Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-11-14 / 46. szám

Elmaradt tánczmulatság. Lapunk múlt Mámában irtuk, hogy néhány fiatal ember tegnap estére tánczmulatság tartását tervente, ezen szán­dékuktól azonban elállottak különös tekintettel arra, hogy az önkénytes tűzoltók bálja e hóban lesz s a sok még a mulatságból is megárt. A „B.-Gyulai Híradó* ezen hírünkre azt jegyezte meg, hogy „ö nőm tud erről a mulatságról sem­mit, mert a rendezőség, már t. i. az a nehány fiatal ember csak deczember hó elején akar mu­latságot rendezni“, nehezen hisszük s jó mulat­ságot kívánunk, még magunk is elmegyünk, ha meghívnak, de azt meg a „B.-Gyulai Híradó“ higyje el nekünk, hogy az általa említett rende­zőségen kivül még van a városban más „néhány fiatal ember“ is, akik rendezhetnek mulatságot. Ha aztán ez nekik nem fog olyan jól sikerülni, mint a „rendezőségnek“, az az ö dolguk, meg azoké, akik elmennek a mulatságra. Megye bál. Mint halljuk a megyei tiszt­viselők körében élénk megbeszélés tárgyát ké­pezi már is a jövő farsangon rendezendő megye bál. Tavaly oly fényes sikert tudott felmutatni a megye bál, a milyet gyulai bál már régen nem, s azt hisszük, hogy a megye hölgy közönsége nagy örömmel- vesz arról tudomást, hogy a farsangon ismét egy oly minden tekintetben sikeres mulat­ságon vehet részt, mert hogy a megye bál ismét jól fog sikerülni, azt jósolási tehetség nélkül is megjövendölhetjük. A bál megtartása a farsang elejére terveztetik s azt hisszük, jövő számunk­ban már részletesebben írhatunk az előkészü­letekről. Barátságos értekezlet. A regale megvál­tásának kérdése nagyban foglalkoztatja városunk közönségét, • a napokban egy piros czédulát hor­doztak szét, melyen Göndöcs Benedek apát és országgyűlési képviselő „a városi regale-jog meg­váltása, a pénznek beszerzése s a kezelésnek mó­dozatai tárgyában ma, vasárnap f. bó 14-én d. u. fél 4 órára a városháza termében tartandó ba­rátságos értekezletre egész tisztelettel meghívja és megjelenni kéri úgy azokat, kik a megváltás­nak barátai, valamint azokat is, akik a váltság- gal szemben bármit tudnak ellene felhozni, hogy igy nehézségeiket előterjesztessék és aggályaik barátságos eszmecsere által eloszlathatok legye­nek.“ Ha azután nem tudnak megegyezni a ba­rátságos értekezlet barátságtalan értekezletté alakul át. Az öcsödi függetlenségi kör alapsza­bályait a bnlügyminiszter jóváhagyási záradékkal ellátva leküldötte. Kirabolt takarékpénztár. A „Sarkadvi- déki takarékpénztár“ kirablásáról újabban a kö­vetkező, teljesen illetékes helyről jött tudósítást közöljük: A f. hó 4-áre virradólag elkövetett fur­fangos betöréses rablás következtében mindössze 7309 frt 88 kr megkárosítás történt. A vidéken jóhirnévnek örvendő solid pénzintézet különben 1873 év őszén 15,000 frt alaptőkével alakult s az 1886. évben 41,000 frt alaptőkével lépett át. Az intézet 50,000 írtra akarta alaptőkéjét kie­gészíteni, decz. 31-én. Azonban az említett rablás miatt ez nem történhetik meg, mindazáltal a fő­ieknek a legcsekélyebb aggodalomra sincs ok; az intézet még mindig igen jó lábon áll. A tettesek különben nem az ablakon hatoltak be, hanem a nagy vasajtót felfeszitve s a szobába jutva a sú­lyos pénzszekrény hátulját bontották fel, s igy rabolták ki azt. A békési dalárda erősen szervezkedik. Nem szűnt ugyan múlt évek alatt sem meg, de most szilárd alapokra helyezkedve pezsgőbb egy­leti életre törekszik. Folyó hó 4-én tartott közgyű­lésen formulázva lön a nm. belügyminisztérium elé terjesztendő alapszabályzata, mely nem egyéb, mint a már 1866-ban megerősített alapszabálynak a mai viszonyokhoz illő módositványa. E közgyű­lésen megejtetett az ideiglenes tisztujitás is. Az elnökséget Dr. Hajnal István ur, — ki e dalárda életében elévülhetlen érdemeket szerzett — szives volt továbbra is elfogadni. D. K. ur az egyletnek 10 év óta pénztárnoka beterjesztette számadásait melyekből a pontos kezelés mellett az is kitűnt, hogy daczára annak, miszerint e dalárda az 1871- ben tartott megyei dalárünnepély utólagos költ­ségeiből más dalárdák helyett 58 frt 26 krt. fi­zetett: ma is rendelkezik 109 frt 77 kr. alaptő­kével. A dalárda zeneműtára tavaly is több neve­zetes műdarabbal szaporittatott s igy az uj szer­vezetnek van mire támaszkodnia. A 20 működő tag f. hó 8-án megkezdte a tanulást, hogy a kö­zönséget mielőbb egy dalestélylyel lephesse meg. Szerencsét munkájokra 1 Zártkörű tánczvigalmat rendez e hó 14- én, azaz ma vasárnap az újvárosi olvasókör a döbögő helyiségeiben saját könyvtára javára. A tánczvigalom kezdete este 7 órakor. Belépti dij személyenként 50 kr. Esküvő. Badé Pista népzenész e hó 10-én vezette oltárhoz Aradon Nagy Józsi aradi prímás leányát, Katalint. 11-én városunkban volt a lako­ma, melyen többen vettek részt az intelligeutiá- ból meghívottak közül is. Mikor viselhetnek a tartalékos tisztek egyenruhát ? A hadügyminiszter most bocsátot­ta ki rendeletét, mely a tartalékos tisztek egyen­ruha viselését részletesen szabályozza. E szerint a katonai-szolgálati alkalmaknál a tartalékos havi­díjasok kötelesek az előirt katonai egyenruhában megjelenni. Ezenkívül oly tartalékos havidíjasok­nak, akik hivatásszerű tisztek (valamint katonai lelkészek, hivatalnokok) voltak, meg van engedve hogy illő alkalmakkor egyenruhát viseljenek ; el­lenben nem azok, kik a hivatásszerű tiszti állo­mányba nem tartoznak, az nni formist csupán ün­nepi alkalommal használják. Ily alkalmak az ud­varnál való ünnepek, oly tisztán katonai vagy hivatalos ünnepek, melyekben a politikai s más állami hatóságok fejei résztvenni szoktak, továbbá oly ünnepélyességek, melyek az uralkodó ház va­lamelyik tagjának tiszteletére rendeztetnek, végül oly alkalmak, melyek valamely helyőrség tiszti­karát úgy annak egy részét bajtársiíag egybehoz­zák. A katonai fegyelem fogalmával összeegyez- hetlen, hogy katonák uniformisba öltözve, nyilvá­nos gyülekezetekben vagy politikai irányú demon- strácziókban részt vegyenek. Ezt tehát a tartalé­kos havidíjasoknak sem szabad tenniük. Reporter-stiklik. A tudatlan reporter azt, állítja, hogy jól van értesülve. Ha a reporter a légből kap valamely hirt, azt írja: „A legjobb forrásból értesülünk. . .“ Ha valamit nem tud, azt irja: „A mint tudjuk ..." Ha órákhosszáig futkosott, anélkül, hogy valami hírre tett volna szert, igy ir: «Mint futó tűz terjedt el ma a vá- városban . . .“ Ha semmi se jut füléhez, azt je­lenti: „A mint halljuk . . .“ Ha jelentése ki van merítve, e szókkal fejezi be: „S igy még sokáig folytathatnám, de . . .“ Ha ö maga nem tudja valamely esemény elejét, igy kezdi: „A mint ol­vasóink jól tudják . .“ Ha nem beszélt vele senki, azt mondja: „Az imént biztosítanak bennünket arról, hogy . .“ (minden újságolvasó folytathatja.) Gazdasági árok készítése és két hídnak saját költségén az endrödi Csejti ut mentén le­endő felépítésére s fentartásának engedélyezése iránt a megyéhez kérvényt adott be Wodianer Albert gyomai nagy birtokos. Uj gyógytár. A belügyminiszter Kondoros községében egy fiók gyógytár felállítását enge­délyezte s annak személyes üzleti jogát János János csorvási gyógyszerészre ruházta. Élénk farsangra van kilátásunk, mert mint értesülünk a megye bálon kivül még a nő­egylet akar fényes bálát rendezni. Miután itt az ügy élén nők állanak, a siker elmaradhatatlan. Az „Anker.“ A legutolsó évi zárlat szerint a halálesetre nyereménynyel biztosítottak az évi dij 24%-kát kapják osztálékkőpen. Az 1885-ik évben lejárt gyermek-biztosításokra (E. táblázat) 37.2°/0 nyereményosztalék esik s igy minden biz­tosított 1000 frt helyett nyeremónynyel együtt 1372 frt fizettetett. Folyó év szeptember hóban 695 bevallás 1.404.194 frt összeggel lett benyújt­va. Kiállíttatott 666 szerződés 1.292.113 frt tő­kéről. 1886. január 1-től benyujtatott 6375 bevallás 15.273.509 frt összeggel, s kiállíttatott 5999 szer­ződés 14.318.783 Irt tőkéről. A biztosítási állomány 1885. végével 73928 szerződésben 146.605,064 frt volt. Fennállása óta a társaság lejárt biztosítások után 40 millió frtot fizetett. Díjtáblázatok s fel­világosítások a magyarországi vezérügynőkségnél Budapest, VII. Deák-tér 6. sz. a társulat saját házában nyerhetők. Irodalom és műrészét. Az úttörőknek mindig és mindenütt szám­talan nehézséggel kellett megküzdeniök. Mindazok kik nagy és uj eszmékért keltek harczra, csak óriási áldozatok árán érték el czéljukat. Mikor 4 év előtt Budapesten megindult egy szerény lap a „Magyar Háziasszony“ mindenki korai halált jósolt annak. — S íme 4 év elmúlt s a kis, sze­rény „Magyar Háziasszony“ egyike lett legelter­jedtebb hetilapjainknak s alig van az országban község, hova több példányban nem járna. De a „Magyar Háziasszony“ meg is érdemli azt a nagy­mérvű pártfogást, melyben országszerte és külö­nösen megyénkben és városunkban részesül, mert 4 évi fennállása óta nemcsak terjedelemben na­gyobbodott, hanem sikerült számos jeles írónkat és írónőnket maga köré csoportosítani, úgy hogy minden tekintetben megfelel tnaga elé kitűzött czéljának, vagyis a háztartás, a konyha, a gaz­daság, a nevelés, házi orvos és egészségügy, ker­tészet stb. terén ép oly hasznos tanácsokat nyújt olvasóinak, mint kellemes szórakozást nyújt „Mun­ka után“ czimü ingyenes szépirodalmi melléklete, mely a legnagyobb változatosságban közöl költe­ményeket, beszélyeket, rajzokat, humoreszkeket, érdekfeszitő regényeket, talányokat s egyébb ap­róságokat. A „Magyar Háziasszony“ előfizetési ára egész évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr. s a kiadó hivatal (Budapesten, nagy ko- rona-utcza 19. sz.) melyhez az előfizetések, leg- czélszerübben postautalványon intézendők, kívá­natra bárkinek ingyen és bérmentve szolgál mu­tatvány számokkal. HIRDETÉSE KI. KÖLCSÖN 61.5Vra. Minden öujogu személy, kinek önfentartására állandó jövedelmei vannak, u. m. háztulajdonos, gazda, bérlő, iparos, kereskedő és hivatalnok, kaphat közben jöttöm utján egy budapesti szövetkezettől 100 forinttól 2000 forintig (3 év) alatt póstautalvány útján visszafizetendő 6%-os személy hitelkölcsönt. 5°fo-o$ bank-kölcsön földbirtokra 400 frttól kezdve egy millióig 17 évre 5°/0, 32 évre 2% és 40V2 évre l°/0 tőke törlesztéssel. Jó anyagból épített városi bérházakra 25 évre 2,/2°/0 tőke törlesztéssel. Házkölcsönnél az előirt becslési költség előre leteendő. Földbirtokoknál a föld­adónak 40—60-szoro8 összege kölcsönkép adatik. Nagyobb tőketörlesztés bármikor telje­síthető. Folyamodónak kell hozzám telekjegyzőkönyvet, adókönyvet e| katasteri birtokivet beküldeni. Értékpapírokra a bank a tőzsdei árfolyam szerint 3/4 rész erejéig kölcsönt ad, esetleg értékpapírokat vesz és elad. Levelekre csak 30 kr. levélbélyegben leendő be­küldése mellett adatik válasz. POLLxAjstos, bizományi és ügynöki'irodája Budapest, VII. csömöri-ut 37. sz. I. emelet. 101. 6—7 HIBDETUÉNY. A b.-csabai közbirtokosság tulajdonához tartozó b.-csabai országos és heti vásári helypénzszedési jog, a Körösön gyakorolható halászati joggal együtt 1887-ik évi január hó l-töl 3 egymásutáni évre bérbe kiadó. Bérelni szándékozók az aján­lott évi bérösszeg 10°f0-jának megfelelő bánatpénzzel ellá­tott zárt ajánlataikat f. évi deczember hó 15-ig a b.-csabai közb. tisztségnél nyújtsák be, hol a feltételek is megtud­B.-csabai közbirtokosság. hatók. 167. 1—3 500 fizetek SZá]­vize használata után — egy üveggel 40 kr. — még valaha fogfájást kap vagy lehellete bűzös leend. Dr. Greensill fog- szépifője, mely a szájvíz után használandó, a fogakat fényes fehérré teszi. A szer ár­talmatlansága biztosittatik Ára 40 kr. Kapható, gyógytárakban illatszerkeres- kedésekben, s előkelő fodrászoknál Dr. Greensill Róbert, tanár Párisban. Főrak­tár Budapesten : Török Józsefnél VI. Ki- rály-utcza 12., Dankovszki Istvánnál V. József-tér 2. Gyulán: Orley gyógytárakban PetroffMihály fodrásznál. 120. 11—20 Legjobb minőségű SALON FŰTŐ KŐSZÉN k a p li a t ő OLAJOSSY DEZSŐ vas- és fűsserkereskedésében B.-€ryulán. 169 1—3 XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX x x x * x x * n x * x x « x x X X X X X X HIBZETMÉITT. A vízjogi törvény (1885. évi XXIII. t. ez.) 189. §-a, valamint ezen törvény vég­rehajtása tárgyában a nmlt. földmívelés-, ipar- és kereskedelmi,- és a közmunka és közleke­dési m. klr. miniszter urak által egyetértőleg m. év deczember 31-én 45689. sz. a. kibocsá­tott általános rendelet 87. §-a alapján felszóllitom a megye területén fennálló vízmű­vek és viz.használati jogosítványok tulajdonosait, hogy a jogosítványaikra vonat­kozó engedélyt, 1887. évi márczius hó 1-ső napjáig nálam Írásban mutassák be, vagy pedig Írásban igazolják azt, hogy vizimüveik 1866. évi január hó l-ső óta háboritlanul fennállanak anélkül, hogy mások jogosult érdekeit sértenék és mint ilyenek az illetékes hatóságok által károsoknak találtattak volna. Megjegyeztetik, hogy a bejelentések a vízjogi törvények 191. §-ának második bekezdése értelmében bélyegmentesek. Ezen bemutatási, illetve igazolási kötelezettség minden hatósági engedélyre szoruló vizi-munkálat tulajdonosára kiterjed, tehát öntözési, lecsapolásí, ármentesitósi, ipari, vállala­tokra, malmokra, továbbá nyilvános és magán vízvezetékekre nyilvános es magan^ csator­nákra, mesterséges víztartókra, védgátakra, zsilipekre, kompokra és rétekre egyaránt érvényes. A kik jogosítványukat igazolni nem tudják, vagy igazolás végett a fent kitűzött határidőben nem jelentkeznek, azoknak vizi-roűvei az idézett törvény 191. §-a értelmében nem létezőknek fognak tekintetni s az ily vízmüvekre nézve a vízjogi törvény 163. és következő szakaszai és a hivatkozott ált. miniszteri szabályrendelet 3—32. §§-ai lesznek alkalmazandók Gynlán, 1866. november hó 7-én Jancsovics Pál, 168. 1—3 alispán. X X X X X X X X X X X X X X X X X X $ * *K«**tt**K«K*ftttft****tt*ftft*K*»tttt»»tt*tt*ft* B.-Gyulán, 1886. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom