Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-02-07 / 6. szám

0-1 k szám Gyula, 1886. február 7-én "V. évfolyam r Szerkesztőség: Újváros, 1301. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények külden­dők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre ..........| frt — kr Fé lévre ..............2 » 5° » Év negyedre .... 1 n 25 „ Egyes szám ára 10 kr. A Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelős szerkesztő: Oláh György, munkatárs: Bocloky Zoltán. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttór tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang IÁpót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M* hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon Törvényhatósági és közsé,gi Közélet­Tisztelgés a főispánnál. Azon őszinte ragaszkodás és szeretet, melyet a megyei tisztikar főispánunk iránt táplál, meghatóan nyilvánult f. hó 4-én tartott megyei közgyűlést megelőzőleg. Fájdalmasan érintette a tisztikart fő­ispánunk lemondásának hire, aggódva, fő­ispánunk lemondásának hire, aggódva tá­vozásának bekövetkezhetésétől: az alispán vezetése mellett tisztelgett a főispánnál, s a legmélyebb szeretet szavaival kérte, hogy maradjon továbbra is azon méltóság­ban, melyet közmegelégedésre, a közjó előmozdítására csaknem tiz éven át oly eredménydúsan töltött be. A meghatottság ült minden arczon, s a legkedvezőbbet remélte óhajtotta hallani a főispán szavait. Fájdalom azokban oly kevés remény nyilvánult, bogv a megdöbbenés némasá­gával lesújtva hallgatta mindenki azokat s lehangoltan távozott szeretett főispánja köréből. Nem volt biztató, reményt keltő szó a főispán nyilatkozatában, megerősítette a tényt, hogy. lemondását beadta, s annak sorsa legfelsőbb elhatározásra vár. Ugyancsak a közgyűlés folyamán tisztelgettek az állami hivatalnokok, s Gyu­laváros tanácsa. Melegen fogadta a főispán a rokonszenv, a ragaszkodás nyilvánulását. Biztosabb, remény teljesebb kilátásban a jö­vőre ők sem részesítettek. Nem mondhatunk le mindazonáltal a reményről. Hiszszük, hogy a kormány, maradásra fogja bírni szeretett főispánun­kat, kire a megye előhaladásának oly igen nagy szüksége van. Hisszük, hogy az ő hazaszeretete felülemelkedik azon — bár lehet elég fontos okokon — melyek a le­mondásra hatottak, s engedni fog azon közohajnak, mely a megye helyes igazga­tását, a megyei közérdeket igazságos és bölcs vezetése alatt látja biztosítottnak. A Gyoma-Endrödi folyam szakasz szabályozásáról. A Körös szabályozás kérdése a közel múlt években egymásután lezajlott ár­vizek nyomasztó hatása alatt, jelentékeny közérdekű szerephez jutott s habár a kö­rülmények súlya keltette fel a közérdek­lődést, ma már örömmel konstatáljuk, hogy a szabályozás kérdése a belvizek rendezésével karöltve vidékünk anyagi jóléte első rangú feltételének általánosan elismertetik. Ez a közelismerés s a fokozatosan növekvő bizalom buzdítja az intéző körö­ket, életet önt a szabályozási társulatok működésébe s az állam felismerve a Kö­rösök szabályozási ügyének elodázhatlan fontosságát, annak előmozdításához éven- kint jelentékeny áldozatokkal járul. Ily körülmények közt érlelődhetett meg, végre a szabályozási műveletek ter­vezésénél és kivitelénél azon elv, hogy a természetnek eddig hiába várt közremű­ködéséről lemondva, habár jelentékeny is, a Körösök alsó szakaszain létesitendŐ építkezések, a véglegesség jellegével ra­dikálisan vétessenek munkába. A Hármas-Körös folyó szabályozásá­nál, egyedül czélhoz vezető ezen vezérelv alapján vétetett foganatba, a több mint I1/2 millió forint költséget igénylő Gyoma- Endrődi folyam szakasz szabályozása. Csak ezelőtt pár évvel is ki merte volna remélleni, hogy a Körös folyó ezen 10 kilometer bosszú, tehát aránylag igen rövid, igaz, hogy fontos szakaszának sza­bályozására egyszerre oly összeget sza­vazzon meg a törvényhozás, mely több­szörösen meghaladja az utolsó két évtized­ben eszközölt befektetések egész összegét. Ezen folyamrész szabályozása, mint fentebb emlittetett oly módon hajtatik végre, hogy a viz képező erejét számítá­son kívül hagyva, — az alkotandó uj meder a nagyvizek akadalytalan tehát duzzadás nélküli levezetéséhez szükséges méretekkel mesterséges utón képeztetik ki, melynek elkészültével az anyatermé­szet alkotta régi kanyarok nyomban el­töltetnek s ezzel a szabályozás vonalától teljesen kizáratnak. Ezen főleg Gyoma és Endrőd közsé­gek érdekében, folyamatba helyezett ra­dikális szabályozási eljárás folytán, a ne­vezett községek mentén elhúzódó s teljesen elzárt régi medrek tápláló zsilipek létesi- tése által az élővízzel nem nagy költség­gel kapcsolatba lennének hozhatók, s bi­zonyára kapcsolatba is fognak hozatni már azon szempontból is, hogy ezen mes­terséges haltenyésztésre igen alkalmas ter­mészetes vizmedenczék gazdaságilag czél- szerüen fölbasználtassanak. Nem czélja e czikknek. hogy az a haltenyésztés érintett kérdésére bővebben kiterjeszkedjék, nem mulaszthatjuk el azon­ban, hogy az érdeklődők figyelmét e fon­tos tárgyra ez alkalommal is föl ne hívjuk, annyival is inkább, miután a szabályozási műveletek keresztülvitelével párhuzamo­san a Körösök hajdan hires balbősége egyre fogy, s ha e bajon mesterséges utón nem segítünk, maholnap oda jutunk, hogy a Körösvölgynek egy jelentékeny jöve­delmi forrása teljesen elapad. De térjünk át tárgyunkra. A Hármas-Körös vizének akadály­talan egyenletes levezetése czéljából alko­tandó uj meder 65 meter felső és 25 me­ter fenekszélességgel képeztetik ki s a leg­magasabb vízállás mellett 2 meter mély vizróteggel borított hullámtér szélessége 600 meterben lett a megejtett pontos viz- műtani számítások alapján megállapítva s ezzel kapcsolatosan a hullámtéren létező, a vizek szabad lefolyását akadályozó töl­tések és természetes magaslatok eltávolí­tására a legnagyobb gond fordittatik. A hullámtereknek s medernek min­den eshetőlege8 körülmény szigorú szám­bavételével ma már kivitel alatt álló ren­dezése mellett kiváló súly helyeztetett az ezen folyószakaszon levő vasúti hid kér­désének helyes alapokon nyugvó megol­dására is, és nem is veszett kárba e tö­rekvés, miután a jelenlegi faszerkezetű hid káros hatású számos jármának mellő­zésével egy, mindössze három nyilásu vas- bidnak tervei már elkészültek, s az még ez év folyamán kivitel alá kerül. Az egész Körösvölgy által méltó ér­deklődéssel kisért ezen nagyszabású munka már egy éve folyamatban van, s két év múltán befejeztetik, s ezzel egy hatalmas lépéssel közelebb leszünk azon melegen óhajtott czélhoz, hogy az árvizektől való félelem átadva a tért az öntudatos békés foglalkozásnak — a megindult hajózás és okszerű vízhasznosítás hatása alatt a Kö­rösök mente mind kereskedelmileg, mind gazdaságilag felvirágozzék. A megye gyűlésről. A nemzeti szín lobogót a megyeházára csü­törtökön újra kitűzték, de most nem a mulatság jelzője volt az, mint a boldog emlékezetű hétfőn, hanem a komoly munkáé. A hol e hét első nap­ján a megye fiatalsága kitörő kedvvel vigadott, ott most a megye atyái rendkívüli közgyűlésre gyűltek össze. Az ékes báli díszítmények helyt adtak a méltóságosan elterpeszkedő zöld asztaloknak, a mosolygó arczokat komolyak váltották fel s hol még rövid idő előtt epedö szerelmi sóhajok röp­pentek el, ott most mérges viták hangzottak fel. A rendkívüli közgyűlésnek rendkívüli fontos tárgya volt; a csabai hadszerraktár ügye. S ezzel természetessé lett téve, hogy erős diskussiőknak is kellett lenniök, hisz megyén, kaszinóban, tör­vényszéknél, takarékpénztárnál stb. elég csak anyit mondani: „hadszerraktár“ s azonnal vészes s végetlen vitatkozásnak van magva elvetve. A hadszerraktár ügye a megye tengeri kí­gyója. Két évvel ezelőtt merült fel a megye ten­gerének sima tükréből, azt rutul összezavarta s azóta réme a megyének. Két év óta minden köz­gyűlésen felüti hidra fejét, ijesztgeti a megye hajósait, kiknek eddig nem sikerűit őt elfogni, de most ugylátszik, egy furfangos vadásznak, si­került felfedezni a kígyó fogás módját s a rém­hurokra kerül. Egy ességet ajánlót, ak a hadszerraktár 24 féle pőrében s ez egynsség, mint nem kedvezőt­len úgy látszik megköthető lesz. Az egyezség tárgyalására és méltatására 10 tagú küldöttség volt kiküldve, melynek részletes s az egyessóg előnyeit s hátrányait élénken feltüntető jelentése képezte a közgyűlési tárgyalás alapját. A jelen­tés szerint a megyének a csabai hadszerraktár bérlete, illetve az előállított perek folytán eddig 7182 Irt kára van, melynek fedezésére a vállal­kozó Szeberényi István az egyezség szerint meg­ajánlott 2664 frt megtérítést. A még fennmaradó 4517 frt kárt pedig fedezné a hadszerraktár vé­teli áraként a bérleti illetve vételi szerződés szerint 25 évig járó évi 2200 frt járadéknak 5°/0-os konvertálása folytán előálló haszon. Az egyessóg előnye tehát a konvertálásban áll, vagyis abban, hogy a békésmegyei takarékpénztár, kit az évi járulékok, mint Szeberényi jogengedmé­nyesét ez idő szerint illetnek s kinek az ellene folyamatba lett perek folytán a kiegyezés szintén érdekében áll, a járadékról 27392 frtért lemond, illetve a 25 évi járadékoknak egy összegben való megváltását megengedi. E 27392 frt a megyének a takarékpénztárakban 5°/0 mellett kamatozó valamely pénztári alapjából ugyancsak 5% mellett kölcsön lesz veendő s e viszonylag olcsó kölcsön­ben, rejlik a konvertálás s igy az egyezség elő­nye, melysz érint nemcsak, bogy a megyének minden ez ügyletből eredt eddigi károsodása megtérül, hanem még — az igaz, hogy csak 19 és fél év múlva — 8504 frt tiszta haszna is marad a megyének. Ez meglepő ás tekintve, hogy a vesztesség nélkül való kibontakozás már majdnem lehetet­lennek látszott, szerencsés megoldás. S annyiba felette szerencsés, bogy általa minden érdekelt fél nyer s egyse veszít. A megye közönsége a küldöttségnek az egyezséget ajánló javaslatát el is fogadta, minél­fogva megbizatott a megye alispánja és t. ügyésze, hogy ezen egyességet Szeberényi Istvánnal és a másik érdekelt féllel, a békósmegyei takarékpénz, tárral kössék meg, s a convertúlást ez egyesség ministeri jóváhagyása után haladéktalanul fogana­tosíttassák. Az egyesség maga nem, csakis a hadszer­raktár perei körül netán elkövetett mulasztások kérdése szolgáltatott ólónkebb discussióókra alkal­mat, valamint a kölcsönre igénybe veendő pénz­tári alapnak meghatározása. A tárgyalásokban részt vettek az elnöklő fő­ispán, Beliczey Rezső, Dr. Kovács Isttán, Ladies György, Dr, Hajnal István, Terényi Lajos, Szánthó Alajos, Nagy Károly, Oláh György stb. Ha ez egyesség a küldőttségi javaslathoz képest teljesen sikerül, e közgyűlés nevezetes leend a megye életében, amennyiben a megye egyetlen kellemetlen és pedig telette kellemetlen ügyétől végre megszabaduland. Az utóbb következett tárgyak kevesebb fon- tesságuak voltak. Bemutattatott a községi jegyzőknek a köz­ségi pénzkezelési szabályrendelet módosítása tár­gyában az alispán elnöklete alatt tartott értekez­letéről felvett jegyzőkönyv, s az a szabályrendelet újabb tárgyalásánál leendő figyelembe vétel végett a m. állandó választmánynak kiadatott. A megyei közigazgatási bizottságnak a szar­vasi és mező-berényi vasúti állomásokhoz vezető kőutakon szedendő vámtételek megállapítása tár­gyában kelt előterjesztései elfogadtattak, minél­fogva az újabban megállapított vámtételek meg­erősítés végett a m. kir. közm. és köti. minisz­terhez felterjesztetni rendeltettek. Az állandó választmánynak a megyei utak ártéri költségekkel való terhelése tárgyában kelt s a csabai pót laktanyák bérleti szerződéseire, a szent-andrási bid- vámra s M.-Berény községnek a hullámtéri bid hátralékos költségeinek elenge­dése iránti kérvényére vonatkozó s lapunk múlt számában kellően ösmertetett javaslatai elfogad­tattak, azaz a határozatok az állandó választmány véleményével egyezőleg hozattak meg. Egyedül a csabai pótlaktanyák bérleti szerződéseire vonat­kozó állandó választmányi javaslattól tétetett a közgyűlési határozatban némi eltérés, a javaslat azonban, érdemében, hogy azontúl a katonai la­kok bérleti szerződéseit ne a szolgabirák, de az alispán hagyja jóvá, elfogadtatott. Q© A honvédelmi miniszter egy előforduló eset alkalmából kimondotta, hogy a védkötelezett- ség terhe alól való felmentéshez az öröklött bir­tokon a személyes gazdálkodás okvetlenül meg- kivántatik. Azon védköteles tehát ki öröklött bir­tokát haszonbérbe adja, a hadmentességre nem tarthat igényt. A Békés városához tartozó „Gyúr“ nevű dűlőben levő tanyai iskolában a tanítói állomásra 9 pályázó közül Dudás Lajos török-szent mikló- si rom. kath. tanitó választatott meg, azonban fentnevezett ez állomásról lemondván, helyere ide­iglenes minőségben Bana Károly doboz-megyeri tanitó választatott meg. Budapest főváros hatósága értesíti a megye közönségét, hogy a főváros területén a juhvásarok ezentúl f. évi május 1-től kezdve hetenként ked­den fognak tartatni. A gyomai szolgabiró Endrőd községben rendszeresített másodorvosi állomásra pályázatot hirdet. A pályázati kérvények f. évi mártius 12-ig edandók be a gyomai szolgabirohoz. A választás f. évi martius 22-én Endrődön lesz. Gyomán a másod gyógytár felállítását a belügyminiszter nem engedélyezte. Gyulán Dr Schopper Gyula budapesti lakos harmadik gyógytár felállithatása iránt folyamodott a belügyminiszterhez. A kérvény tárgyalás végett a megyéhez leküldetett. A saját termésű boroknak üvegenkénti eladására nézve alkotott megyei szabályrendeletet a belügyminiszter jóváhagyta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom