Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-02-14 / 7. szám

erkölcsi és anyagi felelősséget vállaltam a mär megjelenő lap érdekében, erős megrovás alá ne essek. — Felette örülnék, ba igénytelen felszólla- lásom önt a már megindult lap munkstársa közé terelné, elejtésével ön lapmeginditási vállalatá­nak. __De ha önt e sorok szándékától el nem tériteuék ne feledje: hogy két dudás egy csár­dába még soha sem fért meg, kivált ba még hozzá a csárda is szűk I Gyula, 1886. február 12. Tisztelője: Dr. Kovács István. XXirek. A köd. Városunkban nagyon ködösre vál­tozott az időjárás, néhány lépésről alig ismerhe­tik fel egymást a járó kelők. A köd tudvalevő­leg azon vizpárákból támad, melyek hidegebbek mint a föld felülete, és apró belül üres göraböcs- kéket képeznek s hasonlítanak a végtelenül ki­csiny szappan-buborékokhoz. Vannak történelmi nevezetességű ködök. így III. Henrik kormány­zása alatti feljegyzésekben olvassuk : „Vasárnap 1588. január 24-ón Párist és környékét oly sürü köd árasztotta el, kivált déltől egész másnap reg­gelig, a minő még sohasem fordult elő ; e köd oly fekete és vastag volt, hogy az utczán két egymás mellett menő ember nem láthatta egy­mást és az emberek kényszerítve voltak szurok fáklyákkal járni, pedig még csak délután 3 óra volt. Vadludak és egyóbb szárnyasok tömegesen hullottak a házak udvaraira,“ — s annyi volt a vad-pecsenye, teszi hozzá a feljegyzés, hogy he­tekig nem csináltak mást a mészárosok, mint hogy a —« fogaikat piszkálták. — De elkellne nálunk is ilyen vad-kacsa irtó-köd. Kedélyes kirándulás. Nem mondjuk meg kiket ért a szomorú eset, de hogy megtörtént arról tanúskodik egy finom kis — czipö, melyet lapáttal kellett kibalászni a — sárból. De hát hogy miként is történt csak ? Azon törte a fejét a kedves nagy-mama, a mama és a leendő mama hogy mikép lehetne kijutni a gőzfürdőbe köny- nyü szerrel, — meg vissza is jönni onnan na gyobb fáradság nélkül, — mert hát nem tréfa dolog gyalogjába kifáradni olyan nagy messzeség be, mikor szörnyen sáros a járda. — A fiakke rés 20 pengő forintokat kért s csak úgy volt hajlandó neki indulni a sártengernek, ha hajnal ban megindulnak, igy remélte, hogy dólu tánra meg is érkeznek. Más halandó meg épen séggel nem akart befogni. — Mit volt mit tenni mint neki indulnak a veszélyes útnak gyalogszer rel. Megálljunk gyerekek, — szól felvidulva I mama. Eszmém van. íme itt robog előttünk i Krembser „Cesár és Minkája“ a kis kocsival hátha kiszállítanának bennünket. — Milyen jól fog esni a komédiásoknak az az egy pár hatos a miért kiszállítanak. Jó lesz biz a. Könnyű volt az alku. A lovakat járatni kelletett, egy kis fél órával több vagy kevesebb. Felülnek, a kis kocsira az is olyan mint a lovak, egymás ölébe kellett ülni, hogy elférjenek. Na de végre megindulnak Vígan halad a kedélyes társaság a — vasutig ott jött aztán a hadd-elhadd. A lovak kicsinyek a mama és menyecskék nagyok, a sár mély. Egy két ke,-ék fordulás és ne tovább. Az akrobata az egyik erős gyerek, s ugyancsak tolja hátul, — de hiába, ilyen erőfeszítéshez ő sincs szokva kiáltaua, segítséget is hívna, mert van néző elég de hát nem tud szegény, úgy a földhöz terem tette kicsi korában a dajkája, a mért nagyo sirt rít, hogy azóta se sírni, se nevetni, még szólani sem tud az árva. — A másik ? Az csak enni és inni tud — magyarul. Na de van jó lé­lek elég Gyulán — még a vasútnál is, s kapta magát egy nyalka ifjú, ki azt hitte, meg bir egy két asszonnyal ha — kövérek is, — neki fohász­kodott, s be rontott az övig érő sárban a kis kocsiig, s ki emelte először is, a ki legszebben tudott rá nézni. Hja 1 ha olyan könnyű volna el­bírni egy asszonyt, mint kiállani a tekintetet 1 Megtörtént volna biz az, hogy együtt kerülnek a sárba, de midőn érezve a menyecske, hogy lan­kad az ifjú ereje, nem sokat törődik a sárral, meg a nézőkkel, felfogózkodott s neki indult a nagy útnak, ki is jutott szerencsésen — de a kis czipő, — az ott maradt, — s keresik lapáttal ma is ; de bizony nincs az a halandó a ki kiha­lássza, — ítélet napig sem. Nem tudjuk ki neve­tett jobban, az a ki a czipő vesztességgel kike­rült a különös fogdából, vagy a ki órákig várta szabadulást a kis kocsin — hiába. Hát Kremb- ser mit szólott a — kiránduláshoz ? Az iparos ifjúság önképzö és betegse- gélyző egyletének f. hó 6-iki tánczvigalma ezút­tal is fényesen beigazolta ama jó birnevet, a melyet közel egy évtized óta sikerült maga ré­szére kivívni. A „Korona“ tánezterme most is majdnem szűknek bizonyult a közönség befoga­dására, tour-tánezok közben pedig alig lehetett mozogni a nagy tolongás miatt, mindennek daczá­ra, vagy talán ép ennek folytán a közönség zöme eggeli 6 óráig fáradhatlanul kitartott. A négye­seket 60—70 pár tánczolta. A tánezban résztvett nők közül tudósítónk feljegyezte a következőket: Ábráhám Róza, Berndt Szidónia, Berbekucz Ilona, Bakó Róza, Buzi Yilma, Balog Józsefné, Császár Gyulánó, Démusz Teréz, Frnda Irma, (Csaba) Fridrich Mariska, Gombkötő Nelli, Grób Mariska Eisele Nina, Haverda Mariska, Jámbor Róza, Karácsony Róza, Kóhn Regina, Kis Etel, Káló Mariska, Lindenberger Rudolfné, Lindenberger Linka, Mánási Miklósné, ifj. Moldovány Istvánná, Nidermayer Szidónia, Novotny Ida, Oravecz Fanni, Pammer Mili, Petik Klára, Prág Karolina, Pécsi Nina, Péter Mariska, Pap Teréz, Remele J ózsefné, Ruttner Nina, Répási Róza, Repold Mariska, Szita Róza, Szabó N. (Sarkad) Szikes Róza, Steigervald Fáni, Sál Mariska, Schriffort Mátyásné, Torma Lujza, Ulmandinger Mili, Ulmandinger Mariska, Verner Emma stb. Az iparos ifjúság bálján részint felülfizet- tek, részint adományaikat beküldték következő urak: Wonckheim Károly gróf 5 frt. Wenckheim. Frigyes gróf 10 frt. Wenckheim Géza gróf 5 frt. Dobay János 5 frt. Csausz Lajos 2 frt. Perényi Lajos 1 frt. Olajosy Dezső 1 frt 50 kr. Darvas Ferencz 1 trt. Schvarcz Hermann 1 frt. Licska Ferencz 1 frt. Féhn István 50 kr. Berndt Károly 50 kr. Hoffman István 70 kr. Pőcze Dániel 50 kr. Scbriffert Mátyás 50 kr. N. N. 1 frt. Csete Gábor 50 kr. Gerzsány Lajos 50 kr. Besenyei Vendel 1 frt. Lövy N. 1 frt. Agrima Szilard 50 kr. Kal­már Mihály 1 frt. Tóth Sándor 1 frt. Démusz Sándor 1 frt. Démusz János 50 kr. Pöller András 50 kr. Kóhn József 20 kr. Sál József 50 kr. Helf Béla 50 kr. Göndöcs Benedek 5 frt. Kóhn Dávid 1 frt. Fehér Ignácz 1 frt. Remele József 1 frt Deutsch Zsigmond 1 frt. és Nógrády Varga István 1 frt. Mely szives adományokért és felülfizetések- ért fogadják legmélyebb köszönetünket. Gyulán, február 11-én 1886. Az iparos ifjúság önképző és betegsegélyző egylete nevében: S a 1 József elnök, Lindenberger Rezső pénztárnok. Yeszett kutya. Nagy rémületet okozott a mült vasárnap délelőtt egy veszett kutya, mely a Ferentzy-utczán kóborolt, de még mielőtt valami bajt csinálhatott volna, az éppen arra járó H. M, ügyvéd lelőtte, miutáu a rendőr hiába lövöldö­zött rá forgó pisztolyából. Különösen a mostani időben czélszerü lenne, ha ismét szigorúan bün­tetnék a gazdákat, kik kutyájukat szájkosár nél­kül hagyják barangolni. Színészet Békésen. Folyó hó 4-én Tóvöl- gyiné-Dobay Erzsi jutalmául itt először : „Bukowi a székelyek hóhéra“ adatott zsúfolt ház előtt’ mely tény igazolta azt, hogy Tóvölgyiné remek bizonyos borbélyra bizonyit­hivatni egy bérkocsit? El akarom hagyni azonnal a börtönt. — Feledi nagysága, felett a börtönőr, hogy negyvenezer fontot kell fizetnie s csak azután bocsáthatom el. — Én férjes nő vagyok. Csak férjemet tartóztathatja le, de nem engem, szólt Philanre mosolyogva, kinek a körülmények alakulása kezdett nem tetszeni. — Bocsánat asszonyom, én vagyok benne, hogy ön hajadon. — Mondom, hogy van férjem. — Hol van férje ? — Itt van 1 s a csudálkozó mutatott; itt áll. Itt van házassági ványom, egész kényelemmel átolvashatja on Itt vannak szolgáim, kik tanúi valának szertartásnak s most bocsásson el saját fele lősségére. — A börtönőr olyan volt, mintha villám érte volna. Szegény O’Philan, meg szeretett volna szóllani, de a körülte levők megakadá­lyozták. Az ügyvéd tanácsa kikéretett s vi­lágos volt az eredmény. Félóra múlva C grófnő szabad volt, O’Philan Patrick a törvényes férj pedig fogoly a 4o ezer font adósságért. Patrick sokáig azt hitte, hogy álmodik, a hitelezők meg még rosszabbak. A követ­kező napon tanácskoztak s látván, hogy mennyire rá vannak szedve, megfogadták, hogy örök rabságban tartják szegény Pat- rikot. De azután mégis meggondolván, hogy hiszen neki úgy sincs semmije s nem nagyon fogja szégyenleni, ha a börtön udvarán sétál, jó képet vágtak a rósz pecsenyéhez s kibo­csátották. Körülbelül egy hét múlva, amint O’Phi­lan Patrick tűzhelyénél ült s az átélt csodá­latos dolgok fölött merengett, a levélhordó egy levelet hozott neki, ami először történt életében. Tüstént át is vitte Ryau gyümölcs- árus barátjához, hogy betűzze ki, mivel, kép­zelheti az ember, hogy ő maga nem valami nagy mestere volt az ábéczének. A levél igy szólt: „Menjen Donerailebe, vegye el O’Reilly Katalint. Kötésünk áll, amint Ígértem, élet­hossziglan boldoggá teszem önt. De ha ked­ves élete, szabadsága, egy hangot se szólljon arról, hogy miken ment keresztül. Tudja meg, hogy hatalmamban van. A pénzt megkapja azonnal, mihelyt megküldi a házassági bizo­nyítványt. Most küldök 50 fontot a fölme­rülő kiadásokra. C—| Oh boldog Patrik 1 Azt hiszed, nem itta le magát még az éjjel, s nem ment el a leg­közelebbi nap Katalinért s nem vette fel az 1000 fontot ? . I . De bizony ő tette. Sőt ami több, még házacskát is vett Limerickben I s a napnál világosabb, hogy elfeledte első ne­jét és soh’ se beszélte el „Börtöni házassá­gát“ senkinek, csupán nekem, kikötvén, hogy titokban tartom. Ki ne beszéld hát titkát uton-utfélen. Török Zoltán. játéka által a közönség rokonszenvét teljesen ki­vívta magának; a darab látványosság volna ugyan, és oly kis színpadon mint a békési, nem igen sokat mutat, mégis mondható, hogy a kö­zönségnek eléggé élvezetes estélye volt, mert a szerepek igen jó kézben voltak : Dombay (Buhow) mint mindig, itt is megállta helyét, (Lázár Imrét) Tóvölgyi szép daliás alakja, valamint ügyes já téka által igen jól személyesítette, a jutalma zandó pedig (Rózsa) szerepében számos tapsban részesült, és annak minden változataiban igen jól megállta belyét, megemlítésre méltó még Polgá: (Zöld Péter), Ligeti Vilma (Kaszás Rózsi) ki csángó táncza által, melyet zajos tetszés között ismételnie kellett, valamint kedves játéka és éneke által is számos megérdemelt tapsban ré szesült, ugyszinte Kiss János mint (Pali) számos megérdemelt tapsot aratott, a darab I-H-ik szaka sza után Szilágyi az általa lejtett K a 1 u g e r i oláh táncz által Dyert számos tapsot és nekie is ismételnie kellett művészies tánczát, — végre Dombayné (II. József császár) is igen kedves ifjú császárt alakított. — Február 6-án küzkivá' natra ismét, de a kaszinói bál miatt igen gyér közönség előtt : „Sötét pont.“ 7-én pedig „Sző kött katona“ adatott. — Kedden, február 9-én Szabó József jutalmául : „Hófehérke“ látványos ság adatott, meglehetős számú közönség előtt melyben a királyné (Tóvölgyiné) és Hófehérke (Dombayné) keltettek maguk iránt ügyes játékuk általa figyelmet, február 10-én Sardou kitűnő vig játéka „Váljunk el“ adatott igen kevés közönség előtt, főoka ennek az, hogy a darabot már igen gyakran látták, mindazonáltal a szereplők igyeke zetén nem múlt, hogy a közönségnek egy élveze tes estét ne szerezzenek, mi teljesen sikerült is különösen Dombayné (Ciprienne) ügyes és kedves játéka által nyílt jelenetben aratott többször tap sot valamint Dombay (Des Prunelles) is, a többi szereplők is igyekeztek tehetségük szerint a da rab sikerét előmozdítani, és igy ez előadást a si kerültek közzé sorolni. Csütörtökön február 11-én Nagyné K. Mari jutalmául Bozóti Márta Csiky Gergely kitűnő színmüve adatik. Szombaton 13-án pedig a „Polgári kör“ bálja miatt nem lesz elő­adás. Öngyilkos asszony. Dobozon Szatmári Sándorné szül. Nagy Anna vízbe ölte magát. A befagyott vizen léket vágott s úgy fojtotta be magát a különben igen csekély mélységű vízbe. Tettének oka ismeretlen. A szeghalmi ifjúság bálja január 31-én tartatott meg. — Ott lehetett látni a helybeli leánykoszoruból: Seres Lujza, Dufek Lujza, Soós Mariska és Erzsiké, Petri Mariska, Bencze Er­zsiké, Turóczy Ilka és Imre, Orbán Róza, Mészá­ros Emma és Juliska, Mészáros Zsuzsika, Ambrus Róza stb. kisasszonyokat. A fesztelen kitörő jó­kedv, mely az egész közönséget magával ragadta, csak a hajnali órák után engedte a díszes hölgy- koszorút csokrokra bomladozni. Az '„erdélyrészi magyar közművelődési egylet“ javára tartott ezen tánczvigalorara felülfizettek: Duffek Kálmán 2 trt, Dr. Chrisztó Pál 2 frt, Péter András 2 frt, Chrisztó Gergely és Gáál Ferdinánd 1—1 frt. Színház B.-Gyulán. Mint értesülünk Krecsányi Ignácz jelenleg Aradon működő szintársulata, mely a múlt nyáron, a közönség osztatlan tetszése között játszott heteken keresz­tül a nyári színkörben, az idén május havában ismét városunkba készül. Kívánatos, hogy e hir valónak bizonyuljon, mert ez esetben ismét kelle­mesen tölthető nyári esték lesznek biztosítva a szinművészetet kedvelő közönségnek. A társulat dicséretre nem szorul, eléggé ismerjük tavalyi szerepléséből, hogy a pártfogást méltán megér­demli. Miután e hirt illetékes helyről kaptuk re­méljük, hogy azt jövő számunkban megerősít­hetjük. Ártatlan is lehet még Izrael Kobi, meg a társa Garai Greiner Károly, kiket a szarvasi kir. járásbíróság a héten betöréses tolvajság, rab­lás és csalás bűntények gyanúja miatt letartózta­tott. — Higyje a ki akarja, de mi nem, hogy Izrael és Greiner urak ennyi mindenféle nagy dolgokat elkövetni merjenek, betörni, lopni, ra­bolni, ehez erős természet kell, csalni, — na már ez más, ezt szelidebb vérmérséklelett is végre lehet hajtani. Majd kitudódik a — vallatás­ból, hogy miben áll a dolog, várjuk meg a — végét, hátha mint mondánk: ártatlanok. Eljegyzés. Id. Huszka Imre polgártár­sunk kedves leányát Juliskát, eljegyezte T r u k k e r Pál gyulai lakos. A hol még a halottnak is menni kell. -Tárcsáról írja levelezőnk, hogy ott nem elég a halottnak az örök ut,ra elkészülni, hanem előbb a halottkémhez is el kell menni vizitáczióra, miutáu ottani halottkém azt a kissé különös praxist- Uzí, hogy nem ő megy a halotthoz, hanem a ha­lottat viteti a maga lakásába s ott vizsgálja meg. ügy látszik Körös-Tárcsán már nem is Mahomed megy a hegyhez, hanem a hegy Mahomedbez. Isten éltesse a derék doktor urat, annyi bizonyos hogy eredeti ötletei vannak, ezt még más nem igen praktizálta. A rom. kath. körnek könyvtára javára rendezett tánczestély pénztárába utólag méltóti- gos gr. Wenckkeim Károly 5 frtot volt szives be­küldeni. A nemeslelkü kegyur e jótéteményéért fogadja szerény körünknek kiváló tiszteletével nyújtott hálás köszönetét A kör megbízásából: D r. Császár a bálbizottság elnöke. Az óz pecsenyét nem eeeretik a gy.-vári czédulabáz“-ban, vagy ha szeretik is, de igy február közepe táján — nem használhatják. — A hét egyik kora reggelén egy kis őzike az éhség­től és hidegtől elkényszeredve, betévedt a gy.-vári czédulaházhoz s meg is pihenhetett volna a vendég- szeretettől, ha a czédulaház békés lakója nem félt volna a szolgabirája komor tekintetétől, ki tudvalevőleg nagy vadász s nem szereti ha pusz­títják a vadat, igy aztán rimánkodásra fogták a dolgot, hogy csak minél előbb távozzék a hívat­lan vendég. — Addig kérték, mig hajtott a szép szóra a kis őzike s eltávozott, a ház csemetéje, Pistike legnagyobb búbánatra. Alig tett aztán nehány merész ugrást az elkergetett vendég, a falu ebei rendeztek rá hajtó vadászatot, persze azoknak nem igen magyarázta meg senki a va­dászati tilalmat. El is csípték szépen s bizonysá­got tehetnének róla, ha akarnák, hogy februárban is igen — jó az őz pecsenye. — Hamis kéregetö Nagy-Disznód (Szeben megyében) leégett. A ki nem akarja elhinnni ezt a rém esetet, meggyőződhetik róla a megyénél abból a kéregetö könyvből, melyet egy szemfüles csabai polgártárs kezelt el Sóos József ismeretlen illetőségű kéregetőtől. Még most is gyüjtené ra­kásra a filléreket, ha észre nem veszik, hogy Szebenmegye pecsétje meg az alispán aláírása is hamis. Kár, hogy Sóos uram még is osak szeme- sebb volt, mint a csabai polgártárs, mert amint neszét vette, hogy — hiba van a kréta körül, — felkapott a kocsira s elhajtott s azóta ütheti bottal a nyomát a nemes vármegye, se hire, se hamva a merész csalónak. Összeszedett a könyve szerint, mely mint nyele a veszeti fejszének megmaradt, vagy 200 forintot s annyi búzát, árpát, kukoriczát, hogy majd csak kihúzzák va­lahogy vele a telet, ba nem lesz nagyobb a csa­lád — apraját, nagyát bele számítva 10 fogyasz­tónál, két három süldő is csak meghízik, ba nem pazarolják a szemet. Czinczog a kis egér a czime Szentirmay Elemér legújabban népszerűvé vált két dalának' melyet Balázs Kálmán esténként nagy hatással játszik. A két dal csinos czimlappal megjelent a „Harmonia“ kiadásában s kapható annak zene­műkereskedésében 1 forintért, (váczi-utcza 3. sz.) Több közlemény szűke miatt kimaradt. ezen számunkból tér­A hétről. (Iparosbál és sajtóhiha szerves összefüggésben. — Egy nyomdatitok. Egy komédia és egy tragoedia.) Nem én vagyok az oka, ha megint bál­ról kell referálnom legelőször is, mikor olyan víg életet élünk, hogy egyik bál a másik sarkára lép, alig van vége az iparos-bálnak, már a hordártestület (áll összesen két tagból) rendez tánczvigalmat. De nem is képzelné az ember, hogy mi­lyen szoros összefüggésben van az iparos-bál a sajtóhibákkal, s igy nagy meglepetés volt a beavatatlanok előtt, hogy a múlt vasárnapi szám annyira bővelkedett sajtóhibákban, hogy egész sorok ismétlődtek s hagyattak ki; kü­lönben is mozgalmas képet nyújt egy nyomda, n.ikor lapot csinálnak, hát még ha az érdemes betümüvészek bálba készülnek, a czikkek ké­sőn érkeznek, 10 órakor este még szedni kell, van ilyenkor lótás-futás, sok szépen kisze­dett soroknak siralmas összedőlése, s a fiatal szedő, a ki már képzeletben ott lejti az első négyest, úgy siet a szedéssel, mint ha leg­alább is gőz-szedő volnav s nem csuda akkor, ha a helyett, hogy „az egész láthatáron se­hol egy oáz“, gyönyörűen kiszedi, hogy; „az egész láthatáron sehol egy kovász.“ Hát még mikor kezdi észrevenni, hogy már a második négyesről is lemaradt, akkor meg már éppen nem lehet csodálni, ha a kö­vetkező mondat helyett: „A felkelő nap sugarai még ágyacská- jában üdvözlék az ártatlan babát.“

Next

/
Oldalképek
Tartalom