván Stigelmayer nyomot vesztett, s kénytelen volt megsebzett bajtársához visszatérni, kit mások segélyével Orosházára beszállitatott, de Mankó azon éjjel 12 órakor meghalt. Ez röviden a tény. — A törvényszék, illetve az ügyészi indítvány Farkas

tnek szempillái nehezedtek, a mesélő szavai fokozatosan haltak el, mig a jó Teresa imádkozva hajtotta fejét nyugalomra.

Odakünn fölszabadult a vihar; tombolt, csattogott, a tenger zengett, zúgott, sivítva csapdosta hullámait s úgy tetszett, mintha számtalan orgona dörögne valahol a légben fölségesen és mégis borzalmasan!

A gyermek angyalokról és zenéről álmodott, anyja ösztönszerüleg szorította őt álmában keblére. Csak Giacomo nem hallott, nem látott semmit; ő rég megszokta a vihar tom- bolását.

Mikor legkevésbé sejtjük, akkor jönnek a csapások : az élet tengerének hullámai!

Egyszerre hatalmas lökést érzett s mind- Ijárt azután egy nedves, puszta sziklán talalta magát.

A rohanó, szakadozott felhőkből kibukkant a hold; a vihar csendesült, mintha immár elérte volna kitűzött czélját.

Giacomo körültekintett; ismeretlen, puszta [partvidék terült szét előtte, csak a sértetlenül fönnálló kőfeszületről tudta, hogy ott tegnap még békés gunyhója állott. S most ?.,. egyetlen hullám elmosta a virágos kertet, gunyhót, nőt és gyermeket!...

Giacomo könytélén szemmel, összekul- | csőit kézzel ■ rogyott a kőfeszület lábaihoz és öntudatlan kétségbeeséssel rebegte:

„Oh az élet nagy tengerének hullámai | elől nincs menekvés! Megtalálnak azok bárhol s a sors a legnagyobb elvonultságban is ránk méri csapásait.

Isten irgalmazz szegény szivemnek 1“