Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-03-14 / 11. szám
Il ik szám. Gyula, 1886. márczius 14-én. V. évfolyam. T~ Szerkesztőség: Újváros, 1301. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre .........5 írt — kr. Félévre ............2 »5° » Évn egyedre .. .. 1 „ 25 „ \ Egyes szám ára 10 kr ks_______________ W A BÉ KÉS. Társadalmi és közgazdászaid hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelős szerkesztő: Oláh OyÖITgyj munkatárs: Bodoky Zoltán. r 1 Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L Nyilttér sora 10 kr. J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11 sz. a.; Lang I/ipót Dorottya utcza 8, sz. a.; Bécsben: Oppelik A., Schulek Henrikf Moose Budolf és Dukes Jf. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon Törvényhatósági és községi közélet. Ébredjünk! ni. Habár a „válasz a Békés 8-ik és következő számában „Ébredjünk“ czim alatt megjelent czikkre“ annyi chlorophormeot tartalmaz, amennyi untig elég ahhoz, hogy különösen az olvasó közönség jámborabb része továbbra is biztos objectumul szolgáljon a vidéki pénzintézetek által 8 és több százalék mellett gyakorolt amqutáti- őnak, én mégis azt mondom : Ébredjünk és fogjunk friss erővel a „Békésmegyei hitelintézet“ megalakitásához. Ez okból hagyjuk nyugodni és álmodozni Fourriert, Saint-Simont, Millt, Lasallet és Blancot, a kikkel pedig már csak azért is érdemes lenne bővebben fog lalkozni, mert volt beunök valami abból az afflatus divinusból, amely nem törődve az önérdekkel mindig a közjót tartja szemei előtt, — ne bolygassuk a socializmus illusioit és sajnos tévedéseit, hanem belátva a socialisticus olajcseppel tett kísérlet eredménytelenségét, kövessük a „válasz“ szer zőjének szives utasítását és menjünk el - oda, a hol a socialisticus olajat literszámra mérik és kisértsük meg, nem fog-e sikerülni egy hordó olaj meggyújtása mellett olyan világosságot téremteni, amely mellett a theoriák inpenetrábilis ködében nem látó azon practicus férfiak is lássanak, a kik „habár nem érzéketlenek az észlelt jelen ségek iránt, (értsd a 8°/0 pénz nyomását) és szívesen elismerik a megyei bank megalapításában rejlő intentio nemességét és lekötelező emberbaráti voltát“ de a kik éppen mert nem az elvek, de az egyedül boldogító Opportunismus hívei, mindenkor készek eljátszani az általok is jónak elis mert eszme keresztre feszítésénél azt a szerepet, amelyet az Opportunismus pro- totypja Pilátus az Üdvözítő megdicsőülésé nól oly szeretetre méltó nyugalommal be töltött. Nos hát tisztelt válaszoló uram! a meggy ujtott világosságnál igyekezzünk mindenekelőtt — látni. Én is, ön is látjuk és pedig csak itt Békésmegyében, mint tényt, hogy a gyomai takarékpénztár 25 írt befizetett részvényre 5 irtot, a szarvasi 30 írtra 9 irtot, a békésmegyei 50 írtra valószinüleg 25 frtot, a csabai 40 írtra 6 frt 50 krt, a tót-komlósi 25 írtra 7 irt 30 krt ad osztalékul. Mit jelent ez ? Azt hogy ezek a részvénytársaságok roppant magas kamatláb mellett közvetítik 4—5°/o-ra kapott pénzt, mert külömben erre a „megengedett tisztességes haszonra“ nem tehetnének szert. És mi ennek a kö vetkezménye? Először az, hogy a disponi bilis tőke a helyett, hogy valamely egész séges vállalat után nézne és igy a köz gazdasági helyzet felvirágzásának emeltyűje lenne, részvényekbe megy, mert sehol biz tosabban oly magas hozadékra szert nem tesz; másodszor az, hogy valakinek ezt i megengedett tisztességes hasznot meg kel fizetni. A tisztelt válaszoló urnák persze hi ába beszélek arról, hogy mit tesz az, hí a disponibilis tőke az egészséges vállala tokát keresi fel, és ha a pénz olcsó. O a ki a hitelben nem lát mást, csak ko csikázó írnokokat, fertálymágnáskodó ur fiakat, topánkás és csikós harisnyáju szó baleányokat, anticipált élvezetek fedezé séro szolgáló váltókat, elpazarolt atyai örökségeket, caöröge helyett és mellett tortát és sok egyéb triviális dolgot, — és ki azt hiszi, hogy egy nemzet gazdasági életében ezek a semmiesetre sem helyeselhető kábaságok mint kereslet, képesek igazolni a 80/0-kos kínálatot, sőt prófétáért kiált, a ki a kereslet eme maniacus ingerében szenvedő társadalmat sarkából kiemelje; — de a ki nem látja azt, hogy ezen a 8°/0-os pénzt is szívesen felvevő jelentéktelen töredéken kívül a nemzet szörnyű többsége, hála Istennek, egészséges és romlatlan szívvel és észszel munkára, alkotásra vágyó s hogy ebbeli törekvésének a hitel hiánya illetve annak drága volta szegi szárnyát; — annak hiába mondom: Uram! a csizmadia a hitelbe kapott bőrért nem adhat 80/0-ot, mert akkor munkája semmit sem keres; a föld mivelő a hitelbe vett földért vagy a hi téllel eszközölt befektetésért nem adhat 8%-ot, mert a legjobb mivelés mellett sem fog felmutatni oly jövedelmet, mely bői az élvezett hitel kamatja kiteljék; i kereskedő is e tekintetben forduljon s megye bármelyik reális kereskedőjéhez, nem dolgozhat 8°/0-os pénzzel, pedig •< kereskedő hitel nélkül nem élhet, mer igen szerencsésnek tarthatja magát ha 8°/o-os hasznot producál. Önnek, a ki azt mondja : „nem kell több pénzintézet, men a pénzt kölcsönkép senkire sem lehet rá' erőltetni, ha arra az illetőnek szüksége nincs, és mert nem lehet egy társada lomra hitelkínálatot mintegy octroyálni.“ önnek uram hiába mondom : az Önök 8°/0-os pénze mellett nem keletkezhetik okszerű mezőgazdaság, virágzó gyáripar jólétnek örvendő kézművesség és élénk kereskedelem, mert a reális ember, tehát az, a ki a hitellel productive kíván élni és a ki munkájának gyümölcsét is ki vánja látni, igényét, vágyát, vállalkozási kedvét inkább összeszoritja, semhogy az önök 8°/0-os pénzéhez folyamodjék. lg történik azután igen tisztelt uram az. hogy az önök pénzintézeteinek váltótárczájában ott ül az ön által oly helyesen elitéit könnyelműség és az én általam annyir sajnált végszükség, de a vállalkozást, hitel termékenyítő voltának eme szülőt tét, ott hiába keressük, mert az szunnyac és lelánczolt Prometheusként olcsó hi telért esetig. De, és ezt különösen sajnálom, a tisz telt válaszoló urnák hiába beszéltem ar ról is, hogy a vidéki pénzintézetek „meg engedett tisztességes hasznát“, szerintem uzsorát — valakinek meg kell fizetni és hogy ez a valaki a nemzeti, illetve me gyei munka. Ön ugyanis nem akarja megérteni azt, hogy a tőke nem más mint az elhasznált munka gyümölcse, hogy tehát kamat igénye sem több, mint a mennyit az arra fordított s ekkép el használt munka megérdemel. Pedig uram ha ön munkálkodva, fáradva, igényeit ősz szehuzva, keresményéből valamit félretesz tehát tőkét gyűjt, ezt nem azért teszi hogy azt üveg alá spiritusba tegye tanul ságos preparátumként, hanem azért, mert igen jól tudja, hogy tőkéje — fáradságé nak, nélkülözésének ez a gyümölcse — ha azt odaadja olyannak, a ki azt mun kájához adva, productióra használja, ön nek valamit hozni fog. Ez a hozadék kamat. És ón azt mondtam és azt mon dóm most is, hogy abból, a mit az ön tőkéje az én munkámmal közösen produ cál, — az ön tőkéjét is, az én munkámat is bizonyos rész illeti meg, s hogy tehát az ön tőkéje abban az esetben, a midőn a közös productióból a 8°/o-os kamatban kifejezést nyerő értéket követeli, vagy annyit, a mennyit ha elvesz, az én mun kámnak semmije se marad — jogtalanul cselekszik és uzsorát űz. Meit tény az, íogy 80/0-os pénzzel producálni nem lelet, de tény az is, hogy Magyarországban pénz, tehát a tőke 4 — 5°/0-ot ér, amint azt legjobban bizonyltja az a körülmény, íogy önök is annyiért kapják, és hogy a magyar országos föld-hitelintézet adósai javára 51/2°/o-os zálogleveleit á'^o/o"031'3- convartálta, tehát a kamatlábat l°/o-kal leszállította, sőt kimondotta, hogy ezentúl csak 40/o-os zálogleveleket fog kibocsátani. És mit tesznek uram! ezen jelenségekkel szemben az ön takarékpénztárai ? Semmit — szedik a 8%'°* ®s szed nének még többet is, ha az uzsoratörvény őket abban meg nem gátolná. Az exclu siv, a nagy haszonra vágyó és magát mértani arányban fokozni képes tőke egy részről — a tőke nélkül producálni képtelen, s csak igen korlátolt mérvben fo kozható munka másrészről, idézik elő azt az egészségtelen állapotot és sociális har czot, a mely az államokat és társadalmi rendünket végveszélylyel fenyegeti. A so cializmus mint tudományos iskolának ér deme az, hogy ezt a bajt felismerte és ezen segitni akar. Ezért őt elitélni — kicsinyes és igazságtalan dolog. Mert az a mit ön beszél arról a két ügyvédről, s kiben egyenlő capitális fekszik, és a ki meg sem producál egyenlően — az nem egyéb pajzán tréfánál, miután azt ön is igen jól tudja, hogy a muukaértéket az abba fektetett egyéniség emeli. Mentő egyénibb a munka s tehát mentői kevesebben képesek annak elvégzésére — annál töb bet, mentői közönségesebb — annál keve sebbet ér az. Legkevesebbet ér az a munka amelyet a gép is elvégez. Billroth mun kája annyira egyéni, hogy azt jóformán megse lehet fizetni. Körülbelül igy vagyunk az ügyvédséggel is. Nem az tehát a baj hogy a munka meg a tőke hozadékát nem lehet külön elkönyvelni, hanem az, hogy i 8%-os pénz mellett a munka javára egy átalában semmit se lehet elkönyvelni. Nálunk Magyarországban nem a pénz hiány, de a liiteíközvetitésóvel íoglalkozó institutiok szülik az uzsorát. Legelső czik kemben azt mondtam, hogy ezen a bajon segiteni az egyes ember nem képes, később kimutattam, hogy nem képes arra az egyé nek szövetkezete sem, mert az nem egyéb az egyéni érdekek hatványra emelésénél s hogy tehát arra csak egy érdektelen erkölcsi alapokon nyugvó s egyedül az emberiség javát előmozdítani czélzó közü let alkalmas, amilyen az állam, a megye a község. Azt mondtam továbbá, hogy ne várjunk mindent az államtól mert az ele get tett, a midőn a közös bankkal kötött egyességben az ország hitelszükségleteirő gondoskodott és a midőn megadta a megyéknek azt a jogot, hogy önmagukat közgazdasági czélokból megadóztassák hanem önmagunktól is használjuk fel azt az assotiatiót, amely már létezik és ja vünkről egyébként is gondoskodik. És mi vezetett erre ? Annak tudata, hogy Békés megyében nincs oly 100 ember, a ki va gyonát egy oly szövetkezet alaptőkéjéü odaadja, a mely a hitelt a nagy* publikum javára önzetlenül közvetitse és beérje azon hozadékkal, amelyet a tőke a mi viszo nyaink közt megér. Ám létesítsen valaki egy ily az ember természet nem ismerésén alapuló szövet kezetet — és én meghajlok előtte. Lete szem a megyei hitelintézet eszméjéne zászlaját, de mindaddig mig csak azt ha lom, hogy ne tegyük a megye alispánji és szolgabiráját bankágensé, mert az nem fér össze a jó adminisztratióval, azzal az administratióval, mely a közegésség tehát közgyarapodásnál nem becsesebb jó érdekében kényelmi helyeink hová építéséről is gondoskodik — addig mondom nekem gyátalán nem derogál, egy jó és ambiti- osus administratiónak meg épen nem derogálhat arról is gondoskodni, hogy az a rénz, amelyet hitelénél fogva ő is megkaphatna 4—41/2°/0-ra, és amelylyel saját maga 500000 írtban rendelkezik, ne kerülőn azok kezébe kik azt minden munka és risico nélkül 3°/0-tóli haszonnal adják annak a publikumnak, amelytől ő azt sok esetben végrehajtás utján hajtotta be. Ekkép ieutartva továbbra is a megyei hitelintézet eszményét — áttérek az alapítási modalitások ellen használt nem mindig loyalis, de legtöbbször rozsdás fegyverek vizsgálatára. Avagy loyalisnak nevezhető-e az a fegyver a mely a kegyelettel őrzött de általam szerinte gúnyolni czélzott őseink nevében is tiltakozik a megyei alapok felhasználása ellen „mert azt igyekezzünk megtartani és nem odadobni szédelgő spe- cuáltiók molochjának, értem a szédelgő speculátiót akként, hogy majd akadna akárhány jó firma, mely az olcsón kölcsönző, megyei bank terhére űzné későn észrevett szédelgéseit.“? Hát tisztelt uram! ez sem önhöz, sem hozzám, sem a megyéhez, sem őseinkhez nem méltó insinu- átió és tekintettel arra a fokozott ellenőrzésre, a melynek az általam contemplált intézet alá lenne vetve — nem is okos beszéd. Hát kérdem én, minek nevezhető az, midőn a vidéki pénzintézet, mely 50000 forint alaptőkével bir, jogkörét túllépve egyszerre be nem hajtható jelzálogkölcsönöket ad? Mit gondol uram! egy rósz álom a téli palotában, a nyújtott hitel megvonása, a betétek tömeges felmondása, szóval az a panique — az ön pénz- ntézeteinél micsoda situátiót teremtene ? Azt hiszi talán, hogy a tárczájukban levő váltók mind oly természetűek, hogy lejártkor be is váltatnak? Vagy azt, hogy azok az egynegyed vagy felerészben befizetett részvények tulajdonosai mind abban az anyagi helyzetben vannak, hogy ha tőlök a hátralékos részvénytőke beköve- teltetnék, azt be is tudnák fizetni V Nem tudja ön elképzelni például azt, hogy az én összes vagyonom 25 darab 25 írttal befizetett gyomai takarékpénztári részvényben van, s hogy azon kívül egy krajczárom sincs, s hogy tehát a kereskedelmi törvény 147. 168. 171. §-ban körülirt felelősség sok esetben illusoriussá válhatik ? És ha ön ezt mind tudja és ebből kifolyólag egy panique következményeit elképzeli — nem-e elfelejtkezett hitbizományosi kötelességéről, midőn az ekkép szervezett pénzintézetbe helyezi el a megye 300000 frtot meghaladó alapjait? Lássa uram! — a consulok nagyon is vigyáznak. Az ön által segélyül hivott ősök uram, mig a megyéknek, illetve az azt képező nemességnek legfőbb feladata a honvédelem volt, úgynevezett felkelési és hadipénztárakat alapítottak, hogy a szegényebb nemeseket felfegyverezve - és lóra ültetve kötelességüknek minél lelkiismeretesebben megfelelhessenek — és ön mint méltó utód nem akarja azt, hogy a mai democraticus megye, melynek feladata a törvények és rendeletek végrehajtásán kívül a helyi érdekek önkormányzati elintézése, és a mely az 1883. évi 15. t.-cz. „közgazdasági érdeke által arra van utalva és kötelezve, hogy mindazon bajokon, melyeket akár az elemek, akár egyes helytelen in- stitutiók előidéznek, segítsen, e czólból egy Lapunk mai számához Fél iv melléklet Tan csatolva*
