Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-12 / 50. szám

Annyira meghatott engem szíves tokon- szenve, hogy nemcsak vissza nem éltem azzal, .de még gondolatát is megelőzni igyekeztem. A helyett, hogy hason rangú ifjak közzé vágy­jam, mindig ö vele töltém az időt. Soha sem hagytam magára. Végre hanyatlott az öreg ereje, megJ betegedett. Midőn végét közeledni érezé, igy szólt hozzám: — Ha az én vagyonom Gsak e palotából s az itt látható gazdagságból állana, úgy na­gyon középszerű örökséggel jutalmaznám hü séges gondoskodásodat, de mindez igen cse^ kély azon kincshez képest, mit neked hagyok Elrejtve vannak azok s hollétüket felfedezem Nem mondhatom meg mikor s mi módon ju­tottak azok oda, hol vannak, mert magam sem tudom. Nem tudok egyebet, csak hogy nagyatyám halálos ágyán fedezte fel atyám nak, s ez erről engem szintén vég-perczeibenj tudósított. — A kincsekhez tanácsot is adok s kérlek, jól vigyázz fiam, nehogy tanácsai­mat könnyelmüleg megvessed. Te jószívű­séggel vagy a természettől felruházva, ha lá­tod, hogy hatalmadban van vágyaidat, szen­vedélyeidet kielégítened, el fogod pazaroln kincsedet, fényesen fogod az idegeneket fo­gadni s ajándékokkal elhalmozni. Ezen szen­vedély, melyet én helybenhagynék, ha vészé delem nélkül gyakorolható lenne: romláso dat fogja okozni, Te oly fényben fogsz, élni mely a fejedelem s vezérei irigységét fogja felkölteni. Gyanítani fogják, hogy rejtett kincs birtokában vagy, s nem fognak késn kincseid rejtekének felfedezésére s elragadá sára. Ha elkerülni akarod ezt a bajt, csak példámat kövesd. Én, mint elődeim, nem hagytam abba a kereskedést, foglalkoztam, s ez gyönyört nyújtott s élveztem kincsei­met, de soha szemet szúró pazarlást el nem követtem s igy nyugodtan, boldogul éltem. Megígértem az öregnek, hogy példáját követni fogom, ó megmutatá a helyet, hol a kincs elrejtve van s biztosított, hogy sokkal nagyobbnak fogom találni a kincseket, mint gyanítom. Midőn a nemeslelkü öreg elhunyt, én, mint egyetlen örököse, kegyelettel teljesitém? iránta tartozó kötelességemet, s összes va­gyonát birtokomba vettem s siettem a kin­cseket megszemlélni. Megvallom neked uram, hogy a kincsek látása határtalan bámulatra ragadt. Megengedem, hogy nem kimeríthet­vén az, de oly gazdag, hogy lehetetlen volna elpazarolnom, ha az ég sokkal hosszabb élet­tel áldana is meg, mint más halandót. Tehát nem figyelve az öregnek tett ígéretemre, árasztom gazdagságomat mindenfelé. Nincs senki is Basrában, ki jótéteményeimben nem részesült volna/ Házam nyitva áll mindenki előtt, jön hozzám boldog-boldogtalan s nem hagy el setiki elégületlenül. Birja-e az a kincset, ki fél ahoz nyúlni ? Élhetek-e azzal jobban, mintha mások boldogitására haszná­lom, idegeneket jól fogadom s fényben élek ? Mindenki azt hitte eleinte, hogy újra tönkre teszem magamat. — Ha Abul-K.ázem — mondák ■— a hí­vők ura minden kincsével rendelkeznék is eitékozolná azt. De majd elbámulának, midőn láták, hogy dolgaim mindinkább virágzóbban folynak, semhogy pusztulnak. — Meg nem foghatá senki, miként szaporodhatik gazdagságom a pazarlás mellett. Oly fényt fejtettem ki, hogy az irigység felemelé fejét ellenem, mint azt az öreg meg­jövendölte. Hir terjedt szét a városban, hogy kincset találtam. Nem kellett egyéb, a kincs­szomjasokat hozzám tóditani. — A rendőr végré felkeresett a hir folytán. — Én — monda — a Leroga vagyok s kérdem, hol van azon kincs, mely módot nyújt neked ily fényben élni ? Ezen kérdés meglepett, s 6 átlátta za­varomból, hogy a hir nem alaptalan, de ahe­lyett, hogy kincsem felfedezésére sürgetett volna — igy folytatá: — Abul-Kazcm ur, én hivatalos köteles­ségemet okosan teljesítem. Adj valami cse­kélységet, mely engem hallgatásra kötelezni elég legyen és — távozok! — Mennyit kívánsz ? — Megelégszem tiz arany zikmával ne- ponlcént. — Oh ez csekélység, szóltam — százat adok minden napra. Jöjj el minden hónapban s kincstárnokom kifizeti. A daroga el volt ragadtatva. — Uram, monda óhajtanám, hogy ezer­szer kincset találnál. Élj békében kincseid­del, nem háborgatlak. Nagy összeget vett fel előre s azzal távozott. Nem sokára ezután Abulfasak Vaschi vezér magához hivatntt s igy szólt hozzám : — Hallom, ifjú barátom, hogy tömérdek kincset találtál. Tudod-e, hogy annak ötödé az Istent illeti s azt a királynak ki kell adnod. Fizesd ki tehát az ötöd részt s a többit bírjad békén. — Uram 1 — felelék, megvallom, kincset találtam, de esküszöm, hogy fel nem fedezem azt, ha szétdarabolnak is. Hanem ha megígé­red, hogy nyugton hagysz, fizetek minden napra ezer zekinát. Abulfasak szintoly kegyes vala, mint a daroga, s nagy titokban elvitette az egy hó- apra járó összeget. A vezér valószínűleg félt, nehogy a bas- rai király megtudja a történteket s tudtára adta azt. A fejedelem figyelemmel hallgatta előadását s utánnam küldött, hogy végére járjon a dolognak. Mosolyogva, kegyesen fo­gadott s igy szólott: — Ifjú ember, miért nem akarod meg­mutatni kincseidet. Oly igazságtalannak tar­tasz-e, hogy azt tőled elragadom ? — Kegyelmes uram! — felelék. adjon az ég felségednek hosszú életet, engedj meg, de kincseimet fel nem fedezem. Kész vagyok azonban felséged kincseit naponként két ezer aranynyal növelni. Ha ezt el nem fogadod s helyesebbnek tartod engem megöletni, ám tedd, kész vagyok inkább minden elképzel­hető kínt elszenvedni, mintsem kívánságo­dat kielégítsem. A király e szavaimra vezérére tekintett tanácsát kéré: — Felséges uram, — monda ez, — az ajánlat oly nagy, mely már magában nagy kincsnek mondható, küld haza, hadd éljen fényben, s csak arra legyen gondja, hogy géretét beváltsa. A király követé a tanácsot, igen nyája­san bánt velem, s azon időtől fogva a király­nak, vezérnek és a darogának milliókat fizet­tem s nyugodtan és fényben élek.- közölt a a csabai viszonyokra vonatkozó szelle- . mes époszsza, a kitűnő tolla iró, mint lapunk 1 egyik barátja minket értesít, a gyulai társadal- . mat is megénekelte egy vig eposzban, melyet Ia- . púnkban fog közzé tenni. Örömmel tudatjuk ol- ■ vasóinkkal, hogy az éposz legközelebbi számunk- , ban már meg fog jelenni. , Uj föconsul. Basily Sándor államtanácsos , a földcuivelés- ipar- és kereskedelem-ügyi minisz- tér értesítése szerint Budapestre orosz főconaullá kineveztetett. Iparkamarai választások. A fóldmivelés- . és kereskedelem-ügyi miniszter az aradi iparka- , marai választásokat öt évre terjedöleg megejtet- ni elrendelte. A gyomai postarablás tetessei még nin­csenek felfedezve, a vizsgálat érdekében a rész­leteket nem közöljük, a gyanú leginkább a posta­szolgára hárul. A nyomozás vezetésére Budapestről egy miniszteri titkár s állítólag egy titkos rendőr is leutozott Gyomára. Consortium! ülés. A „Békés“ czimü he- hyi lap kiadása czéljából Gyula város értelmisé­géből alakult consortium f. évi deczember hó 13- án hétfőn délután a „b, gyulai kör“ (úri casino) helyiségében ülést tart, melyre a tagokat ez utón is figyelmeztetjük. Az első fecske. A Ffíffner Paulina sírján emelendő kő felállítása iránt megindított gyűjtés czéljából kibocsájtott gyűjtő ivek közül az első a héten küldetett be Dr. Kovács Istvánhoz, mint a bizottság elnökéhez, melynek eredményét Dömény Lajos pénztárnok ur már át is vette s a békés­megyei takarékpénztárba el is helyezte. A 4-ik számú gyüjtóiven (gyűjtő Andrásig leréz urhölgy) adakoztak: Andrássy Teréz 2 frt, Szalczer Nán­dor 2 frt, Özv. Andrássy Ignáczné 1 frt, Lőeőler Jánosné 1 frt, Czégényi Gyula 1 frt, Deutsch Jakab 1 frt, Ifj. Kohlmann J. 1 frt, Furka és társai 1 frt 50 kr., Karácsonyi Károly 1 frt, Ifj. Schriffert Mátyás 1 frt, Molnár Ákos százados 1 frt, Herodek István 1 frt, Kaczvinszky Kálmán 1 frt, Asbóth Kálmán 1 frt, N. N. 1 frt, Kohn Dá­vid 1 frt, Nájmann Béla 1 frt, Csizinszky Sándor 3 frt 50 kr.. Lux Gyula 2 frt, K. J. 1 frt, Po- povics Jusztin 3 frt, Popovics Szilviusz 1 frt- Osszesen 30 frt, mely összeget hiánytalanul át­vettem: Dömény Lajos sk., pónztárnok. A valóban szép eredmény csak buzdításul szolgálhat a többi gyűjtőknek. Öngyilkossági kísérlet. Egy helybeli szál­loda szoba-leánya, — mint egyik helyi tudósí­tónk értesít — öngyilkosságot kísérlett meg, melynek keresztülvitelében azonban még ideje­korán megakadályoztatott. Az öngyilkossági kí­sérlet oka ismeretlen. Helyi érdekű vasút. A bihari helyi érde­kű vasutaknak Békés-megyén keresztül való ve­zetése s az államvasutakkal leendő összeköttetés iránt Móricz Pál, Brüll Henrik és fiai és Kolmer Adolf és fiai kérvényt adtak be a megyéhez, mely kérvényre legközelebb vissza térünk. Regale ügy. Kondoros községe kérvénye­zett a megyénél a 1/i évi korcsmáltatási jognak a regale birtokosok általi elösmerésének kiesz­közlése iránt. Sarkadon eljegyezte ifj. Koll József köz- kedveltségü m. k. postamester ur özv. Kazik Ist- vánné uradalmi tőerdészné bájdús kedves és szép leányát Kazik Gabriella urhölgyet. A szép frigy­hez mindenki a leghőbb szerencse kivánatával járul. s-lmely deczember hó 1—4-éig négy napon át ta Itott, 9 őz, 2331 nyúl, 1704 kakas és 36 tyuk f l“|ozán, 17 fogoly és 1 róka s igy összesen 40£ [jvad esett el a mi valóban nagyon szép eredmén Ja vadászaton 13 puskás vett részt és pedig G iBoIza József, Gr. Wenckheim Rudolf, Horváth Ji ‘■Jnos altábornagy, Szegedi György, Inkey Anti jTraUtenberg Frigyes báró, Eszterházy László grc jAlmássy Dénes gróf, Wenckheim Dénes gró . IWenckheim Frigyes gróf, Wenckheim Géza gró -iTerényi Lajos és Zöldy János. 'I Eljegyzés. Bochdaneczki Ignács csehorsz: Igi kerületi főnők szellemdus és bájos leányt 101 gát, kit városunkban is általán ösmertek, f. h |5-én Budapesten eljegyezte Beleznai István hot 11véd hadnagy. Sok szerencsét s tartós boldogság! Ikivánuuk. Daltársulat. Sitkéi Viktor Jenő daltársi 'llata mulattatta néhány estén a „Komló“ vendég llőben csekély számmal megjelent közönséget. . Isik nem voltak ott semmit sem vesztettek. Esküvő. Czinczár Leontin kisasszony I helybeli izraelita imaházban e hó 14-én d. u. p tórakor tartja esküvőjét Schweinburg Emánue Ibécsi kereskedővel. A boldog házi úrtól, kinek háza élőt már ott díszeleg a palló, egy nyilatkozatot kap ltunk, melyben elismerését fejezi ki az udvaria polgármesternek, ki sietett a pallót elkészíttető Is csodálkozását a feljebbvalójánál kíváncsibb vá Irosi ács felett, aki ha akkor nem is volt taplós Imikor a pallót készítette, mert azt jól csinált: meg, de akkor okvetlenül taplós volt, mikor i „Békés“ múlt számában megjelent czikket irta mert azt nagyon rosszul csinálta meg. Halálozás. Denhoff Ida, Denhoff Antal ár vaazéki irattárnok 11 éves leánya e hó 5-én reg gél elhunyt, temetése nagy részvét mellett e h< 6-án délután volt. Szeiler Mátyás Csaba váró: közbecsületben álló egyik polgárának neje Czeng Josefin e hó 7-én élte 53-ik évében elhunyt. — Tatár Józsefné szül. Gaal Johanna asszony 87 éves korában Szarvason elhalt. Uj mágnás. Wodianer Albert megyei nagy- birtokos és törvényes leszármazó utódainak 0 Felsége a magyar bárói méltóságot s egyszers­mind az örökös főrendiházi tagság jogát ado­mányozta. Csabai hírek. A csabai korcsolyázó-egylet f. hó 12-én vasárnap tartja közgyűlését a polgári iskola helyiségében. — A csabai fiatalság a csü­törtökön este tervezett casinoi thea-estélyt pén­tekre halasztotta, nem akarván az egyházmegye püspökének temetése napján nyilvános mulatságot rendezni. — A b.-csabai fürdő-egylet közgyűlését megtartván, még egy uszoda felépítését határozta el. A bruttó bevétel az idén 900 frt volt. Békési hírek. A casfuói thea-estélyek tar tását határozta el, az első e hó 11-én szombaton esz villanyos világítás mellett. A villany világi- ;ás próbái már folynak. — A grófi uradalmi va lászaton e hó 6-án 1500 nyúl esett el. — A vá­rosi bérház bállal egybekötött ünnepélyes meg- ívitása jövő év január bó 8-án fog megtartatni. A bálra az előkészületek már nagyban folynak. Táuczmulatság Vésztőn. Folyó hó 26-án carácsony másod napján tánczmulatság lesz Vész- ion, melynek tiszta jövedelme a vésztői ev. ref remplom kerítésének költségeire fog fordittatni. Vig eposz. A megyében általános feltűnést V.t\lnv IWárfnnnalr a V» .renhm Tínv.lnnvKün-■volt pedig köztük számtalan aranyérmet és dii .(oklevelet nyert iparos is. j| Annál örvendetesebb sőt meglepőbb ránk n Igy árokra nézve, hogy a békés-csabai házi-ij I Készítményeit minden megjegyzés nélkül foga ■jták el, sőt még a legnagyobb és leglátogatotta ^helyiséget engedték át számukra. •I Nem a bécsiek udvariasságának köszönhi Ijük e megtisztelást, mert tapasztalásból tudje Ihogy a bécsi iparoskörök irigy szemekkel nót la magyar ipar felvirágzását, és ahol csak sz Irit ejthetik, ártalmára is vannak annak. A b.-cs Ibai házi ipar-készítmények, melyek már az o (szagos kiállítás alatt is meghódították a szeml Ilöket, valóban megérdemlik e kitüntetést. Az osztrrák múzeumban lévő b.-csabai ház liparkiállitást szintén Bartóky Lászlóné úrnő rei Idezte be ismert müizlésével. Nemzeti szinü fü| Igönyök alatt jutunk a kiállítási terembe, h Iüvegszekrények alatt vannak felhalmozva a ki löuféle tárgyak, óriásit haladt a b.-csabai ház ipari iskola a múlt év óta divat és jó Ízlés ti kintetében; minden egyes tárgyon meglátszik gondos tanulmány, a vasszorgalom és ha elgoi dőljük, hogy e szöveteket, csipkéket és himzi keket egyszerű parasztleányok készítik, nei tudjuk, mit csodáljunk inkább : az egyszer munkásnők ügyességét, vagy vezetőjük lankada lan buzgalmát és önzetlen áldozatkészségét. A kiállításon a b.-csabai háziipar-iskola fel ügyelőnöje, Bartóky Lászlóné személyesen is je len van, ö szolgál útbaigazítással a nagyszám érdeklődőknek és rokonszenves megjelenésével megnyerő nyájas modorával csak emeli a ma gyarok jó hírnevét. A királyi család látogatása a jövő hétr van bejelentve, az udvarhoz tartozó körök azon ban már a megnyitás napján látogatták meg i kiállítást és nagyon dicsóröleg nyilatkoztak j magyar házi-iparczikkek felől, Károly Lajos fő ierczeg különösen hizelgőleg szólt egyes tár jyakról és tetemes megrendeléseket tett a ki illitott mintákból. Rainer föherczeg, ki a múl ívben az országos kiállítást is meglátogatta ‘ögtön megismerte Bartóky úrnőt, szívélyesei íyujtotta feléje kezét és igy szólt: „Nagyor zép öntől, hogy a gyönyörű magyar ipart va- ahára Bécsben is bemutatja: valóban ideje volt k népszerű föherczeg több mint fél óráig időzött l teremben és alaposan megmagyaráztatta ma ;ának az egyes tárgyak készitésmódját. Nem tartom szükségesnek a kiállítás tár­gyait részletesen is ismertetni, a békés-csabai iázi-iparczikkek oly széles körben vannak ha- ánkban elterjedve, hogy azok már minden csa- ádban feltalálhatok, sőt újabb időben külföldről i érkeztek számos megrendelések. Bartóky úrnő minden szabad idejét ezen aarág felvirágoztatására és fejlesztésére szenteli, etemes anyagi áldozatok árán szerzi be a szövő- >kola számára a legújabb mintákat és gépeket, legérdemelné tehát, hogy honfitársai nagyobb ártfogásban részesítsék nagy áldozatokkal be- sndezett kiállítását, mert csakis úgy arathat a jagyar ipar állandó és tartós siker!, ha a be- jlyásoS bécsi magyarok saját körükben is ipar­odnak híveket szerezni a hazai készítményeknek. Keleti Lajos. Hírek. Kedélyes mulatság volt e hó 4-ón este a Elomló“ vendéglő helyiségében. A mulatságon era sokan vettek részt, a mi főkép a minden ritikán alóli időnek tudható be, de akik ott Mtak sokáig meg fognak emlékezni a jól sike- ilt mulatságra. Ott láttuk: Duttkay Béláné, Ki- leszku Gyuláné, Urbán Adolfné, Vódel Károly- é, Zöldy Jánosné, Köpf Károlyné urhölgyeket, rvábbá: Védel Ilona, Nagy Aranka, Zöldy Gáb- ella és Róza, Köpf Berta és Dóra, és Uferbacb ,óza kisasszonyokat. A gerla-pósteleki uradalmi vadászaton, vatalok a takarékpénztári ügyeket a postaszolgá latra nézve előirt rendes hivatalos órák alatt tar toznak elintézni s minden ily ügyben közvetlenü a takarékpénztárnak vstonak alárendelve. A m. kir. posta-takarékpénztár idővel a magy korona területén kiterjedő egész postahálózatra fog kiterjesztetni, — a külső szolgálat közvetí­tését 1886. február 1-én 700 postahivatal kezdette meg, május 1-ére további 500 hivatal bízatott meg a közvetítő szolgálattal, és ezek a szükséghez és egyéb körülményekhez képest folyton havonkiut újabbakkal fognak szaporittatni. Minden közvetítő hivatal fogad el betéteket és teljesít visszafizetéseket. Betevő mindeuki lobet, még a kiskorúak is minden egyes betevő részére az első betét alkal­mával egy saját nevére szóló botétkönyvecske ál-i littatik ki, melybe minden további betét és vissza­fizetés valamint tőkésített kamatok bejegyeztetnek. A legkisebb betétösszeg 50 kr., de hogy a tőkegyűjtés a szegényebb néposztálynak megköny-l nyitessék, 5 kros levélbélyeggel ellátott takarék-1 lapok kaphatók minden levéljegy elárusító hely-J nél, mely takaréklapokra további 45 kr. bólyegl reáragasztatván, az mint 50 kros betét, bármelyl közvetítő postakivátalnál elfogadtatik. . I A betét-maximum nÍDCSen korlátozva, del csak 1000 írtig kamatoz tátik s ezen összegig a| törvény értelmében nem foglalható le és arra zá-l log vagy megtartási jog sem szerezhető. Az 1000 írton felüli összeg nem kamatozván,! ha a betevő követelése ezen összeget meghaladja! | takarékpénztártól írásbeli felszólítást kap, hogyl az 1000 forintot meghaladó összeg felöl intéz- kedjék. |j Ha a takarékpénztárhoz eme felszólításra 30L nap alatt válasz nem érkezik, úgy a betevő javáral, az 1000 irtot meghaladó összegért magyar állam-lt papírokat vásárol. ; I1 Minden egyes betevőnek jogában áll a tör-1r vényben felsorolt és a minisztertanács által meg-P állapított értékpapíroknak számlájára leendő vá-L sárlása végett a posta-takarékpénztárhoz fordulni || mely ezen vásárlást díj nélkülL eszközli. A vásárolt értékpapírok a betevő kivánságáralg vagy posta utján megküldetnek, vagy pedig ré-| száré a posta-takarékpénztár nál L, dij nélkül megőriztetnek. | Jj( Utóbbi esetben a betevő részére betétéről I járadékkönyvecske állittatik ki. |i] A letett értékpapírok esedékes kamatai alti posta-takarékpénztár által vétetnek fel s mint ujjú takarékbetét a betevő javára könyveltetnek. (Folytatása következik;) I In A magyar házi-ipar diadala Bécsben. Ifi Az osztrák muzenm pompás termeiben és ^ csarnokaiban szokatlan élénkség uralkodik a mull hét óta. Egyik úri fogat a másik után robog az előcsarnok elé, az igazgatósági tagok égész nap talpon vannak és alig győzik fogadni az előkelő vendégeket. » Az osztrák muzeura karácsonyi kiállítása egyike az őszi sezon legérdekesebb látványossá- ^ gainak j fel vannak itt halmozva a müipar szebb- iij nól-szebb kincsei oly nagy választékban, hogy bármely nagyobbszerü iparművészeti muzeum ki- n állításának is díszére válnának. ri Soha magyar iparos még nem vett részt e a kiállításokon, a muzeum jury-je oly szigorú pon p tossággal szokta megbírálni a beküldött tárgya­kat, hogy csakis elsőrendű gyárosok merték bi- rálát alá bocsájtani gyártmányaikat, most is több ® mint 60 láda küldeményt utasított vissza a jury,

Next

/
Oldalképek
Tartalom